2 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA

2 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA

A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 3 1. Mi a Bejárati jelzô fogalma? (F.1. 1.2.4.) 3 Pont a. A közlekedô vonatoknak az állomásokra történô behaladását engedélyezô vagy megtiltó fôjelzô. b. A közlekedô vonatoknak az Utasításban meghatározott szolgálati helyekre történô behaladását engedélyezô vagy megtiltó fôjelzô. c. A közlekedô vonatoknak a megállóhelyekre történô behaladását engedélyezô vagy megtiltó fôjelzô. 2. Mi a kézi állító készülék (ellensúly)? (F.1. 1.2.31.) 3 Pont a. A helyszíni és a központi állítású, kézi állítására szolgáló szerkezet. b. A helyszíni és elôírt esetekben a központi állítású, illetve rugós váltók kézi állítására szolgáló szerkezet. c. A helyszíni és elôírt esetekben a központi állítású, illetve rugós váltók távolról történô állítására szolgáló szerkezet. 3. Mi a kézi jelzés? (F.1. 1.2.32.) 3 Pont a. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet csak a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközzel (zászló, tárcsa) lehet adni. b. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközzel, kézzel vagy valamilyen tárggyal adnak. c. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet bármilyen kézi jelzôeszközzel, kézzel vagy valamilyen tárggyal adnak. 4. Mikor korlátozott a távolbalátás? (F.1. 1.2.43.) 3 Pont a. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket idôjárási ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 200 m-rôl biztosan látni. b. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket idôjárási ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 300 m-rôl biztosan látni. c. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket bármilyen ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 200 m-rôl biztosan látni. 5. Mi a Távolságjelzô? (F.1. 1.2.44.) 3 Pont a. A szolgálati helyeken megálló személyszállító és tehervonatok megállási helyének meghatározása céljából alkalmazott jelzô. b. A megállóhelyeken megálló személyszállító vonatok megállási helyének meghatározása céljából alkalmazott jelzô. c. A szolgálati helyeken megálló személyszállító vonatok megállási helyének meghatározása céljából alkalmazott jelzô. 6. Mit tekintünk a vonat végének? (F.1. 1.2.58.) 3 Pont a. A vonat utolsó jármûve. b. A vonat jelzôkocsijának szabad ütközôk felôli oldala. c. A vonat utánfutó kocsijának elôírás szerint megjelölt oldala. 7. Mely jelzéseket kell nappal és sötétben egyaránt azonos módon adni? (F.1. 1.3.2 ) 3 Pont a. A fényjelzôkkel adott jelzéseket, továbbá a hallható jelzéseket nappal és sötétben azonos módon kell adni. Nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni: a) az át nem tekinthetô alagutakban, és b) ha a távolbalátás korlátozott. b. A fényjelzôkkel, valamint a fényvisszaverôs kialakítású alakjelzôkkel adott jelzéseket, továbbá a hallható jelzéseket nappal és sötétben azonos módon kell adni. Nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni: a) az át nem tekinthetô alagutakban, és b) ha a távolbalátás korlátozott. A VDSzSz Szolidaritás egy tesztsort állított össze, ebbe a számunkba például a váltókezelôk idôszakos vizsgakérdései közül a hárompontosak kerültek. A tesztkérdések válaszlehetôségeit mi dolgoztuk ki, ezek nem egyeznek a Közlekedéstudományi Intézet által kiadott hivatalos tesztsorral, illetve a késôbbi, éles vizsgán szereplô tesztekkel, viszont gyakorlásra jók lehetnek. Javasoljuk, hogy a tesztet ne itt, az újságban töltsd ki: a megoldásokat inkább egy külön lapra írd, így ugyanis kollégáid közül mások is próbára tehetik tudásukat. A tesztsor végén természetesen megtalálod a helyes válaszokat is. Érdemes lesz honlapunkat (www.vdszsz.hu) is felkeresni, ahol értékes nyereményekért ugyancsak ellenôrizheted tudásod. Bár az alábbi tesztsor a váltókezelôk hárompontos idôszakos vizsgakérdéseit tartalmazza, reményeink szerint minden idôszakos vizsgára kötelezett munkavállaló haszonnal forgathatja majd. Ne feledd, hogy másik számunkban a tolatásvezetôk és a gurításvezetôk hárompontos tesztkérdéseit találod, rövidesen pedig újabb tesztek érkeznek a többi munkakörcsalád munkavállalói számára is. A vizsgafeladatok megírásához írószeren kívül más segédeszköz nem használható. Dolgozatírás idején a mobiltelefonokat és egyéb telekommunikációs eszközöket kikapcsolt állapotban, a táskákban kell tartani. A vizsgázók egymás közötti kommunikációja tilos. c. A fényjelzôkkel, valamint a fényvisszaverôs kialakítású alakjelzôkkel adott jelzéseket nappal és sötétben azonos módon kell adni. Nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket kell adni: a) az át nem tekinthetô alagutakban, és b) ha a távolbalátás korlátozott. 8. Mi az eljárás eltérô értelmû egyidôben adott jelzések esetén? (F.1. 1.3.5.) 3 Pont a. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket kétes jelzésnek kell minôsíteni és azonnal meg kell állni. Ha az eltérô értelmû egyidôben adott jelzéseket utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott értelemmel kell tudomásul venni. b. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket aggályosnak kell minôsíteni és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni. Az eltérô értelmû egyidôben adott jelzéseket utasítás szerint nem adhatják. c. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket aggályosnak kell minôsíteni és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni. Ha az eltérô értelmû egyidôben adott jelzéseket utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott értelemmel kell tudomásul venni. 9. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás, illetve vonatközlekedés közben tartani? (F.1. 1.3.6.) 3 Pont a. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás és vonatközlekedés közben állandóan maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. b. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás közben szükség esetén, vonatközlekedés közben állandóan maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. c. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. 10. Mit jelent a vörös-fehér árbocsávozás, ahol a fehér sávot rézsútos kék sáv szakítja meg? (F.1. 1.3.12.) 3 Pont a. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye a vonatokra és a tolatási mozgásokra egyaránt érvényes. b. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye csak a tolatási mozgásokra érvényes. c. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye a tolatási mozgásokra nem érvényes. 11. Mit jelez a fehér-sárga árbocsávozás? (F.1. 1.3.13.) 3 Pont a. A sárga-fehér sávozású jelzôárboc azt jelzi, hogy a vonat elôjelzôhöz (Folytatás a 4. oldalon)

4 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 3. oldalról) vagy ismétlôjelzôhöz érkezett. Ha a jelzô megállásra ad elôjelzést, vagy jelzést egyáltalán nem ad, fel kell készülni a fôjelzô elôtt történô megállásra. b. A sárga-fehér sávozású jelzôárboc azt jelzi, hogy a vonat fôjelzôhöz vagy térközjelzôhöz érkezett. Ha a jelzô megállásra ad jelzést, vagy jelzést egyáltalán nem ad, fel kell készülni a fôjelzô elôtt történô megállásra. c. A sárga-fehér sávozású jelzôárboc azt jelzi, hogy a vonat tolatás vagy gurításjelzôhöz érkezett. Ha a jelzô megállásra ad elôjelzést (kék fény), vagy jelzést egyáltalán nem ad, fel kell készülni a fôjelzô elôtt történô megállásra. 12. Milyen az árbocsávozása a gurításjelzôknek? (F.1.1.3.15.) 3 Pont a. A nem biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a kék sávok közepét fehér sáv szakítja meg. b. A biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a kék sávok közepét fehér sáv szakítja meg. c. A nem biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a sárga sávok közepét fehér sáv szakítja meg. 13. A nem biztosított bejárati jelzôn adott egy sárga fény mellett, milyen sebességgel haladhatunk be az állomásra? (F.1. 2.6.2.) 3 Pont a. A nem biztosított bejárati jelzôn adott egy sárga fény, legfeljebb 40km/ó sebességet engedélyez, de nem jelzi a behaladás irányát. b. A Szabad jelzés nem ad sebességjelzést és nem jelzi a behaladás irányát sem. c. A Szabad jelzés nem ad sebességjelzést viszont jelzi a behaladás irányát (kitérô). 14. Az alak bejárati jelzôn két rézsútos jelzôkart látunk egymás alatt. Mi a jelzési parancs? (F.1. 2.8.3.) 3 Pont a. Szabad csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel. b. Szabad a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel. c. Szabad a csökkentett, legfeljebb 25 km/h sebességgel. 15. Mit jelez az alak kijárati jelzô? (F.1.2.9.1.) 3 Pont a. Az alak kijárati jelzôk jelzik a kihaladás sebességét, és elôjelzést adnak a következô fôjelzôre. b. Az alak kijárati jelzôk nem jelzik a kihaladás sebességét, csak a kihaladást engedélyezik, vagy tiltják meg. c. Az alak kijárati jelzôk jelzik a kihaladás sebességét, és a kihaladás irányát is. 16. Jelzéseikkel mit jeleznek a tolatásjelzôk? (F.1. 4.3.4.1.) 3 Pont a. A tolatásjelzô Szabad a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy a tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. b. A tolatásjelzô Tilos a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy tolatás egyáltalán nem végezhetô. c. A tolatásjelzô Tilos a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. 17. A Tilos a tolatás jelzés azt jelenti, hogy:... 4.3.4.1. 3 Pont a. A tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. b. Tolatási mozgás egyáltalán nem végezhetô c. Az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. 18. A váltójelzôn fekete mezôben egy vízszintes helyzetû fehér téglalap mit jelent? 5.5.5.3. 3 Pont a. A váltó a csúcs felôl haladó menet részére kitérô irányba áll. b. A váltó a gyök felôl haladó menet részére kitérô irányba áll. c. A váltó feles állásban áll. 19. A váltójelzôn a fekete mezôben felsô részén csúcsban végzôdô ferde helyzetû fehér téglalap mit jelent? (F.1. 5.5.6.2.)3 Pont a. A váltó mellékirányból, mellékirányba áll. b. A váltó fôirányból, mellékirányba áll. c. A váltó mellékirányból, fôirányba áll. 20. Milyen színû a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)? (F.1. 5.5.7.1.) 3 Pont a. A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) - ha van - szürke színû. b. A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) - ha van - sárga színû. c. A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) - ha van - vörös-fehér színû. 21. Mit jelent, ha a helyszíni állítású váltó ellensúlyán a vörösre mázolt rész van alul? (F.1. 5.5.7.2.) 3 Pont a. Ha az ellensúly fehér színû része felül van, akkor a váltó kitérô, ha alul van, akkor a váltó egyenes irányba áll. b. Ha az ellensúly fehér színû része felül van, akkor a váltó egyenes, ha alul van, akkor a váltó kitérô irányba áll. c. Ha az ellensúly vörös színû része felül van, akkor a váltó egyenes, ha alul van, akkor a váltó kitérô irányba áll. 22. Mit jelent, ha a helyszíni állítású váltó ellensúlyán nagy fekete A betû van? 5.5.7.4. 3 Pont a. Az álló helyzetû A betû a váltók kitérô irányú állását jelzi. b. Az álló helyzetû A betû a váltók egyenes irányú állását jelzi. c. Az álló helyzetû A betû a váltók szabványos állását jelzi. 23. Mit jelent, ha a helyszíni állítású váltó ellensúlyán a vörösre mázolt rész van felül? 5.5.7.2. 3 Pont a. Ha az ellensúly vörös színû része felül van, akkor a váltó egyenes, ha alul van, akkor a váltó kitérô irányba áll. b. Ha az ellensúly fehér színû része felül van, akkor a váltó egyenes, ha alul van, akkor a váltó kitérô irányba áll. c. Ha az ellensúly fehér színû része felül van, akkor a váltó kitérô, ha alul van, akkor a váltó egyenes irányba áll. 24. Vágányzáró jelzô a Szabad jelzést milyen módon adja? (F.1. 5.6.4.2.) 3 Pont a. Fekete mezôben vízszintes fehér téglalap b. Feketeszegélyes kör alakú fehér mezôben függôleges fekete téglalap c. Fekete mezôben függôleges fehér téglalap 25. Hol kell a Biztonsági határjelzôt elhelyezni? (F.1. 5.8.2.) 3 Pont a. A Biztonsági határjelzô két összefutó vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést, illetve tolatást. b. A Biztonsági határjelzô két összefutó vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést. c. A Biztonsági határjelzô két vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést, illetve tolatást. 26. Hol, milyen távolságra kell a Tolatási határjelzôt elhelyezni? (F.1. 5.9.4.) 3 Pont a. A jelzôt a bejárati jelzôn belül legalább 50 m-re villamosított vonalakon az állomás elôtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. b. A jelzôt a bejárati jelzôn kívül legalább 50 m-re villamosított vonalakon az állomás elôtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. c. A jelzôt a bejárati jelzôn belül legalább 30 m-re villamosított vonalakon az állomás elôtti szakaszoláson belül kell elhelyezni. 27. Hogyan kell adni a Szabad az elhaladás! jelzést? (F.1. 6.1.1.6.) 3 Pont a. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az F.2. sz. Forgalmi Utasításban elôírt esetekben a használhatatlan fôjelzô mellett, nappal a négyszögletes kézi jelzôtárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függôlegesen fel- és lefelé, sötétben a zöld fényû jelzôlámpát a vonat felé fordítva vízszintes irányban ide-oda mozgatja. b. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az F.2. sz. Forgalmi Utasításban elôírt esetekben a használhatatlan vagy nem kezelt fôjelzô mellett, nappal a kör alakú kézi jelzôtárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függôlegesen fel- és lefelé, sötétben a zöld fényû jelzôlámpát a vonat felé fordítva vízszintes irányban ide-oda mozgatja. c. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az F.2. sz. Forgalmi Utasításban elôírt esetekben - a használhatatlan vagy nem kezelt fôjelzô mellett, nappal a négyszögletes kézi jelzôtárcsát zöld lapjával a vonat felé fordítva, a teste mellett függôlegesen fel- és lefelé, sötétben a zöld fényû jelzôlámpát a vonat felé fordítva vízszintes irányban ide-oda mozgatja.

A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 5 28. Hogyan kell adni a "Felhívás az áthaladásra!" jelzést nappal? (F.1. 6.1.1.5.) 3 Pont a. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az elsô jármû elhaladásáig nappal kibontott jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a zászló felé int. b. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az elsô jármû elhaladásáig nappal összecsavart jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a zászló felé int. c. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az utolsó jármû elhaladásáig nappal összecsavart jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a vonat felé int. 29. A váltókezelô a bejárati oldalon, sötétben zöld fényû jelzôlámpát függôlegesen mozgat. Milyen jelzést ad? (F.1. 6.1.1.5.) 3 Pont a. Felhívás az indításra jelzést ad sötétben. b. Felhívás az áthaladásra jelzést ad sötétben. c. Szabad az elhaladás jelzést ad sötétben. 30. Mikor kell adni A vonat állt meg a bejárati jelzô elôtt jelzést? (F.1. 6.2.2.) 3 Pont a. A jelzést a menetrend szerint áthaladó vonat mozdonyvezetôje köteles adni akkor, ha a vonatot a bejárati jelzôvel megállították az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.18.7. és 15.18.7.1. pontjaiban elôírt esetekben. b. A jelzést a menetrend szerint megálló és áthaladó vonat mozdonyvezetôje köteles adni akkor, ha a vonatot a bejárati jelzôvel megállították az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.18.7. és 15.18.7.1. pontjaiban elôírt esetekben. c. A jelzést a menetrend szerint érkezô vonat mozdonyvezetôje köteles adni akkor, ha a vonatot a bejárati jelzôvel megállították az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.18.7. és 15.18.7.1. pontjaiban elôírt esetekben. 31. Hogyan kell Lassan! jelzést adni a vonatközlekedés közben? (F.1. 6.1.1.8.) 3 Pont a. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót, vagy mindkét karját ferdén lefelé, sötétben fehér fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart b. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót ferdén lefelé, sötétben sárga fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart c. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót ferdén lefelé, sötétben fehér fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart 32. Hogyan kell adni a Megállj! jelzést tolatás közben? (F.1. 6.3.4.) 3 Pont a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három hosszú hanggal (---). b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három rövid hanggal (???). c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy mindkét kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három rövid hanggal (???). 33. Hogyan kell adni a Határig! jelzést? (F.1.6.3.7.) 3 Pont a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, vízszintes irányban, rövid mozdulatokkal ide-oda mozgatása, és ezután a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, függôleges irányban, rövid mozdulatokkal fel-le mozgatása, és ezután a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, vízszintes irányban, rövid mozdulatokkal ide-oda mozgatása, és ezután a szükséges Lassan! vagy Megállj! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. 34. A jelzôôr nappal a Megállj! jelzést hogyan köteles adni? (F.1. 6.5.1.) 3 Pont a. Nappal a közút mindkét iránya felé jelzést adó, négyzet alakú, fehér szegélyû, piros színû jelzôtárcsa nyújtott karral magasan tartása. b. Nappal a közút mindkét iránya felé jelzést adó, kör alakú, fehér szegélyû, piros színû jelzôtárcsa nyújtott karral magasan tartása. c. Nappal a közút mindkét iránya felé jelzést adó, kör alakú, piros szegélyû, fehér színû jelzôtárcsa nyújtott karral magasan tartása. 35. A jelzôôr sötétben a Megállj! jelzést hogyan köteles adni? (F.1. 6.5.1.) 3 Pont a. Sötétben a közút mindkét iránya felé jelzést adó sárga villogó fényû jelzôlámpa vállmagasságban tartása. b. Sötétben a közút mindkét iránya felé jelzést adó erôs fehér fényû jelzôlámpa vállmagasságban tartása. c. Sötétben a közút mindkét iránya felé jelzést adó piros fényû jelzôlámpa vállmagasságban tartása 36. Honnan ismerhetô fel, ha egy jelzô figyelembe nem veendô? (F.1. 8.1.) 3 Pont a. Az alakjelzôk árbocán a jelzést adó alkatrészeket, és a fényjelzôk jelzôlámpáit fekete erôs, idôjárásnak ellenálló zsákkal le kell takarni b. Az alakjelzôk árbocáról a jelzést adó alkatrészeket fekete-sárga színûre át kell festeni, a fényjelzôk jelzôlámpáit pedig fekete-sárga sávos lemezzel le kell takarni c. Az alakjelzôk árbocáról a jelzést adó alkatrészeket el kell távolítani, a fényjelzôk jelzôlámpáit pedig fekete-sárga sávos lemezzel le kell takarni 37. Milyen jelzôket lehet figyelmen kívül hagyni? (F.1. 8.2.) 3 Pont a. Önmûködô biztosított térközjelzôkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.4.2.1., 15.4.2.2. pont) az állomásközben lévô használhatatlan fehérvörös árbocú térközjelzôket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. b. Önmûködô biztosított térközjelzôkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.4.2.1., 15.4.2.2. pont) az állomásközben lévô használhatatlan fehérsárga árbocú térközjelzôket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. c. Önmûködô biztosított térközjelzôkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén (F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.4.2.1., 15.4.2.2. pont) az állomásközben lévô használhatatlan fehér árbocú térközjelzôket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. 38. Hogyan jelölik meg az érvénytelen fôjelzôket? (F.1.8.3.) 3 Pont a. Az átmenetileg üzemen kívül helyezett fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. b. Az átmenetileg üzemen kívül helyezett fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fekete-fehér sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. c. Az átmenetileg üzemen kívül helyezett fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fehérvörös sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. 39. Mikor kell a jelzôket érvénytelennek tekinteni? (F.1. 8.3.) 3 Pont a. Az átmenetileg üzemen kívül helyezett fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. Az ilyen jelzôket érvénytelennek kell tekinteni. b. A meghibásodott fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fekete-sárga sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. Az ilyen jelzôket érvénytelennek kell tekinteni. c. Az átmenetileg üzemen kívül helyezett fôjelzô, elôjelzô, ismétlôjelzô, tolatás- és gurításjelzô jelzést adó alkatrészére, illetve jelzôlapjára fehérvörös sávos ferde keresztet érvénytelenítô jelzést kell erôsíteni. Az ilyen jelzôket érvénytelennek kell tekinteni. (Folytatás a 6. oldalon)

6 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás az 5. oldalról) 40. Érvénytelenné vált egyéb jelzôket hogyan kell megjelölni? (F.1. 8.3.1.) 3 Pont a. Az érvénytelenné vált egyéb jelzôket el kell takarni. b. Az érvénytelenné vált egyéb jelzôket el kell távolítani. c. Az érvénytelenné vált egyéb jelzôket meg kell javítani. 41. Mi az eljárás, ha a valamely fényjelzô lámpája nem világít? (F.1. 8.6.3. p.) 3 Pont a. Ha a lámpa nem világítható ki, akkor sötétben és a szabadlátás korlátozottsága esetén a használhatatlan állomási bejárati jelzôre, továbbá a nem biztosított (vonatjelentô) fény térközjelzôre egy sárga fényû, ezek használhatatlan elôjelzôjére pedig egy vörös fényû lámpát kell tenni. b. Ha a lámpa nem világítható ki, akkor sötétben és a távolbalátás korlátozottsága esetén a használhatatlan állomási bejárati jelzôre, továbbá a nem biztosított (vonatjelentô) fény térközjelzôre egy vörös fényû, ezek használhatatlan elôjelzôjére pedig egy sárga fényû lámpát kell tenni. c. Ha a lámpa nem világítható ki, akkor sötétben és a távolbalátás korlátozottsága esetén a használhatatlan állomási kijárati jelzôre, továbbá a nem biztosított (vonatjelentô) fény térközjelzôre egy vörös fényû, ezek használhatatlan elôjelzôjére pedig egy zöld fényû lámpát kell tenni. 42. Mi az Átmenô fôvágány fogalma? (F.2. 1.2.8.) 3 Pont a. Szolgálati helyen (állomás, forgalmi kitérô, megálló-rakodóhely) a nyílt vonal vágányának kitérô irányba álló bejárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. b. Forgalmi kitérôn a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati és kijárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. c. Szolgálati helyen (állomás, forgalmi kitérô, megálló-rakodóhely) a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. 43. Mit nevezünk biztosított szolgálati helynek? (F.2. 1.2.11.) 3 Pont a. Olyan szolgálati hely, ahol a váltók és jelzôk közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). b. Olyan szolgálati hely, ahol a váltók és sorompók közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). c. Olyan szolgálati hely, ahol a sorompók és jelzôk közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). 44. Mi az Ellenmenet- és utolérést kizáró berendezés? (F.2. 1.2.19.) 3 Pont a. Olyan szerkezeti függést biztosít a két szomszédos állomás kijárati vagy fedezô jelzôi között, amely az állomásköz ugyanazon vágányára egyidejûleg csak az egyik állomáson lévô kijárati vagy fedezô jelzôn teszi lehetôvé a továbbhaladást engedélyezô jelzés megjelenését. Ezeken a jelzôkön a követô vonat részére továbbhaladást engedélyezô jelzés ismételten már az elöl haladó vonatnak a másik állomásra vagy térközbe érkezése elôtt is megjelenhet. b. Olyan szerkezeti függést biztosít a két szomszédos állomás kijárati vagy fedezô jelzôi között, amely az állomásköz ugyanazon vágányára egyidejûleg csak az egyik állomáson lévô kijárati vagy fedezô jelzôn teszi lehetôvé a továbbhaladást engedélyezô jelzés megjelenését. Ezeken a jelzôkön a követô vonat részére továbbhaladást engedélyezô jelzés ismételten csak az elöl haladó vonatnak a másik állomásra vagy térközbe érkezése után jelenhet meg. c. Olyan szerkezeti függést biztosít a két állomás kijárati vagy fedezô jelzôi között, amely az állomásköz ugyanazon vágányára egyidejûleg csak az egyik állomáson lévô kijárati vagy fedezô jelzôn teszi lehetôvé a továbbhaladást tiltó jelzés megjelenését. Ezeken a jelzôkön a követô vonat részére továbbhaladást engedélyezô jelzés ismételten csak az elöl haladó vonatnak a másik állomásra vagy térközbe érkezése után jelenhet meg. 45. Mi a Helyes és helytelen vágány fogalma! (F.2. 1.2.36.) 3 Pont a. Kétvágányú pályán a kezdô vagy végpont felé tekintve egyaránt a jobb oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük. Bp. Keleti Kôbánya felsô, Kôbánya felsô Rákos fenti pálya és Bp. Déli Kelenföld között a kezdô vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány. A helyes és helytelen elnevezés független attól, hogy a vonat menetrendje melyik vágányra készült. b. Kétvágányú pályán a kezdôpont felé tekintve a jobb oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük. Bp. Keleti Kôbánya felsô, Kôbánya felsô Rákos fenti pálya és Bp. Déli Kelenföld között a kezdôpont felé tekintve a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány. A helyes és helytelen elnevezés független attól, hogy a vonat menetrendje melyik vágányra készült. c. Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük. Bp. Keleti Kôbánya felsô, Kôbánya felsô Rákos fenti pálya és Bp. Déli Kelenföld között a végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány. A helyes és helytelen elnevezés független attól, hogy a vonat menetrendje melyik vágányra készült. 46. Mi a Jobb és bal vágány fogalma! (F.2. 1.2.46.) 3 Pont a. Kétvágányú pályán a kezdôpont felé tekintve a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. b. Kétvágányú pályán a kezdôpont vagy a végpont felé tekintve egyaránt a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. c. Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. 47. Mikor kell a váltókat állítani? (F.2. 2.9.3.) 3 Pont a. A váltókat vonat és tolatás részére olyan idôben kell állítani, hogy az átállítás a jármûnek a váltóhoz való érkezése elôtt teljesen befejezôdjék. b. A váltókat tolatás részére a vágányút beállításakor, vonat részére pedig olyan idôben kell állítani, hogy az átállítás a jármûnek a váltóhoz való érkezése elôtt teljesen befejezôdjék. c. A váltókat vonat részére a vágányút beállításakor, tolatás részére pedig olyan idôben kell állítani, hogy az átállítás a jármûnek a váltóhoz való érkezése elôtt teljesen befejezôdjék. 48. Mikor kell a váltókat ôrzöttnek tekinteni? (F.2. 2.3.) 3 Pont a. Ôrzöttnek kell minôsíteni minden olyan váltót, amelynek ôrzôje vonat indítása, érkezése illetve áthaladása elôtt az ellenôrzôberendezés megtekintésével távolabbi helyrôl meg tud gyôzôdni a váltók helyes állásáról. Villamos ellenôrzô-berendezés révén a váltó akkor tekinthetô ôrzöttnek, ha a villamos berendezés a váltó állását és használhatóságát is jelzi. b. Ôrzöttnek kell minôsíteni minden olyan váltót, amelynek ôrzôje a vonat érkezése elôtt a helyszínen vagy az ellenôrzôberendezés megtekintésével távolabbi helyrôl meg tud gyôzôdni a váltók helyes állásáról. Villamos ellenôrzô-berendezés révén a váltó akkor tekinthetô ôrzöttnek, ha a villamos berendezés a váltó állását és használhatóságát is jelzi. c. Ôrzöttnek kell minôsíteni minden olyan váltót, amelynek ôrzôje vonat indítása, érkezése illetve áthaladása elôtt a helyszínen vagy az ellenôrzôberendezés megtekintésével távolabbi helyrôl meg tud gyôzôdni a váltók helyes állásáról. Villamos ellenôrzô-berendezés révén a váltó akkor tekinthetô ôrzöttnek, ha a villamos berendezés a váltó állását és használhatóságát is jelzi. 49. Mikor kell a vágányút beállítását elrendelni? (F.2. 2.7.2.) 3 Pont a. A vonat vágányútjának beállítására olyan idôben kell utasítást adni, illetve a forgalmi szolgálattevô olyan idôben köteles a vágányutat beállítani, hogy a 2.7.3. pontban felsorolt munkák (vágányút beállítás elrendelése utáni teendôk) a vonat visszatartása, sebességének csökkentése megállítása nélkül elvégezhetôk legyenek. b. A vonat vágányútjának beállítására olyan idôben kell utasítást adni, illetve a forgalmi szolgálattevô olyan idôben köteles a vágányutat beállítani, hogy a 2.7.3. pontban szereplô meg nem engedett tolatásokat a vonat visszatartása, sebességének csökkentése megállítása nélkül meg lehessen szûntetni. c. A vonat vágányútjának beállítására olyan idôben kell utasítást adni, illetve a forgalmi szolgálattevô olyan idôben köteles a vágányutat beállítani, hogy a 2.7.3 pont szerinti vonatfogadásra kijelölt hely a vonat visszatartása, sebességének csökkentése megállítása nélkül elfoglalható legyen. 50. Mikor elegendô a vágányút tényleges bejárása helyett az elöl haladó vonat zárjelzôjének megtekintése? (F.2. 2.7.4.) 3 Pont

A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 7 a. A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KH-ban kijelölt fôvonalakon a közvetlen visszajelentésre indított: ugyanazon a vágányúton közlekedô megálló, vagy áthaladó nem személyszállító vonat, és áthaladó személyszállító vonatot követô vonatok esetében az elôl haladó vonat zárjelzôjének megtekintése pótolhatja a vonat vágányútjának ellenôrzéséhez szükséges tényleges bejárást akkor, ha a vágányút a biztosítóberendezés kezeléséhez szükséges mértékig zárva maradt és nem végeztek a vonat vágányútját veszélyeztetô mozgást. b. A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KH-ban kijelölt fôvonalakon a közvetlen visszajelentésre indított: ugyanazon a vágányúton közlekedô megálló, vagy áthaladó személyszállító vonat, és áthaladó nem személyszállító vonatot követô vonatok esetében az elôl haladó vonat zárjelzôjének megtekintése pótolhatja a vonat vágányútjának ellenôrzéséhez szükséges tényleges bejárást akkor, ha a vágányút a biztosítóberendezéssel újra lezárható és megszûntették a vonat vágányútját veszélyeztetô mozgásokat. c. A Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya által a KH-ban kijelölt fôvonalakon a közvetlen visszajelentésre indított: ugyanazon a vágányúton közlekedô megálló, vagy áthaladó személyszállító vonat, és áthaladó nem személyszállító vonatot követô vonatok esetében az elôl haladó vonat zárjelzôjének megtekintése pótolhatja a vonat vágányútjának ellenôrzéséhez szükséges tényleges bejárást akkor, ha a vágányút a biztosítóberendezés kezeléséhez szükséges mértékig zárva maradt és nem végeztek a vonat vágányútját veszélyeztetô mozgást. 51. Kiket kell utasítani a vágányút beállítására? (F.2. 2.7.1.) 3 Pont a. Az állomás két végén, továbbá az ÁVU-ban kijelölt közbeesô váltókezelôi és sorompókezelôi szolgálati helyiségben dolgozókat kell utasítani a vonat vágányútjának beállítására. b. Az állomás két végén lévô váltókezelôi és sorompókezelôi szolgálati helyiségben dolgozókat kell utasítani a vonat vágányútjának beállítására. c. Az ÁVU-ban kijelölt váltókezelôi és sorompókezelôi szolgálati helyiségben dolgozókat kell utasítani a vonat vágányútjának beállítására. 52. A váltót forgalmi szempontból mikor tekintjük használhatónak? (F.2. 2.8.1.) 3 Pont a. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) a csúcssínrögzítô szerkezet tökéletesen záródik és f) a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. b. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a tôsínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötô rúddal rendelkezô váltóknál az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külsô csúcssínrögzítô szerkezettel rendelkezô váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzôs váltónál a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. c. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a tôsínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötô rúddal rendelkezô váltóknál az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külsô csúcssínrögzítô szerkezettel rendelkezô váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzôs váltónál a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. g) a sínszékek megfelelôen le vannak kenve. 53. Vágányútbeállítás alkalmával hogyan ellenôrizzük az átállítandó vonóvezetékes váltók használhatóságát? (F.2. 2.8.4.1.) 3 Pont a. A vonóvezetékes központi állítású váltót átállítás alkalmával akkor kell használhatónak tekinteni, ha az állítóemeltyût könnyen át lehetett állítani a másik végállásba, és ott szabályszerûen becsappant. b. A vonóvezetékes központi állítású váltót átállítás alkalmával akkor kell használhatónak tekinteni, ha az állítóemeltyût a megszokott erôvel át lehetett állítani a másik végállásba, és ott szabályszerûen becsappant. c. A vonóvezetékes központi állítású váltót átállítás alkalmával akkor kell használhatónak tekinteni, ha az állítóemeltyût, ha nehezen is de át lehetett állítani a másik végállásba, és ott szabályszerûen becsappant. 54. Vágányútbeállítás alkalmával hogyan ellenôrizzük az át nem állítandó vonóvezetékes váltók használhatóságát? 2.8.5. 3 Pont a. A vonóvezetékes központi állítású váltóknál próbaállítással kell meggyôzôdni a használhatóságról. Az állítóemeltyût legalább félállásig ki kell mozdítani, majd eredeti helyére vissza kell csappantani. Ha az állítóemeltyû a megszokott erôvel legalább félállásig elmozdul, akkor a váltó használható. b. A vonóvezetékes központi állítású váltóknál próbaállítással kell meggyôzôdni a használhatóságról. Az állítóemeltyût legalább félállásig ki kell mozdítani, majd eredeti helyére vissza kell csappantani. Ha az állítóemeltyû a könnyen vagy nehezen de legalább félállásig elmozdul, akkor a váltó használható. c. A vonóvezetékes központi állítású váltóknál próbaállítással kell meggyôzôdni a használhatóságról. Az állítóemeltyût teljesen át kell állítani, majd eredeti helyére vissza kell csappantani. Ha az állítóemeltyût teljesen át majd vissza tudjuk mozdítani, akkor a váltó használható. 55. Állomáson a felvágott váltó használhatóságának forgalmi feltételeirôl kiknek kell meggyôzôdnie? (F.2. 2.9.4.2.) 3 Pont a. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként a fôpályamester, vagy az állomásfônök, b. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként az állomásfônök, vagy a forgalmi szolgálattevô, c. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként a balesetvizsgáló, vagy a fôpályamester, 56. Mely váltókat kell lezárni az érkezô vonatok részére? (F.2. 2.10.2.) 3 Pont a. Érkezô és áthaladó vonat részére le kell zárni a vágányútban fekvô valamennyi csúccsal szemben érintendô lezárható váltót. b. Érkezô és áthaladó vonat részére le kell zárni a vágányútban fekvô valamennyi lezárható váltót. c. Érkezô és áthaladó vonat részére le kell zárni a vágányútban fekvô valamennyi gyökkel szemben érintendô lezárható váltót. 57. Mit nevezünk Váltóellenôrzésnek?(F.2. 2.12.1.) 3 Pont a. A vonatok érkezése, indulása illetve át-haladása elôtt a váltók állítására kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenôrzést tartani. A váltóellenôrzés alkalmával meg kell gyôzôdni arról, hogy a vágányútban fekvô váltók a kijelölt vágányra vezetnek- e és hogy a figyelembe jövô védôváltók védôállásba állnak-e (helyes állás). b. A vonatok érkezése, indulása illetve át-haladása elôtt a váltók állítására kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenôrzést tartani. A váltóellenôrzés alkalmával meg kell gyôzôdni arról, hogy a vágányútban fekvô váltók használhatóak-e, és hogy a figyelembe jövô védôváltók jól mûködnek-e. c. A vonatok érkezése, indulása illetve át-haladása elôtt a vonatfogadásra kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenôrzést tartani. A váltóellenôrzés alkalmával meg kell gyôzôdni arról, hogy a vágányútban fekvô váltók a kijelölt vágányra vezetnek- e és hogy a figyelembe jövô védôváltók védôállásba állnak-e. 58. Hogyan kell váltóellenôrzést tartani vonóvezetékes váltóknál? (F.2. 2.12.2.1.) 3 Pont a. Vonóvezetékkel állított központi állítású váltók helyes állását a váltókezelô a vágányút beállítása után az állítóemeltyûk helyzetének a Lezárási táblázat adataival történô egyeztetésével, a forgalmi szolgálattevô a vágányút villamos lezárása után a forgalmi irodában lévô ellenôrzôberendezés (tológomb, kallantyú és vágányúti blokkmezô) helyzetének kiértékelésével köteles ellenôrizni. b. Vonóvezetékkel állított központi állítású váltók helyes állását a váltókezelô a vágányút beállítása után az állítóemeltyûk helyzetének az Elzárási táblázat adataival történô egyeztetésével, a forgalmi szolgálat- (Folytatás a 8. oldalon)

8 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 7. oldalról) tevô a vágányút villamos lezárása után a forgalmi irodában lévô ellenôrzôberendezés (tológomb, kallantyú és vágányúti blokkmezô) helyzetének kiértékelésével köteles ellenôrizni. c. Vonóvezetékkel állított központi állítású váltók helyes állását a váltókezelô a vágányút beállítása után a csúcssínek helyzetének az Elzárási táblázat adataival történô egyeztetésével, a forgalmi szolgálattevô a vágányút villamos lezárása után a forgalmi irodában lévô ellenôrzôberendezés (tológomb, kallantyú és vágányúti blokkmezô) helyzetének kiértékelésével köteles ellenôrizni. 59. Hogyan kell a váltóellenôrzés megtartását bejelenteni vonóvezetékes váltóknál? (F.2. 2.13.2.) 3 Pont a. Nem kell a vágányút beállításáról jelentést tenni, ha a forgalmi szolgálattevô személyesen, vagy a berendezés útján részt vesz a váltóellenôrzésben. b. Ha a forgalmi szolgálattevô személyesen részt vesz a váltóellenôrzésben nem kell a vágányút beállításról jelentést tenni, viszont ha a berendezés útján vesz részt a váltóellenôrzésben akkor minden esetben. c. A vágányút beállításáról mindig jelentést tenni, függetlenül, hogy a forgalmi szolgálattevô személyesen, vagy a berendezés útján részt vesz a váltóellenôrzésben. 60. Hogyan kell váltóellenôrzést tartani helyszíni állítású, központból reteszelhetô váltóknál? (F.2. 2.12.3.) 3 Pont a. Helyszíni állítású, központból reteszelhetô váltók helyes állását a váltókezelô a vágányút beállításakor a helyszínen, majd a váltók reteszelésekor a reteszelôemeltyû (emeltyûk) helyzetének a Lezárási táblázat adataival történô egyeztetésével köteles ellenôrizni b. Helyszíni állítású, központból reteszelhetô váltók helyes állását a váltókezelô a váltók reteszelésekor a reteszelôemeltyû (emeltyûk) helyzetének az Elzárási táblázat adataival történô egyeztetésével köteles ellenôrizni c. Helyszíni állítású, központból reteszelhetô váltók helyes állását a váltókezelô a vágányút beállításakor a helyszínen, majd a váltók reteszelésekor a reteszelôemeltyû (emeltyûk) helyzetének az Elzárási táblázat adataival történô egyeztetésével köteles ellenôrizni. 61. Hogyan kell a váltóellenôrzést megtartani kulcsrögzítô berendezés esetén? (F.2. 2.12.4.1.) 3 Pont a. A lezárt váltók kulcsait egyeztetni kell az Elzárási táblázat adataival és a váltózárkulcsokat a Kezelési Szabályzatban elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell és a szolgálati helyiségben, illetve a forgalmi szolgálattevô a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô berendezés jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. b. A lezárt váltók kulcsait egyeztetni kell a Lezárási táblázat adataival és a váltózárkulcsokat az Állomási Végrehajtási Utasításban elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell és a szolgálati helyiségben, illetve a forgalmi szolgálattevô a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô fények jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. c. A lezárt váltók kulcsait egyeztetni kell a Lezárási táblázat adataival és a váltózárkulcsokat a Kezelési Szabályzatban elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell és a szolgálati helyiségben, illetve a forgalmi szolgálattevô a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô berendezés jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. 62. Hogyan kell a váltóellenôrzést megtartani kulcsazonosító berendezés esetén? (F.2. 2.12.4.2.) 3 Pont a. A váltókezelô a szolgálati helyiségbe vitt váltózárkulcsokat köteles egyeztetni a Lezárási táblázat adataival, és ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, a váltózárkulcsokat a Kezelési Szabályzatban elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell, és jelenteni kell a vágányút beállítását. A forgalmi szolgálattevô a villamos lezárás elvégzése után a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô berendezés jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. b. A váltókezelô a szolgálati helyiségbe vitt váltózárkulcsokat köteles egyeztetni az Elzárási táblázat adataival, és ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, a váltózárkulcsokat a Kezelési Szabályzatban elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell, és jelenteni kell a vágányút beállítását. A forgalmi szolgálattevô a villamos lezárás elvégzése után a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô berendezés jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. c. A váltókezelô a szolgálati helyiségbe vitt váltózárkulcsokat köteles egyeztetni a Lezárási táblázat adataival, és ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, a váltózárkulcsokat a Parancskönyvi Rendeletben elôírt módon el kell helyezni a berendezésben. A berendezést az elôírt módon kezelni kell, és jelenteni kell a vágányút beállítását. A forgalmi szolgálattevô a villamos lezárás elvégzése után a forgalmi irodában köteles az ellenôrzô berendezés jelzésének kiértékelésével meggyôzôdni a váltók helyes állásáról. 63. Hogyan kell a váltóellenôrzést megtartani váltózáras váltók esetén? (F.2. 2.12.4.3.) 3 Pont a. A váltókezelô a bevitt váltózárkulcsokat köteles egyenként egyeztetni az Elzárási táblázat adataival. Ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, akkor a vágányút beállításának bejelentésével együtt köteles felsorolni, hogy milyen számú váltók (vágányzáró sorompó, kisiklasztósaru), milyen jelû kulcsai vannak a kezében. A forgalmi szolgálattevô a bejelentett adatokat köteles egyeztetni az Elzárási táblázattal. b. A váltókezelô a bevitt váltózárkulcsokat köteles egyenként egyeztetni a Lezárási táblázat adataival. Ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, akkor a vágányút beállításának bejelentésével együtt köteles felsorolni, hogy milyen számú, csúccsal szemben érintett váltók (vágányzáró sorompó, kisiklasztósaru), milyen jelû kulcsai vannak a kezében. A forgalmi szolgálattevô a bejelentett adatokat köteles egyeztetni a Lezárási táblázattal. c. A váltókezelô a bevitt váltózárkulcsokat köteles egyenként egyeztetni a Lezárási táblázat adataival. Ha megállapította, hogy a váltókat helyesen zárta le, akkor a vágányút beállításának bejelentésével együtt köteles felsorolni, hogy milyen számú váltók (vágányzáró sorompó, kisiklasztósaru), milyen jelû kulcsai vannak a kezében. A forgalmi szolgálattevô a bejelentett adatokat köteles egyeztetni a Lezárási táblázattal. 64. Hogyan kell az állandóan zárva tartott váltók helyes állásáról meggyôzôdni? (F.2. 2.12.4.7.) 3 Pont a. Ha erre lehetôség van az állomáson a váltókezelô, a nyílt vonalon pedig az ott szolgálatot végzô dolgozó a váltójelzôk jelzésének megtekintésével köteles ellenôrizni. A lezárt váltók kulcsait ôrzô dolgozó pedig köteles meggyôzôdni, hogy a helyes állásnak megfelelô kulcsok vannak-e a birtokában b. Ha erre lehetôség van az állomáson a forgalmi szolgálattevô, a nyílt vonalon pedig a pályamester a váltójelzôk jelzésének megtekintésével köteles ellenôrizni. A lezárt váltók kulcsait ôrzô dolgozó pedig köteles meggyôzôdni, hogy a helyes állásnak megfelelô kulcsok vannak-e a birtokában c. Ha erre lehetôség van az állomáson az állomásfônök, a nyílt vonalon pedig a forgalmi szolgálattevô a váltójelzôk jelzésének megtekintésével köteles ellenôrizni. A lezárt váltók kulcsait ôrzô dolgozó pedig köteles meggyôzôdni, hogy a helyes állásnak megfelelô kulcsok vannak-e a birtokában 65. Hogyan kell váltóellenôrzést tartani helyszíni állítású, le nem zárható váltóknál induló vonat részére? (F.2. 2.12.5.) 3 Pont a. A vonat által gyökkel, és csúccsal szemben érintendô váltók helyes állásáról csak a váltóállítással megbízott dolgozó köteles meggyôzôdni. A meggyôzôdés történhet rátekintéssel távolabbi helyrôl is. Ha a váltó állása távolabbi helyrôl nem látható, vagy ha a váltót át kell állítani, akkor a gyökkel szemben érintett váltó helyes állásáról a váltó állításával megbízott dolgozó a váltónál köteles meggyôzôdni. Ezt az ellenôrzést nem kell elôjegyezni. b. A vonat által gyökkel szemben érintendô váltók helyes állásáról csak a váltóállítással megbízott dolgozó köteles meggyôzôdni. A meggyôzôdés történhet rátekintéssel távolabbi helyrôl is. Ha a váltó állása távolabbi helyrôl nem látható, vagy ha a váltót át kell állítani, akkor a gyökkel szemben érintett váltó helyes állásáról a váltó állításával megbízott dolgozó a váltónál köteles meggyôzôdni. Ezt az ellenôrzést nem kell elôjegyezni. c. A vonat által csúccsal szemben érintendô váltók helyes állásáról csak a váltóállítással megbízott dolgozó köteles meggyôzôdni. A meggyôzôdés történhet rátekintéssel távolabbi helyrôl is. Ha a váltó állása távolabbi helyrôl nem látható, vagy ha a váltót át kell állítani, akkor a gyökkel

A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 9 szemben érintett váltó helyes állásáról a váltó állításával megbízott dolgozó a váltónál köteles meggyôzôdni. Ezt az ellenôrzést nem kell elôjegyezni. 66. Hogyan kell váltóellenôrzést tartani helyszíni állítású, le nem zárható váltóknál érkezô vonat részére? (F.2. 2.12.5.) 3 Pont a. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó a csúccsal szemben érintendô váltóknál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVUban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. b. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó a gyökkel szemben érintendô váltóknál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVUban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. c. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó egyaránt valamennyi váltónál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVU-ban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. 67. Hogyan kell váltóellenôrzést tartani helyszíni állítású, le nem zárható váltóknál áthaladó vonat részére? (F.2. 2.12.5.) 3 Pont a. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó egyaránt valamennyi váltónál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVU-ban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. b. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó a csúccsal szemben érintendô váltóknál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVUban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. c. Érkezô és áthaladó vonatok elôtt a váltók állításával megbízott és az ô munkáját ellenôrzô második dolgozó a gyökkel szemben érintendô váltóknál a helyszínen köteles meggyôzôdni. A második személy az ÁVUban kijelölt helyen tartandó könyvbe vagy Fejrovatos elôjegyzési naplóba köteles:... óra... perc váltóellenôrzés a...sz. vonat részére a...sz. vágányra (vágányról) szöveget írni és a váltó állításával megbízott dolgozó is köteles ezt a bejegyzést aláírni. 68. Helybôl kezelt teljes sorompó kezelôjét mikor szabad jelzôôrként igénybe venni a teljes sorompó használhatatlansága esetén? (F.2. 3.10.8.) 3 Pont a. Sorompókezelôt helybôl kezelt teljes sorompó kezelôjét kivéve akkor szabad jelzôôrként igénybe venni, ha a sorompó kezelésén kívül más forgalmi tevékenysége nincs. b. Sorompókezelôt helybôl kezelt teljes sorompó kezelôjét kivéve akkor szabad jelzôôrként igénybe venni, ha a sorompó kezelésén kívül más forgalmi tevékenysége nincs. c. Sorompókezelôt helybôl kezelt teljes sorompó kezelôjét kivéve akkor szabad jelzôôrként igénybe venni, ha a sorompó kezelésén kívül más forgalmi tevékenysége nincs. 69. Váltókezelô hogyan engedélyezhet tolatást állomáson? (F.2. 4.1.2.) 3 Pont a. Fôvágányt nem érintô illetve nem veszélyeztetô tolatást engedélyezhet a forgalmi szolgálattevôtôl esetrôl-esetre kapott engedély alapján a vezetô váltókezelô, váltókezelô is. b. Mellékvágányt nem érintô illetve nem veszélyeztetô tolatást engedélyezhet a forgalmi szolgálattevôtôl esetrôl-esetre kapott engedély alapján a vezetô váltókezelô, váltókezelô is. c. Fôvágányt érintô de nem veszélyeztetô tolatást engedélyezhet a forgalmi szolgálattevôtôl esetrôl-esetre kapott engedély alapján a vezetô váltókezelô, váltókezelô is. 70. Melyik feltételek szükségesek az alábbiak közül ahhoz, hogy vonat érkezése elôtt az állomás bejárati végén tolatást végezzünk? (F.2. 4.4.3.) 3 Pont a. a) a nyílt vonal felé nem korlátozott sem a távolbalátás, sem a szabadlátás; b) az állomásnak az érkezô vonat felôl jól mûködô, külön elôjelzôvel, vagy a bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzôvel rendelkezô, Megállj! jelzést adó bejárati jelzôje van; c) a tolatás a vonat vágányútján, illetve annak érintése vagy metszése mellett az érkezô vonat felé nem terjedhet a vonat által érintendô elsô bejárati váltón túl; d) a nyílt vonalon a bejárati jelzô külön elôjelzôje vagy a bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzô és az elsô bejárati váltó között az állomás felé sehol nincs 10 -nél nagyobb esés. b. a) a nyílt vonal felé nem korlátozott sem a távolbalátás, sem a szabadlátás; b) az állomásnak az érkezô vonat felôl jól mûködô bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzôvel rendelkezô, Megállj! jelzést adó bejárati jelzôje van; c) a tolatás a vonat vágányútján, illetve annak érintése vagy metszése mellett az érkezô vonat felé nem terjedhet a vonat által érintendô elsô bejárati váltón túl; d) a nyílt vonalon a bejárati jelzô külön elôjelzôje vagy a bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzô és az elsô bejárati váltó között az állomás felé sehol nincs 5 -nél nagyobb esés. c. a) a nyílt vonal felé nem korlátozott a távolbalátás, b) az állomásnak az érkezô vonat felôl jól mûködô, külön elôjelzôvel, vagy a bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzôvel rendelkezô, Megállj! jelzést adó bejárati jelzôje van; c) a tolatás a vonat vágányútján, illetve annak érintése vagy metszése mellett az érkezô vonat felé nem terjedhet a vonat által érintendô elsô bejárati váltón túl; d) a nyílt vonalon a bejárati jelzô külön elôjelzôje vagy a bejárati jelzôre elôjelzést adó fôjelzô és az elsô bejárati váltó között az állomás felé sehol nincs 10 -nél nagyobb esés. 71. Melyik feltétel szükséges az alábbiak közül ahhoz, hogy vonat behaladása közben a bejárati vágány túlsó végén lévô váltókon át a vágányúttól jobbra, illetve balra esô vágányokon tolatást végezzünk? (F.2. 4.4.4.) 3 Pont a. a) nem korlátozott a távolbalátás, b) a bejárati vágány túlsó végén egyéni kijárati jelzô van, és az Megálljjelzést ad; c) a kijárati jelzônek külön elôjelzôje van, vagy a kijárati jelzôre a bejárati jelzô elôjelzést ad; d) a bejárati jelzô és a kijárati jelzô között a kijárati jelzô felé sehol nincs 10 -nél nagyobb esés; e) a kijárati jelzô és a tolatásban érdekelt elsô váltó biztonsági határjelzôje között legalább 50 m távolság van; f) a bejárati vágányúttól jobbra illetve balra a tolatásra használt vágányon (vágányokon) terelési lehetôség van, és a váltó (váltók) terelô állásban le van (vannak) zárva. b. a) nem korlátozott sem a távolbalátás, sem a szabadlátás; b) a bejárati vágány túlsó végén egyéni kijárati jelzô van, és az Megálljjelzést ad; c) a kijárati jelzônek külön elôjelzôje van, vagy a kijárati jelzôre a bejárati jelzô elôjelzést ad; d) a bejárati jelzô és a kijárati jelzô között a kijárati jelzô felé sehol nincs 10 -nél nagyobb esés; e) a kijárati jelzô és a tolatásban érdekelt elsô váltó biztonsági határjelzôje között legalább 50 m távolság van; f) a bejárati vágányúttól jobbra illetve balra a tolatásra használt vágányon (vágányokon) terelési lehetôség van, és a váltó (váltók) terelô állásban le van (vannak) zárva. (Folytatás a 10. oldalon)