TRIANON. Szerkesztette

TRIANON Szerkesztette LÁNGI A. MÁRIA Uram! Tudd meg, hogy nem akarok élni, Csak magyarföldön és csak magyarul... Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni. Jobb is, ha szárnyam már most porba buli. De ezt a lelket itt hagyom örökbe S ez ott vijjog majd Kárpát havasán, És belesírom minden ősi rögbe; El innen rablók, - ez az én hazáin! És leszek szégyen és leszek gyalázat És ott égek majd minden homlokon, S mint bujdosó gyász, az én szép hazámat A jó Istentől visszazokogom... És megfúvom majd hitem harsonáit, Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt; Bölcsővé lesz még minden ravatal, - Havas Kárpáttól kékló Adriáig Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar! Sajó Sándor verse

Legyen ez az irás egy könnycsepp, A Trianoni Békeparancsban elszakadt Magyar Testvéreimért! TRIANON Szerkesztette LÁNGI A. MÁRIA az Árpád Akadémia Irodalmi Főosztály rendes tagja II. BŐVÍTETT KIADÁS Amit az erő és a hatalom elvesz, azt az idö és a nedvező szerencse visszahozhatja! De, amiről a nemzet önmaga lemondott, annak a visszaszerzése mindig nehéz és kétséges!" Deák Ferenc Lángi A. Mária ISBN: 963 9337 35 8 Készült az Axant Kft. gondozásában Printed in Hungary

Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy néhány röpke gondolatot fűzzek a kézben tartott könyv sorai elé. Szeretném hinni, hogy ma már a Magyar Történelem legelkeserítőbb igazságtalanságát minden igaz magyar magáévá teszi és harcol ellene. Trianon többé már nem Lehet Tabutéma"! A világ összes nemzete hazaárulással vádolná azt, akinek nem fáj Trianon igazságtalansága és ezeréves hazájának kegyetlen feldarabolása. Ezt bűnnek tartom én is, és minden hazáját szerető magyar! Protestálnunk kell a hazáját megtagadó, gyökértelen, önös érdekeit mindenek előtt tartó, hazugok ellen, Ez nem lehetett és nem lehet ezután sem Tabutéma. Különösen nem akkor, amikor Európa történelmi térképének egyik legősibb határáról van szó, melyet a nyugati kultúra mindig elismert. Akik ezt cáfolják, azok nincsenek tisztában a történelem tényeivel, vagy tudatosan akarják leradírozni az elszakadt területeket. Aki pedig ebben a becstelen játékban szerepet vállal, akárcsak közvetve is, méltán tudhatja magáénak a nemzet megvetését. Ha egy gyermek megtagadja az édesanyját, elveszti a világ előtti becsületét. Ha valaki megtagadja hazáját, múltjának örökségeit, elveszti nemzetének becsületét. Mindkettő végzetes és megbocsáthatatlan bűn.... és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, de a kő marad, a kő marad." Wass Albert: Üzenet haza v. Bánkuty Géza felelős kiadó

Első rész Hálás köszönetem és nagyrabecsülésem Bánkúty Géza igaz, magyar Testvéremnek, aki az idegenben is szívén viseli a tragikus magyar sorsot és lehetővé tette, hogy munkám megjelenjen. A ránk erőszakolt trianoni békeszerződés aláírására - amely a magyar történelem leggyászosabb pillanata volt, - 1920. június 4-én, 4:3ü-kor került sor, a Trianon palotában. Ez a szó: Trianon" - magában foglalja a magyarság szenvedését, gyászát, megpróbáltatását 81 éven keresztül. Az aláírás napján az ezeréves Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyártelepek szirénái és nemzeti gyász borult édes Hazánkra! Minden visszhangozta az elrabolt területek hontalanjainak fájdalmát, a sokat szenvedett magyar nép jajkiáltását a nagyvilág felé, amely éppen olyan süket és érzéketlen volt, mint a négy Nagyhatalom, amely az igazságtalan és szégyenletes" trianoni békét megalkotta! Évtizedek múltak el, de az érző, igaz magyar lélekben, még mindig zugnak a trianoni harangok" és vérzik a szívünk az elrabolt területeinkért, elszakadt testvéreinkért! Akik ezt nem így" érzik és Trianon ellen nem mernek kiállni a nagyvilág előtt, nem érdemlik meg a magyarsághoz való tartozást. Hisz elszakított véreink még 80 év után sem adták fel a reményt. Ádáz küzdelmet vívnak a saját szülőföldjükön a megmaradásukért, az anyanyelvükért és a létükért! Görcsösen ragaszkodnak a megcsonkított magyar hazához! Akkor, hogyan feledkezhetne meg róluk a hazánk és annak felelős politikusai' Budapest, 2001. március hava

ELŐSZÓ Trianon a mikroszkóp alatt A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk megszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy több mint 1100 évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátmedencében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk közé, hogy legyen ki megművelje a földeket. Otthonokat építettünk ezeknek az idegeneknek, földet adtunk nekik és elvártuk tőlük, hogy hálából jó magyarokká váljanak. Ez azonban nem következett be! Foghíjas ország lettünk és hálás vendégek helyett ellenséget neveltünk maguknak. Szabadságunk árát vérrel kellett megfizessük újra meg újra. és lassacskán ebből is kifogytunk. így szakadt nyakunkba váratlanul az első világháború, világnézeti zavarokkal terhelten és ugyanakkor új" veszedelem is megjelent az emberi világ szerkezetében, amit jó ideig észre sem vettünk: a nemzetközi tőke rohamosan növekvő hatalma és az ezzel járó bűnök serege: a kapzsiság, nyereségvágy és az emberi világ legnagyobb ellensége a mindig éhes PÉNZ! A nemzetközi tőke képviseletében Anglia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok ragadtak fegyvert a központi hatalmakkal szemben. Az első világháború" valódi oka az volt, hogy Közép-Európa a maga több nemzetéből összetevődő egységében és nagyobbára német vezetés alatt már nagyon korán bebizonyította, hogy hamarosan alkalmassá válik a nemzetközi ipar és kereskedelem megszervezésére, és a gazdasági hatalom átvételére. Ezt pedig csak egyetlen módon lehetett megakadályozni: Közép Európát mint egységet - le kell törölni a világ térképéről. Már a háború első évében megkezdődött az aknamunka a kis nemzetek egymásra uszítása. Ma már bizonyítani lehet, hogy idegen ügynökök tevékenykedtek 1914 Őszétől kezdve a csehek, szlovákok, horvátok között. A román királyné meghirdette az összes románok" felszabadítását, és az új térkép már 1915-ben elkészült. Francia, angol és amerikai

nagyiparosok ügynökei járták Ausztriát. Németországot és Magyarországot, fűt-fát ígérve a zsarnokoktól" elnyomott kis népeknek. A többi már ment magától. Az időközben felserdült kommunizmus eljátszotta a kivánt szerepet, s a közép-európai haderők végső leverése után megkezdődött a nagy' osztozkodás." A trianoni döntés készen volt már, csak össze kellett ülni a vészbíróságnak" hogy azt törvénybe iktassa Párizsban! Megmozdultak a győztesek gyárai és elfoglalták a megüresedett világpiacot. Az ipari terjeszkedés folyamatának biztosítására szükséges volt mindazok eltávolítása", akik személyüknél fogva akadályozták a közös népi jó" megvalósítását. Ők voltak elsősorban azok, akik befolyásukkal a nemzeti alapot" képviselhették volna: földbirtokosok, mezőgazdák, és a városi középosztály tagjai. Meghirdették, hogy ők a NÉP" elnyomói és egyszerűen elnémították őket a lehető leggyorsabb módon. Mivel a másik oldalon a Nemzeti Nagytőke urai kieszelték ennek az osztálynak az elpusztítását, a gyors végrehajtást ráerőszakolták a legyőzöttekre. Ők voltak azok, akik a pénz uralmának a gondolatát is megvalósították. Hogy ezt a folyamatot kommunizmusnak nevezték-e, vagy nácizmusnak, azzal senki sem törődött. Fontos csak az volt, hogy az ezerarcú, nemzeti büszkeségétől megfosztott nép nevében át lehessen venni a leigázott országok vagyonát, mely országokat az esztelen szétdarabolás miatt az ellenállás minden lehetőségétől megfosztottak. Ilyen módon a leigázott országok vagyonát sikerült befektetni a felszabadított" országokba s a nagytőke javára kamatoztatni. Hogy ennek a Trianon árnyékában létesített tőke uralomnak" lehet-e komoly jövendője Közép-Európa felaprózott országaiban, az nagyon is kétséges. Alighanem azon múlik, hogy képes lesz-e a TŐKE" okos mértékletességet gyakorolni olyan módon, hogy juttat valamit a népnek is. Mivel kapzsiság volt a háttere az egész trianoni cirkusznak, meg lehet jósolni azt is, hogy előbb-utóbb a mértéktelenné növekedett kapzsiság lesz pusztulásának is az oka, mielőtt a meggyötört kis országok népei magukra ébredhetnének és megteremthetnék a maguk közép-európai föderációját, így vagy amúgy. Mindez alkalmas lesz majd történelmi leckék számára, de sajnos nem tudja visszahozni az emberi életbe azt a ma 3-4 millióra becsült magyar és 127.000-re becsült nem magyart, akik áldozatai lettek Trianonnak... Astor-Florida 1996. 10 gróf Czegei Wass Albert

Megpróbáltam feltárni könyvemben a trianoni tragédiát úgy hogy a félrevezetett jövő nemzedék elé is megvilágosodva táruljon fel a békeszerződés" igazságtalansága. A magyar ifjúság sose feledje sőt adja tovább a jövő nemzedéknek, hogy a Honfoglaló Árpád óta, őseink által vérrel, szenvedéssel és hősies áldozattal visszaszerzett Hazánkat, felelőtlen, lelkiismeretlen politikusok kegyetlenül feldarabolták! Szent István királyunk óta mi magyarok mindig szeretettel befogadtuk az idegeneket, a menekülteket. Otthont, hazát, munkát adtunk és megvédtük családjukat. Hálából" ellenségeink és támadóink lettek csak azért, hogy megtarthassák a jogtalanul elrabolt területeinket. Ez vésődjön be minden igaz magyar szívébe és leikébe. Pár évtizedet éltem az idegenben, de hogy mivel tartozom hazámnak és népemnek ahonnan kiszakadtam, soha nem felejtettem el. Meglátásom az: aki igaz és hű magyar volt a hazában, az idegen világban még hívebb magyar lett, aki pedig itthon sem volt magyar, az idegenben elkallódik és beolvad. Létszámban sok millióval többen lennénk ma, éppúgy mint az angolok és franciák. De a magyart pusztította a tatár, török, Habsburg és a bolsevizmus. Életünket és vérünket áldoztuk Európáért. Megtizedeltek bennünket és a sok száműzöttel elfogyott a XX. sz-ban a magyar nemzet. Amíg tart a sokat megpróbált életem, Trianon igazságtalanság ellen fogok küzdeni; a Felvidékért, Erdélyért, Bácskáért és Kárpátaljáért! Az első-világháború bűnösei, céljuk és áldozatuk A cári Oroszország 1892. aug. 8-án katonai egyezményt kötött Franciaországgal, kényszerítve, hogy támadja meg Németországot. Ha nem fogadja el a javaslatot, akkor a németek által felajánlott külön békét a katonai tanácsadói kénytelenek elfogadni és ez Franciaország összeomlását jelentené. - Mindez csak csapda és félre vezetés volt, hogy Franciaországot belekényszerítse a háborúba. 11

A francia kormány titokba tartotta mindezt a politikusok és a nép előtt. A hadseregparancsnok véleménye után, elfogadta az orosz ajánlatot. A szentpétervári francia nagykövet Maurice Paléologue felháborodva tiltakozott és megtagadta a szerződés átadását. Táviratilag hivatkozott arra, hogy Franciaország nem hódító háborút visel, hanem a jog és az igazságért fogott fegyvert. Hivatkozott arra is, hogy az angol és olasz szövetségesei sosem egyeznének bele, hogy az orosz hatalom a Földközi tengerig és a Szuezi csatornáig terjedjen. Erre a francia kormány utasította Gaston Boumergue gyarmatügyi minisztert, aki átadta a szégyenletes okiratot II. Miklós cárnak. Az orosz ravasz fogással beugratta Franciaországot a háborúba. Németország tudta a szláv törekvéseket, hogy propagandájuk fellázította a szláv nemzetiségeket és a pánszlávizmus Ausztria- Magyarországot az élet-halál harcra kényszerítette: Az elsö-világháború közvetlen oka az 1914. július 24-i, titkos orosz mozgósítás volt, azért titkos, hogy Franciaország ne tudja még megkísérelni sem megmenteni a békét. Ennek ellenére az orosz a németekre fogta rá, hogy - mozgósított. Azonban a Monarchia kémszervezete értesítette Bécset az orosz mozgósításról. Tisza István, aki egyedül ellenezte a háborút, ekkor változtatta meg a háború elleni véleményét. - így provokálta ki az orosz, Németország hadüzenetét. Németország bűnösségét felmenti, hogy nem várta be az orosz támadást, hanem ő kezdte meg a háborút, mert a titkos orosz mozgósítás erre kényszerítette, pedig a legkevésbé akarta a háborút, akár csak Franciaország. Szerbiát is tikos szerződés kötötte Oroszországhoz, évek óta pénzelte a szerbeket és a szláv nemzetiségeket uszításra biztatta, felhasználta őket a pánszlávizmus" terjesztésére. Az első világháborút közvetlenül a belgrádi vezérkar szervezte meg az orosszal és a szabadkőművességgel a háttérben. Forradalmosította Monarchia délszláv ifjúságát, hogy merényleteket szervezzen. Bombákat szállított, kijelölte a meggyilkolandó személyeket, így a Monarchia felforgatását propagálta. így alakult meg a szerb tisztek áltat 1911-ben a Fekete kéz" illetve az Egyesülés és halál" titkos társaság. (Popovics alezredes vallomása.) 1 A Szarajevó-i gyilkosság után Szerbia mozgósítását az orosz kormány utasítására rendelte el Belgrád, A pánszláv szervezetek vezetői tudták, hogy mi a célja Gavrilo Princip merényletének! A szerbek odáig merész- 12

kedtek a hazugságban, hogy még Ausztriát vádolták a merénylet előkészítésében. Ma már tudjuk, hogy 1914-ben a szerbek üzelmei mögött, akik a faltörőkos" szerepét betöltötték, a cári Oroszország és a francia Grand Oriens, a szabadkőművesség* állt. Ugyanez volt a védelmezője és irányítója az olasz és román aspirációknak is. (Dr. Somogyi István: A szabadkőművesség igazi arca, Budapest 1929. 0:120, 121.) 2 Az orosz Romániát is felbíztatta, foglalja el Erdélyt. Bukovina megszállásához felajánlja az orosz csapatokat. Szaszanov orosz külügyminiszter 1914 júniusában Romániába utazott, Brassóban találkozott Bratianu miniszterelnökkel és megmutatta neki a térképen, azokat a területeket, amelyeket megkap ha az oroszt fegyveresen támogatja. Eduárd Benes a hírhedt cseh politikus 1915-ben már így írt ellenünk: Pusztítsátok el Ausztria - Magyarországot" -. Hazug módon gr. Tisza István miniszterelnököt állítja be háborús bűnösnek, amit a híres történész Gábriel Gobron megcáfolt és kimondta az igazságot:" Közép- Európában csak egyetlenegy ember ellenezte a háborút, a becsületes Tisza István". - Benes és Masaryk kiemelkedő tagjai a szabadkőműves mozgalomnak, mindketten felsőbb utasításra cselekszenek és minden kapcsolatukat a cseh politika szolgálatába állították. A szabadkőművesség által hirdetett frázis eszmék" nevében cselekedett Masaryk és Benes, párthíveivel együtt Franciaországban és Angliában. Fontos szerepük volt a szövetséges országoknál a szabadkőműveseknek, mert már a nemzetközi kongresszusokon elfogadták a Monarchia megsemmisítését, valamint a csehek-szlovákok egyesülési jogát. (Dr. Jaszovszky L: Trianonnal kezdődött, o:9, 10) 5 Az Elsö-világháború befejezése óta közzétett titkos iratok között, több mint 50 darab okirat került napfényre, amelyek arra vonatkoznak, hogy a cári kormány kifejezetten Magyarországnak a fegyveres erőszakkal való felosztására törekedett és Magyarország egyes területeit idegen államoknak ígérte oda, amit másként, mint háború útján elérni nem lehetett. Ezen titkos megegyezések az első világháborút megelőző időben történtek. Már II. Miklós oroszok cárjának a pánszlávizmusa Magyarország szétzúzását tűzte ki célul és majd a szerbekkel, csehekkel osztoznak a zsákmányon. Ezekután világos, hogy az első Világháború felidézését, a közvetlen felelősség elsősorban is Oroszországot terheli, ő volt az agresszor és hátulról irányította a provokációt, Ausztria-Magyarország ellen *Fejtő Ferenc a Párizsban élő jobboldalinak igazán nem nevezhető iró Rekviem egy hajdanvolt birodalomért cimű könyvének (Minerva-Atlantisz kiadók 1990) 318-332 és 414-419 oldalain részletesen leirja a Grand Orient nagypáholy szerepét hazánk megcsonkitásában (Editor) 13

így a nagy világégést a szabadkőműves és a pánszláv világ-maffia készítette elő! Számos szerző szerint, titkos világszervezetek, sőt egy láthatatlan" világkormány pénzelte és készítette elő a szörnyű világháborút. Az utolsó pillanatban Ausztria hajlandó lett volna kompromisszumra, de Oroszország visszautasította a nemzetközi konferencián az angolok által tett javaslatot. Közép-Európa sorsát nem a Monarchia népei döntötték el, hanem elsősorban is Franciaország. Magyarország a pánszlávizmus harapófogójában, csak Németország segítségére számíthatott és más választása nem volt. Magyarországnak hagyományos jó kapcsolata volt Franciaországgal, de az megromlott, amióta Oroszország szövetségese lett. 1871-ben Európában egyedül a magyar parlament és a cseh országgyűlés emelte fel szavát az igazságtalanság ellen, hogy Németország elvette: Elzász- Lotharíngiát a franciáktól. Oroszországnak viszont Magyarország sosem tudta elfelejteni, hogy 1848-49-ben a magyar szabadságharcot az orosz beavatkozás eltaposta és az országot, a magyar hazafiakat kiszolgáltatta a Habsburgok kegyetlen bosszújának! ~ A trianoni áldozatot" már nagyon régen kiszemelték, jóval az első Világháború előtt. Magyarország ellen összeesküvést szőttek, a szétdarabolására dokumentumok szolgálnak. A trianoni határokat már Ernest Danis brosúráiban publikálták. A legújabb kutatás szerint: 1890-ben Londonban összeült egy titkos társaság, az akkor létrehozott térkép majdnem teljesen megegyezik a trianoni békeparancs szétdarabolásával. Rettenetes precedens és félelmetes intelem a világ valamennyi befogadó ország népe számára az, amit Trianonban Magyarországgal elkövettek. Mint kiszemelt főáldozat volt a legártatlanabb és kiszolgáltatott a belehajszolt háborúba. A legkegyetlenebbül büntették a trianoni békeparancs létrehozói! Mikor szolgáltatnak a Nagyhatalmak igazságot és kárpótlást a sokat szenvedeti Magyarországnak? 14

Kárpát-medence szerves ökológiai egységet képez, ezt az egységet darabolták szét 1920-ban, Trianonban. Ma már tényekkel bizonyítható, hogy a Kárpát-medence természeti értékeinek pusztítása Trianonnal kezdődött, amikor hamis okmányok alapján szétrombolták földrajzi egységét és természeti adottságát. Elrabolták erdő-mező és folyóinkat, az ipart, kereskedelmet és az egész ország energia termelését. A győztes Hatalmak nemcsak szétszaggaták Hazánkat, de kiirtásra ítélték fajtánkat, ősi kultúránkat és hagyományainkat. A trianoni békeszerződés" átokként borult az országra és Európára, mert megérlelte a II. Világháborút. Ezek szerint akkor kik a háborús bűnösök"? Mindazok a politikusok és nagyhatalmak, akik ártatlan milliók szenvedéséért és haláláért a felelősek! Éppen ezért - nagyapáink, apáink és a jövő nemzedék sohasem fogadhatja el a trianoni békeparancsot", amelyet ránk kényszerítettek! Ennek az egyoldalú" békeszerződésnek felülvizsgálata soha nem évülhet el, nem merülhet feledésbe. Segíteni és változtatni rajta kötelesség az igazságosság nevében! Elpusztították Európa legtökéletesebb geográfiai egységű országát, azt a keresztény országot, amely vérével, önfeláldozásával védte Európát, a civilizációt évszázadokon át. Az elszakadt magyarságot olyan népek alá kényszerítenek, amely alacsonyabb műveltséggel, rendelkezett. Nem álltak a felelősség azon fokán, hogy a békeszerződésben aláírt és vállalt kötelezettségeiket betartották volna a kisebbséggel szemben. A rosszindulatukat és gyűlölködésüket 81 év alatt sem lehetett az igazság érveivel és logikájával meggyőzni. (Cúth János: Magyarságtudat kézikönyve nyomán). 4 Az 1918. nov. 4-én Páduában megkötött fegyverszüneti szerződés megszegésével kijátszottak hazánkat, mert nov. 13-án Belgrádban kijelentették, hogy az előbbi fegyverszüneti szerződés érvénytelen és nem vonatkozik ránk, közölte Franchet d'esperay, aki új, szigorú feltételeket diktált és a magyar kormány képviselőivel aláíratták a súlyos" feltétele- 15

ket tartalmazó fegyverszüneti szerződést. Mivel az antant a magyar kormány kifejezett kérésére sem volt hajlandó szavatolni az állam területének biztonságát a béke konferenciáig, hazánknak szembe kellett nézni a környező államok hadseregeinek az előnyomulásával. - Nov. 8-án már megérkeztek az első jelentések a kormányhoz, hogy az északi határon át, cseh katonaság nyomult az ország területére. Másnap már a román kormány is mozgósítást rendelt el, és a déli részeken - sem tartották be az alig megkötött fegyverszüneti szerződést. Hadak Útja, 2000. júl. 21, 22,) 5 1918-ban Wilson amerikai elnök elveivel Magyarországot félrevezették. Az ország azt remélte, hogy a Wilson-féle önrendelkezési jog az ő részére is meghozza a teljes felszabadulást, az Ausztriától való elszakadást. Hazánknak az volt a meggyőződése, hogy az önrendelkezési jog becsületes alkalmazása esetén nem kell az ősi haza szétesésétől tartania, mert az itt élő nemzetiségek ragaszkodni fognak, ahhoz a magyar államhoz, amely ellen sok évszázados együttélés után sem lehet komolyan panaszuk, mert megvédte őket az ellenséggel szemben, és otthont, hazát adott a számukra. A magyar nemzetet ügyes és céltudatos izgatással lejáratták a külföld előtt, a nemzetiségek elnyomóinak hazudtak a propagandájukban... Amióta Bécsből kormányoztak, nem elnyomónak" hanem elnyomottnak" érezte magát a magyar a saját hazájában! Tragédiánkat fokozta a nagy összeomlás után gr. Károlyi Mihály megjelenése. A kalandoraival együtt még nagyobb szakadékba döntötték az országot. A Károlyi féle forradalomban, fontos szerepe volt a szabadkőműves ideológiának, az internacionalizmus eszméinek, mert a nemzeti céloknál Károlyinak fontosabbak voltak a forradalmi célok. A francia táborban a szabadkőművesség játszotta a szerepet abban, hogy a nagyhatalmak háborúja, ideológiai háborúvá váljon, amely még klasszikus imperialista) háborúként kezdődött. A szabadkőművesség köztársasággá akarta átalakítani az egész kontinenset, amely a Népszövetségbe tömörül, amely alapvetően szabadkőműves eredetű eszme. Ezek a körök a Monarchiát klerikális-reakciós, Zsarnok eredetű államnak jellemezték. Holott Austriában a polgároknak általános és titkos szavazati joguk volt és Magyarországgal együtt a liberális berendezkedésű Európa egyik első jogállama." (Dr. Jaszovszky L: Trianonnal kezdődött 0:12,) 6 Önfeladásunk azzal kezdődött, hogy Károlyiék a legválságosabb időben feloszlatták a hadsereget és védtelenül hagyták a határainkat. A for- 16

radalom hadügyminisztere Linder Béla azt az elvet vallotta, hogy nem akarok katonát látni", így a harcterekről hazatért egy millió katonát szélnek eresztette és nem volt, aki ellenálljon a megszálló cseh és román megszállóknak. - Ha akkor jól megszervezte volna a hadsereget, megvédhettek volna az országot a betolakodóktól és a Tanácsköztársaság véres uralma nem következik be! A párizsi béketárgyalás még a végső döfést is megadta Magyarországnak: az addig megszállt területen kívül még 70 km sáv megszállást is engedélyezett a románok számára. Az események alakulását jelentősen befolyásolta az úgynevezett Vyx -jegyzék, amelynek értelmében a párizsi konferencia vezetői további jelentős magyar lakta területek kiürítését rendelték el, és egy francia ellenőrzés alatti semleges zóna létrehozására kötelezték Magyarországot. Ezt a határozatot Vyx ezredes, a haditanács budapesti képviselője közölte a Károlyi kormánnyal. Ekkor Károlyi - lemondott, és Kun Béla és társai kerítették kezük közé a kétségbeesett ország felett a hatalmat, 1919. feb. 26-án. Magyarország soha nem került volna a kommunista banda hatalmába, ha az antant hatalmak - szerződésszegései és könyörtelenségei nem hajszolták volna az országot a végső kétségbeesésbe és a nemzet leikét nem töltötték volna el a reménytelen lemondás keserű érzésével. Közben érkeztek a jelentések a kormányhoz, hogy északon a cseh katonaság nyomul előre az ország területén, úgy a románok is és délvidéken sem tartották be a szerződést. Kun Béla, hadsereg felállításáról szóló rendeletet adott ki. Önkéntes toborzás reményt adott egy ütőképes hadseregre, azonban a román hadsereg kétszerese a cseh pedig háromszorosa, amely komoly túlerőt jelentett. Ennek ellenére a vezérkari főnök Stromfeld Aurél irányításával, északon a cseheket visszanyomták a román támadást megállították. Az antant látva a sikereket, diplomáciai lépéseket tett a cseh-szlovákok megmentésére. Június 7-én Clemenceau a párizsi konferencia nevében jegyzéket küldött a Forradalmi kormányzó tanácshoz, amelyben a hadműveletek beszüntetését követelte és ellenértékként felajánlotta: Meghívják Magyarországot a párizsi béketárgyalásokra." Ugyanakkor a jegyzék elküldésével egyidőben, utasította a csehszlovák és román csapatokat, hogy együttes erővel folytassák a harcot Magyarország ellen... Június 13-án érkezett az antant újabb ultimátuma" amelyben közölték a párizsi konferencia által kijelölt határokat és követelve, hogy a 17

magyar csapatok négy napon belül vonuljanak a határok mögé, azt Ígérve, hogy a visszavonulás után a románok kiürítik a Tiszántúli területeket. A sikerek csúcspontján álló magyar alakulatokat vissza parancsolták és ez a tény döntően aláásta a csapatok harci kedvét, minden téren demoralizálóan hatott a hadseregre! Természetesen az antant most sem tartotta be az ígéretét, a román csapatok nem vonultak ki a megígért területről, sőt a júliusi hadműveletek során a katonai túlerő és a belső árulás következtében elszenvedett vereség az ország katonai megszállásához vezetett. Szétesett az önkéntesen toborzott hadsereg is, amely a végveszélybe került haza oltalmára, megvédésére jött létre s végül is a politika áldozata lett. Horthy Miklós Szegeden gyülekező ellenforradalmi csapatai, játszva leverték volna a vörösuralmat, de az antant hatalmak nem engedték meg a nemzeti hadseregnek, hogy a budapesti kommün ellen induljon. A letaposott nemzetet, még azzal is megszégyenítették, hogy a rabló románokat vonultattak be az országba. Az antant hatalmak akadályozták, hogy a nemzet saját erejéből szabaduljon a kommunista uralom alól, pedig az antant szerződésszegései termelték ki azt, hogy Párizsban a békefeltételeknél ebből a katasztrófából is vádat kovácsoltak Magyarország ellen. Benesék arra hivatkoztak, hogy a vörös veszedelem megfékezése érdekében, mind szűkebbre kell szabni Magyarország határait. Ez a tanács a kétkulacsos Benesre vall, hisz kapcsolatban volt a kommunistákkal is és a pánszlávizmussal, később pedig titkos kapcsolata volt Stalinnal. (Európa válasz úton, Háború vagy béke, Pesti Hírlap 1933. 0. 67, 68) 7 Jászi Oszkár a szabadkőműves... Jászi (Jakubovics) Oszkár és társai 1918-19-es kommün alatt elkészítették Magyarország feldarabolását. E munka kitervezése a Martinovics szabadkőműves páholyban folyt, ahol Jászi Oszkár főmester 1911- febr. 3-án adta ki ezt a programot, amelyet aztán a francia szabadkőműves testvérek meg is valósítottak. A trianoni terv itt készült s a párizsi testvérek" csak a magyarországiak hő vágyát teljesítették, mikor az új határokat megvonták. A Martinovics páholy volt a legvörösebb a magyarországi 18

páholyok között. A páholyban ott volt mint mestertag" Jászi Oszkár, aki később mint emigráns New Yorkban dolgozott Magyarország ellen, minden eszközzel. Az 1919-es kommunista terror emigránsai az országot a pusztulás útjára akarták sodorni, mert alighogy letelepedtek, külföldön megkezdték gyalázkodó, gyűlölködő munkájukat. Céljuk az volt, hogy Magyarország az ebek harmincadjára kerüljön és Ők visszaállíthassák letűnt uralmukat. Szegény Ady Endre, ehhez a körhöz tartozott, Lobogójuknak, létrájuknak használták azok, akik 1919-ben a magyarsággal szemben a leg-kegyetlenebb gyilkos terrort valósírották meg. Hogyan érezhette magát a fajmagyar" Ady azok között, akiktől egy bizonyos ponton túl nem menekülhetett többé, mert annyira kiszolgáltatott volt nekik, még betegségében is... Ezek a körök az: érdek, a támogatás, az istenítés rabláncával fűzték a maguk köréhez, - haláláig... (Hetey Zoltán: Ady Endre tragédiája... 201, 202, 203,) 8 Franciák és az oroszok kapcsolatai az elsö-világháború előkészítésére: Már 1912-ben Poincaré megegyezett az oroszokkal, hogy befejeződnek a katonai előkészületek, a megvesztegetett, irányított francia sajtó felkészíti a francia népet a háborúra és bármilyen balkáni incidenst felhasználnak a támadás kirobbantására. Ezt a megállapodást a franciák 1914 elején megerősítették az oroszokkal. Mivel Nyugat katonailag is kész volt támogatni az oroszokat, a Monarchiának nem lehet más szövetségese mint Németország, amelynek fejlődő gazdasága érzékenyen érintette Anglia verseny képességét, maguknak a franciáknak pedig Elzász-Lotharingia elvesztése jelentett gyógyíthatatlan sebet. Az elsö-világháború és az azt lezáró békeszerződések következményei a mai napig is érezhetők. Elég csak a Balkánra tekinteni! (Dr. Jaszovszky László: Trianonnal kezdődön. (9, 10,) 9 A magyar béke-küldöttség elindul Párizsba... A külön vonat, hiányos osztályú kocsikból állt, mert a románok elrabolták a Magyar Államvasutak kocsijait. A küldöttséget az egész magyar nemzet aggódása és imája kísérte. Az állomásokon ezrek várták a vonatot a Himnusz hangjaival. Bécsben egy angol és olasz tiszt csatlakozott hozzájuk. A magyar békedelegáció 1920. jan. 5-én elindult Párizsba, Apponyi 19

Albert gróf vezetése alatt, aki fájdalmasan nehéz és hiábavaló erőlködéseket végzett, abban az irányban, hogy a háború előtti Magyarország ellen meghozott halálos ítélet" végrehajtását megakadályozza. Az elindulásnál a Keleti pályaudvaron az egész magyar kormány és Horthy Miklós hadsereg-főparancsnok búcsúztatta a békedelegációt. A bizottság elnöke gróf Apponyi Albert és öt fő megbízott: Popovich Sándor az MNB első elnöke, Walkó Lajos pénzügyi államtitkár, gr. Bethlen István, gr. Teleki Pál és gr. Somsích László. További tagjai: Láng Boldizsár vezérkari ezredes és Csáky Imre és István a külügy - részéről, továbbá titkár és titkárnő. A küldöttség 73 főből állt, velük utazott még a megértő jóakarónk - Bandholz amerikai tábornok. A fogadtatás légköre: A határon egy francia tiszt fogadta a küldöttséget. Kézszorítás helyett csak egy fejbiccentéssel", ezzel kifejezve - felsőbb parancsra a békeszerződés aláírásáig ellenségként lesznek kezelve. A vonat egy elhagyatott párizsi pályaudvarra futott be, ahol egy angol, francia és olasz vezérkari ezredesekből álló katonai bizottság fogadta őket. Az olasz kézszorítással, a francia fejbiccentéssel köszönt. A küldöttség vezetője Henry francia ezredes volt. Párizs egyik külvárosában Neuilly-ben a Bois de Boulogne erdő közepén fekvő Chateau de Madrid nevű szállodában szállásolták el a küldöttséget. Az őrizetükre" kirendelt tisztekből álló bizottság állandóan jelen volt. A kís városkában szabadon mozoghattak, de ha Párizsba akartak menni, előre be kellett jelenteni és csak egy detektív kíséretében történhetett. Ismerősök, rokonok látogatása vagy fogadása nincs engedélyezve, közölte Henry ezredes. Internálva voltak, bármilyen személyi kapcsolat tilos. Már a fogadtatás, ahogy megérkezett megalázó volt, mint az internáltakkal, bűnözőkkel bántak velük. A lakosság részéről nem volt ellenséges magatartás inkább diszkrét érdeklődéssel nézték és megnyugodva állapítottak meg, hogy a delegáció nem kutyafejű", emberi formájuk van, a helybeli sajtóból értesülve barbároknak" képzelték őket. Mikor megbízó leveleiket eljuttaták a Magas Béketánácshoz, ők is megkapták 1920. jan. 15-én a nagyhatalmak megbízottaínak bizalmi leveleit, az amerikaiét kivéve. Ennek hiányát Apponyi a béketanács elnökével Clemenceauhoz intézett levélben jelezte. Az elnök gorombán válaszolta: Ha maguk akadéskoskodni akarnak, akkor inkább mondják meg, hogy nem akarnak tárgyalni." Ez a hangnem megfélemlítésnek volt szánva. A magyar delegáció udvariasan jelezte, hogy Amerika is 20

hadviselő fét volt, s így szeretne azzal is békeszerződést kötni. Az incidens azután az amerikai képviselő bizalmi levelének megérkezésével lezáródott. Apponyi levelében nemcsak a békefeltételek írásbeli átadását, hanem tényleges tárgyalásokat kért, de éppúgy mint több más jegyzékük és levelük válasz nélkül maradt. Végül aztán kaptak egy meghívót a Quai d'orsay-ba, francia külügyminisztérium palotájába a békefeltételek átvételére. Az ülésre csak Apponyit az elnököt, és az öt fődelegátust és néhány szakértőt hívtak meg. Egy hosszú terembe vezeték be őket. Az elnöki székben ült Clemenceau, szembe velük és csak Apponyi előtt volt asztal. Anglia részéről Lloyd Georg és lord Curson, Olaszországot Orlando és Nitti miniszterelnök képviselte. Ott volt a japán küldött is, Amerika képviselője nem volt jelen. - A kisantant" képviselői között ott volt a magyarfaló Titulescu román külügyminiszter. Rövid meghajlással köszöntötték egymást. Clemenceau nyitotta meg az ülést és közölte, hogy ezennel átadják a Magyarországnak ajánlott" békefeltételeket, melyeket egy tisztviselő át is nyújtott Apponyi elnöknek. A békefeltéteiek tudomásul vétele után az elnök egy beszédében megteheti észrevételeit. - Más felszólalásnak vagy vitának helye nincs"! A válaszra és észrevételeik átadására két nap áll rendelkezésre. Ezzel az első ülés véget is ért... A győztes államok képviselői már megállapították a Magyarországnak diktált békefeltételeit, ezeket át is adták a magyar delegációnak - A magyar küldöttség vérmes reményeket nem fűzött a tárgyalásokhoz, de ez az egész, előre elkészített komédia" igen lehangoló volt, ilyen rideg rosszindulatra, annyi cinizmusra mégsem számítottak. Nyilvánvaló volt, hogy az antant hatalmak Magyarországnak ajánlott békefeltételeket" vitát nem tűrő békeparancsnak tartották. Éjjel-nappal tanulmányozták a vastag iratot és igyekeztek a választ, olyan formába önteni, hogy erre a Magas Béketanács esetleges jóindulatú tagjai felfigyeljenek. A jelzett napon elfoglalták helyüket, ugyanabban a teremben, ahol a légkör ellenséges és jéghideg volt. A Béketanács tagjainak arca komor, egyeseké gúnyos volt. Clemenceau hideg udvariasággal szólította fel Aponyit, hogy tartsa meg előadását, - felajánlva, hogy ezt ülve" tegye 21

meg. Ő azonban visszautasította ezt az ajánlatot és állva azonnal, minden bevezetés nélkül a tárgyra tért, francia nyelven, gr. Apponyi Albert 74 éves volt akkor, de szellemi képességeinek teljes birtokában. - Clemenceau egy idő múlva félbeszakította hogy az elmondottakat angolra fordíthassák. Apponyi erre tökéletes angol nyelven ismételte a franciául elmondottakat. A merev, komor arcok felengedtek, érdeklődést kezdtek tanúsítani, amint Apponyi váltakozva épp o!y tökéletes francia, mint angol nyelven folytatta a beszédét. Majd Lloyd George felkérte, Apponyit, hogy lenne szíves részletes magyarázatot adni a Magyarországtól elcsatolandó területek nemzetiségi kérdéseivel kapcsolatban. Erre Apponyi megmutatta a Teleki Pál által készített kiváló részletes etnográfiai térképen a valóságot. A legfőbb delegátus a térkép föléhajolva hallgatták a magyarázatot. Bár senki sem mondta, de érezhető volt, hogy néhányan feltehették a kérdést: Magyarország ilyen mértékű feldarabolása eléggé indokolt-e? Lloyd George megköszönte a felvilágosításokat és gratulált Apponyinak a kiváló, többnyelvű előadásáért. Ugyanis a francia- angol beszédek után Apponyi mégegyszer összefoglalta előadását olasz nyelven is az olasz delegáció számára, - mert erre is felszólította Ciemenceau, kárörvendezve, azt hitte most nevetségessé teszi a delegációt. Apponyi beszéde szónoki mestermű volt, amely ha nem is látszott, de komoly benyomást tett a Békebízottság tagjaira. -Jelentős összetűzések voltak, egyrészt a kisantant oldalán álló francia, másrészt a sokkal objektívabb beállítottságú angol és olasz képviselők között. Nitti olasz miniszterelnök a feltételek enyhítését követelte, de - Ciemenceau hajthatatlan maradt! A francia sajtó is csak Apponyi nyelvtehetségét említette, de semmit a magyar ügy érdekében, általa felsorolt konkrét érvekről. (Gróf Somsich László emlékirataiból.) 10 A magyar delegációnak négy hét múlva kellett írásban állást foglalni a békefeltételekről. Párizsban semmit sem tehettek és január 18-án az egész magyar delegáció visszautazott Budapestre, hogy beszámoljon a magyar kormánynak. Dacára, hogy a küldöttség semmi konkrét eredményt nem tudott felmutatni, mégis az egész kormány és a nagy tömeg, meleg fogadtatásban részesítette és elismerően köszöntötte a visszatért delegációt. 22

A félárbócra eresztett nemzeti lobogók gyászszalaggal voltak átkötve s a nemzetnek a remény után keserű tények tudó más vétel ével kellett megküzdenie. Egy hónappal később 1920, feb. 9-én tértek vissza Párizsba, elhelyezésük internált" jellegű, ahogy először volt. A részletes memorandumot átadták a Magas Béketanácsnak, amelyet figyelembe sem vettek és így a békefeltételek, amelyet ezekután tényleg békeparancsnak" nevezhetünk, teljes súllyal nehezedett és nehezedik mai napig is Hazánkra. A küldöttség a tárgyalások megkezdése előtt, részletes jegyzéket adott át a francia külügyminisztériumnak, amely a nemzet jogainak és állami létének védelme volt. A jegyzékben felteszik a kérdést: A magyarságot miért teszik inkább felelőssé, mint azokat a nemzetiségeket, amelyeket az antant dédelget? Ezek sokkal nagyobb arányban vettek részt a Monarchia kormányzásában, mint a magyarok! És most árulókként" cserben hagyták a Monarchiát. Egyedül a magyarok tiltakoztak a világháború megindítása ellen! A bécsi katonai irodában 26 osztrák és 6 magyar dolgozott. Az osztrák külügyminisztérium tisztjeinek 65%-a osztrák, 29%-a cseh és 5, 6%-a magyar." Még csak nem is értesítették a delegációt, hogy elfogadták-e a megbízólevelet, a választ Apponyi lakosztályára kellett volna vinniük, helyette a nyegle francia tiszt az angol ezredes irodájába rendelte a küldöttséget, ahol Apponyit és kíséretét minden udvariasság nélkül fogadták. Erre mondta Apponyi az idős államférfi: Ha észre venném, egyszerűen fel kellene állnom és eltávoznom innen És én azt hiszem: kötelességünk, hogy személy szerint tűrjünk mindent, ami bántó és megalázó, csak a nemzet prestisén ne essen csorba!" (Cúth János: Magyarság tudat kézikönyve, 80)." A békeokmányt 1920. május 5-én egyetlen betű változtatása nélkül kapták kézhez újra a magyar delegáció tagjai. Gróf Apponyi Albert a talpig öntudatos magyar hazafi, azonban nem volt hajlandó aláírni" tulajdon nemzetének a halálos ítéletét". Lemondott tisztségéről és elhagyta Párizst. A magyar küldöttség sem volt hajlandó a békeparancs aláírására. A magyar kormány két miniszterét küldte ki Párizsba, magyar kormány nevében Dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd, volt követ írták alá. Mindig időszerű marad gróf Teleki Pál miniszterelnök fájdalmas kijelentése Száradjon le a kéz, amely a nemzetgyilkos papírrongyot aláírta és egy történelmi szégyenfoltot megpecsételt"! 23

A Trianon-i Békeparancsot 1920. június 4-én, délután 4:30-kor írták alá Párizsban a Trianon palotában. Az első világháború győztesei, akik a bosszú, a tudatlanság és politikai szélhámosok hazugságai, csalásai befolyása útján hozták meg a felelőtlen döntéseket, amellyel egy ezeréves királyságot egyharmadára csonkították. A gyűlölködésnek ebben a korszakában a kisantant államok hazug, csaló és becstelen politikusainak volt döntő szavuk a magyar békeszerződés létrehozásában. Egyedül csak Törökország nem írta alá a szégyenletes békeszerződésűket, söt annak végrehajtásával szemben katonai erővel lépett fel... A magyar parlament a békeszerződés" ratifikálására összehívott ülése megrendítő volt. Néhányan elhagyták az üléstermet, tiltakozásként. Az ülés végén az összes résztvevő egy emberként állt fel és szemükben könnyekkel elénekelték a Himnuszt! Ettől a naptól kezdve félárbócon" maradt a nemzeti zászló az összes hivatalos épületen... A szégyenletes békekötés napján, 1920. június 4-én a magyar parlamentben a képviselők a következő nyilatkozatot tették: Mi magyarok, sohasem mondunk le a Felvidékről a Kárpátokról vagy Erdély bérceiről és a dúsan termő Bácskáról. Aminek mindezt köszönhetjük a bolsevizmust gyökeresen kell megfojtani és azt a fegyert kell velük szemben használni, amit először vettek el tőlünk: a valláserkölcsi jogokat"! Cűth J: Magyarságtudat kézikönyve, 80) 13 Gróf Apponyi Albert a párizsi békekonferencián elmondott beszéde kivonatosan Elnök Úr, Uraim! Nem azért jöttünk, hogy elsírjuk a magunk szerencsétlenségét. Hiszen ezt meg sem értenék! Nem is az a célom, hogy a magyarság érdekéről beszéljek. Azzal itt nem sokat törődnek, hanem beszélni akarok Európa érdekeiről, arról, hogy ez a béke", melyet Magyarország tönkretételére terveznek, egész Európának állandó veszedelme lesz! Mégegyszer köszönetet mondok azért, hogy alkalmat adtak arra, hogy szóljak Önökhöz. - Én voltaképpen megvitatást óhajtanék, mert szerintem ez az egyetlen módja annak, hogy eljussunk a bennünket érintő bonyolult téma teljes megértéséhez. Mivel azonban a Legfelső Tanács akarata - e tekintetben megmásíthatatlan, nem tehetek egyebet minthogy meghajtok előtte. Elfogadom a helyzetet olyannak, amilyennek kaptam 24