YA CRISKÖR G A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi katasztere és cselekvési programja/environmental cadastre and ecological action plan of the Rivers Fehér-, Fekete- and Kettős-Körös AN A TALAJSZENYEZETTSÉG INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON Szakirodalmi összegzés KA (munkaanyag) M U N A tanulmány a HURO/090/238/.3.4 számú projekt által támogatott projekt keretében készült
Bevezető A litoszféra felszínén a kőzetmállás folytán kialakuló talaj a benne élő talajlakó állatokkal, növényekkel és mikroszervezetekkel együtt egy sajátos ökoszisztémát alkot. Fontos szerepe, hogy benne történik egyes elemek újrahasznosulása és víz körforgásának egy része, a szárazföldi növény- és állatvilág, valamint az ember létfeltételeit határozza meg, emellett részt vesz a Föld felszínére jutó napenergia átalakításában és különböző anyagcserefolyamatokban, továbbá jelentős funkciója van a káros környezeti hatások tompításában is. A környezeti elemek közül a települési (városi, nagyvárosi) környezetben a talaj károsodik a leginkább a talajkészlet eltávolítása, vagy lefedése következtében, a szerkezeti (tömörödése) és kémhatás változásának, valamint a szerves, szervetlen és biológiai szennyeződések következtében. A szennyeződés a szilárd és a folyékony háztartási hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából, a közlekedésből, az ipari üzemek tevékenységéből, a talajművelő és növénytermelő tevékenységéből, a keletkezett hulladékok nem megfelelő tárolásából adódik. Ezek az antropogén hatások nemcsak a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, hanem az itt élő rendszer egészét bolygatják meg, aminek következtében csökken a talaj öntisztuló képessége is. A talajt érő káros antropogén hatások nem korlátozódnak csupán a termőtalajra, hanem például a mélyépítészeti tevékenységek folytán kiterjednek a földtani közegre, a talaj és rétegvizekre is. A települési ökoszisztémában történő állandó emberi tevékenység (építkezés, szennyező anyag kijuttatás, talajelhordás) miatt a talaj ökoszisztémán belüli funkciók erősen beszűkülnek, s az egyre jobban csak az épületek alapzatát képezi. A mesterséges anyagok elzárják, lefedik a talajt, aminek következtében a benne előforduló élővilág elpusztul. Így ezek a talajok kilépnek az ökoszisztémában lezajló anyagkörforgalomból is. E a tekintetben különösen a baktériumok lennének jelentősek. A légkör nitrogénjét lekötni képes baktériumok (rhisobiumok, asotobacter-fajok)az atmoszférából nyert e fontos elemet a talaj anyagforgalmába viszik. A legtöbb nitrogén (N) azonban az elhalt szerves anyag lebontása útján jut ismét a nitrogén-körforgásba. A fehérjék bomlásának egyik végterméke az ammónia, amit a talaj baktériumai kötnek meg és tesznek hasznosíthatóvá (a baktériumok ennek egy részét nitrátokká oxidálják, így tárják fel a növény számára) másik része beépül a humuszba, humuszban szegény talajoknál azonban ez veszendőbe megy.
. Talajszennyező források A talajszenyező források számos változatának egyikét az. táblázat tartalmazza, amit az. ábra követ, amely néhán fejlett európai állam talajszennyező-forrásainak arányát ábrázolja, s mely szerint az ipari tevékenységek (ipar működés), az ipari és a háztartási hulladék a domináns szenyezőforrás. Maagyarországi (és a vizsgált terület sajátosságai szempontjából) a mezőgazdaságból származó terhelések is még jelentősek esetenként.. táblázat A talajszennyezés forrásai (talajszennyező források) Pontszerű szennyezőforrások Nem pontszerű szennyezőforrások a) Természeti eredetű források - ásványi lelőhelyek - természetes eredetű neves és száraz kiülepedés a légkörből - egyes geológiai képződmények - árvizek, nagy esőzések, belvizek - természetes rádioaktív sugárzások b) Emberi eredetű szennyezőforrások - szennyvizek - légszennyezésből eredő neves és száraz kiülepedés -szennyvíziszapok - mezőgazdasági vegyszerek (műtrágyák, -hígtrágyák peszticidek, tüzelőanyag elégtéséből - hulladékok származó szennyezés) - ipari emissziók Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F-96-007, Stefanovics, 992. Külonös tekintettel a tanulmány célterületén tapasztalható potenciális szennyező forrásokra
. ábra Európai államok talajszennyezési gyakoriságának arányai a különböző szennyezési források szerint Forrás: EEA, 2009.. A háztartási hulladék általi talajszennyezés Állandó környezeti problémát jelent a települések mindennapjai során keletkező háztartási hulladék.a házi szennyvizek, a fekália, valamint a háztartási szeméttel nagy mennyiségű szerves anyag, valamint patogén baktérium tartalmú hulladék szennyezi a talajt.az égető berendezések (háziszemét-égető, vagy a szenes kályhák, egyedi központi fűtésű kályhák) visszamaradt vízben oldódó salakanyagát is a talajon tárolják. A hulladékok vízben oldódó részei a csapadék hatására könnyen a talajba és a talajvízbe kerülnek. A hulladéklerakás által a szerves hulladék lebomlásával nagymennyiségű nitrogén és foszfor halmozódik fel, valamint megnő a talaj szervesanyag-tartalma, ezzel együtt az adszorbciós kapacitása az adszorbeált kationok, elsősorban a kalcium mennyisége, kémhatása pedig rendszerint lúgossá válik. A nitrogén nitrát formájában könnyen kimosódik a talajból, ezért a szemétlerakó helyek környékén a talajvíz nitráttartalma is megnő. Gyakori a háztartási és ipari eleven iszap derítése is, amelynek következtében a talajban és a termesztett növényekben különböző nehézfémek halmozódnak fel.
A hulladéklerakók talajának felszíne ugyanolyan közegészségügyi sajátossággal jellemezhető, mint maga a hulladék, vagyis kis titerben anteropatogén baktériummal, perfringens-szel, proteussal fertőzött, és tartalmazza a férgek és legyek petéit. Ennek következtében a környék talajai oly mértékig fertőzöttek, hogy azok a nagyon szennyezett kategóriába tartoznak, mivel a bélbaktériumok száma kisebb a -3, aperfrigenseké< -4, a helmitek tojásaié >0 a legyek lárváinak száma pedig >0. A lerakókhoz vezető utak mentén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a lerakótól számított km távolságra a mikrobiológiai-terhelés magas, s a mikroorganizmusok száma elérheti a 80 milliót is grammonként..2. A közlekedés talajszennyező hatása A közúti közlekedésből származó ólom, kadmium és más nehézfém is szennyezi a talajt. Bár az ólommentes benzin forgalmazásával lényeges szennyezéscsökkenés állt be a fejlett világ számos országában, s a leromlott, régi gépkocsik (teherautók, kétütemű motoros személygépkocsik) számának csökkenésével ez a terhelés megszűnőben van, elmondható az, hogy a közlekedés könnyítése végett alkalmazott téli sózás 2, valamint az üzemanyag tárolásából, haváriákból eredő terhelések állandó veszélyforrásai a talajszennyezésnek. A rendszerváltozás és privatizációs folyamatok káros következményeként könyvelhető el a benzinkutak, üzemanyag-tárolók, autóbontók városon belüli, vagy a periférián kimondottan jó talajokon történő kialakítása is, ami a komplex szennyezés és talajdegradáció forrása..3. A mezőgazdaság szennyezőforrásai A település periféria intenzív mezőgazdasági területeinek talajai gyakran szennyeződnek talajjavításra, növényi kártevők elleni védekezésre használt mérgező hatóanyagokkal, amik többnyire a csomagolóanyagon maradt, vagy a szél által szállított hatóanyagok. Ugyanakkor további talajszennyezés következhet be, a szakszerűtlen növényvédelmi munkálatok során is (2. ábra). Az agrokémiában jelentkező új törekvések ma már a gyorsan lebomló és/vagy szuperszelektív vegyszerek alkalmazását helyezik előtérbe. 2 A hótakaró a településeken főleg a városban keletkező és kiülepedő szenny természetes összegyűjtője. A hó összetétele ezt teljes mértékben alátámasztja. A lehulló hó magával viszi az alacsony légrétegek összes szennyező anyagát, a lebegő szilárd részecskéket és a gyáriparból származó szennyező anyagok széles skáláját. Az eltakarított, lesöpört és összegyűjtött hó ill. hólé is nagy mennyiségű sót tartalmaz, amit a hó lefagyása és az utak síkosságának ellen használnak. A só jelenetős mértékben terheli egyrészt a talajt, valamint a talaj- és felszíni vizeket is. A több évtizede használatos szórósók (a legveszélyesebb a konyhasó) megváltoztatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait.
2. ábra A Peszticid használatból eredő kockázati tényezők ok-okozati összefüggései Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F-96-007, Stefanovics, 992..3. Ipari eredetű terhelések Az ipar okozta talajszennyeződések általában a technológiai és iparág-specifikus terhelésekből (folyékony és szilárd mérgező hulladékok) származnak. Ezek a mérgező elemek a nehézfémek, műtrágyák, biocidek. A talaj mérgezett övezetei főleg az ipari objektumokon belül és azok 2 km-es körzetben jelentkeznek, ahol nagy mennyiségű arzén, higany, flór, réz, ólom, mangán és egyéb nehézfém található. A szuperfoszfátot termelő üzemeknél pl. kg talajminta,3 4,63 mg higanyt tartalmazhat, attól függően, hogy a gyártól milyen távolságra történt a talajmintavétel. Ezen kívül még rákkeltő anyagok is találhatók, melyek a mérgező melléktermékek alkotórészei: korom, kátrány-termékek, kőolajszármazékok, stb. A talajszintek nehézfémtartalma akkor is megnövekedhet, ha a települések szennyvizét, vagy szennyvíziszapját öntözésre használják fel. Ez történt a Melbourne környéki farmokon, melyeken azután a talajokban annyi kadmium, króm, réz, ólom, nikkel és cink halmozódott fel, hogy azokat a legelők növényeiben is ki tudták mutatni. Ez a legelő állat táplálékláncon keresztül az emberi egészségre is ártalmas. A magyarországi városok talajainak nehézfém-terhelését illetően TÓTHNÉ FARSANG A. (998) kiemeli, hogy a vizsgálatok általában a forgalmas útvonalak mentére vonatkoznak, s hogy ez esetben a közlekedésből származó nehézfém-terhelések az úttesttől 0 0 m
távolságig 20 2 cm mélységig jelentkeznek legintenzívebben, ami a lakosság egészségére nézve nem jelent különösebb veszélyt (2. táblázat). A szerző azonban utal a parkok, zöldterületek talajának nehézfémtartalmából származó veszélyre, ami a szálló por belélegzése, homokozók, játszóterek talajának közvetlen érintése (különösen a gyerekeknél), városi kertek művelésével a haszonnövények elemfelvétele által jelent potenciális veszélyt az ember egészségére. 2.táblázat Szeged város talajának nehézfém-szennyezettsége (ppm) Cd Co Cr Cu Ni Pb Zn Városi talajok átlagos 0,48 20 6,6 37,3 66 nehézfémtartalma (0 cm)* Antropogén terheléstől mentes 0, 0, 0 2 40 0 2 60 80 talajok nehézfém-tartalma** Javasolt határérték a 2 0 0 40 200 300 gyermekjátszóterek talajhasználatának függvényében*** Szegedi zöldterületek átlagos,7 46,7 7,4 270 30, 47,0 nehézfém-tartalma Megengedhető maximális 0, 30 30 7 30 7 2 40 2 0 0 200 mennyiség a talajokban (A 3 B 4 )**** * Fiedler-Rösler 993 ** Brümmer et al. 99 *** Kloke 980 ****/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2 sz. melléklete. Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció talajra és határértékek földtani közegre,2 J. D. Mather Canadian Council of Ministers of the Environment alapján Forrás: Mezősi et al. 998. 3.táblázat A talaj higiénés értékelésének fontosabb adatai kg talajban Kólititer Anaerobtiter Nitrogénindex található féregszám Erősen szennyezett >0 <0,00 <0,000 <0,7 Mérsékelten 0 0,0 0,00 0,00 0,000 0,7 0,8 szennyezett Enyhén szennyezett 0 0, 0,0 0, 0,00 0,8 0,98 Tiszta 0 >0, >0, >0,98 Forrás: Moser Pálmai, 984 3 háttér koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyag természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemző koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban 4 szennyezettségi határérték
A környezetszennyezés, elsősorban a légszennyezés fő forrásai a közlekedés, a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj égetése (fűtés, energiatermelés), metallurgiai ipar, bányászat stb. A települések valamint az ipar növekvő hulladéktermelése, szennyvize mellett nem elhanyagolható a mezőgazdaság terhelése műtrágyákkal, peszticidekkel, szerves trágyákkal, mezőgazdasági eredetű szennyvizekkel, iszapokkal és porral. A szennyezők jelentős része közvetlenül a levegőbe kerül gázok, gőzök, füst, korom, por alakjában. Bizonyos idő után száraz vagy nedves üledékként kicsapódnak, a felszínre jutnak. A talajok és növények összetétele jelezheti a szennyezést. A vízbe kerülő anyagok a lebegő vagy leülepedő kolloidokhoz kötődnek, vagy oldatban maradnak és beépülhetnek a vizi élőlények testébe. A vizek, vizi élőlények (növények és állatok), valamint az üledékek analízise szintén jelzi a szennyezés mértékét. Az élőlények bizonyos csoportjai különösen érzékenyek a terhelésre, visszaszorulásuk vagy kipusztulásuk a növekvő szennyezésre utalhat. (Lásd a békák eltűnését vízpartjaink többségéből). A légszennyezés kiváló indikátorai pl. a zuzmók. Budapest nagy része napjainkban sivatagnak minősül a legtöbb zuzmófaj számára. A közeg (levegő, víz, talaj) szennyezettsége mérhető közvetlenül is. A mérés azonban nem tükrözi az élővilágra gyakorolt hatást, a környezet és a szervezet kölcsönhatását, a táplálékláncba kerülést vagy a felvétel hiányát. A bioteszt vagy bioindikátorok vizsgálata gyakran jobban tájékoztat a környezet minőségének változásáról. Az élő szervezet rendelkezik azzal a képességgel, hogy a nyomokban jelen levő elemeket gyakran sok ezerszeresen is koncentrálja testében, így az emberi tevékenység nyomán szétszóródó anyagokat szelektíven felhalmozza. A bioindikátorok lehetővé teszik olyan anyagok mozgásának vizsgálatát is, melyek a közegben (levegő, víz, talaj) alig mérhetők, vagy kimutathatatlanok még a jelenkori technika számára is. Ilyen tesztszervezetek lehetnek a mikroorganizmusok, zuzmók, gombák, mohák, cserjék, útszéli gyomfajok, városi sorfák, vizi és szárazföldi kultúrnövények. A terhelés kimutatására gyakorta azon növényfajokat alkalmazzuk, melyek jelentős akkumulációs képességgel és rezisztenciával rendelkeznek. A vizi növények nemcsak jelezhetik a tavakat érő terhelést, hanem nagy fitomasszájuk és akkumulációs képességük révén részt vesznek az állóvizek biológiai tisztításában is. 2. Talajszennyezettség indikátorok (nemzetközi kitekintés) Vajon létezhet-e közös mértékegység a levegő, víz, talaj, növény, állat, ember, tehát az egész élettér terhelésének mérésére? Nyilvánvalóan nem, hiszen más minőségű objektumok és szervezetek számára más lesz a veszélyes vagy nemkívánatos koncentráció. Szervezetünk terhelése lényegében négy úton történik: a belélegzett szennyezett levegő és por, valamint az elfogyasztott élelem és ital által valamint a bőrön keresztül. A káros anyagok jelenlétét (pl. Hg, Cd, Pb) sem az állat, sem az ember nem észleli az élelemben. Ösztöneink nem alkalmasak különösen a mesterségesen kezelt élelmiszerek terhelésének felismerésére, kiszűrésére. A káros anyagok nemkívánatos hatása összeadódhat és nemcsak egy-egy funkciót vagy szervet érint. Az emberi test egésze károsodik (idegrendszer, vese és a máj funkciói, vérképzés, légzőszervek, szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés stb.).
Számos ország gyakorlatában a határértékek nem differenciáltak a talajhasználat függvényében, mert a kockázatelemzésre bízzák a beavatkozás szükségességének megítélését a helyi viszonyok és a tervezett hasznosítás függvényében. Ezzel szemben a német gyakorlat részletesen differenciál. Erre például szolgálhatnak az ismert Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek, melyet az 4. táblázat mutat be. Az ún. "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélését segítik a vízvédelmi prioritások szerint. Utóbbiak Berlin város és környéke vizsgálata ill. kármentesítése során szolgáltak iránymutatóul (. táblázat). Az általános határértékek segítik a hatóságot a döntés meghozatalában, de gyakran nem differenciáltak a talajtulajdonságok szerint. Utóbbi, a helyi viszonyok ismerete teszi lehetővé az értelmes mérlegelést a szakember számára, melyre a kockázatelemzésnél kerül sor. Előfordulhat, hogy a tudomány nem tud ma még választ adni számos kérdésre, ugyanakkor a környezeti kár elhárítása nem tűr halasztást. Ilyen esetekben a biztonság elsődlegessége érvényesítendő. Minden esetben a környezet állapotának javítása a cél, hosszabb távon a multifunkcionális használatra alkalmas talaj. 4.táblázat Eikmann és Kloke (99) által javasolt határértékek a talajhasználat függvényében, mg/kg összes tartalom királyvízben oldva Talajhasználat As Be Cd Cr Cu Hg Ni Pb Se Zn 0. Multifunkció A 20 0 0 0. 40 0 0.Gyermekjátszó B 20 2 0 0 0. 40 200 300 C 0 20 20 200 00 20 2000 2. Házikert, telek B 40 2 2 0 0 2 80 300 300 C 80 30 200 20 200 00 600 3. Sportpálya, B 3 2 0 0 0. 0 200 300 játszóterek C 90 2 30 300 20 00 20 2000 4. Park, üdülőterület B 40 4 0 200 0 00 00 C 80 600 600 20 2000 0 3000. Ipari terület B 0 200 300 200 00 00 C 0 20 20 800 00 20 00 2000 70 3000 6. Ipari fedett terület B 0 200 00 200 00 00 C 200 20 20 800 2000 0 00 2000 70 3000 7. Mezőgazd. terület B 40 2 200 0 0 00 300 C 0 20 00 200 0 200 00 600 8. Nem mg-i B 40 200 0 0 00 300 ökoszisztéma C 60 20 00 200 0 200 2000 600 A Alapérték, szennyezetlen talajban érdemi antropogén hatás nélkül. A talaj sokoldalú, multifunkcionális használatra alkalmas. B Tolerálható érték, melynél káros hatás sem rövid sem hosszabb távon nem jelentkezik. C Toxikus érték, károsodik a védendő objektum (növény, állat, ember), ezért beavatkozás szükséges.
Forrás: Eikmann és Kloke (99).táblázat A "Berlini Lista" határértékei a szennyezett talajok és talajvizek megítélésére, 99 (összes tartalom) Elem Talajban mg/kg Talajvízben µg/l Talajban* jele Ia Ib II III I II III mg/kg As 7 20 40 40 60 80 Cd 2. 20 Cr(VI) 2 0 20 30 40 2. Hg 0. 0. 2 3 0.2 Pb 0 0 00 600 40 60 0 0 Cr 0 0 400 800 0 0 200 7 Co 0 0 200 300 0 0 200 0 Cu 200 0 00 600 40 60 0 0 Ni 200 0 20 300 0 7 0 0 Zn 00 300 2000 3000 00 00 2000 20 Sn 0 0 300 00 40 0 0 0 Ia Vízvédelmi terület Ib Érzékeny talajhasznosítású terület II Ősfolyamvölgyek III Felföldi síkságok * Megtisztított talaj határértékei Forrás: Contaminated land policies in some industrialized countries. W. J. F. Visser. The Hague. 993. Techn. Soil Protection Committee. Bemutatásra méltó a lengyel talajszennyezettségi osztályba sorolás, melyet néhány nehézfémre dolgoztak ki talajcsoportonként a hasznosítás függvényében. A 3. táblázatban megadott "összes" tartalmak a tápláléklánc védelmét szolgálják, így ezek a maximálisan megengedett koncentrációk kiskerti talajokban a legalacsonyabbak. A talajok 3 csoportját különböztették meg, úgymint savanyú és homokos; savanyú és közepesen kötött; agyagos vagy szerves anyagban gazdag és semleges talajok. Talán hazai viszonyaink között indokolt lehetne a "D" talajcsoport bevezetése is (kötött és humuszban gazdag meszes termőhelyek). A talajcsoportonként javasolt talajhasználat az alábbi az egyes szennyezettségi osztályokban Lengyelországban: 0 A szennyezetlen talajokon bármilyen növény termeszthető (multifunkcionális). Enyhén szennyezett talajokon szántóföldi növénytermesztés folytatható, kivételt képeznek a I. gyermektápszerül szolgáló zöldségfélék. Mérsékelten szennyezett talajokon a gabonafélék, burgonya, cukorrépa és a takarmánynövények művelése II. megengedhető. A leveles és gyökér zöldségfélék termesztése tilos. A közepesen szennyezett talajokon fennállhat bármely növény szennyeződésének kockázata. Szükséges a károselemek felvételét csökkentő agrotechnika (trágyázás, meszezés stb.), valamint az élelmiszer- és III. takarmánynövények minőségének gyakori ellenőrzése növényanalízissel. Ipari növények és fűmagtermesztés javasolt.
Erősen szennyezett talajokon az élelmiszer- és takarmánynövények termesztése nem megengedett, különösen IV. ha a termőhely savanyú és homokos. Javasolt az ipari növények elterjesztése alkohol, energia és ipari célú olaj nyerése céljából. Az extrémen szennyezett talajok mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanok, a művelés alól kivonandók. V. Lehetőség szerint talajtisztítást kell végezni e területeken. Bizonyos körülmények között, elsősorban meszes kötöttebb talajokon, ipari növények termeszthetők (lásd: IV. hasznosítása). Az egyes elemek ill. országok tekintetében hasonlóak vagy összevethetők ugyan a megadott értékek (limitek), de lényeges eltérések is előfordulhatnak, amint az 6. táblázatban látható. Mivel az adatok az "összes" becsült tartalomra vonatkoznak és az analitikai módszerek is eltérhetnek országonként, a táblázatos értékek csak iránymutató jelleggel bírnak. Annál is inkább, mert a növények számára "felvehető" frakciók meghatározása jelenthetné az igazi előrelépést, melyek szorosabb kapcsolatban vannak a növényi reakciókkal és a felvétellel. A "felvehető" frakciók kalibrálásához ma még részben hiányoznak a különböző talajokon elvégzett növénykísérletek, ezzel a kutatás még adós. 6. táblázat Talajszennyezettségi határértékek nehézfémekre Lengyelországban a mezőgazdasági hasznosítás függvényében, talajcsoportonkénti összes tartalom, mg/kg, 0-20 cm réteg. Talajcsoport Talajszennyezettségi osztályok v. határkoncentrációk 0 I II III IV Cd a 0.3 2 3 b 0.. 3 c 3 20 Cu a 30 0 80 300 b 2 0 80 0 00 c 40 70 0 0 70 Ni a 30 0 0 400 b 2 0 7 0 600 c 0 7 0 300 00 Pb a 30 70 0 00 200 b 0 0 20 00 000 c 70 200 00 2000 7000 Zn a 0 0 300 700 3000 b 70 200 00 00 000 c 0 300 00 3000 8000 Talajcsoportok: a - gyengén és közepesen kötött talajok, ph. alatt b - kötött és erősen kötött talajok, ph. alatt
c - agyagos és szervesanyagban gazdag talajok, ph.-6. Szennyezettségi osztályok: 0 szennyezetlen I - enyhén szennyezett II - közepesen szennyezett III - jelentős szennyezés IV - erős szennyezés (Felette extrém szennyezés) Forrás: Kabata-Pendias, 99 7. táblázat Mikroelemek maximálisan megengedett tartalma néhány országban Összes tartalom a szántott rétegben, mg/kg (Kabata-Pendias és Adriano 99) Elem Ausztria Kanada Lengyelország Magyarország* Anglia Németo. Zn 300 400 300 300 0 300 Pb 0 200 0 0 0 00 Cu 0 0 0 0 0 0 Ni 0 0 0 0 30 0 Cr 0 7 0 0 0 200 As 0 2 30 20 40 Co 0 2 0 0 - - Mo 2 - - Be - - Cd 8 3 2 2 Hg 0.3 2 Megjegyzés: Németországban erősen toxikusnak tekintett koncentrációk: Zn=600, Pb=00, Cu=200, Ni=200, Cr=00, As=0, Be=20, Cd=, Hg=0, mg/kg * FM (990) Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F-96-007, Stefanovics, 992. 3. Magyarországi talajminősítési határértékek Az Egyszerűsített Területalapú Támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének keretében elvégzendő talajvizsglatokkal kapcsolatos előírások az alábbiak: A termőföldről szóló 994 évi LV. törvény 64. -a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő műtrágyák használata esetén vizsgálatra alapozott környezetkímélőtápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Ezt segíti elő az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő"helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat"
feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 3.) FVM rendelet illetve az ezt módosító 6/2004 (X. 27.) FVM rendelet, valamint az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 0/2004. (X.2) FVM rendelet. Mindegyik rendeletben a gazdálkodás követelményei között szerepel a talajvizsgálatok elvégzése, és az ezen alapuló tápanyag-gazdálkodás. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, melyeket a támogatás első, illetve utolsó évében kell elvégeztetni, s nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti: Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: ph, humusztartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O. A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. A teljes körű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, **Toxikus elemvizsgálat csak a felszíni 0-30 illetve el_írás szerint a 0-20 cm-es rétegben szükséges. A toxikus elem-tartalom értékelésére a 6. táblázat ad iránymutatást. Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló /2000. (VI. 2.) KöM-FVMEüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát, mivel szigorú szabályozás van érvényben az élelmiszerek (9/2003. (III. 3.) ESZCSM rendelet és a takarmányok (44/2003. (IV. 26) FVM rendelet) megengedhető toxikus elem tartalmára vonatkozóan.
8. táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek Forrás: /2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A 9. táblázat talajra és szennyezettségre vontakozó háttér-koncentrációk határértékeit, valamint a földtani közegre vonatkozó intézkedési határértékeket szemlélteti, míg a. táblázat a talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékeiről tájékoztat. A. táblázat tájékoztató jellegel az élelmiszerek maximálisan megengedhető nehézfémek (Hg, Pb,Cd) tartalmát (mg/kg friss anyagban) mutatja az NSZK-ban amit a szövetségi egészségügyi hivatal határozott meg 986-ban (Bundesgesundheimamt, 986). A 2. táblázat különböző elemek megengedhető maximális mennyiségét körvonalazza a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetére. 9.táblázat Háttér-koncentráció (A) talajra, szennyezettségi (B) és intézkedési (C-C2-C3) határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag) Anyag A B C C2 C3 Kockázatos anyag minősítése. Fémek és félfémek Króm Kobalt Nikkel 30 2 7 30 40 0 0 0 400 200 200 800 300 20 Réz Cink Arzén Szelén Molibdén Kadmium Ón Bárium Higany Ólom 30 0 0,8 3 0, 0 0, 2 7 200 7 30 20 0, 0 200 00 20 20 2 0 300 0 300 00 40 0 0 00 3 00 400 2000 60 20 0 300 700 600
Ezüst 0,3 2 20 40 2. Szervetlen vegyületek Cianid ph 4, Cianid osszes 0,2 2 2 20 0 300 20 60 3. Összes alifas szénhidrogén C -C 40 0 0 300 3000 000 4. Benzol és alkilbenzolok (BTEX) Benzol Toluol Etilbenzol Xilolok Egyéb alkilbenzolok összesen. Fenolok Fenol Krezol Összes fenol 6. Policiklikus aromás 0, 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, 0, 0,2 0, 0, 0, 0, szénhidrogének (PAH) Összes PAH 0, 2 40 7. Halogénezett aromás szénhidrogének (XAH) Összes XAH 0,0 30 8. Halogenezett alifas szénhidrogének ( XPH) Összes XPH Vinil-klorid 0,0 K 0, 0,00 2 0,0 0,0 2 0, 9. Klórfenolok Összes klórfenol 0,003 0,0 3. Poliklorozott bifenilek(pcb) 7 PCB Összesen 0,02 0, 0,2. Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuranok(pcdd/f) PCDD/F, ng TEE/kg 0, 0 00 2. Növényvédő szerek Összes HCH foszforsavészterek fenoxikarbonsav származékok Karbamatok k k k k 0,0 0,02 2 2 0,2 20 2 20 Egyébb vegyületek Piridin Tetrahidrofuran 0,0 0, 0, 0, 0, 2 0,2 2 3 30 30 3 3 0,3 2 2 2 0 0 60 20 k TEÉ a kockázatos anyagok I. jegyzékében szereplő anyag a kimutathatósági határ értéke toxicitási egyenérték Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F-96-007, Stefanovics, 992.
Talajszennyezettségi kategóriák.táblázat A talaj bakterilológiai fertőzőképességi határértékei Fekál coliform szám/g Fekál Streptococcus szám/g Salmonella sp/2xg Humán parazita Béféreg-pete/0g Tiszta < < negatív negatív Kissé szennyezett -0-0 negatív negatív Szennyezett 0-200 0-0 pozitív pozitív Erősen szennyezet >200 >0 pozitív pozitív A kategóriába sorolás mindig a legnagyobb zennyezettségi fokozatnak megfelelő mutató alapján történik. táblázat Élelmiszerek maximálisan megengedhető Hg, Pb,Cd tartalma mg/kg friss anyagban az NSZK-ban (Bundesgesundheimamt, 986) Élelmiszer neme Hg Cd Pb Buza szem 0,03 0, 0,3 Rozs szem 0,03 0, 0,4 Burgonya 0,02 0, 0,2 Fejeskáposzta 0,0 0, 2,0 Egyéb leveles zöldség 0,0 0, 0,8 Zöldség hajtása 0,0 0, 0, Zeller 0,0 0, 0,2 0,3Gyökérzöldségek 0,0 0, 0,2 Gyümölcsök 0,03 0,0 0, Bundesgesundheimamt, 986 2. táblázat Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei (Különböző elemek megengedhető maximális mennyisége a talajban szennyvíziszap hasznosítás és elhelyezés esetén MI-08-73:990 ágazati műszaki irányelv alapján) Elem (mg/kg) Adszorbciós kapacitás (mgee70g talaj) megjegyzés - -2 2-3 As 7 B 0 0 0 Be + Cd 2 3 +0 Co 0 0 0 Cr 7 0 0 0
Cu 7 0 0 0 F 00 00 00 Hg +0 Mo Ni 0 0 0 0 Pb 0 0 0 0 Se Zn 200 20 300 0 Forrás: MSZ-08-722/3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p.. 4. Mintavételezés különböző szennyezési profiloknál Végezetül a talajszennyezés elemzésekor használatos (sugaras és sávos) mintavételezési lehetőségek kerülnek bemutatásra.
Forrás: Barótfi, 2000., Anton EPA 42-F-96-007, Stefanovics, 992.
Irodalom:. Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás, EPA 42-F-96-007. 2. Barótfi I. (2000): Környezettechnika. Budapest, Mezőgazda. 3. European Environmental Agency, 99. 4. Eikmann T., Kloke A.(88): Nutzungs- und schutzgutbezogene Orientierungswerte für. (Schad-)Stoffe in Böden. In: Rosenkranz/Einsele/Harreß (Hrsg.): Bodenschutz, Ergänzbares 6. Handbuch, Erich Schmidt Verlag 7. KABATA-PENDIAS, A.-ADRIANO, D.C. (99): Trace Metals. Chapter 4. In: Soil amendments and environmental quality. Ed.: J.E. Rechcigl. Boca Raton, New York, London, Tokyo: Lewis Publishers, 39-67. 8. Kovács M. (980): A nagyvárosok környezete, Gondolat Kiadó, Budapest. 9. Mezősi et al. Mezősi G. Mucsi L. M. Tóthné Farsang A. (999): A városökológia szerepe a területi tervezésben. In:. Rakonczai J. Timár J. (szerk.) Alföldi Tanulmányok 998 999. Békéscsaba, Nagyalföld Alapítvány. pp. 74 93.. Moser Pálmai (984): A környezetvédelem alajai. Budapest, Tanönyvkiadó, 984. 2. Nagy I. (2008): Városökológia. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2008. 3. Stefanovits P.(992.) Talajtan. Budapest, Mezőgazda Kiadó 4. W. J. F. Visser (993): Contaminated land policies in some industrialized countries.. The Hague.. Techn. Soil Protection Committee.. MSZ-08-722/3-989 (989): Talajvizsgálatok - A talaj oldható toxikuselem- és nehézfémtartalmának meghatározása - Magyar Köztársaság Mez_gazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 989. p..