Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Jogszabályok
a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében kiterjed a szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra 2. (2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni: az egészségügyi tevékenységet folytatók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél. Hatályos: 2007. május 13-tól (Hatályba léptette: 18/2007. (V. 10.) SzMM) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hatálya
A törvény hatálya az egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre, egészségügyi tevékenységet végző természetes személyekre terjed ki. Alapelv: az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmények egységesek, és függetlenek az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló egyes jogviszonyok Egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére jogosult: szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként, egyéni cég tagjaként. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
A rendelet célja, hogy: az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységével vagy az abban való közreműködéssel, illetve a munkakörük szerint a betegekkel közvetlenül érintkező egészségügyben dolgozók egészségi állapotukkal összefüggésben ne veszélyeztessék sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyek egészségét vagy testi épségét, ezért a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti alkalmassági vizsgálat mellett kiegészítő vizsgálaton vegyenek részt. 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
Fogalom-meghatározások egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy egészségügyben dolgozó: az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy a törvény rendelkezéseit az egészségügyi ellátásban közre nem működő dolgozók tekintetében csak a külön nevesített esetekben kell alkalmazni Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: a munkakörük szerint a betegekkel közvetlenül érintkező egészségügyben dolgozók, az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján közreműködő személyek alkalmassági vizsgálatára is. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Fogalom-meghatározás egészségügyben dolgozó: az egészségügyi szolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó olyan személy, aki feladatai ellátása során rendszeresen a betegek tartózkodására szolgáló helyiségekben végzi tevékenységét 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
Egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmasság Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (munkaköri alkalmasság). munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni (33/1998. (VI. 24.) NM rend.) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az alkalmassági vizsgálat: célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó: nem szenved az adott egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró megbetegedésben, és a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésére egészségi állapota alapján alkalmas, betegsége, illetve fizikai vagy mentális állapota miatt egészségügyi tevékenység végzésére ideiglenes vagy végleges jelleggel alkalmatlan betegsége miatt egészségügyi tevékenység végzésére korlátozással alkalmas Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az alkalmasság megállapítását mindig konkrét egészségügyi tevékenységek vonatkozásában kell elvégezni. Az alkalmasság megállapítása során csak olyan vizsgálatok végezhetőek el, amelyek az alkalmasság megítéléséhez elengedhetetlenek. 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
Az alkalmassági vizsgálat: előzetes: az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt időszakos: az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal (szabályzatban rendelheti el) soron kívüli: az egészségügyi szolgáltató a vizsgálatot írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti; szabályzatban rögzíti azokat az eseteket, amikor az egészségügyi dolgozó a vizsgálatra köteles Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
előzetes alkalmassági vizsgálat: szükséges, amennyiben a munkakör ideiglenesen vagy véglegesen megváltozik nem szükséges, amennyiben az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmasságát valamely korábbi, azonos munkakörre vonatkozó jogviszony tekintetében már megállapították (szervezett munkavégzés keretében megállapított alkalmasság alapján folytatható a nem szervezett munkavégzés) 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
Időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakorisága (példák): évente: ha az alkalmasságot rendszeres gyógyszerszedés esetén állapították meg korlátozással történő alkalmasság esetén kétévente: más egészségügyi dolgozó közreműködése nélküli betegellátás esetén az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság kezdeményezheti 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
Az alkalmassági vizsgálat: elvégezhető: az egészségügyi szolgáltatóval szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál (az egészségügyi dolgozó saját költségére) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság elbírálása történhet: az egészségügyi szolgáltatóval szerződött foglalkozásegészségügyi szolgálatnál az egészségügyi szolgáltató saját foglalkozásegészségügyi részlegében az egyéni egészségügyi vállalkozó, társas vállalkozó, egyéni cég telephelye szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szakellátó helyen az egészségügyi dolgozó kezdeményezésére és költségére az egészségügyi dolgozó kezdeményezésére és költségére az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság megállapítására irányuló eljárásban az egészségügyi hatóság által kijelölt szerv bírálja el az alkalmasságot egészségügyi hatóság: egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jár el (323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet) 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
Az alkalmassági vizsgálat során megállapítható: alkalmasság (az egészségügyi dolgozó által ellátott, illetve ellátandó munkakörre - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa igazolja) korlátozással történő alkalmasság: meg kell határozni azoknak az egészségügyi tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére az egészségügyi dolgozó nem alkalmas Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az egészségügyi dolgozó alkalmas: ha nem szenved a rendelet mellékletében meghatározott egyik betegségben sem a megbetegedés, illetve állapot megfelelő eszköz használatával vagy rendszeres gyógyszerszedéssel korrigálható (a korrekció ténye rögzítendő) nem szenved keresőképtelenséget eredményező fertőző betegségben 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
Valamennyi egészségügyi tevékenységet kizáró kórképek keresőképtelenséget eredményező fertőző betegség eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotok gyógyszerrel nem karbantartott vagy nem befolyásolható krónikus megbetegedések a gyógyszerrel megnyugtatóan nem befolyásolható pszichózisok és személyiségzavarok súlyos formái a belátási képességet érintő megbetegedések, ideértve a szenvedélybetegségeket is súlyos és nem korrigálható látásromlás, hallásromlás, mozgáskorlátozottság (mozgásképtelenség). 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
Egyes egészségügyi tevékenységeket kizáró kórképek A beteg közvetlen vizsgálatával, illetve gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek nem végezhetők el, ha az egészségügyi dolgozó kommunikációs képessége hiányzik, illetve erősen korlátozott az egészségügyi dolgozó testi fogyatéka akadályozza a beteg személyes vizsgálatát, illetve gyógykezelésének lehetőségét Sürgősségi feladatok, továbbá a beteg otthonában történő ellátásával kapcsolatos feladatok nem végezhetőek el, ha az egészségügyi dolgozó korlátozott mozgása miatt nem biztosítható a betegnek a feltalálási helyén időveszteség nélkül történő azonnali ellátása 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet
Az alkalmassági vizsgálat során megállapítható: ideiglenes alkalmatlanság: meg kell határozni az alkalmatlanság időtartamát, illetve, amennyiben ez nem lehetséges, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának időpontját alkalmatlanság: ha a munkaköri alkalmasság nem igazolható (vizsgálat eredményeként az egészségügyi dolgozó alkalmatlannak, illetve korlátozással alkalmasnak minősül), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával az alkalmasság (másodfokú) vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az alkalmassági vizsgálat során megállapítható: alkalmatlanság: az egészségügyi hatóság a vizsgálat elvégzéséről az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szerv kijelölésével tíz napon belül köteles gondoskodni a vizsgálat eredményeképpen az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szerv az egészségügyi hatóságnál kezdeményezi, hogy : az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg az egészségügyi dolgozót - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
Az alkalmassági vizsgálat során megállapítható: alkalmatlanság: az egészségügyi tevékenységtől való eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása során igazságügyi orvos-szakértőt kell kirendelni. az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásáról, egy munkakörre való végleges alkalmatlanságáról, korlátozással történő alkalmasságáról szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni kell Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított (azaz az igazságügyi szakértők névjegyzékében szereplő): természetes személyek, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmények végezhetnek (2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről) az igazságügyi szakértők névjegyzékében nem szerepelnek az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására külön jogszabályban feljogosított állami szervek, intézmények, szervezetek, illetve az igazságügyi szakértő hiányában kirendelhető természetes személyek vagy szervezetek (azok, akik csak eseti jelleggel adhatnak szakvéleményt) Igazságügyi (orvos)szakértői vélemény
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.