TISZTÁBB KÉP PROJEKT ZÁRÓKIADVÁNY. Intravénás szerhasználatból származó anyagmaradványok vizsgálata

Átírás

1

2 TISZTÁBB KÉP PROJEKT ZÁRÓKIADVÁNY Intravénás szerhasználatból származó anyagmaradványok vizsgálata Szerkesztő: Péterfi Anna Szerzők: Csorba József, Figeczki Tamás, Kiss József, Medgyesi-Frank Katalin, Péterfi Anna Tisztább kép - Együttműködési program az új szintetikus drogok feltérképezéséért JUST/2013/ISEC/DRUGS/AG/

3 TARTALOM KÖSZÖNTŐ Köszöntő 4 Problémafelvetés 6 A program célrendszere 8 Általános célok 9 Konkrét célok 10 A program felépítése és működése 12 A program tervezésében és megvalósításában részt vevő szereplők 13 A program szakaszai 15 Munkafolyamat 16 Az eredmények disszeminációja 16 A vizsgálat menete 18 A droghulladék begyűjtése 19 A kémiai vizsgálat menete 23 A kérdőíves vizsgálat menete 24 A program kimenetei számokban 26 A laboratóriumi vizsgálatok eredményei 30 A vizsgálati minták területi és időbeli megoszlása 31 A drogszemétben azonosított hatóanyagok 32 Földrajzi eltérések az injektált anyagokban 35 A kérdőíves vizsgálat eredményei 40 Következtetések 44 Következtetések a vizsgálati eredmények alapján 45 Dilemmák a megvalósítás során 46 Kutatási szükségletek 47 Záró gondolatok 48 Felhasznált irodalom 50 Amikor az emberek bekapcsolják a televíziót, beleolvasnak a napilapokba szinte nap mint nap visszaköszön a hírekből, hogy Európa számos új gazdasági, politikai kihívás előtt áll. Nincs ez másként a szenvedélybetegségek területén sem. Sajnos 2008-tól egyre nagyobb számban kezdtek megjelenni új, pszichoaktív hatású anyagok az európai kábítószer piacon. Szinte nincs olyan hét, hogy ne hallanánk a designer drogokról, a használatukból adódó balesetekről, családok szomorú történeteiről, halálos áldozatokról. Az Ökumenikus Segélyszervezet több olyan intézményt is működtet Magyarországon, ami a szenvedélybetegek számára nyújt olyan támogató szolgáltatásokat, melyek segítséget adnak a mindennapok nehézségeiben, az újrakezdésben. Fontos számunkra, hogy segítsük, erősítsük azokat a családokat is, ahol szembesülnek a szenvedélybetegség okozta nehézségekkel. A Tisztább kép elnevezésű projektünket a tisztán látás igénye hozta létre, válaszokat kerestünk a megváltozott körülmények által feltett kérdésekre, hogy megértsük az új pszichoaktív anyagok térhódításának ütemét, irányát, nagyságrendjét. Fontosnak éreztük, hogy belevágjunk egy olyan kutatási programba, amely igazi kihívás volt nem csak a Segélyszervezet, hanem a programba bekapcsolódó valamennyi szakember számára. A válaszok keresésében partnerekre találtunk, nem csak Magyarországon, hanem külföldön is. Az EU ISEC pályázati programjának célkitűzései szerencsésen találkoztak a mi elképzeléseinkkel, így egy európai viszonylatban is ritkaságnak tekinthető projekt született, melynek különös erénye, hogy eredményeink az EU Korai Jelzőrendszerén keresztül nemzetközi szinten is megjelentek és megjelennek. A két éves program eredményeként Magyarország hat nagyvárosának intravénás szerhasználati mutatói kerültek feltérképezésre a szerfogyasztóktól és a közterületekről önkéntesek segítségével begyűjtött droghulladékból, amire eddig ilyen volumenben nem volt példa. A létrejött vizsgálati eredmények, azok időbeli és földrajzi mintázatai, a programban használt kutatási módszertan, az együttműködések rendszere mind olyan eredmények, mely hosszú távon nyújthat segítséget a területen dolgozó szakembereknek. Köszönöm a projektben dolgozó munkatársak erőfeszítéseit, a partnerszervezetekkel való közös munkát, valamint a Emberi Erőforrások Minisztériumának elköteleződését a programmal kapcsolatban. Lehel László Elnök-igazgató Ökumenikus Segélyszervezet 3 4

4 PROBLÉMAFELVETÉS 5 6

5 PROBLÉMAFELVETÉS Az európai kábítószer piacon 2008-tól egyre nagyobb számban kezdtek megjelenni új, pszichoaktív hatású anyagok, melyek visszaélésszerű használata korábban nem volt ismert és között hétszeresére emelkedett Európában az új pszichoaktív szerekhez más néven designer drogokhoz köthető lefoglalások száma. Ugyanebben az időszakban összesen 482 új anyagot azonosítottak Európa szerte. Ugyanakkor, ezen anyagok elterjedése változó mértékben és mintázatban jellemezte az egyes európai államokat. Voltak olyan területek, melyek esetében teljes piaci átrendeződés volt megfigyelhető, míg másokat csak kis mértékben érintett megjelenésük. Hazánkban a legtöbb szerhasználói populációban megfigyelhető volt az új anyagok térnyerése, beleértve a rekreációs drogfogyasztókat és a problémás szerhasználókat. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) adatai alapján az utóbbi években rendkívüli mértékben megnövekedett ezen anyagok hozzáférhetősége a hazai piacon: tól a klasszikus kábítószereket (pl.: kannabisz, heroin, amfetamin) meghaladó arányban voltak azonosíthatók a rendőrségi lefoglalásokban. A PROGRAM CÉLRENDSZERE Klasszikus és designer anyagok gyakorisága a rendőrségi lefoglalásokban (%) Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont: 2015-ös Éves Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára, BSZKI adatok alapján Különösen problémás az új pszichoaktív szerek használatának elterjedése az intravénás szerhasználói populációban. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2014-es adatai alapján az országban tűcsere szolgáltatást nyújtó szervezetek klienskörének 68%-a elsődlegesen új pszichoaktív szereket, azon belül is jellemzően szintetikus katinonokat injektált, míg az új szerek térnyerését megelőzően a heroin és amfetamin használata jellemezte ezt a szerhasználói csoportot. ÚJ PSZICHOAKTÍV SZEREK Új pszichoaktív szereknek olyan új, az utóbbi években megjelent, pszichoaktív hatással rendelkező anyagokat nevezünk, melyek fogyasztása a klasszikus kábítószerekhez (pl. amfetamin, kannabisz) hasonló hatásokat eredményez, azonban azoktól eltérő szerkezetű vegyületek. A köznyelvben designer drogoknak is nevezik őket. Ezen szerek egy része a klasszikus kábítószerekhez hasonló szabályozás alá esik, vagyis kis mennyiségű tartásuk is bűncselekmény, míg nagy részük az új pszichoaktív anyagok szabályozása alá esik, melyek kis mennyiségű tartása szabálysértésnek számít. További információkért keresd a Nemzeti Drog Fókuszpont weboldalát ( 7 8

6 A PROGRAM CÉLRENDSZERE Az injektált szerekről ezidáig elsősorban önbevallásos alapon gyűjtött adatokkal rendelkeztünk. Az új anyagok esetében azonban nem hogy a szerhasználó, jellemzően az anyagot értékesítő dealer sincs tisztában az általa átadott anyag összetételével. Ez az információhiány nem csak a szerhasználatot teszi kockázatosabbá, de a kezelő, ellátó szervezetek és szakemberek munkáját is megnehezíti. Az Ökumenikus Segélyszervezet Tisztább kép projektjét az az igény hívta életre, hogy egy átfogó vizsgálat segítségével megbízható adatokat biztosítson az intravénás szerhasználók által injektált anyagokról, azok időbeli és földrajzi mintázatairól. SZINTETIKUS KATINONOK A szintetikus katinonok olyan, többnyire stimuláns hatású új pszichoaktív szerek, melyek a klasszikus stimuláns kábítószerek hatását utánozzák, de azoknál olcsóbban hozzáférhetőek. Ezen szerek fogyasztása jellemzően szájon át, orrba szippantva vagy injektálással történik. A szintetikus katinonokat injektáló szerhasználók rövidebb és intenzívebb hatásról számolnak be, mint a klasszikus szerek esetében, ugyanakkor gyakoribb injektálásról, mely növeli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát. További probléma ezen szerekkel kapcsolatban, hogy nem ismertek használatuk rövid és hosszú távú következményei. Az utóbbi években hozzáférhető anyagok jellemző utcai elnevezései: kati, mp3, zene, pentakristály, kristály. ÁLTALÁNOS CÉLOK KONKRÉT CÉLOK A program kidolgozásakor figyelembe vettük a Tanács új pszichoaktív szerek korai jelzőrendszere vonatkozásában tett ajánlásait. A várható eredmények tekintetében, ennek megfelelően határoztuk meg az elérendő célokat: Elsődleges adatok az új pszichoaktív szerekről: A program elsődlegesen várható eredménye, a Határozat első lépésének végrehajtása, vagyis információ gyűjtése, és megosztása az új pszichoaktív anyagok megjelenéséről. Új anyag felbukkanása esetén, az információ továbbításra kerül a Nemzeti Drog Fókuszpont felé, ahol továbbítják az információt az EMCDDA, valamint a hazai szakemberek felé. Helyi szinten tájékoztatást kapnak az ellátórendszer tagjai és az érintett szerhasználói kör. Új trendek felismerése, követése és értelmezése: Célunk az új pszichoaktív szerekhez és a már ismert anyagokhoz köthető új szerhasználati mintázatokról és trendekről történő információgyűjtés volt. A kémiai vizsgálatok eredményeinek összevetése a szerhasználók által nyújtott információkkal elősegítheti az egészségügyi, rendészeti és az igazságügyi intézmények felkészülését a lehetséges közegészségügyi és társadalmi kockázatokra. A gyűjtött adatok többrétű elemzése: Várható eredményként fogalmazódott meg, hogy a vizsgálatok során szerzett sokrétű információt több szempontból és formában értékeljük és osszuk meg a célcsoporttal. Szintetikus Kábítószerek Elleni Európai Paktum végrehajtásának elősegítése: A program a pályázati kiírásnak megfelelően az Európai Paktum irányelveire épült, leginkább az új pszichoaktív szerek megjelenése és a korai jelzőrendszer tekintetében. Az indokoltsága különösen hangsúlyos volt, hiszen a kelet-közép európai intravénás szerhasználatban a 2010-es évek elejére az új pszichoaktív szerek tömeges elterjedése vált tetten érhetővé. A szerek kockázatelemzésének és azonosításának támogatása: A kiindulási alap mely a programot inspirálta az volt, hogy az új pszichoaktív szerek tekintetében eddig elsősorban a lefoglalások és a bűnügyi eljárások során szerzett laboratóriumi információkra támaszkodhattunk. Szükségesnek tartottuk ezt a képet bővíteni egy olyan minta vizsgálatával, mely egy más merítésből, a bűnüldöző szervek munkájától független mintavételből származik. A kémiai vizsgálatok kiegészítésére egy kérdőíves vizsgálat is eleme volt a projektnek, mellyel a fogyasztók jellemzőit, szerhasználati szokásait és a leadott mintáról meglévő ismereteiket szerettük volna felmérni. A szerhasználók kezelésében, ellátásában részt vevő magyarországi szervezetek közötti együttműködések kialakítása és fejlesztése: A szervezetek együttműködése hazai és nemzetközi tekintetben egyaránt fontos ebben a dinamikusan változó piaci helyzetben. Mivel ezek az új anyagok jellemzően Európa és az ország több pontján egyszerre bukkannak fel, és általában rövid pályafutást követően gyorsan lecserélődnek, így a rendelkezésre álló információk gyors, naprakész megosztása különösen fontos lehet a területen dolgozó szakemberek számára. 9 10

7 A PROGRAM FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 11 12

8 A PROGRAM FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A PROGRAM TERVEZÉSÉBEN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEREPLŐK A Segélyszervezet: Főpályázó, feladata a program koordinációja és irányítása a támogatási szerződésben előírtak szerint. A projektmenedzsment öt főből állt: projektvezető, szakmai vezető, szakmai koordinátor, pénzügyi vezető és egy szaktanácsadó. Vizsgálati helyszínek a Segélyszervezet intézményei és hazai partnerszervezetek: Feladatuk az önkéntesek toborzása, tevékenységük koordinációja, támogatása valamint a droghulladék begyűjtése és beszolgáltatása előre meghatározott mennyiségben a program 20 hónapjában havi rendszerességgel a szerződésben rögzített feltételek szerint. Laboratórium: A program alvállalkozójaként a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Igazságügyi Orvostani Intézet Toxikológiai Laboratóriuma végezte a partnerszervezetektől havonta beérkező droghulladék kémiai vizsgálatát, melynek eredménye iből havi jelentést készített a Segélyszervezet számára. DROGHULLADÉK Droghulladéknak nevezzük a kábítószer-használathoz közvetlenül köthető eszközöket és anyagmaradványokat, melyek a szerhasználatot követően hátra maradnak. Ilyenek például az injektálásra szolgáló tűk/fecskendők, keverő/melegítő edények, csikkek, kábítószer tárolására szolgáló tárgyak. egészségnevelés és ártalomcsökkentés eszközeit is. Az alapítvány egészségügyi és szociális ellátásokat egyaránt nyújt Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosai számára, tevékenységük lefedi lényegében a teljes ellátási láncot. A szervezet biztosít prevenciós, egészségfejlesztő programokat, megelőző-felvilágosító szolgáltatást, alacsonyküszöbű és közösségi ellátást szenvedélybetegek részére, működtet egy drogambulanciát, továbbá nyújt reszocializációs és munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatásokat is. Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, Szeged Az 1987-ben alapított szervezet a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos problémák teljes spektrumában kínál szolgáltatásokat. A célpopuláció az illegális drogokat, valamint a legális szenvedélykeltő szereket abúzusszerűen használók és viselkedési addikciókkal küzdők köre. Az intézmény egészségügyi és szociális tevékenységet egyaránt ellát, így hídszerű működés jellemzi, ami nemcsak az intézményen belüli struktúrára vonatkozik, hanem Szeged és környéke ellátórendszerében is élő együttműködést jelent. Partnerszervezetek Art Éra Alapítvány, Budapest Az Art Éra Alapítvány óta működik Budapest belvárosában, a VII. kerületben. Alacsonyküszöbű ellátást biztosít szenvedélybetegek számára, melynek része egy tűcsere szolgáltatást is nyújtó drop-in helyiség működtetése. Ezen felül 2016-tól közösségi ellátással bővült az általuk nyújtott szolgáltatások köre, valamint megelőző-felvilágosító szolgáltatásukat is elindították. Elsősorban aktív droghasználókat látnak el, ártalomcsökkentéssel, kezelésbe vétellel és kezelésbe juttatással segítik a kábítószerfüggőket a gyógyulás felé. DR OG AM BUL ANC A L A PÍ T V Á NY I A Drogambulancia Alapítvány, Miskolc A Drogambulancia Alapítvány 1991-ben alakult, jelenleg közhasznú szervezetként működik. Az Alapítvány elsődleges célja a regionális hatáskörrel, miskolci székhellyel létrejött Drogambulancia működésének elősegítése, a helyi drogproblémák kezelése, a megelőző és felvilágosító munka összefogása. Szemléletük preventív alapokon nyugszik, amely magába foglalja az INDIT Közalapítvány, Pécs A Baranya megyei ellátási területtel működő ambulancia és köré szerveződő szolgáltatások óta segítik a kémiai és viselkedési függőségekben szenvedőket. A közalapítvány a probléma sokrétűségét figyelembe véve komplex megoldási lehetőségeket kínál a megelőzéstől (direkt és indirekt) a konkrét kezelésen és rehabilitáción keresztül a reszocializációig, érvényesítve az ártalomcsökkentés szempontjait és a józan kultúra filozófiáját. A szervezet pécsi tűcsere központja a program 14. hónapjában kapcsolódott be a projektbe partnerszervezetként. MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület, Békéscsaba A MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület 2000-ben alakult közhasznú szervezet. Az Egyesület ártalomcsökkentő szemléletű alacsonyküszöbű ellátásokat működtet, valamint prevenciós feladatokat lát el iskolai, családi, munkahelyi színtereken és a büntetés-végrehajtás intézményeiben, elsősorban Békés megye területén. Békéscsabán 2006 óta működik Konzultációs Központjuk, Orosházán óta érhető el a MI-ÉRTÜNK KontakPont. Mindkét intézmény szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását biztosítja. Szolgáltatásaik célcsoportja a problémás életvitelű szerhasználó fiatalok, nehezen elérhető magas kockázati csoportok, hozzátartozóik, közvetett és közvetlen környezetük. Szolgáltatásaik ingyenesen és anonim módon vehetők igénybe

9 A békéscsabai vizsgálati helyszínhez tartoztak a MI-ÉRTÜNK Egyesület által gyűjtött minták mellett a gyulai telephelyű Független Egyesület által gyűjtött injektáló eszközök is. Megvalósítás: Ezt követte a vizsgálat megvalósítási szakasza, mely a 2015 márciusa és 2016 novembere közötti 20+1 hónapot ölelte fel (+1 hónap a minták vizsgálati ideje miatt). Lezárás: A program záródokumentációjának elkészítése, pénzügyi lezárás, záró értékelés, a folytatás lehetőségeinek megtervezése. A Segélyszervezet vizsgálatba kapcsolódó intézményei Ökumenikus Segélyszervezet, Szociális és Fejlesztő Központ, Debrecen A Segélyszervezet debreceni Szociális és Fejlesztő Központja 2000-től foglalkozik illegális szerfogyasztókkal. Az azóta kiépült intézményrendszere nappali ellátásból, szenvedélybetegek közösségi és alacsonyküszöbű ellátásából áll től végez a szervezet tűcserét és nyújt alacsony küszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatásokat. A Központ lehetőséget biztosít HIV és Hepatitis szűrésre az intravénás droghasználók részére. Ellátási területe Debrecen és Mikepércs települések. A Tisztább kép programot megelőzően is rendszeresen végzett a debreceni intézmény droghulladék gyűjtést önkéntesek bevonásával, és ha lehetőség volt rá, a fellelt anyagok egy részét bevizsgáltatta a Debreceni Egyetem Toxikológiai laboratóriumában. MUNKAFOLYAMAT Az adott hónap során begyűjtött minták szállítása mindig a következő hónap első napjaiban történt egy veszélyes hulladékok szállítására engedéllyel rendelkező alvállalkozóval. A szállító a vizsgálati helyszínek érintésével minden részt vevő szervezettől átvette az előre elkészített és dokumentált csomagokat, majd azokat leadta a laboratóriumnak feldolgozásra. A laboratóriumi munkára és az azt lezáró havi jelentés elkészítésére 30 nap állt a laboratórium rendelkezésére, melyet a Segélyszervezet munkatársai néhány nap alatt feldolgoztak és közzé tettek. Ahogy az alábbi ábrán látható, a mintagyűjtés hónapját követő második hónap közepére váltak elérhetővé az érdeklődők számára a vizsgálati eredmények. A vizsgálati ciklus Ökumenikus Segélyszervezet, Szociális és Fejlesztő Központ, Soroksár Addiktológiai Centruma A soroksári központ óta látja el Soroksár, Csepel és bizonyos szolgáltatások esetében Budapest és a régió lakosságát. Az intézmény célja a komplex segítségnyújtás azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen szerhasználati, vagy viselkedési addikció, akár függő személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren megelőző, kezelő beavatkozásokat nyújtanak és segítik a reintegrációt. A rizikócsökkentés elvein belül szolgáltatásaikkal minimalizálják a szerhasználatból adódó veszélyeztetettséget, kockázati tényezőket. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások palettája rendkívül széles, biztosít állapotfelmérést, kezelést, elterelést, tanácsadást, prevenciót és megkereső tevékenységet is végez a rejtőzködő szerhasználók ellátásba vonása érdekében. A PROGRAM SZAKASZAI Résztvevők bevonása és a programstruktúra kialakítása: A programstruktúra kialakításának első mérföldköve a menedzsment felállítása, a projektdokumentáció kidolgozása és a résztvevőkkel kötendő szerződések (munka-, megbízási, vállalkozói, együttműködési) előkészítése volt. Előkészítés: Ezt követően a partnerszervezetekkel közösen meghatározásra kerültek a droghulladék begyűjtésének, tárolásának és szállításának részletei, beleértve a kísérődokumentumok rendszerét. Az önkéntesek toborzásával egyidejűleg véglegesítve lett az önkéntes-felkészítés tematikája és megkezdődhetett azok lebonyolítása. Havonta átlagosan db tárgy kémiai vizsgálatára került sor, mely a beérkező tárgyak csoportos vizsgálatából eredően hozzávetőlegesen havi 270 vizsgálatot jelentett. AZ EREDMÉNYEK DISSZEMINÁCIÓJA A területen belül Partnerszervezetek: A program megvalósításában részt vevő partnerszervezetek szoros informális kapcsolatban voltak telefonon illetve elektronikus levelezés formájában, folyamatos tájékoztatásban részesültek a program aktuális menetéről. A feldolgozott laboratóriumi eredményekről írásos elemzést kaptak. Részt vettek a koordinációs megbeszéléseken. Monitorozó intézmények: Rendszeresen tájékoztatás a Nemzeti Drog Fókuszpont és az 15 16

10 Európai Kábítószer- és Kábítószerfüggés Megfigyelőközpontja (EMCDDA) számára a Korai Jelzőrendszer és ártalomcsökkentés szakterületek szempontjából releváns fejleményekről. A Korai Jelzőrendszer nemzeti irodáján (Nemzeti Drog Fókuszpont) keresztül az EMCDDA kimutatást kapott a vizsgálati eredményekről, új szer azonosításakor hivatalos bejelentés történt feléjük Szakmai ernyőszervezetek: A kábítószer-problémával foglalkozó hazai szervezetek rendszeres tájékoztatása a program eredményeiről. Kapcsolattartás elsődlegesen a tűcsere központokkal és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújtó szervezetekkel az ernyőszervezetek (MADÁSZSZ, MADRISZ, TASZ, MAT, ÁSZ) rendezvényein való aktív részvétel, illetve e szervezetek honlapjain az aktuális információk közzététele. Nemzetközi partnerek: Az új pszichoaktív szerek szempontjából érintett 7 európai tagállamból összesen 10 szervezet, valamint két nemzetközi szervezet (az EMCDDA és az Európai Bizottság) szakemberei kaptak részvételi lehetőséget a program keretében szervezett három nemzetközi workshopon, melyek mélyebb betekintést engedtek a projekt vizsgálati módszereibe, eredményeibe, és a program folytatásának terveibe. A VIZSGÁLAT MENETE Társszakmák, nyilvánosság körében Lokális szintér: A partnerszervezetek a saját ellátási területükön működő szolgáltatókkal (szociális, egészségügy), hatóságokkal, sajtóval megosztották a gyűjtési területükre vonatkozó információkat. Nemzeti szintér: A Segélyszervezet saját honlapján folyamatos tájékoztatást adott a vizsgálat eredményeiről. Ezen felül a média megkereséseire is reagált a Segélyszervezet, így a program meghatározó eseményei bekerültek az országos sajtóba. A DROGHULLADÉK BEGYŰJTÉSE 17 18

11 A VIZSGÁLAT MENETE A DROGHULLADÉK BEGYŰJTÉSE A program időtartama alatt összesen öt megyeszékhely (Debrecen, Miskolc, Szeged, Békéscsaba, Pécs) és két budapesti kerület (VII., XXIII.) egy-egy ártalomcsökkentő szolgáltatása vett részt a droghulladék gyűjtésben. A pécsi partner a vizsgálat 14. hónapjában csatlakozott a projekthez. A programban részt vevő szervezetek ellátási területük, illetve klienskörük nagysága, szerhasználati szokásai függvényében határozták meg vállalásukat a mintagyűjtésben. A droghulladék gyűjtésének menete A injektáló eszközök begyűjtése három módon történt: személyes mintaleadás révén tűcsere központokban, utcai automatába történő mintaleadás, illetve utcai begyűjtés útján. Gyűjtési módszerek az egyes vizsgálati helyszíneken Az alkalmazott gyűjtési módszer változó volt az egyes helyszíneken. Budapest XXIII. kerületében (Soroksáron) az összes leadott minta terepen gyűjtött volt. Budapest VII. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, és Békéscsabán egyaránt volt tűcsere keretében és terepen gyűjtött minta. Békéscsabán ezen kívül még tűcsere-automata is rendelkezésre állt. A később bekapcsolódott pécsi helyszín tűcsere szolgáltatás keretében gyűjtött mintákat szolgáltatott a vizsgálathoz. A minták összegyűjtése és a bevizsgálást végző laboratóriumba történő eljuttatása időben és mennyiség tekintetében is előre tervezhető volt. A több módszer együttesen, egymást kiegészítve biztosította a mintagyűjtés minél teljesebb lefedettségét a részt vevő településeken. A program első 17 hónapja során darab tárgy került begyűjtésre. Ez a szám időarányosan magasabb a tervezettnél, hiszen a droghulladék-gyűjtés teljes időtartamára, azaz 20 hónapra összesen darab tárgy (droghulladék) begyűjtését tűzte ki a program. A gyűjtési típusok szerinti osztályozás alapján a tűcsere szolgáltatás keretében, szerhasználóktól (tűcserén vagy automatán keresztül) ömlesztve darab, utcáról gyűjtve darab, kliensektől kérdőív kíséretében, részletes információval ellátva darab droghulladék származott. INJEKTÁLÓ ESZKÖZÖK Injektáló eszközöknek olyan, az injekciós szerhasználathoz köthető eszközöket nevezünk, melyeket az anyag előkészítéséhez és beinjektálásához használnak. Jellemző injektáló eszközök: tű, fecskendő, keverő/melegítő kupak/tégely, kanál, szűrő. Önkéntesek bevonása Az intravénás szerhasználó klienst fogadó szolgáltatásoknál lehetőség volt a személyesen, anonim módon történő mintaleadásra. I az injektáló eszközök vagy egy nagy tárolóedénybe kerültek egyedi megjelölés nélkül, vagy egy, a kliens által kitöltö kérdőívvel külön csomagolásban fogadták azt be a partnerszervezetek. Ebben az esetben, a tűcsere szolgáltatás munkatársai személyesen végezték a használt eszközök begyűjtését (cseréjét). Az utcai droghulladék gyűjtést a partnerszervezetek többsége önkéntesek bevonásával valósította meg. A programban részt vevő szakemberek és önkéntesek felkészítésben részesültek. A programban, és ezáltal a felkészítésben való részvétel meghirdetését és az önkéntes-motivációt a partnerszervezetek végezték. A felkészítés minden helyszínen egységes tematika alapján történt. A 20 órás felkészítés a következő elemeket foglalta magában: a kapcsolódó jogszabályok bemutatása balesetvédelmi előírások ismertetése alapvető információk a pszichoaktív szerekről mintagyűjtés gyakorlati megvalósítása Utcai tűcsere automatán keresztül történő mintaleadásra is lehetőség volt. Ez esetben a leado minta egyedi megjelölés nélkül, csak a helyszín és a mintaleadás hónapja megadásával juto el a laboratóriumba. I a mintaleadás anonim módon történt, a leadóval sem szakember sem a program önkéntese nem létesíte kapcsolatot. Ez a módszer lehetőséget ado a fokozo an rejtőzködő, intézményi kapcsolatot nem létesítő szerhasználók számára is a használt eszközök elhelyezésére. A harmadik módszer esetében a mintagyűjtés a közterületen elszórt droghulladék szakszerű begyűjtésével valósult meg. A program ezen eleme modell-értékű, hiszen a szolgáltatók többségénél nem volt általános gyakorlat a droghulladék-gyűjtés. A megvalósítása során a nagyobb hatékonyság érdekében önkéntesek bevonására is sor került, akik részt ve ek az utcai droghulladék begyűjtésében. A droghulladék speciális, veszélyes hulladékok tárolására szolgáló gyűjtőedényekben le elhelyezve, az elszállításig a minták tárolása a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével valósult meg. A mintákat az egyes helyszíneken különböző terepről gyűjtö ék be a gyűjtésben részt vállaló szakemberek és önkéntesek. Ezek közö voltak, 19 lakótelepi, parkos helyszínek, erdős terület, és külterüle gondozatlan bozótos területek is. 20

12 Szegeden kizárólag kliensek, Békéscsabán egyetemi hallgatók és a helyi partnerszervezet már meglévő önkéntesei. Budapest VII. kerületében az ottani partnerszervezet szakemberei vettek részt a felkészítésen. Miskolcon volt a legváltozatosabb az összetétel, itt egyaránt voltak felsőoktatási intézmények hallgatói, kliensek, rendészeti alkalmazottak és szakemberek. Az önkénteseknek az utcai droghulladék gyűjtéshez szükséges eszközöket (gumikesztyű, szájmaszk, csipesz, egészségügyi hulladék tárolására szolgáló gyűjtőedények) a program biztosította. Az önkéntesek a terepen végzett munkájuk során önkéntes igazolványt viseltek. A felkészítés minden vizsgálati helyszínen lezajlott. A tréningek teljesítéséről a résztvevők igazolást kaptak. Összesen 103 fő vett részt a Segélyszervezet által biztosított felkészítéseken, melyen felül további 19 főt a partnerszervezetek munkatársai készítettek fel a képzési anyag alapján. Az egyes vizsgálati helyszíneken az eltérő intézményi és mintagyűjtési sajátosságokból adódóan eltérő volt a résztvevők összetétele. Debrecenben részt vettek a helyi partnerszervezet már meglévő önkéntesei, kliensei és egyetemi hallgatók. A vizsgálati helyszínek többsége esetében aktív önkéntes közreműködés volt megfigyelhető. A minták tárolása és szállítása A begyűjtött mintákat a vonatkozó előírások betartásával a partnerszervezetek tárolták az elszállításig. A Segélyszervezet havi rendszerességgel megszervezte a vizsgálati helyszíneken összegyűjtött és tárolt minták átvételét. A szállítást egy veszélyes hulladékok szállítására 21 22

13 engedéllyel rendelkező cég végezte, a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő hűtött rakterű gépjárművel. Az átadás-átvételről mind vizsgálati helyszíneken, mind a laboratóriumban átadás-átvételi elismervényt írtak alá a felek. A droghulladék gyűjtése és tárolása különböző méretű, speciálisan veszélyes hulladékok tárolására alkalmas gyűjtőedényekben történt. A KÉMIAI VIZSGÁLAT MENETE A begyűjtött droghulladék 3 típusa: az (1) ömlesztett droghulladék, melyeket a tűcsere programok nagyobb tárolóeszközökben egyedi megjelölés nélkül juttatnak el elemzésre; a (2) szerhasználók által leadott injektáló eszközök kérdőív kitöltésével párosítva; valamint az (3) eldobott és az önkéntesek által az utcáról begyűjtött injektáló eszközök. A begyűjtött tárgyakhoz rögzített információ a gyűjtés helye és ideje, a tárgyak száma és megjelenési formája valamint a laboratóriumi vizsgálat eredményei. A laboratóriumba érkező mintákról gyűjtőedényenként fotó készült. Módszertani áttekintés A droghulladék havi rendszerességgel került leadásra az egyes helyszínekről a laboratórium számára. A vizsgálandó injektáló eszközök begyűjtése 2015 márciusában kezdődött és a begyűjtés utolsó hónapja október volt. Jelen beszámolóban a begyűjtés, szállítás, rendszerezés, kémiai vizsgálat, adatfeldolgozás időigénye miatt a projekt első 17 hónapjában gyűjtött minták vizsgálati eredményei kerülnek bemutatásra, vagyis a március és július között gyűjtött injektáló eszközök vizsgálatából származó adatok. A droghulladék begyűjtésére hét ártalomcsökkentő programban és azok környezetében került sor Budapest VII. és XXIII. kerületében, Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden és Pécsett. Egy vizsgálati minta tehát egy vagy több tárgyat (például négy fecskendőt) tartalmazott. A beérkező droghulladék csoportosításával összesen vizsgálati mintát alakítottunk ki, melyek laboratóriumi vizsgálatából volt eredményes. Statisztikai elemzésre ezek közül vizsgálati minta volt alkalmas. Az egyesített minták vizsgálatát a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Igazságügyi Orvostani Intézet Toxikológiai Laboratóriuma végezte gázkromatográfiás elválasztással kombinált tömegspektrometriás (GC/MS) eljárással. A KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT MENETE Azokban az esetekben, amikor az injektáló eszközöket közvetlenül a szerhasználók adták le a kutatás keretében, a partnerszervezetek felkínálták a kutatáshoz kapcsolódó kérdőíves vizsgálatban való részvétel lehetőségét a mintát leadó személyeknek. A kérdőívet abból a célból dolgoztuk ki, hogy többet tudjunk meg a mintát leadó személyről, szerhasználati szokásairól és a leadott mintáról. Az önkitöltős, anonim kérdőív kitöltése önkéntes volt. A kérdőívek felvételére a vizsgálati helyszínként szolgáló ártalomcsökkentő szolgáltatásokban került sor összesen hét magyarországi helyszínen. A vizsgált 17 hónapban március és július között 393 érvényes kérdőív érkezett be. Általános szabályként a partnerszervezetek egy embertől havonta egyszer fogadtak be kérdőívet, hacsak nem változott meg idő közben az elsődlegesen injektált anyag. Emiatt előfordulhatnak duplikációk a mintában, mivel egyazon személy több alkalommal is kitölthette a kérdőívet a 17 hónap folyamán. A kérdőíves vizsgálatban részt vevők nem reprezentálják a hazai intravénás szerhasználói populációt. Összesen a 17 hónap alatt tágy begyűjtésére és laboratóriumba szállítására került sor analitikai vizsgálat céljából. A begyűjtött tárgyakat a begyűjtés helye és ideje valamint vizuális hasonlóság alapján csoportosítottuk, mely csoportokat onnantól egy-egy vizsgálati mintaként kezeltünk

14 A PROGRAM KIMENETEI SZÁMOKBAN 25 26

15 A PROGRAM KIMENETEI SZÁMOKBAN Hazánkban először azonosított új pszichoaktív szerek: A korábban nem azonosított új pszichoaktív szerek laboratóriumi azonosításakor a labor jelentési kötelezettséggel rendelkezik a jogszabályok alapján. A Tisztább kép program keretében összesen 5 új, korábban hazánkban nem detektált anyag azonosítására és bejelentésére került sor. 4-chloro-α-pyrrolidinovalerophenone 4-F-α-PHP 5F-EDMB- PINACA Európában elsőként azonosítva és jelentve az EMCDDA és az EUROPOL felé α-pnp TH-PHP Műhelytalálkozók/konferenciák: 27 28

16 A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI 29 30

17 A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A VIZSGÁLATI MINTÁK TERÜLETI ÉS IDŐBELI MEGOSZLÁSA A laboratóriumi vizsgálati minták több mint kétötöde (41%; vizsgálati minta) Budapest VII. kerületéből érkezett. A vizsgálati minták további 26%-a (1.084) Szegedről, 23%-a (938) Miskolcról, 4%-a (160) Debrecenből, 3%-a (131) Budapest XXIII. kerületéből, 2%-a (92) Békéscsabáról és 1%-a (30) Pécsről érkezett. A vizsgálati minták területi megoszlása (N=4109) A DROGHULLADÉKBAN AZONOSÍTOTT HATÓANYAGOK Az alábbiakban a mintákban kimutatott főkomponensek (vagyis a domináns hatóanyagok) kerülnek bemutatásra. A fecskendők többszöri használatának gyakorlata jól ismert a hazai intravénás közösségben. A Nemzeti Drog Fókuszpont injekciós szerhasználók körében végzett 2014-es vizsgálata alapján az átlagos újrahasználat 2,08 volt egy fecskendő esetében (Nemzeti Drog Fókuszpont 2015). Figyelembe véve az ismételt felhasználást, a vizsgálatok által kimutatott főkomponensek az utolsó injektálás során bevitt anyag domináns hatóanyagára vonatkoznak. Leggyakrabban valamilyen szintetikus katinon vegyületet azonosítottak a vizsgálatok: összesen esetben, mely a vizsgálati minták 57%-a. Ezek a vegyületek az elmúlt 4-5 évben jelentek meg a hazai piacon, és néhány év alatt át is vették a korábban injektált anyagok (jellemzően heroin és amfetamin) helyét. Nagyon nagy számban került kimutatásra egy, az opiát helyettesítő kezelések során használt gyógyszer, a metadon: összesen esetben volt ez a domináns hatóanyag a vizsgálati mintákban, mely az összes eset 28%-a. Az azonosított hatóanyagok kimutatásának gyakorisága (N=4109) Az egyes hónapokban begyűjtött injektáló eszközök és bevizsgált minták száma viszonylag stabilnak mondható, átlagosan 242 egyesített minta vizsgálata zárult eredménnyel egy hónapban. A begyűjtött tárgyak, és a vizsgálati minták száma a begyűjtés hónapja szerint OPIÁT HELYETTESÍTŐ KEZELÉS A helyettesítő kezelés egy olyan bizonyítékon alapuló terápiás módszer, melyet hosszú ideje opiát függőséggel küzdő szerhasználók számára alakítottak ki az illegális opiátok használatával kapcsolatos egészségügyi és szociális ártalmak csökkentése érdekében. Ennek keretében a kliensek ellenőrzött összetételű és mennyiségű opiát tartalmú gyógyszert kapnak pszichoszociális ellátással kiegészítve 31 32

18 A főkomponensként kimutatott 10 leggyakoribb hatóanyagot vizsgálva az injektáló eszközök begyűjtésének ideje szerint jól látható a kábítószerpiac dinamikája. Vannak anyagok, melyek évekig stabilan megmaradnak a piacon, míg vannak olyanok elsősorban az új pszichoaktív szerek között, melyek pár hónapos népszerűséget követően el is tűnnek. Ez tapasztalható az azonosított injektált hatóanyagok esetében is. A metadon és pentedron bár változó megjelenési gyakorisággal de stabilan ott van a leggyakrabban injektált szerek között. Ezzel szemben a szintetikus katinonok családjába tartozó α PEP kizárólag december és 2016 áprilisa között jelent meg nagyobb arányban a kimutatott hatóanyagok között. Hasonlóan rövid ideig tartott az ugyancsak katinon α PHP (2015. március és augusztus között) népszerűsége. Figyelemre méltó az N-Etilhexedron megjelenése és elterjedése 2016 februárjától kezdődően (ez is szintetikus katinon). Gyakorisága az utolsó vizsgált hónapban elérte a 44%-ot (a júliusi mintákban), 2016 májusától ez volt a leggyakrabban kimutatott főkomponens a vizsgált mintákban megelőzve többek között a metadont és a pentedront is. Leggyakoribb hatóanyagok megoszlása a begyűjtése hónapja szerint 33 34

19 35 36

20 37 38

21 A KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 39 40

22 A KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI A vizsgált 17 hónap folyamán összesen 395 érvényes kérdőív érkezett be, melyek többsége a vizsgálati időszak második felében került felvételre. A mintát leadók szocio-demográfiai összetételével kapcsolatban elmondható, hogy a férfiak aránya a mintában (85%) némileg magasabb volt, mint a hazai tűcsere szervezetek klienskörében tapasztalt arány (77%) (Tarján 2015). A kérdőívet leadók lakhatási helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy a minta 15%-át érinti a hajléktalanság. Az utcán élők aránya 11% volt, míg a hajléktalan szállón élőké 4%. A kábítószer-használat átlagos hossza 16,0 év volt a mintában (STD 8,2), az intravénásszerhasználaté 11,6 év (STD 7,2). A kérdőívet kitöltők fele (50%) több mint 10 éve injektált kábítószereket. Az intravénás szerhasználat hossza (N=378) Ahogy látható, a 36 és 40 év közöttiek képviseltették magukat legnagyobb arányban a mintában. A kérdőívet leadók egy idősebb minta, mint az országos tűcsere adatok alapján a tűcsere szolgáltatásokat igénybe vevő populáció (Tarján 2015). A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 36,5 év volt. A kérdőívet kitöltők életkori megoszlása (N=391) Az intravénás szerhasználatot megelőző kábítószer-használat hossza átlagosan 4,6 év volt (STD 5,1). Ha életkori csoportok szerint vizsgáljuk a mintát, feltűnő, hogy a legfiatalabb csoport körében jelentősen megrövidült a nem-intravénás drogkarrier hossza az idősebb életkori csoportokkal összevetve. Az intravénás szerhasználatot megelőző kábítószer-használat átlagos hossza életkori csoportok szerinti bontásban (év; N=376) Lakhatási helyzet (N=369) 41 42

23 A minta 54%-a számolt be napi gyakorisággal történő injektálásról, és mindössze 11% volt azok aránya, akik havonta legfeljebb néhány alkalommal injektálnak. Az injektálás gyakorisága (N=383) KÖVETKEZTETÉSEK 79% számolt be arról, hogy a fogyasztott anyagot vásárolta valakitől, mikor a leadott eszközök által injektált anyag beszerzési forrásáról kérdeztük. A megkérdezettek közül mindössze 1% válaszolta, hogy interneten keresztül jutott a pszichoaktív anyaghoz. Beszerzési forrás (N=391) 43 44

24 KÖVETKEZTETÉSEK KÖVETKEZTETÉSEK A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ALAPJÁN Az új pszichoaktív szerek hazai megjelenése és elterjedése óta több forrás is jelezte a szintetikus katinonok injektálásának elterjedését, azonban ezek többsége önbevallásos adatokon alapult. Laboratóriumi vizsgálattal alátámasztott adat viszonylag kevés volt. A március és július között 6 városban begyűjtött és laboratóriumi elemzésnek alávetett minták több mint fele esetében (57%) valamilyen szintetikus katinon volt a domináns hatóanyag. Habár a kutatási minta nem reprezentatív a vizsgálati időpontban Magyarországon történt injektálások tekintetében, a több helyszínen történt mintagyűjtés és az injektáláshoz köthető eszközök vizsgálatának magas számából adódóan megbízható adatforrásnak tekinthető a hazánkban jellemzően injektált anyagok meghatározásában. A metadon előfordulása a vizsgált mintákban jelentős volt. A lefoglalási és tűcsere adatokban, illetve az intravénás szerhasználók körében végzett HIV/HCV szűrési adatokban nem volt korábban azonosítható ilyen nagy arányú metadon injektálás. A metadon injektálás vizsgálat által feltárt gyakorisága részben köthető a helyettesítő kezelés keretében kapott gyógyszer intravénás beviteléhez, valamint az utcán beszerzett metadon visszaélésszerű intravénás használatához. A metadon droghulladékban kimutatott gyakori előfordulását részben magyarázza, hogy a hat vizsgált település közül öt helyen elérhető opiát helyettesítő kezelés, a hétből öt vizsgálati helyszínen maga a partnerszervezet is nyújt ilyen ellátást. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a hazai piacon 2010 óta tapasztalható heroin hiány ellenére az intravénás szerhasználók körében továbbra is fennáll az igény az opiátok fogyasztására. A gyógyászati célra szánt metadon utcai piacra való kikerülésére több stratégia létezik. Ezek közül a legfontosabbak a korszerű szakmai irányelvek, a szakemberek és kliensek képzése, a betegek nyilvántartása, a gyógyszerkiadás szabályozása (EMCDDA 2016). A metadon utcai kereskedelmének csökkentésére megfelelő beavatkozás lehet a kezelési kapacitás kiszélesítése is, hogy a kezelési igénnyel rendelkezők ne az utcáról kényszerüljenek beszerezni a gyógyszert, hanem ahhoz ellenőrzött körülmények között, pszichoszociális ellátással egybekötve jussanak hozzá, ezzel javítva életkörülményeiket és megelőzve az illegális piacról szerzett anyagok fogyasztásával járó kockázatokat. Ha a tizenhét hónap alatt bekövetkezett változásokat vizsgáljuk az intravénásan fogyasztott szerek tekintetében, elmondható, hogy egyes anyagok például a pentedron és a metadon stabilan megragadnak a piacon. Ezek használatát jellemzően nem befolyásolja jogi státuszuk. Ugyanakkor vannak olyan anyagok, elsősorban a designer stimulánsokként emlegetett szintetikus katinonok családjába tartozó szerek, melyek csak néhány hónap erejéig tudnak népszerűséget kiharcolni maguknak, majd eltűnnek a piacról, és helyüket újabb vegyületek veszik át. A vizsgálati helyszíneket külön bemutató adatok alapján megfigyelhetők földrajzi eltérések az injektált anyagokban. A metadon és szintetikus katinonok injektálása is különböző mértékben jellemző az egyes helyszíneken, de ezeken felül is tapasztalhatunk helyi sajátosságokat, mint például az amfetamin vagy a benzodiazepinek gyakoribb megjelenését az injektáló eszközökön. A helyi fogyasztási mintázatok ismerete elengedhetetlen a megfelelő válaszlépések biztosításához. A kérdőíves vizsgálat adatai alapján látható, hogy a mintát leadók egy különösen problémás szerhasználói populáció tagjai, akiket viszonylag hosszú injektálási múlt, és gyakori intravénás szerhasználat jellemez. Nyugtalanító eredmény, hogy a fiatalabb, 18 és 25 év közötti korosztály esetében igen korán kezdődik meg az intravénás szerhasználat. Míg a teljes mintában átlagosan 4,6 évvel az első kábítószer-használat után történt csak meg az első intravénás szerhasználat, addig a 18 és 25 év közöttiek körében már átlagosan 2,3 év elteltével, vagyis esetükben a felére rövidült ez az időszak. DILEMMÁK A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN A Tisztább kép projekt olyan feladatot vállalt melynek elvégzésére nem állt rendelkezésre gyakorlati tapasztalat. Ilyen volumenben Magyarországon senki nem gyűjtött be és elemzett droghulladékot korábban. A tűcserével foglalkozó szervezeteknek természetesen voltak ismeretei az injektáló eszközök kezeléséről, de azok közvetlenül a tevékenységükhöz kapcsolódtak. A program kivitelezése mind jogszabályi, mind a gyakorlati megvalósítás szempontjából számos dilemmát vetett fel. Illegális szereket tartalmazó anyagmaradványok gyűjtése, tárolás és szállítása: Mivel a begyűjtött anyagmaradványok tartalmazhattak kábítószerként vagy új pszichoaktív anyagként szabályozott anyagokat, ezért a vizsgálathoz szükség volt kutatási engedélyre, hogy tevékenységünk ne ütközzön a Btk. vonatkozó paragrafusaiba. Az engedély kiadására kijelölt szerv az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a projekt tevékenységeit nem értelmezte kutatásnak, hiszen az anyagvizsgálat ténylegesen a laboratóriumban történik, amely rendelkezik a megfelelő engedéllyel, azonban a laboron kívüli tevékenységek droghulladék összegyűjtése és országon belüli mozgatása helyzete ezzel megoldatlan maradt. A mozgatás a Hulladékgazdálkodási Törvény hatálya alá tartozik, amely a droghulladékot amennyiben ténylegesen tartalmaz illegális hatóanyagot veszélyes hulladéknak minősíti, melyhez illetéktelen nem nyúlhat hozzá. Tehát, egy közterületen eldobott fecskendő begyűjtése csak szakember által lehetséges és csak erre engedéllyel rendelkező gépjárművel szállítható el a helyszínről egyenesen a veszélyes hulladék tárolására alkalmas helyre. Nyilvánvaló volt, hogy a vizsgálati helyszínek munkatársai és önkéntesei ilyen speciális vizsgával illetve járművel nem rendelkeztek és a cél nem a mielőbbi megsemmisítés volt, hanem a laboratóriumi vizsgálat. Végül az önkéntesek által összegyűjtött speciális tárolóedényekben, hűtve tárolt minták szállítása egy veszélyes a- nyagok szállítására alkalmas (ADR vizsgával rendelkező) járművel történt. Fertőzésveszély a mintagyűjtés során: További dilemmát jelentett az önkéntesek bevonása a droghulladék gyűjtésébe. Ehhez figyelembe kellett venni a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt és a munka védelmi törvény előírásait egyaránt. Problémát okozott a kapcsolódó jogszabályok értelmezése e speciális tevékenység vonatkozásában, ezért számos esetben egyeztetések történtek a kompetens hivatalok, hatóságok illetékeseivel, mivel számukra sem volt egyértelmű a szabályok alkalmazása ebben az esetben. A terepen végzett droghulladék-gyűjtés kapcsán balesetvédelmi kockázatértékelés készült, ennek ajánlásai alapján, a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásával történt a feladat ellátása

25 Fertőzésveszély az eszközök laboratóriumi vizsgálatra való előkészítése során: Technikai problémát jelentett a használt és potenciálisan fertőző injekciós tűk/fecskendők előkészítése a laboratóriumi vizsgáltra. A tűszúrásos balesetek elkerülésére egy speciális védőkesztyű jelentette a megoldást, de emellett is különösen nagy figyelmet kellett fordítani a tárolóedények felbontását követően a tűk/fecskendők biztonságos kezelésére. Kérdőívek összekapcsolása az analitikai eredményekkel: A személyesen, kérdőívvel leadott minták esetében problémát jelentett, hogy maguk a szerhasználók sem tudták meghatározni, hogy a náluk lévő eszközökből melyiket használták utoljára, vagyis hogy az általuk megadott információk pontosan mely eszközre vonatkoznak. A kérdőívekhez sok esetben így több injektáló eszköz is kapcsolódott, ezért a vizsgálati eredmények párosítása a kérdőívekkel, és az adatok értelmezése nehézségekbe ütközött. ZÁRÓ GONDOLATOK Fontos tanulsága volt a projekt előkészítésnek a jogszabályok bizonytalansága, életszerűtlensége a droghulladék gyűjtés kapcsán. Habár számos szervezet végez az országban utcai droghulladék gyűjtést, tapasztalatunk alapján nehezen alkalmazhatók e tevékenység esetében a meglévő jogszabályok, mely megnehezíti ennek a rendkívül fontos közfeladatnak az ellátását. Szükségesnek tartjuk a kérdés mielőbbi, jogalkotó általi rendezését. Ugyancsak fontos lenne, a droghulladék, és általában az anyagminta vizsgálat jogi lehetőségének megteremtése. Optimális lenne, ha egy jogszabály és egy intézmény rendelkezne a laboratóriumi vizsgálat mellett a mintaleadás, tárolás és szállítás engedélyezéséről. KUTATÁSI SZÜKSÉGLETEK A Tisztább kép projekt számos olyan jelenséget azonosított, melyek további vizsgálatra érdemesek. Az eredményekből jól látható az injektált szintetikus katinonok dinamikus változása, lecserélődése időről időre. Arról azonban keveset tudunk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák egy-egy anyag karrierjét a piacon, vagyis hogy az adott szer néhány hónapig vagy akár évekig meghatározó szereplője marad-e a kábítószerpiacnak. A metadon rendkívül magas jelenlétének megértéséhez vizsgálandó a metadon szerhasználati mintázata (pl.: elsődleges vagy másodlagos szerként használják-e) illetve, hogy köthető-e a metadon injektálás korábbi heroin használathoz. Az adatok alapján jelentős földrajzi különbségek voltak azonosíthatóak az injektált hatóanyagokban. További kutatás szükséges annak feltárására, hogy melyek azok a kínálati és keresleti oldali tényezők, melyek meghatározzák a kábítószer piac alakulását az egyes településeken, közösségekben. Vizsgálandó a csak egy helyszínen azonosított buprenorfin injektálás kérdése. Mi okozza, hogy ennek a helyettesítő szernek a visszaélésszerű használatára kizárólag a Miskolcról begyűjtött injektáló eszközökön volt azonosítható számottevő mértékben? A fentieken kívül érdemes lehet a lefolytatott vizsgálat időszakonkénti megismétlése akár több vizsgálati helyszín bevonásával, hogy megbízható információval rendelkezzünk az injekciós szerhasználat trendjeiről az országban

26 ZÁRÓ GONDOLATOK A Tisztább kép projekt megvalósítási terve 2014 márciusában állt össze, majd elnyervén a pályázati támogatást, 2015 tavaszán indult és most, 2016 végéhez közeledve érkezett a záró szakaszához. Érdemes egy rövid pillantást vetni visszafelé a három évvel ezelőtti időszakra, mielőtt a jövőt fürkésznénk. A pályázati kiírás 2013 őszén látott napvilágot, amikor a szakma és a sajtó egyaránt designer lázban égett és kereste a kapaszkodókat a kialakult új helyzetben. Keveredtek a teóriák és a városi legendák, valami zavaros történet közepén voltunk, amikor sem a szakemberek, sem a droghasználók nem láttak tisztán. Most, három évvel később, sok minden változott. Alább hagyott a designer drogok okozta izgalom és jóval többet tudunk a jelenségről, mint korábban. Ebben a tudásgyarapodásban szerénytelenség nélkül elmondható szerepe van a Tisztább kép projektnek is. A program célja az volt, hogy szisztematikusan felderítse az intravénás droghasználók által fogyasztott anyagokat, különös tekintettel az új pszichoaktív szerekre, hangsúlyozottan a felhasználói oldal felöl közelítve. Az így szerzett ismeretek egy része már rendelkezésre állt, azonban megerősítést csak vizsgálatunk által kapott, emellett olyan jelenségekről, problémákról is információhoz jutottunk, melyekről nem voltak korábban adataink. A program eredményeként pontosan meghatározhatóvá váltak az ország hat nagyvárosában injektált szerek, melyek nem mutatnak homogén képet, hanem markáns eltérések figyelhetők meg. Egyértelműen jelen van a szubsztitúciós kezelések helyszínein a helyettesítő szerek visszaélésszerű használata. Továbbá, láthatóvá vált a legális pszichoaktív anyagok (koffein és nikotin), valamint a visszaélésre alkalmas pszichoaktív gyógyszerek injektálása. Ezek a problémák nem csak a megoldási lehetőségek elméleti megtervezésére, hanem az azok kivitelezésében aktívan részt vállaló szereplőkre is várnak. FELHASZNÁLT IRODALOM Csesztregi Tamás (2015): Feketepiaci helyzetkép a lefoglalt anyagok vizsgálati eredményei alapján. Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel a Nemzeti Drog Fókuszpont éves szakmai találkozója december (utolsó elérés ) Nemzeti Drog Fókuszpont (2015): 2015-ös Éves Jelentés. Tarján Anna (2015): Válaszlépések Tűcsere adatok 2014-ben április (utolsó elérés ) EMCDDA (2016): Strategies to prevent diversion of opioid substitution treatment medications. (utolsó elérés ) A projekt eredményeit bemutató cikkünk: A. Péterfi, J. Csorba, T. Figeczki, J. Kiss, K. Medgyesi-Frank, J. Posta, V. A. Gyarmathy: Drug residues in syringes and other injecting paraphernalia in Hungary. in review A több mint kétszáz különböző azonosított anyag között jelentős arányban voltak az új pszichoaktív anyagok, hiszen csak a szintetikus katinonok csoportjából több mint 60 egyedi vegyületet azonosítottunk. Jól feltérképezhetővé vált az egyes anyagok karrierje a piacon: gyors megjelenése, majd eltűnése vagy a stabil jelenléte. Nem elhanyagolható eredmény, hogy a program több olyan új pszichoaktív szert azonosított, melyet korábban Magyarországon nem detektáltak. Egy anyag esetében pedig az első európai bejelentés is a programnak köszönhető. A program támogatott szakasza 2016 végével lezárul, de a felhalmozott gazdag ismeretanyag kiindulópontját képezheti további kutatásoknak és publikációknak. Az eredmények között meg kell említenünk továbbá azt a tapasztalati tudást, melyre a laboratórium tett szert a program folyományaként. Mivel ilyen mennyiségű droghulladékot korábban nem vizsgáltak másutt, a rendszerezés, tárolás, az eszközök előkészítésének és kémiai vizsgálatának folyamata a program keretében került kialakításra. Több mint száz önkéntest készítettünk fel a terepen végzendő munkára, melynek során megismertük a jogszabályi útvesztőket, szabályozási nehézségeket és lehetőségeket egyaránt. Az összegyűjtött tapasztalatok számos, a szakma és a döntéshozók előtt álló teendőre hívják fel a figyelmet. A kezelőhelyeken történő anyagbevizsgálás feltételeinek kialakítása, a helyettesítő kezelések kapacitáshiánya, a helyi szinten azonosítható problémákra adandó válaszlépések, a droghulladék gyűjtés jogszabályi kereteinek átláthatósága, csakhogy néhány kérdésfelvetést említsünk, melyek a Tisztább kép program hozadékai