Tisztább kép Időközi beszámoló az első 10 hónap eredményeiből (2015. március december)

Tisztább kép Időközi beszámoló az első 10 hónap eredményeiből (2015. március december) Készítette: Péterfi Anna Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk az adatgyűjtések módszertanát, az eredményeket és következtetéseket a vizsgálat első 10 hónapja alapján. 1. Módszertan Az adatgyűjtés áll egyrészt a drogszemét begyűjtéséből, elemzéséből és dokumentációjából, másrészt az injektáló eszközöket vizsgálat céljából leadó intravénás szerhasználókkal (továbbiakban PWID people who inject drugs) felvett kérdőívekből. A begyűjtött drogszemét 3 típusa az (1) ömlesztett drogszemét, melyeket a tűcsere programok nagyobb tárolóeszközökben egyedi megjelölés nélkül juttatnak el elemzésre; a (2) szerhasználók által kérdőív kíséretében leadott injektáló eszközökből; valamint az (3) eldobott és az önkéntesek által az utcáról begyűjtött injektáló eszközökből. A begyűjtött mintákhoz rögzített információ a gyűjtés helye és ideje valamint a toxikológiai vizsgálat eredményei. A begyűjtésről a partner szervezetek rögzítik az adatokat, a toxikológiai vizsgálatról az azt elvégző szakemberek. A drogszemét begyűjtése 2015 márciusában kezdődött, és a vizsgálat első fázisa 2015 decemberéig tartott. A drogszemét begyűjtésére hét ártalomcsökkentő programban és azok környezetében került sor. Kiemelendő, hogy a hat település közül öt településen 1 elérhető opiát helyettesítő kezelés (a partner szervezetek közül négy nyújt is ilyen ellátást). Összesen a 10 hónap alatt 18 066 tárgy begyűjtésére és laboratóriumba szállítására került sor toxikológiai vizsgálat céljából. 2718 vizsgálat zajlott le, melyekből 2598 volt eredményes. Mivel a vizsgálatok dokumentációja változott az első hónapot követően, az eredmények egy része csak a további 9 hónapra korlátozódik (2015. április december) Ebben a 9 hónapban összesen 2339 eredményes vizsgálat történt. Az adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy az egyes minták egy vagy több tárgyból álltak (például 4 fecskendőből). A begyűjtött tárgyak csoportokra lettek bontva, melyeket onnantól egy-egy mintaként kezeltünk. Az egyazon mintához tartozó tárgyakon megtalálható anyagmaradványokat feloldottuk, és a kapott keveréket egy mintaként elemeztük tehát 2. 1 Békéscsaba/Gyula esetében Gyulán érhető el a szolgáltatás 2 A kérdőíves mintáknál az esetek egy részénél egy kérdőívhez több minta is tartozott (pl.: 4 minta, melyek mindegyike 7 fecskendőt tartalmazott, vagyis összesen 28 fecskendő tartozott egy kérdőívhez). Ezekben az esetekben az egy kérdőívhez tartozó mintákat egy egyesített mintaként kezeltük (a kérdőív adatainak elemzése során). Az egyesített mintáknál a főkomponenst csak abban az esetben tekintettük meghatározhatónak, hogyha a kérdőívhez tartozó összes minta esetében ugyanazt a főkomponenst azonosította a toxikológiai vizsgálat. Amennyiben az egyesített mintát alkotó eredeti mintáknál különbözött a főkomponens, az egyesített mintának nem volt meghatározható főkomponense. 1

A kérdőívet abból a célból dolgoztuk ki, hogy a toxikológiai vizsgálatra injektáló eszközöket leadó szerhasználóktól adatokat gyűjtsünk be. A kérdőív egy önkitöltős anonim kérdőív, melyben a szerhasználó szocio-demográfiai jellemzői mellett a szerhasználatára és a leadott mintákra vonatkozó kérdések szerepeltek. A kérdőívek felvételére ártalomcsökkentő szolgáltatásokban került sor összesen hét Magyarországi helyszínen. 1. Térkép. A toxikológiai vizsgálatok és a kérdőívek földrajzi megoszlása (toxikológiai vizsgálatok száma; kérdőívek száma) 2015. március és december között gyűjtött mintákhoz kapcsolódóan. *az adatgyűjtés ezen a helyszínen csak a 10. hónapban (2015 decemberében) kezdődött meg 2. Eredmények 2.1. Toxikológiai vizsgálatok A minták többsége injektáláshoz köthető eszközöket tartalmaz, azonban néhány esetben anyagminta is leadásra került a projekt keretein belül. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni a mintavételi eljárás fent leírt sajátosságait, vagyis hogy egy toxikológiai vizsgálat során kimutatott hatóanyag(ok) vonatkozhat(nak) több injektáló eszközön talált és ezáltal több injektálásból származó anyagmaradványok keverékére. 2

2.1.1. Főkomponens Az egyes minták főkomponenseinek toxikológiai meghatározására a második hónaptól került csupán sor. Ebből adódóan az alábbi ábrák esetében figyelmen kívül hagytuk az első hónap (2015. április) vizsgálati eredményeit. A fecskendők többszöri használatának gyakorlata jól ismert a hazai intravénás közösségben. A Nemzeti Drog Fókuszpont egy PWID-k körében végzett 2014-es vizsgálata alapján az átlagos újrahasználat 2,08 volt egy fecskendő esetében (Nemzeti Drog Fókuszpont 2015). Figyelembe véve az ismételt felhasználást, a vizsgálatok által kimutatott főkomponensek az utolsó injektálás során bevitt anyag domináns hatóanyagára vonatkoznak. Ha a 10 leggyakoribb anyagot tekintjük, elmondható, hogy a metadon volt a domináns hatóanyag a minták 32,1%-ában (2339 minta közül 750-ben). A metadont követő 3 leggyakoribb anyag egytől egyig a szintetikus katinonok családjába tartozik. 1. Ábra. A legjellemzőbb főkomponensek előfordulási gyakorisága a 2015. április és december között gyűjtött mintákban. (N=2339) 35% 30% 32,1% 25% 20% 15% 10% 18,8% 13,2% 9,5% 5% 2,8% 2,8% 2,3% 2,2% 2,1% 1,9% 0% Amennyiben csoportosítjuk az anyagokat, elmondható, hogy a szintetikus katinonok családjába tartozó vegyület volt a domináns hatóanyag a 2015. április és december között gyűjtött minták több mint felénél (51,9%). 3

2. Ábra. Főkomponens a 2015. április és december között gyűjtött mintákban. (N=2339) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 51,9% 32,1% 5,5% 2,9% 2,9% 2,1% 0,9% 0,7% 0,5% 0,3% 0,2% A szintetikus katinonokon belül a leggyakoribb anyagok a pentedron (36%), a mefedron (25%) és az α PHP (18%) voltak a kimutatott főkomponensek között. 3. Ábra. Szintetikus katinonok, mint főkomponensek a 2015. április és december között gyűjtött mintákban (N=1214) egyéb katinon; 5% TH-PVP; 2% α-pvt; 4% α-pep; 4% 4-CMC; 4% α-php; 18% mefedron; 25% pentedron; 36% pentedron mefedron α-php 4-CMC α-pep α-pvt TH-PVP egyéb katinon Ahogyan az a következő táblázatból kiolvasható, földrajzi különbségek tapasztalhatók a fecskendők tartalmát illetően. A metadon volt a leggyakrabban kimutatott főkomponens három helyszínen és további kettőnél szerepel az első öt leggyakoribb főkomponens között. Az α-php és a pentedron a hat vizsgált helyszínből csak három-három helyszínen szerepelt a leggyakoribb főkomponensek között. A mefedron (4-MMC) nem található meg a leggyakoribb főkomponensek között Budapesten, azonban Szegeden és Miskolcon nagy arányban volt azonosítható. Az amfetamin két helyszínen jelent meg az első öt főkomponens között (Budapest 7. kerületében és Debrecenben), míg a heroin mindössze egy helyszínen (Békéscsaba/Gyula). 4

1. Táblázat. Földrajzi különbségek az öt leggyakrabban azonosított főkomponens az egyes helyszíneken (az összes helyszínen gyűjtött vizsgálati minta alapján, ahol a főkomponens meghatározásra került) 3 a 2015 április és december között gyűjtött mintákban 3. 1. 2. 4. 5. 6. 1. Budapest VII. kerület (N=826) 2. Budapest XXIII. kerület 4 (N=97) 3. Miskolc (N=553) 4. Debrecen (N=145) 5. Békéscsaba/Gyula (N=57) 6. Szeged (N=661) Pentedron 45% Metadon 88,7% Metadon 41% Amfetamin 17% α-php 30% Metadon 49% α-php 21% α-php 4,1% Buprenorfin 11% α-pep 16% Metadom 25% 4-MMC 38% Metadon 12% Koffein 2,1% 4-MMC 9% Koffein 16% Heroin 14% Pentedron 3% α-pvp 4% Etilfenidáte 8% 4-MeO PV9 10% Alprazolam 7% 3-MMC 2% Amfetamin 3% Pentedron 8% ADB-FUBINACA 8% TH-PVP 7% 2-MMC 1% 2.1.2. Az összes azonosított hatóanyag A következő ábrán összesítjük az egyes hatóanyagok megjelenési gyakoriságát figyelembe véve az összes a mintában azonosított hatóanyagot (nem kizárólag a főkomponenseket) a 2015. március és december között gyűjtött és eredményesen vizsgált mintákban (2598). A metadon volt a leggyakrabban azonosított hatóanyag: a 3 Pécs nem szerepel az elemzésben az alacsony mintaszám miatt. 4 Csak az első 3 anyagot tüntettük föl, mivel a többi hatóanyag előfordulása rendkívül alacsony volt ezen a helyszínen. 5

2598 mintából 1919-ben (73,9%) kimutatható volt a jelenléte. A tíz leggyakoribb hatóanyag közül 8 a szintetikus katinonok családjába tartozó vegyület volt. A klasszikus kábítószerek közül a metadon mellett egyedül az amfetamin került be az első tízbe. 4. Ábra. A leggyakrabban kimutatott klasszikus kábítószerek és új pszichoaktív szerek a 2015. március és december között gyűjtött mintákban 5 (azonosítások száma; N=2598) 2500 2000 1919 1500 1166 1000 500 789 677 634 437 355 241 187 160 0 Ha a kimutatások gyakoriságát vizsgáljuk az egyes hónapokban a leggyakoribb hatóanyagok esetében, látható, hogy míg bizonyos anyagok injektálása stabilan detektálható, addig mások néhány hónap dominanciát követően lecserélődnek újabb anyagokra. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a metadon volt a leggyakrabban kimutatott hatóanyag minden egyes hónapban. A pentedront tartalmazó minták gyakorisága viszonylag stabil volt a vizsgált 10 hónap során. Az α PHP nagy számban volt azonosítható 2015. június és szeptember között, azonban szeptembert követően elvesztette második helyét a rangsorban. Az α PHP mellett az α PEP és a mefedron is jóval gyakoribb volt az első hónapokban, majd 2015 júniusát követően kevésbé volt jellemző jelenlétük a vizsgált mintákban. Ezzel szemben az α PVP és TH-PVP 2015 augusztusát követően vált jellemzőbbé. 5 a koffeint és metabolitokat nem számítva 6

5. Ábra. A leggyakoribb klasszikus kábítószerek és új pszichoaktív szerek havi gyakorisága a 2015. március és december között gyűjtött mintákban (kimutatások gyakorisága) 6 300 250 200 150 100 50 0 metadon pentedron α-php mefedron α-pvp α-pep amfetamin TH-PVP 4-CMC 3-MMC A mintákban leggyakrabban kimutatott szintetikus katinonok jogi státuszát tekintve elmondható, hogy közülük négy szerepelt az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet új pszichoaktív anyagok jegyzékén a vizsgálati időszakban. Ezen anyagok tartása szabálysértésnek számít (10 g alatti mennyiségben). A pentedron, a mefedron és az α PVP a klasszikus kábítószerekhez hasonlóan az 1998. évi XXV. törvény mellékletén szerepelt. Ezen anyagok tartása bűncselekménynek számít. A TH-PVP nem szerepelt semelyik jegyzéken 2016. január 25-ig. 2. Táblázat. A leggyakoribb új pszichoaktív szerek jogi státusza a vizsgált időszakban. 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet új pszichoaktív anyagok jegyzékén szerepel = tartása szabálysértés A 1998. évi XXV. törvény mellékletén szerepel = tartása bűncselekmény pentedron α PHP mefedron α PEP α PVP TH-PVP* 4-CMC 3-MMC * 2016. január 25-ével felkerült az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet új pszichoaktív anyagok jegyzékére 6 a koffeint és metabolitokat nem számítva 7

2.2. Kérdőíves vizsgálat és a kapcsolódó toxikológiai eredmények A vizsgált 10 hónapban 2015. március és december között 145 érvényes kérdőív érkezett be injektáló eszközökhöz kapcsolva. Általános szabályként a partnerszervezetek egy embertől havonta egyszer fogadtak be kérdőíves mintát, hacsak nem változott meg idő közben az elsődlegesen injektált anyag. Emiatt duplikációk előfordulhatnak a mintában, mivel egyazon személy több kérdőíves mintát is leadhatott a 10 hónap folyamán. Fontos megjegyezni azt is, hogy a kérdőíves vizsgálatban részt vevők nem reprezentálják a hazai intravénás szerhasználókat. A mintát leadók szocio-demográfiai összetételével kapcsolatban elmondható, hogy a férfiak aránya a mintában (86%) némileg magasabb, mint a hazai tűcsere szervezetek klienskörében tapasztalt arány (77%) (Tarján 2015). 6. Ábra. Nemi megoszlása kérdőívet kitöltők körében (N=145) 20; 14% 125; 86% férfi nő Ahogy látható, a 36 és 40 év közöttiek képviseltették magukat legnagyobb arányban a mintában. A kérdőívet leadók egy idősebb minta, mint az országos tűcsere adatok alapján a tűcsere szolgáltatásokat igénybe vevő populáció (Tarján 2015). A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 37.0 év volt. 7. Ábra. A kérdőívet kitöltők életkori megoszlása (N=144) 35% 30% 29% 25% 20% 15% 17% 17% 16% 14% 10% 8% 5% 0% 18-25 éves 26-30 éves 31-35 éves 36-40 éves 41-45 éves 45< éves A kérdőívet leadók lakhatási helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy a minta 23%-át érinti a hajléktalanság. Az utcán élők aránya 19% volt, míg a hajléktalan szállón élőké 4%. 8

8. Ábra. Lakhatási helyzet (N=131) 19% 4% hajléktalan szállón lakásban utcán 77% A kábítószer-használat átlagos hossza 17,0 év volt a mintában (STD 8,7), az intravénás szerhasználaté 12,5 év (STD 7,3). A minta többsége (56%) több mint 10 éve injektál kábítószereket. 9. Ábra. Az intravénás szerhasználat hossza (N=140) 0-5 éve 25% 6-10 éve 19% 11-15 éve 19% 16<= éve 37% 0% 10% 20% 30% 40% Az intravénás szerhasználatot megelőző kábítószer-használat hossza átlagosan 4,6 év volt (STD 5,4). Ha életkori csoportok szerint vizsgáljuk a mintát feltűnő, hogy a legfiatalabb csoport körében jelentősen megrövidült a nem-intravénás drogkarrier hossza az idősebb életkori csoportokkal összevetve. 9

10. Ábra. Az intravénás szerhasználatot megelőző kábítószer-használat átlagos hossza életkori csoportok szerinti bontásban (év; N=140) 45< éves 41-45 éves 36-40 éves 31-35 éves 26-30 éves 18-25 éves A minta 62%-a számolt be napi gyakorisággal történő injektálásról, és mindössze 6% volt azok aránya, akik havonta legfeljebb néhány alkalommal injektálnak. 11. Ábra. Az injektálás gyakorisága (év; N=141) 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0 2 4 6 8 43% naponta többször 19% naponta egyszer A leadott mintával kapcsolatban 22% gondolta azt, hogy a leadott minta fogyasztása legális (nem bűncselekmény), és 60% nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint bűncselekménynek számít az általa injektált anyag fogyasztása. 32% heti néhány alkalommal 2% hanonta néhányszor 4% ritkábban mint havonta egyszer 10

12. Ábra. A leadott minták vélelmezett jogi státusza (N=143) 18% 22% legális illegális nem tudja 60% 77% számolt be arról, hogy a fogyasztott anyagot vásárolta valakitől. A megkérdezettek közül senki nem volt, aki az interneten jutott volna hozzá a pszichoaktív szerhez. 13. Ábra. Beszerzési forrás (N=144) 90% 80% 77% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% vette 10% 12% metadon programból baráttól/ismerőstől kapta 1% egyéb A fogyasztott anyag eredeti megjelenési formája az esetek többségében kristály (37%) vagy por (32%) volt. A kristály formátumban vásárolt anyagok 65%-a esetében valamilyen szintetikus katinon volt a főkomponens (azokat az eseteket számításba véve, amikor a főkomponens meghatározható volt). A kérdőívet kitöltők által említett viszonylag új megjelenési forma a zselé/gél volt. Az ilyen esetek többségében (4 a 7 említésből) az anyagmaradvány fő hatóanyaga az amfetamin volt. 11

14. Ábra. A leadott anyag eredeti megjelenési formája (N=144) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 32% por 15% 37% tabletta kristály növényi törmelék 5% 5% Összevetettük a toxikológiai vizsgálatok eredményét az anyag vásárlásakor megadott névvel, hogy megismerjük az egyes utcai elnevezések milyen hatóanyagot fedhetnek. A valamely szintetikus katinont főkomponensként tartalmazó minták esetében a kristály illetve zene megnevezés volt a leggyakoribb. zselé 7% egyéb 12

3. Táblázat. Utcai elnevezések a toxikológiai vizsgálat által igazolt főkomponens szerinti bontásban (N=105) heroin metadon amfetamin heroin (1) metadon (11) speed (11) szintetikus katinon kristály (8) amfetamin foszfát (1) amfetamin (3) MDPV (1) 4-MEC (1) cukor (1) heroin (1) kapszula (1) kati koktél (1) speed (1) zene (1) szintetikus kannabinoid egyéb ÚPSZ egyéb kristály (12) JWH (4) rózsaszín bika (1) speed (4) zene (9) herbál (1) speed (1) kristály (1) metadon (4) máktea (1) barna kristály (3) MDPV (3) kati (2) penta (2) speed (2) 4-MEC (1) barna zene (1) ecstasy (1) heroin (1) koktél (1) metadon és kristály (1) MP (1) nagyszemes kristály (1) pentakristály (1) superman (1) versace (1) 13

3. Következtetések Az új pszichoaktív szerek hazai megjelenése és elterjedése óta több forrás is jelezte a szintetikus katinonok injektálásának elterjedését, azonban ezek többsége önbevallásos adatokon alapult. Toxikológiai vizsgálattal alátámasztott adat viszonylag kevés volt. Ahogy a fentiekben leírtuk, a 2015. április és december közötti 9 hónapos időszakban elvégzett 2339 eredményes vizsgálat 52%-a esetében valamilyen szintetikus katinon volt az anyagmaradványokban azonosított főkomponens. Habár a kutatási minta korlátozottan reprezentatív, az injektáláshoz köthető eszközök vizsgálatának magas számából adódóan megbízható adatforrásnak tekinthető a jellemzően injektált anyagok meghatározásában. Ha a vizsgálat eredményeit összevetjük a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 2015-ös lefoglalási statisztikáival, látható, hogy a pentedron és az α PHP mindkét statisztika szerint a legelterjedtebb szintetikus katinon, ugyanakkor a mefedron mely e vizsgálat eredményei alapján a harmadik legelterjedtebb szintetikus katinon a bevizsgált injektáló eszközökben nem jelenik meg jelentős mértékben a lefoglalásokban (Csesztregi 2015. Ez a különbség felveti a kérdést: vajon milyen mértékben reprezentálják a lefoglalási statisztikák a piacot. A metadon előfordulása a vizsgált mintákban igen nagy volt. A metadon injektálás vizsgálat által feltárt gyakorisága részben köthető a metadon programban kapott gyógyszer intravénás beviteléhez, valamint az utcán beszerzett metadon visszaélésszerű intravénás használatához. A metadon drogszemétben kimutatott gyakori előfordulását részben magyarázza, hogy a hat vizsgált település közül öt helyen elérhető opiát helyettesítő kezelést. Ugyanakkor rámutat a hazai piacon 2010 óta tapasztalható heroin hiány ellenére az intravénás szerhasználók körében fennálló igényre az opiátok fogyasztására. A mintákban kimutatott tíz leggyakoribb főkomponens (domináns hatóanyag) közül nyolc tartozik a szintetikus katinonok családjához (a metabolitokat és koffeint nem számítva). Ezek közül három anyag tartása bűncselekmény, négy anyagé szabálysértés. További egy anyag (TH-PVP) pedig nem szerepelt semmilyen listán a vizsgált időszakban. Ha a tíz hónap alatt bekövetkezett változásokat vizsgáljuk az intravénásan fogyasztott szerek tekintetében, elmondható, hogy egyes anyagok például a pentedron stabilan megragadnak a piacon, míg mások rövidebb időre feltűnnek, majd néhány hónap elteltével lecserélődnek. A kérdőíves vizsgálat adatai alapján látható, hogy a mintát leadók egy különösen problémás szerhasználói populáció tagjai viszonylag hosszú injektálási múlttal, és gyakori intravénás szerhasználattal. Nyugtalanító eredmény, hogy a fiatalabb, 18 és 25 év közötti korosztály esetében igen korán kezdődik meg az intravénás szerhasználat. Míg a teljes mintában átlagosan 4,6 évvel az első kábítószer-használat után történt csak meg az első intravénás szerhasználat, addig a 18 és 25 év közöttiek körében már átlagosan 1,2 év elteltével. Ezt a problémát a célzott beavatkozások tervezésénél szükséges lehet figyelembe venni. 14

Irodalomjegyzék Csesztregi Tamás (2015): Feketepiaci helyzetkép a lefoglalt anyagok vizsgálati eredményei alapján. Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel a Nemzeti Drog Fókuszpont éves szakmai találkozója. 2015. december 10. http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/csesztregi_bszki_2015_piac.pdf (utolsó elérés 2016.04.04.) Nemzeti Drog Fókuszpont (2015): 2015-ös Éves Jelentés. Tarján Anna (2015): Válaszlépések Tűcsere adatok 2014-ben. 29 April 2015 http://drogfokuszpont.hu/wpcontent/uploads/tarjan_tcs_2015_tucsere_adatok_2014.pdf (utolsó elérés 2016.04.03.) 15