Beszédkutatás a technológiai fejlődés tükrében Gráczi Tekla Etelka MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
A beszéd
Beszédkutatás, fonetika Tárgya: - Beszéd képzése, artikuláció - A beszéd akusztikai jellemzői - Észlelés, percepció Felosztásai: - Artikulációs - Akusztikai - Percepciós Ill. - Szegmentális - Szupraszegmentális - Fül-orr-gégész? - Akusztikus/fizikus? - Audiológus/neurológus? (Ladefoged 1987) Szép a cipőd./?
Kezdetek Kb. i.e. 800-as évektől India, szanszkrit grammatikák, pl. Pāṇini: grammatikájában a szanszkrit ejtés leírása (i.e. 400-350) Később: Görögök, rómaiak (pl. Platón, Arisztotelész, Dionüsziosz Thrax, Ciceró): kevés fonetikai gondolat, de máig használatosak; retorikai szempontok Arabok, perzsák (kb. i. sz. 7. századtól; pl. Sibawayhi) Kínai, japán Nyugat-Európa: 1100-as évek (Izland, Anglia)
Önmegfigyeléstől a modern technikáig A korai eredmények szükségszerűen önmegfigyelésen alapultak. Később: egy-egy specifikus eszköz alkalmazása Ma már összetett felvételkészítő eszközök és elemzőszoftverek
A kísérleti fonetika kezdete Rousselot abbéhoz köthető (1897 1908) Objektív, ellenőrizhető adatok szükségességét hangsúlyozza Balassa József és Gombocz Zoltán (1900-as évek kezdete)
Artikulációs vizsgálatok Palatogram/lingvogram: fekete tus + főtt keményítő + gumi arabicum; később: orvosi szén + kakaó; majd: műszájpadlás Balassa József, 1887 Gombocz Zoltán, 1908 Csűry Bálint, 1936: nyelvjárás
Bárczi Gusztáv, 1928 Istenes Károly és Füzesi Árpád, 1933: Phantophon mozgatható szervek Hegedűs Lajos, 1935, 1936; Simonyi Béla, 1942: első magyar hangalbum Bolla Kálmán, 1982: több technikát is alkalmazó atlasz
Hangszalagrezgés vizsgálata Gombocz Zoltán (1900): német és francia felpattanó zárhangok zöngéssége Garcia Manuel találta fel a gégetükröt (énektanár) (Czermák János, 19. sz.: újra-felfedezi, alkalmazza: az uvula mozgása nem független a magánhangzó-minőségtől) Balassa József, 20. sz. kezdete: hangszalagok állása
Az akusztikai kutatások kezdetéről Wittmann Ferenc, 1887-89: első oszcillográf készítése Kimográf: eredetileg vérnyomásmérés intenzitásmérésre használták Spektrográf: eredetileg rejtjelezési célok Klug Nándor, 1898: a formáns fogalmának leírása (az elnevezés későbbi) Kohn Gyula, 1904: magyar magánhangzók első elemzése
A 20. század közepétől egyre több kutatás, pl.: Beszédhangok akusztikai szerkezete, koartikuláció Patologiás beszéd: pl. skizofrének szünethasználata, gége nélküli beszéd, kóros gyermeksírásminták Szupraszegmentális elemzések: mondattípusok prozódiai szerkezete, társalgások és kvázimonologikus beszédtípusok összevetése Beszédtechnológiai fejlesztések: beszélőfelismerés, beszédszintézis, beszédfelismerés Spontánbeszéd-elemzések térnyerése pl.: Magdics Klára, Szende Tamás, Bolla Kálmán, Gósy Mária, Olaszy Gábor, Nikléczy Péter, Markó Alexandra
A megfigyeléstől a beszédszintézisig Kempelen Farkas, 1791: artikulációs alapú beszélőgép, fonetikai tárgyú könyv (a képen 20. századi utánépített verzió: Nikléczy Péter és Olaszy Gábor, MTA NyTI) Később akusztikai alapú beszédszintézis Gósy Mária Olaszy Gábor Hirschberg Jenő, 1982: GOH
Beszéd- és beszélőfelismerés Gáti Béla, 1909: a telefonáláshoz szükséges sáv Gáti Béla, 1910; Tarnóczy Tamás, 1941: beszédfelismerés kezdete Ma: Összefüggő beszéd felismerése, főként: műszaki egyetemek Beszélőazonosítás, -detektálás: Nikléczy Péter, Gósy Mária, Beke András, MTA NyTI
Adatbázisok Hanglemezektől, magnetofonszalagoktól a mai tárkapacitásig Zajos környezettől a csendesített helyiségig Hegedűs Lajos, 1940-50-es évek BUSZI: 1985-től (MTA NyTI) Szalag Korpusz (MTA NyTI) Ma: többnyire csendesített helyiségben, azonos feltételek között rögzített felvételek pl. BEA 2008 óta (Gósy et al., 2012), cél 500 fő, több szintű annotáció (MTA NyTI)
Köszönöm a figyelmet! Állandó kiállítás az MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályán Előzetes bejelentkezés szükséges.