NYÁRLŐRINC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2005.(II.18.) RENDELETE A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVRŐL

Átírás

1 NYÁRLŐRINC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 3/2005.(II.18.) RENDELETE A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVRŐL Nyárlőrinc Község Önkormányzata a gazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a gazdálkodási tervek részletes tatalmi követelményeiről szóló 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendelet rendelkezéseire, összhangban az országos és területi gazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal, valamint a település rendezési tervével, az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Képviselő-testület Nyárlőrinc község illetékességi területére hatályos helyi gazdálkodási tervet e rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg. 2. A Képviselő-testület a gazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról a Hgt. 37. (1) bekezdése alapján kétévente beszámolót állít össze. 3. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Nyárlőrinc, február 15. Pancza János sk. polgármester Zayzon Jenőné sk. jegyző A rendelet kihirdetésének napja: február 18. Zayzon Jenőné sk. Jegyző 1

2 1.sz. melléket Nyárlőrinc község helyi gazdálkodási terve MKM Consulting Kft. 2 NYÁRLŐRINC KÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Pécs, július 2

3 3 I. fejezet A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Helyi Hulladékgazdálkodási terv Bács-Kiskun megye Nyárlőrinc település A terv készítéséért felelős: Nyárlőrinc Község Önkormányzata A helyi gazdálkodási tervet készítette: MKM Consulting Kft. (Pécs, 7623, Rét utca 39/1) A tervezésben részt vett személyek: Leitol Csaba Ügyvezető Drescher László Közgazdász, Projektmenedzser Fülöp Zoltán Környezetmérnök, Minőségügyi vezető Tóth Virág Környezetmérnök Horváth Viktória Közgazdász Szvitacs Miklós Közgazdász Balogh Edina Menedzser asszisztens Tervezési időszak: közötti időszak Tervezés báziséve: A keletkező szilárd mennyiséget tekintve a évet, a kezelő telepek esetében a legfrissebb adatokat szerepeltetjük. Dátum: július 3

4 4 I.1. A település bemutatása I./1. táblázat A település jellemző évi statisztikai adatai (Forrás: KSH) Település neve Nyárlőrinc Lakosszám (fő) Terület (km²) 66,36 Lakásállomány 1004 Villamos energiát fogyasztó háztartás 1051 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás 593 Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) 16,9 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 727 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) 4,9 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma - Működő vállalkozások száma összesen 133 Nyárlőrinc község Kecskeméttől 18 km-re keletre helyezkedik el. Infrastrukturális szempontból a település az 1896-ban megépült vasútvonallal könnyen elérhető (Kecskemét-Lakitelek vonalon), ami jobban bekapcsolja a települést az ország vérkeringésébe. Autóbusszal ugyancsak jól megközelíthető a község a megyeszékhelyről. A 44-es út a község mellett halad el. A község területe 66,36 km². A lakosok száma fő, a halálozások száma (24) meghaladja az élveszületések számát (22), a belföldi vándorlási különbözet is negatív tendenciát mutat (-16). A lakosság egy része főfoglalkozásként, más része kiegészítő tevékenységként foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A településen 1004 lakás található, melyből 727 a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma, a közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 16,9 km. A 4,9 km-es szennyvízcsatorna-hálózat a Borászati Kft. üzemi szennyvíztisztító telepétől indul és a nyárfaerdőben található szikkasztóba vezet. Villamos energiát a háztartások 100 %-a fogyaszt, míg vezetékes gáz 880 lakásba van bevezetve. 4

5 5 Tájegységileg a kiskunsági löszös háton fekszik a község. A település védett természeti értéke a tölgyes, mely a 44. számú főút mentén, Kecskeméttől 16 kilométerre található. Az enyhén hullámos terepadottságok a viszonylag kis területen is változatos élőhelyek kialakulását tették lehetővé. A településen 133 a működő vállalkozások száma. A legfontosabb cégei a településnek: Olympos, amely 250 alkalmazottal üdítő és gyümölcslé gyártással foglalkozik, a Borászat, amely 110 embert foglalkoztat üdítő, bor és pezsgő gyártással foglalkozik, és 15 alkalmazottal az Építő és Faipari Kft. A községben található egy 100 férőhelyes óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, továbbá a községben egy területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos dolgozik. A település fontosabb vállalkozásait az alábbi táblázat mutatja be. I./2. táblázat A település fontosabb termelő cégei Cég neve Működési terület (pl.: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) Foglalkoztatottak becsült száma Fontosabb termékek, termények Olympos élelmiszeripar 250 üdítő, gyümölcslé Borászat élelmiszeripar 110 üdítő, bor, pezsgő Építő és Faipari Kft. ipar 15 nyílászárók 5

6 6 I.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása A gazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény értelmében az ország gazdálkodási stratégiai célkitűzései, továbbá az alapvető gazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a keletkezés megelőzése, a ok minél nagyobb arányú hasznosítása, a ok szakszerű ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002. (XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki. Az OHT kihirdetését követően arra építve Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket kellett készíteni (15/2003. KvVM rendelete, (XI.7.)), majd ezzel összhangban, a területi tervek kihirdetését követően 270 nappal a településeknek helyi terveket kell kidolgozni. A helyi gazdálkodási tervek elsősorban az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon alapulnak. A hiányzó adatok kapcsán megkeresésre kerültek: az adott településen közszolgáltató vállalat, egyéb gazdálkodásban illetékes szolgáltatók. A terv készítése során a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének legfrissebb változatát is felhasználták a terv készítői (megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi-gazdasági elemzés). A helyi gazdálkodási tervek elkészítése érdekében, összhangban a gazdálkodásról szóló évi XLIII. törvénnyel, illetve a 126/2003. (VIII. 15.) kormányrendelet A gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről rendelkezéseivel, figyelembe véve a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendeletet A területi gazdálkodási tervekről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez elnevezésű dokumentumot, kérdőívek készültek. A települési jegyzők részére eljuttatott, majd személyes megkeresés útján, kérdezőbiztosok segítségével kitöltött kérdőívek képezik jelen terv alapját. Az adatok összegyűjtése után kezdődött meg a meglévő adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi gaz- 6

7 7 dálkodási terveket további egyeztetések után a települési önkormányzatok fogadták el, hagyták jóvá. A Duna-Tisza Közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási program települései az Európai Unió ISPA alapja által támogatott (2001 HU 16 P PE 008) regionális gazdálkodási program keretén belül közösen kívánják teljesíteni a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket. A 126/2003. (VIII. 15.) kormányrendelet 10. -a értelmében az egyes településeken megvalósítandó elkülönített gyűjtés módja településenként kerül meghatározásra, azonban a szervesanyag-tartalom csökkentést a résztvevő települések a közös lerakó tekintetében kívánják teljesíteni. Fentiek alapján jelen terv az adott településre vonatkozó gazdálkodási adatok mellett tartalmazza a tervezett gyűjtő rendszerre vonatkozó információkat is. 7

8 8 I.3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek A helyi gazdálkodási tervek kapcsán, még a kérdőívek kiküldése előtt egyeztetésre került sor a települési önkormányzatokkal, majd az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel. A helyi gazdálkodási tervek szorosan illeszkednek a térség regionális gazdálkodási kezdeményezéséhez. Jelen tervek alapját képező Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének elkészítése során a következő egyeztetések lefolytatására került sor: Fejlesztési koncepció kialakítása: egyeztetés a térség városainak, majd a kisebb településeinek bevonásával. Önkormányzati Együttműködési Megállapodás megkötése a Projekt által érintett települések kötelezettségvállalásával. Az ISPA pályázati anyag elkészítése (Megvalósíthatósági Tanulmány, Pályázati Kérdőív, Pénzügyi-Gazdasági elemzés, Rendszerszintű Környezetvédelmi hatásvizsgálat) Az ISPA pályázat Európai Uniós befogadása, a pénzügyi megállapodás megkötése. A szükséges engedélyeztetési eljárások lefolytatása. A közbeszerzési eljárás elindítása, az építési, áru, illetve szolgáltatási tenderek kiírása, egyes esetekben a tenderek elbírálása. A projekt elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok: az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség - környezetvédelmi engedélyeztetés Miniszterelnöki Hivatallal finanszírozás, projektbeszámoló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával finanszírozás, projektmenedzsment KvVM szakmai főosztályok program tartalmának szakmai egyeztetése 8

9 9 II. fejezet A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó ok mennyisége és eredete II.1. A keletkező ok típusa és éves mennyisége II.1.1 Nem veszélyes ok A településen 611 t/év települési szilárd keletkezik. A Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint, a helyi lakosságszámból kiindulva, a településen keletkező folyékony becsült mennyisége m 3 /év. A településen kommunális szennyvíziszap nem keletkezik. Az építési-bontási keletkező mennyisége 25 t/év. II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes ok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Települési szilárd Települési folyékony * Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mennyiség 611 (t/év) (m 3 /év) Nem keletkezik. 25 (t/év) * Segédlet a helyi gazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint becsült adat II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő áramok Az egészségügyi évente keletkező mennyisége 100 kg. Nyárlőrinc lakosainak nincs lehetőségük az állati elhelyezésére. 9

10 10 II.1.3. Csomagolási ok A településen a csomagolási ok állandó szelektív gyűjtése nem valósul meg. II.2. A felhalmozott ok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes ok Nyárlőrinc 0105/2 hrsz. alatt egy felhagyott önkormányzati tulajdonú lerakó található. A 7 hektáros területen tonna vegyes szilárd van elhelyezve. További felhalmozott található az alábbi területeken, május 3-i jegyzőkönyv alapján (Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelet): Nyárlőrinc 1001 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~400 m 3, azaz ~800 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1002/2 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1015/2 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1015/3 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve A Kecskemét Körzeti Földhivatal határozatban elrendelte a fent felsorolt négy terület eredeti állapotának helyreállítását a tulajdonosoktól június 20-i határidővel. (A terv elkészülésekor a határidő még nem járt le.) II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő áramok A község területén nem található nem kiemelten kezelendő, felhalmozott. 10

11 11 II.2.3. Csomagolási ok A település területén nem található csomagolási felhalmozott. II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége II Nem veszélyes ok Az évente keletkező 611 tonna szilárd a kecskeméti lerakóba kerül. A folyékony mennyiségéből évente 695 m 3 /év mennyiség tengelyen kerül elszállításra a Bácsvíz Rt. kecskeméti szennyvíz fogadó állomására, a település által szolgáltatott adatok alapján. Nyárlőrinc Község Önkormányzata résztulajdonos a szennyvíz fogadóban. Az építési-bontási (25 tonna/év) helyben marad, útfeltöltéseknél kerül felhasználásra. A településre beszállítás nem történik. II./5. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított (t/év) (t/év) Települési szilárd (t/év) Települési folyékony (m 3 /év) Kommunális szennyvíziszap 0 Nem keletkezik. Építési-bontási ok és egyéb inert ok

12 12 II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő áramok Az orvosi szolgálatot vállalkozó háziorvos látja el, a elszállításáról a STERCOR Környezetvédelmi, Egészségügyi és Szolgáltató Kft. gondoskodik. A településről kiszállított egészségügyi mennyisége 0,1 tonna/év. Az önkormányzat intézményeinek gépjárműveit szakszervizekben javítják, a keletkező olaj, akkumulátor és gumiabroncs a szakszervizekben marad. II Csomagolási ok A településen a csomagolási ok állandó szelektív gyűjtése nem valósul meg, időszakos gyűjtés keretében, évente egyszer a helyi általános iskolában papírt gyűjtenek. II.4. A tervezési terület éves mérlegének bemutatása II Nem veszélyes ok II./8. táblázat Hulladék A nem veszélyes ok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd Települési folyékony (m 3 /év Kommunális szennyvíziszap* )

13 13 Hasznosítázelt Égetés Lerakás Egyéb ke- Hulladék t/év % t/év % t/év % t/év % Építési-bontási ok és egyéb inert ok *A településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap 13

14 14 II Kiemelten kezelendő áramok Csak az egészségügyi gyűjtése történik szelektíven a kiemelten kezelendő áramok közül. Teljes mennyisége (0,1 tonna/év) a településen kívül kerül ártalmatlanításra égetéssel. II Csomagolási ok A csomagolási ok rendszeres szelektív gyűjtése nem megoldott a településen. Időszakos szelektív gyűjtés keretében, az iskola szervezésében papír és fém gyűjtése történik évi két alkalommal, kezelésükre vonatkozóan adat nem ismert. 14

15 15 III. fejezet A kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények III. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó kezelésre előírt követelmények ismertetése Az önkormányzat területén telephelyengedéllyel, illetve kezelési engedéllyel rendelkező kezelési tevékenységet végző vállalkozás nem működik. 15

16 16 IV. fejezet speciális intézkedések Az egyes típusokra vonatkozó Nyárlőrinc Község Önkormányzata által hozott, gazdálkodással kapcsolatos rendelet: o 14/2002. (XII. 30.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról települési szilárd, folyékony és veszélyes kezeléséről 16

17 17 V. fejezet A ok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása A szilárd elszállításáról a településen Kecskeméti Városgazdálkodási Kft. gondoskodik. A hetente egyszer összegyűjtött ot a kecskeméti lerakóba szállítja. A folyékony mennyiségéből évente 695 m 3 /év mennyiséget tengelyen szállítanak el, a tengelyen való elszállítást a Mári és Társa Kft. végzi. Az elszállított menynyiség a Bácsvíz Rt. kecskeméti szennyvíz fogadó állomására kerül. A Mári és Társa Kft. nem rendelkezik az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartása szerint érvényes kezelési engedéllyel. Az építési törmelék teljes mennyisége 25 t/év, amely mennyiség helyben marad, földutak javításánál, feltöltésénél kerül felhasználásra. A csomagolási ok szelektív gyűjtése nem megoldott, időszakos gyűjtés keretében évente egyszeri alkalommal iskolai papír- és fémgyűjtést végeznek, mennyiségére vonatkozó adat nem ismert. 17

18 18 V./1. táblázat: A nem veszélyes okat begyűjtő szervezetek Hulladék Begyűjtő, szállító neve Székhely (település) Begyűjtött mennyiség Begyűjtő kapacitása (t/év) Begyűjtésre használt szállítóeszköz Kezelő megnevezése Települési szilárd Kecskeméti Városgazdálkodási Kft. Kecskemét 611 t/év n.a. 16 m 3 -es szilárd begyűjtő gépjármű Kecskeméti Városgazdál kodási kft. Folyékony Mári és Társa Kft. n.a. 695 m 3 /év n.a. Tengelyen elszállítva Bácsvíz Rt. kecskeméti fogadó V.1.2. A területen folytatott kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A település területén nem található: kezelő telep válogató szervezet hasznosító szervezet engedélyezett lerakó. V.1.3. A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Nyárlőrinc 0105/2 hrsz. alatt egy felhagyott önkormányzati tulajdonú lerakó található. A 7 hektáros terülten tonna települési szilárd van felhalmozva. 18

19 19 További felhalmozott található az alábbi területeken, május 3-i jegyzőkönyv alapján (Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség): Nyárlőrinc 1001 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~400 m 3, azaz ~800 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1002/2 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1015/2 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve, Nyárlőrinc 1015/3 hrsz. területen műszaki becslés szerint ~200 m 3, azaz ~400 t kevert építési törmelék ( EWC kódszámú ) van elhelyezve A Kecskemét Körzeti Földhivatal határozatban elrendelte a fent felsorolt négy terület eredeti állapotának helyreállítását a tulajdonosoktól június 20-i határidővel. (A terv elkészülésekor a határidő még nem járt le.) V./2. táblázat Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő ok mennyisége Helyszín Lerakott Lerakott mennyiség (t) megneve- zése Illegális lerakó Nyárlőrinc, Építési törmelék ~ /2, 1001, 1015/3, 1015/2 Felhagyott lerakó Települési szilárd hrsz.: Nyárlőrinc 0105/ V.2. A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A településen szelektív gyűjtése nem megoldott. 19

20 20 V.2.2. A területen a települési részeként keletkező biológiailag lebomló szerves mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése Nyárlőrinc területén a zöld szelektív gyűjtése folyik, a zöld szelektív gyűjtése a lakosság 5 %-át érinti ez ~ 15 tonnát jelent évente, elszállítását az önkormányzat végzi. A zöldot a művelődési ház udvarán gyűjtik, majd beszántják. A zöld házi komposztálását a lakosság 20 %-a otthon végzi el. V.3. A települési folyékony kal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. A településen keletkező települési folyékony mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés körzetenként A településen összesen t szennyvíz keletkezik, ami 1 főre lebontva 29,20 m 3 -t jelent. A települési folyékony elszállíttatásról a település lakosainak egyénileg kell gondoskodniuk, évente 695 m 3 kerül elszállításra a településről a Kecskeméti szennyvíztisztító műbe. V./2. táblázat A településen keletkező települési folyékony mennyisége Leé (t/év/fő) Mennyiség (m 3 /év) Települési folyékony 29, V A települési folyékony kezelése V./3. táblázat A települési folyékony jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség (m 3 /év) Kezelőtelep üzemeltetője 20

21 21 Kezelés módja Kezelt mennyiség (m 3 /év) Kezelőtelep üzemeltetője Szennyvíztisztító telepen biológiai tisztítás 695 Bácsvíz Rt. VI. fejezet Az elérendő gazdálkodási célok meghatározása VI.1. A keletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező ok menynyisége és összetétele VI A képződő mennyiségének várható alakulása VI./1. táblázat A nem veszélyes ok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék (t/év) (t/év) (t/év) Települési szilárd 611 t/év 648 t/év 688 t/év Települési folyékony (m 3 /év) (m 3 /év) (m 3 /év) Kommunális szennyvíziszap* Építési-bontási ok és egyéb inert ok 25 t/év 25 t/év 25 t/év * nem keletkezik VI.1.2. Csökkentési célok Az elérendő gazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a gazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Dél-Alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét. 21

22 22 A helyi gazdálkodási terv elfogadása után ami a as időszakra vonatkozik a tervről kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi gazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is. Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelő szakértői apparátust. Együtt kell működni a térségben kialakításra kerülő Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének koordináló szervezeteivel. A évi XLIII. gazdálkodási törvény 56. -a alapján a lerakóban ártalmatlanításra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva július 1-ig 75 %-ra, július 1-ig 50 %-ra (2014. július 1- ig pedig 35 %-ra) kell csökkenteni. Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint július 1-ig a ká vált csomagolóanyagok legalább 50 %-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25 % anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. A település a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint a lakosegyenérték közötti terhelésű szennyvíz-elvezetési agglomerációs területekhez tartozik. Nyárlőrinc önállóan alkot egy agglomerációt D311/1 agglomerációs kóddal. A 26/2002. (II. 27.) kormányrendelet alapján a szennyvízelvezetési agglomeráció központjának az a település tekinthető, amelynek közigazgatási területén valósul meg a tisztító vagy elhelyező telep (mezőgazdasági, illetve egyéb hasznosítás esetén). Az agglomerációnak legkésőbb december 31-ig kell megoldani a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetve a települési szennyvíz ártalommentes elhelyezését (lásd: 25/2002. (II. 27.) kormányrendelet). 22

23 23 Nyárlőrinc község az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tűzte ki a tervidőszakra. VI./3. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó csökkentési célok Hulladék települési szilárd Csökkentési cél A lerakott szervesanyag tartalmának csökkentése 2004-re 75 %-ra, 2007-re 50 %-ra, a gazdálkodási törvényben foglaltaknak megfelelően ra el kell érni, hogy a lerakásra kerülő mennyiség a jelenleginek legfeljebb 75 %-a legyen és így a mostani 83 %-os arány 60 % alá csökkenjen. települési folyékony kommunális szennyvíziszap építési-bontási ok és egyéb inert ok A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban (NTSZMP) előírtak szerint meg kell valósítani a szennyvízberuházást. Ennek megfelelően, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. A településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap. Csak a nem hasznosítható inert kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális lerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése. 23

24 24 VI./4. táblázat A kiemelten kezelendő áramokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. Hulladékolajok A ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok Akkumulátorok és szárazelemek Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózat- kialakításának segítségével. hoz. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok Elektromos és elektronikai ok Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózat- kialakításának segítségével. hoz. Kiselejtezett gépjárművehoz. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózat- Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás Egészségügyi ok lehetőségéről. Szelektív gyűjtés biztosítása. Állati eredetű ok Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul. Növényvédőszerek és Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok csomagoló eszközeik kialakításának segítségével. Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Azbeszt Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Egyéb - 24

25 25 VI./5. táblázat A csomagolási okra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Csökkentési cél Papír és karton csomagolási dék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulla- Műanyag csomagolási Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hasznosító szervezeteknek történő átadása. Fa csomagolási Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Szelektív gyűjtés biztosítása, udvaron keresztül és a külön gyűjtött hasznosító szerveze- Fém csomagolási hulladéteknek történő átadása. A kezelési eljárások során mágneses szeparáció alkalmazása. Vegyes összetételű kompozit csomgolási Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Egyéb, kevert csomagolási Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Üveg csomagolási hulladédék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulla- Textil csomagolási Anyagában történő hasznosítás biztosítása. 25

26 26 VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése VI./6. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Megteremteni a lehetőségét annak, hogy a települési szilárd lerakást a lehető legnagyobb mértékben minimalizálni minél nagyobb hányada kerüljön hasznosításra. A kell. települési folyékony hulladésának megszervezése. A folyékony további megfelelő ártalmatlanítá- kommunális szennyvíziszaiszap. A településen nem keletkezik kommunális szennyvíz- Biztosítani kell a településen keletkező építési-bontási építési-bontási ok és egyéb inert hulla- és egyéb inert külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanításátdékok VI./7. táblázat A nem veszélyes okra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék települési szilárd Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Megteremteni a lehetőségét annak, hogy a keletkező ok minél nagyobb hányada anyagában vagy energetikailag hasznosuljon, és a lerakóba csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható kerüljön. Ezen ok tekintetében begyűjtő hálózat kiépítése. Komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig. A régióban a szelektív gyűjtés teljesség tétele a tervidőszak végére. 26

27 27 települési folyékony kommunális szennyvíziszap Építésibontási és egyéb inert ok A folyékony további megfelelő ártalmatlanításának megszervezése. A településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap. Biztosítani kell a településen keletkező építési-bontási és egyéb inert külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban célul kitűzhető a mennyiség 15 %-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének köszönhetően, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtés. A képződő mennyiség teljes mértékű felszámolása a tanyás településszerkezet miatt nem megoldható. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban el kell érini a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen. Az építési és bontási ok kezelésénél meg kell oldani a minél nagyobb arányú hasznosítást valamint a bontás során keletkező veszélyesé és szerves ok szétválogatását, elkülönített gyűjtését. 27

28 28 VI./8. táblázat A kiemelten kezelendő áramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. Hulladékolajok A ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok Akkumulátorok és szárazelemek kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok Elektromos és elektronikai ok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Kiselejtezett gépjárművek Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás Egészségügyi ok lehetőségéről. Szelektív gyűjtés biztosítása. Állati eredetű ok Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító műhöz, amennyiben a tervezési időszakban megvalósul. Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges Azbeszt ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Egyéb - 28

29 29 VI./9. táblázat A kiemelten kezelendő áramokra vonatkozó helyi és regionális hasz nosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. A ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti udvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi A képződő mennyiség csökkentésére közvetlen befolyásolási lehetőség nincs, mert a menynyisége a felhasznált kenőolaj mennyiségétől, a gépjármű műszaki állapotától és az üzemben lévő gépjárművek számától függ. Ezekre a tényezőkre hatni környezetvédelmi eszközökkel egy regionális terv keretében nagyon nehéz. Lakossági begyűjtő rendszer kiépítése és teljessé tétele. Hasonlóan az előző pontban leírtakhoz, a képződő menynyiség befolyásolása környezetvédelmi eszközökkel egy regionális terv keretében nagyon nehéz. A már jól működő begyűjtő rendszer teljessé tétele. 29