Kisadózó vállalkozások tételes adója (összeállítás) Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke

Kisadózó vállalkozások tételes adója doc. 2012.12.11. Kisadózó vállalkozások tételes adója (összeállítás) Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Kihirdetve a 2012. évi CXLVII. törvényben, módosította a 2012. évi CLXXVIII. törvény. 1. Ki választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját? az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság, ha az állami adóhatósághoz ezen választását bejelenti, 2013. évre vonatkozóan 2012. december 1-től. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja-tv. szerinti átalányadózást vagy az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot választotta, azaz a 2012-ben az Szja-tv. hatálya alatt átalányadózó egyéni vállalkozó, illetve az Eva-tv. hatálya alá tartozó adóalany, 2013-ra választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját. 2. Mikor célszerű választani? Mik az előnyei? mivel a kisadózó a bevétele alapján adózik, célszerűnek akkor tűnik ezt az adózási formát választani, ha bevételét viszonylag kevés költség terheli, mert például valamilyen szolgáltatást végez, ha nincs alkalmazottja vagy kevés alkalmazottja van, akkor az azok után fizetendő adók és járulékok kevésbé terhelik a jövedelmét, ha szolgáltatását a lakosság részére nyújtja vagy olyan megrendelő részére, ahol annak értéke éves szinten az 1 millió forintot nem haladja meg, mert akkor a tevékenysége nem tekinthető munkaviszony leplezésének, ha elfogadható számára az, hogy a Tbj-tv.-ben meghatározott valamennyi ellátás (például a nyugdíj) számításának az alapja 81.300 Ft/hó, mert még viszonylag soká lesz nyugdíjas, nem feledve el azt, azzal, hogy a tételes adót választja, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, de ennek hátránya az, hogy elveszíti az ezen adóhoz kapcsolódó adókedvezmények igénybevételének a lehetőségét is; választása esetén = csak a bevételeit kell kimutatnia, = 6 millió forintig kedvezményes az adózása, de cégautóadót, helyi iparűzési adót, az alkalmazottak után adót, járulékot kell fizetnie, = áfa alanyi mentességet is választhat,

2 = kevesebb adminisztráció stb. Természetesen mindenkire érvényes szempontokat nem lehet meghatározni. Az adott vállalkozó tevékenysége, körülményei, adottságai, célja figyelembe vételével, lehetőleg számítással alátámasztottan indokolt akár az igen, akár a nem döntést meghozni. 3. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya: az 1. pontban felsoroltak. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalany nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával legkorábban 2013. január 1-jével jön létre. Év közben is választható, az újonnan alakult kisadózó vállalkozások esetében. Nem választható, ha az adószámot a megelőző két évben törölték vagy jogerősen felfüggesztették, ha az ÖVTJ, illetve a TEÁOR 2008 szerinti biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végez, ha az ÖVTJ, illetve a TEÁOR 2008 szerinti saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. Az állami adóhatóság a kisadózóként történt nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. 4. Kisadózó vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság. Kapcsolódóan be kell mutatni, hogy a törvény kit tekint kisadózónak? Kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetében az egyéni cég tagja, közkereseti társaság, betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. A törvény szerint a kisadózó lehet főállású és nem főállású kisadózó. Főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a Tbj.tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak (az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő

3 személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak) minősül, vagy külföldön biztosított személynek minősül, vagy a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, vagy olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Főállásúnak nem minősülő kisadózó az a kisadózó, aki nem lehet főállású, vagy akit nem főállású kisadózóként jelentettek be. A főállású jogállás a kisadózó vállalkozás által fizetendő adó szempontjából bír jelentőséggel. 5. Bejelentett kisadózó Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg legalább egy kisadózót be kell jelenteni. Be kell jelenteni azon kisadózó(k)nak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki(k) bármilyen jogviszonyban (a munkaviszony kivételével) végzett tevékenység keretében részt vesz(nek) a kisadózó vállalkozás tevékenységében (személyes közreműködő, vezető tisztségviselő, megbízási jogviszony), egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt. A törvény hangsúlyozza, hogy a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre kötelezett tagokat kötelező kisadózóként bejelenteni. Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az Eva-tv. szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyai kívánnak lenni, 2012. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az Eva-tv. hatálya alól. A betéti társaság, a közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. A kisadózó vállalkozással munkaviszonyban álló, illetve a személyes közreműködést, személyes tevékenységet nem végző tagokat ( csendestárs ) kisadózóként nem kell bejelenteni.

4 A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású, illetve nem főállású kisadózónak minősül. A bejelentett adatok, tények megváltozását (a kisadózó címe változásának kivételével) 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. 6. Az adóalanyiság megszűnik: a megszűnésre vonatkozó bejelentés hónapjának utolsó napjával (év közben is), a számításba jöhető vállalkozási forma megváltoztatása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, a kis adózó egyéni vállalkozói jogállásának, a kisadózó egyéni cég, kisadózó társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával, a kisadózó tagjának halálát követő nappal, a kisadózó tagjának a társaságból való kilépését követő nappal, a tagsági viszony keletkezésének napjával, ha a betéti vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz, a számla vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, a naptári negyedév utolsó napjával, = ha a kisadózó vállalkozás adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, ha nem választható tevékenységéből bevétele van, a bevétel megszerzését megelőző nappal, az átalakulást megelőző nappal. Az adóalanyiság megszűnéséről az első három eset kivételével az adóhatóság határozattal értesíti a kisadózó vállalkozást. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 7. A tételes adó mértéke főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint. A tételes adót minden személy után külön-külön meg kell fizetni.

5 A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs). Ha a naptári évben elért kisadózói bevétel meghaladja a 6 millió forintot, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni. (Nem egész naptári év esetén az érintett hónapok és 500 ezer forint szorzatát meghaladó rész után.) A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig, illetve az adóalanyiság megszűnésétől számított 30. napig kell. A kisadózó vállalkozás által kiállított számlán fel kell tüntetni a Kisadózó szöveget. Ennek hiánya mulasztási bírsággal sújtható. A tételes adó megfizetésével a kisadózó mentesül: a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, társasági adó, személyi jövedelemadó, járulékok és egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és befizetése alól. Nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek (elsősorban a munkabér, a személyi jellegű egyéb kifizetések adói, járulékai, hozzájárulásai) alól, a cégautóadó, az illeték alól, az áfa-fizetési kötelezettség alól (de alanyi adómentes lehet 6 millió forint összegig). Egyszerűsített módon tehet eleget a helyi iparűzési adófizetési kötelezettségének (l. később). Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azokban a hónapokban, amelyek egészében a kisadózó például táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban stb. részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti stb., kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Ha a kisadózó után nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség, azt a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. 8. A kisadózót megillető ellátások

6 A főállású kisadózó ezen jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül. A Tbj.-törvényben, az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. Ezen ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A főállásúnak nem minősülő kisadózó ezen jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. 9. A kisadózó jövedelme A kisadózó jövedelme a jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének a 60 százaléka, több tag esetén ennek fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér. 10. Nyilatkozat a bevételről az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság felé, év közbeni megszűnés esetén, a megszűnést követő 30 napon belül. Ha a kisadózó százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, akkor azt is ezen időpontig kell bevallania és megfizetnie. Ezen nyilatkozatban adatot kell szolgáltatni bármely más adóalany nevéről és címéről, az adóalanytól megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az egy millió forintot meghaladja. 10.1. Nyilvántartási kötelezettség A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerint nyugtát vagy számlát kiállítani, a kiállított számlán feltüntetni, hogy Kisadózó. A kisadózó bevételi nyilvántartást vezet, időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege, a bevétel megszerzésének időpontja feltüntetésével. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni.

7 10.2. A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem bevétel: az áthárított áfa, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, az a vagyoni érték, amelynek a szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, a kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, a biztosítótól elemi kárra tekintettel kapott kártérítés stb. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB-nek a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamával kell forintra átszámítani. A bevétel megszerzésének időpontja: pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja, igénybevett szolgáltatás esetén az a nap, amikor a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa-tv. szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne, jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult, elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik. 11. Adatszolgáltatási kötelezettség A kisadózó vállalkozások által kiállított számlák szerinti beszerzést, szolgáltatásnyújtást más adóalanyok beszerzésként, költségként elszámolhatják. A visszaélések elkerülése érdekében a törvény adatszolgáltatásra kötelezi a kisadózó vállalkozás üzleti partnereit is. Az Art. szerint adózó (kivéve a magánszemélyt, a tételesen adózó kisadózót) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. -ának (2) bekezdés szerinti bevallásában adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről,

8 termékértékesítés esetén ennek a tényéről, szolgáltatásnyújtás estén a szolgáltatás TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, = amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerült, = a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. 12. Munkaviszonytól való elhatárolás A kisadózó vállalkozás és partnere között kötött szerződés, ügylet tartalmának olyannak kell lenni, hogy az megalapozottan bizonyítsa, a kisadózó és a harmadik személy közötti kapcsolat nem munkaviszonyt leplez. Ha a szerződés, ügylet tartalmából az következik (az adóhatóság azt feltételezi), hogy a kapcsolat munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Az adóhatóság ugyanis ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a fentiek szerint adatszolgáltatásra kötelezett adózó között munkaviszony jött létre, mert a kisadózó vállalkozás részére juttatott összeg, illetve a kisadózó vállalkozás által kibocsátott számlák szerinti összeg a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. Az adóhatósági vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több (legalább kettő) megvalósul: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, a kisadózó a naptári év bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra kötelezett személytől szerezte, az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára, a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Az adatszolgáltatásra köteles személy (partner-adóalany) és kapcsolt vállalkozása egy személynek tekintendő. 13. Iparűzési adó A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó

9 kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható döntése esetén a helyi iparűzési adó alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (ha csak székhelye van, telephelye nincs, akkor egyszer 2,5 millió forint). (Ha az adókötelezettség az adóév egészében nem áll fenn, akkor a 2,5 millió forintnak a naptári napokkal arányos része.) Ha a kisadózó vállalkozás az előbbi adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, 03.15., illetve 09.15. napjáig, 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben, az adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hó 15. napjáig fizeti meg. A kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel adóelőlegbejelentési, -bevallási, -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallási, benyújtási kötelezettség, adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli. A fentiekben ismertetett adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be, ha a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága bármilyen ok miatt megszűnik, a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adónál a szünetelés miatt kevesebb, az adóévet követő év január 15-ig, a különbözet ettől az időponttól igényelhető vissza. A törvény szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóság számára. 14. A kisadózó vállalkozások tételes adója választásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja: az egyéni vállalkozó, az evás egyéni vállalkozó,

10 a bevételi nyilvántartást vezető egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, a kettős könyvvitelt vezető egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság. A kisadózó a választással kikerül az Szja-tv., a Tao.tv., az Szt. hatálya alól. Le kell zárnia az eddigi tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásokat, jellemzően a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint számviteli elszámolásait, adóbevallásait a vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételével. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a következőkben: 14.1. Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó egyéni vállalkozónál A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó egyéni vállalkozónál az adóalanyiság kezdő napját (január 1-jét) megelőző napon (december 31-én) megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve felmerült kiadásnak kell tekinteni = minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, = minden olyan a tételes adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadást, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a tételes adó szerinti adóalanyiság kezdő napját, illetve amely kiadások a tételes adóalanyiság kezdő napját megelőző időszakra vonatkoznak. Így az egyéni vállalkozó a 2012. december hónapra vonatkozó közüzemi számlákat akkor is 2012. évre számolhatja el, ha egyébként azokat 2013-ban már kisadózó vállalkozások tételes adója adóalanyaként fizeti ki. Ha a fentebb említett számlák nem állnak az egyéni vállalkozói bevallás benyújtásáig az egyéni vállalkozó rendelkezésére, akkor ezen térteleket önellenőrzés keretében kell érvényesíteni. A meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tételes adó szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja-tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint állapítja meg és mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a tételes adóra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazza. Ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az adóévben

11 egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztania, egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében feltéve, hogy arra jogosult választhatja az átalányadózást. A vállalkozói személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezményeket a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti egyéni vállalkozó alkalmazza, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően az Szja-tv. szerinti, a foglalkoztatottak átlagos létszámának alakulásához kapcsolódó kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét igénybe vette, fejlesztési tartalékot képzett mindaddig, amíg a feltételek teljesülnek, ha a feltételek már nem teljesülnek, a nyilvántartott adókülönbözet után megfizetendő adót a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni. Az előbbiekből következően, amennyiben az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozási kedvezményt, a kisvállalkozói adókedvezményt, a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy a foglalkoztatási kedvezményt, illetve ha a 2010. első félévében még irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével élt, akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a kisadózó vállalkozások tételes adója adóalanyiság időtartamában is eleget kell tennie. Így, ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő, vagy az állományi létszám csökken, akkor az egyéni vállalkozónak a kisadózó vállalkozások tételes adója adóalanyiság időtartamában is felmerülhet személyi jövedelemadó (vissza) fizetési kötelezettsége. 14.2. Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó evás egyéni vállalkozónál, evás egyéni cégnél (A külön törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést.) A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó evás egyéni vállalkozónál, mivel az evát az adóévben megszerzett összes bevétel figyelembe vételével állapítja meg, az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett evás bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt evás egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a tételes adó szerinti adóalanyiság kezdő napját.

12 14.3. Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságra, betéti társaságra vonatkozó átmeneti rendelkezések (A külön törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést.) Bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, mivel az evát az adóévben megszerzett összes bevétel figyelembe vételével kell 2012. évre megállapítani, ebből az következik, hogy a tételes adó adóalanyiság kezdő napját megelőző napon (2012. 12. 31.) megszerzett evás bevételnek kell tekinteni minden olyan, az evás társaság vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a tételes adó szerinti adóalanyiság kezdő napját. Amennyiben az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság választotta a kisadózó vállalkozások tételes adóját, és az Eva-tv. hatálya alatt csak bevételi nyilvántartást vezetett, az osztalék utáni adót kiváltó adót az eva választásakor már megállapította, annak megfelelően rendezte, rendezi, ide értve az adóalapot csökkentő tételként számításba vett immateriális jószágot és tárgyi eszközt is, további teendő ezzel kapcsolatosan nincs. Ha a társaság az eva választásakor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja megállapításakor ezen adó alapját csökkentette a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz együttes könyv szerinti értékével, akkor indokolt dokumentálni azt, hogy ezen eszközök megvannak, használják azokat, mert akkor egyenlőre nincs adófizetési kötelezettség, ha hiányoznak, akkor korábban magánszemélynek átadták, mint egyes meghatározott juttatást, és megfizették az akkori nettó érték 1,19-szeresét adóalapnak tekintve a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást, ha hiányoznak, mert kiselejtezték azokat, akkor ennek a dokumentumait kell megőrizni a tételes adó adóalanyiság megszűnéséig, az Szt. hatálya alá való visszatérésig (akkor kell olyan eredménytartaléknak tekinteni, amelyet ha osztalékként, vállalkozásból kivont jövedelemként kifizetnek, a kifizetett osztalékot terhelő adókat meg kell fizetni). 14.4. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó, a Tao.tv., az Szt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések Ha a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választja,

13 kikerül a számviteli törvény hatálya alól, de kikerül a társasági adótörvény hatálya alól is. Ez esetben a Tao.tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogutód nélküli megszűnéskor: a) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; b) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; c) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményes részesedéscsere alapján az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; d) az adózás előtti eredményt növeli az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként a tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően; e) az adózás előtti eredményt növeli az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt kisvállalkozási kedvezmény összege azon részének a kétszerese, amelyet a beruházás üzembe nem helyezése miatt nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül; f) az adózás előtti eredményt növeli a létszámcsökkentéshez kapcsolódóan megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; g) az adózás előtti eredményt módosítja a devizaáfolyam változáshoz kapcsolódóan még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tétel; h) kedvezményezett átalakulás, illetve kedvezményezett eszközátruházás esetén a vállalt kötelezettség azon részével kell az adózás előtti eredményt módosítania, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe; i) az adózás előtti eredményt módosítja a szokásos piaci árhoz kapcsolódóan megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor;

14 j) a megszűnés időpontjában fejlesztési tartalék nem képezhető, a korábban képzett és az adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel az adót, azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot meg kell állapítani és 30 napon belül be kell fizetni; k) egyéni cég esetében a Tao.tv. 16. -ának (16) bekezdésében foglaltak szerint kell az adózás előtti eredményt módosítani. Nem kell a jogutód nélküli megszűnés e); f); j); k); pontok szerinti szabályait alkalmazni az adózó választása szerint, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója adóalanyisága időszaka alatt a Tao.tv. rendelkezései megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Ha például a tételes adó szerinti adóalanyiság időszakában teljesíti a Tao.tv.- ben előírt kritériumot, azaz a lekötött fejlesztési tartalékot a meghatározott időszakban beruházásra fordítja, nem kell a fejlesztési tartalék fel nem használt részével az adózás előtti eredményét növelnie. (Hasonló kedvezmény biztosított a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra is.) Amennyiben az adózó élt az előbbiek szerinti lehetőséggel, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társasági adóalanynak a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adó-bevallásában nem kell adóelőleget bevallania, nem kell társasági adóelőleget fizetnie a bejelentést követő adóévre. Főszabály szerint mint láttuk a tételes adó szerinti adóalanyiság választásakor el kell számolni az adókedvezményekkel (fejlesztési adókedvezmény, a foglalkoztatás növelésének kedvezménye, kisvállalkozási kedvezmény). Saját választása alapján azonban a kis- és középvállalkozások számára biztosított tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamatkedvezményét nem kell megszüntetni, nem kell az adót visszafizetni, ha teljesíti a tételes adó szerinti adóalanyiság időszakában a Tao.tv.-ben rögzített feltételeket (a hitelszerződés évét követő négy éven belül a beruházást üzembe helyezi, és nem idegeníti el a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő három adóévben). 14.5. Osztalék utáni adót kiváltó adó A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó, ezen adóalanyiság választása előtt is a számviteli törvény hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég esetében a választás adóévére vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbehelyezésére előírt határidőig kell az osztalék utáni adót kiváltó adót megállapítani.

15 Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja: a beszámoló mérlegében kimutatott = eredménytartalék, = saját elhatározásból lekötött tartalék, = mérleg szerinti eredmény, = a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség együttes (összevont) értéke, csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékével (amely összeg értékhelyesbítést nem tartalmazhat). Ha a csökkentett összeg pozitív érték, az tekintendő az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának, amelynek 16 százaléka az osztalék utáni adót kiváltó adó. Az osztalék utáni adót kiváltó adót a tételes adó szerinti adóalanyiság választása bejelentésének üzleti évére vonatkozó társasági adóbevallásban elkülönítetten kell bevallani és három egyenlő részletben kell megfizetni: az első részletet az üzleti évre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására előírt határidőig, a második-harmadik részletet az egyes üzleti éveket követő adóév február 25-éig, de legkésőbb a tételes adó szerinti adóalanyiság megszűnése évét követő év február 25-ig. Ha a tételes adó szerinti adóalanyiságot választó az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ingyenesen vagy kedvezményesen átad magánszemély részére, akkor ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni: a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megállapítani, bevallani és megfizetni a tételes adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt is. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjánál számításba nem vett, az adóalany utolsó üzleti éve beszámolójában kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 15. A kisadózó vállalkozások tételes adója megszűnéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések 15.1. Egyéni kisadózó vállalkozó tételes adó adóalnyisága megszűnésekor

16 A megszűnés bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha megfelel az Szja-tv.-ben foglalt feltételeknek. A tételes adó szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozónak részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében használni fog. A tételes adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adóalanyiság megszűnése kivéve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értéken, mint beruházási költségre vetítve kell megállapítani. A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni: a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, az Szja-tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), a tételes adó szerinti adóalanyiság megszűnésekor a részletes vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (nem értve ide az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja-tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét, a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a tételes adó szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja-tv. szerinti időarányosan jutó értékcsökkenési leírását. A tételes adó szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében is: az összes elhatárolt veszteségből a tételes adó szerinti adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. A tételes adó szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja-tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. Az előbbiekben leírtak alkalmazásakor az elhunyt egyéni vállalkozót és az elhunyt személy egyéni vállalkozását folytató egyéni vállalkozót egy adóalanynak kell tekinteni. 15.2. Evás egyéni kisadózó vállalkozó tételes adóalanyisága megszűnésekor átmeneti rendelkezések

17 A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésekor értelemszerűen a 15.1. pontban leírtak szerint kell eljárni, ha nem az evát választja (választhatja). 15.3. Kisadózó közkereseti társaság, betéti társaság tételes adó adóalanyisága megszűnésekor átmeneti rendelkezések A kisadózó közkereseti társaság, betéti társaság tételes adó adóalanyisága megszűnésekor visszatér az eva hatálya alá, ha visszatérhet (erről nem szól a törvényi előírás), visszatér az Szt., a Tao.tv. hatálya alá. 15.31. Visszatérés az Eva-tv. hatálya alá Kisadózóként is bevételi nyilvántartást vezetett, az Eva-tv. hatálya alatt is, így a két féle adó közötti átmenet érdemi problémát nem jelent. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a tételes adó adóalanyiság időszaka alatt a törvény szerint megszerzett bevételt a tételes adózás szabályai szerint kell számításba vennie. 15.32. Visszatérés az Szt. és a Tao.tv. hatálya alá A kisadózó vállalkozások tételes adója választásakor az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól. Ezen adóalanyiság megszűnésekor (felszámolásakor, végelszámolásakor, illetve, ha az adóalanyiság feltételeinek már nem felel meg) visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Ez esetben a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, illetve az adóalanyiság megszűnésének időpontjával (lásd 6. pont) a záróleltárt és zárómérleget a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, felszámolás, végelszámolás esetén nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, egyéb esetben szükséges a könyvvizsgálat. A számviteli törvény hatálya alá való visszatérés Részletesen a kisvállalati adóról készült Összeállítás 12.1. pontjában. Visszatérés a társasági adó hatálya alá A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság visszatérhet, illetve meghatározott esetekben vissza kell térnie a társasági adótörvény hatálya alá. Ez esetben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszaka alatt

18 megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni: a tételes adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao.tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), a tételes adó szerinti adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának a Tao.tv. szerint meghatározott arányos részét. A tételes adó szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a tételes adó szerinti adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. A tételes adó szerinti adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao.tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. 15.4. A magánszemélyt megillető vagyon Ha az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adózó utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. A magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott = saját tőkét, kivonva belőle = a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot, = az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének az egyes meghatározott juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét.