A római irodalom Kr. e. 1. század: megrendül a régi eszményekbe vetett hit elfordulás a közélettől új költők (neoterikusok) új hang, egyéni fájdalmak, vágyak, örömök, új formák A kardalköltészet helyébe i.e. 60 körül lép a költők új csoportja a poetae novi. A korszak legnagyobb költője Catullus
Caius Valerius Catullus (Kr. e. 87 Kr. e. 54) A szerelem lírikusa Szerelme: Lesbia (Clodia) Jellemző: odi et amo (= gyűlölök és szeretek), az érzés nagysága és ambivalenciája Versei: játszadozások, bohóságok (nugae)
Verseskönyve: 116 költemény (a neoterikusok közt ő az, akinek a legtöbb verse, verseinek többsége fennmaradt) Önálló szellem; nem tanítani, inteni, politizálni akart, hanem boldogan élni Népszerűségét közvetlenségének köszönhette (ugyanakkor a tudós költő =poeta doctus eszményének is eleget tesz)
Lesbia madárkája I. Vágyakozás és irigység, féltékenység a kedves közelében levő madárka iránt II. A madárka tréfásan szomorú, ironikus elsiratása
Éljünk, Lesbia A fiatalság értékrendje A boldogság veszélyeztetettsége, múlandósága Az élet szeretete torlódó számok A feloldódás
Gyűlölök és szeretek: odi et amo A szerelmi érzés ambivalenciáját = kettősségét, a szerelem és gyűlölet egy tőről fakadó voltát fejezi ki. Az eredetiben az érzés dinamikáját az igék adják (1 kötőszó kivételével csak ige található benne). Egyetlen disztichon; sok ige, izgatottság és időtlenség
Jelöld a verslábakat a versben! Gyűlölök és szeretek. Mért? Nem tudom én se, de érzem: így van ez, és a szivem élve keresztre feszít.
A Lesbia-versek Modern szerelmi kapcsolat: a kedves nő egyszerre legyen testi és szellemi társ szapphói strófában ír, tisztelegve Szapphó gr. Költőnő előtt, akit példaképként tisztel Catullus közvetítése révén ismerjük Szapphó költészetét Istennő vagy! Jöjj, csókolózzunk sokat! Boldog vagyok, mert szeretsz! Legyünk örökre együtt! Ölelgesd csak háromszáz szeretődet! Istenek, szabadítsatok meg ettől a csúf kórtól!
Fordítói: KAZINCZY FERENC CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY BABITS MIHÁLY DSIDA JENŐ FALUDY GYÖRGY RADNÓTI MIKLÓS SZABÓ LŐRINC
1. Milyen új költői csoportosulás jött létre az ókori Rómában az i.e. 1. században? (név, jellemzők, képviselő) (4) 2. Írj Catullusról! (6) 3. Gyűlölök és szeretek! 4. Mit jelent az ambivalencia? (2) 5. Mi a szófajok szerepe a költeményben? (2) 6. Ritmusa szerint (időmértékes szempontból) mi állapítható meg a versről? (2) 7. Írd le és ritmizáld a verset! Jelöld be a verslábakat! (2+2)
Az aranykor költészete Augustus uralkodása megteremti a pax romanat (=béke) és a császár felismeri a művészet erkölcsjobbító és identitáserősítő voltát. Támogatja illetve támogatják a művészetet (Pollio, Maecenas).
Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70 19) Mantuában született; A polgárháború idején apja kis birtokát elvették és a veteránoknak osztják szét A kis birtokot később visszakapták Az aranykor hivatalos költője úgy, hogy szinte alig érintkezik a császári udvarral. Brindiziben hal meg.
Fontosabb művei: Georgica: A földművelésről és állattenyésztésről szóló tanköltemény; Szerb Antal szerint a legrómaibb mű.
Ekloga=Eclogae (Kr. e. 37) (= szemelvények, válogatott versek ) : Eredetileg pásztori környezetben játszódó, bukolikus költemény. (bukolosz = marhapásztor) A szó jelentése szemelvény, s arra utal, hogy Vergilius pásztori költeményei közül tizet választott kiadásra. (eidüllion /idill = képecske, életkép)
A műfaj atyja a görög Theokritosz (Kr. e. 3. sz.): Idill, akinél még valódi pásztorok dicsérik a természeti szépségeket, a vidéki életet. Vergilius hősei álruhás pásztorok, valójában költők, filozófusok, akik a jelennel <-> a múlt vagy eljövendő aranykort idézik. 20. század harmincas éveinek 2. felében Radnóti Miklós teszi a műfajt világképe legfontosabb hordozójává.
Eclogák: Kultúrtörténeti szempontból a legfontosabb a IV. ecloga, eljövendő aranykort jósolja meg, s a gyermekről beszél, aki elhozza ezt, a Szűzről és a kígyóról. A középkor értelmezésében Jézus eljövetelét jósolta. Ebből fakad a középkor fölfokozott Vergilius-kultusza (Dante őt kéri fel kísérőéjül az Isteni színjátékban). (monologikus forma) A IX. ecloga életrajzi utalást tartalmaz a földjeitől megfosztott pásztorok panaszának felemlítésével. (Radnóti fordította) (párbeszédes forma)
Aeneis (i.e. 30 20): Szicíliában írta. T. S. Eliot szerint a mű minden műalkotás mércéje, európaiságunk hordozója. Megírásának célja kettős: a gens Julia (Juliusok nemzetsége) illetve a római nép identitásának megteremtése, s ezzel megteremti a nemzeti eposzt.
Felépítése: 12 énekből áll első 6 ének: az Odüsszeia imitációja. Az égő trójából pius Aeneas (kegyes Aeneas) kimenti a háziisteneket és társaival elindul új hazát keresni. Dido királynő lakomáján Aeneas elmondja történetét (faló, Laokoón stb.) Dido Aeneas iránti reménytelen szerelmében máglyán égeti el magát A 6. énekben megjárja az alvilágot
második 6 ének: az Iliász imitációja. Harc Latiumban Turnusszal az új hazáért, s Turnus halálával fejeződik be a mű. A főhős a római hivatástudat jelképe, akinek egyéni boldogságát is fel kell áldozni a közösségéért Hatása a 20. századi oktatásban is jelentős
Quintus Horatius Flaccus (i.e. 65 8) Apja libertinus, ő Brutus híve Philippinél mint írta pajzsát csúfosan elhagyván megfutamodott Később közkegyelmet nyervén kincstári írnokságot vállalt Majd a merész szükség írta versfaragásra kényszerített
MAECENAS felismerve tehetségét biztosította számára független nyugalmának feltételeit HORATIUS AUGUSTUS ellenfeléből annak híve és bizalmasa lett Köztársaság párti. Poétikai jelentősége: a görög strófaszerkezetek átmentése az újkor felé.
Művei: Első művei: epódoszok és Szatírák (kortársakról rajzolt portrék) Költészetének legérettebb darabjai a carmenek (=ódák); Az ódák mellett fontosak verses levelei, episztolái is
Episztolák: Pisókhoz írt episztoláját az utókor ars poeticának nevezi. Ódák: (óda, odae = dal, ének) bölcseleti, tanító jellegű költemények, melyekben életfelfogását, életelveit fejti ki.
Elvei: Odi profanum vulgus Babits fordításában (In Horatium): Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg (szellemi arisztokratizmus) Aurea mediveritas vagy Aurea mediocritas Aranyos középszer, Arany középút (A szélsőségektől mentes élet.) Carpe diem! Szakítsd le a napot! (Minden napnak szakítsd le a gyümölcsét, minden napodnak meg legyen az értelme.)
Sapere aude! Merj tudni! (Merj a saját értelmedre támaszkodni! Kant teszi meg a felvilágosodás jelmondatának.)
Thaliarchushoz Thaliarchushoz (az ünnepi öröm vezéréhez) írt versében alkaioszi strófákba foglalja üzenetét: Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors / ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt A horatiusi életbölcsességet felvezető ellentétek: a kinti hideg a benti kandalló fagyott vizek a kancsó bora az öregség szürkéje az ifjúság zöldje Gyakorlati tanács: Itt és most örülj!
Leuconoéhoz Leuconoéhoz (= ragyogó elméjű) ne kutasd, mit szántak, mi jövőt isteneink carpe diem élvezd az életet!, tépd le a napot! ( nem hedonizmus, hanem a pillanat értékének tudata)
Licinius Murenához (Maecenás sógorához) 1. vsz.: a végletektől (a vakmerőségtől és a gyávaságtól) óvja 2. vsz.: aurea mediocritas: Akinek a szivében arany közép tart súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant putri szennye, nem nyomorítja bántó udvari pompa. 3. vsz.: a vakmerőség (=önhittség) sérti az isteneket (kép: förgeteg, villám) 4 5. vsz.: biztatás: Nem lesz, ami rossz ma, nem lesz / folyton az... 6. vsz.: ismét a hajóskép: Vond / össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl / büszke vitorlád (A vers címzettjének a sorsa: Kr. e. 22-ben összeesküvés vádjával kivégezték)
Hedonizmus (hedoné= gyönyör): az élet értelme az élvezet, a gyönyör Horatius életelve: az élet értékeinek tudata és bölcs élvezete, a végletektől való tartózkodás, a mértékletesség