A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai Balogh Katalin és Szabó Xavér OFM közreműködésével szerkeszti: Xeravits Géza 4. kötet
Karasszon István Az Ószövetség másik fele Sapientia Főiskola L'Harmattan Budapest 2010
Kiadja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 1052 Budapest, Piarista köz 1. és a L'Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft. 1088 Budapest, Múzeum u. 7. A sorozat arculatterve: Xeravits Géza Karasszon István, 2010 Sapientia Főiskola, 2010 L'Harmattan Kiadó, 2010 ISSN 2060-8330 ISBN 978-963-88356-3-5
UXO RI DILECTISSIMAE
Tartalom Előszó...9 A szerkesztő előszava...11 1. A bibliai kánon kérdései...13 2. Ézsaiás és a Könyv...27 3. Trito-Ézsaiás?... 41 4. A történeti Jeremiás dilemmái...73 5. Fordított kakukktojás. Redakció és teológia Jónás könyvében...105 6. P: Alapirat, vagy végső redakció?... 124 7. A láthatatlan Ezsdrás. Történetírás a fogság után Izraelben... 142 8. A 76. zsoltár... 152 9. Igaznak jutalma. Az 58. zsoltár enigmája...164 10. A filozófiai gondolkodás kezdetei Kóheletnél...177 11. A női princípium megtapasztalása az izraeli vallásban...187 12. A jubileumi év az Ószövetségben...200 Mutatók... 213
Előszó Címünk csupán arra utal, hogy az alábbi kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a fogság utáni Izrael irodalmát, történelmét és teológiáját tárgyalják. Ahogy az egyszeri történet mondja: a tanító néni is türelmetlenül magyarázza az iskolában, hogy ha ezt mondja fele", az azt jelenti, hogy két egyenlő részre oszt valamit. S ezt még mindig nem érti az osztály nagyobbik fele! Valóban, ez a bizarr kettősség jellemzi az Ószövetségi kutatóit is napjainkban (legalábbis Magyarországon). Némelyek a fogság előtti irodalmat méltatják, ám eközben elhanyagolják a fogság utáni vallásos irodalmi élet értékelését. Mások talán inkább az Ószövetség másik felét, a babiloni fogság utáni gyűjtő és szerkesztő munkát, de a meglévő tradíciók kreatív fölhasználását és tovább folytatását értékelik. Valljuk meg: az elmúlt években mind Nyugat-Európában, mind Észak-Amerikában az izraeli vallásos irodalom eme aspektusa nyert egyre nagyobb jelentőséget, de ez a változás kevéssé jellemző a magyarországi teológiai irodalomra. Hogy miként ment végbe az ószövetségi kutatásban ez a paradigmaváltás, arra talán példát hoz cikkem A láthatatlan Ezsdrás" a bevezetőjében. A hangsúly eltolódását mindazáltal mind a Tóra, mind a próféták, mind pedig a szent iratok kutatásában láthatjuk - és remélem, a tanulmányok elolvasása után, legalábbis részlegesen, látni fogja az Olvasó is! Jelen kötetünk ötlete, s jórészt kivitelezése is Xeravits Géza érdeme. Mármost az Olvasóra bízzuk, hogy áldja,
K a r a s s z o n Is t v á n vagy átkozza őt ezért; én magam hálás köszönetre érzem magam elkötelezve, ami az ő személyét, és ami a L'Harmattan kiadó munkáját illeti. Különösen is megtisztel, ha Xeravits professzor (a fogság utáni Izrael szakavatott ismerője) ezeket a tanulmányokat megjelentetésre méltatja. Ahogy mondani szoktuk, ez evehit ad deos". Budapest, 2010 februárjában K. I. 10
A szerkesztő előszava Karasszon István, a KRE HTK Ószövetségi Tanszékének professzora bízvást állíthatjuk a hazai biblikus közvélemény legtermékenyebb, legolvasottabb, és leginkább invenciózus kutatója. Érdeklődése kiterjed a héber Biblia korpuszának minden iratcsoportjára, sőt, a korai zsidóság ezen túlmutató irodalmára is. Tanszékünk számára megtiszteltetés, hogy sorozatunkban közreadhatjuk jelen tanulmánygyűjteményét, amely az utóbbi években Izrael babiloni fogság utáni irodalmáról írt cikkeiből kínál az olvasó számára tárgyában és stílusában egyaránt élvezetes válogatást. Külön öröm számunkra, hogy tekintettel arra, hogy Tanszékünk fő kutatási területe éppen az ószövetségi zsidóság késő fogság utáni irodalma Karasszon professzor úr olyan írásokat gyűjtött kérésünkre össze ebben a kötetben, amelyek kifejezetten azokat a témákat érintik, amelyek a korai zsidóság saját irodalmi reflexiója, illetve történeti kontextusa szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A tanulmányokban közölt hivatkozási rendszer esetében eltérünk a sorozatunkban megszokottól, és a szerző által használt rendszert követjük. Ugyanígy, a használt terminológiát különösen a névalakokat illetően meghagytuk a szerző által használt, a református szokást követő formákat. Ezeket reményeink szerint a katolikus olvasók különösebb nehézségek nélkül tudják majd azonosítani az általuk használt terminológia megfelelő elemeivel.
K a r a s s z o n Is t v á n Reméljük, kötetünk haszonnal kerül minden, a Szentírás megismerése iránt elkötelezett teológus vagy pusztán érdeklődő kezébe, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Budapesten, 2010 márciusában, az Örömhírvétel vigiliáján Xeravits Géza 12
Az alábbi kötet olyan tanulm ányokat tartalm az, amelyek a fogság utáni Izrael irodalmát, történelm ét és teológiáját tárgyalják. Egyfajta bizarr kettősség jellem zi az Ó szövetségi kutatóit napjainkban (legalábbis M agyarországon). Némelyek a fogság előtti irodalm at m éltatják, ám eközben elhanyagolják a fogság utáni vallásos irodalm i élet értékelését. M ások talán inkább az Ószövetség másik felét, a babiloni fogság utáni gyűjtő és szerkesztő m unkát, de a meglévő tradíciók kreatív fölhasználását és tovább folytatását értékelik. Valljuk m eg: az elm últ években mind N yugat-európában, m ind Észak-Amerikában az izraeli vallásos irodalom eme aspektusa nyert egyre nagyobb jelentőséget, de ez a változás kevéssé jellem ző a magyarországi teológiai irodalom ra. A hangsúly eltolódását mindazáltal mind a Tóra, m ind a próféták, mind pedig a szent iratok kutatásában láthatjuk - és remélem, a tanulmányok elolvasása után, legalábbis részlegesen, látni fogja az Olvasó is! Karasszon István a Károli Gáspár Reform átus Egyetem H ittudom ányi Karán az Ószövetségi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.