ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Hasonló dokumentumok
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

A Madárgyűrűzési Központ évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves ( ) beszámolója. Baja április 15.

2016. Október 27., Gödöllő

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

Nádvilág és lápvilág a Fôvárosban

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u Honlapunk:

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

Tervezési fórum Balaton

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. országos döntő MEGOLDÓKULCS

2 Gyűrűzők 2010-ben a Madárgyűrűzési Központ 7 új madárgyűrűzőt regisztrált, így az év végén összesen 356 madárgyűrűzőt tartottunk nyilván (2010. dece

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szakmai és etikai gyakorlati tesztek (válogatás az előző évek anyagaiból)

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

2012 év madara - az egerészölyv

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET


A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

Vadludak és vízimadarak Tatán

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március 27.

LEGYÉL TE IS MADARÁSZ! Levelező vetélkedő. 1. forduló 1-2. osztály

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március. 26.

A Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai. Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Tömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója április 10.

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március 29.

Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel osztályos diákok számára.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központ 1121 Budapest, Költő u. 21. Tel.: (1) Fax: (1)

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március. 28.

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

I H I I H I H I I I I H H I I H H I H H

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u Honlapunk:

A klímaváltozás hatása a madarakra

Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl

Természetismereti. séta a Naplás-tónál. Nádvilág és lápvilág a Fővárosban

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Madárgyűrűzési Központ Budapest 1121 Költő u március 31.


A Bükk rejtélyei vetélkedısorozat III. forduló

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.

Javaslat a. Gyurgyalag fészkelőhely ex szeméttelep. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette:

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1. Localitatea......

Városi vadgazdálkodás

A Madárgyűrűzési Központ évi beszámolója március 30.

Biodiverzitás Monitorozás, elektronikus jegyzet op/biodiverzitas_monitorozas.

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY

(természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) (2006. szeptember 8.

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Átírás:

Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dombóvári Kis-Konda-patak Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:29:29 Megye: Tolna Községhatár: Dombóvár A terület kiterjedése: 17.0225 hektár Védetté nyilvánítás év: 2004 GPS koordináták: 46,37530; 18,14760. Felmérést végző személy(ek) neve: Nagy Sándor Felmérő címe: 7200 Dombóvár Dombó Pál u. 42/a Felmérő telefonszáma: 30/2964501 E-mail címe: mme28@t-online.hu A terület megközelíthetőségének leírása (pl. melyik utcán kell elhagyni a települést stb.): Megközelítés, bejárás: A Gyár utca felől (DÖPTE épülete), de a belvárosból a Dombó Pál utca felől is megközelíthető az induló állomás, a turistaúton (a régi keskenynyomtávú vasút vonala) egészen Kiskondáig eljuthatunk. Gépkocsival a 61-es útról a tüskei, kiskonda és szilfási terület is megközelíthető Terület rövid, szöveges bemutatása (max. 2000-2500 karakter): megközelíthetőség, terület jellegének leírása (pl. természetes erdőfolt puhafa ligeterdővel stb.): Koppányszántó és a Kapos völgye között elhelyezkedő völgy egy ökológiai folyosó déli része. A 17 km hosszúságú területen 28 halastó, ill. horgásztó helyezkedik el. A legnagyobb összefüggő helyi védettséget élvező terület, mely a belvárostól egészen Szilfásig terjed. A völgy mindkét oldalán intenzíven művelt mezőgazdasági táblák vannak - többnyire mezővédő erdősávok nélkül - ezért rendkívül fontos ez a zöld folyosó. A pannontábla lejtésének megfelelően a Konda-patak észak-déli irányba folyik, változó szélességű völgyével kettévágja a várost, a horgásztavak zsilipjétől a Kaposba ömléséig egyre szűkebb. Változatos, mozaikos élőhely, jobb partján egykori legelő és egyre terjedő törékeny- és fehér füzes, a perekaci árok befolyójánál tőzegláp, mély láprét található. A patak bal partján sűrű cserjés, majd a mélyebb részén összefüggő nádas kíséri. A patak bal partján a kertek felhagyásával több hektáros füves terület, kaszáló alakult ki. A TESCO, SCHELL-kút és LIDL Áruház megépítése leszűkítette a zöld folyosót, de a közúti hídtól a völgy újra kiszélesedik a kórház és a városmag között, magába foglalva a városi csónakázó- ill. horgásztavat és egy kisebb égerest. Bal partját elöregedett telepített fehér fűzes (3 ha) kíséri a patakot, szegényes cserje és magas sásos, gyékényes aljnövényzettel. A füzek között kis felületű tavak vannak, az áttelelő madarak (guvat, vízityúk) kedvelt téli helye. A SCHELL benzinkút és a Városi Kórház között 40 éve telepített két hektáros lucfenyves egyre értékesebb része a völgynek. A LIDL irányába másfél hektáros lombhullató fás telepítés is található, cserjeszínt nélkül. Az Európa út két oldalán mély, sokszor egész évben vízborításos nyárasok, égeresek és füzesek találhatók. A helyi védettséget élvező völgy közelsége és madárvilágának gazdagsága miatt a leggyakrabban megfigyelt terület. A patak nyomvonalát kísérő turistaútról az élőhely különösebb zavarása nélkül - a völgy mindkét oldala megfigyelhető.. A vizes élőhelynek a kétéltű, hüllő és madárvilága is rendkívül gazdag. A kétéltűek 16 hazai képviselőjéből 11 bizonyított. Több ezres példányszámú a kecskebéka, vöröshasú unka, a kis 1/5

tavi és tavi béka, de előfordul a barna ásóbéka és két gőteféle is (pettyes és a tarajos). A 15 hazai hüllő közül jelentős a vízisikló, kockás sikló, mocsári teknős és a fürgegyík állománya. De bizonyított a törékeny kuszma, és a rézsikló jelenléte is. A legjobban feltárt állatcsoport a madarak, köszönhető ez a 30 éves faunisztikai és madárgyűrűző munkának a tüskei Madárvártánál. A völgy legszélesebb része a tavak vízszintjét szabályozó túlfolyónál van. A kikövezett patakmeder rövid szakaszán nagy sebességgel folyik el a víz, levezetve a halastavak és horgásztavak felesleges vízét a patakba. A látvány önmagában is szép, ez a rövid 15-17 méteres szakasz az év minden időszakában fontos a helyi madárvilágnak. A nyári hőségnapokon, ill. a hetekig tartó zord teleken az egyetlen hely környéken, ahol a madarak inni tudnak. Így nem meglepetés, hogy ritka megfigyelések helye a területnek. A nagyon félénk bölömbika egyetlen városi megfigyelése a zuhogónál volt, de ide húzódnak a halastavakról az áttelelő guvatok, vízityúkok, nagy kócsagok, de láttunk már itt vadászó kárókatonákat is. Ritka vendég a téli időszakban a hegyi billegető. Vonulási és költési időszakban számtalan faj oltja itt szomját a fenyőrigótól a karvalyig. A völgy sűrű bokros részén - a kerti poszátát kivéve - az összes poszátafaj költ (kis-, karvaly-, mezei- és barátposzáta). A két rigófaj egyedszáma lényegesen magasabb, mint az erdei élőhelyükhöz. A patak bal partján lévő nádasban és a nádas csalános szegélyében a nádi madarak költenek (foltos, énekes-, cserregő nádiposzáta, nádirigó), kedvelt helye ez a fészekparazita kakukknak, mert egy magasabb helyről több fészket is megfigyelhet. A patakpart ligetes részén a berki-, a nádasban a nádi-, a Perekaci-árok befolyójánál lévő mély területeken a réti tücsökmadár költ. Nagyon ritka, hogy egy megfigyelőhelyről mindhárom tücsökmadár hangjában gyönyörködhetünk. A patak medrét kísérő füzeken függőcinegék, a vastagabb fák odúiban széncinege, csuszka és harkályfélék költenek. Nyári estéken csak szürkület után ereszkednek le a bakcsók a patakvölgyre, kora reggel a halakra és kétéltűekre vadászó szürke gémek és törpegémek lephetnek meg bennünket felszállásukkal. Magasabb vízálláskor a belvizes részeken nappal is látható nagy kócsag, de a félénk fekete gólya is leereszkedett már ezekre a területekre táplálékért. Az elmúlt három évtized alatt csak két olyan év volt, amikor az öntésterületen a kis vöcsök költött, a szilfási részen rendszeres költő. A ragadozók közül a völgyben költő egerészölyv, barna rétihéja és karvaly a leggyakoribb, ill. a táplálékot kereső héja és kabasólyom, télen a kis sólyom sem ritka vendég. A vándorsólyom TESCO mögötti gyepes területekre hozza a kórháznál elfogott galambot, de van esélyünk látni a bokrok között cikázó kis sólymot, a völgy füves területeit pásztázó kékes rétihéját. A Kis-Konda és Szilfás közötti halastavakon mindennapos a réti sas, mert a közeli területeken két helyen is költ, hasonlóan a fekete gólyához. A völgy 61-es közút utáni szakaszán a telepített fenyvesnél főleg cinegefélék, rigófélék láthatók, de több éve sikeresen költ egy lucfenyőn karvaly. Téli vendég a királyka, fenyvescinege, süvöltő, keresztcsőrű és meggyvágó. A nagyon ritka madárnak számító szürke küllőt is ezen a völgyszakaszon látták először. A völgy kórház alatti szakadékos partfalában költ az ökörszem és a vörösbegy, a cserjés, fás területeken a barátka, zöldike és az erdei pinty is fészkel. A sétaút két oldalán álló idős nyárfák lombkoronájában és a fehér füzesben az összes hazai tarkaharkály költése bizonyított. A Konda-patakon egész évben látható a kis halakra vadászó jégmadár, a fehér füzes öntéses, vízborításos területein pedig a vízityúk és guvat tartózkodik az év nagy részében. A megfigyelt madárfajok száma 204. A vizes élőhely mozaikossága biztosítja a madárvilág sokszínűségét, ugyanakkor a kis területű életterek sérülékenyek, eltartóképességük korlátozza egy-egy faj 2/5

nagyobb létszámát és a populáció stabilitását.. A horgásztavak mellett meghagyott partfalak lehetővé teszik a gyurgyalag, jégmadár, parti fecske költését (Kis-Konda, Szilfás) A táplálkozó madarak nagyon magas száma a terület jó adottságait igazolja. A légtérben megfigyelt fajok részesedése nagyon alacsony a 18 fajjal (8%). A tavak légterét légifolyosóként használja a vetési-, a nyári lúd, a nagy lilik és a daru. Kóborlóként repült be a területre a békászó sas és a halászsas. A Kis-Kondai tavaknál láttak nagy godát, széki gólyát, batlát, parti és kis lilét, a szilfási tavakon nílusi ludat, fekete gólyát és fehérszárnyú szerkőt. A terület legjellemzőbb madarai a vízparti sásos, nádas élőhelyeken költő nádirigó, cserregő-, énekes- és foltos nádiposzáta, a pirregő hangjáról könnyen felismerhető nádi tücsökmadár, a ritkább nádi sármány és a vízityúk. A fészeképítés művészei közül a függőcinege, az őszapó és a sárgarigó fészkével is gyakran találkozhatunk. A bokrosokat kedvelő fajok közül gyakori a barátka, fülemüle feketerigó, énekes rigó. A tövisszúró gébics és a vele sokszor egy cserjében költő karvalyposzáta állománya sajnos csökkenőben van. A madárvonulás idején kifeszített hálókkal több ritka faj előfordulását igazoltuk az elmúlt években. Igazi szenzáció volt a halvány geze, a fekete harkály, a hamvas küllő, a nagy fülemüle, a kerti rozsdafarkú, a kerti geze és a pettyes vízicsibe első befogása. A légtérben megfigyelt fajok között is volt több ritkaság. Például hazánk legféltettebb, egyben legsúlyosabb madara a túzok, a krugató daru, a közeli kurdi erdőkben költő békászó sas, a téli vendégként sokszor hetekig itt vadászó vándorsólyom, a selyemgém, széki gólya és a kis sirály. A téli madárvendégek között máshol ritkaságnak számító kis sólyom, nagy őrgébics és hegyi billegető sem mondható ritka vendégnek. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra jelenléte érdemel említést, 2-3 család él a Kiskondai és Szilfási tavakon. Néhány példányban él a nádasok területén a hermelin és a menyét is, ahol elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A védett cickányok öt faja, a denevérek közül 4-5 faj rendszeresen megfigyelhető. 2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE 2.1. Megtalálható még a védettség indoka a területen? - Igen Szükség esetén részletezés, "Nem/Részben" válasz esetén indoklás: 2.2. Milyen élőhelyek mozaikok borítják a területet és milyen arányban? 8 % Erdő 4 % Gyep 15 % Cserjés 35 % Vizes terület 35 % Egyéb 2.3. Élőhelyi besorolás ÁNÉR- szerint (http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/45): J (J3; J3; J4; kisebb foltokban J5;) D (D1-Konda-völgyének városi szakasza) O (O10; O11) 2.4. Területhasználat (kérjük, jelölje az észlelteket): Kaszálás, Erdészeti tevékenység Egyéb típus: Jellemzőik, intenzitás: 3/5

2.5. Folyik-e természetvédelmi kezelés a területen? - Igen Felmérés, Bemutatás, Kaszálás, Vadkizárás, Vízelvezetés, Rekonstrukció Egyéb típus: 2.6. Megtalálhatóak-e az alábbi özönfajok a területen, s milyen mennyiségben: Akác: Kevés Selyemkóró: Kevés Parlagfű: Kevés Magas/kanadai aranyvessző: Kevés Japánkeserűfű: Kevés Gyalogakác: Sok Bálványfa ("ecetfa"): Kevés Keskenylevelű ezüstfa: Kevés Muflon: Nincs Egyéb (nevezze meg): 2.7. Része a terület a Natura 2000 hálózatnak? - Nem Egy része: % 2.8. Érintkezik a terület más természetes élőhelyekkel? - Nem 2.9. Ha igen, milyen típusú élőhellyel? 2.10. Érintkezik a terület más természetvédelmi oltalmat élvező területtel? (pl. Natura 2000, országos védettség, ex lege) - Nem 2.11. Ha igen, milyen természetvédelmi oltalmat élvező területtel? 2.12. Van védettséget jelző tábla a területen? - Igen Darabszám: 1 Állapotuk: jó 2.13. Vannak vadgazdálkodási létesítmények a területen? Magasles: 5 db Vadetető: 2 db Szóró: db Egyéb (név és db): 3. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása (a becslés lehet tőszámra, vagy területnagyságra vonatoztatott, fokozottan védett faj esetében pontos tőszámot kell megadni) 4/5

4. Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük (fokozottan védett fajoknál pontos állománynagyságot kell megadni) faj neve védett fokozottan védett natura 2000 faj állománya Nagy hőscincér x x Szarvasbogár x x x Tarajos gőte x Vöröshasú unka x x Barna ásóbéka x Barna varangy x Zöld varangy x Zöld levelibéka x Erdei béka x Tavi béka x Kis tavi béka x Kecskebéka x Mocsári teknős x x Zöld gyík x Fürge gyík x Fali gyík x Lábatlan gyík x Rézsikló x Vízisikló x Kockás sikló x Madarak x böjti réce kanalas réce barátréce Cigányréce x x 5-6 pár Kerceréce Fürj 4-5 pár Kis vöcsök 3-4 pár búbos vöcsök 2-3 pár Bölömbika x x 1-2 pár Törpegém x x 5-6 pár Bakcsó x x tend. táplálkozó Üstökösgém x x ritka kóborló Kis kócsag x x kóborló Nagy kócsag x x rend. táplálkozó Vörösgém x x ritka táplálkozó Fehér gólya x x 1-2 pár költ közelben, Fekete gólya x x 1 pár költ a közeli erdőkben Kanalasgém x x vonuláskor ritka Barna kánya x x táplálkozóterület, de néhány évig költött is. Réti sas x x táplálkozóterület, közelben 2 pár költ Barna rétihéja x x 2-3 pár Kékes rétihéja x rendszeres vonuló Karvaly x 1-2 pár költ Egerészölyv x 4-5 pár költ Halászsas x rendszeres vonuló, táplálkozó Vörös vércse x rendszeres vonuló, Kis sólyom x téli vendég Kabasólyom 1 pár költ Vándorsólyom x x kóborló, téli vendég Guvat x több pár költ Pettyes vízicsibe x 1-3 pár költ Kis vízicsibe x x vonul, de költése is valószínű Vízityúk x 3-4 pár költ Daru x rendszeres vonuló Gólyatöcs x x egyre gyakoribb vonuló, kóborló (április, május, augusztus) Gulipán x x ritka kóborló Parti lile x x vonuló, táplálkozó Bíbic x 2-8 pár költ Apró partfutó x vonuló, táplálkozó Sarlós partfutó x vonuló, táplálkozó Sárszalonka x x vonuló, táplálkozó Nagy goda x x vonuló. táplálkozó Nagy póling x x vonuló, táplálkozó Füstös cankó x x vonuló. táplálkozó Tavi cankó x x vonuló Billegetőcankó x gyakori nem költő Küszvágó csér x x vonuló, kóborló Kormos szerkő x x vonuló, kóborló, táplálkozó Fehérszárnyú szerkő x x kóborló Kakukk x gyakori Füleskuvik x x vonuló Macskabagoly x táplálkozó terület, költ Erdei fülesbagoly x 4-8 pár költ Jégmadár x 2-3 pár költ Gyurgyalag x x 10-12 pár költ Búbos banka x vonul Nyaktekercs x 1-2 pár költ Hamvas küllő x x 1 pár ritkán költ, kóborló Fekete harkály x x kóborló, táplálkozó Nagy fakopáncs x gyakori költő Hamvas küllő x x 1 pár költ Fekete harkály x x állandó kóborló (1 pár) Búbos pacsirta x költ Erdei pityer x vonul Vörösbegy x költ, vonul Nagy fülemüle x x rendszeresen vonul Fülemüle x költ házi rozsdafarkú x költ Rozsdás csuk x költ Cigánycsuk x költ Hantmadár x vonul Feketerigó x gyakori költő faj Énekes rigó x gyakori költő faj Fenyőrigó x téli vendég Léprigó x téli vendég Szőlőrigó x ritka téli vendég Réti, berki.nádi tücsökmdár x költ foltos-, énekes-, cserregő nádiposzáta x költ nádirigó x költ kerti geze x rend. vonuló Kerti poszáta x vonul Kis- barátka, mezei x költő Karvalyposzáta x x költő Sisegő-, Fitisz, Csilpcsalp fzike x vonul Sárgafejű királyka x vonul Szürke légykapó x költ Örvös-, kormos légykapó x vonul őszapó x költ Barát-, széncinege x költ Fenyvescinege x téli vendég Csuszka x költ Függőcinege x költ Tövisszúrógébics x x költ Kis őrgébics x x 1-3 pár Nagy őrgébics x téli vendég Sárgarigó x költ Erdei pinty x költ Zöldike x költ Csíz x téli vendég Süvöltő x téli vendég Meggyvágó x költ Citromsármány x költ Nádi sármány x költ Mókus x mogyorós pele x Mezei- Keleti-, Erdei-,Vízi cickány x Hermelin x Menyét x Vidra x x 1-3 család, egy-egy példány 5. Egyéb észrevétel 5/5 Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)