ÉVES JELENTÉS ANNUAL REPORT

ÉVES JELENTÉS ANNUAL REPORT

Küldetés A Diákhitel Központ hisz abban, hogy az ország gyarapodásának és az egyének boldogulásának egyik legfontosabb záloga a kiművelt emberfő, a korszerű és magas szintű tudás. Következetesen tartja magát ahhoz a 2001-es induláskor megfogalmazott alapítói célhoz, mely szerint a Diákhitelnek elő kell segítenie a társadalmi mobilitást, azáltal, hogy anyagi helyzetüktől függetlenül esélyt teremt a fiatalok számára a felsőoktatásban való részvételre. Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak speciális hitelt nyújtó társaságként fokozatosan bővíti szolgáltatási palettáját. Ezt azzal a céllal teszi, hogy a diákok tanulási lehetőségeinek kiszélesítésére és a felsőoktatási költségek miatt a családokra háruló terhek enyhítésére egyedülállóan kedvező pénzügyi megoldásokat kínáljon. Stratégiai céljait és mindennapi tevékenységét a fiatalok irányába megnyilvánuló segítő szándék és felelősségérzet hatja át. Tevékenységét mindig kiemelt hatékonysággal és ügyfélorientált módon végzi. A felsőoktatás szerves részeként történő beágyazottsága, sokéves tapasztalatai, magas szintű szaktudása, valamint dolgozóinak alkotó és elhivatott közössége azok a kulcselemek, amelyek a stabil és társadalmilag hasznos működés alappilléreit jelentik.

Tartalomjegyzék Küldetés.................................................................................2 Vezérigazgatói előszó....................................................................4 A Felügyelőbizottság elnökének üzenete.......................................................................5 A Diákhitel Központ Zrt. menedzsmentje................................................6 Felügyelőbizottság.......................................................................7 Mérföldkövek a hazai hallgatói hitelezés történetében 2010 előtt.......................8 A Diákhitel mint egyedi hitelforma.............................................................................. 11 A hallgatói hitelezés működése 2010-ben............................................. 12 Áttekintés a 2010-es üzleti évről.........................................................................12 A Diákhitel Központ jogállása 2010-ben...............................................................14 A hallgatói hitelrendszer szereplői 2010-ben.........................................................14 A hallgatói hitelezés működése a számok tükrében................................... 16 Hitelnyújtás...................................................................................................16 A Diákhitel törlesztése.....................................................................................20 Pénzügyi beszámoló................................................................... 23 Bevezetés.....................................................................................................23 Pénzügyi kimutatások.....................................................................................24 Független könyvvizsgálói jelentés..................................................... 27 3

4 Vezérigazgatói előszó Tisztelt Partnerek! Bizonyára találkoztak már a Hallgatói hitelrendszer Magyarországon címet viselő, évente megjelenő kiadványunkkal, amely helyett most, egy jubileumi Éves Jelentésben összegezzük a Társaság első évtizedét. Régi kiadványunk a múltat reprezentálta, mely számos erénnyel büszkélkedhet, de mindazt a minőségi változást, amit a közelmúltban megélt a magyar hallgatói hitelrendszer, nem tükrözné hűen. Ezért is gondoltam úgy, hogy - bár nem egy klasszikus értelemben vett pénzintézet vagyunk - Társaságunk alaptevékenysége és az itt felhalmozott szakmai tudás kellő alapot ad ahhoz, hogy pénzpiaci szereplőként Éves Jelentésben számoljunk be az elmúlt évek eredményeiről, és adjunk összegzést a múltról nem csak számokban. Kulcselemnek tekintem a hazai diákhitelezés működésében, hogy a pénz-és tőkepiacról szerezzük be a hallgatói hitel finanszírozásához szükséges forrásokat. Ezért is érzem úgy, hogy most már nem csupán partnereink, ügyfeleink, hanem befektetőink felé is meg kell mutatnunk a Diákhitel értékeit és igazi arcát. A Diákhitel Központ Zrt.-t a Magyar Köztársaság Kormánya hívta életre azzal a céllal, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre növelve a társadalmi mobilitást - és hozzájáruljon a minőségi, fenntartható felsőoktatási rendszer feltételeinek megteremtéséhez. A Diákhitel elmúlt 10 évéből szűk egy évet tudhatok magaménak. Ez a viszonylag rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy megtapasztaljam, a Társaság vezetése és minden dolgozója komolyan veszi a Diákhitel alapítói célját: nevezetesen, egyfajta misszió beteljesítését. A tavaly júliusi menedzsmentváltás, valamint az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Társaság felett, új alapokra helyezte a Diákhitel jövőjét. Az pedig, hogy személyem ben találtak új vezérigazgatót a Diákhitel élére, egyfajta pénzügyi-banki szemléletváltást is jelentett. Az általam kinevezett szakmai menedzsment a régi és új értékeket egyaránt képviseli. Közös célunk, hogy versenytársak híján is elébe menjünk a kihívásoknak: a múlt erős pillérein építkezve megújult üzletpolitikával, ügyfélbarát, dinamikus és fiatalos marketing stratégiával mind szélesebb ügyfélkört tudjunk megszólítani. A Diákhitel elmúlt tíz éve rámutatott a hitelezési rendszer erősségeire, amelyek zökkenőmentesen működtetik a hazai diákhitelezést. Törlesztő ügyfeleink a Diákhitel igénylésének egyszerű feltételrendszere ellenére is megbízhatóak, a fizetési hajlandóságuk 97%-os. Ennek a stabilitásnak is köszönhető, hogy már 2005 óta az Európai Beruházási Bank a Diákhitel egyik fő finanszírozója. A legutolsó, mintegy 38 milliárd forint értékű hitelszerződés már a jelenlegi vezetés alatt köttetett meg tavaly ősszel. 10 év már emberléptékkel számolva is komoly idő, változások sorát generálja. A Diákhitel életében is számos apróbb és jelentősebb mérföldkövet emelhetnék ki, de nem teszem, megteszi helyettem mindezt a most kézben tartott kiadvány. A jövő még formálódik, a Társaság készen áll a változásokra, és arra, hogy rövid és hosszú távú stratégiáját a jelenleg készülő felsőoktatási törvényhez, valamint a tulajdonosi elvárásokhoz igazítsa. Reméljük, aktívan részt vehetünk a jövő generációjának felnevelésében, és új szlogenünk A jövőt most írod látomása valóra válik! Bugár Csaba vezérigazgató

A Felügyelőbizottság. elnökének üzenete Tisztelt Olvasó! 2000-ben egy magyar delegáció tagjaként az Egyesült Királyságba utaztam, hogy betekintést nyerjünk az ottani diákhitelezés rendszerébe, elméletébe és gyakorlatába egyaránt, majd itthon is megkezdjük a diákhitelezési rendszer kiépítését. Részben a kint szerzett ismeretek alapján, átfogó jogi, üzletpolitikai, gazdasági és informatikai előkészítést követően 2001-ben megalakult a Diákhitel Központ, amely ma már 10 éves múltra tekint vissza, s 2010 végéig több mint 304 ezer hallgató számára nyújtott egyedülállóan kedvező hitelt, mintegy 208 milliárd forint öszszegben. Ma már nem a magyar szakemberek járnak külföldre tudást gyűjteni, hanem az egyedinek számító magyar rendszer vált az EU keretein belül modellértékűvé, s hozzánk érkeznek külföldi delegációk a tapasztalatok átvételére. A hitelhez való általános hallgatói hozzáférést és az önfenntartó működést középpontba állító magyar modell az elmúlt tíz esztendő alatt jól vizsgázott, a megalkotott rendszer stabilan és sikeresen működik, a hallgatói hitelrendszer a társadalmi és hallgatói visszajelzések alapján betölti hivatását. Elmondható, hogy a Diákhitel mára szervesen beágyazódott a hazai felsőoktatásba. A rendszert a Diákhitel Központ egy jól bejáratott, sokszereplős partneri hálózat segítségével működteti. A hitelnyújtás forrásait a pénz- és tőkepiacról bevonó diákhitelezési rendszer mindig is állami tulajdonossal és nonprofit elven működött a minél olcsóbb hitelnyújtás érdekében. Ezeken az alapelveken a most formálódó új stratégia sem kíván változtatni. 2010-ben is számos fontos munka és projekt zajlott a Társaságnál. Szinte az egész évet átívelte, és 2011-re is átnyúlt egy részletes szakmai anyag kidolgozása, amely a hallgatói hitelezést szabályozó kormányrendeletben javasolt a hatékonyságjavítás, ésszerűsítés és az ügyfélbarát működés irányába mutató változtatásokat. Szeptemberben elindult egy kiterjedt informatikai és ügyviteli projekt az online hitelügyintézés lehetőségének megteremtésére, amely 2011 őszére valósulhat meg. A forrásszerzési és likviditásmenedzselési tevékenyég ebben az évben is az óvatosság és a rugalmasság jegyében működött. A bevont források állománya 2010. december 31-én meghaladta a 200 milliárd Ft-ot. A különféle külső finanszírozási eszközök (hitelek, kötvénykibocsátás) aktív használata mellett elmondható, hogy 2010-ben a Diákhitel-törlesztések már nagyon komoly mértékben járultak hozzá a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához. A pénz- és tőkepiaci klíma javulásának, a professzionális forrásgazdálkodásnak, valamint a költséghatékony működésnek köszönhetően 2010-ben két ízben is csökkent a kamat. 2010. január 1-jétől 9,5%-ra, majd 2010. július 1-jétől 8,5%-ra, amely a legalacsonyabb kamatszint a 2001. évi indulás óta. 2010. június 17-től a Diákhitel Központ Zrt. felett a tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át, és ezt követően új menedzsment is érkezett a Társasághoz. Az MFB tulajdonosi irányítása alá tartozó cégcsoport részeként, a Társaság számára is lehetőség nyílt a csoportszintű szinergiák kihasználására. Az új vezetés nem titkolt célja a hatékonyság további növelése, az ügyfélkiszolgálás minőségének javítása, a diákokkal és szüleikkel folytatott kommunikáció megújítása, és mindezek nyomán a Diákhitel népszerűségének további emelése. Bízom benne, hogy a magyar hallgatói hitelezés sikertörténete a működés második évtizedében is folytatódni fog. dr. Tényi Attila Felügyelőbizottsági elnök 5

6 A Diákhitel Központ Zrt.. menedzsmentje 1 Bugár Csaba - vezérigazgató 2 Lovas Attila - üzleti vezérigazgató-helyettes 3 dr. Nagy Zoltán - jogi és IT vezérigazgató-helyettes 4 Berlinger János - hitelezési és ügyfélkapcsolati igazgató 5 Gál István - informatikai igazgató 4 6 3 2 1 5 7 8 6 Imre Zita - marketing és kommunikációs igazgató 7 dr. Szabó Katalin - jogi és ügyviteli igazgató 8 Turai Ibolya - pénzügyi és számviteli igazgató

Felügyelőbizottság dr. Tényi Attila elnök Auth Henrik Urbán Zoltán 7

8 Mérföldkövek a hazai hallgatói hitelezés történetében 2010 előtt 2001 Alapos előkészítő munkát követően a diákhitelezés lebonyolítására hivatott Diákhitel Központ 2001. április 27-én megalakul. A társaság alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója az Oktatási Minisztérium. Az év hátralevő részében a tulajdonosi háttér két alkalommal módosul. Két állami tulajdonú bank, a Postabank és Takarékpénztár Rt., majd a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kerül tulajdonosi, illetve irányítási pozícióba. 2001. június 30-án megjelenik a diákhitelezést szabályozó jogszabály, a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet. A jogszabály részletesen kitér a Diákhitel igénylésének és igénybevételének a feltételeire, a Diákhitel folyósítására, a hitelrendszer működtetésében résztvevő szervezetek tevékenységére, valamint a működtetésért felelős Diákhitel Központ feladataira. A hiteligénylés 2001. szeptember 3-án indul el. A Diákhitel-igénylő csomaghoz az ország 2 520 postahivatalában lehet hozzájutni. A választható havi hitelöszszegek 10 000 Ft, 15 000 Ft és 21 000 Ft-ban kerültek megállapításra. A diákhitelezés történetének első folyósítási napján, 2001. október 15-én 33 466 hallgató számlájára érkezik meg a Diákhitel szeptemberre és októberre járó összege. A hitelösszegeket az ügyfeleknek a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél vezetett számlájára utalja a Diákhitel Központ. A Társaság működése első tanulmányi félévében több mint 70 000 hallgató számlájára utalt közel 7,1 milliárd forintnyi összeget. A rendszer indulásakor a hallgatói hitelek forrását a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel (MFB) kötött, azóta többször módosított hitelkeret-szerződés biztosította. 2002 Módosul a hallgatói hitelezésre vonatkozó jogszabály, melynek eredménye, hogy a 2001/2002-es tanév tavaszi szemeszterétől a jogosultak már nemcsak havonta, hanem egy tanulmányi félévre, egy összegben is felvehetik a Diákhitelt. A 2002/2003-as tanév első folyósításakor (októberben) regisztrálja a Diákhitel Központ százezredik hitelfelvevőjét. 2002 őszétől 21 000 Ft-ról 25 000 Ft-ra nő a maximálisan igényelhető havi hitelösszeg. 2002 decemberében a Magyar Állam megvásárolja a Diákhitel Központ teljes részvénypakettjét. A vagyonkezelői szerződés alapján a tulajdonosi jogokat már a Pénzügyminisztérium gyakorolja. 2003 2003 januárjától több fontos változás lép érvénybe a hallgatói hitelezésben. A diákhitelezés rendszere egyszerűbbé, átláthatóbbá, költséghatékonyabbá, valamint nem utolsó sorban a hitelfelvevők számára előnyösebbé válik. Bővül a Diákhitel felvételére jogosultak köre; tiszta, világos, könnyen kezelhető és ellenőrizhető ügymenete lesz a törlesztésnek, a célzott állami kamattámogatás igénybevételének, valamint a törlesztési kötelezettség szüneteltetésének. Jelentős módosulást jelent az is, hogy 2003-tól az ügyfelek már szabadon megválaszthatják, hogy melyik hazai hitelintézetnél vezetett számlájukra kérik a Diákhitel utalását. Az induláskor lefektetett jogszabályi rendelkezésnek megfelelően 2003 januárjában megindul Diákhitel törlesztése. A tanulmányaikat már befejezett ügyfeleknek először kell törleszteniük a hallgatói hitelezés indulása óta.

A Diákhitel Központtal megkötött együttműködési megállapodások alapján hat, jelentős országos hálózattal rendelkező bankban és közel száz takarékszövetkezetben nyílik lehetőség a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyintézésre. A partner hitelintézetek ezen felül különböző számlavezetési kedvezményeket is kínálnak a diákhiteles ügyfeleknek. 2003. szeptember 23-án közel négyszeres túljegyzés mellett, sikerrel zárul a Diákhitel Központ első kötvénykibocsátási programjának első aukciója. A Diákhitel Központ 10 milliárd forint új forrást von be az aktuális pénzpiaci hozamszintekhez viszonyítva, kedvező forrásköltség mellett. A teljes kötvényprogram keretében hét aukción összesen 51,5 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényt a Diákhitel Központ. 2004 2004 májusában elindul az adóhatósággal való tartozásbehajtási együttműködés a hallgatói hitelezésről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint. Nagyon csekély hányadban bár, de a törlesztésre kötelezettek között megjelenik az a kör, akiknek összes hátraléka eléri azt a kritikus határt, amelynél a hitelszerződést jogszabály szerint fel kell mondania a Diákhitel Központnak, és az adós fizetési hajlandóságának hiányában a beszedés további intézését át kell adnia az adóhatóságnak. 2005 2005 januárjától megindul a személyes jövedelem alapján megállapított törlesztés. Azok az ügyfelek, akik a hitel-visszafizetést 2003-ban kezdték meg, a 2003. és a 2004. években az aktuális minimálbér alapján, annak 6%-át fizetve törlesztettek havonta. A Diákhitel-törlesztésre vonatkozó szabályok alapján ezeknek a törlesztőknek a harmadik törlesztési évtől (2005-től) kezdődően már a 2003. évi, egy hónapra eső átlagos jövedelmük alapján (annak 6%-át fizetve) kell a havi törlesztést teljesíteniük. 2005. május 12-én 100 millió euró összegű, 15 éves futamidejű hitelkeret szerződést köt a Diákhitel Központ az Európai Beruházási Bankkal, rendkívül kedvező visszafizetési feltételek mellett. A szerződés létrejötte a diákhitelezési rendszer eredményeinek és stabil gazdálkodásának elismerését mutatja. 2005 szeptemberében a Diákhitel maximálisan igényelhető havi összege 30 ezer forintra nő. A megemelt hitelösszeg révén egy tanévben (10 tanulmányi hónap alatt) már 300 ezer forinthoz lehet hozzájutni. A 2005/2006-os tanév első folyósításakor regisztrálja a Társaság a kétszázezredik Diákhitel-felvevőt. 2006 2006. április 12-én megjelenik a hallgatói hitelezést a 2006/2007-es tanévtől számos vonatkozásában megújító új kormányrendelet: így ismételten bővül a hitelfelvételre jogosultak köre; egyszerűsödik a hitel igénybevételére vonatkozó jogosultsági idő számítás; a költségtérítéses képzésben tanulók magasabb hitelösszegre jogosultak, magasabb törlesztési hányad mellett. 40 évre emelkedik a hiteligénylési korhatár; a tanulmányaikat befejező ügyfelek számára negyedévvel bővül a törlesztési kötelezettség érvénybe lépését megelőző türelmi idő. 2006 májusában több mint 8 évvel (2014. december 31-ig) kitolódik a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított, akkor már 50 milliárd forint összegű hitelkeret igénybevételéhez kapcsolódó visszafizetési határidő. 2007 2007. március 19-én csatlakozik a Diákhitel Központ a pénzügyi kultúra fejlesztését előmozdítani hivatott konzultatív fórumhoz, amelyet a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Gazdasági Versenyhivatal és az Öngondoskodás Alapítvány hívott életre 2006 végén. Az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján 2007 szeptemberétől a Társaság feletti tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (2008. január 1-jétől Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) gyakorolja. Az Európai Beruházási Bank és a Diákhitel Központ egy új, 150 millió euró keretösszegű hitelszerződést köt 2007. augusztus végén. 9

10 2008 2008 januárjában elindul a Diákhitel engedményezése. Az engedményezés révén a költségtérítéses képzésben tanuló, és a képzés díját részben vagy teljes egészében Diákhitelből finanszírozni kívánó hallgatók számára számos egyetemen és főiskolán lehetővé válik, hogy a hitelből fedezendő költségtérítés előzetes befizetése nélkül, rögtön a szemeszter kezdetén beiratkozhassanak. A diákok rendelkezése alapján ugyanis a Diákhitel Központ az általuk igényelt hallgatói hitel költségtérítésre szánt részét közvetlenül a felsőoktatási intézmény számára utalja át. 2008 júniusában a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése alapján az MNB, a Magyar Bankszövetség és a Diákhitel Központ közösen létrehozta a Tudatos Pénzügyekért Alapítványt, amelynek fő célja olyan programok kidolgozása, amelyek széles körben tudatosítják a pénzügyi ismeretek, az anyagi öngondoskodás és az egyéni felelősségvállalás fontosságát. 2008 augusztusában egy újabb, 20 milliárd forint öszszegű, 2013. augusztusban lejáró hitelszerződést köt a Diákhitel a Magyar Fejlesztési Bankkal. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően megemelkedik a Diákhitel maximálisan igényelhető havi összege. Államilag támogatott képzés esetén havi 40 ezer forintra, költségtérítéses képzésben tanulók számára havi 50 ezer forintra. 2009 Az Európai Beruházási Bank 2009 januárjában nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez Luxemburgban a sikeresen működő hallgatói hitelrendszerekről. A Diákhitel Központ is meghívást kap a rendezvényre, és bemutatkozása széles körű elismerést arat. A gazdasági és pénzügyi válság által generált egyéni fizetési problémák orvoslására 2009 júliusában életbe lép egy fontos törlesztéskönnyítési lehetőség. E szerint a legalább harmadik törlesztési évükben járó ügyfelek esetleges fizetési nehézség esetén legfeljebb 2 évre kérhetik, hogy csökkentett törlesztést kelljen fizetniük, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint az előző évi minimálbér 6, illetve 8%-a (a 2009-es minimálbér 8%-a például 5 720 forint). A 2009/2010-es tanévtől kezdődően egy kísérleti programot indít a Társaság három felsőoktatási intézmény (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és Kodolányi János Főiskola) bevonásával, melynek keretében lehetővé válik az intézményeknél, a helyben történő hallgatói hiteligénylés. (2011 májusában már 11 egyetemen, illetve főiskolán működik ez a lehetőség). 2009 decemberében elkészül a hallgatói hitelezés új aktuáriusi modellje. Az új modell hozzájárul a hitelezés kockázatának még pontosabb felméréséhez és a várható pénzáramlások még precízebb előrejelzéséhez.

A Diákhitel mint egyedi hitelforma A diákhitelezési konstrukciót úgy alkották meg, hogy sem a hitel felvétele, sem annak visszafizetése ne jelentsen komoly gondot az ügyfelek számára. Ennek érdekében a banki hitelekhez képest kiemelkedően kedvező feltételrendszerrel működik. Főbb sajátosságok Nincs hitelbírálat, illetve jövedelemvizsgálat. Nem kell sem kezes, sem más fedezet. A 40 év alatti hallgatók alanyi jogon igényelhetik. A tanulmányok alatt sem kamatot, sem tőketörlesztést nem kell fizetni. Előtörleszteni viszont ekkor is korlátok nélkül lehet. (Kamat természetesen ez idő alatt is rakódik a hitelre.) A havi törlesztőrészlet mértéke évről évre változhat, ugyanis az a törlesztő ügyfél jövedelmi helyzetének alakulásához igazodik. (Az első két törlesztési évben a minimálbérhez.) Mivel nem a Diákhitel Központ szabja meg előre a törlesztőrészletet, így a visszafizetés futamideje sincsen előre rögzítve. Korlátozás nélkül és díjmentesen teljesíthető bármilyen előtörlesztés, így az ügyfél szabadon alakíthatja a futamidőt. A vonatkozó jogszabály alapján az állam által életre hívott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységéből nem keletkezhet üzleti haszon. Kifejezetten kedvező a kamat mértéke. Jelenleg 8,5%. A Diákhitel és a banki hitelek kamata (hitelköltsége) A Diákhitel kamata a forint alapon nyújtott lakossági hitelek teljes mezőnyét tekintve is kiemelkedően kedvező. A Diákhitel kamata a bankok által nyújtott hasonló jellegű forinthitelek (pl. fedezet nélküli személyi kölcsönök) átlagos kamatának a felét sem éri el. A különböző hiteltípusok kondícióinak alakulása (2009 2010.) 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% Forrás: MNB, Diákhitel Központ 5,00% 0,00% január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2009 2010 Diákhitel* Fogyasztási hitelek** Folyószámlahitelek*** Jegybanki alapkamat * Diákhitel kamata ** Forint alapú fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója *** Forint alapú lakossági folyószámlahitelek átlagos évesített kamatlába 11

12 A hallgatói hitelezés. működése 2010-ben Áttekintés. a 2010-es üzleti évről Működési környezet A magyar hallgatói hitelezési rendszer működését alapvetően a felsőoktatási tendenciák, a jogszabályi környezet, a hallgatók hitelfelvételi és az ügyfelek törlesztési hajlandósága, illetve a források rendelkezésre állása befolyásolja. A felsőoktatási szektorban a diákhitelezés és a Diákhitel Központ Zrt. működését befolyásoló jelentős változás 2010-ben nem történt. A felsőoktatásba belépők és a felsőoktatásban résztvevők száma viszont enyhén tovább csökkent. A készülő új felsőoktatási törvény azonban számos olyan változást hozhat, amelyek befolyásolhatják a Társaság tevékenységét, s melyekhez a jövőben alkalmazkodnia kell. A Társaság tevékenységének jogszabályi környezete 2010-ben nem változott eltekintve a tulajdonosváltásról rendelkező törvényi rendelkezéstől. A Diákhitel Központ az év során komoly szakmai előkészítő munkát végzett a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet módosítása érdekében. A tervezett változtatások a Diákhitel-koncepció alapjai szempontjából változást nem jelentenek, azok az elmúlt években szerzett tapasztalatok felhasználásával a hatékonyság növelését, az ügyvitel ésszerűsítését és az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálását célozzák. A végleges javaslati anyagot 2011 tavaszán kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Magyarországon 2008-tól kibontakozó, globális hátterű válságjelenségek enyhébb formában 2010- ben is érintették a nemzetközi és magyar gazdasági környezetet, ezen belül pedig a pénzügyi piacokat. Így jelentős eredményként értékelhető, hogy az általános hitelpiaci kereslet számottevő visszaesése és a hitelfelvétellel kapcsolatban mind negatívabbá váló lakossági attitűd ellenére a Diákhitel iránti kereslet az arra jogosultak arányában, nem mutatott szignifikáns elmozdulást. Ebből arra következtetünk, hogy a felsőoktatásban tanulók jelentős részében tudatosultak a Diákhitel egyedülálló előnyei a bankok által nyújtott hitelekhez képest. A gazdasági válság negatív hatásai a diákhiteles ügyfelek fizetési fegyelmében a pénzügyi szektorban általánosan jellemzőnél, lényegesen kisebb mértékben mutathatók ki, azonban a gazdasági környezet bizonytalansága miatt a Társaság továbbra is jelentős figyelmet és mind több munkát szentel e fizetési fegyelem fenntartásának. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitásában jelentős szerepet játszik a hitelkockázatoknak, és az ügyfelek törlesztési fegyelmének alakulása. A hallgatói hitelportfolió minőségét a Társaság részére rendszeresen független külső aktuárius szakértő értékeli, a hallgatói hitelkamat kockázati prémium kamatelemére, illetve a tartalékolás mértékére az aktuárius tesz javaslatot. A 2009. évi adatok alapján 2010-ben kiszámított mutatók kismértékű javulást mutattak a Társaság hitelkockázati kitettségében. A 2010 májusában készült aktuáriusi elemzés 1,36%-os minimálisan felszámítandó kockázati prémiumot kalkulált, és ezzel folytatódott a 2005 óta tartó csökkenési trend. Ez a kockázati prémium került beépítésre a 2010 második félévi, illetve a 2011. első félévi kamatba. A hallgatói hitelezés finanszírozása 2008-2009-ben komoly kihívást jelentő válságterhes pénz- és tőkepiaci folyamatok konszolidálódása folytatódott. A forrásszerkezet összeállításában a még mindig nagyfokú piaci bizonytalanság indokolta, hogy a Társaság továbbra is az óvatosság elvét tartsa szem előtt. A hallgatói hitelrendszer 2010. évi forrásszükségleteit továbbra is a piacról, állami készfizető kezességvállalás mellett, de költségvetési források igénybevétele nélkül tudta biztosítani. Az állam jogszabályon alapuló készfizető kezessége elősegíti, hogy a Társaság a vállalati kötvénypiacon, valamint a hazai és külföldi hitelpiacokon előnyös feltételek mellett jusson forráshoz.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010-ben is a hallgatói hitelrendszer legnagyobb finanszírozója volt. A Diákhitel Központ az MFB által igen kedvező kamatfeltételekkel biztosított, összesen mintegy 70 milliárd forint összegű hitelkeretét teljes mértékben kihasználta. Az Európai Beruházási Bankkal 2007-ben aláírt második hitelkeret-szerződés alapján a 150 millió eurós hitelkeret egyes hitelrészei különböző kamatozás, devizanem, türelmi idő és futamidő mellett voltak igénybe vehetők 2010-ben. Az év során a teljes 16,4 milliárd forint lehívására került a rendelkezésre álló hitelkeret terhére. A Diákhitel Központ 2010. október 7-én megkötötte harmadik hitelszerződését az Európai Beruházási Bankkal, amely 38 milliárd forintos hitelkeretet biztosít a magyar hallgatói hitelrendszer számára. A Társaság 2010-ben is aktívan használta a kereskedelmi banki készenléti hitelkereteket a finanszírozási igények felmerülése és a felhasználandó, hosszabb lejáratú források rendelkezésre állása közötti időbeli eltérések kezelésére. 2010-ben az Erste Bank Hungary Zrt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. nyújtották e rugalmasan rendelkezésre álló rövid lejáratú instrumentumokat a hallgatói hitelezés likviditásának biztosításához. Ezekből az év során összesen 8,2 milliárd Ft összeget vett igénybe és fizetett vissza a Diákhitel Központ. A Diákhitel Központ Zrt. forrásbevonási tevékenységének - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - 2010-ben is jelentős eleme volt a kötvények nyilvános kibocsátása. A Társaság 2010. március-október időszakban 5 alkalommal, összesen 22 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba állami készfizető kezességgel biztosított DK2013/01 jelű kötvényeket, míg novemberben és decemberben a korábban kibocsátott DK2012/01 sorozatára bocsátott rá, összesen 7,5 milliárd Ft névértékben. Az értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre kerültek. A Diákhitel Központ Zrt. az év során lejáró kötényeiből februárban 2,5 milliárd Ft névértékben vásárolt vissza, majd az augusztusban esedékes lejárat teljes összegét, 20 milliárd Ft-ot befektetői felé törlesztette. A kötvénykamatok 2010-ben is problémamentesen megfizetésre kerültek. A Társaság tőkepiaci jelenléte 2010-ben is folyamatos volt. Év végén összesen 4 kötvénysorozata, mintegy 77 milliárd Ft névértékben volt kereskedhető a Budapesti Értéktőzsdén. A hallgatói hitelrendszer finanszírozását és likviditáskezelését a DK Zrt. a 2010. év során maradéktalanul megvalósította. A hallgatói hitelek folyósítása, a forráskamatok és a működéssel kapcsolatos kiadások megfizetése határidőben megtörtént, a tervezettnek megfelelően alakult. A Társaság Finanszírozási tervében meghatározott eszközöket és az ügyfelektől ezen időszakban befolyó 20,1 milliárd forintot is figyelembe véve, a Diákhitel Központ likviditási helyzete stabil volt. A bevont források állománya 2010 december 31-én mintegy 211 milliárd Ft-ot tett ki. A kedvező piaci tendenciák és az átgondolt forrásbevonási stratégia eredményeképpen 2010-ben csökkent a diákhitelezés finanszírozására bevont forrásaink költsége, amely a hallgatói hitel kamatának legjelentősebb eleme. Kamatcsökkenés Az ügyfélportfolió kockázatának és a finanszírozás feltételeinek javulása eredményeképpen, valamint a költséghatékony működésnek köszönhetően, jelentős, 1%-pontos csökkentésre nyílt lehetőség a Diákhitel kamatában 2010. január 1-jétől (9,5%), majd 2010. július 1-jétől további 1%-ponttal mérséklődött a kamat. Az így megállapított 8,5% a hallgatói hitelrendszer működésének történetében a legalacsonyabb kamatszint. Változások a tulajdonosi joggyakorlásban és a menedzsmentben 2010. június 17-étől az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges módosításokról, valamint az egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 12. -ának (1) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. Az új tulajdonos döntése alapján az igazgatósági jogköröket a vezérigazgató gyakorolja, ezzel egy időben pedig kibővült a Felügyelőbizottság jogköre. A Társaságot 2010. július 9-étől új menedzsment irányítja. A menedzsmentváltást követően 2010 második felében szervezeti átalakítás vált időszerűvé, melynek keretében új irányítási struktúra került kialakításra. Ezen felül egyes funkciók összevonásra, mások megerősítésre kerültek annak érdekében, hogy tovább javuljon a hatékonyság és az ügyfélközpontúság. 13

14 Online ügyintézés elindítása A Diákhitel Központ menedzsmentje kiemelt célként fogalmazta meg a magas színvonalú ügyfélkiszolgálás kialakítását és a rendelkezésre álló ügyfélkapcsolati csatornák hatékonyabb kihasználását. E cél megvalósítását a vezetés elsődlegesen az interneten keresztül történő Diákhitel-ügyintézés lehetőségének megteremtésében látja. Ez azért is különösen aktuális, mivel az egyetemi, főiskolai hallgatók mindennapi életük szerves részeként használják már ezt az elektronikus csatornát. A kitűzött cél megvalósítására szeptemberben elindult a DKnet projekt. A tervek szerint a Diákhitel Központnál 2011 szeptemberétől már lehetőség lesz online ügyintézésre is. A Diákhitek Központ. jogállása 2010-ben A Diákhitel Központ Zrt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései alapján egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő gazdasági társaság. A Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosa és részvényese a Magyar Állam, képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. A Társaság alaptőkéje 300 000 000 Ft, azaz háromszáz millió forint, amely összeg pénzbeli hozzájárulásból áll, és amely az alaptőke 100%-a. A Részvényes a hatáskörébe tartozó ügyekben a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, Tulajdonosi (részvényesi) határozat formájában, írásban dönt. A Társaságnál igazgatóság nem működik, annak jogkörét a Gt. 247. szerint a vezérigazgató gyakorolja. A Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására létrejött szervezet. E célok elérése érdekében szükséges tevékenységeken kívül elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül adatfeldolgozói és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései bizonyos kivételekkel nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet, a Gt., valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény határozza meg. A diákhitelezést szabályozó kormányrendelet szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel. A 2011. évi költségvetési törvény értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A hallgatói hitelrendszer szereplői 2010-ben A Magyar Állam, Kormány A hitelezéshez igénybe vett források visszafizetését az állam garantálja. A hallgatói kölcsön legmagasabb havi összegét a Kormány rendeletben állapítja meg. A Diákhitel Központnak évente finanszírozási tervet kell készítenie, amelyet az államháztartásért felelős miniszterrel kell jóváhagyatnia. Magyar Fejlesztési Bank Zrt.. A Diákhitel Központ Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. Államadósság Kezelő Központ Az Államadósság Kezelő Központ közreműködik a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források beszerzésében a pénz- és tőkepiacokon. Nemzeti Adó- és Vámhivatal A harmadik törlesztési évtől az egyes ügyfelek havi törlesztőrészleteit a két évvel korábbi éves jövedelem

alapján kell megállapítani. Ezeket a jövedelemadatokat az adóhatóság biztosítja. Szerződésfelmondás esetén (pl. tartós és számottevő törlesztési késedelem miatt) a teljes hiteltartozás egy összegben esedékessé válik. Ha az ügyfél a hiteltartozását a felmondást követő 8 napon belül nem rendezi, a Diákhitel Központ megkeresi az adóhatóságot a tartozás behajtása érdekében, mely behajtáskor az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésénél alkalmazott eljárást követi. Az adóhatóság a végrehajtásba az adózás rendjéről szóló törvénynek megfelelően önálló bírósági végrehajtót is bevonhat. Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstár bírálja el a Diákhitel Központ ügyfeleinek célzott kamattámogatás iránti kérelmeit. Ezenfelül a Diákhitel Központ a Magyar Államkincstárnál vezeti számláit. Nemzeti Erőforrás Minisztérium A terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre jogosult ügyfelek tőketartozása után fizetendő célzott kamattámogatás öszszegét a minisztérium saját költségvetéséből biztosítja. A hitelezés lebonyolításában. közreműködő partnerek A Diákhitel Központ az igényelt hallgatói hitelt az ügyfél bármely, Magyarországon bejegyzett hitelintézeténél vezetett folyószámlájára utalja. Számos bank és takarékszövetkezet működik közre a Diákhitellel kapcsolatos ügyintézésben (pl. hiteligénylések, módosító adatlapok befogadása és továbbítása a Diákhitel Központnak), illetve nyújt kedvezményeket azon ügyfeleiknek, akik hallgatói hitelüket a náluk vezetett bankszámlájukra utaltatják. A Magyar Posta nagyobb egységeinél már 2001 óta folyik Diákhitel-ügyintézés. Hallgatói Önkormányzatok. Országos Konferenciája A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos érdekképviseleti szervezete a Diákhitel Központ stratégiai partnere a hallgatókkal való kommunikációban, a hallgatói igények és vélemények közvetítésében. Kötvényforgalmazók A Diákhitel Központ forrásbevonási célból kötvényeket bocsát ki, melyek értékesítése aukciós eljárás keretében történik. A befektetők aukciós ajánlataikat a Diákhitel Központtal szerződést kötött elsődleges forgalmazók (bankok, befektetési szolgáltatók) valamelyikénél tehetik meg. A diákhitelezést finanszírozók A Diákhitel Központ által kibocsátott kötvényeket gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek egyaránt megvásárolhatják. Ezen kívül vezető pénzintézetek hiteleket is nyújtanak a diákhitelezési tevékenység finanszírozására. Budapesti Értéktőzsde A Diákhitel Központ kötvényeinek másodlagos forgalma részben a BÉT-en keresztül zajlik. Oktatási Hivatal A Diákhitel Központ a külföldön tanuló hiteligénylők esetében a külföldi felsőoktatási intézmény jogállásával, valamint az ottani képzés elfogadhatóságával kapcsolatban állásfoglalás céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt. Felsőoktatási intézmények A felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be a diákhitelezés rendszerében. A hallgatók egyéb jogszabályi feltételek teljesülése mellett akkor juthatnak hozzá az általuk igényelt Diákhitelhez, ha a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályai igazolják, hogy az adott szemeszterre beiratkoztak. 15

16 A hallgatói hitelezés. működése a számok tükrében Hitelnyújtás A Diákhitelben részesült hallgatók halmozott számának alakulása* az egyes években 300 000 250 000 200 000 150 000 fő 115 782 154 354 178 586 204 855 229 487 249 107 266 713 285 637 304 152 100 000 63 254 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 *a diákhitelezés indulásától az adott év utolsó napjáig 2010 végére 304 ezer fölé emelkedett az indulás óta Diákhitelben részesült hallgatók összesített száma. Ez az előző év végéhez képest 6,4%-os bővülést jelent. A növekedés dinamikája közel akkora volt, mint a megelőző két évben. 30 000 25 000 20 000 A hallgatók által az egyes években felvett Diákhitel összege millió forint 23 935 23 964 23 503 23 656 22 635 21 919 22 319 19 201 21 949 15 000 10 000 5000 5090 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A 2010-es üzleti évben nagyságrendileg hasonló (közel 22 milliárd forintot kitevő) hitelösszeget nyújtott a Diákhitel a hallgatóknak, mint az azt megelőző két évben. Ezzel az indulástól 2010 végéig kihelyezett Diákhitel összesített volumene meghaladta a 208 milliárd forintot. Mint az indulás óta minden évben, most is növekedett az év folyamán folyósított hallgatói hitel egy hitelfelvevőre jutó átlagos összege. Ez 2010-ben 283 ezer forint körül alakult, ami kb. 5%-os növekedés az előző évhez képest. Az átlagos éves hitelfelvételi összeg évről-évre tapasztalható töretlen növekedése a maximálisan felvehető havi hitelösszeg fokozatos emelkedésének, valamint a legmagasabb felvehető összegek iránti erőteljes keresletnek köszönhető. 2001-ben még 21 ezer forint volt a maximálisan igényelhető havi hitelösszeg. Ez a megélhetési és tanulmányi költségek emelkedésével párhuzamosan több lépcsőben emelkedett, ami a rendszer stabilitását nem veszélyeztette. Jelenleg az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb havi 40 ezer, a költségtérítéses képzésben tanulók maximum havi 50 ezer forint összegű hitelt igényelhetnek. Az igényelt havi összegek. nagysága 2010-ben A 2010-es üzleti évben Diákhitelt felvett 77 553 hallgató között a havi 40 ezer forintot igénylők voltak magasan a legtöbben (44%, 34 178 fő). A második legszélesebb csoportot a havi 30 ezer forintot felvevők alkották (22%, 16 990 fő). Őket követi a havi 50 ezer forintot kérők köre (ezt az összeget csak költségtérítéses képzésben tanuló diákok választhatták) 21%-kal (16 551 fő). Az utóbbiak aránya jelentősen megemelkedett a 2009-ben mért 16%-hoz képest. Figyelemre méltó, hogy 2010-ben a költségtérítést fizető hitelfelvevők 48%-a élt a számukra maximálisan felvehető havi 50 ezer forintos hitelösszeggel. A hitelfelvevők megoszlása a képzés finanszírozásának módja szerint 2010-ben Államilag támogatott: 43 045 fő Költségtérítéses: 34 508 fő 56% 44% A 2010. üzleti évben Diákhitelt felvett hallgatói kör 56%-a államilag támogatott, 44%-a költségtérítéses képzésben tanult. Ez a megoszlás 4 éve közel azonosnak mondható. 2010-ben fordulat állt be a tekintetben, hogy megszűnt az államilag támogatott képzésben résztvevők 5 évvel korábban még kifejezetten markáns felülreprezentáltsága a diákhitelesek között. Ezzel párhuzamosan a költségtérítést fizetők enyhén felülreprezentálttá váltak a diákhitelesek között a teljes hallgatói körben elfoglalt arányukhoz képest. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikai gyorsjelentése szerint a felsőoktatásban 2010 októberében közel 58% volt az államilag támogatott képzésben tanulók aránya és mintegy 42% a költségtérítést fizetők. 17

18 A hitelfelvevők megoszlása a képzés formája szerint 2010-ben 1889 fő (2,4%) Távoktatás 18 395 fő (23,7%) Levelező 1270 fő (1,6%) Esti 55 999 fő (72,2%) Nappali 2010-ben a Diákhitelt igénylők 72%-a nappali, 24%- a pedig levelező tagozaton tanult. Ezek az arányszámok nagyon közel állnak 2009 adataihoz (71%, illetve 24%). A nappali tagozatosok aránya a hitelfelvevők között az elmúlt 5 évben enyhén nőtt, még mindig érzékelhető felülreprezentáltságuk viszont jelentősen csökkent. (2010-ben a nappalisok az öszszes felsőoktatásban tanuló diák 67%-át tették ki.) A levelező tagozatosok és a távoktatásban tanulók továbbra is alulreprezentáltak a diákhitelesek között a teljes hallgatói körben elfoglalt arányukhoz képest. Az esti tagozatra járók aránya mind a diákhitelesek között, mind az összes hallgató körében nagyon csekély. A hitelfelvételi hajlandóság területi alakulása 2010-ben Átlag fölötti (9) Átlag körüli (+1%) - (7) Átlag alatti (4)

Budapesten és az egyes megyékben a hitelfelvételi hajlandóság vizsgálatának alapját az képezte, hogy az ott állandó lakóhellyel rendelkező, felsőoktatásban tanuló diákok mekkora hányada vett fel Diákhitelt 2010 folyamán. A létszámadatok forrása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2010. október 15-i előzetes statisztikai gyorsjelentése. Az egyes megyékben állandó lakhellyel rendelkező, de 40 évnél idősebb, azaz Diákhitelre nem jogosult hallgatók kiszűrésére, megfelelő bontású felsőoktatási statisztika hiányában nem volt módunk. Ez nem jelent akadályt abban, hogy az egyes megyékben tapasztalható hitelfelvételi hajlandóságot egymással nagyságrendileg összevessük. Országos szinten a hitelfelvételi arány (hajlandóság) 22,5% volt. A hitelfelvételi hajlandóság Békés (28,2%), Jász-Nagykun-Szolnok (27,8%), Somogy (27,2%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (26,2%) megyében kifejezetten magas volt az országos átlaghoz képest. A legalacsonyabb hitelfelvételi arányokkal Győr-Moson-Sopron megyében (16%), Vas megyében (18%) és Budapesten (18,8%) találkoztunk. Hét olyan megye volt, ahol átlag körüli (az átlagtól maximum + 1%-os eltérést mutató) volt a hitelfelvevők aránya. Kilenc megyében volt e sáv felett, négyben pedig e sáv alatt a hitelfelvételi hajlandóság. Tíz éves tapasztalatunk alapján úgy látjuk, hogy a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű megyék között találjuk a legmagasabb hitelfelvételi arányokat, míg a relatíve kedvező helyzetben lévő megyékben (és Budapesten) inkább alacsonyabb a hitelfelvételi arány. 19

20 A Diákhitel törlesztése A hitel-visszafizetés volumene az egyes években* és a törlesztők száma** 20 000 18 000 millió forint 16 228 18 845 16 000 14 629 14 000 12 000 10 846 10 000 8514 8000 6000 5682 4000 2000 1238 2919 0 2003 26 621 fő 2004 51 512 fő 2005 71 644 fő 2006 83 943 fő 2007 96 105 fő 2008 106 814 fő 2009 115 224 fő 2010 122 377 fő * az adott év utolsó napján ** az egyes oszlopok alatt megadva A hallgatói hitelt igénybe vevő diákhiteles ügyfeleknek a hitel visszafizetését csak a hallgatói jogviszony megszűnését követően kell megkezdeniük. A hallgatói hitelrendszer működésére vonatkozó kormányrendelet a tanulmányaikat már befejezett ügyfelek számára a törlesztési kötelezettség kezdeteként 2003. január 1-jét határozta meg. A folyamatosan növekvő hitelfelvevői körből az idő előrehaladtával egyre többen válnak törlesztésre kötelezetté (törlesztővé). 2010 végén már több mint 122 ezer törlesztésre kötelezett ügyfelet tartott számon a Társaság. Ez a megelőző év végéhez képest 6%-os emelkedést jelent. Az ügyfelek által a hallgatói hitelrendszer indulásától a 2010. üzleti év végéig visszafizetett összeg (az előtörlesztésekkel együtt) közel 79 milliárd forint, melyből 2010-ben több mint 18,8 milliárd forint összegű hitel-visszafizetés érkezett a Diákhitel Központhoz. 2009-hez képest ez az összeg 16%-os emelkedést jelent. A törlesztésre kötelezett ügyfelek (törlesztők) számával párhuzamosan az összes (az előtörlesztéseket is tartalmazó) hitel-visszafizetés is évről évre nőtt a Diákhitel Központ működése alatt. (A fenti ábra oszlopai alatti számok a törlesztői létszámot mutatják az egyes évek végén.)

A tényleges hitel-visszafizetés és az elvárt törlesztés aránya az egyes években 200% 195% 190% 185% 180% 175% 170% 165% 160% 155% 194% 194% 192% 189% 187% 174% 172% 170% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A 2010. üzleti év folyamán összesen mintegy 10,9 milliárd forint volt a törlesztésre kötelezetteknek a hitelszerződésekből adódó fizetési kötelezettsége (vagyis az elvárt törlesztés). Ezzel szemben az előtörlesztésekkel együtt összesen több mint 18,8 milliárd forintot fizettek vissza az ügyfelek. A befizetők között több ezer olyan van, akinek törlesztési kötelezettsége még el sem kezdődött. A tényleges befizetés a naptári évre elvárt összes törlesztés 172%-a. Valamennyi eddigi évre igaz, hogy az elvárthoz képest kifejezetten magas a túlfizetés. A 2010 végéig teljesített közel 79 milliárd forintos összes befizetéshez képest az elvárt törlesztés összesített volumene, csupán mintegy 43 milliárd forint volt. Ez annyit jelent, hogy a kezdetektől számítva a túlfizetés meghaladja a 82%-ot. Az egyes évek tetemes túlteljesítései jól mutatják, hogy ügyfeleink általános fizetőképessége jelentősen meghaladja tényleges kötelezettségeiket. Tíz év tapasztalata alapján megállapíthatjuk, hogy az egyéni jövedelmekhez igazodóan (illetve az első két törlesztési évben a minimálbérhez igazodóan), azokhoz képest alacsony szinten megállapított havi törlesztőrészletek mellett, sokaknak marad plusz forrásuk kisebb-nagyobb öszszegű előtörlesztések teljesítésére, sőt akár teljes tartozásuk egyösszegű rendezésére is. Az előtörlesztéssel ki-ki saját belátása szerint rövidítheti le a hitel-visszafizetés idejét. Az előtörlesztést az is ösztönzi, hogy annak semmilyen korlátja, illetve költsége nincs. 21

22 Az egyes években felmondott szerződések és az adóhatóságnak. behajtásra átadott ügyek törlesztők* számához viszonyított aránya 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 3,4% 3,0% 2,8% 2,6% 2,4% 2,8% 2,7% 2,6% 2,4% 2,1% 2,2% 2,0% 1,2% 0,8% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Femondott szerződések (%) Adóhatóságnak behajtásra átadott ügyek (%) * Az adott év egészében vagy annak egy részében törlesztésre kötelezettek A törlesztők nagy többségének a fizetési fegyelme kiváló. Időben fizetik a havi törlesztőrészleteket, sőt közülük sokan még előteljesítést, illetve előtörlesztést is kezdeményeznek. Azon ügyfelek esetében, akik a törlesztés megfizetésével hátralékba (elmaradásba) kerülnek, és az elmaradás összege meghaladja 6 havi (egyes régebbi szerződéseknél 12 havi) törlesztőrészletüket, a Diákhitel Központnak a kölcsönszerződést fel kell mondania. A felmondást követően amennyiben az adós nem mutat fizetési hajlandóságot a beszedés további intézését át kell adni az adóhatóságnak. A 2010. év egészében vagy annak csak egy részében törlesztésre kötelezett ügyfelek összlétszámához képest, csupán 3,4% körül volt azok aránya, akiknek az összes hátraléka a jelzett évben elérte a felmondást kiváltó kritikus határt, és mindössze 2,6%-ot tett ki a 2010-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak behajtásra átadott ügyek aránya. Bár a vizsgált arányszámok az előző évek adatainál magasabbak, ezek a hitelezési szektor egészének eredményeivel öszszehasonlítva így is nagyon jó mutatóknak számítanak.

Pénzügyi beszámoló Bevezetés A Diákhitel Központ a Számviteli politikájában foglaltak szerint speciális elszámolásokat alkalmaz annak érdekében, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolója megfelelően tartalmazza a diákhitelezéssel kapcsolatos információkat. Egyes mérleg- és eredménykimutatás sorok továbbrészletezésre kerültek, valamint új sorok kerültek kialakításra. A Diákhitel kihelyezésekből származó követelések a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök között, ezen belül a Tartósan adott kölcsönök között szerepelnek. A Diákhitel kamatának meghatározása az általános gyakorlattól eltérően történik. A Diákhitel kamata a következő elemek százalékos mértékben kifejezett értékéből áll: súlyozott, átlagos forrásköltség, törlesztés nem teljesítését fedező prémium, működés költségeit fedező prémium. A bevételekkel nem fedezett működési költségeket a hallgatói hitelrendszer működését szabályozó kormányrendelet 27. -a alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatja ki a Társaság, és azokra az évekre halasztja el, amelyekben ezekre a költségekre a bevételekben fedezet képződik. Az adott kamatperiódusban a felszámított forrásköltségek és a bevételekben megtérülő forrásköltségek közötti különbözet 10 kamatperióduson keresztül kerül figyelembe vételre, aktív vagy passzív időbeli elhatárolással. A Diákhitel Központ a kockázati céltartalék képzésekor aktuáriusi számításokra támaszkodik. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok szerinti (IFRS, International Financial Reporting Standards) beszámoló készítésének a jelenlegi tőkepiaci helyzetben meghatározó jelentősége van. A tőkepiacon a befektetőknek világosan kell látniuk, hogy milyen társaságokba fektetnek vagy fektettek be. A standardok biztosítják az IFRS anyagban szereplő adatok egységes értelmezését a világ bármely részén. 23