Határtalanul! HAT-15-06-0017
1. előkészítő óra Csallóköz, Galánta és Zoboralja Kápolnásnyék, 2016. február 25.
Határtalanul! HAT-15-06-0017 1. utazás: 2016. március 7-11. Galánta, Szlovákia
Csallóköz A Csallóköz hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre. A Duna, a Kis- Duna és a Vág-Duna határolja. Pozsonytól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. Legnépesebb települése Komárom. Legnagyobb részét a Dunaszerdahelyi járás foglalja magába. Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. 1918-ig a Magyar Királyság szerves részét képezte megosztva Pozsony és Komárom vármegye között. Lakossága az 1940-es évek második felében történt ki- és betelepítések ellenére is döntő többségében magyar.
Csallóköz Nevét valószínűleg egykor a Dunába torkolló Csalló nevű Duna-ágról kapta, mely nagyjából a mai Kis- Duna helyén folyhatott és török eredetű szónak vélnek. Egyes mondák szerint egykor a tündérek birodalma volt. Bővelkedett természeti kincsekben, ezért is nevezték Aranykertnek.
Csallóköz
Csallóköz A sziget felszínét az úgynevezett negyedkori alluviális réteg alkotja. Ezt a réteget a lehúzódott Pannon-tenger hagyta az egész Kisalföldön. Itt a Csallóközben ez a réteg csak kevés helyen található meg a felszínen, mert a későbbiekben a Duna rárakta hordalékát, s ezzel az évezredek folyamán a szigetet is feltöltötte. A vizek hordalékával mindjobban feltöltött síkságon azonban a gyakori árvizek lefolyása nem volt megfelelően biztosítva, a víz ezért új utakat keresett magának. így keletkezett vidékünkön a Duna számtalan mellékága. Ezek az ágak azonban az újabb és újabb feltöltődés következményeképpen állandóan változtatták a medrüket.
Csallóköz A magyar hagyományban a varázslatos lények királynője volt Tündér Ilona, aki egyes mondák szerint Csallóközben élt és hattyúval sokszor átúsztatott a Dunán. a helyiek még a 19. században is azt mesélték, hogy a királynő a Csallóban mosta a lábát és a napon szárította meg a haját. A tündérek lábnyomán pedig aranypor került a Duna homokjába.
Csallóköz Mátyás királynak e tölgyfa tövében állították fel a sátrát, amikor a Felvidéken járt. Ezért nevezik "Mátyásfának" e tölgyfát a városban élők. Itt pihent meg, és élvezte a helyiek vendégszeretetét. Mátyás király adományozott az akkor még községnek városi rangot, mezővárosi kiváltságokat biztosított a településnek 1466-ban.
Csallóköz A gútai vízimalom része lett annak a festői szépségű tájnak, amely a Kis-Duna és a Vág folyók összefolyásánál gyönyörködteti a természetkedvelő ember szemét, melynek csodálatos világát a gútai természetvédők őrzik. Nemzeti kulturális emlék.
Csallóköz A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre. Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat, kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután másutt mindezt lerakta.
Galánta
Galánta GALÁNTA a Vág és a Dudvág folyók között terül el. A város történelme szorosan összefonódik az Eszterházy jelentős magyar nemes család egyik ágával. A város (16 000 lakos) a Dunamenti-síkság északi részén terül el, a dunamenti régió egyik közigazgatási, kulturális és gazdasági központja. A város látogatóinak nem szabad kihagyniuk a minden augusztusban megrendezésre kerülő Galántai vásárt és a májusban megrendezésre kerülő Kodály Zoltán napokat.
EGY KIS TÖRTÉNELEM Galántáról az első írásos említés 1237-ból származik. A település csak a 17. században szerzett városi előjogokat. A város számára nagy jelentőségű volt az Eszterházy nemesi család jelenléte, mely két fontos történelmi nevezetességet hagyott maga után a 17. századi reneszánsz kastélyt és az 1860-ból származó neogótikus kastélyt. A város számára a 19. század hozott különösen nagy változásokat, amikor a város a régió adminisztratív központjává vált. A város fejlődését nagymértékben elősegítette a vasútvonal megépítése is, a város 1850-ben csatlakozott rá a magyar vasúthálózatra. A város mai arculata a 20. század második felében alakult ki, amikor az eredeti történelmi épületek nagy része áldozatul esett az érzéketlen szocialista urbanizációs politikának.
A galántai Eszterházy kastély épületei
GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI A reneszánsz kastély 160 tájékán épült Eszterházy Ferenc megrendelésére. A kastély jelenlegi arculatát az utolsó komplex felújítás után nyerte el, amely 1992-ben fejeződött be. A kastélyban jelenleg házasságkötő terem, a városi galéria és a honismereti múzeum állandó kiállítása található. A kastély pincehelyiségei helyi kulturális és társadalmi eseményeknek adnak rendszeresen helyet. A neogótikus kastély 1633-ben épült Eszterházy Pál és Dániel megrendelésére. Az épület eredetileg reneszánsz stílusban épült, de 1736-ban átépítették barokk stílusban. A kastély végső formáját 1861-ben nyerte el egy radikális átépítés után. Ezt az átépítést Eszterházy József kezdeményezte, akit a romantikus angol gótikus stílus inspirált.
GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI A város fő utcáján található az 1805-ben épült Szent István templom a felújított óratoronnyal. A templom belsejének legszebb darabja az 1741-ből származó oltár, melyet a lebontott barokk Hétfájdalmú Szűz Mária kápolnából szállítottak át. A városban fennmaradt néhány polgárház is, ezek közül az egyik ad otthont a honismereti múzeumnak. A régi temetőben látható az Eszterházy család temetkezési kriptája.
Zoboralja Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecshegység déli nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske két oldalán terül el. Manapság ez a legészakibb még összefüggő magyar nyelvsziget a Kárpátmedencében.
Zoboralja 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott a zoboralji magyar községekbe, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le. Dallamaiban és balladái tematikájában párhuzamot mutat Nyitra vidéke más tájakkal, főként Erdéllyel. Ennek magyarázatát a székelyek eredetével szokás magyarázni, ennek bizonyítása azonban egyelőre kérdéses.
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!