SZAKDOLGOZAT. Tóth Nóra

SZAKDOLGOZAT Tóth Nóra 2012

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ-MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivő szakirány A SOPRONI BORVIDÉK KULTÚRÁJA ÉS FEJLESZTÉSE Készítette: Tóth Nóra Budapest, 2012

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 1. BOR ÉS KULTÚRA KAPCSOLATA... 7 1.1 A bor eredete, mítoszokban való megjelenés... 7 1.2 A borkultúra fogalma... 8 1.3 Borkultúra Magyarországon... 10 1.4 Szervezetek a magyar borkultúra védelméért... 12 1.4.1 Magyar Bor Akadémia... 12 1.4.2 Magyar Borrendek Országos Szövetsége... 12 1.4.3 Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft... 13 2. MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEI... 14 3. SOPRON, A KÉKFRANKOS FŐVÁROSA... 17 3.1 A keltáktól a királyi privilégiumig... 18 3.2 Sopron a borkereskedelem központja... 18 3.3 Filoxériavész... 19 3.4 Megcsonkított borvidék... 19 3.5 Rendszerváltás... 20 3.6 Soproni poncichterek... 20 3.7 Híres borászok és borospincéik... 22 3.8 Napóleon bora, a kékfrankos legendája... 22 3.9 Borvidék a világörökségben... 23 3.10 Vinum Civium Fifelissimorum - A leghűségesebb polgárok bora... 25 4. A SOPRONI BORVIDÉK, BOR ISMERTSÉGE, NÉPSZERŰSÉGE... 25 5. A SOPRONI BORVIDÉK HÍRNEVÉT ÖREGBÍTŐ PINCÉSZETEK... 30 5.1 Gangl Borászat... 30 5.2 Hauer Pince... 31 5.3 Iváncsics Pincészet... 31 5.4 Jandl Pincészet... 31 5.5 Luka pincészet... 32 5.6 Pfneiszl Pincészet... 32 5.7 Taschner Bor és Pezsgőház... 33 5.8 Töltl Pincészet... 33 5.9 Vincellér-ház... 33 6. RENDEZVÉNYEK A BOR JEGYÉBEN... 34 3

6.1 Kékfrankos Nyár programsorozat... 34 6.2 Kékfrankos Nyár 2012, egyszeri rendezvények... 35 6.2.1 XXI. Soproni Borünnep... 35 6.2.2 V. OTP Kékfrankos Open Tenisz Verseny... 36 6.2.3 Kékfrankosok Éjszakája Szent Iván Folkfeszt... 36 6.2.4 VOLT Fesztivál Poncichter negyed... 37 6.2.5 Bringázz a szőlőben... 37 6.2.6 Kékfrankos 24... 38 6.2.7 Borok utcája Gasztronómiai fesztivál Hegykő... 38 6.2.8 Bor és Kenyér Ünnep... 38 6.2.10 II. Soproni Szüret... 39 6.2.11 Pannománia VI. Kékfrankos szakácskirály választás és utcafesztivál... 39 6.3 Kékfrankos Nyár 2012, állandó Programok... 40 6.3.1 Városi séta a bor jegyében... 41 6.4 Kékfrankos Nyár 2012, média ütemterv... 41 7. SOPRONI BORÁSZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA... 43 7.1 Roll Pincészet... 44 7.2 Fényes Pincészet... 44 7.4 Weninger Pincészet... 48 7.5 Értékelés... 49 8. SOPRONI SZERVEZETEK A BORKULTÚRA, A BORVIDÉK ÉS A BORKERESKEDELEM FEJLŐDÉSÉÉRT... 50 8.1 Soproni Borút Egyesület... 50 8.2 Bormarketing Műhely Nonprofit Kft.... 51 8.3 Soproni Kékfrankos Kft.... 51 9. EGYÉB KEZDEMÉNYEZÉSEK A BORVIDÉK FEJLESZTÉSÉÉRT... 53 9.1 Pályázat... 53 9.1.1 Film... 54 9.1.2 Rádiós műsor... 55 9.2 Marketing továbbképzés... 57 10. SOPRON SAJÁT PÉNZE, A KÉKFRANK... 59 BEFEJEZÉS... 62 IRODALOMJEGYZÉK... 65 MELLÉKLET... 67 4

BEVEZETÉS Nem szándékom sem a szőlő művelésének, sem a bor termelésének, sem a borkereskedelemnek történetét részletezni, technikáját bemutatni, hiszen rengeteg érdemlegesebb és hitelesebb publikációt olvashatunk e témakörben. Ami engem illet, dolgozatom célja megragadni azt a több ezer éves hagyomány, fogalom lényegét, mely a ma ismert borkultúra szó mögött rejlik. Szükségesnek, és érdemesnek látom, Magyarország 22 borvidéke közül kiemelni egyet, amely sikerein keresztül hatékonyabban mutathatom be, az általam hangsúlyozni kívánt részleteket. A választásom a soproni borvidékre esett. Kétségkívül közrejátszott személyes kötődésem, mind a városhoz, mind az ott fellelhető italokhoz, ám korántsem ez az elsődleges szempont. A soproni terület a magyarországi bortermelő körzetek közül a kisebbek közé tartozik, de kétségkívül egy a legősibb hagyományokkal rendelkező szőlőtermő tájaink közül. Továbbá az itt élő és alkotó borászok sokat tettek azért az utóbbi másfél évtizedben, hogy az egykori előkelő rangot visszaszerezzék boraik számára. Így nem meglepő, hogy napjainkra a soproni borok mind a belföldi, mind a külföldi piacokon, különlegességüknek, és a termelők hozzáértésének és odaadásának köszönhetően- és versenyeken egyre több elismerésben részesüljenek. Ám a mostani állapot a borászok álmai, elképzelései szerint még korántsem végelegesek. 1 A borvidék borkultúrájának ismertetése után bemutatom azokat a soproni kezdeményezéseket, amelyek öregbíteni szeretnék a borvidék és a borok hírnevét, növelni ismeretségét a fogyasztók között, illetve megvédeni, ápolni a helyi hagyományokat. Például, a leglátogatottabb rendezvénysorozat, a Kékfrankos Nyár programjainak részletes megismertetésén keresztül. A május végén kezdődő, és egészen szeptember végéig tartó kezdeményezés évről-évre egyre több látogatót vonz, nem csak soproni és környéki lakosokat, hanem az ország bármely pontjáról és külföldről egyaránt érkező turistákat is. Mára már hagyományosan, idén nyolcadik alkalommal valósul meg a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. szervezésében. 1 Horváth Ferenc, Külön borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 5

További kutatómunkám során négy helyi pincészet vezetőjét, kerestem fel, és készítettem velük személyes mély interjút a pincészet kommunikációs tevékenységéről. Milyen kommunikációs stratégiát használnak? Hogyan ápolják a fogyasztói kapcsolatokat? Mivel járulnak hozzá termékeik, hogy tovább öregbítsék a soproni bor hírnevét? Személy szerint mit jelent számukra magyar borásznak, sőt mi több soproni borásznak lenni? 6

1. BOR ÉS KULTÚRA KAPCSOLATA 1.1 A bor eredete, mítoszokban való megjelenés Amikor a bort említjük, nem szabad csupán magára az italra gondolnunk, ennél többről van szó. Nem csak fizikai, de szellemi, lelki termékről is beszélhetünk. Ezt a lelket a mi képzeletünk társítja hozzá, és tükrözi vissza benne saját élettörténetét. A bor rendkívül összetett szimbólum. úgy utal a természeti lét meghaladására, hogy növényi és táplálék mivoltában megőrzi természeti létét és jelentőségét is, úgy jelneti a gondos és önfeláldozó emberi munka eredményét, hogy áldozatkénti szerepében és az ünnepek italaként túlmutat az anyagi szférán és az isteni lét felé nyitja meg az emberek lelkületét, megjelenítve az élet, a halál és az újjászületés örök kérdéseit. 2 Kultikus szimbólumrendszerként, az élet megtestesítője, Isten fiának, Krisztusnak vére. 3 Eredete egészen az emberi lét kezdeteivel esik egybe. Mintegy nyolc-tízezer évvel ezelőtt végbement éghajlati felmelegedés következtében, mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés magasabb szinten való művelése vette kezdetét. A ligetes erdők növényei között volt megtalálható, a ma ültetett szőlőnövényünk őse, a ligeti szőlő, latin nevén Vitis sylvertis, amelyet bizonyára akkor még csupán táplálék gyanánt használtak fel őseink. A bor állítólagos felfedezéséről szól a következő történet: A bor készítése, ahogy Dzsemsit királyról szóló ősi perzsa történet bemutatja, először bizonyára véletlenül történt meg, mikor is az étkezési célra tartályokban félretett gyümölcs magától megerjedt. A történet szerint az így keletkező gázok végeztek a király kedvelt gyümölcsére vigyázó szolgákkal, ezért kezdetben az erjedt italt halálos méregnek tartották. Éppen e méregre volt szüksége a király egyik feleségének, aki szerencsétlenségére egy daliás testőrbe szeretett bele. A szerelmes királyné halálra szánta magát, így evett a mérgező gyümölcsből, és jócskán ivott annak levéből is. Ám a várt pusztulás helyett szíve megkönnyebbült, örömmel telt el, és végül az asszony felszabadultan a király elé perdült és ittas őszinteségében bevallotta neki a más férfi iránt érzett szerelmét. Dzsemsit megrendülve hallgatta meg a vallomást, ám első haragját felváltotta a kíváncsiság ama 2 Borászati füzetek, A bor a magyar kultúrában, 2005/6 3 Borászati füzetek, Németh Krisztina- A szőlő és a bor, mint kultúrahordozó, 2008/6 7

ital iránt, mely még a halálraítélt szívét is megvidámítja. S amikor a király a bort is megkóstolta, az bölcs és megértő döntésre vezette őt magát is: megkegyelmezett a szerelemeseknek és elbocsátotta őket, egyszersmind elrendelte, hogy egész birodalmában ültessenek szőlőt és termeljenek bort. 4 A történet bizonyságot tesz arról, hogy a bor már a kezdetektől fogva megváltoztatja az embert. A fürtökből különböző kémiai változások alkoholos folyadék keletkezik, amelyet elfogyasztva az emberi agyban is tudati változás következik be. Ez okozza misztikus mivoltát. Ennek az átalakulásnak a következménye lehet akár a bátorság, akár az őszinteség, olyan dolgokra késztetheti fogyasztóját, amelyet önszántából talán nem merne megtenni. Nem hiába tartja a mondás is, hogy borban az igazság. A legendák azonban Bibliai kapcsolatot is vélnek felfedezni a szőlőnövény származását illetően. E történetek szerint a növény őshazája nem más, mint Örményország, ugyanis Noé bárkája az Ararát hegyén kötött ki az özönvíz után, ahonnan a galamb egy szőlőággal a csőrében tért vissza. A letelepedés után, Noé és családja szőlőt telepített, és terméséből bort készített. 5 1.2 A borkultúra fogalma Napjainkban egyre többször használatos a borkultúra kifejezés, ám ennek ellenére nagyon kevesen vannak tisztába a szó igazi jelentésével, amely egy rendkívül komplex, több tudományágat érintő fogalomrendszer. Magának, a kultúra szavunknak is több jelentése van, többféle megközelítésből értelmezhetjük. A szociológiatudomány magyarázata szerint A szociológia kultúrafogalma sokkal szélesebb, mint a köznyelv kultúrafogalma. A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom tagjai által elismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják 4 Halász Zoltán: Könyv a magyar borról. Corvina Kiadó, Budapest, 1981. 9-10. oldal 5 Borászati füzetek, Németh Krisztina- A szőlő és a bor, mint kultúrahordozó, 2008/6 8

el, teszik magukévá. A szocializáció nagyobb része a gyerekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik. 6 A szőlő termesztésének, a bor készítésének és fogyasztásának is meg van a maga kultúrája. Amely a leghétköznapibb alkalmaktól kezdve, a képzőművészeteken keresztül, az irodalmi alkotásainkban is megtalálhatóak, bizonyítva a bor szellemi létének elismerését. E lélek is több részből tevődik össze, és a borról alkotott tudásban, véleményekben, cselekvésekben és érzésekben nyilvánul meg. Vagyis nem, hogy saját kultúráját építi, ezenkívül még több területen is generáló hatást végez, hiszen ki ne hallott volna költőkről, művészekről, de akár még hadvezérekről, politikusokról is, akik a bor okozta mámorban alkottak vagy hozták meg döntéseiket. Feloldja a valóságot, így lehetőséget teremt a belső szabadság megtapasztalására, e mámor vezet az egyéni majd az abból kialakuló kultúrákat átható szabadságeszmény kialakulásához Európa szerte. 7 Majdnem minden kultúrában előkerülnek, azon képzőművészeti, irodalmi alkotások, amelyek a szőlő műveléséről, a bor ismeretéről és fogyasztásáról tanúskodnak. Jelen van az ember hétköznapjaiban, csakúgy, mint a népek történelmében, és már említetten a vallásban egyaránt. Az ókor legszámottevőbb kultúrái azokon a vidékeken virágoztak, ahol a legnagyobb odaadással gondoskodtak a búza, az olajbogyó, és a szőlő termesztéséről. Ugyanis e három növény biztosította a fő anyagi forrást, miközben a népek kultúrájára is kihatással volt. Nem csoda, hogy a bor az egyetlen alkoholos ital, melynek kultusza és kultikus tevékenysége alakult ki az évezredek során. Ám e befolyás nem állt meg a művészetek, a hagyományok, és a vallás terén. Tovább él mindennapjainkban, legyen szó gasztronómiáról, egészséges életmódról, turizmusról vagy az emberi kapcsolatok alakulásáról. 8 6 Andorka Rudolf 7 ifj. Zilai János, Bor és mítosz,mezőgazda Kiadó, 2002 8 Borászati füzetek, Németh Krisztina- A szőlő és a bor, mint kultúrahordozó, 2008/6 9

1.3 Borkultúra Magyarországon Tokaj szőllővesszein Nektárt csepegtettél. (Kölcsey Ferenc, Himnusz) A bor és a magyar nép kapcsolata különösen szorosnak mondható, ezt szimbolizálja a Himnusz idézete is, hisz nincs még egy olyan nép, amelynek himnuszában említésre kerülne. Ez egyszerre fakad az italnak a magyar gazdaságban betöltött kiemelkedő fontosságából, és az emberek borhoz kötődő érzelmi viszonyából. A bor kifejezi, mind pozitív, mind negatív jellegét tekintve a magyar ember lélektanát. Népünket a borivó népek közé sorolja Hamvas Béla, szemben a sörivó, és az alkalmanként erőszakos cselekedetekkel saját történelmüket alakító, pálinkaivó népekkel. A miénken kívül ilyen bornépek, az ókori kultúrával rendelkező görögök, a dalmátok, a spanyolok, illetve a manapság legnagyobb hírnévnek örvendő francia és olasz borvidékek. E nemzetek nem rendelkeznek túlzott cselekvési vággyal, mely akár a többi nép megváltására késztetheti őket, a bor az amely megvédi őket e absztrakciótól. 9 Más oldalról Szekfű Gyula a magyar bortermelő lelki alkatáról írott tanulmányában a provincializmusnak egyfajta retrográd borízlésében való megnyilvánulására utalt. Akárhogy is, a borban, mint közös emberi kultúrkincs egyik fontos elemében, s egyben mint meghatározott tájhoz és annak szellemiségéhez kötődő spirituális italban magunkra ismerhetünk. 10 A régészeti és történeti kutatások eredményei bizonyítják, hogy hazánk területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt, így honalapító ősatyáink viszonylag fejlett, tudatos művelés nyomait találtak. A kelták munkájáról van a legtöbb adatunk, de a dákok hozzájárulása is meghatározó a szőlőkultúra megteremtésében. A Kárpát-medencébe letelepedő nép tovább fejlesztette a fölművelést, ezen belül nagy hangsúlyt fektetve a szőlészetnek. Az Árpád-ház uralkodásának idejéből fennmaradt írásos emlékek szintén ezt bizonyítják, mely fellendülést a kereszténység elterjedése csak tovább fokozott. Az Anjou-korban megnövekedett a bor exportja, így egyes borvidékek - többek között a soproni is- fontos kereskedelmi központok lettek. Hunyadi Mátyás pompakedvelő 9 Borászati füzetek, Helyzetkép az elmúlt fél évszázad magyar borkultúrájáról, 2003/3 10 Borászati füzetek, A bor a magyar kultúrában, 2005/6, 20.oldal 10

életmódjának nélkülözhetetlen része volt a minőségi bor, mely olykor akár a szökőkutakból folyt, hogy elkápráztassa a külföldi vendégeket. A Mátyást követő Jagelló-korban, majd a török hódoltság alatt, már kevésbé beszélhetünk töretlen fejlődésről, ám ennél jóval többet ártott a 17. században kezdődő ún. felszabadító háborúk kora. A Német-római birodalom zsoldos katonái többet ártottak, mint a törökök, hisz velük ellentétben nem tekintették Magyarországot a jövőbeni hazájuknak, nekik csak egy újabb megbízás volt a lerohanása. A Habsburg-politika tovább rontott a helyzeten. Hazánk ipar nélküli, csupán élelmiszerellátó tartománnyá való lefokozása jócskán sújtotta a borkereskedelmet is. A legnagyobb csapás a vámrendszer lett, melynek következtében betiltották az Ausztrián túl nyúló borexportot, az osztrák tartomány szőlészetének és borászatának fellendítése érdekében. A 19. század végén nem várt, katasztrofális természeti csapások érték a magyar szőlőtermelést. Először a filoxéria, majd a peronoszpóra terjedése okoz károkat, az akkor már tudatos, minőségre törekvő termelésben. Ám e járvány pusztításának köszönhetően ismerték fel a futóhomok használatának előnyeit, a filoxéria ugyanis nem képes megélni a nagy kvarctartalmú talajon. Akárhogyan is alakult hazánk gazdasága és történelme az évszázadok során, a szőlőtermesztés a borkészítés egymástól elválaszthatatlanul fejlődött, fejlődik az ókortól egészen napjainkig, a borfogyasztás kultúrájával együtt. Az időnként pusztító háborúk, vagy gazdasági változások, válságok visszavettették a fejlődést, azonban a békés időszakok mindig kedvezően hatottak Magyarország évezredes borkultúrájára. 11 A már említetten jótékony hatású mértékletes borfogyasztás a magyar kultúrában is nyomot hagyott. Krúdy Gyula, színes íróegyéniség, a gasztronómiai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotója írásaiból világosan érthető ama kapcsolat, amely a magyar bortermelőt, vendéglátóst és borkedvelő, borfogyasztó embert társadalmi és történelmi összefüggésben összeköti. A bor nem más, mint bizalmi cikk. Az étteremtulajdonos, kocsmáros évtizedeken át ugyanazon termelőtől rendel, akinek borai miatt is a vendégekből, törzsvendégek lettek. 11 Török Sándor- Mercz Árpád: Magyar borkultúra, Mezőgazda Kiadó, 1995 11

1.4 Szervezetek a magyar borkultúra védelméért Több országos szervezet szakosodott a magyarországi borkultúra védelmére. Céljuk többnyire, hogy a borászat szakmailag tovább fejlődjön, illetve, hogy a köré épített kultúra továbbra is jelentős legyen hazánkban. Az általam kiválasztott három egyesülésen keresztül bemutatom a fő törekvéseiket és működésük lényegét. 1.4.1 Magyar Bor Akadémia Alapszabálya szerint az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása. Az Akadémiának jelenleg 17 örökös, 88 rendes és 28 tiszteletbeli tagja van, közülük több szakmabeli elismert személyiség mellett, művészek és közéleti szereplők is megtalálhatók. Elnöke Dr. Kállay Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Bor Akadémia adja át minden évben Az Év Bortermelője díjat, amely cím nem egy bor kiváló minőségéért, hanem a borász hosszú éveken át végzett munkájáért, borainak folyamatos, magas minőségéért, és a belföldi és külföldi versenyeken egyaránt elért eredményekért kapható. De persze meghatározó a marketing, a külsőségek, a borász személye és az iránta érzett szimpátia is. Eddig sajnos még soproni bortermelő nem vehette át a díjat. Legutoljára, 2011-ben Vida Péter, szekszárdi borász munkásságát díjazták. Ezenkívül szintén pályázatott hirdettek Az év Boros Könyvére. 12 1.4.2 Magyar Borrendek Országos Szövetsége A Magyarországon működő borrendek célja, az egyed borvidékek, termelőhelyek, és általában a magyar bor hírnevének megvédése és növelése. Számukra a szőlészet és a borászat összeköthető a vidék kultúrájával, történelmével, szokásaival és ezáltal a bor fogyasztóival is. Számukra a kulturált borfogyasztás elengedhetetlen, lovagi tekintélyükkel hozzájárulnak az általuk képviselt borvidék termékeinek minőségvédelméhez, jó hírének megóvásához, továbbépítéséhez. A szakmai célokon túl, törekednek, hogy a bor szeretetét minél szélesebb körrel megismertessék, és a bor összetartó ereje révén újabb borbaráti társaságokat, borközösségeket hozzanak létre, a társadalomnak nem csak a szakmával 12 Magyar Bor Akadémia hivatalos honlapja, www.magyarborakademia.hu, letöltve: 2012. május 8. 12

foglalkozó tagjaiból. A Szövetség a borrégiókhoz tartozó rendek élén áll, és örömmel segíti és irányítja azok tevékenységeit. Meggyőződésük, hogy az elhivatottságuknak köszönhetően rendelkeznek azzal a dinamizmussal, erővel, amellyel megtartják méltó helyüket a magyar szőlő- és bortermelő társadalomban. 13 1.4.3 Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft 1991-ben jött létre a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft, amelyet a hasonló nevű Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány hozott létre. A Kht. céljai között szerepel többek között: a bor termelési és fogyasztási kultúrájának emelése, a termelés és fogyasztás egységének megteremtése, a szemlélet- és struktúraváltás elősegítése az ágazatban a meglevő értékek megőrzése mellett, szakmai összefogással, a társadalmi figyelem felkeltése az ágazat iránt; kistermelők támogatása, a borfogyasztás kultúrájának emelése, s ezzel küzdelem az alkoholizmus ellen, a borturizmus fejlődésének elősegítése.a Társaság céljai megvalósítása érdekében rengeteg különböző feladatot lát el, amely közül íme néhány: Országos Takarékszövetkezeti Borverseny szakmai szervezése (1999 óta évente), Egri Bikavér Konferencia és Nemzetközi Borverseny társrendezése (2002 óta évente), Csopaki Nemzetközi Olasz Rizling Borverseny szakmai szervezése (2003 óta évente), Szent Márton Újbor Fesztivál és Évjárat Értékelő rendezése (2003 óta évente), VinAgora Nemzetközi Borverseny évente Nemzetközi borversenyekre magyar minták eljuttatása Rosalia rosé fesztivál Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál szervezője, Borongoló-Borutak Magyarországon háromnyelvű, országos kiadvány szerkesztése és kiadása (harmadik kiadás 2003-ban). 13 Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének hivatalos honlapja, www.borrendek.hu, letöltve: 2012. május 8. 13

Mind a három szövetség egyetért abban, hogy Magyarország borászata napjainkban is jelentős alkotóeleme a hazai mezőgazdaságnak. Ezért érdemes azt fejleszteni mind technikailag mind pedig a marketing és a kommunikáció szempontjából. Az erre a célra kiírt pályázatok, a rendezett konferenciák, a versenyek, és bor jegyében zajló fesztiválok, programok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a borkultúra nem veszítsen jelentőségéből. E kezdeményezéseknek is nagyban köszönhető, hogy egyre szélesebb körben vállnak ismertté boros hagyományaink, és, hogy egyre több ember értékeli a bort, mint kultúrahordozót. Természetesen, ezek a kezdeményezések önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy a minőségi borfogyasztás kiszorítsa az olcsó, gyenge borokat a piacról, ahhoz gazdasági változásokra lenne szükség. 2. MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEI Éghajlatát tekintve, Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, három nagy éghajlati terület is hatással van rá, az óceáni, a kontinentális és a mediterrán klíma. Az időjárásra jellemző a változékonyág, a szeszélyesség, és a szárazság. Ez betudható a Kárpát-medencébe való bezártságnak, ám egyes területeken hangsúlyosabban megmutatkozik, mint pl. az Alföldön. Az évi átlagos középhőmérséklet 9-és 10 C között ingadozik. Az év legmelegebb hónapjában, júliusban az átlagos középhőmérséklet értéke 20,0 C-ig is emelkedhet, majd januárban 2,1 C-ig csökkenhet. Az ország évi átlagos csapadékmennyisége 500-1000 mm. Emiatt, az éghajlati sokszínűség miatt az egyes borvidékek is jelentősen eltérnek, még abban az esetben is, ha földrajzilag közel fekszenek is egymáshoz. 1. ábra Magyarország borvidékei, forrás: http://itthon.hu/bor-gasztronomia/magyarorszag-borvidekei 14

Magyarország a tradicionális európai bortermelő vidékek közé tartozik. A talaj és a klíma változatosságának köszönhető a tény, hogy 22 borvidék található hazánkban, melyek csaknem az egész ország területét magukba foglalják. Három található közülük az Alföldön,- területnagyság szempontjából a termőterületek 45%-át teszik ki- négy Észak- Magyarországon, a maradék tizenöt pedig a Dunántúli régió nevezetességei. A legtöbb borvidékünk nagysága átlagosan 1000-5000 hektár, azonban a legnagyobb, a kunsági 25.600 hektáron terül el, míg a két legcsekélyebb, Mór és Somló bortermelő vidékének mérete 1000 hektárnál kisebb. 14 Azonban bizonyos feltételeknek teljesülnie kell, ahhoz, hogy egy térség borvidéki rangot kaphasson. E területeken a szőlőültetvények részarányának jelentősen nagyobbnak kell lennie, mint a 22 vidék közé nem sorolt országrészeken. Továbbá kikötés, hogy összefüggő, nagy kiterjedésű termőföldek is megtalálhatóak legyenek. Minden egyes régiónak meg van a maga sajátossága, amely segít megkülönböztetni azt a többitől. E egyediség sok mindenből adódhat, például a földrajzi, ökológiai feltételekből, a szőlőfajták összetételéből, a borkészítési módszerekből, hagyományokból, vagy akár a borászati célokból is. A híres bortérségeknek mindig vannak helyi tradíciói is, mert ahol eredmények születtek, ott előbb vagy utóbb szokások és ünnepek is kialakultak. A felsorolt kritériumok mellett még teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a térség lakosainak egyik fő megélhetési forrása legyen a bortermelés, társadalmi jelentőséggel bírjon. 15 A szőlőtermő országrészek csaknem a legszebb magyar vidékek is egyben. A Bodrog és a Tisza szegélyezte Kopasz-hegy ad otthont a Tokaj-hegyalja borvidéknek, hazánk talán leghíresebb borrégiójának, amely az utóbbi évtizedben próbálja visszaszerezni azt az elismerést, amit már egyszer évszázadokkal ezelőtt kiharcolt. Részrehajlás nélkül lehet állítani, hogy az ott termelt édes bor a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő helyen áll. A borvidéken kizárólag fehérborok készülnek, - az öt helyi szőlőfajta a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály, a Zéta és a Kövérszőlő- azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a száraz borokra is. Ám a borkedvelők körében Tokaj neve egyet jelent az Aszú, és a késői szüretelésű borok otthonával. Illat- és zamatgazdag, szép savakkal ékes, rendkívül koncentrált, titokzatos és harmonikus a jó tokaji bor, melyet a világon másutt föl 14 Gourmandnet, Magyar borvidékek, http://www.gourmandnet.hu/barpult/site.php?tpl=theme&id=103, letöltve: 2012. március 23. 15 Török Sándor- Mercz Árpád: Magyar borkultúra, Mezőgazda Kiadó, 1995 15

nem lelhető magasságokba tudnak emelni olyan alkotók műhelyek, mint Szepsy István, a Disznókő vagy az Oremus. 16 Egyre több külföldi befektető látja meg, hogy mekkora ehetőség rejlik e borvidékünkben, így egyre több külföldi tulajdonban lévő birtok és pincészet jelenik meg a környéken. A Bükk hegység délnyugati lankáin fekszik az Egri borvidék. A Dobó István várkapitány és katonái által védett egri várat, 1552-ben török támadás érte. A többszörös túlerővel rendelkező török sereget, azonban mégis sikerült levernie a vár védőinek. A történet úgy tartja, hogy az ostrom idején vörösbort fogyasztó magyar katonák új erőre kaptak, amely elrettentette a támadókat. Szerintük a magyarok a bika vérét itták, attól lettek olyan erősek. Innen kapta nevét a ma ismert tüzes, fűszeres Egri Bikavér. Ami a földrajzi adottságokat illeti, a borvidéket a legjobb feltételek jellemzik, a terület 97 százaléka kiváló lehetőséget biztosít a bortermelők számára. 17 Talán az egyik legszebb és leghangulatosabb borrégió, a Balatont körülölelő borvidékek összessége. A déli és északi part borvidékei mellett a zalai, ma már a Balaton-melléki nevet viselő területet, továbbá a fajtaszerkezet és a badacsonyihoz hasonló vulkáni talaj illetve a földrajzi közelség miatt a Somlót is ide soroljuk. Ha történelmünk az évezredek során szerencsésebben alakult volna, a Balaton egy lenne a világ leglátogatottabb, meleg vizű turisztikai célpontjai közül. De tudjuk, hogy a történelemben nincs olyan hogy mi lett volna, ha, így a múlt megmásíthatatlan tényei miatt, épp a turizmus az, amely megakadályozza a fejlődést. Többek között ennek az oka, hogy a szőlőtermő területek fel lettek parcellázva, így az gazdaságos földművelésre nem alkalmas. Továbbá probléma még az őslakosok elkényelmesedése, vagyis az, hogy a kétkezű munka helyett inkább választják a könnyebb utat, és élnek meg szobáztatásból, vendéglátásból. Végül pedig az egyik fő akadály az ide áramló turisták ízlésvilága, amely miatt a pincék tömegesen álltak át az édes borok készítésére, aminek következtében az a kép alakult ki az emberek fejében, hogy a Balaton édes borokat termő hely. 18 De ott van még Villány, amelynek jelentősége a kilencvenes években megváltozott, így mára a borok neve mellé jellegzetes illatanyag, íz és zamat is párosul. Itt épült ki az országban először teljes értékű eredetvédelmi rendszer, amelyből látszik mennyire fontos a 16 Tokaji borvidék, http://tokaji-borok.info/tokaji-borvidek, letöltve: 2012. március 27. 17 Dlusztus Imre- Kaiser Ottó: A szép magyar bor, Pécsi Direkt Kiadó, 2005 18 Dlusztus Imre- Kaiser Ottó: A szép magyar bor, Pécsi Direkt Kiadó, 2005 16

vidék számára a hagyományok, az értékek megbecsülése. Ám a hagyomány tisztelete mellett, - amelyhez hozzátartozik a portugieser, a kadarka vagy a siller bor készítése isfontos a folyamatos megújulás. Számos helyi pincészet a legmodernebb technológiával dolgozik, amely meglátszik a gazdák borversenyeken, illetve a kiállításokon elért eredményein is, eddig hat alkalommal lett villányi borász vagy pincészet, az Év Bortermelője vagy az Év Pincészete. 19 Ha a Vida, Dúzsi, Heimann, vagy akár a Vesztergombi nevet halljuk, akkor Szekszárd vörösborai jutnak eszünkbe. A szekszárdi borvidék is imponáló fejlődésen ment keresztül az utóbbi időkben, amelynek köszönhetően az helyi borok nem csak országszerte, de külföldön is nagy elismerésnek örvendnek. Továbbá nem elhanyagolható az a munka sem, amelyet a helyiek vittek véghez annak érdekében, hogy minél kedveltebb turisztikai helyszín legyen. Ennek, és a borok minőségének, hírnevének köszönhetően évről-évre nő a borvidékre látogatók létszáma. 3. SOPRON, A KÉKFRANKOS FŐVÁROSA A soproni borvidék egy, a legrégebbi hagyományokkal rendelkező magyarországi borvidékek közül. Magyarország legnyugatibb pontján, az Alpok lábainál, és a Fertő tó ölelésében fekvő, 1533 hektáros régiót előbb a rómaiak és a kelták szorgalma, majd a németajkú telepesek munkája alakította, egészen a 20. század közepéig. 2. ábra Kilátás a szőlőből Sopron városára 19 Villányi borvidék, http://villanyiborvidek.hu/hu/villanyi-borvidek, letöltve: 2012. április 15. 17

3.1 A keltáktól a királyi privilégiumig A borvidék múltja közel 3000 évvel ezelőttig vezethető vissza, az akkori kelta telepesek felismerték az éghajlati és természeti adottságokat, így a szőlőművelés lehetőségét is. A későbbi Római Birodalom idején Scarbantia névre keresztelt város idején épült a híres borostyánkőút. Ennek segítségével kapcsolódtak be a helyi termelők az európai borkereskedelembe, és amelynek maradványai máig megtalálhatóak a város bizonyos pontjain. A honfoglaló magyarság csak 907-ben telepedett le a térségbe. A római és a magyar uralkodás alatt, a Frank Birodalom bajor telepesei művelték az ültetvényeket. Drinóczy György csornai kanonok Böngészet Sopron megye ismeretéhez című Sopron városának szőlője fejezetében -, 1847-ben írt feljegyzése szerint (Soproni Levéltár) egy 1230-ban keltezett ajándékozási szerződés már említi az ősi soproni szőlőfajtákat, a furmintot (Zapferen), a fejérfoltost, a fejérgohért, a barna szőlőt (vadfekete), a gyöngyfejért és a sárfejért. 20 Ami a további írásos emlékeket illeti, az 1277-es IV. László által kibocsátott városalapító oklevél említi a dézsmabor beszolgáltatásáról szóló rendeletet. Húsz évvel később III. András városi privilégiumként adta, a helyi borok szabadon szállíthatóságát, mindenfajta vámkötelezettség nélkül. 3.2 Sopron a borkereskedelem központja A lakosok mindennapi életét a szőlők művelése és a borok készítése jellemezte, amelynek tudatában nem is csoda, hogy Károly Róbert uralkodása idején, a királyság legjelentősebb bortermelő vidékévé, sőt a közép- európai terület központjává is vált. A király megtiltotta a határvidékeken élő ispánoknak, hogy a boraikat szállító soproni gazdákat megállítsák, vagy akár megsarcolják. Ellenben a városba érkező idegen borokat egyenesen az utcák köveire önthetik. E történet is mutatja, hogy bőven volt mit kivinni innen, és bőven volt mit behozni a város falai közé, 21 és már a 14. század elején, Magyarország egyik legjelentősebb bortermelő vidékévé vált, Európa szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokkal. A soproni lakosok fő foglakozása ekkoriban a szőlőtermesztés, a borkészítés és a borkereskedelem volt. Az ország többi borvidékével ellentétben, a soproni borospincék 20 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 14. oldal 21 Dlusztus Imre- Kaiser Ottó: A szép magyar bor, Pécsi Direkt Kiadó, 2005 18

sajátossága, hogy nem a szőlőültetvény területén, hanem a városon belül, a borosgazdák lakóházai alatt voltak, így helyben tudták értékesíteni áruikat. Ám Sopron évszázadokon küzdött az idegen borok behozatala ellen, legyen szó akár külföldi, akár belföldi termékről. A bor- és a borkereskedelem védelme érdekében, szigorúan megtiltották a más vidékekről származó borok behozatalát, amire privilégium jogosította fel a várost. Zsigmond király pedig engedélyezte, hogy ha bárki vét a törvény ellen, a helyiek az idegen árut, az utcára kiönthessék. Később pedig az idegen nedűket csak magas díj ellenében engedték ki a város falai közül. A 16. század elejére, a borvidék az európai kereskedelem központjává nőtte ki magát, ahonnan többek között Lengyelországba, Morvaországba, Németországba és Sziléziába is szállítottak borokat. 22 A város borprivilégiuma 1850-ben megszűnt, és a gazdapolgároknak csupán a saját termelésű mustjuk és boruk, körzetenként külön időben, saját teleknél való közvetlen árusításának joga maradt fenn. Ezt a fajta árusítást Buschenschank-nak hívják. 3.3 Filoxériavész 1872-ben jelentkezett Magyarországon először, a már Európában pusztító filoxériatetű, amely rendkívül gyorsan terjedt. Sopronban 1890-ben észlelték először a város határában a járványt, amely ekkor még csupán két helyen mutatkozott, ám öt évvel később, már több mint kétezer fertőzött helyet regisztráltak. Sajnos a betegség terjedését nem lehetett megállítani, az egyetlen járható út az újratelepítés volt. Sorban oltották be a szőlőtőkéket, amelyhez ún. Riperia sauvage alanyvesszőt használtak fel, és évente több százezer újat állítottak elő. Ám a gazdák nem sokáig örülhettek az oltvány sikerének, ugyanis újabb betegség, a peronoszpóra támadta meg az ültetvényeket, ám szerencsére egy ügyesen kiválasztott rézgálicos- oltott meszes permetezés sikeresen megállította a továbbterjedést. 23 3.4 Megcsonkított borvidék Azonban a pusztító betegségek legyőzése után újabb csapás érte a borvidéket. A Trianoni békeszerződés után, Ruszt szőlőterülete Ausztriához került, és ezzel kettészakadt az ősidők óta összetartozó borrégió is. Továbbá a II. világháború után, a Sopronban élő, de magukat németeknek valló borászok is kikényszerültek költözni. Az így gazdátlanul maradó szőlők 22 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 23 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 19

művelését az állam vette át, ezzel jelentősen csökkent a magántulajdonban lévő birtokot száma. Ám a németajkúak helyére érkezők nagy része nem értett a szőlőműveléshez, így félő volt, hogy tönkremegy, elveszíti hírnevét a borvidék. Így nem túlzás azt állítani, hogy a poncichterek kiköltöztetésével együtt a borkészítés tudományát is kiirtották, és mindent előröl kellett kezdeni. Megkezdődtek a nagyarányú szőlőtelepítések és a nagyüzemi feldolgozások is. Ennek következtében az addigi szőlőterületek nagysága megduplázódott. A kékfrankos szőlő szakszerű feldolgozását a Soproni Állami Gazdaság kezdte el, ám ez sem emelte a borvidék hírnevét, mert a legjobb minőségű termékeket felvásárolták, és más néven értékesítették. Az export piaca is megváltozott, a korábbi svájci, németországi és ausztriai szállítások helyett, az orosz piacon való értékesítés vált meghatározóvá, akik nem igen törődtek a borok minőségével. 3.5 Rendszerváltás A rendszerváltás új reményeket ébresztett, a borászokban, ismét lehetőség nyílt családi gazdaságok alapítására. A KGST- piacok összeomlása után, már nem tudta az Állami Gazdaság értékesíteni a szocialista országokban a borait, eladósodott. 1995-ben privatizálták. Dolgozóiból pedig két új társaság alakult, az Ady Endre úton található feldolgozóüzemet és pincét a Sop-Vin Kft., míg a Rákóczi utcai pincét a Vinex Kft. vásárolta meg, és működteti még most is. Az ekkor kezdődő új korszak résztvevői pedig azóta bizonyították, és bizonyítják most is, hogy képesek az új célok megvalósítására a Soproni Borvidéken. 3.6 Soproni poncichterek A soproni borvidék történelmét olvasva, talán bizonyosságot nyert, hogy a környék lakóinak mindig is fontos szerepet játszott az életében a szőlőművelés és a borkészítés, főként a borosgazdágnak. Akiknek pedig nem ez volt a fő foglalkozások, azokra is jellemző volt saját kiskertjük, szőlőskertjük művelése. Már említésre került, hogy helyi sajátosságként, nem a kertek területén, hanem a városon belül találhatóak a borospincék. Ezt indokolhatja a gyakori határváltoztatás, - a pincetulajdonosok szerették tehát biztonságban tudni boraikat és a szőlősbirtok utódok közti felosztása, amikor is az így létrejött parcellák túl keskenyek voltak, ahhoz, hogy pince épülhessen rajtuk. Azoknál a házaknál, ahol borkimérés folyt, az utcafrontra kiakasztott szalmakoszorúk, szalmakötegek, azt jelezték, hogy ó-bort lehet kapni. Ha pedig friss fenyőágakat lógattak ki a ház falára, akkor újborral kínálták a betérő vendégeket. Piros, illetve fehér szalaggal 20

szimbolizálták, hogy vörös, vagy fehérbor kapható. A cégérben megtalálható üveg a palackos kimérést jelzi (Flaschenschank). A város utcáin sétálva, még ma is rengeteg helyen megfigyelhetőek e hagyományok megtartása. A külső- és belső városfal között lévő terület, az ún. gazdanegyed, ahol a szőlőtermelők laktak. Ez alatt elsősorban a Szent Mihály utcát, a Gazda utcát, a Balfi utcát és a Szeder utcát értjük, de jelentős mennyiségű borász lakott még a Halász-, a Kis-, és a Szélmalom utcában is, a város nyugati részében pedig az Újteleki-, a Hátulsó-, és a Rákóczy utcában. A borkereskedő társadalom három rétegre osztható, a gazdapolgárokra (Wirtschaftbürger), a szőlősökre (Weingärtner) és a napszámosokra (Hauer, Taglöhner) mint a nevük is mutatja, vagyonuk olyan kicsi, hogy még a megélhetésre is kevés, ezért másoknak dolgoztak napszámba-. A 18. században egy elhatárolódási törekvés volt megfigyelhető, amelyet a gazdagodó, egyre tehetősebb külvárosi polgárság indított, és ami által társadalmi megbecsülésre törekedett. A szükséges munkaerőt a betelepülők biztosították számukra, lakóhelyeiket pedig a belvárosi polgárságtól bérelték. Azelőtt évszázadokon át az volt a szokás, hogy a bortermelő lakosság, polgáreskü tétele után, magát csak polgárnak nevezte, míg a borkereskedők nevük elé bátran a bürgerlicher jelzőt illesztették, ezzel is erősítve a különbségeket. Ám a szőlőtermelők, - akik szintén rendelkeztek polgárjoggal, ám többnyire bérházban éltek - is szerették volna megkülönböztetni magukat, így először a Wirtschaftsmann, majd a bürgerlicher irtschaftsmann, végül pedig a Wirtschaftsbürger jelzőt viselték. Azonban gazdapolgárok más kiváltságokat is élveztek, ilyen volt a szántógazdálkodás, az ehhez szükséges felszerelés és ház vagy részház birtoklása. Továbbá öltözködésükben is fellelhető volt a különbség. Ha már a soproni társadalmi rétegeket kutatjuk, nem feledkezhetünk meg a Ponzichterekről sem mai elterjedt írásformája a poncichter alak-. Ők azok a németajkú szőlőművesek, akik a szőlőültetvények sorai között babot is termesztettek. Az ugyanis nem árnyékolta be a szőlőtőkéket, a babnövény gyökerén pedig olyan nitrogéngyűjtő baktériumok élősködnek, amelyek kedvezőek a szőlő számára is. Továbbá fagy esetén, a kieső hasznot a bab eladásával pótolni tudták. Tehát e társadalmi réteg kategorizálása nem vagyoni, hanem 21

tevékenységi alapon történt. Így poncichter lehetett az is, aki csupán bérelte kertjét, de akár az a gazdapolgár is, aki szintén foglalkozott babtermeléssel. 24 3.7 Híres borászok és borospincéik A szakértők szerint több ezer négyzetméternyi területet foglalnak el Sopron város pincéi, amelyek közül még ma is a legtöbb borospinceként funkcionál. A középkorban kialakult kereskedelem a későbbi évszázadokban is jelentős maradt. Nem csupán külföldről jöttek hazánkba bort vásárolni, hanem a helyiek is szállítottak a világ minden tájára, erről tanúskodnak a hatalmas pincék is. Minden egyes, régi, földalatti építménynek megvan a saját története, ráadásul közülük nem egy még feltáratlan maradt. A város három legnagyobb, ismert pincéje a Lenck, a Russ, és a Flandorffer család nevéhez fűződik. Ezek közül is, 1755 óta a Lenck család tulajdonában lévő, Rákóczi úti a legnagyobb. Mind a pince felett épült ház homlokzatán, mind pedig a betonhordókon látható a család címere. A család generációkon keresztül foglalkozott szőlőtermesztéssel és borkereskedéssel, többek között a mai Rijeka kikötőjébe is szállítatott hordókat. Ám a filoxéria, és néhány szerencsétlen beruházás következtében el kellett adniuk a pincét, amely a rendszerváltás óta a Vinex Kft. tulajdonában van. 3.8 Napóleon bora, a kékfrankos legendája A borrégió védjegye a nem véletlenül a kékfrankos, hiszen itt található az országon e szőlőfajta legnagyobb kiterjedésű ültetvénye, összesen 1136 hektáron. Persze ezek után hihetné azt az ember, hogy borvidéken kizárólag a vörösborok készítésén van a hangsúly. Ám e általánosítással ellentétben egészen az 1800-as évekig bezárólag amikor is az egész Európát pusztító filoxéria járvány Sopron városát is elérte a fehérszőlő volt többségben. Csak ezek után került előtérbe a máig is a vidék zászlósboraként ismert kékfrankos. Magyarországon először 1923-ban került eladásra ilyen nevű bor, egy évtizeddel később, pedig már soproni kékfrankosként vált ismertté a fogyasztók körében. A filoxériavész után pusztított a peronoszpóra, ám ezek és minden történelmi nehézség ellenére a borvidék mindig talpra tudott állni. Először 1987-ben Sopron a szőlő és a bor 24 Horváth Ferenc, Külön borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 22

városa, majd 2003-ban Sopron, a kékfrankos fővárosa címet kapta, amely azóta szlogenként funkciónál bárhol az országban. 25 A bor nevét a szóbeszéd szerint, a következő történet alapján kapta. Amikor 1809. május végén, Napóleon katonái elfoglalták Sopront, nagyjából 1055 hold szőlőültetvény tulajdonosai voltak a helyi polgárok. A város történelmében a féléves megszállás mély nyomot hagyott, ám ekkor született meg a kékfrankos legendája. A francia hadsereg tagjainak minden napra 7 deci fejadag volt kiszabva, ezenkívül pedig csak este kilenc óráig ihattak bort, természeten fizetőeszköz ellenében, amely a frank volt. Ám a borászoknak hamar feltűnt, hogy a katonáknak kétféle pénzük van. Egy, a fehér frank, amellyel a hadi kiadásokat finanszírozták, és amely kevésbé volt értékes, mint a régebbi időkből származó, kék frank. Ennek tudatában a borosgazdák csakis a kék színű pénzért cserébe voltak hajlandóak kitölteni legjobb minőségű boraikat. Így maradt rajta ezeken a kiváló italokon a kékfrankos név. Mint minden legenda, ez is jól hangzik, ám igazságtartalma igen csekély. Hisz erre a korszakban már említetten, a fehérbor volt a jellemző, és csak a filoxériavész után jelent meg nagyobb mennyiségben a kékfrankos szőlő. Ám ami ennél is nagyobb bizonyíték a történet igazának megdöntése érdekében, az az, hogy 1809-ben semmiféle papírpénz nem volt forgalomban Franciaországban. 26 3.9 Borvidék a világörökségben Nem csupán a soproni borvidék történelme a kedvező, hanem fekvésének sajátossága, amelynek következtében a tó vize tükörként melegíti fel a napfényt. A folyamat érlelő hatásán kívül, a vízfelület párolgása is kedvező klímát biztosít a szőlőtermesztéshez. Ráadásként a löszben, csillámpalában, mészben és agyagban gazdag termőtalaj garantálja a több évezredes szőlőkultúra folytatását. Természetesen a mai világban már ötvöződik a tradíció, a fejlődéshez, fejlesztéshez elengedhetetlen technológiai újításokkal. Aki a környékre látogat, rendkívül változatos tájakon barangolva ismerheti meg a soproni borvidéket. Kontinentális, alföldi sztyeppek, szubmediterrán dombok, az Alpok hegyei, és a Fertő tavat körülölelő, osztrák és magyar települések amelyeket 2001 óta, a kultúrtáj 25 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 26 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 23

nevet viseli, és a világörökség részeként tartanak számon- övezik a térséget. Maga a tó már önmagában is környezetvédelmi terület az UNESCO 1979-ben rezervátummá nyilvánította - hiszen Európa jelentős méretű vadvize, és a kontinens legnagyobb sósvizű tava. A térség természeti szépségein kívül, jelentős a környező települések építészete is. A 18.-19. században épült kastélyok további látnivalókat jelentenek a turisták számára. Annak ellenére, hogy a tó területének háromnegyede a szomszédos Ausztriában fekszik, olyan egységesnek tekinthető, amelyre nincsenek hatással a földrajzi határvonalak. Magyar szemszögből a Fertő-Hanság Nemzeti Park, Fertőboz, Fertőrákos központjában található műemléki jelentőségű településrész, illetve a fertődi Esterházy-, és a nagycenki Széchenyi kastély és környezete tartozik a világörökséghez, valamint az ütközőzónaként említett Balf, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőújlak települések. Az osztrák oldalon pedig a Neusiedlersee Seewinkel Nationalpark vizes élőhelyeinek területe és a műemléki védelem alatt álló Ruszt (Rust) belvárosa. Már a római kor óta meghatározó volt a táj szőlőkultúrája. A szőlőtermelésre használt terület kiterjedése és elhelyezkedése a 18. század óta nem változott. A monarchia korszakában Sopron- ruszt- pozsonyi néven ismert területet szintén a hasonló fajták és művelési módok jellemeztek, persze a technológia az évszázadok során rengeteget fejlődött. A már említett filoxéria, és peronoszpóra általi pusztítás, és a történelmi események által befolyásolt határváltozás során a borvidék is kettészakadt, ettől kezdve külön-külön fejlődtek az elszakított területek. Az eltérés megmutatkozik abban is, hogy míg napjainkban a ruszti régió fehér- és aszúborairól híres, addig nálunk a kék szőlő termelése a mérvadó. A térség történetét egészen az i.e. VI. évezredig tudjuk nyomon követni, és megismerni a feltárt régészeti leletek és a kor településmaradványai révén. A térséget először a kelták, majd a rómaiak lakták, amely nép kultúrájára jellemző gyógyfürdő, és két fertőrákosi villa is fennmaradt. A tó mindkét oldala közkedvelt volt a letelepedők számára, a településeik főutcáin még ma is jól megfigyelhetőek a XVIII. század építészeti szokásai. Továbbá ekkor épült a borvidék két védjegye is, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyikastély is. A Fertő tó/ Neusiedlersee régió jelenlegi formájában tehát folyamatos és dinamikus fejőséd eredménye, mely szemléletes példája annak, hogy a különböző emberi kultúrák hogyan tudták lakótereiket ezzel a különleges és változatos természeti környezettel hasznos 24

együttélésben kialakítani. ez a természeti és földrajzi feltételek mellett a föld használatának, valamint az állattenyésztésnek és a szőlőkultúrának az eredménye. 27 3.10 Vinum Civium Fifelissimorum - A leghűségesebb polgárok bora Szép, ám ma már sajnos nem folytatott hagyomány, a soproni kékfrankos védelméről szóló próbatétel. A Vinum Civium Fifelissimorum Borrendet 1985-ben alapították, amely társulás célja, hogy a Soproni borvidék önálló szőlő-, és borfajtájává vált, kékfrankos iránti hódolatot kifejezzék, innen is ered a leghűségesebb polgárok bora elnevezés. A rend működése a régi időket idézi vissza, amikor is nem lehetett idegen bort behozni a városba, ám ha mégis megtörtént, akkor azt az utca kövére lehetett önteni. Így próbálták megvédeni a helyi termelők borainak tisztaságát. A borrend tagja az a személy lehet, aki képes megkülönböztetni a soproni kékfrankost a többi bor közül. A próbatétel menete röviden a következő: Amikor megszólal a trombitaszó, mindenki tudja, hogy idegen bor érkezett a városba. A rend jelöltjének kell a bort összevetnie a soproni zászlósborral. Helyes válasz esetén megmenti a borvidéket az idegen bortól, és így elnyeri a testület kegyét, amit oklevéllel, borrendi lánccal, és kékfrankos bor átadásával szimbolizálnak. Az ünnepség végén felcsendül a soproni leányok éneke, a hős tiszteletére, aki végül elmondja az eskü szövegét: Én, a szőlőfürtöt tartó Silenusra esküszöm, hogy soproni bort mindig kiválasztom, és elkülönítve fogyasztom a többi bortól. A borok védőistene, Silenus úgy segéljen! 4. A SOPRONI BORVIDÉK, BOR ISMERTSÉGE, NÉPSZERŰSÉGE A dolgozat két fejezetében (4. fejezet, 8. fejezet) leírt eredményeket, saját kutatások során értem el. Az alábbi fejezet a kérdőívem 28 eredményének kiértékeléséről szól, amelyet a Soproni borvidék és a soproni borok népszerűségének megismerése céljából végeztem. A kérdőíves interjú, kvantitatív kutatási módszer, vagyis mindig számszerű eredményt produkál (mennyi? hányan? hány százalék? stb.). A felméréshez szükséges válaszok formális kérdőív segítségével érhetőek el. A módszer alkalmazása egyszerű, előre rögzített kérdéseket és leggyakrabban előre rögzített válaszokat használunk. Az eredmény általában 27 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 14.oldal 28 A kérdőívet a Google Docs alkalmazás segítségével szerkesztettem, és a következő címen megtalálható: https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=ddfvulfxte5ybvutztdjak9bdelwu2c6mq 25

megbízható, és összegzése, kódolása sem okoz különösebb nehézségeket. Problémát okozhat viszont, hogy a kérdőíves kutatás legtöbbször névtelenül zajlik. Így a válaszadók személye ismeretlen. Ennek tudatában a kitöltők önkéntelenül is manipulálhatják az eredményt, gyakran nem őszintén válaszolnak a feltett kérdésre. Az általam szerkesztett kérdéssorra 69 ember válaszolt, főleg 21-24 év közötti, egyetemista hallgatók. Még a válaszok megismerése előtt, el lehet mondani, hogy a tapasztalatok és egyéb statisztikák alapján, az ilyen korú fiatalság rendszeresen fogyaszt alkoholos italt. Ám sajnos nem mindig a minőségre törekednek. Igaz a 69 fő kitöltő nem elegendő ahhoz, hogy általánosítani lehessen a lakosság egészére nézve, de mégis valamiféle rálátást nyújt, hogy hol tart a borvidék hírnevének kiépítése. 3. ábra Szereted a bort? forrás: saját kutatás Abszurd kérdés, de szükségesnek tartottam tisztázni, hogy a megkérdezettek közül mindenki szereti-e a bort. A gyanúm be is igazolódott, ugyanis öt fő nemmel válaszolt. 4. ábra Milyen gyakran iszol bort? forrás. saját kutatás 26 százaléka a megkérdezetteknek heti rendszerességgel fogyaszt bort, 21 százalék kéthetente, és meglepően nagy arányban, 19 százalékuk, akik csak ünnepek alkalmával nyitnak ki egy üveggel. A kérdés nem tér ki részletesebben arra, - illetve csak egy következő kérdés alkalmával hogy milyen árkategóriájú bort fogyaszt az illető, mekkora mennyiségben, és hogy mindig ugyanolyan minőségűt iszik. Így felmerülhet az is, hogy 26

hiába heti rendszerességgel, ám minden alkalommal olcsó, rossz kategóriájú bort iszik az illető. Ez pedig a legkevésbé sincsen jó hatással a magyar borok a minőségi borok népszerűségének növelésére. 5. ábra Hol fogyasztasz leggyakrabban bort? forrás: saját kutatás Leggyakrabban otthoni körökben, esetleg éttermekben, bornapokon kerül sor borozgatásra. A fesztiválok sokkal inkább szólnak sör és pálinka ivásról. 6. ábra Milyen árkategóriájú bort iszol? forrás: saját kutatás Ha borfogyasztásra kerül sor, fontos szempont, hogy milyen árkategóriájú terméket hajlandóak a vásárlók megfizetni. A kérdőívkitöltések alapján a középkategóriájú borok vásárlása a legjellemzőbb a fogyasztókra. Örömmel tapasztaltam, hogy csupán a válaszadók 3 százaléka veszi meg az 500 vagy annál olcsóbb palackos, koccintóst. 36 százalékuk 1000-1500 forintért, 22 százalékuk 500-1000 forintért ezek még mindig rossz minőségű, vagy pedig termelőtől vásárolt folyóborok -, de akad köztük olyan is (15 százalékuk), aki 2000-3000 forintért is hajlandó bort vásárolni. 27

7. ábra Melyik borvidék borait fogyasztod a legszívesebben az alábbiak közül? forrás: saját kutatás A válaszadók 38 százaléka, vagyis 26 fő soproni születésű. A többiek az országból elszórtan, Budapestről, Szekszárdról, Gyöngyösről, Celldömölkről, Szolnokról, Nagykanizsáról, Marosvásárhelyről, Miskolcról, Keszthelyről, Győrből, Pécsről, Debrecenbenből, Ajkáról, Biatorbágyról, Balatonmáriafürdőről, Hódmezővásárhelyről és Kecskemétről származnak. Ez az eloszlás arra enged következtetni, hogy a Soproni borvidék előnnyel indul. Ám annál a kérdésnél, hogy Melyik borvidék borait fogyasztod a legszívesebben az alábbiak közül?, mégis Tokaj került ki győztesen. Ennek oka talán az lehet, hogy ha a magyarországi bortermelésről esik szó, akár bel-, akár külföldön, az emberek többségének a Tokaji Aszú jut eszébe, mint hazai unikum. Ez egyrészt köszönhető az ott készített borok minőségének, másrészről pedig az édes borok trendjének, ami a fiatalokat nagyon gyakran jellemzi. Meglepő, azonban büszkeségre ad okot, hogy Villányt, - ami szintén vörösborairól ismert vidék sikerült megelőznünk. További érdekesség, hogy 26 soproni fiatal közül csupán 16 vallja, hogy számára a soproni borok a legkedvesebbek. 28

A következő kérdés feltétevésekor, konkrétan a soproni borokról szóló véleményekre voltam kíváncsi. Vagyis, hogy ki szereti, és ki nem szereti városunk borait. A többség, 85 százalék szívesen kortyolgat kékfrankost, cabernet sauvignont, zöld veltelinit és a többi vidékünkről származó italt. 8. ábra Szereted a soproni borokat? forrás: saját kutatás 9. ábra Ki a kedven termelőd az alábbiak közül? forrás: saját kutatás Végül, a megkérdezetteknek választ kellett adniuk arról, hogy a Soproni borvidék legismertebb termelői közül, melyik pincészet borait fogyasztják a legszívesebben. A felmérés alapján a Lővér Pince borai végeztek az első helyen. A válaszadók 19 százaléka gondolja úgy, hogy árérték arányban Magyar Dezső és társainak termékei a legjobbak. Második helyen a Vincellér-ház borai végeztek 14 százalékkal. Őket követik 29

holtversenyben (10-10 százalékkal) a Taschner család és a Pfneiszl Pincészet termékei, míg a vidék talán vezető termelője, a balfi Weninger Pincészet csupán a hatodik helyen végzett. A kérdőív eredménye nem ad teljes körű tájékoztatást arról, hogy a Soproni borvidék hol is helyezkedik el magyar viszonylatban. Hisz 69 válaszadó után nem vonhatunk le ilyen mértékű következtetéseket. Ám ami ebből a rövid felmérésből jól látható, hogy a soproni boroknak igen is akadnak kedvelőik nem csak a környékről, hanem az ország bármelyik pontjáról. Továbbá, hogy a termelők kemény munkája lassan eléri célját, és a borvidék újra a magyarországi élvonalhoz tartozhat. 5. A SOPRONI BORVIDÉK HÍRNEVÉT ÖREGBÍTŐ PINCÉSZETEK 29 10. ábra Soproni borvidék logo A Soproni borvidéken található pincészetek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a város, a bor, és a vidék hírnevét megtartsák, növeljék. Ezek a borászok sokat dolgoztak azért, hogy újra méltó helyen említsék a soproni borokat, és céljuk, hogy a jövőben még nagyobb szerepet vállaljanak a magyar borok ismertségének továbbnövelésében. A fejezetben röviden bemutatom a környék leghíresebb pincészeteit, kivéve azt a négy borászatot Roll Pince, Fényes Pincészet, Lővér Pince, Weninger Pincészet -, amelyek kommunikációját a későbbiekben (7. fejezet) részletesebben ismertetek. 5.1 Gangl Borászat A Gangl család több generációra visszamenőleg foglalkozik borászattal. Ám az összefüggő birtokrendszert 1945-ben megtörték, földjeik nagy része a szövetkezetek tulajdona lett, és csak a háztáji birtokok maradtak meg saját kézben. A nagyapa munkásságának köszönhetően azonban, már a 1991-es évekre újra 3 hektáron gazdálkodhatott a család. A mostani, Lehár Ferenc utcai pincéhez 1997-ben jutottak hozzá, amely hőfoka télen-nyáron 29 A fejezet Horváth Ferenc, Különc borvidék című könyve alapján készült. Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron, 2005 30

egyaránt 12-13 fokos, relatív páratartama pedig 90 százalékos. Manapság 9 hektárnyi szőlőterületen gazdálkodik a Gangl família, amely ültetvények 70 százalékát a kékfrankosa adja. Ez ugyanis a család borkülönlegessége. A 2003-as szüretelésű Gangl Kékfrankost választották a 2005-ös évben Sopron város borának. 5.2 Hauer Pince A Hauer család ősei Sopronból költöztek a közeli Balfra, ahol akkor még csupán másfél hektáron műveltek szőlőt. Ez a szám mára már elérte a 10,5 hektárt, bár a saját tulajdonú ültetvény nagysága csak 5,5 hektár, a többit mástól bérlik. A Hauer dinasztia szintén a kékfrankosáról híres, amelyet és a többi szőlőt környezetkímélő technológiával termesztenek, és boraikat is hasonló eljárással készítik el. Legjobb eredményüket a 2003-as Cabernet Sauvignonnal érték el, bronzérmet szereztek vele a 2005-ös Challange du vin versenyén. 5.3 Iváncsics Pincészet Iváncsics Zoltán vallja, hogy a minőségi bor elkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő termelőhely és a szőlőfajta kiválasztása, az a technológiai folyamat, amely már a szőlőtelepítéssel kezdetét veszi és egészen az értékesítésig tart, és nem árt a szerencse sem, hogy az általunk meg nem befolyásolható időjárás nekünk kedvezzen. A Fertő tó partján elhelyezkedő öt hektáros családi birtokon zöld veltelini, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir szőlőfajtákkal foglalkoznak. Kevés vegyszer használatával, környezetkímélő gazdálkodást folytat a pincészet, így engedik, hogy a hasznos szervezetek elszaporodjanak a szőlőben. 5.4 Jandl Pincészet A sikerhez persze egy kis szerencse is kell, no meg persze alázat, a szőlő és a bor tisztelete. (Jandl Arnold) Apa-fia közös vállalkozásként működik a Jandl Pincészet, amely nem csak a hazai, de a nemzetközi vonalban is megállja a helyét. A fertőrákosi Jandl család már évek óta tudatosan készül az EU-piac által támasztott kihívásokra. A befektetett munka megtérülését mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy Bordeauxban aranyérmet nyert, az Újhegyen termő szőlőből készített kékfrankos. A terméskorlátozásnak köszönhetően egy hektár termőterületen 50 mázsányi szőlőt szüretelt a család, amely a bogyózás után 30 31

napig forrt, és érlelődött a kádakban. Ezt követően pedig az új barrique hordókban hagyták egy éven keresztül érlelődni, és derítés és szűrés nélkül került a palackba. Jandl Kálmán és fia, Arnold is a minél kevesebb fizikai, illetve kémiai beavatkozás híve. Boraikat naturális termékeknek tartják. A Jandl család számára nem csak munka, hivatás, de egyben életforma is a borászat. Vörös-, és fehérszőlőt is telepítenek egyaránt. Ám a különlegességeket kedvelők számára, a shiraz szőlő jelentheti az újdonságot. 5.5 Luka pincészet Sajnálatos tragédiának köszönhetően, édesapja elvesztése után szakadt rá Luka Enikőre 2002-ben, a Luka Pincészet irányításának terhe. Ám profi segítséggel Rudolf Krizan szakmai tanácsadó, Balázs Attila pincemester ma már méltán folytatja az 1560-ig visszanyúló szőlőművelő család történetét. A pincészet belföldön és külföldön egyaránt szép sikereket ért el, amelyek további erőt adnak a munka folytatásához. A Fertőrákos és Balf közti dűlőkön elhelyezkedő szőlőültetvény terméseinek cabernet sauvignon, pinot noir, kékfrankos, zweigelt minőségéről a kiváló talaj és a tó tükre által visszavert rengeteg napfény gondoskodik. A borászat nem szakított teljesen az ősi termelési hagyományokkal, ám azokat a korszerű technológiával ötvözi. Luka Enikő a következőképpen vélekedik borairól: Hiszem, hogy boraink nem csupán kellemes nedűk, hanem palackba zárt könyvek, amelyek mesélnek és mesélnek a városunkról, az emberről és a sorsunkról. 5.6 Pfneiszl Pincészet Három osztrák borásztestvér közül az egyik, Franz Pfneiszl 1993-ban vásárolta első szőlőbirtokát a Soproni borvidéken, amely azóta 27 hektár nagyságúra gyarapodott. Franz és felesége Elizabeth azóta hazánkba költöztek, amely kötődés az alföldi ősök révén alakulhatott ki bennük, na meg persze nem utolsó sorban a táj szépsége ragadta meg őket. A család 25 hektárnyi területre világfajtákat telepített, míg a maradék kettőre pedig zenit került. A magas technológiának és az ültetvények remek fekvésének köszönhetően számtalan hazai és külföldi versenyen nyert aranyérmet a borászat. Franz Pfneiszl a kékfrankosra fekteti a fő hangsúlyt, hisz ez a borvidék sajátossága, amelyet minél magasabb szintre kell emelni. Szerinte a szőlészet és borászat az egyik legszebb életöröm, amely megszállottság és egész éves kőkemény munka után, csak is az alkotást szabad figyelembe venni, ami végül a poharunkba kerül. A Pfneiszl különlegességek közé tartozik a 2003-as szüretelésű Shiraz barrique valamint a 2002-es Impressionen Rouge cuvée. 32

5.7 Taschner Bor és Pezsgőház Egy több generációs poncichter család áll a Taschner Borház mögött, amely történelme során, apáról fiúra szállt a szőlőtermesztés és a borkészítés tudománya. A város környékén és a Fertő tó partján az elszórva található szőlőkertek között zenit, Irsai Olivér, sauvignon blanc, korai piros veltelini, pinot noir, kékfrankos, zweigelt, és cabernet sauvignon is terem. A 2001-es év során újítások mentek végbe a feldolgozóüzemben, amelynek eredményeképp mára a legmodernebb technológiákat tudják alkalmazni boraik elkészítéséhez. A beruházásnak köszönhetően a fehérborokban meg tudják őrizni a gyümölcsös illatokat és zamatokat, amíg a vörösborokban teljes mértékben irányítani tudják a maximális szín-, illat-, zamat-, és aromaanyagok kinyerését. Az új eljárások biztosítják a pincészet számára a borok minőségi fejlődését. A 2004-ben megnyitott új telephely csodálatos kilátást nyújt a városra és a környező hegyekre. Itt, egy helyen történik minden a szőlő feldolgozásától kezdve az érlelésen át a palackozásig. 5.8 Töltl Pincészet Töltl József a pincészet vezetője beleszületett a borászatba. Jelenleg 5,2 hektárnyi szőlőterületen gazdálkodik a család, ezenkívül további három hektár tartalékként funkcionál. Töltl József két lánya, és vői is besegítenek a munkába, amelyet korszerű eszközökkel és eljárásokkal végeznek az elmúlt időszak beruházásainak köszönhetően. Egy ritkaság, a pinot blanc is szerepel az ültetvények között, amely nagyon jó helyre került a Fertő-parton. A legnagyobb sikereket is a fajtából készült borral éri el a pince, például 2004-ben aranyérmes lett Szlovákiában. A Tölt Pincészet borainak 90 százalékát palackozza, a fennmaradó 10 százalékot pedig nagy tételben értékesíti. Ha a bor jó minőségű, akkor nem okoz gondot az eladása sem- vallja a borászat vezetője. 5.9 Vincellér-ház Az állami gazdaságban végzett közös munka során ismerkedett meg egymással Sásdi István, Piller Pál és Molnár Tibor, a Vincellér-ház vezetői. 1986 óta akkor még csak bérleményként a fertőbozi pince ad otthont a vállalkozásnak, amely egykoron a Széchenyi család tulajdona volt. Kis cégként működik a Vincellér-ház, ám mégis a harmadik legnagyobb mennyiségű bort (3000 hektó/év) forgalmazzák a városban. A vállalkozás különlegessége, a sokak által kedves késői szüretelésű Zenit, amely egyedülálló, aszú jellegű, édes bor Sopronban. A pince szabadon látogatható, és magát a 33

termelési folyamatot, technológiát is megtekinthetik a vendégek. Mikó István színművész vélekedett következőképpen a borászatról: A borosgazdák lelkesedése, megszállottsága a borászat iránt igen tiszteletreméltó, egyszerűen értik a dolgukat. Ezt a pincét mindenkinek látnia kell. Ezen bortermelők együtt jelenítik meg a borvidék arcát, ami képviseli borainkat a hazai és a külföldi piacon egyaránt. Ők azok a termelők, akik rengeteg figyelmet fordítanak a minőségi termékek készítésére, és nem elégszenek meg a középszerűséggel. Természetesen számukra is az eladhatóság és a megélhetés a cél, ám ez nem megy a színvonal rovására. Továbbá ezek a pincészetek azok, akik nagyban hozzájárulnak a következőkben bemutatott kezdeményezések létrejöveteléhez. Támogatva azokat mind anyagilag, mind pedig hírnevükkel. Az ő összefogásuknak köszönhető, hogy a Soproni borvidék folyamatosan fejlődik. 6. RENDEZVÉNYEK A BOR JEGYÉBEN 6.1 Kékfrankos Nyár programsorozat Idén nyáron is megrendezésre kerül, az országos szinten is egyedülálló amelyet rendezvénysorozat, 2005-ben, hagyományteremtő céllal indított útnak a Bormarketing Műhely Közhasznú Társaság. Az elképzelés elérte a hozzá fűzött reményeket, hisz azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A pincészetek egyenként a Bormarketing Műhely, - most már 11. ábra "Kékfrankos Nyár" programsorozatot népszerűsítő fotó Forrás: www.kekfrankosnyar.hu, letöltve. 2012. május 3. Nonprofit Kft. mellé álltak, és így mutatkozhat be a Soproni borvidék egy ilyen változatos, vendégcsalogató kínálattal. Idén 28 borászat vesz részt a kezdeményezésben, felölelve így a borvidék szinte valamennyi termelőjét. A májusi borünneptől egészen a szeptemberi szüretig számtalan izgalmas programmal igyekszik tovább éltetni a Soproni borvidék hírnevét. Olyan nemes, és nagy múltú borvidékről van szó, amelyet méltán képvisel a karakteres kékfrankos borról elnevezett rendezvénysorozat. 34

A sokrétű programfolyam a Sopronba és környékére látogató vendégeknek mutatja be a borvidéket, a szőlőgondozást és borkészítést, egészen a "tőkétől a pohárig". Mindezt a borkultúra nemes hagyományainak jegyében. A rendezvénysorozat középpontjában a Fertő-táj világörökségben termelt soproni bor és Sopron, mint a kékfrankos fővárosa áll. 30 Fontos még továbbá, az idelátogató turisták részvétele a programokon. Bármely hétvégén is érkezik az illető a városba, a rendezvény időtartama alatt biztosan megtalálja a számára kedves időtöltést. Cél a vélemények olyan irányba történő formálása, amelynek köszönhetően nő a vidék és a bor imázsa, és e kettő egységként való értelmezése. 6.2 Kékfrankos Nyár 2012, egyszeri rendezvények 2012. május 25. - 2012. szeptember 30. 12. ábra Kékfrankos Nyár 2012, új logója Forrás: Kékfrankos Nyár műsorfüzet 6.2.1 XXI. Soproni Borünnep 2012. május 25-28. A már huszonegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Soproni Borünnep a hagyomány szerint a jó borokról és a térzenéről szól. A zenei kínálatot igyekeztek a szervezők úgy összeválogatni, hogy a kicsik és nagyon egyaránt megtalálják a nekik valót. Ám idén újragondolt módon valósul meg a rendezvény. A 25, helyi pincészet mellett megjelenik a manapság oly népszerű gasztronómiai és hungarikum fesztiválterület is, ahol a legkiválóbb helyi, környékbeli és országos szinten elismert kézművesek és gasztronómiai szolgáltatók kínálják majd portékáikat. Az eddig szakmai együttműködését biztosító Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. főszervező lépett elő, és veszi kézbe az irányítást, abban bízva, hogy a város egyik legrégebbi boros rendezvénye, a kor elvárásainak megfelelve, méltán lesz az idény nyitó programja. A rendezvénynek a Fő tér ad otthont, ahol a vidék legismertebb borászai is képviseltetik magukat, mint például a Weninger Pincészet, a Lővér Pince, a Luka Pincészet,vagy a Taschner Bor-és Pezsgőház. 30 Kékfrankos nyár 2012 hivatalos oldala, http://www.kekfrankosnyar.hu/, letöltve: 2012. május 3. 35

6.2.2 V. OTP Kékfrankos Open Tenisz Verseny 2012. június 15-16-17. Az idén ötödik jubileumát ünnepli az V. OTP Kékfrankos Open Tenisz Verseny, ahol a mozogni vágyók megméretethetik tudásukat. Ám azok számára, akik csak nézni szeretik a sportot is remek szórakozást nyújthat a program, hisz a torna ideje alatt és után is válogathat a helyi borkülönlegességek közül. Az sem utolsó szempont, hogy a Lőverek lábánál fekvő Hotel Szieszta teniszpályáin folynak majd a mérkőzések. 6.2.3 Kékfrankosok Éjszakája Szent Iván Folkfeszt 2012. június 22-23-24. 13. ábra Tűzugrás a Kékfrankosok éjszakáján, Fotó: Magasi Dávid, kisalföld.hu Az év leghosszabb napjai táncos- boros- zenés mulatsággal telnek Sopronban. A Szent Iván-éjhez kapcsolódó rendezvényt idén negyedik alkalommal tartozik a Kékfrankos Nyár napirendi pontjai közé. Ezeken a napokon különböző helyszíneken várják a színesebbnél színesebb programok a látogatókat. Fellép többek között Sopron Város Fúvószenekara, és a Pendelyes Néptáncegyüttes. Továbbá kiemelt programnak számít a tűzvarázslat és a szerelmesek tűzugrása is. Ami pedig a bort illeti, varázserejű italok várják a vendégeket a város éttermeiben, teraszain és szórakozóhelyein. 36

6.2.4 VOLT Fesztivál Poncichter negyed 2012. június 27-28-29-30. Mi lehetne jobb helyszín egy borvidék és annak borai népszerűsítésére, mint egy fesztivál? Szerencsére Sopron városában idén huszadik alkalommal kerül megrendezésre a VOLT, ami Magyarország egyik legnépszerűbb zenei és kulturális fesztiválja. A szervezők igyekeznek évről évre bővíteni és színesíteni a fellépők palettáját. A nagy nevek és a fesztivál jó híre egyre több látogatót vonz, belföldről és külföldről egyaránt. Több tízezer bulizni vágyó fordul meg a négy nap alatt, így igen rövid időn belül jutnak el széles közönséghez a helyszínen standot bérlők portékái. Évek óta remek kezdeményezésnek bizonyul a soproni borászok által bérelt saját körzet, ahol bemutathatják boraikat a nagyközönségnek és öregbíthetik borvidékünk hírnevét. Az úgynevezett Poncichter negyed nyújtja a béke szigetét a fesztivál kavalkádjában, ahová bárki betérhet, ha nyugalomra vágyik, vagy csak egy pohár jó bort kíván elfogyasztani. A soproni bornegyednek különös varázsa, hangulata van. Mindennap más kulturális esemény kapcsolódik a helyszínhez, amely talán idén még nagyobb területen helyezkedik el az eddig megszokotthoz képest. A minőségi italok mellé a vidék gasztronómiai sajátosságait, illetve sajtokat, kolbászokat is fogyaszthat a vendég. A Poncichter negyed a Kékfrankos Nyár leglátogatottabb eseménye. 6.2.5 Bringázz a szőlőben 2012. július 21. 15:00 A 21. században rengeteg mozgalom indult a Föld védelméért, amelyek közül több Magyarországot is elérte. Ilyen például az országszerte megrendezett Critical mass, amely lényege a biciklis közlekedés, a környezetünk védelme érdekében. Napjaink másik jelentős trendje az egészséges életmód követése. E kettő összekapcsolásából és a borvidék szeretetéből jött létre a Bringázz a szőlőben elnevezésű szórakoztató program. A túra során a Fő térről indulva, a kalandvágyók végigkerekezhetik a Soproni 37

borvidék legszebb és legértékesebb tájait. Gyönyörködhet a város látképében és a Fertő tó festői szépségében. Természetesen pihenésre is van lehetőség az út során, ahol ajándékok találhatnak gazdára. 6.2.6 Kékfrankos 24 2012. augusztus 4-5. A Kékfrankos 24 fantázianév egy teljes napot igénybe vevő, 24 órás programot takar. A Bringázz a szőlőben - hez hasonlóan Sopron városát és a Fertő-tájat ismerik meg a túrán résztvevők. Remek lehetőség arra, hogy más borszeretőkkel is megismerkedhessünk, egyben kihívás is talpon maradni a nap végéig, pláne ha finom borokat is kóstolhat közben az ember. A rendezvény egyetlen hátránya, a 25 főre korlátozott létszám. 6.2.7 Borok utcája Gasztronómiai fesztivál Hegykő 2012. augusztus 17-20. Hegykő kiemelt turisztikai része a Soproni Borvidéknek. Itt a legmagasabb az eltöltött vendégéjszakák száma a térség többi települését figyelembe véve. Augusztusban az ízek és a borok szerelmeseit várják a hegykői Termálfürdő parkolójába, ahol már 2000 óta hagyománnyá vált a gasztronómiai és borfesztivál. A négynapos hosszúhétvége remek lehetőség a helyi borászatok, vendéglátóegységek és kézművesek bemutatkozásának. A hangulatot pedig a helyi népzenei, könnyűzenei és néptánc csoportok, együttesek biztosítják. 6.2.8 Bor és Kenyér Ünnep 2012. augusztus 20. Államalapító Szent István ünnepén kerül megrendezésre a Kékfrankos Nyár programsorozat egyik eleme a Bor és Kenyér Ünnep. Minden jó az Istentől származik, így a kenyér is amely Isten egyik legnagyobb adománya, s amit mindennapi imánkban is kérünk. 31 - ezzel az imával kezdte a 2007-es ünnep bor-, és kenyérszentelését a plébános. A Európai Borlovagrend Soproni Legátusának legújabb tagját avatják fel e napon a város Fő terén. Az alkalomhoz illően, nem lesz hiány frissensült kenyérben és kalácsban, és persze a soproni borokban sem. Tökéletes alkalom augusztus 20. megünnepléséhez. 31 Kékfrankos Nyár 2012 hivatalos oldala, programok, http://www.kekfrankosnyar.hu/index.php?content=prog, letöltve: 2012. május 3. 38

6.2.9 Kékfrankos Kamaraest Pannonicult koncert 2012. augusztus 29. Újabb remek kulturális programmal kecsegtet az augusztus 29.-ei Kamaraestek Sopronban, a kékfrankos fővárosában elnevezésű rendezvény. A Fő téren található Kecske templomban egy egész estés, Magyarországon egyedülálló módon borkóstolóval egybekötött, komolyzenei koncert várja az érdeklődőket. Haydn, Brahms, Mozart műveihez külön-külön hozzáillő borokat válogattak össze a szervezők. A bor és a zene kettős varázsa biztosan felejthetetlen élményt nyújt a vendégek számára. 6.2.10 II. Soproni Szüret 2012. szeptember 7-8-9. Három napos programmal indul a szüreti időszak Sopronban, ahová a többi évhez hasonlóan, idén is rengeteg érdeklődőt várnak a szervezők. A rendezvény keretein belül bemutatkoznak a Soproni borvidék termelői. Remek lehetőség a közvetlen fogyasztói kapcsolatok kiépítésére, hiszen a személyes találkozás, ismeretség lényeges meghatározója, hogy a vásárló a későbbiekben melyik pincészet termékeit választja. A boros gazdák bemutatkozásán kívül gasztronómiai fesztivál és kézműves vásár is egyben, amelyet a felállított színpadon kulturális fellépések kísérnek. A soproni érdekeltségű előadók mellett, az országos ismeretségű fellépők is érkeznek. Minden koncert, műsorszám ingyenesen megtekinthető. A rendezvény a májusi Soproni Borünnep mellett remek kezdeményezés, amely színt visz a szürke hétköznapokba, és felpezsdíti a várost. 6.2.11 Pannománia VI. Kékfrankos szakácskirály választás és utcafesztivál 2012. szeptember 21-22. Hatodik alkalommal küzdhetnek meg egymással a főzni szerető amatőr csapatok a Kékfrankos szakácskirály választás és utcafesztivál -on. Elsősorban munkahelyi csapatok érkeznek, ám több baráti társaság is megméretteti magát. A Hotel Sopron udvarán megrendezett, immár soproni hagyománynak mondható hétvége, a Kékfrankos nyár egyik legkedveltebb, és leglátogatottabb programja, amelyet mi sem szimbolizál jobban, mint 14. ábra Soproni Kékfrankos Szakácskirály választás és Utcafesztivál Forrás: http://www.konferenciak.hu/magazin/5017 39

hogy két napossá nőtte ki magát. Az első nap a megnyitó, és az ünnepi felvonulás jegyében telik. Az érdemi részre a második nap folyamán kerül sor, ekkor kezdődik a sütés-főzés. A jelentkezőknek nem csak a főzőtudásukról kell számot adniuk. A megszerezhető pontok egyharmadát ugyanis különböző, vicces ügyességi feladatok megoldásával érhetik el a csapatok. A vicces feladatok között az korábbi években helyet kapott a nudlivadászat, az alföldicsirkecomb-kapkodó, a cseh hordólovaglás, a parasztgolf, a sajtteke, a karaoke és jelmezverseny is. Ám a pontok többségével így is az étel minőségét, elnevezését, íz világát, tájjellegét, harmóniáját, tálalását, és egyediségét jutalmazták. Az ételeknek bográcsban kellett készülniük, s a fogáshoz természetesen kötelező volt kékfrankost is felhasználni. 32 A legtöbb pontot elért csapat kapja Soproni Kékfrankos Főszakács címet. A főétel mellett pedig a legjobb süteményt is értékeli a zsűri, amely tagjai között minden évben híres szakácsok kapnak helyet, 2010-ben Kovács Lázás, tavaly pedig Benke Laci bácsi értékelte a csapatok teljesítményét. Nem csak a versenyben résztvevők, hanem a Hotel Sopron udvarára kilátogató érdeklődők számára is nagyon szórakoztató a rendezvény. Amellett, hogy érdekes végignézni, és élvezetes végigkóstolni a remek recepteket, minden este utcabál és színes forgatag várja a nézőközönséget. Továbbá sztárfellépők is koncerteznek, mint például a tavalyi évben, az X-faktor legjobb női versenyzője, Janicsák Veca. A gyermekeket pedig játszóház, légvárak és játékos pavilonok várják. 6.3 Kékfrankos Nyár 2012, állandó Programok Az fentiekben felsorolt rendezvények a Kékfrankos Nyár 2012 keretein belül csak egyszer lesznek megrendezve. Ám vannak olyan programok, amelyeken akár havi, akár heti rendszerességgel részt lehet venni. Természetesen ezek kisebb látogatottságú és visszhangú lehetőségek, ám remek időtöltés egy unalmas vasárnap megszínezésére. 15. ábra Kékfrankos Szakácskiráky logó Forrás: http://www.reise.info.hu/hu/news/pag e_3/ 32 Pók Viktória, Szakácskirályt is választottak, 2010.09.19, http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/szakacskiralyt_valasztottak_sopronban_-_kepekkel/2117086/ letöltve: 2012. május 7. 40

6.3.1 Városi séta a bor jegyében 2011. június-szeptember között minden vasárnap A program célja Sopron bemutatása a kékfrankos fővárosaként. Az idegenvezetés nem a megszokott szemszögből meséli el a város történelmét, hanem a borospoháron keresztül láttatja a várost, vagyis a borkultúra értékei a mérvadóak. A közel kétórás séta végén pedig egy pohár kékfrankos elfogyasztása a jutalom. A programon a részvétel ingyenes. 6.4 Kékfrankos Nyár 2012, média ütemterv Természetesen egy ilyen nagyszabású rendezvények, mint amilyen a Kékfrankos Nyár, elengedhetetlen a megfelelő média-, és reklámanyag eljuttatása az érdeklődőkhöz. A programsorozat szervezője a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. gondoskodott arról, hogy a lehető legtöbb helyen és formában, a lehető legtöbb ember találkozzon a fesztivál menetrendjével. A szokásos nyomtatott sajtóban való megjelenés mellett, a televízióban, a rádióban és az interneten is találkozhatunk a hirdetésekkel. Már az idei év 16. hetén felkerült az első promóció, a Facebook felületén található saját oldalra, és mindvégig elérhető lesz. Az ilyen fajta reklám nem csak, hogy nem igényel nagy költekezést, de interaktivitásra is lehetőséget nyújt. Így könnyen megtudható, hogy milyen véleménnyel van az eseményről a publikum, és a felmerülő javaslatokat is értékelhetőek. A korábbi évekről készült fotók megtekinthetőek a profilon, amelyek kedvet adhatnak az addig még részt nem vevőknek is. Talán a Kékfrankos Nyár, mint közösségi oldal nem érte el a várt csatlakozási számot 2012. május 7-én, 280 rajongója van az általa meghirdetett eseményeknek például XXI. Soproni Borünnep már most rengeteg érdeklődője van (575 fő mondott igent a meghívásra, és további, körülbelül 1800 ember válaszára várnak). Továbbá elmondható az a trend, hogy aki/ami a Facebookon nem szerepel, az a mai világban nem létezik. A 16., 22., és a 35. héten is megjelenik a Pesti Műsorban a rendezvényről szóló teljes oldalas reklámanyag, amely előnye, hogy nem csak helyi, de országos szinten is eléri a célközönséget, így a távolabbi városokból is vonzza a látogatókat. Ezt követően indult be a saját honlap www.kekfrankosnyar.hu-. A felület jól áttekinthető, könnyen kezelhető és minden szükséges adat megtalálható rajta, ám sajnos még május elején is a tavalyi, 2011-es programokat olvashatjuk. A weboldallal egy időben jelenik meg, szintén egy szöveges hirdetés a BORIGO magazinban, ahová három héttel később egy teljes oldalas programismertető is bekerül. A BORIGO nyomtatott és online formában 41

is, direkt a borkedvelők számára megjelenő lap. Remek lehetőség, hogy szakemberekhez és a bor iránt érdeklődőkhöz is eljusson a Kékfrankos Nyár híre, és így bekerüljön a legkiemeltebb rendezvények közé. A borvidék hírnevét országos szinten növelhetik ezek a megjelenítések. A rendezvénysorozat hasonlóan a nyári fesztiválokhoz - elképzelhetetlen műsorfüzet nélkül. A programfüzet a 19. héten kerül a nyilvánosság elé, 10 000 példányban, egy héttel a nyitóünnepség előtt. Az első rendezvényen, a Soproni Borünnep folyamán is hozzájuthatnak az érdeklődők. A prospektus A/5-ös méretben, színes lapokból készül. A borigo.hu-hoz hasonló szakhonlap a www.vinoport.hu, ahol szöveges ajánlóként és bannerként 33 is megjelenik a programok hirdetése. A fentiekben említett okok miatt ez egy remek választás és a banner használata miatt, úgymond a szervezők két legyet ütnek egy csapásra, hiszen egyszerre hirdetik vele a műsorrendet és a saját honlapot is. Itt is teljesül az országos szintű elérés, és ezzel a nem soproni látogatók számának növelése. A soproni helyi tv és rádió, vagyis a Pulzus Tv és a Nap rádió is népszerűsíti a Kékfrankos Nyarat. A rádióban spotként, reklámszövegként, míg a tv-ben szöveg formájában jelenik meg a hirdetés. Ezzel a helyi és környékbeli célközönség elérését biztosítják a szervezők. Ám talán a rádiónak van nagyobb sikere a város lakosainak körében. A média ütemtervben a PR kampány is helyet kap a 20. héten. Ekkor kerül sor az első sajtótájékoztató megrendezésére. Fontos a jó sajtókapcsolat fenntartása, amely biztosítja a médiába való folyamatos bekerülést. Ha nincs megfelelő beharangozása, majd visszhangja a rendezvényeknek, akkor azok sikere is csökken. A korábbi évekről szóló tudósítások, írások azonban mind pozitívan vélekedtek a kezdeményezésről és csak ajánlani tudták a részvételt. Helyi érdekeltségű lapként a Soproni Szuperinfó ad helyet a Kékfrankos Nyár hirdetésének. Szintén egy teljes oldalt elfoglaló, színes lap formájában. A megszokott plakátok sem maradhatnak el, amelyek 20. héten kerülnek ki, 100 db A/1-es, és 500 db A/2-es méretben. 33 A banner egy olyan grafikai hirdetés, amely különböző méretű képkockákból áll (bár lehet statikus is, egy egyszerű "plakát" formájában), amelyre rákattintva az érdeklődő a hirdető honlapjára érkezik. Forrás: http://sites.google.com/site/celzottonlinereklam/milyen-a-jo-banner, letöltve. 2012. május 7. 42

7. SOPRONI BORÁSZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA Dolgozatom következő fejezetében a soproni pincészetek kommunikációs tevékenységének megismertetésére kerül sor, négy, különböző történelemmel, birtoknagysággal, fogyasztói célközönséggel, és hírnévvel rendelkező borászat bemutatásán keresztül. A választásom azért esett e négy termelőre, mert így remekül megmutatkozik, hogy a különböző szinten lévő borászatok életében, üzleti tevékenységében milyen helyet foglal el a kommunikációs tevékenység. Elsőként a legkisebb birtoknagyságú Roll Pincészetet, ezután a főleg helyi értékesítésre szakosodott Fényes Pincét, majd a nagy történelmi múlt hangsúlyozására törekvő Lővér Pincét, végül pedig az osztrák gyökerekkel rendelkező Weninger Pincészetet ismerhetjük meg. A vizsgálat eredményeit, primer kvalitatív kutatással, személyes mély interjúk során értem el. A kvantitatív módszerrel ellentétben, nem számszerű adatokkal szolgál, hanem a megkérdezettek gondolkodásmódját, véleményét, cselekedeteit segít jobban megérteni. Minőségi jellemzést ad, az adatok mélyrehatóak, érvényességük magas. Továbbá mivel közelebbi kapcsolat kiépítésére van lehetőség az interjúalannyal, ezért olyan részleteket is megismerhet a kutató, amelyekre például a kérdőíves módszer korlátozottsága miatt nincs lehetőség. A kvalitatív mélyinterjú hátránya, hogy megbízhatósága alacsony, a szubjektivitás esélye nagyon magas, és többnyire nehéz hozzá alanyokat találni. A beszélgetések folyamán többek között megtudhatjuk, hogy melyik pincészet milyen kommunikációs stratégiát választ egyáltalán van e lehetősége - a fogyasztói kapcsolatok kiépítésére és ápolására, valamint milyen értékek hangsúlyozásával próbálják növelni hírnevüket. Úgy gondolom egy sikeres vállalat működéséhez elengedhetetlen ma már, nem csak a termékek, szolgáltatások menedzselése, hanem magának a vállalat hírnevének stabil alapokra helyezése. Fontos, hogy ne csak a termékeken keresztül ismerjük meg a céget, hanem a folyamat fordítva is igaz legyen. 43

7.1 Roll Pincészet A Roll család 1987 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. Az üzlet családi vállalkozásként funkcionál, amely 4,5 hektárnyi, Sopron városhatárán és a Fertő- tó mellet fekvő ültetvényeken gazdálkodik. A borok előállítása korszerű technológiával a családi ház alatt fekvő pincében zajlik. Természetesen a minőségre való törekvés itt is jelen van, amelyet jól szimbolizálnak a szobák falaira kifüggesztett díjak és elismerések. Roll Péter, a pincészet vezetője válaszolt a feltett kérdésekre. Hangsúlyozta az üzlet családi mivoltát, amely nem csak a birtoknagyságban, hanem a marketingre, kommunikációra fordítható pénzösszegben is megmutatkozik. Az ő borászatuk, a soproni borvidék pincészeteinek az a véglete, ahol sajnos az ilyen irányú törekvések elenyészőek. A fogyasztói kör a soproni lakosságra korlátozódik, akik közvetlenül a lakóháznál tudják megvásárolni a Roll család borait. A pince specialitásai a Cabernet Sauvignon és a Pinot noir. Természetesen a helyi vendéglátóegységek itallapjain találkozhatunk a pincészet termékeivel, illetve az évente megrendezett Ünnepi Hetek és Szüreti napok alkalmával is megkóstolhatjuk, a Roll család közvetlen ajánlásával a portékákat. 7.2 Fényes Pincészet Soproni lévén a bor elhivatottságot jelent. Munkának indult, aztán szerelem lett! (Fényes Tibor) 44 17. ábra Fényes Pince Forrás: http://www.holborozzunk.hu/pince.php?sid=fenyespince 16. ábra Roll Pincészet, Cabernet Sauvignon, 2008 Forrás: http://www.wineandfeeling.hu/index.php?kod=81 A Fényes Pincészet, a Fertő tavat megkerülő kerékpárút mellet, Fertőrákos és Balf között található. A szőlőültetvény a soproni borvidék talán legjobb fekvésű helyén, a tó partjánál helyezkedik el. Az osztrák szokásokhoz hasonlóan, ám magyar viszonylatban

egyedüliként, kerékpáros pihenővel rendelkező, nyitott borospince, ahol a termelői borkimérés mellett, szendviccsel, üdítővel, kávéval is felfrissülhetnek az idelátogatók. A 40-50 fős borkóstolók alkalmával akár a pince felé épített közösségi helyiségben, akár a nyitott teraszon is lehetőség nyílik megízlelni a pincészet borait, megkóstolni a borkorcsolyákat, illetve a tó vidékében gyönyörködni. A pincészet éves termelésének 80%-a folyóborként került eladásra, főként helyi fogyasztók részére, akik a város három különböző pontján üzemeltetett, termelői borkimérésben juthatnak a borokhoz. Ezen üzletek kommunikációja, az interneten és a nyomtatott sajtón keresztül történik. A pincészetnek saját honlapja van (www.fenyespince.hu), ahol értesülhetünk az aktuális ajánlatokról, megismerhetjük a borvidék és a Fényes Pincészet történelmét, illetve értékelhetjük, véleményünket fejezhetjük ki a vendégkönyvön keresztül. Továbbá nyomon követhetőek a Facebook felületén is. Tehát elmondható, hogy különösebb marketing-, kommunikációs stratégiát ebben a témakörben nem folytat a borászat. Ám ami a palackos borok promotálását illeti, arra a VOLT Fesztivál, illetve a már említett soproni borünnepek alkalmával, valamint ha az anyagi lehetőségek megengedik- a budapesti Bor és Pezsgő Fesztivál napjain kerülhet sor. Ezenkívül, a pince több városi étteremmel és szállodával is kapcsolatban áll. Boraik megtalálhatóak többek között a Diána Panzió itallapján, a Hét Pecsét Fogadó ház borát pedig ők szolgáltatják. Minden pénteken borkóstoltatáson vehetnek részt a Hotel Sziesztába látogató turisták. A soproni borvidék megítélése Magyarországon egyre kedvezőbb, Fényes Tibor a pincészet tulajdonosa szerint. A rendszerváltás után nagyon mélyről kellett feljönnie a térség borászatainak, amelyet az a berögződés se segített, miszerint a soproni, egy nagyon savas, nehezen fogyasztható bortípus. Ám a sok év munkájának köszönhetően ez a vélemény kezd kikopni az emberek fejéből. Így a vörösboros vidékek közül Villány mögött akinek az elsősége megkérdőjelezhetetlen Szekszárddal holtversenyben helyezkedünk el. A helyi rivalizálás kapcsán, Fényes Tibor annyit említett, hogy mivel a piac egyre szűkül, ezért egyre kevesebb fogyasztónak kell értékesíteni ugyanakkora mennyiségű bort. Emiatt a rivalizálás, a vásárlókért folytatott küzdelem elkerülhetetlen lesz, ugyanakkor jelen helyzetben ő még nem tapasztalt hasonlót, ám ez nem mindig lesz így. 45

7.3 Lővér Pince 18. ábra Magyar Dezső, a Lővér Pince résztulajdonosa Forrás: http://www.soproni7.hu/index.php?news=516 A Lővér Pince a rendszerváltás után 1995- ben jött létre. Tizenegy soproni szőlőtermelő szövetkezett arra, hogy megpróbálnak egy olyan borászatot létrehozni, ahol a minőségi borok termelése az elsődleges cél. pincében tett látogatásom során, a Pince egyik tulajdonosával, Magyar Dezsővel beszélgettem arról, hogy az ő cégük milyen szempontok szerint építi fel a vállalat kommunikációját. Milyen kommunikációs csatornákat használnak, milyen célokat próbálnak megvalósítani, milyen eredményekkel. Továbbá röviden értékelte, véleményezte a saját borászat, a borvidék, illetve a magyar bor helyzetét. Amikor a pincészet kommunikációját meghatározták, az elsődleges szempont, amit figyelembe vettek a tulajdonosok, hogy melyik borvidékhez is tartoznak. A Soproni borvidék esetében egy meghatározó történelemről beszélhetünk. Erre a történelmi ívre próbálták a cég profilját felfűzni, hogy az tükrözze Sopron városának nagyságát, pozitív kisugárzását, amely épp ugyanígy érződik a borászatokon és a soproni borokon is. Tehát a helyszín, a légkör, és a történelemmel való kapcsolat adott, már csak a Lövér pincét kellett beleilleszteni ebbe a kontextusba. Meg kell mutatni a fogyasztóknak, hogy a bor nem csak egy termék, hanem szól arról a helyről, arról a földről ahol, és azokról az emberekről, akik készítik. Szerintük ez az első lépés a kommunikáció kialakításában és nyilván ezután jönnek azok, az egyedi specifikumok, amelyeket ki kell domborítani. Egy bor az nem csak egy objektív termék, hanem szubjektív dolog is, tehát bármennyire is lehet a világ legjobb bora a mi pincénkben, ha azt megfelelően nem tudjuk bemutatni, lekommunikálni. Ennél a pontnál jöhet szóba, hogy mi a pince története. De ebben az esetben sem az érdeki igazán a vásárlót, hogy ki hozta létre, hogyan alakult az évek során stb. Sokkal inkább egy gondolat érdekli a fogyasztókat, egy gondolat, amit mellé lehet tenni a bornak, és annak a bornak a gondolat szerint kell megjelennie az ember előtt. - mondta Magyar Dezső, amikor az egyediségekről kérdeztem részletesebben. Ezenkívül kiemelte még a borban rejlő rengeteg illatot, amely szintén specifikumnak számít. A 46

Ám vannak olyan tényezők is, amelyeket a Lővér Pince szakemberei nem akarnak hangsúlyozni. Ez az a fejlett technológia, amely nélkül versenyben maradni a piacon ma már lehetetlen, ám ami kizökkentheti a fogyasztókat abból a hangulatból, varázsból, amit egy pince, tölgyfahordók, félhomály és egy pohár jó bor adhat. Szerencsére, a borászat tulajdonában van a Flandorffer Ignác által építetett Öreg Pince, amelyet mindenki megcsodálhat egy borkóstoló, vagy egy bejárás alkalmával. Ilyenkor nem csak a minőségi borok vannak biztosítva, hanem egy felejthetetlen élmény is. A fogyasztókkal való személyes találkozás nagyon fontos a borászat életében, hisz ekkor lehet igazán megnyerni a vásárlót. Ezekre a közvetlen ismerkedésekre alkalom nyílik a már említett borkóstolókon, illetve Sopronba és országszerte is többször megrendezett borünnepeken. Ilyenkor sokkal hatásosabb, ha a pult mögött maga a borász áll, hisz egy hozzáértő szavai nagyobb meggyőzéssel bírnak. 19. ábra Az Öreg Pince tölgyfahordói Forrás. http://www.borigo.hu/index.php?cmd=cikk Szó esett még a borvidéken belüli rivalizálásról is, ám ez a vidék vezető pincészetei között még nem mérvadó a borász szerint. Sőt létrehoztak a többi termelővel olyan nonprofit szervezeteket- Soproni Borút, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., amelyek biztosítják a borvidék védelmét, a borok és borászatok hírnevének növelését, különböző reklámanyagok, rendezvények, turisztikai programok segítségével. A jó kapcsolat elengedhetetlen, hisz a közös megjelenés hozzásegít a kitűzött célok eléréséhez. Minden interjú alkalmával elhangzott, hogy a megkérdezett számára mit jelent, borásznak, soproni borásznak lenni. Magyar Dezső a következőket válaszolta: A kérdést én inkább az emberi oldaláról közelíteném meg. Azt hiszem, Sopronban egy egész jó kis társaság van, jóban vagyunk, havonta összejárunk. Ezeken az estéken kóstoljuk egymás borait, akár összehasonlítva a világ boraival. Ez nem csak szakmai továbblépést 47

jelent, hanem közösségépítő dolog is egyben. Egyrészről a termék az érdekes, de a társaság is fontos. Így az összefogás a munkán kívül is érvényesül. 7.4 Weninger Pincészet 1997-óta található meg Magyarországon, az osztrák gyökerekkel rendelkező Weninger Pincészet. Ekkor vásárolt Franz Weninger szőlőültetvényt a festői szépségű Balfon, és alapított pincészetet, amely azóta a borvidék vezetőjévé vált. A szomszédos Ausztriában lévő, horitschoni vállalat sikereinek köszönhetően, a Weninger család nevével fémjelzett cég sorra éri el a nagyobbnál nagyobb eredményeket hazánkban is. A cég irányítását ifjabb Franz Weninger vette át 2000-ben, aki tanulmányait Kaliforniában és Ausztráliában folytatta. 2006-óta pedig a biodinamika jegyében műveli földjeit és készíti borait. "Célom a helyi mikroklíma illetve talajadottságok megjelenítése a borokban, ún. terroir borok készítése. Szeretném elérni, hogy a Soproni Kékfrankos az őt megillető helyet foglalja el a magyar borkultúrában!" 34 Behofsits Krisztina, a pincészet kommunikációs munkatársa szerint, a magyarországi cég nagy szerencséje, hogy az osztrák anyavállalat neve és irányítása alatt tud működni. Az ő segítségükkel és eszközeivel folytatják a kommunikációs tevékenységüket hazánkban is, amelyek a magyar viszonylatban úttörőnek számítanak. Kihasználják az internet adta lehetőségeket, úgy, mint a saját honlap, a hírlevelek és a Facebook, amelyek nélkül ma már elkerülhetetlen egy 21. századi sikeres vállalat működtetése. Továbbá az elektronikus kapcsolattartás mellett, a hagyományos postai úton is eljuttatják reklámanyagaikat a fogyasztókhoz. Ilyen például a negyedévente elküldött Palackposta, amelyben az évszaknak megfelelő három üveg bor 20. ábra Weninger, Soproni Kékfrankos, 2008 Forrás: http://www.borkereskedes.hu/b orok/758-weninger-sopronikekfrankos-2008.html kap helyet. Egy az osztrák szőlőtermésből, egy a soproni pincészetekből, egy pedig a Gere- Weninger, Villányi együttműködésből származó bort tartalmaz. A fogyasztók által nagyon 34 Soproni borvidék, Weninger pincészet, http://www.soproniborvidek.hu/hu/boraszatok.php?link=weninger.php, letöltve: 2012. április 30. 48

kedvelt kezdeményezés is mutatja a borászat profizmusát. Nem sajnálnak pénzt költeni marketingre és PR-re sem, hisz ezek nagyban elősegítik a vállalat hírnevének építését. A Lővér Pincéhez hasonlóan, a balfi Weninger pince is fogad csoportokat, borkóstolás céljából. Ám sok a különbség a két fél gondolkodásmódja között. Míg a Lővér Pince hangsúlyozni kívánja a múlt értékeit, és az öreg pincéjük által árasztott hangulattal el szeretnék terelni a figyelmet a technikai újításokról, addig Weningerék épp az ellenkezőjét szeretnék. Szerintük az idelátogatóknak látniuk kell, hogy a borkészítés mennyit fejlődött a 21. századra, és nem szabad megriadniuk a modern berendezésektől. Ezt sugallja már a pince épülete is, ahol a borkóstolás zajlik. A terem egyszerű bútorokkal van tele, minden díszítés és csillogást mellőzve, így az oda belépő csakis a bor íz élményére koncentrálhat. A pince folyamatosan fogad vendégeket, - nem csak a hazai, de a külföldi vendégek körében is nagyon kedvelt - és az évente megrendezendő Nyitott pince napokon is részt vesz. Arra a kérdésre, hogy milyen a magyarországi borok mai helyzete, Behofsits Krisztina a következő választ adta: - A magyarországi boroknak még sokat kell fejlődni, de szerintem egyre jobb a helyzet, majdnem, hogy jobban mozgolódik a külföldi, mint a magyar piac, ami a mi szemszögünket érinti. Mivel nálunk sajnos elszegényedés van, kisebb a vásárlóképes kereslet. Sokaknak már luxuscikknek számít a bor, és csak az aktuális ünnepeknél engedik meg maguknak a családok, hogy az asztalra kerüljön. A pincészet meg van elégedve a 30 hektárnyi soproni szőlőültetvénnyel, és nem tervezi a jövőben a területnagyobbítást. Számukra az Ausztriával közös vállalkozás a lényeges, így tudnak sikereket elérni, amelyhez elengedhetetlen a jó kommunikáció. 7.5 Értékelés A fentiekben leírtak jól mutatják, hogy mennyire fontos a megfelelő anyagi háttér egy pincészet kommunikációjának működtetéséhez. A négy vállalat nem csak pénzügyi lehetőségeikben, de birtoknagyságukban, és technológiai felszereltségükben is különbözik, amelyből következik a célkitűzések eltérése. A különböző szintű célok különböző eszközöket is igényelnek, így látható, hogy a kisebb termelők nem tartják létfontosságú feladatnak a kommunikációs- és marketingstratégiák kidolgozását. Az ő fogyasztói körük eléréséhez elegendő a városban, illetve a környező településeken való hirdetés. Ezzel ellentétben a nagyobb borászatoknak mint a Lővér Pince és a Weninger Pincészet 49

fontos mozgatórugója a fogyasztói kapcsolatok kiépítése. Ezek a cégek rájöttek, hogy mennyit számít az értékesítés növelésében és a hírnév építésében a jó kommunikációs csatornák kiépítése, és a megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása. Ám figyelembe kell vennünk, hogy e vezető pincészetek megengedhetik maguknak, hogy erre költsenek. 8. SOPRONI SZERVEZETEK A BORKULTÚRA, A BORVIDÉK ÉS A BORKERESKEDELEM FEJLŐDÉSÉÉRT 8.1 Soproni Borút Egyesület 2000 júniusában alakult a Soproni Borút Egyesület, amelynek alapító tagjai a helyi és környékbeli boros gazdák és borászattal foglalkozó vállalatok. Az Egyesület méltó folytatása a Soproni Bor útja közösségi marketing programsorozatnak, amelynek többek között Keglovich István munkájának 21. ábra Soproni Borút Egyesület logo Forrás: http://www.cousinvin.hu/ köszönhetően- nagy szerepe volt a vidék gazdáinak együttműködésében, egymáshoz közelebb kerülésében. A borászok szerint 2000-ben elérkezett az idő, hogy a korábbi csoportosulást magasabb szintre emeljék, amely forma a pályázati lehetőségek elnyerését, kihasználását jobban biztosítaná. Az egyesülés célja, hogy összefogja vidék szakembereit, és megszervezze a szakmai közösségi munkát. A Borút Egyesületnek köszönhetően a tagpincészetek megjelenhetnek a vásárokon és kiállításokon, közösen képviselve a Soproni borvidéket. További célok közé tartozik a borkultúra megóvása, megőrzése, a helyi hagyományok ápolása, folytatása és ezen kulturális idegenforgalmi eszközök alkalmazásával történő megismertetése. 35 A céljait egyrészt a befolyt tagdíjak összegéből, másrészt a már említett, kiírt pályázatokon megnyert forrásokból tervezi megvalósítani. Az Egyesület elnökének Bruckner Nándort, titkárának Taschner Kurtot, elnökségi tagjának Sárosi Miklóst választották meg az alapító tagok. A Soproni Borút Egyesület székhelye: Sopron, Új u. 4. 36 35 Soproni Borút Egyesület, http://w3.sopron.hu/borvidek/borut2001/sbe2001.htm, letöltve: 2012. május 7. 36 Megalakult a Soproni Borút egyesület, http://cyberpress.sopron.hu/article_plain.php?id=2627, letöltve: 2012. május 7. 50

8.2 Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. Bormarketing Műhely Kht. néven alapították 2001-ben a helyi borászok összefogás, soproni borvidék megóvása és a szélesebb körben való megismertetés céljából. A Kht. azóta új, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. néven működik. A társaság küldetése, hogy a Soproni borvidék természeti adottságaira, az helyi termékek kiválóságára és a helyi hagyományokra, kulturális értékekre alapozva országos és nemzetközi szinten is erős versenypozíciót érjenek el. Továbbá, hogy a borvidék történelmét minél több emberrel megismertessék, Magyarországon és külföldön egyaránt. Úgy gondolják, szükséges a fogyasztói borkultúrát is megváltoztatni, hogy legyen igény magas minőségű borok termelésére, amely elvárásnak köszönhetően a pincészetek is fejlődnének. A Bormarketing Műhely által nyújtott szolgáltatások között szerepel a pályázatfigyelés, a teljes körű marketing- tanácsadás és ügyintézés, a borversenyeken és rendezvényeken való részvétel biztosítása, valamint ezek szervezése Kékfrankos nyár 2012 -. Elvégzett munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz a tényhez, hogy ma már ismét magasan jegyzik hazai, illetve külföldi viszonylatban is a soproni bort. Az egyik ilyen rangos esemény, amelynek létrejötte a Kft.-nek köszönhető, az általuk minden évben megrendezett, országos bormarketing konferencia. A rendezvény az elmúlt időszakban nemzetközi szintűvé nőtte ki magát és kidolgozásra került a megyei, hosszú távú marketing stratégia is. Ám a Műhely nem érhetett volna el eredményeket a soproni termelők által létrehozott magas minőségű borok nélkül, amelyet a világ tudtára adhat. 37 8.3 Soproni Kékfrankos Kft. 2010 óta, Magyarországon egyedülálló módon folytatják boraik értékesítését a Soproni borvidék borászai és bormarketingesei. Ugyanis a közösségi összetartozásuk megerősítéseként, önálló vállalkozásként megalapították a Kékfrankos Kft.-t, amelynek célja kizárólag a térség borainak értékesítése, ezzel is erősítve a soproni bor pozícióját. Hogy összetartozásukat hivatalosan is megerősítsék, a 25 alapító tag szindikátust írt alá, 37 Horváth Ferenc, Különc borvidék, Bormarketing Műhely Nonprofit Kft., Sopron 2005 51