TÁPIÓSZECSİ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI

TÁPIÓSZECSİ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Pécs, 2004. július

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 2 I. fejezet A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Helyi Hulladékgazdálkodási terv Pest megye Tápiószecsı nagyközség A terv készítéséért felelıs: Tápiószecsı Község Önkormányzata A helyi gazdálkodási tervet készítette: MKM Consulting Kft. (Pécs, 7623, Rét utca 39/1) A tervezésben részt vett személyek: Leitol Csaba Ügyvezetı Drescher László Közgazdász, Projektmenedzser Fülöp Zoltán Környezetmérnök, Minıségügyi vezetı Tóth Virág Környezetmérnök Horváth Viktória Közgazdász Szvitacs Miklós Közgazdász Tervezési idıszak: 2004-2008. közötti idıszak Tervezés báziséve: A keletkezı mennyiséget tekintve a 2002. évet, a kezelı telepek esetében a legfrissebb adatokat szerepeltetjük. Dátum: 2004. július

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 3 I.1. A település bemutatása I./1. táblázat A település jellemzı 2002. évi statisztikai adatai (Forrás: KSH) Település Tápiószecsı Terület [km 2 ] 38,38 Lakónépesség a 2002. év végén 6 371 Lakásállomány a 2002. év végén 2 223 Villamos energiát fogyasztó háztartás 2 360 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 1790 Közüzemi vízvezeték hálózat [km] 44,6 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 2210 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat [km] 0 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 0 Mőködı vállalkozás összesen 384 Tápiószecsı község befogadó vidékei: Alföld (nagytáj), Észak-alföldi hordalékkúp-síkság (középtáj), Tápió-Galga-Zagyva vidék (kistájcsoport), Tápióvidék (kistáj). A legközelebbi várostól, Nagykátától közúton 15 km-re fekszik. Az éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A legfontosabb éghajlati elemek éves átlagai: a napsütéses órák száma valamivel 2000 óra alatt marad. Középhımérséklete 10,1 C, a csapadék összege megközelíti a 600 mm-t. A település területe 38,38 km 2, lakossága 6 371 fı volt 2002-ben. A lakosság számának csökkenése a magas kivándorlásnak (-31 fı különbözet). Az élveszületések száma 57, a halálozások száma 56, így a természetes gyarapodás 1 fı. A településen 2 223 lakás van, ebbıl 1790 fogyaszt vezetékes gázt, 2 210 van bekötve a vezetékes vízhálózatba (44,6). Közüzemi szennyvízhálózat nincs a faluban. Az utak kis mértékben portalanítottak. A lakások 65 %-ában van telefon. Gazdasági szempontból: Az aktív dolgozók kb. 60 %-a ingázik. A vállalkozások (384) többsége (278) egyéni vállalkozás. A 80 kiskereskedelmi üzletbıl 17 élelmiszerjellegő. 25 vendéglátóhely van a faluban. A legjelentısebb cégei a településnek: Geıcze és Társa Bt., amely

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 4 fémmegmunkálással foglalkozik, az A-L-A-P Kft., amely tevékenységi területe: faipari szerszámkészítés, a Hajtástechnika Kft., amely szintén fémmegmunkálással foglalkozik, a Lipták Bt., amely gépjármőveket javít és a Tuning Extra Kft., amely gépjármővek javításával és mőszaki vizsgáztatásával foglalkozik. A szántó a legjelentısebb mővelési ág, mellette fontos a legelı és a szılı. A falu területén sok talaj fordul elı. Északkeleten mészlepedékes csernozjom, ettıl délre Ramann-féle barna erdıtalaj terül el. A két Tápió közti hátságon futóhomok található. A dombsági lejtıkön csernozjom jellegő barna erdıtalaj kerül túlsúlyba. Vízrajz: Az Alsó és Felsı Tápió is keresztülfolyik a falu területén. A Felsı-Tápió vizével táplálja a 79 hektáros halastavat. I.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása A gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az ország gazdálkodási stratégiai célkitőzései, továbbá az alapvetı gazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a keletkezés megelızése, a ok minél nagyobb arányú hasznosítása, a ok szakszerő ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki. Az OHT kihirdetését követıen arra építve Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket kellett készíteni (15/2003. KvVM rendelete, (XI.7.)), majd ezzel összhangban, a területi tervek kihirdetését követıen 270 nappal a településeknek helyi terveket kell kidolgozni. A helyi gazdálkodási tervek elsısorban az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon alapulnak. A hiányzó adatok kapcsán megkeresésre kerültek: az adott településen közszolgáltató vállalat, egyéb gazdálkodásban illetékes szolgáltatók. A terv készítése során a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének legfrissebb változatát is felhasználták a terv készítıi (megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi-gazdasági elemzés).

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 5 A helyi gazdálkodási tervek elkészítése érdekében, összhangban a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, illetve a 126/2003. évi kormányrendelet A gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl rendelkezéseivel, figyelembe véve a 15/2003. KvVM rendeletet A területi gazdálkodási tervekrıl a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez elnevezéső dokumentumot, kérdıívek készültek. A települési jegyzık részére eljuttatott, majd személyes megkeresés útján, kérdezıbiztosok segítségével kitöltött kérdıívek képezik jelen terv alapját. Az adatok összegyőjtése után kezdıdött meg a meglévı adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi gazdálkodási terveket további egyeztetések után a települési önkormányzatok fogadták el, hagyták jóvá. A Duna-Tisza Közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási program települései az Európai Unió ISPA alapja által támogatott (2001 HU 16 P PE 008) regionális gazdálkodási program keretén belül közösen kívánják teljesíteni a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket. A 126/2003. (VIII. 15.) Kormány Rendelet 10 értelmében az egyes településeken megvalósítandó elkülönített győjtés módja településenként kerül meghatározásra, azonban a szervesanyag-tartalom csökkentést a résztvevı települések a közös lerakó tekintetében kívánják teljesíteni. Fentiek alapján jelen terv az adott településre vonatkozó gazdálkodási adatok mellett tartalmazza a tervezett győjtı rendszerre vonatkozó információkat is. I.3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek A helyi gazdálkodási tervek kapcsán, még a kérdıívek kiküldése elıtt egyeztetésre került sor a települési önkormányzatokkal, majd az illetékes Környezetvédelmi Felügyelıséggel. A helyi gazdálkodási tervek szorosan illeszkednek a térség regionális gazdálkodási kezdeményezéséhez. Jelen tervek alapját képezı Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének elkészítése során a következı egyeztetések lefolytatására került sor: Fejlesztési koncepció kialakítása: egyeztetés a térség városainak, majd a kisebb településeinek bevonásával.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 6 Önkormányzati Együttmőködési Megállapodás megkötése a Projekt által érintett települések kötelezettségvállalásával. Az ISPA pályázati anyag elkészítése (Megvalósíthatósági Tanulmány, Pályázati Kérdıív, Pénzügyi-Gazdasági elemzés, Rendszerszintő Környezetvédelmi hatásvizsgálat) Az ISPA pályázat Európai Uniós befogadása, a pénzügyi megállapodás megkötése. A szükséges engedélyeztetési eljárások lefolytatása. A közbeszerzési eljárás elindítása, az építési, áru, illetve szolgáltatási tenderek kiírása, egyes esetekben a tenderek elbírálása. A projekt elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok: az illetékes Környezetvédelmi Felügyelıség - környezetvédelmi engedélyeztetés Miniszterelnöki Hivatallal finanszírozás, projektbeszámoló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával finanszírozás, projektmenedzsment KvVM szakmai fıosztályok program tartalmának szakmai egyeztetése

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 7 I.4. Tervezés folyamatában használt EWC kódok A tervben használt fajták a ok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC kódjait az alábbi táblázatban ismertetjük: Hulladékfajta EWC kód Nem veszélyes ok Települési szilárd 20 03 01 Települési folyékony 20 03 04 Kommunális szennyvíziszap 20 03 06 Építési-bontási ok és egyéb inert ok 17 09 04 Gumi 16 01 03 Veszélyes ok Hulladékolajok 20 01 26* Akkumulátorok és szárazelemek 20 01 33* Elektromos és elektronikai ok 20 01 35*, 20 01 36 Kiselejtezett gépjármővek 16 01 04* Egészségügyi ok 18 01 Állati eredető ok V 13403 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 15 01 10*, 20 01 19* Azbeszt 15 01 11* Csomagolási ok Papír és karton csomagolási 15 01 01 Mőanyag csomagolási 15 01 02 Fa csomagolási 15 01 03 Fém csomagolási 15 01 04 Vegyes összetételő kompozit csomagolási 15 01 05 Egyéb, kevert csomagolási 15 01 06 Üveg csomagolási 15 01 07 Textil csomagolási 15 01 09

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 8 II. fejezet A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó ok mennyisége és eredete II.1. A keletkezı ok típusa és éves mennyisége II.1.1 Nem veszélyes ok A településen 1000 t/év települési szilárd keletkezik. A Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint, a helyi lakosságszámból kiindulva, a településen keletkezı folyékony becsült mennyisége 186 000 m 3. Szennyvíziszap nem keletkezik a településen. Építési-bontási ból és egyéb inert ból 100 t/év keletkezik. II./1. táblázat A keletkezı nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mennyiség 1000 t/év 186 000 m³/év* Nem keletkezik. 100 t/év * Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint becsült mennyiség II.1.2. Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı áramok A település orvosi rendelıje magánkézben van, egészségügyi ának évente keletkezı mennyisége 0,1 tonna.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 9 Az állati elhelyezésére semmilyen lehetısége nincs a település lakosainak. Így a keletkezı mennyiségre sem állnak rendelkezésre adatok. Egyéb, kiemelten kezelendı ot nem győjtenek szelektíven. II.1.3. Csomagolási ok A csomagolási ok szelektív győjtése a településen nem megoldott. II.2. A felhalmozott ok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes ok A település területén az Agyagosgödör területén található (1625 hrsz.) egy felhagyott lerakó, korábban ide szállították a települési szilárd ot. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség (a továbbiakban KDVF) 2003. évi április 8-i hatósági ellenırzési jegyzıkönyve alapján: Az agyagbányát a nagyközség lakossága vertfalas építkezéshez szükséges nyersanyag kitermelésére használta. A kitermelés 1970 körül megszőnt. A gödör területe 1,0432 ha. A gödröt azóta folyamatosan töltik. Jelenleg kb. a bányaterület egyharmada feltöltött. A feltöltés szintje a környezı természetes terepszint alatt van. Szemmel láthatóan a feltöltés anyaga 95 %-ban föld és bontási törmelék, a maradék pedig háztartásból származó települési. A feltöltetlen gödör átlagos mélysége hat méter. A szemle alkalmával kellemetlen bőz nem érezhetı (szeles, hideg idı). Veszélyes ot, állati tetemet bejáráskor nem észleltünk. A talajvíz mély helyzető, a gödör fenékszintjét nem éri el. A feltöltés nincs takarva. Környezetszennyezést okozó veszélyes anyag szemmel nem látható. Se bányászatra, se feltöltésre engedély nincs. A feltöltés becsült mennyisége 62592 m 3. A KDVF kötelezte az önkormányzatot, hogy a további feltöltéshez engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. A feltöltésbıl a háztartási ot ki kell termelni, konténerben összegyőjteni és engedélyezett lerakón kell elhelyezni.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 10 Az ÁNTSz rekultivációra kötelezte a felhagyott lerakót, a rekultivációs terv készítése folyamatban van. A település területén található illegális lerakókon lerakott becsült mennyisége 300 t. Az illegális lerakók pontos helyszíne nem ismert. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı áramok A település területén nem található kiemelten kezelendı felhalmozott. II.2.3. Csomagolási ok A település területén nem található csomagolási felhalmozott. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége II. 3. 1. Nem veszélyes ok A települési szilárd, illetve az építési-bontási a 083/8 hrsz-ú területen kerül lerakásra, a folyékony ból 2 500 m3 kiszállításra kerül. A településre beszállítás nem történik.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 11 II./2. táblázat Hulladék A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) Településrıl kiszállított Települési szilárd 1 0 0 (t/év) Települési folyékony * 2 0 2 500 m³/év Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási ok és egyéb inert ok 3 0 0 * t/év adatok nem elérhetıek II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı áramok Nem történik szelektíven a kiemelten kezelendı áramok győjtése a településen. Sem kiszállítás, sem beszállítás nem történik. II. 3. 3. Csomagolási ok A településre nem történik csomagolási beszállítása és kiszállítása sem. 1 A települési szilárd ot a helyi szilárd lerakóban ártalmatlanítják, lerakással. 2 A folyékony tengelyen kerül elszállításra, éves elszállított mennyisége 7 300 m 3 /év. 3 Az építési-bontási éves mennyisége 100 t/év, amely a helyi szeméttelepen kerül lerakásra.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 12 II.4. A tervezési terület éves mérlegének bemutatása II. 4. 1. Nem veszélyes ok II./3. táblázat A nem veszélyes ok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Hulladék Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd - - - - 1000 100 - - Települési folyékony - - - - - - 186000 m 3 /év Kommunális szennyvíziszap - - - - - - - - Építési-bontási ok és egyéb inert ok - - - - 100 100 - - Összesen - - - - 1 100-186000 m 3 /év 100 - II. 4. 2. Kiemelten kezelendı áramok Nem történik szelektíven a kiemelten kezelendı áramok győjtése a településen. II. 4. 3. Csomagolási ok Nem történik szelektíven a csomagolási ok győjtése a településen.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 13 III. fejezet A kezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények III. 1. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó kezelésre elıírt követelmények ismertetése III/1. táblázat: A területen folyó, kezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedély Engedélyes Engedély Cím Telephely Tárgy érvényességi neve száma ideje Nagyné Palotai Anna Petıfi S. u. Tápiószecsı, Tápiószecsı n.a. n.a. n.a. Lackó Lajos Nagykáta n.a. n.a. n.a. n.a. BÁVI MAX Bt. Cegléd n.a. n.a. n.a. n.a.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 14 IV. fejezet Az egyes típusokra vonatkozó speciális intézkedések Az Önkormányzat nem hozott speciális intézkedést gazdálkodással kapcsolatban. Tápiószecsı Nagyközségi Önkormányzatának kezeléssel kapcsolatos rendelete: 6/1993. (V.24.) számú KT. rendelete a köztisztaság megvalósításáról és fenntartásáról.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 15 V. fejezet A ok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. Hulladékok győjtése és szállítása A település területén a települési szilárd ot és az építési-bontási ot a polgármesteri hivatal szállítja el heti egyszeri gyakorisággal. Az így összegyőjtött ot a helyi lerakóba, a tápiószecsıi szemétbányába szállítják. A folyékony esetében Nagyné Palotai Anna, Laczkó Lajos, és a BÁVI MAX Bt. végzi a begyőjtést és elszállítást. A kezelési mód ismeretlen. V./1. táblázat A nem veszélyes okat begyőjtı szervezetek Hulladék Begyőjtı, szállító neve Begyőjtött Székhely (település) mennyiség Begyőjtı kapacitása (t/év) Begyőjtésre Kezelı használt szállítóeszköz megnevezése Települési szilárd Folyékony Folyékony Folyékony Építésibontási ok Polgármesteri Hivatal Nagyné Palotai Anna Lackó Lajos BÁVI MAX Bt. Polgármesteri Hivatal Tápiószecsteri Hivatal Polgármes- 1000 t/év n.a. Liaz gépjármő Nagyné Tápiósz 4 800 n.a. IFA gépjármő Palotai Anna ecsı m 3 /év Nagykát 2 000 n.a. IFA gépjármő Lackó Lajos a m 3 /év BÁVI MAX Cegléd 500 m 3 /év n.a. IFA gépjármő Bt. Tápiószecsteri Polgármes- 100 t/év n.a. n.a. Hivatal

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 16 V.1.2. A területen folytatott kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A településen a 089/8 hrsz-on önkormányzat tulajdonában lévı lerakó található, amely 1982 óta üzemel. A lerakóra csak Tápiószecsırıl történik beszállíás. A lerakó területe 3 hektár, mőszaki védelemmel nem rendelkezik. A lerakó felülvizsgálattal és környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik. V.1.3. A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A település területén az Agyagosgödör területén található egy felhagyott lerakó. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség (a továbbiakban KDVF) 2003. évi április 8-i hatósági ellenırzési jegyzıkönyve alapján: Az agyagbányát a nagyközség lakossága vertfalas építkezéshez szükséges nyersanyag kitermelésére használta. A kitermelés 1970 körül megszőnt. A gödör területe 1,0432 ha. A gödröt azóta folyamatosan töltik. Jelenleg kb. a bányaterület egyharmada feltöltött. A feltöltés szintje a környezı természetes terepszint alatt van. Szemmel láthatóan a feltöltés anyaga 95 %-ban föld és bontási törmelék, a maradék pedig háztartásból származó települési. A feltöltetlen gödör átlagos mélysége hat méter. A szemle alkalmával kellemetlen bőz nem érezhetı (szeles, hideg idı). Veszélyes ot, állati tetemet bejáráskor nem észleltünk. A talajvíz mély helyzető, a gödör fenékszintjét nem éri el. A feltöltés nincs takarva. Környezetszennyezést okozó veszélyes anyag szemmel nem látható. Se bányászatra, se feltöltésre engedély nincs. A feltöltés becsült mennyisége 62592 m 3. A KDVF kötelezte az önkormányzatot, hogy a további feltöltéshez engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. A feltöltésbıl a háztartási ot ki kell termelni, konténerben összegyőjteni és engedélyezett lerakón kell elhelyezni. Az ÁNTSz rekultivációra kötelezte a felhagyott lerakót, a rekultivációs terv készítése folyamatban van.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 17 A település területén található illegális lerakókon lerakott becsült mennyisége 300 t. V./3. táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakók és az ott lévı ok mennyisége Helyszín Lerakó típusa Lerakott megnevezése Lerakott mennyisége Agyaggödör, 1625/1 hrsz. Felhagyott lerakó Települési szilárd 62 592 m 3 V.2. A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél elıírtakon túl ismertetendı tényezık V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A településen nem történik szelektíven a ok győjtése. A település erre vonatkozó terveit lásd a VII.2. fejezetben. V.2.2. A területen a települési részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelıkapacitás és a késıbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése A településen jelenleg nincs szelektív zöld- és bio-győjtés. A regionális győjtı rendszer megvalósításáig az Önkormányzat a házi komposztálás minél szélesebb körben való elterjesztésével kíván eleget tenni jogszabályi kötelezettséginek. A település biológiailag lebomló elkülönített győjtésével kapcsolatos terveit a VII.2. fejezet tartalmazza.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 18 V.3. A települési folyékony kal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. A településen keletkezı települési folyékony mennyisége, lerakóhelyi győjtés körzetenként A településen összesen 186 000 m 3 szennyvíz keletkezik, ami 1 fıre lebontva 29,19 m 3 -t jelent. A települési folyékony ot három vállalkozó győjti be. V./4. táblázat A településen keletkezı települési folyékony mennyisége Leé (m 3 /év/fı) Mennyiség (m 3 /év) Települési folyékony 29,19 186 000 V./5. táblázat A begyőjtött települési folyékony mennyisége Begyőjtık, szállítók Begyőjtı neve Székhelye Tápiószecsırıl begyőjtött menynyiség Kapacitás, engedélyezett mennyiség (t/év) Kezelési mód Nagyné Palotai Anna Tápiószecsı 4 800 m 3 /év n.a. párologtatás Lackó Lajos Nagykáta 2 000 m 3 /év n.a. párologtatás BÁVI MAX Bt. Cegléd 500 m 3 /év n.a. párologtatás V. 3.2. A települési folyékony kezelése A folyékony ot a szállítást végzı vállalkozók az önkormányzat által kijelölt ürítıhelyen ürítik, további kezelésre nem kerül sor.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 19 VI. fejezet Az elérendı gazdálkodási célok meghatározása VI.1. A keletkezés csökkentési célkitőzései a tervezési területen, a tervidıszak végére várhatóan keletkezı ok mennyisége és összetétele VI. 1. 1. A képzıdı mennyiségének várható alakulása VI./1. táblázat A nem veszélyes ok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2002 2005 2008 (t/év) (t/év) (t/év) Települési szilárd 1000 1061 1126 Települési folyékony 186 000 (m³/év) 186 000 (m³/év) 186 000 (m³/év) Kommunális szennyvíziszap Nem keletkezik. Nem keletkezik. Nem keletkezik. Építési-bontási ok és egyéb inert ok 100 100 100 VI.1.2. Csökkentési célok Az elérendı gazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Dél-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét. A helyi gazdálkodási terv elfogadása után ami a 2004-2008-as idıszakra vonatkozik a tervrıl kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi gazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is. Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelı szakértıi apparátust. Együtt kell mőködni a térségben kialakításra

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 20 kerülı Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének koordináló szervezeteivel. A 2000. évi XLIII. gazdálkodási törvény 56. -a alapján a lerakóban ártalmatlanításra kerülı biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75 %-ra, 2007. július 1-ig 50 %-ra (2014. július 1-ig pedig 35 %-ra) kell csökkenteni. Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint 2005. július 1-ig a ká vált csomagolóanyagok legalább 50 %-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25 % anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. A település a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint a 2 000 10 000 lakosegyenérték közötti terheléső szennyvíz-elvezetési agglomerációs területekhez tartozik. Tápiószecsı D428/1 agglomerációs kóddal rendelkezik. A fent említett jogszabály szerint az agglomerációnak legkésıbb 2015. december 31-ig kell megoldani a települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetve a települési szennyvíz ártalommentes elhelyezését. Tápiószecsı az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tőzte ki a tervidıszakra.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 21 VI./2. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó csökkentési célok Hulladék települési szilárd Csökkentési cél A lerakott szervesanyag tartalmának csökkentése 2004-re 75 %-ra, 2007-re 50 %-ra, a gazdálkodási törvényben foglaltaknak megfelelıen. 2008-ra el kell érni, hogy a lerakásra kerülı menynyiség a jelenleginek legfeljebb 75 %-a legyen és így a mostani 83 %-os arány 60 % alá csökkenjen. települési folyékony kommunális szennyvíziszap építési-bontási ok és egyéb inert ok A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban (NTSZMP) elıírtak szerint meg kell valósítani a szennyvízberuházást. Ennek megfelelıen, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. A szennyvíztelepi iszapok minél nagyobb arányú talajerıvisszapótláskénti (injektálás, komposztálás) hasznosítása a mezıgazdaságban. Csak a nem hasznosítható inert kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális lerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetıségének megteremtése.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 22 VI./3. táblázat A kiemelten kezelendı áramokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi ok Állati eredető ok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb Csökkentési cél Hulladékok elkülönített győjtése udvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Hulladékok elkülönített győjtése udvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Hulladékok elkülönített győjtése udvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Együttmőködés kialakítása a helyi hasznosító szervezetekkel a kiselejtezett gépjármővek hasznosítása érdekében, csatlakozás az országos győjtıhálózathoz. Lehetıség biztosítása az országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Lehetıség biztosítása az országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Hulladékok elkülönített győjtése udvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Lehetıség biztosítása az azbeszt ok országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Hulladékok elkülönített győjtése udvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 23 VI./4. táblázat A csomagolási okra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Csökkentési cél Papír és karton csomagolási Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Mőanyag csomagolási Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Fa csomagolási Anyagában történı hasznosítás biztosítása. Szelektív győjtés biztosítása, udvaron keresztül és a külön győjtött hasznosító szervezeteknek történı Fém csomagolási átadása. A kezelési eljárások során mágneses szeparáció alkalmazása. Vegyes összetételő kompozit Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. csomgolási Egyéb, kevert csomagolási Anyagában történı hasznosítás biztosítása. Üveg csomagolási Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Textil csomagolási Anyagában történı hasznosítás biztosítása.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 24 VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése VI./5. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Megteremteni a lehetıségét annak, hogy a minél települési szilárd nagyobb hányada kerüljön hasznosításra. A lerakást a lehetı legnagyobb mértékben minimalizálni kell. települési folyékony ártalmatlanításának megszervezése. A helyben maradó folyékony további megfelelı kommunális szennyvíziszap A településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap. Biztosítani kell a településen keletkezı építési-bontási és építési-bontási ok egyéb inert külön győjtését, elszállítását és szakszerő újrahasznosítását, esetleg és egyéb inert ok ártalmatlanítását. települési szilárd települési folyékony kommunális szennyvíziszap VI./6. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Hulladék Helyi Területi Megteremteni a lehetıségét annak, hogy a keletkezı ok minél nagyobb hányada anyagában vagy energetikailag hasznosuljon, és a lerakóba csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható kerüljön. A folyékony további megfelelı ártalmatlanításának megszervezése. A szennyvíztelepi iszapok minél nagyobb arányú talajerıvisszapótláskénti (injektálás, A ok mennyiségét 2008-ig kb. 20 %-kal kell csökkenteni, környezetbarát, szegény technológiák bevezetésével A szennyvíz elvezetési (csatornázási) és tisztítási program megvalósításával csökkenthetı a települési folyékony mennyisége. Az elérhetı legjobb technikák alkalmazásával csökkenteni kell a szennyvíztisztító telepeken keletkezı iszap

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 25 Építési-bontási és egyéb inert ok komposztálás) hasznosítása a mezıgazdaságban. Biztosítani kell a településen keletkezı építési-bontási és egyéb inert külön győjtését, elszállítását és szakszerő újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását. mennyiségét; az iszapkezelési technológiák közül olyan technológiákat kell elıtérbe helyezni, amelyek során a biológiailag lebontható szerves anyag tartalom minimálisra csökkenthetı. Az építési és bontási, és a nem települési nem veszélyes hasznosítási arányát növelni kell. VI./7. táblázat A kiemelten kezelendı áramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél A lakosság részére lehetıség biztosítása a szelektíven győjtött elhelyezésére. Hulladékolajok Ideiglenes tárolás szakszerő megoldása. A ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Akkumulátorok és szárazelemek Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Elektromos és elektronikai ok Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Kiselejtezett gépjármővek Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél Egészségügyi ok információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetıségérıl. Szelektív győjtés biztosítása. Állati eredető ok Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító mőhöz, amennyiben a tervezési idıszakban megvalósul.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 26 Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik kításának segítségével. Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kiala- Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Azbeszt Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Egyéb - VI./8. táblázat A kiemelten kezelendı áramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi A lakosság részére lehetıség biztosítása a szelektíven győjtött A motorizáció stagnálásával, ill. kismértékő elhelyezésére. fejlıdésével számolva a hulla- Ideiglenes tárolás szakszerő dék olajok mennyiségének csökkenése Hulladékolajok megoldása. a tervezési idıszakban nem várható. A ártalmatlanításának Cél a olajok anyagában történı megszervezése. Kapcsolódás az országos győjtıhasznosító hasznosítás, regenerálás preferálása a hıhasznosítással szemben. hálózathoz. Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításá- Akkumulátor ok visszagyőjtését ki kell terjeszteni az 53/2003. Akkumulátorok nak segítségével. és szárazelemek (IV.11.) Korm. rendeletben elıírt viszszagyőjtési arány elérése érdekében. Kapcsolódás az országos győjtıhasznosító hálózathoz.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 27 Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjármővek Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos győjtıhasznosító hálózathoz. Kapcsolódás az országos győjtıhasznosító hálózathoz. Az elektronikai ok anyagában történı hasznosítás mellett az alkatrészként történı hasznosítást kell támogatni. Ehhez megfelelı technikai színvonal és szakmai képzettségő munkahelyek teremtése szükséges. Ennek érdekében szelektív győjtés és szervezett begyőjtési hálózat kiépítése szükséges. Az autópark fiatalodásával, gépkocsi használati szokások változásával várhatóan csökken a kereslet a használt alkatrészek iránt. Az autójavításra alkatrészenkénti hasznosításra épülı gépkocsi bontás üzletág tevékenysége eltolódik az anyagában történı hasznosítás irányába. Hatósági intézkedések szükségesk a bontık tevékenységének és a fém és mőanyag hasznosítók tevékenységének összehangolására. Elérendı cél a bontók számának csökkentése, a hasznosítási technológiák körzetébe történı koncentrálása. A korszerő bontók számának végeleges tervezése 2005-2006-ra tehetı, amikorra várhatóan körvonalazódnak a bontásból származó ok hasznosítási lehetıségei.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 28 Egészségügyi ok Állati eredető ok Az önkormányzat tulajdonában lévı egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szelektív győjtésének és szakszerő ártalmatlanításának biztosítása. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézményeknél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetıségérıl. Szelektív győjtés biztosítása. Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító mőhöz, amennyiben a tervezési idıszakban megvalósul. A meglévı kórházi égetı berendezéseket az OHT-val összhangban alkalmassá kell tenni az új égetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére. A szükséges kapacitásbıvítéseknél prioritást kell biztosítani a regionális égetıkben történı ártalmatlanításnak. Felül kell vizsgálni a jelenleg a régióban fertıtlenítéssel mőködı kezelési technológiákat. A régióban mőködı 1 db ATEV vállalat rugalmatlanul igazodik a termelık igényeihez, az általa számított szállítási és ártalmatlanítási díjak az ágazat teherbíró képességéhez aránytalanul magasak. Különösen a baromfi és sertés vágóhidakhoz telepített, hőtı és feldolgozási kapacitássaol kell és lehet hatékonyan biztosítani a keletkezı melléktermékek, ok minél nagyobb aranyú vissszforgatását az állati takarmányozásba. A régió déli területein az 5-6 db létesítmény 2500-3000 t/év kapacitás telepítésére nyílik reális lehetıség.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 29 Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Szelektív győjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Mezıgazdasági üzemek által felhagyott növényvédı szerek ártalmatlanításának biztosítása. Lakossági fogyasztásban keletkezı lejárt szavatosságú növényvédı szerek szelektív győjtésének biztosítása. VI./9. táblázat A csomagolási okra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. Papír és karton csomagolási A nem szelektíven győjtött csomagolási ok utóválogatási lehetıségének megteremtése. Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. A nem szelektíven Mőanyag csomagolási győjtött csomagolási ok utóválogatási lehetıségének megteremtése. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. Fa csomagolási Anyagában történı hasznosítás, mágneses szeparációs Fém csomagolási eljárás segítségével. Vegyes összetételő kompozit Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. csomagolási Egyéb, kevert csomagolási Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. Üveg csomagolási Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. Karitatív győjtések Textil csomagolási támogatása.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 30 VI./10. táblázat A csomagolási okra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Papír és karton csomagolási Mőanyag csomagolási Fa csomagolási Fém csomagolási Vegyes összetételő kompozit csomagolási Egyéb, kevert csomagolási Üveg csomagolási Textil csomagolási Helyi Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. A nem szelektíven győjtött csomagolási ok mechanikai válogatási lehetıségének megteremtése. Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. Szelektív győjtés udvarokban, anyagában történı hasznosítás mágneses szeparációs eljárással. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött utóválogatásának biztosításával. Lerakott mennyiség csökkentése. Szelektív győjtési rendszer biztosítása a ok különgyőjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése. Karitatív győjtések támogatása. Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Területi 2005. július 1-ig a csomagolási ok terén el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt úgy, hogy az anyagában történı hasznosítás összességében minimum 25 % legyen. Ennek megfelelıen 2005-ben várhatóan Budapesten 260 000 tonna keletkezik, melybıl 130 000 tonna csomagolási ot kell hasznosítani. Ezen belül 25 %-os aránnyal számolva 32 500 tonna csomagolási ot kell anyagában hasznosítani. Pest megyében 2005-ben a várható csomagolási mennyisége 94 000 tonna lesz, melybıl 50 %-os hasznosítási arányt számolva 47 000 tonna kerül hasznosításra. Ebbıl 25 %-ot, azaz 11 750 tonnát kell anyagában hasznosítani.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 31 VII. fejezet A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Tápiószecsı település a települési szilárd-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek a megoldására csatlakozott a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszeréhez, amely Cegléd Város kezdeményezésére a Cegléd, Kecskemét, Monor, Nagykáta, Nagykırıs, vonzáskörzetében lévı települések között jött létre. A települési gazdálkodási program célja általánosságban a győjtés és kezelés jelenlegi módjának olyan formában történı megreformálása, ami egyaránt megfelel az új magyar, valamint az EU szabályzatoknak. A program három fı része egy további regionális lerakók létesítése; a szelektív győjtı- és kezelı rendszer kialakítása, valamint a nem megfelelı helyi lerakóhelyek bezárása. A program sajátos céljai a következık: a. Regionális depóniák Cegléd körzetében alternatív lerakási kapacitásra van szükség, ami jelzi a meglévı rendszer elégtelenségeit, illetve hiányosságait. b. Győjtı- és kezelı rendszer A települési (kommunális) győjtés megfelelı rendszerének kialakítása a 48 településen élı 354 ezer ember számára, fejlett jármőpark biztosításával; Hulladékátrakó kialakítása a legtávolabbi települések számára annak érdekében, hogy a a regionális lerakóhelyre a leggazdaságosabban legyen elszállítható; A szelektív győjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülı mennyiségének csökkentésére; az újrahasznosítható anyagok kinyerésének és újbóli felhasználásának elısegítésére, valamint a lakosság körében a megfelelı lerakás fontosságának fokozott megismertetésére; Egy olyan komposztáló üzem kialakítása, amelynek a segítségével a lerakott ban lévı szervesanyag-mennyiség jelentısen csökkenthetı. c. Helyi lerakók Az ideiglenesen megtőrt helyi lerakók bezárása és helyreállítása, a jelenlegi veszélyek ellenırzése és a káros hatások minimálisra csökkentése érdekében. A Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer legfıbb elınye, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot a környezetvédelmi, mőszaki és gazdasági követelményeknek megfelelıen korszerősíti. A mőszaki védelemmel

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 32 nem rendelkezı lerakók rekultiválásával és a korszerőtlen győjtıjármővek lecserélésével csökkenthetı a talaj, víz és a levegı szennyezése; a lerakásra kerülı ban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyag) mennyisége az EU követelményeknek megfelelıen lecsökkenthetı; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetıvé. A komplex gazdálkodási program a térségben élı 353 955 állandó lakost érint. Becslések szerint ez a népesség jelenleg mintegy 512 ezer laza m 3 ot termel, amely várhatóan évente folyamatosan növekszik. A program várt élettartama 20 év. A kivitelezés 2004-ben kezdıdhet, amennyiben a tenderek elbírálása sikeresen zárul. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2005. júniusi befejezését követıen indulhat. A rendszer mőködési ideje alatt a szelektíven győjtött, válogatott és újrahasznosított ok mennyisége fokozatosan növekszik. Az évente elért viszszagyőjtési és hasznosítási arányok teljesítik a magyar és EU jogszabályok követelményeit. A program teljes beruházási költsége 23 739 ezer Euró, amely 6,28 milliárd forintnak felel meg.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 33 VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok Tápiószecsı település részét képezi a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszernek, amely részét képezi a programmal kapcsolatos PR tevékenységek ellátása. Ennek célja a rendszer mőködésével kapcsolatos információk továbbítása a lakosság felé, a környezettudatosság fejlesztése illetve a szelektív győjtés népszerősítése. VII./1. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok Program célja Határidı Felelıs Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Duna-Tisza- Szilárd Hulladék Gazdálkodási Közi Ön- Rendszer területén élı 2005. kormány-zati lakosság körében a korszerő Együttmőködés győjtés ismertetése és népszerősítése Költség (eft) Teljes program: 104.400 Település: 1 680 Forrás ISPA (Kohéziós) alap + Állami támogatás + Önkormányzati önerı

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 34 VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. A hasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása VII.2.1.1. A győjtési rendszer tervezett fejlesztése a települési szilárd ok tekintetében V.2.1.1.1 A győjtése Ömlesztett győjtés: Az ömlesztett győjtés a térség valamennyi településén jelenleg is mőködı győjtési forma, amely a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer elindulása után is tovább üzemel, azonban kizárólag az úgynevezett maradék ra terjed ki. A lakosság tulajdonában lévı győjtıedényeket (70-1100 liter) tömörítıs győjtı gépjármővek ürítik. Az összegyőjtött ot a pormentes győjtést biztosító gépjármővek a Ceglédi regionális lerakóra szállítják Győjtıszigetes szelektív győjtés: A konténereket a lakosság használja például az üveg, papír és mőanyag szelektív kihelyezésére. A konténerek eltérı színei és jelölései elısegítik a behelyezhetı azonosítását. Javasolt a győjtıszigeteket a lakosság által látogatott üzletek, sétálóutcák, bevásárló központok és közintézmények közelében kialakítani. A területi sajátosságoknak megfelelıen az összegyőjtött frakció különbözı győjtıszigeteknél eltérı lehet. Például, hasznos lehet csak üveget győjteni egy adott győjtıszigeten, papír, mőanyag és fém nélkül. Ilyen esetben csak üveggyőjtı konténereket kell kihelyezni. Egy győjtısziget 3-4 speciális konténerbıl áll.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 35 A lakótelepeken végzett szelektív győjtést, terv szerint az épületek közelében elhelyezett győjtıszigetek fogják biztosítani. A program összesen 182 győjtısziget telepítését tervezi, fıleg lakótelepi területen. Zöld győjtés: A zöld elkülönített győjtése zsákokban történi, az összegyőjtött zöld a Nagykırösi komposztálóba kerül. Hulladékudvarok: A udvarokban nagymérető ok (pl. lomok, bútorok), elektromos készülékek, szelektíven győjtött háztartási ok, építési törmelék és háztartásokban keletkezı nehezen kezelhetı anyagok (pl. festékes göngyöleg, akkumulátor, szárazelem) győjtésére kerül sor. A udvarokban lévı konténerek cseréjét pótkocsis görgıs konténeres, illetve láncos konténeres felépítményő jármővek végzik. A Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer megvalósítása után a program területén tíz udvar létesül, amelybıl 3 (egy-egy Monoron, Nagykátán és Nagykırös) mőveleti központként is szolgál, kiegészítve diszpécser munkahellyel. Átrakóállomás: A legtávolabbi települések számára (több mint 30 km-re a regionális depóniától), Nagykáta város északi részén egy átrakó állomás kerül létesítésre annak érdekében, hogy a ceglédi regionális depóniába gazdaságosan lehessen elszállítani a ot. A átrakó állomás áll egy felhajtó (rakodó) rámpából, ahonnan kiöntik az ideszállított szemetet, a hozzá kapcsolódó töltıgaratból, amely össze van kötve egy kompresszorral, amely egy 20 m 3 -es tartályba nyomja a ot. A telepre valószínőleg két konténer szükséges. A tartályokat párhuzamos vezetısíneken mozgatják és cserélik. A megrakott tartályokat teherautók szállítják a depóniába. Az átrakóállomás közelítıleg 33 000 embert szolgál ki, így naponta egy konténer elszállításával lehet számolni.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 36 VII.2.1.1.2. A hasznosítása A győjtési rendszer kiépítésének eredményeként két kezelı létesítménybe érkezik hasznosítható : a szelektíven győjtött papír, mőanyag üveg a válogatómőbe, a zöld és bio a komposztálókba. Válogatómő: A szelektív győjtésbıl származó, valamint a udvarokban összegyőjtött papír, mőanyag és üveg a Ceglédi válogatómőbe érkezik. Az üveg ot nem válogatják, azt kizárólag a válogatómő területén elhelyezett 32 m 3 -es konténerben győjtik, majd továbbszállítják hasznosításra. A papír és mőanyag a válogatómőben további válogatásra, majd bálázásra kerül. A válogatómő végtermékei a másodnyersanyag bálák, amelyeket az elszállításig a válogatómővek fedett tárolóiban raktároznak, mozgatásukat targoncák végzik. Megfelelı mennyiségő bálák összegyőlése esetén a bálákat teherszállító gépjármővekre rakodják és elszállítják a hasznosító üzembe. Komposztálás: A komposztálást szemipermeábilis membránnal takart, levegıztetett eljárással hajtják végre. A komposztálódási folyamat végén a komposztott tovább válogatják és tisztítják. A kész komposztott felhasználhatósága alapján kategóriákba sorolják. VII.2.1.1.3. Ártalmatlanítás Lerakás: A Tápiószecsı településen összegyőjtött ból nem hasznosítható mennyiséget a Ceglédi lerakóba szállítják. A lerakóra csak regisztrált beszállítás történhet, a beérkezı gépjármővek által beszállított ot hídmérlegen megmérik, adatait számítógépen rögzítik. Ez a nyilvántartás lehetıvé teszi, hogy akár évek múlva is visszakereshetı, hogy egy adott gépjár-

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 37 mő a a lerakó mely részére került, így a rendszer minimalizálja a környezeti kockázatot. VII.2.1.2 Intézkedések a folyékony ok tekintetében A településen a szennyvízhálózat kiépítését célzó beruházás tervezés alatt áll. VII.2.1.3 Intézkedések az egyéb ok tekintetében A kiselejtezett gépjármővek esetében az önkormányzatnak együttmőködést kell kialakítania hasznosító szervezetekkel. Az adathiányos területek, illetve a hiányzó adatok tekintetében, a 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyőjtési Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete elıírja a települési önkormányzatok részére, 2033/04 OSAP nyilvántartási számon a települési gazdálkodási politikáról szóló önkormányzati adatszolgáltatást. Az elsı adatszolgáltatást 2004. tárgyévre vonatkozóan, 2005. március 31-ig kell teljesíteni. A települési önkormányzatoktól további, gazdálkodással kapcsolatos adatokat ugyancsak az OSAP keretében a KSH győjti.

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 38 VII./2. táblázat A nem veszélyes áramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási és egyéb inert Hasznosítás/ Ártalmatlanítás Kapacitásigény Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye Ceglédi lerakó: Hasznosítás/ Ceglédi Válogatómő: 35 000 t/év Régión belül Ártalmatlanítás Nagykátai átrakó: 8 300 t /év megoldható Nagykırısi Komposzttelep: 20 000 t / év Régión belül Hasznosítás 186 000 m 3 megoldható Kiszállítás a Régión belül - településrıl megoldható Régión belül Ártalmatlanítás n.a. megoldható VII./3. táblázat A nem veszélyes ok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Felelıs Érintettek köre Határidı Költség (e Ft) Közszolgáltatók, Az adathiányos 2005 Önkormányzati területek felmérése, Jegyzı június - intézmények vezetıi az adathiány pótlása 30. Tápiószecsı Önkormányzata, A mőködı lerakó Tápiószecsı felülvizsgálatának 2004 1 500 Önkormányzata Környezetvédelmi elkészítése Felügyelıség

Tápiószecsı helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 39 Cselekvési program Felelıs Érintettek köre Határidı Költség (e Ft) Duna-Tisza Közi Hagyományos győjtés fej- Nagytérség Önkormányzatlesztése Együttmőködés Duna-Tisza Közi Korszerő lerakó Nagytérség Önkormányzati építése Együttmőködés Duna-Tisza Közi Válogatómő létesítéskormányzati Nagytérség Ön- Együttmőködés Duna-Tisza Közi Építési törmelék Nagytérség Önkormányzati elhelyezésére lehetıség biztosítása Együttmőködés Duna-Tisza Közi Nagytérség települései 2005. 10 849 Duna-Tisza Közi Nagytérség települései 2005. 28 826 Duna-Tisza Közi Nagytérség települései 2005. 14 291 Duna-Tisza Közi Nagytérség települései 2005. n.a. VII./4. táblázat szükséges kapacitásigények bemutatása A kiemelten kezelendı áramok hasznosításához, ártalmatlanításához Hulladék Hasznosítás/ Ártalmatlanítás Kapacitásigény Veszélyes ok Hulladékolajok Hasznosítás n.a. Akkumulátorok és Termékdíjas/ Országos Hasznosítás szárazelemek kapacitás Elektromos és Termékdíjas/ Országos elektronikai ok Hasznosítás kapacitás Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye Országos szinten kezelendı Országos szinten kezelendı Regionális / országos szinten kezelendı