AKTÍV TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNY ACTIVE SOCIETY FOUNDATION 1094 Budapest, Liliom u. 8. Tel/Fax: 216-3039 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Készítették: Hablicsek László Földházi Erzsébet Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Iroda részére Budapest, 2005. december
Tartalom A FELADAT MEGHATÁROZÁSA... 5 ADATOK ÉS MÓDSZEREK... 6 Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás... 7 Hipotézisek... 8 Termékenység... 8 Halandóság... 9 Vándorlások... 10 Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel... 10 Számítógépes megvalósítás... 12 BIATORBÁGY NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 2001-2021... 13 BEVEZETÉS... 13 BIATORBÁGY NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 15 A termékenység alakulása... 16 A halandóság alakulása... 18 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 19 A népesség korszerkezete... 20 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 22 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 24 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 24 A népességszám alakulása... 25 A népesség változásának egyes összetevői... 26 A népesség korszerkezetének változásai... 29 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok előreszámítása... 31 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 32 BUDAÖRS NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 34 BEVEZETÉS... 34 BUDAÖRS NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 36 A termékenység alakulása... 37 A halandóság alakulása... 38 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 39 A népesség korszerkezete... 41 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 43 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 45 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 45 A népességszám alakulása... 45 A népesség változásának egyes összetevői... 46 A népesség korszerkezetének változásai... 50 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 52 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 53 DIÓSD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 55 BEVEZETÉS... 55 DIÓSD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 57 A termékenység alakulása... 58 A halandóság alakulása... 59 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 60 A népesség korszerkezete... 61 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 63
AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 65 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 66 A népességszám alakulása... 66 A népesség változásának egyes összetevői... 67 A népesség korszerkezetének változásai... 70 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 72 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 74 ÉRD NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 76 ÉRD NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 78 A termékenység alakulása... 78 A halandóság alakulása... 79 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 80 A népesség korszerkezete... 82 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 83 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 85 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 86 A népességszám alakulása... 86 A népesség változásának egyes összetevői... 87 A népesség korszerkezetének változásai... 90 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 92 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 94 HERCEGHALOM NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 95 BEVEZETÉS... 95 HERCEGHALOM NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 97 A termékenység alakulása... 97 A halandóság alakulása... 98 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 99 A népesség korszerkezete... 100 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 102 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 103 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 104 A népességszám alakulása... 104 A népesség változásának egyes összetevői... 105 A népesség korszerkezetének változásai... 108 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 111 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 112 PUSZTAZÁMOR NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 113 BEVEZETÉS... 113 PUSZTAZÁMOR NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 115 A termékenység alakulása... 115 A halandóság alakulása... 116 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 117 A népesség korszerkezete... 118 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 120 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 121 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 122 A népességszám alakulása... 122 A népesség változásának egyes összetevői... 123 A népesség korszerkezetének változásai... 126 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 128 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 130 2
SÓSKÚT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 131 BEVEZETÉS... 131 SÓSKÚT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 133 A termékenység alakulása... 134 A halandóság alakulása... 135 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 136 A népesség korszerkezete... 137 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 138 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 140 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 141 A népességszám alakulása... 141 A népesség változásának egyes összetevői... 142 A népesség korszerkezetének változásai... 144 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 146 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 148 SZÁZHALOMBATTA NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 149 BEVEZETÉS... 149 SZÁZHALOMBATTA NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 151 A termékenység alakulása... 152 A halandóság alakulása... 153 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 154 A népesség korszerkezete... 155 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 157 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 159 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 160 A népességszám alakulása... 160 A népesség változásának egyes összetevői... 161 A népesség korszerkezetének változásai... 163 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 165 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 166 TÁRNOK NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 168 BEVEZETÉS... 168 TÁRNOK NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 170 A termékenység alakulása... 170 A halandóság alakulása... 172 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 173 A népesség korszerkezete... 174 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 176 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 178 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 178 A népességszám alakulása... 178 A népesség változásának egyes összetevői... 179 A népesség korszerkezetének változásai... 182 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 184 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 186 TÖRÖKBÁLINT NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 187 BEVEZETÉS... 187 TÖRÖKBÁLINT NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 189 A termékenység alakulása... 190 A halandóság alakulása... 191 3
Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 192 A népesség korszerkezete... 193 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 195 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 197 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 198 A népességszám alakulása... 198 A népesség változásának egyes összetevői... 199 A népesség korszerkezetének változásai... 201 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 203 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 204 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESSÉGÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ELŐRESZÁMÍTÁSA 2001-2021... 206 BEVEZETÉS... 206 A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG NÉPESEDÉSI TENDENCIÁI 1990-2005 KÖZÖTT... 207 A termékenység alakulása... 208 A halandóság alakulása... 209 Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás... 210 A népesség korszerkezete... 211 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok... 213 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS SZÁMSZERŰ HIPOTÉZISEI ÉS VÁLTOZATAI... 215 AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FŐBB EREDMÉNYEI... 216 A népességszám alakulása... 216 A népesség változásának egyes összetevői... 217 A népesség korszerkezetének változásai... 219 Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámalakulása... 221 A LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ELŐRESZÁMÍTÁSA... 223 BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA: ÖSSZEFOGLALÁS... 224 MELLÉKLETEK... 225 4
A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG Hablicsek László Földházi Erzsébet A feladat meghatározása A kutatást a Budaörsi kistérség települései demográfiai és iskolázottsági viszonyaival összefüggésben végeztük. A kutatás a Budaörsi kistérség településeire terjedt ki: Tárnok, Sóskút, Törökbálint, Biatorbágy, Pusztazámor, Százhalombatta, Budaörs, Diósd, Érd és Herceghalom. A kutatás két részből állt: I. A lakónépesség előreszámítása 2021-ig nemek és életkor szerint településenként Tartalmazza a lakónépesség demográfiai jellemzőit: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 és idősebb összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; 1990-2001 között a KSH népességi regisztere, 2001-2021 között előreszámítás alapján minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. II. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítása 2021-ig településenként Tartalmazza a lakónépesség iskolázottsági jellemzőit: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől 80-84 évesekig, a 85 és idősebb összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, 2001-2021 között előreszámítás szerint minden településre és a Budaörsi kistérségre összesen. Az előreszámítások demográfiai módszertan és elvek alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy a népesség részleteiben: nemek, életkor (korév, korcsoport) és iskolai végzettség szerint bontva került előreszámításra jövőbeni időpontokra. 5
A kutatás a Központi Statisztikai Hivatal népesedési és népszámlálási adatforrásaira támaszkodott. A demográfiai előreszámításhoz a népességet és a meghatározó demográfiai folyamatokat 1990-től 2005-ig vizsgáltuk, naptári év és életkor (születési évjárat szerint). Az iskolázottság előrebecsléséhez az 1990. évi és a 2001. évi népszámlálás adatait alkalmaztuk. 1 A kutatási megállapodás szerint a Kistérségi Iroda a felméréshez biztosította a főépítészi előrejelzéseket, illetve stratégiai tervezési dokumentumokat. 2 Adatok és módszerek A demográfiai folyamatok a társadalmi és gazdasági fejlődés olyan tényezői, amelyeknek a társadalom életében, a gazdaság-, népesedés-, és szociálpolitikai célok kitűzésében, a gazdaság tervezésének alapvető ágaiban, az egészségügyi, oktatási, munkaügyi stb. kérdések megoldásában, s általában mind a kisebb közösségek, mind az állam igazgatásának mindennapos gyakorlatában fontos szerepe van. Magyarországon az 1980. évtől kezdődően csökken a népesség, emellett nő az idősek és fogy a fiatalok száma. Népességünk további jelentős elöregedése hosszabb távon is elkerülhetetlen. A létszámcsökkenéssel és az elöregedéssel a népességfejlődés fordulóponthoz ért, a népesedési kérdések a figyelem központjába kerültek. Az utóbbi időszakban készített népesség-előreszámítások sem tudtak olyan pozitívumokat kimutatni, melyek kedvezőbb népesedési helyzetet vetítenének előre. 3 Az alacsony gyermekszám és a viszonylag magas halandóság mellett a nemzetközi vándorlásban történt fordulat ugyan némileg mérsékli a létszámcsökkenést, de önmagában elégtelen a csökkenés tartós megállításához. 4 Bár a létszám zsugorodása az országon belül, a nagyobb területi egységekben is egyre inkább érvényesül, a belföldi vándorlás (a települések, területek közötti lakóhely-változtatás) még jelentős átrendeződéseket okozhat. A legújabb területi (kistérségi / kerületi) előreszámítások szerint továbbra is dinamikusan növekszik a központi régió, az M1 M7 autópályák menti kistérségek lakónépessége és néhány északkelet-magyarországi kistérség. Előbbiek a bevándorlás, utóbbiak a magas szintű gyermekvállalás következtében (I. ábra). 5 1 A Szerzők köszönetet mondanak a KSH munkatársainak: Fekete Anikónak a népesség és népmozgalom, Mátrahegyi Katalinnak a 2001. évi, Szirmai Péternének az 1990. évi iskolázottsági adatbázis elkészítéséért. Köszönet illeti Czibulka Zoltán főosztályvezetőt és Pachmann Zsuzsanna osztályvezetőt a kutatás támogatásáért. 2 A Szerzők köszönetet mondanak Kardos Gariellának, a Kistérségi Iroda munkatársának a kutatáshoz nyújtott támogatásért. 3 KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 (Készítette: Hablicsek László) 4 Lásd például: Hablicsek László Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népesség számának megőrzésében 1999 2050 között. Demográfia, 43. évf. 2000/1. sz. 11 46. o. 5 Kistérségi népesség-előreszámítás 2001-2021. Kutatási beszámoló. NKFP 5/175/2001. sz. Kutatási program (Projektvezető: Hablicsek László) 6
I. A lakónépesség változásának típusai 2001 2021 között Lakónépesség változása 2001-2021 (%) Növekvő, stagnáló (54) Mérsékelten csökkenő (57) Erősen csökkenő (57) A Budaörsi kistérség is a központi régió (dinamikusan) növekvő része. Viszonylag fiatal a népessége, kedvezőek a halandósági viszonyai, a lakónépesség termékenysége átlagos szintű. Tartós és jelentős bevándorlási többletet mutat fel, mely a népesség gyarapodásának fő forrása. A Budaörsi kistérség esetében nem az országos zsugorodás által indukált folyamatok a meghatározók: itt a növekedés vált ki olyan szükségleteket, melyeket előrelátóan, tervszerűen megoldani indokolt. Alkotóelem-módszerű népesség-előreszámítás A népesség tervezéséhez nélkülözhetetlen népesség-előreszámítás a népesség létszámának, nemek és életkor szerinti összetételének jövőbeni időpontokra történő előrebecslését jelenti. Az előreszámítás feladata, hogy információkat szolgáltasson a népesség jövőbeni alakulásáról. Ezek az előrebecsült információk meglehetősen pontosak a demográfiai folyamatok lassú változása miatt. A demográfia az előreszámítások ha-akkor jellegét helyezi előtérbe, vagyis a népességelőreszámítás nem prognózis (jövőre vonatkozó biztos tudás), hanem számszerűen megfogalmazott hipotézisek alapján készülő népesség-továbbvezetés. A hipotézisek realitása és a számítási módszer együttesen adják az előreszámítás (magas) megbízhatóságát. A népesség-előreszámításoknak és a rájuk épülő demográfiai jellegű előrebecsléseknek sajátos módszerei és tartalmi vonatkozásai vannak, melyek alapos kutatómunka révén fejlődnek. Az előreszámítások általában több változatban készülnek el, melyek a demográfiai alapfolyamatok eltérő jövőbeni alakulásának feltételezésére épülnek. 7
A Budaörsi kistérség népességének előreszámítását a hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ún. kohorsz-komponens (más néven alkotóelem) módszerrel készítettük. A népesség-előreszámítások alkotóelem módszere a népmozgalmi események (születések, halálozások, külső és belső vándorlások) jövőbeni várható alakulásából vezeti le a népesség egyes korcsoportjainak létszámát és magát az össznépességet. Az események előrebecslése a népesedési jelenségek (termékenység, halandóság, a vándormozgalom) jellegzetességein és a lakónépesség korjellemzőin alapul. A számítási eljárás teljesen valósághű, pontosan szimulálja, követi a népesség-reprodukció folyamatát. Az újszülöttek létszámának előreszámítása a gyermekvállalás előrebecsült gyakoriságain és a szülőképes korú nők létszámadatain alapul. Az életkoronként előrebecsült halálozási gyakoriságok szerint számítjuk az elhalálozásokat. A vándorlásokat (vándorlási egyenlegeket) meghatározott megoszlás szerint bontjuk fel életkoronkénti eseményszámokká. A népesség továbbszámításának alapegyenletei: 0 P Sz H + s+1= x+ 1 s+ 1 x s s sz P = P H + ahol P a népességet, SZ a születéseket, H a halálozásokat, VE a vándorlási egyenleget (a be- és elköltözések mérlegét) jelenti, x az életkort, s pedig a naptári évet jelöli, az index sz jel pedig arra utal, hogy olyan halálozásokról és költözésekről van szó, melyek az újszülöttekkel a születési évükben történnek. Szavakban: a következő évi népesség a kiindulási népességnek (és az újszülötteknek) a halálozásokkal csökkentett, vándorlások egyenlegével növelt nagysága. x s s sz x VE VE s s Hipotézisek A népesség-előreszámítások készítése egy vagy több alapfeltételezésen, hipotézisen és pontosan körülhatárolt egyéb kikötéseken alapszik. Így az elkészített számítások nem jóslatjellegűek, hanem olyan lehetőségeket mutatnak be, melyeknek bekövetkezése a hipotézisek megvalósulásától függ. A Budaörsi kistérség népességének előreszámítása egy-egy termékenységi, halandósági és három vándorlási hipotézisre épül. A vándorlási hipotézisek jelentik az alternatívákat, az eltérő népességfejlődési változatokat, melyeket Alacsony, Alap- és Magas változatnak hívunk. Jellegük szerint pesszimista, reális és optimista változatok. A következőkben a termékenység, a halandóság és a vándorlás hipotéziseinek főbb pontjait tárgyaljuk a Budaörsi kistérségre vonatkozólag. Termékenység A termékenység (gyermekvállalás) fő hipotézisét a teljes termékenységi arányszámban (rövidítve: TTA, más néven átlagos gyermekszám) fogalmaztuk meg. A TTA azt jelenti, mennyi 8
az adott évi gyakoriságok alapján a nők végső gyermekszáma, hány gyermeket szülnek életük során. A Budaörsi kistérség lakónépességének átlagos gyermekszáma, a TTA mutató értéke 1,34 volt 2001 2004 között. Ez azt jelenti, hogy 100 nő 134 gyermeknek adott életet, ami igen alacsony érték ahhoz képest, hogy átlagosan két gyermek pótolja a szülőpárokat. Az országos termékenység valamivel még a budaörsinél is alacsonyabb: 1,29, jelezve, hogy gyermekvállalással alapvető problémák vannak Magyarországon. A TTA jövőbeni értékeinek becslésénél az országos tendenciákkal párhuzamos fejlődést feltételeztünk. Az országos népesség-előreszámítás szerint a termékenység lassan emelkedik Magyarországon a következő időszakban. 6 Ennek megfelelően a Budaörsi kistérségben az átlagos gyermekszám a 2005. évre becsült 1,33-ról 1,60-ra növekszik 2005 és 2021 között. A TTA a termékenység színvonalát mutatja, nem mindegy azonban, hogy a gyermekvállalás mely életkorokban valósul meg. Magyarországon a rendszerváltozás után alapvető folyamattá vált a gyermekvállalás későbbi életkorokra halasztása, szaknyelven a termékenységi korprofil idősödése. Ezt a folyamatot is modelleztük, és a jövőbeni várható változásokat az átlagos szülési kor alakulásával ragadtuk meg. Az átlagos szülési kor a Budaörsi kistérségben 25,9 évről 29,6 évre emelkedett 1990 és 2004 között. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők nagyjából három évvel később vállalják a gyermekeket, mint tették 1990-ben. Ebben a változásban a rendszerváltozás okozta sokk (más szóval: alkalmazkodási problémák) és más tényezők mellett igen jelentős szerepe van az iskolázottsági expanziónak és az ezzel együtt járó meghosszabbodott iskolázásnak. Országosan az átlagos szülési kor 25,6 évről indult 1990-ben és 28,2 évhez érkezett 2004- ben. Ez azt jelenti, hogy a Budaörsi kistérség esetében lényegesen nagyobb volt a növekmény az adott időszakban. Ennek hátterében, továbbá a magasabb élettartamokban is lényegében az mutatkozik meg, hogy a Budaörsi kistérség kiemelkedő általános fejlődést mutatott fel a rendszerváltozás után. Az átlagos kor hipotézisét, hasonlósan az átlagos gyermekszám hipotéziséhez, az országos tendenciák mentén fogalmaztuk meg. Eszerint az átlagos szülési kor 2005. évi becsült értéke 29,8 év, ami 32,0 évre emelkedik 2021-ig. Halandóság A halandóság (elhalálozások) fő hipotézisét a születéskor várható átlagos élettartamban (jele: e, más néven átlagos halálozási kor) fogalmaztuk meg. Az e azt jelenti, mennyi az adott 0 0 évi gyakoriságok alapján az újszülöttek várható életéveinek átlagos száma, vagyis meddig élünk. A Budaörsi kistérség lakónépességének születéskor várható élettartama, az e 0 0 mutató értéke 2001 2004 között 70,7 év volt a férfiak, 77,7 év a nők esetében. Ezek az értékek markánsan kedvezőbbek, mint az országos átlagok, (a férfiaknál 68,3 év, a nőknél 76,5 év). 0 0 6 Forrás: KSH NKI Előreszámítási adatbázis. www.demografia.hu 9
A Budaörsi kistérség népességének élettartam-hipotéziseit, a termékenységhez hasonlóan, az országos élettartam-hipotézishez igazítottuk. Feltételeztük, hogy a születéskor várható átlagos élettartama 2005. évtől kezdődően követi az országos várható átlagos élettartam arányait, tendenciáját. A kistérség egészére a halandósági hipotézis a 2005. évre becsült 71,0 (férfiak) és 78,1 (nők) évről 74,2 (férfiak) és 81,1 (nők) évre történő emelkedést tételez fel. Vándorlások A számítás során a belföldi és a nemzetközi vándorlást összevontan vettük figyelembe. Kiindultunk az 1990-2004. évek közötti éves vándorlási egyenlegekből (ezek egy részét szintén becsülni kellett, hiszen 1990 és 2001 között a nemzetközi vándorlás adatai nagyon hézagosak), meghatároztuk a trendeket, rész-tendenciákat. Figyelembe vettük a településrendezési tervekben szereplő adatokat, elsősorban a jelentős volumenű lakásépítéseket, közművesítést, telekkialakításokat. Minden település esetében egyedi mérlegeléssel határoztuk meg a feltételezéseket. A Budaörsi kistérség egészére az éves vándorlási egyenleg az 1990-es évek első felében elérte az évi 2000-2500 fő közötti szintet, 1996-2000 között az évi 2500-3000 közötti tartományt, 2003-tól pedig 3000 fő felett alakul. Hipotézisünk kissé konzervatív, a közepes változatban enyhén csökkenő trendet jelez, de az értékek az időszak nagyobbik felében évi 3000 fő felett alakulnak. Az alacsony (pesszimista) változat a kistérség erősen csökkenő vonzerejével számol (például a magas ingatlanárak miatt), a 2021. évi végső érték a jelenleginek mintegy a fele. A magas változatban az elmúlt másfél évtized trendje töretlenül folytatódik, az éves vándorlási egyenleg pár éven belül 3500 fő felett, 10 év múlva pedig évi 4000 fő felett alakul. Iskolázottság előreszámítása részben dinamikus aránymódszerrel Az iskolázottság előreszámítása azt mutatja meg, hogy a népességen belül hányan fognak rendelkezni az adott végzettséggel. Az NKI előreszámítási adatbázisában szereplő előrebecslés 7 nemek és életkorok szerint bontva adja meg a különböző iskolai végzettségűek számát. Az előrebecslés részben dinamikus aránymódszerrel készült, előrevetítettük a különböző iskolai végzettségűek megoszlását egy-egy korcsoporton belül külön a férfi és külön a női népességben. Abból indultunk ki, hogy az iskolai végzettség döntően a 35 év alatti korcsoportokban változik, nagyjából általában itt alakul ki a végső végzettségi szint. A táblázat első felében azt láthatjuk, hogy jelenleg a 30 34 évesek 83-84 százaléka a 8 osztálynál magasabb végzettséget szerez. A szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a férfiaknál 38, a nőknél 20 százalék. A középfokú végzettségűek (érettségizettek) aránya pedig a férfiaknál 28 százalék, a nőknél 43 százalék körüli. Felsőfokú végzettséget a 30 34 éves férfiak 18, a nők 22 százaléka szerzett a 7 Lásd Hablicsek László: Népességbecslés és előreszámítás iskolai végzettség szerint, 1970 2020. Kézirat. Készült a Tipikus életpályák Magyarország a rendszerváltozás után c. OTKA kutatás számára, 2003. 10
2001. évi népszámlálás adatai szerint. Ezek az értékek több százalékponttal magasabbak az országos arányoknál. A különböző iskolai végzettségűek népességbeli arányai a Budaörsi kistérségben, 2001, 2021 (%) Kategóriák / korcsoportok 15-19 20-24 25-29 30-34 15-19 20-24 25-29 30-34 2001 2021 Férfiak legfeljebb 8 általános 75,7 19,3 19,7 16,3 78,3 10,1 9,7 8,9 Szakmunkás 10,2 32,7 39,3 38,0 2,5 13,7 19,0 24,4 Középiskola 14,0 44,1 28,3 27,5 19,2 69,0 45,8 41,1 Főiskola, egyetem 0,0 3,9 12,7 18,2 0,0 7,2 25,6 25,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nők legfeljebb 8 általános 73,6 14,4 16,0 16,1 76,8 6,6 5,1 5,0 Szakmunkás 6,8 18,9 22,1 19,9 1,7 6,6 11,9 15,2 Középiskola 19,7 59,9 42,6 42,5 21,6 79,1 52,3 48,4 Főiskola, egyetem 0,0 6,7 19,4 21,5 0,0 7,6 30,7 31,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat második felében a 2021. évre az 1990-es években megfigyelt tendenciák alapján és az országos iskolázottsági hipotézis alapján feltételezett arányokat tüntettük fel, amelyek igen lényegesen különböznek a 2001. évitől. A táblázat szerint a szakképzetlenül maradó népesség aránya 10 százalék alá mérséklődik, a szakmunkás végzettségűek aránya a 15-24 százalékra csökken, a fiatalok 65 80 százaléka leérettségizik, és 25 30 százalékuk felsőfokú végzettséget szerez. Ezt tekintjük az iskolázottsági szint alapváltozatának a következő 15 évben. 8 A 30-35 éves életkor után az iskolázottsági változások lelassulnak, a korcsoportok iskolázottsági szerkezete életkorról és születési évjáratról életkorra és születési évjáratra átöröklődik. Az iskolai végzettségi szerkezet eltolódik az idősebb életkorok irányába. Mindebből következik, hogy az iskolai végzettségi szint emelkedése az össznépesség vonatkozásában 8 A hipotézis hátterében az 1990-es évek iskolázottsági boom-ja áll. Magyarországon megerősödött a legalább középfokú végzettség elérése való törekvés, valóságos expanzió kezdődött el az érettségit adó középiskola, majd a felsőfokú képzés irányában. Mindennek következtében jelentős mértékben átalakul a 15 34 éves népesség iskolai végzettség szerinti összetétele, majd ennek hatására az idősebb korcsoportoké is. Itt jegyezzük meg, hogy nagy viták vannak az iskolázási expanzió jövőbeni méretét és ütemét illetően. Hipotéziseink e vitákat tekintve konzervatív jellegűnek vehetők. 11
meglehetősen lassú folyamat. A belépő korosztályok magasabb iskolai végzettsége csak fokozatosan, kellően hosszú idő elteltével akkumulálódik az ún. demográfiai csere folyamatában azáltal, hogy a kilépő népesség végzettségi szintje alacsonyabb a belépőkénél. Éppen ezért a teljes népesség iskolázottsága lassabban változik a fiatalokénál. Számítógépes megvalósítás A népességi (és az iskolázottsági) előreszámítást Excel programozással végeztük. Ennek előnye, hogy az eredmények azonnal további felhasználásra készen rendelkezésre állnak. A kialakított adatbázis elemei a következők: népességszámok: települések, nemek, életkorok (0-tól 120 éves korig) demográfiai jellemzők: települések, nemek, életkorok szerinti élveszületések, halálozások, vándorlások, termékenységi és halandósági mutatók iskolai végzettségi struktúra: települések, nemek, életkori csoportok (ötéves), végzettség szintje (5 szint) A továbbiakban külön-külön bemutatjuk a települések helyzetét, az alkalmazott hipotéziseket és a főbb előreszámítási eredményeket. Az összeállítást a népességi és az iskolázottsági előreszámítás összefoglaló táblagyűjteménye zárja. 12
Biatorbágy Biatorbágy népességének és iskolázottságának előreszámítása, 2001-2021 Bevezetés Biatorbágy Pest megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települések határolják. A település a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység veszi körül, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Területe 4379 hektár. Forrás: www.biatorbagy.hu Biatorbágy két település, Bia és Torbágy egyesítésével keletkezett 1966-ban. 1985-ben az akkor községgé lett Herceghalom vált ki közigazgatási területéből. A települést már a 12. században említik írásos forrásokban: egy birtokösszeírásban szerepel a Torbágyerdő alatti "Biua" föld egy birtokösszeírásban. A török hódoltság idején Torbágy elnéptelenedett, ezért német nemzetiségűekkel telepítették be, Bia pedig magyar faluként élt tovább. Bia a múlt század végén és a 20. század elején járási székhely volt. 13
Bia falu középkori eredetű településmagja Nyugatra a kastély irányába, valamint a déli domboldalra az országút mentén bővült. Torbágy középkori eredetű településmagja a Füzespatak völgyének két oldalán terebélyesedett. Mindkét település fejlődési irányát a gazdasági jelentőségű vasútvonal jelentősen határozta meg a Biatorbágy Állomás irányába. A XX. században a két település közti területek kissé egyhangú utcahálózattal, aránylag mély és keskeny telekosztással beépültek. 1946-ban a német származású lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre a Kárpát-medence több tájáról (Székelyföld, Erdély, Alföld, Felvidék) jöttek magyar nyelvű lakosok. Az 1970-es években a vasútvonal áthelyezésével a torbágyi településrészen természetes határ alakult ki. A hagyományos lakóterület az Iharosi völgyekben spontán módon kezdett bővülni a XX. század utolsó évtizedeiben. A település nyugati részén a lakóterület természetes határok nélkül nyitott rendszerként áll fenn. Az utóbbi évtizedekben a lakosság egy része Budapestre költözött, míg mások Budapest közelsége miatt más vidékről vagy éppen Budapestről települtek Biatorbágyra. A kedvező közlekedési viszonyok és a településen 1990-1994 folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmiszállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött. Forrás: www.biatorbagy.hu A település történeti adatainak forrása: www.biatorbagy.hu, továbbá Biatorbágy Nagyközség településszerkezeti terve 14
Az utóbbi időszakban a település népessége elsősorban Budapest közelségének köszönhetően növekszik, a lakosság életkori szerkezete, iskolai végzettség szerinti összetétele változik. A település fejlesztésének összhangban kell lennie ezekkel a változásokkal, ez azonban csak a népesedési tendenciák ismeretében tervezhető meg megfelelően. A tanulmány ehhez kíván segítséget nyújtani a népesség létszáma és az iskolázottság terén középtávon várható átalakulások számbavételével. Tanulmányunk tartalmazza Biatorbágy lakónépességének előreszámítását 2021-ig nemek és életkor szerint, az alábbi demográfiai jellemzők mentén: létszám férfiak és nők, életkor szerint: 0-tól 84 éves korig életkoronként, 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a népesedés fő adatait: élveszületések, halálozások, odavándorlás, elvándorlás; 1990-2001 között a KSH népességi regisztere, 2001-2021 között előreszámítás alapján Tartalmazza továbbá Biatorbágy lakónépessége iskolai végzettség szerinti szerkezetének előreszámítását 2021-ig, az alábbi iskolázottsági jellemzők szerint: ötéves korcsoportok szerint 0-4 évesektől 80-84 évesekig, a 85 éves és idősebbek esetén összevontan; a korcsoportokon belül a fő végzettségi kategóriák szerint: nincs 8 osztálya, 8 osztályos, szakmunkás, középfokú, felsőfokú végzettsége van; 1990-ben és 2001-ben a népszámlálás alapján, 2001-2021 között előreszámítás szerint. Biatorbágy népesedési tendenciái 1990-2005 között Biatorbágy lakónépességének száma 1990 elején 7176 fő, 2005 elején 9523 fő volt. 1990 és 2005 között a létszám 2342 fővel, 33%-kal nőtt. Ez ellentétes az országos átlag mozgásával. A lakosság száma 1990 és 1992 között alig változott, 7176 főről 7146 főre csökkent. 1992-től azonban lassú, de egyenletes növekedés indult meg, amelynek következtében 1999-re már 7633 fő élt a településen, vagyis éves átlagban 70 fővel gyarapodott a népesség. Ettől az évtől kezdve felgyorsult a lakosság számának emelkedése: 2004 elején 8866 lelket számlált a település, ami évente átlagosan csaknem 250 fős növekedést jelent. 2004 és 2005 között pedig egyetlen évben 657 fős gyarapodás következett be. Azt mondhatjuk tehát, hogy a község lakossága gyorsuló ütemben növekedett az elmúlt másfél évtizedben. 15
A lakónépesség számának alakulása Biatorbágyon 1990-2005 létszám (fő) 10000 9500 Lakónépesség száma 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 naptári év elején A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele (fiatalabb népességben több a születés, idősebb népességben több a halálozás), a másik tényező pedig a megfelelő demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A termékenység alakulása 1990 2001 között Magyarországon lényeges termékenységcsökkenés zajlott le, és ennek következtében jelenleg mind a gyermekvállalási hajlandóság, mind az élveszületések száma a legalacsonyabb a 20. században. A gyermekvállalási hajlandóság (termékenység) szintje 2001- ben országosan már csak 1,31 volt, ami alatta van az európai átlagnak. Ez a szint azt jelenti, hogy az egyszerű reprodukcióhoz (2,1-es gyermekszám-átlag) a nők 80 százalékának kellene eggyel több gyermeket vállalnia. Az országos 95 ezer fős születésszám 9,5 ezrelékes születési aránynak felel meg, ami távlatban 9 millió fő alatti népességet vetít előre. Biatorbágyon 2001-2004 között évi átlagban 126 gyermek született, ami a népesség számához viszonyítva 11,9 ezrelékes születési arányt jelent. Ha a 2001-2004. évi gyermekvállalási hajlandóság állandósul, akkor ez 1,52-os átlagos gyermekszámnak felel meg. Tehát 100 nő 152 gyermeket hozna világra élete során. Ez az érték lényegesen magasabb a 16
kistérségi aránynál (100 nőre 134 gyermek), és az országos aránynál (100 nőre 129 gyermek). Ennek ellenére ezzel a gyermekszám-szinttel a lakónépesség természetes utánpótlása mégsem biztosított. A 100 nőre jutó átlagos gyermekszám az 1990-1993-as 164-ről 1996-1999-re elérte a 135-ös mélypontot. A csökkenés nagy évenkénti ingadozásokkal valósult meg. 1998-tól megindul az emelkedés, és 2001-2004-ben már átlagosan 152 gyermek jutott 100 nőre, miközben az évenkénti ingadozások továbbra is erőteljesek. Biatorbágyon is tapasztalható az az országosan is jellemző tendencia, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, ami a szülő nők átlagos életkorának emelkedésében is megnyilvánul. 1990-1993 között ugyan csökkent valamelyest 26,5 évről 25 évre -, ettől kezdve azonban szinte töretlenül emelkedik, és 2004-ben már 30,3 év. Az emelkedés 1994 és 1996 között volt a legerőteljesebb, amikor is több mint két ével, 25,8 évről 27,9 évre emelkedett a szülő nők átlagéletkora. Az ezt követő nyolc évben lelassult az emelkedés, amit jól mutat, hogy ebben az időszakban 2,5 évvel növekedett az átlagos szülési életkor. Az átlagos gyermekszám és a szülő nők átlagos kora Biatorbágy 1990-2004 gyermekszám (100 nőre) 250 225 200 175 150 125 átlagos kor (év) 32.0 30.0 28.0 26.0 24.0 22.0 100 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 naptári év folyamán Átlagos gyermekszám 100 nőre Átlagos gyermekszám - trend Szülő nők átlagos kora Szülő nők átlagos kora - trend 20.0 17
A halandóság alakulása A magyarországi halandóság alakulása az utóbbi 30 40 évben világviszonylatban is egyedülálló tendenciát mutatott. A 20. századi demográfiai átalakulás egyik alapvető jellemzőjét, az erőteljesen növekvő élettartamokat nálunk felváltotta ezek stagnálása, csökkenése. 1990-1995 között a férfiak születéskor várható életéveinek átlagos száma 64,8 év volt, ami 8 10 évvel kevesebb, mint a fejlett európai országokban. A nők is 6 8 évvel hamarabb halnak meg, mint tőlünk nyugatra Európában. Az elmúlt 3 évtizedben, miközben tovább csökkent a csecsemők és a gyermekek elhalálozási arányszáma, a középkorú férfiak halandósági gyakorisága háromszorosára növekedett. 1996-tól kedvező változásoknak lehetünk tanúi. Csökkent a halálozások száma, nőtt az élettartam. Azzal számolhatunk, hogy fokozatosan kibontakozik Magyarországon is a halandósági váltás, és újra tartós növekedésnek indul az élettartam. 2001-2004-ben a férfiak születéskor várható élettartama már 68,2 év, a nőké pedig 76,5 év volt. Biatorbágy lakónépességének mortalitása eltér az országos átlagtól. 2001-2004 átlagában 115 fő halálozott el, ami a lakónépességhez viszonyítva 10,5 ezrelékes arányt jelent. Figyelembe véve a korszerinti halálozást, a 2001-2004. évi átlagos becslés a férfiaknál 70,8 évnyi, a nőknél 79,2 évnyi születéskor várható élettartamot jelez. Ezek az értékek a kistérségi átlaghoz képest 0,1 évvel magasabbak a férfiak esetén, 2,6 évvel magasabbak a nők esetén. Ez azt jelenti, hogy Biatorbágy lakosságának életkilátásai a férfiak esetében valamivel jobbak, a nők esetében lényegesen jobbak a kistérségi (és ebből adódóan) az országos átlagnál is. A férfiak és a nők születéskor várható élettartama Biatorbágyon, 1990-2004 élettartam (életév) 85.0 80.0 75.0 70.0 65.0 60.0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 naptári év folyamán Férfi élettartam Női élettartam Férfi élettartam - trend Női élettartam - trend 18
Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás Ismeretesek a belföldi vándormozgalom statisztikai számbavételének régebbi keletű és újabb problémái, amelyek bizonytalanná teszik a folyamat megfigyelését. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1990-es években lényegesen lecsökkent a lakóhelyváltoztatás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai. Markánsnak tűnő tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Budapest és a megyei jogú városok népességük 2 százalékának megfelelő vándorlási veszteséget könyvelhetnek el az 1990-es évek első felében. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, gyors szuburbanizációs folyamatot indítva el. Ez a folyamat Biatorbágy lakónépességének változására is nagy hatást gyakorolt. A településre odavándorlók száma 673 fő volt 2001-2004 átlagában, az elvándorlók száma 347 fő. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a teljes vándorlási egyenleg 352 fő, tehát erősen pozitív. Kiugró év volt a 2004-es, amikor összességében 645 fős volt a vándorlási nyereség. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív előjel, a fogyás jellemző. Biatorbágy népessége is hasonló tendenciát követett egészen a legutóbbi évekig, amikor a születések száma már több évben meghaladta a halálozások számát. A természetes szaporodás 2004-ben 22 fő volt. Az élveszületések, halálozások és a vándorlási egyenleg aránya (ezrelék) Biatorbágy 1990-2004 arány (ezrelék) 80 70 60 50 40 Élveszületések aránya Halálozások aránya Vándorlási egyenleg aránya Vándorlási egyenleg aránya - trend 30 20 10 0-10 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 naptári év folyamán 19