Móra Ferenc Általános Iskola Sülysáp Pedagógiai Program 2013
2 "A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák." (P. Smith) HELYZETELEMZÉS Az iskola 1. Környezeti adottságaink Sülysáp Budapesttől keletre fekszik 40 km távolságra. Felszíni adottságait a Gödöllőidombság emelkedői és völgyei határozzák meg. A lakosság művelődési igényét a nagyközségen belül a Wass Albert Művelődési Központ és a Könyvtár munkatársai által szervezett előadások és programok biztosítják. A helyi kínálatot kiegészíti a főváros adta kulturális lehetőségek köre. Meghatározott szerep jut a művelődésben az oktatási intézményeknek. 2. A nagyközség oktatási intézményei Sülysápon 1 óvoda (4 telephelyen) és 2 általános iskola működik. Sápon a Szent István Általános Iskola. Sülyben és Szőlősnyaralón a Móra Ferenc Általános Iskola. A mi iskolánk a Móra Ferenc Általános Iskola. Fenntartónk 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Sülysáp Nagyközség Önkormányzata. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. 2
3 3. Szülői háttér A gazdasági nehézségek nagyközségünket is elérték. A lakosság egy része szembesült a munkanélküliség, a megélhetés problémáival. Ezek a gazdasági nehézségek rányomják bélyegüket az iskolai munkára is, hiszen a megélhetésért folyó küzdelemben vagy a munkahely megmentéséért való igyekezetben a szülőknek kevesebb ideje és energiája jut a gyerekek nevelésére. Megnőttek az iskolával szembeni elvárások. A szülők a tantárgyi oktatásban a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv és a számítástechnika szerepét minősítik a legfontosabbnak. Mind az alsó, mind a felső tagozatban kiemelt igényként jelentkezik részükről a megfelelő szintű tehetséggondozás és a felzárkóztatás biztosítása. De igényként jelenik meg a személyiségfejlesztést szolgáló foglalkozások növelése is. Az iskola a szülői házzal széleskörű együttműködésre törekszik az eredményes nevelés és oktatás érdekében. Rendezvényeink látogatottak. Az iskolával való folyamatos együttműködésre az alsó tagozatban a szülők többsége, a felső tagozatban csak egy része törekszik. A központi iskolának és a tagiskolának közösen választott szülői közössége van. 4. Személyi feltételek: A nevelőtestület létszáma: tanítói, tanári munkakörben 33 fő, könyvtáros-tanító 1 fő. A nevelők fogékonyak az értelmes, korszerű szakmai újítások, változások iránt. Önképzéssel és a posztgraduális képzés keretében szakmai és módszertani ismereteiket folyamatosan gyarapítják. A szakmai, pedagógiai munkát a munkaközösségek irányítják, melyek önálló műhelyként igyekeznek dolgozni. A pedagógusok nevelőmunkáját a gyermekközpontúság, a gyermekek szeretete jellemzi. Nem véletlen az iskola bejáratánál az idézet: "Mindig teleszivárkodik könnyel a szemem, ha lehajtott fejű kisgyermeket látok." (Móra Ferenc) A munkahelyi demokratizmus érdekében intézményi vezetőség, közalkalmazotti tanács működik. 5. A tanulók Tanulóink a községben lakó és szomszédos településekről bejáró gyerekek. Érdeklődésük, neveltségi szintjük a családi háttértől függően igen eltérő. A családok egyre nehezebb anyagi helyzete miatt nő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma. A tanuláshoz való viszonyuk, tanulmányi eredményeik differenciáltak, nagy különbségeket mutatnak. Pozitív 3
4 tény, hogy a tanulók többsége az iskolában megszerezhető műveltségért és a megfelelő pályaválasztási lehetőségek eléréséért jár iskolába. A tantestület felzárkóztatással segít a lassabban haladó, gyengébb tanulókon. Ugyanakkor tehetséggondozó foglalkozásokkal ad lehetőséget a jó képességű, tehetséges diákok tudásának kiszélesítésére és elmélyítésére. Tanulóink továbbtanulási mutatója kedvező. A 8. osztályt végzettek fele gimnáziumba és szakközépiskolába, közel fele szakiskolába nyer felvételt. A 6. évfolyamon iskolát váltó gyerekek (évente 2-3 tanuló) szülei oknak - első helyen - a jó középiskola biztosítását említik. Gyermekközpontúságunkból adódóan iskolánkban diákönkormányzat működik. Éves munkaterve alapján a tanulók sport, kulturális, szabadidős, hagyományápoló tevékenységét szervezi. 6. Tárgyi feltételek Az iskola épületei 1. Központi épület Sülysáp, Malom u. 14-18. 2. Tagiskola Sülysáp, Vörösmarty u. 1. A központi épület fogadja - a sülyi alsó - és felső tagozatos, valamint a szőlősnyaralói felső tagozatos tanulókat. Az épület közel 40 éves, pelletfűtéses, folyóvizes, világos. Az utóbbi 10 évben az egész épület felújítása megtörtént. A felújítással párhuzamosan bővítés is történt. Felépült még 3 tanterem és a könyvtár. Az épület új tetőt kapott. A nevelő-oktató munka kereteit 18 tanterem, 1 könyvtárszoba, 1 tornaszoba, 1 számítástechnika terem biztosítja az itt tanuló 12 tanulócsoportnak. A délutáni foglalkozás - 2 csoportban - tanteremben működik. Az épületben lévő konyha az önkormányzathoz tartozik. A diákok étkeztetését biztosítja mindkét iskolaegységben. A zöld területek nagysága kedvező. A mozgási, sportolási és oktatási lehetőségek színterei: a két udvari rész (alsós, felsős), a bitumenes kézilabdapálya, és az épülettel szemben lévő labdarúgópálya. A tagiskola a szőlősnyaralói alsó tagozatos tanulók nevelését, oktatását szolgálja. Korszerű, új épület nagy udvarral. A 7 osztálynak 7 tanterem, 1 számítástechnika terem, egy kis foglalkoztató terem, és egy könyvtárszoba áll rendelkezésére. Az iskolához épített tornacsarnok, valamint az épülettel szemben található műfüves pálya az önkormányzathoz tartozik, ugyanakkor ideális helyszíne a testnevelési óráknak és sportfoglalkozásoknak. A délutáni három tanulócsoport a foglalkozásokon osztálytermekben tartózkodik. Az intézmény eszközellátottsága (szemléltető eszközök, audiovizuális eszközök, sporteszközök, anyagok, könyvek, lexikonok) összességében jó. A jövőben a könyvállományt, a számítógépparkot, sporteszközöket kell fejleszteni, egyrészt a hiányok pótlására, másrészt az új elvárások kielégítésére 4
5 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskola pedagógiai hitvallása A Móra Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számunkra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának 5
6 becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és helyi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, 6
7 - képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: * nemzeti és helyi kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, * a természet, a környezet értékeit, * más népek értékeit, hagyományait, * az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Iskolánk a nagyközség oktatásában és művelődésében az egyik meghatározó intézmény. A tanulói személyiség célirányú fejlesztését vállalja, számukra az általános emberi értékeket közvetíti. Továbbépíthető, konvertálható, teljesítményképes tudást biztosít, amellyel felkészít a továbbtanulásra és a permanens önművelésre. Névadónk - Móra Ferenc - örökségének megfelelően nevelő-oktató munkánkban kiemelt cél a humanista és természetszerető ember, aki képességeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezik, a közjóért cselekszik. Az intézmény pedagógusai vállalják a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervből elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv célkitűzéseit, annak eszmei és tartalmi megvalósítását. 7
8 Az iskola nyitott, részt vállal a nagyközségi művelődési feladatok megoldásában, együttműködik a nagyközség művelődési intézményeivel, óvodáival. Az eredményes pedagógiai munka érdekében együttműködik a helyi Szent István Általános Iskolával, körzetünk általános iskoláival és a tanulókat befogadó középiskolákkal. Széleskörű együttműködésre törekszik a szülői házzal, az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 8
9 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 9
10 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 10
11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az értéket közvetítő, személyiségfejlesztő nevelés az iskola egész életét áthatja. A következő nevelési koncepciót fogalmazzuk meg: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi nevelése: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése: Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése: Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet és a nemzeti összetartozás érzésének felébresztése. 7. A tanulók munkára nevelése: Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók állampolgári nevelése: Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 11
12 Mindezekhez tanulóink elé követelményeket kell állítani. A követelmények hatékonysága az alábbiaktól függ: - a követelmények rendszerré fejlesztésétől, - a fokozatos, fokozódó követelménytámasztástól, - a differenciált követelménytámasztástól. A követelmény: a nevelés célját közvetítő norma, illetve normarendszer, melynek döntő befolyása, szabályozó szerepe van a személyiség erkölcsi, esztétikai stb. tudatának és magatartásának formálásában. Követelményeinket elsősorban a humanizmus, valamint a személyiség igazi érdekeinek védelme hassa át. Biztosítani kell a követelések dinamikáját a statikussággal szemben. A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, ezeket is rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz, a gyereket a belátásig kell eljuttatni, majd egy rendkívül hosszú nevelési folyamatban alakul ki a meggyőződés. A követelményeket nélkülözhetetlen szokássá, magatartássá kell alakítani. Ehhez biztosítani szükséges, hogy a tanulók önmagukkal, egymással szemben támasszanak követeléseket és legyenek képesek az önfejlesztésre, az önnevelésre. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. A követelmények támasztásához fontos tennivaló még a követelményekkel kapcsolatos társadalmi szükségletek felismertetése. A követelménytámasztásban feladat még a pedagógusi, a szülői, a tanulói, sőt a szélesebb társadalmi közvélemény alakítása. A pedagógus nemcsak szavaival és tetteivel, hanem személyiségével is nevel. Szeretetet, megértést, segítőkészséget, bizalmat kell sugároznia. A gyermek partnereként vesz részt a mindennapi munkában. Tanítóink feladata az alsó tagozatban a példaadás, a fokozódó követelmények támasztása mellett a megfelelő szoktatás. Az erkölcsi érzelmek fejlesztése mellett az élményszerző alkalmak biztosítása és fokozatosan a megfelelő közösségformálás. A felső tagozatban a már kialakítottak továbbfejlesztésén túl kiemelt szerepet kap a jellemformálás. Ebben egyre fontosabb szerep jut az osztályfőnöknek, szaktanároknak, osztályközösségnek és a kortárs csoportoknak. A nevelés színterét képezik a tanórákon kívül a tanórán kívüli tevékenységek: ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, táborok, tanulmányi- és sportversenyek és minden program, mely felhasználható gyermekeink nevelése érdekében. 12
13 Nevelési feladataink: - erősíteni az osztályközösségek, délutáni tanulócsoportok, a tanulói önkormányzatok szerepét a személyiségformálásban, a közösség fejlesztésében, - hangsúlyt fektetünk a kortárskapcsolatokban: a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására, előtérbe helyezve a tanulói önállóságot, öntevékenységet, - a magatartás- és erkölcsi nevelés eredményessége érdekében igényeljük az egyházak és más iskolán kívüli közösségek segítségét is, - a megelőzés módszerével javítjuk az ifjúságvédelmi munkát, - az egészségvédelem, környezetvédelem és a közlekedési ismeretek fontosságát tudatosítjuk és gyakoroltatjuk a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, - az osztályközösségek és a diákönkormányzat keretében működtetjük és fejlesztjük: 1. a megbízási és felelősi rendszert, 2. az információs fórumok tevékenységét, 3. az ellenőrzési és értékelési hálózatot. 13
14 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt nevelési feladatunk a tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - szabadtéri játékok; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - délutáni foglalkozások keretében. b) Úszásoktatás a 4. és 6. évfolyam tanulóinak 18-18 órában. A felmerülő költségeket (buszköltség, felügyeleti díj, úszásoktatás díja) a fenntartó fedezi. c) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai 14
15 d) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; e) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; f) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; g) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. A vizsgálatok fogászati és belgyógyászati célúak, ugyanakkor a tanulók fizikai állapotának mérését is elvégzik. Ezen vizsgálatok elvégzését a gyermekorvos végzi. Orvosi rendelője az iskolának nincs. A gyerekek pedagógus kíséretében mennek át a különböző vizsgálatokra a gyermekorvosi, fogorvosi rendelőbe. A védőnők év elején, ill. igény szerint ellenőrzéseket végeznek az iskolában. Mindkét iskolaegységben van az elsősegélynyújtásnak helye és felelőse. Az egészségnevelés értékelése: Az egészséges életmód szabályainak elsajátítását nem lehet tantárgyi keretek közt értékelni. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítéseként jelenjen meg, hogy mennyire törekedtek egészségesen és etikusan élni. o törekvés a testi és szociális jólét állapotának megvalósítására o az egészségnek, mint értéknek elismerése o igény a környező világ egészségének megóvására o a meglévő lehetőségek felismerése és helyes használata o harmóniában élni önmagukkal és környezetükkel 15
16 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések biológia - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás 16
17 baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 17
18 Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció. 18
19 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A környezeti nevelési célkitűzés Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. 19
20 Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái: Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozások témája, időszakokként kiválasztásra kerülhet a Jeles napok jegyzékéből /lásd: melléklet/ o A délutáni foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A foglalkozások programjában helyet kapnak ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. o minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; o Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre: - akadályverseny - játékos vetélkedő - hagyományőrző program - tanulmányi kirándulások - a falumúzeum, helyi műemlékek látogatása - a Tápió állapotának, növény- és állatvilágának elemzése - természetbarát túrák. 20