Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskola Pedagógiai program 2013 LEGUTOLSÓ ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁS: 2015.DECEMBER 12-ÉN
TARTALOM JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET... 4 HELYI TANTERV... 5 1 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 5 1.1 A pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai... 5 1.2 A választott kerettanterv megnevezése... 8 1.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai:... 8 1.4 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése... 8 1.5 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei, az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott követelmények... 10 1.6 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 10 2 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI... 11 2.1 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái... 11 2.2 Az ismeretellenőrzés általános formái... 12 2.3 A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái... 15 2.4 Az értékelés formái... 15 2.5 Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái... 16 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 30 3 A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE... 30 4 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 30 5 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI... 31 5.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 31 5.2 Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok... 32 5.3 Az iskola környezeti nevelési elvei... 33 6 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 35 7 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI.. 37 7.1 A magatartás értékelésének elvei... 37 7.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 38 7.3 A jutalmazás iskolai elvei... 39 7.4 A fegyelmezés iskolai elvei... 40 8 EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK... 40 8.1 Kötelezettségvállalás... 40 9 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI... 41 10 VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 42 SZAKMAI PROGRAM... 49 11 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A SZAKMAI PROGRAMHOZ... 49 12 ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS... 49 13 A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE... 49 14 FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA... 50 15 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI... 51 16 SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI... 51 17 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA... 51 18 A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK.. 52 19 HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON... 52 19.1 Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:... 52 19.2 Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:... 52 20 ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON... 53 21 FELNŐTTOKTATÁS... 53 22 FELNŐTTKÉPZÉS... 54 2
23 2013 SZEPTEMBERE ELŐTT INDULT ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEKRŐL:... 55 24 AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK:... 55 25 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT... 55 26 EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK... 55 26.1 Kötelezettségvállalás... 55 26.2 Tantárgyi tudás értékelésének módja... 55 26.3 Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:... 55 26.4 Munkaruha, munkavédelmi cipő:... 56 26.5 Pályázatok:... 57 27 SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA... 58 28 1.SZ. SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK... 59 29 2.SZ. SZP MELLÉKLET: ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ÓRAHÁLÓI... 74 30 3.SZ. SZP MELLÉKLET: ÁTJÁRHATÓSÁG... 78 Záró rendelkezések... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3
JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 4
HELYI TANTERV 1 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. 1.1 A pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm 5
cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. i) pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. j) gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó 6
kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. l) a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; m) a mindennapos testnevelés: ma) a mindennapos testnevelést a 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. mb) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. mc) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. md) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között fo- 7
lyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. 1.2 A választott kerettanterv megnevezése Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára alapján a választott kerettantervet a nevelőtestület, amelynek részletes ismertetése a 10. pontban található. 1.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai: A pedagógusválasztás szabályai a) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. b) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, öszszehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. c) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. d) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. Választható: emelt szintű érettségire felkészítő órák az adott tanévben meghirdetett szakkörök az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák 1.4 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. a) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 8
3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. c) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. d) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. f) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. g) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 9
1.5 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei, az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez alkalmazott követelmények A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. A 11 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények részletes meghatározása a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló mindenkori rendelet alapján tantervi programjainkban található. 1.6 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. (5) (7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 10
(3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a tagintézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 2 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETEL- MÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI 2.1 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei: a) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. b) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége 11
c) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. d) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. e) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. f) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. g) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. h) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők. i) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. j) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. k) Az értékelési renddel szembeni követelmények: ka) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, kb) objektív, kc) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, kd) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, ke) jelezze a sikert és a kudarcot is, kf) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, kg) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára. 2.2 Az ismeretellenőrzés általános formái (1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. (2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. (3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. (4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A 12
témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). (5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. (6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. (7) Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek. (8) Érdemjeggyel értékelhető még: a) tanórai teljesítmény b) gyűjtőmunka c) kiselőadás megtartása d) kiállítás készítése e) TDK vagy egyéb pályázat írása f) versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. g) tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel. A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. 13
A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: - az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, - az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, - az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, - az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, - az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), - az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, - az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, - a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: - Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát az intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: - a tanuló tanórai munkája, - a házi feladatok elkészítése, - egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, - a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 14
2.3 A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. 2.4 Az értékelés formái A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van A tanulási folyamat Az értékelés kezdete folyamata vége fajtája diagnosztikus formatív tő, fejlesz- szummatív nőségi értékelés, mi- feltárja az előzetes ismeretek szintjét, önfejlesztést segítő a tanulási időt zárja le ideje feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén. tanév váltáskor időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében félév, év vége 15
célja formája visszajelzés tanár, diák, szülő számára rövid dolgozat tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat, összegzés, minősítés, értékelés témazáró, a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki szóbeli feleletek szóbeli írásbeli feleltetés JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg. 2.5 Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelésnél használt dokumentumok: ellenőrző könyv napló félévkor bizonyítvány napló törzslap év végén Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. 16
Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 100 % jeles 70 84 % jó 55 69 % közepes 40-54 % elégséges 0 39 % elégtelen Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat. írásbeli ellenőrzés: 90-100% jeles 78-89% jó 63-77% közepes 50-62% elégséges 0-49% elégtelen szódolgozat: 90-100% jeles 80-89% jó 70-79% közepes 60-69% elégséges 0-59% elégtelen évfolyammérés: 85-100% jeles 70-84% jó 17
50-69% közepes 35-49% elégséges 0-34% elégtelen Matematika, fizika szakterület írásbeli munka : Természettudományi szakterület %-tól %-ig érdemjegy 85 100 jeles 70 84 jó 50 69 közepes 35 49 elégséges 0 34 elégtelen Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85-100 % jeles 70-84 % jó 55-69 % közepes 40-54 % elégséges 0-39 % elégtelen Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. Informatikai szakterület Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy 85 100 jeles 18
70 84 jó 55 69 közepes 40 54 elégséges 0 39 elégtelen A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. Közgazdasági, kereskedelmi, turisztikai és pedagógiai szakterület A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 100 % jeles 80 89 % jó 65 79 % közepes 50-64 % elégséges 0 49 % elégtelen A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értékelési határok a következők: 85 100 % jeles 70 84 % jó 55 69 % közepes 40-54 % elégséges 0 39 % elégtelen A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gyakorlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hibaszázalékának függvényében): 0 0,2 % jeles 0,2 0,4 % jó 0,4 0,5 % közepes 0,5 0,6 % elégséges 0,6 % - elégtelen Kifutó rendszerben (a 2015/2016 tanévben: a 12. évfolyamon) a szakmacsoportos alapozó tantárgyat - mely több résztantárgyból tevődik össze - a féléves ill. az év végi egy darab érdemjegy megállapítása az alábbi szabályok szerint történik: - Az osztályzat a résztantárgyak, matematikai kerekítés szabályai szerint számított átlagából adódik, ha az átlag 5 tizedre végződik, a magasabb óraszámú résztárgy eredménye felé kerekítünk. - Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelenminősítést kap, a szakmacsoportos alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. - Az elégséges eredmény eléréséhez 2,00 átlag szükséges. 19
20
Testnevelés szakterület 9. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY 3. TORNA TANÉV I. FÉLÉV II. FÉL- ÉV ÉRTÉKE- LÉS 1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 1 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X jegy kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés - X feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 1 jegy 4. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező 2. UGRÁS: fiúk-lányok 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ KOSÁRLABDA RÖPLABDA - 5 részes keresztben felállított szekrényen homorított felugrás - 5 részes hosszában felállított szekrényen kismacska bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás - X - X - X - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása X - - kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása 1 jegy 2 jegy - X 1 jegy 21
9. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV ÉRTÉKE- LÉS FUTÁSOK futóiskola gyakorlati közül három bemutatása X - 1 jegy 5. ATLÉTIKA UGRÁSOK átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév) X - 1 jegy DOBÁSOK - medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből - X 1 jegy 6. KÜZDŐSPORT támadó- és védőállásban nyújtott kézzel vívnak egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét - X - 7. ÚSZÁS - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás X X 1 jegy 22
3. TORNA 10. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás X X kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, öszszekötő elemek - X feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen kismacska - X bemutatása 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - - X X ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 1 jegy 23
10. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY 4. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező KOSÁRLABDA RÖPLABDA FUTÁSOK - labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV X - ÉRTÉKE- LÉS 2 jegy - X 1 jegy X - 1 jegy 5. ATLÉTIKA UGRÁSOK átlépő magasugrás bemutatása X - 1 jegy DOBÁSOK oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása - X 1 jegy 6. KÜZDŐSPORT támadó- és védőállásban nyújtott kézzel vívnak egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét - X - 7. NÉPTÁNC - nyugati táncdialektus (első félév) - középső táncdialektus X X 1 jegy 24
2. TORNA 11. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása X X 1. KÖTÉLMÁSZÁS lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő 1. TALAJ: gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő X elemek - feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: fiúk-lányok 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása - X - X - X ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 1 jegy 25
3. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező KOSÁRLABDA RÖPLABDA FUTÁSOK 11. évfolyam - irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott X jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 2 jegy - 10 db büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra X 1 jegy - - nyitás választott technikával - állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező) X X - 4. ATLÉTIKA UGRÁSOK flop magasugró technika bemutatása X - 1 jegy DOBÁSOK - oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása - súlylökő mozdulat bemutatása helyből - X 1 jegy 5. KÜZDŐSPORT fiúk, lányok 6. ÚSZÁS esés állásból technika elem végrehajtása X - 1 jegy - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás X X 1 jegy 26
12. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 1. GIMNASZTIKA 64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos 2. KÖTÉLMÁSZÁS mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés X X (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek - X feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: guggoló átugrás végrehajtása - X fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen - X 3. TORNA guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, 3. GERENDA hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő lányok elemek - X feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. - X feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 27
SORSZÁM SPORTÁG 4. SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték választása kötelező 5. 6. 7. ATLÉTIKA fiúk-lányok KÜZDŐSPORT fiúk-lányok KÖVETELMÉNY KOSÁRLABDA fiúk-lányok RÖPLABDA fiúk-lányok FUTÁSOK UGRÁSOK DOBÁSOK 12. évfolyam - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás ( C elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV X ÉRTÉKE- LÉS - 1 jegy - X 1 jegy X X - X X - X - 1 jegy - X - 28
9. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával. Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1.Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe. 29
2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei (1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát, szakmai gyakorlati tantárgyakat és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. 3 A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése az alábbi formában biztosítjuk; (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) idegen nyelvi oktatás során (3) A történelem tanórákon a megfelelő témakörökhöz kapcsolódva (4) a 11. évfolyamon az etika tantárgy tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmára. 4 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK I. Intézményünk, a 9-12. évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. II. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a) a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki b) a tudományos kritériumoknak megfelel c) nemzetközileg összehasonlítható d) egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel e) az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: ea) állóképességet eb) erőt ec) izom állóképességet ed) testösszetételt III. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. IV. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge 21-40 pont gyenge 41-60 pont elfogadható 61-80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 30