T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 3 1. Szervezeti változások... 5 2. Döntési jogkörök... 5 II. Költségvetési címenkénti

T a r t a l o m j e g y z é k I. Az előirányzatok alakulása... 3 1. Szervezeti változások... 5 2. Döntési jogkörök... 5 II. Költségvetési címenkénti indoklás... 5 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság... 5 1. cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak... 6 1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak... 7 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok... 7 2. cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia... 8 3. cím: MTA Könyvtára... 9 4. cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek... 10 5. cím: Élettudományi kutatóintézetek... 16 6. cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek... 20 7. cím: MTA Területi Akadémiai Központok... 26 8. cím: MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése... 27 9. cím: MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai... 28 10. cím: MTA Támogatott Kutatóhelyek... 29 11. cím: MTA Jóléti intézményei... 30 12. cím: OTKA Iroda... 31 13. cím: MTA Fejezeti kezelésű előirányzatok... 32 Az egyes jogcímek indoklása... 33 Központi kezelésű felújítások... 33 Alapkutatások beruházásai... 34 Tudós társaságok támogatása... 34 Tudományos könyv- és folyóiratkiadás... 35 A Magyar Tudomány folyóirat támogatása... 35 Fiatal kutatók pályázatos támogatása... 36 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatására... 36 Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása... 37 Intézményekhez le nem bontott bevételek... 39 Szakmai feladatok teljesítése... 37 OTKA Kutatási témapályázatok... 40 Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának működtetése... 41 Fejezeti tartalék... 41 Egyensúlyi tartalék... 42

A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban Akadémia) 2008. évi javaslata magában foglalja az akadémiai intézmények, támogatott kutatóhelyek, központilag kezelt feladatok, valamint az OTKA Programok és az OTKA Iroda feladatai teljesítéséhez tervezett előirányzatokat, valamint az intézmények bevételeit. I. Az előirányzatok alakulása Az Akadémia 2008. évi kiadási előirányzata 50.129,5 (ebből az OTKA Programok 5.198,0 ), melyet 76,5%-ban finanszíroz támogatás. A 2008. évi javasolt kiadási előirányzat a módosított bázis előirányzathoz képest 0,1%-os növekedést jelent. A 2007. évhez viszonyított 2008. évi támogatási összegek közötti eltérés a következő tételekből tevődött össze: - Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására + 300,0 millió Ft - Fejlesztési többlet + 1.122,3 millió Ft - Energiaár-kompenzáció + 6,5 miilió Ft - Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele + 19,3 millió Ft Összesen + 1.448,1 millió Ft Az Akadémia fejezet 2008. évi támogatási javaslata 3,9%-kal magasabb, mint a 2007. évi Országgyűlés által jóváhagyott támogatási előirányzat. Az Akadémia vezetése elsődleges célnak tekinti, hogy az intézmények gazdálkodásánál az ésszerű takarékossági szempontok előtérbe kerüljenek, valamint a kutatási tevékenység eredményei mind a hazai, mind a külföldi pályázatoknál érvényesítésre kerüljenek. Ennek érdekében a kutatóintézeteknél fel kell tárni azokat az eredményeket, melyek a nemzetgazdaság fejlődésében mind rövid, mind hosszú távon számításba jöhetnek. Az Akadémia vezetésének ebben a nehéz gazdasági helyzetben is alapvető célkitűzése a kutatóhálózat megtartása, a fiatal kutatói utánpótlás nevelése, új kutatási feladatok és ennek hasznosításához szükséges új szervezeti keretek (pl. kutatóintézetek körüli kisvállalkozói kör) kialakítása. Az Akadémia saját bevételi előirányzata 2008. évben 11.766,6, melyből 8.766,6 az intézményeknél, 3.000,0 a fejezeti kezelésű előirányzatok között került megtervezésre a kapcsolódó kiemelt kiadási

4 előirányzatokkal együtt, mivel jelenleg a bevételi előirányzatot 2008. évben majd teljesítő intézmény még nem ismert. A bevételi előirányzatok megtervezése tényleges intézményi szerződéseken, nyertes, döntően külföldi pályázatokon alapult. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2007. évi várható helyzetet vette az Akadémia figyelembe. A fejezet 2007. évi eredeti előirányzat 50.063,8 13.149,0 36.914,8 5.666 Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele +19,3 +19,3 5 Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására + 300,0 + 300,0 Fejlesztési többlet + 1.122,3 + 1.122,3 Energiaár-kompenzáció + 6,5 + 6,5 Többletlétszám 3 Létszámcsökkentés miatti létszámváltozás - 6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások - 1.382,4-1.382,4-5 Javasolt előirányzat 50.129,5 11.766,6 38.362,9 5.663

5 1. Szervezeti változások Az Akadémia fejezet 2008. évben az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására új fejezeti kezelésű előirányzatot hozott létre. 2. Döntési jogkörök A fejezettel kapcsolatos döntési jogköröket a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14 (f) és 19 (3) tartalmazza. Az Akadémiai törvény alapján létrejött bizottságok, kuratóriumok a jogszabályi előírások, illetve belső akadémiai szabályok alapján folytatják tevékenységüket. II. Költségvetési címenkénti indoklás 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság Az MTA Titkárság 2007. évi eredeti előirányzat 988,4 30,8 957,6 153 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás +16,4 +16,4-2 Javasolt előirányzat 1.004,8 30,8 974,0 151 A Titkárság mint igazgatási szervezet alapfeladatai közé tartozik: - a Fejezet kezelésével kapcsolatos feladatok ellátási feltételeinek biztosítása, ezen belül a létszám - és személyi juttatási kerettel történő gazdálkodás, - a tudós támogatással kapcsolatos operatív feladatok (akadémikusok tiszteletdíjának folyósítása, segélyezés stb.) ellátása, melynek előirányzata külön alcímen is bemutatásra kerül, - köztestületi feladatok operatív bonyolítása, (pályadíjak rendszere, bizottságok működtetése, közgyűlések lebonyolítása, hazai kutatás egészére kiterjedő feladatok stb.). - az Akadémia Lakásépítési Alapjának kezelése. A Titkárság 2008. évi kiadási előirányzata 1.004,8, saját bevételi előirányzata 30,8.

6 1. cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak Az MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak 2007. évi eredeti előirányzat 4.152,7 22,0 4.130,7 Javasolt előirányzat 4.152,7 22,0 4.130,7 A alcím előirányzata a következő feladatok ellátását szolgálja: - Az Akadémia doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet, valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. E feladathoz kapcsolódóan a bírálóknak és a bírálóbizottság tagjainak közreműködői díjat, illetve bizonyos esetekben útiköltséget és napidíjat kell fizetni. - A tudomány doktora, illetve az Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkezőknek tiszteletdíj folyósítása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet alapján történik egységesen 90.000 Ft összegben. Ez az összeg az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében korábban megállapított nyugdíjkiegészítésre tekintettel 86.000,- forint. - Kandidátusi illetménykiegészítés fizetése az 55/1995. (V. 17.) kormányrendelet alapján 3.000 Ft összegben (öt éven keresztül). - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 156/1997. (IX. 19.) kormányrendelet, és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata alapján. Az Ösztöndíj mértéke: 113.200 Ft/fő/hó. A bírálatért szakértői díjat, a szakértői kollégium tagjainak esetenként útiköltséget kell fizetni. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 4.152,7, saját bevételi előirányzata 22,0.

7 1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak Az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 2007. évi eredeti előirányzat 2.044,1 2.044,1 Javasolt előirányzat 2.044,1 2.044,1 A alcímen az akadémikusok és az ellátásra jogosult hozzátartozók tisztelet-, illetve ellátási díját tervezzük, illetőleg számoljuk el. A tiszteletdíj mértékét kormányrendelet szabályozza. Az akadémikusi tiszteletdíj havi összege rendes tagság esetében 455.000 Ft, levelező tagságnál: 353.900 Ft. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 2.044,1, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok Az MTA Köztestületi feladatok 2007. évi eredeti előirányzat 147,0 147,0 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás -2,1-2,1 Egyensúlyi tartalékképzés -4,7-4,7 Javasolt előirányzat 140,2 140,2 Az MTA fejezet Titkárságának a költségvetésének a terhére kellett az elmúlt időszakban olyan kiadásokat is finanszírozni, melyek nem a fejezet klasszikus igazgatási, működési feladataihoz, hanem a köztestületi működéshez kapcsolódnak. A feladatok és a kapcsolódó kiadások összekapcsolását a fejezet nem csak az éves zárszámadásoknál, hanem az éves költségvetésekben is a jövőben elkülönítetten kívánja kimutatni. Ezt a célt szolgálja 2007. évtől kezdődően a külön alcím megjelenítése.

8 Az MTA Köztestületi feladatai közé a következő feladatok, illetve kiadási jogcímek tartoznak: - akadémiai közgyűlések lebonyolítása - díjazások (Akadémiai Aranyérem, akadémiai díjak, Akadémiai Újságírói Díj stb.) - ösztöndíjak (pedagógusok pályadíja, cigányösztöndíj stb.) - külső tagokkal kapcsolattartás - akadémiai bizottságok működtetése - kegyeleti, segélyezési feladatok stb. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 140,2, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 2. cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2007. évi eredeti előirányzat 16,9 2,4 14,5 2 Egyensúlyi tartalékképzés -0,5-0,5 Javasolt előirányzat 16,4 2,4 14,0 2 A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése 1992. májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az Akadémia létrehozásának célja az volt, hogy visszatérjenek az alapító Széchenyi István eredeti gondolatához, és a tudósok mellett ismét jelen legyenek az irodalom és a művészetek képviselői az Akadémián, a mai kor igényeinek megfelelően önálló, társult intézmény formájában. Ez azt jelenti, hogy a két Akadémia egymástól független, működésének elveit, szabályait önállóan állapítják meg, tagjait maguk választják, anyagi lehetőségeikkel önállóan gazdálkodnak, de mindkét részről kiküldött 2-2 tagú bizottságuk útján egymást kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják. A megalakulást valamint az együttműködést rögzíti az Akadémia 1994. októberében elfogadott alapszabálya is. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia feladata, hogy az irodalmi és művészeti élet alapkérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait állandó figyelemmel kísérje, az ezekkel kapcsolatos álláspontját, javaslatait a szellemi élet

9 nyilvánossága elé bocsássa. Szorgalmazza a nemzeti kultúra részét képező művészeti hagyomány gondozását és közkinccsé tételét mind a közművelődés, mind pedig az oktatás terén. Támogatja és eszközeivel segíti az irodalmi és művészeti életben mutatkozó új, értékes törekvések megvalósítását. Pályamunkák, díjak rendszerével, felolvasó ülések, kiállítások, szakmai találkozók, hangversenyek és viták rendezésével ösztönzi művészeti életünket. A tagok a következő szakosztályokban működnek: - Irodalmi szakosztály, - Képzőművészeti szakosztály, - Színház- és filmrendezői szakosztály, - Zeneszerzői szakosztály. A cím 2008. évi kiadási előirányzata 16,4, saját bevételi előirányzata 2,4. 3. cím: MTA Könyvtára Az MTA Könyvtára 2007. évi eredeti előirányzat 468,3 24,2 444,1 107 Egyensúlyi tartalékképzés -14,0-14,0 Feladatváltozás miatti átcsoportosítások - 8,0-8,0 1 Javasolt előirányzat 446,3 24,2 422,1 108 Az MTA Könyvtárát 1826-ban alapították. Országos tudományos könyvtár, az alap- és alkalmazott kutatások szakirodalommal való ellátására hivatott, nemzeti könyvtári funkciókat látja el. Alapfunkciói: - fő gyűjtőkörei: nyelv- és irodalomtudomány, ókortörténet, orientalisztika, academica, tudománypolitika, kutatásmenedzsment, multi- és interdiszciplinális művek, a természettudományi alapkutatások munkái, reference és enciklopédikus irodalom, - az MTA kiadványcsere központja, - az MTA kézirattári és levéltári központja, - a Keleti Gyűjtemény egyetemi oktatási szakirodalmi központja,

10 - nem főhivatású kutatóhely, - szakirodalmi informatikai szolgáltató és kutatóműhely. Szolgáltatásai országos és nemzetközi jellegűek. A Könyvtár 2 milliós könyvtári egységet kitevő állománya tematikailag, nyelvileg, műfajilag a legjelentősebb az országban. Az alaptevékenységen kívül több központi program által finanszírozott feladatokat is ellát. Vállalkozási feladatot nem végez. A Könyvtár 2008. évi kiadási előirányzata 446,3, saját bevételi előirányzata 24,2. 4. cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Az MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 2007. évi eredeti előirányzat 13.900,0 5.789,4 8.110,6 1.995 Egyensúlyi tartalékképzés - 249,2-249,2 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 164,9 + 164,9 +5 Saját bevételekkel kapcsolatos változások - 1.128,4-1.128,4 Javasolt előirányzat 12.687,3 4.661,0 8.026,3 2.000 A nemzetközi trendekkel összhangban, a magyar nemzetgazdasági érdekek, az ÚMFT (Új Magyarországért Fejlesztési Terv) és az Akadémia középtávú kutatási koncepciójában meghatározott prioritások a reformfolyamatokban megfogalmazottak mentén kialakult következő főbb kutatási célkitűzések folytatandók: 4.1. Anyagszerkezeti kutatások (nanotudomány, nanotechnológia) Az anyagszerkezeti kutatások körében annak felismerése, hogy bizonyos anyagjellemzők erősen befolyásolhatók, illetve a kívánt tulajdonságú anyagok létrehozhatók az anyagszerkezet kialakításában ismert tulajdonságú vékony rétegek alkalmazásával. A nanotudomány az anyagszerkezetet molekuláris illetve atomi szinten vizsgálja figyelembe véve a szerkezeti elemek fizikai és kémiai kölcsönhatásait. A kutatás-fejlesztés elsősorban a piaci igények kielégítésére felhasználható termékek előállítását célozza meg anyagok, kompozitok új mikro- és makroszerkezeti jellemzőinek meghatározása által. A nanotechnológiák sikeres alkalmazását biztos elméleti alapokra kell helyezni, amely a

11 következő években a már megkezdett kutatások továbbfolytatását teszi szükségessé. A kutatási eredmények alkalmazásai jelentős lökést adhatnak a nemzetgazdasági fejlődésnek. A következő főbb kutatási területek élveznek prioritást a kutatási programok között a felhasználási területek alapján történő csoportosítással: Anyagtudományi kutatások egyik fő feladata nanoszerkezetű anyagok térbeli, felületi szerkezeti vizsgálata, fizikai, kémiai jellemzőinek feltárása a kívánt anyagtulajdonságok kialakítása érdekében. Így különösen az ipar különböző területein közvetlenül felhasználható katalizátorok, korrózióvédő bevonatok, felületek kialakításának, filmek illetve polimer kompozitok létrehozása céljából. Bevonatok, korrózióvédelem illetve felületek, vékony filmek mikroszerkezete kialakításának kutatási eredményei hasznosíthatók a hagyományos festékipar területén, természetesen új technológiai bázison. Erre példa a szénnanocső-tartalmú vegyeskompozit festék adalékanyagok előállítása, amiből know-how és szabadalom is született az eddigi kutatások alapján. Vékony rétegek, ionok implementációja, filmek térszerkezetének kialakítása, áramköri elemek, áramkörök kialakítása nanotechnológiával kapcsolatos kutatások, belefoglalva a teljes mechanizmusok működésének tudományos értelmezését, az elektronikai ipar felhasználói körébe esnek. A nanocsövek polimer-kompozitokban történő alkalmazása elektromosan vezető polimer nanokompozitok előállítását eredményezheti, amelyeknek kitüntetett szerepe van az elektromágneses árnyékolási problémák megoldásában. Az ion- és atomsugaras technikák alkalmazásával szilárdtestek (polimerek, fém- oxidok, fém-nitridek) felületének célirányos nanoméretű módosítása révén előnyösen változtatható meg a szerkezeti és funkcionális anyagok felületi összetétele, kémiai szerkezete, ezen keresztül a felhasználás szempontjából fontos (mechanikai, elektromos, optikai) tulajdonságai. E kutatások jelentős részben a korrózióvédelem felhasználói érdeklődésére tartanak számot. Napjainkban az arany jelentősége a katalízisben folyamatosan növekszik, mivel márcsekény mennyiségű arany bevitele növeli a katalizátorok katalitikus aktivitását. Az aranykatalízis kutatás előtt álló legnagyobb kihívás stabilis, hosszú élettartamú katalizátorok előállítása, ami előfeltétele az ipari alkalmazásnak. A stabilitás egyik kulcsa az arany részecskék méretének stabilizációja. Az úttörőnek tekinthető dekorációs technika

12 széles körben közelebb visz e probléma megoldásához a katalizátorok alkalmazásának hatékonyságában. Felületmódosítással kapott eredmények felhasználhatók pl. a tüzelőanyagok, üzemanyagcellák kidolgozásában is. Ennek a jövő alternatív energiaforrásainak hasznosításában van jelentős szerepe. Nukleáris anyagtudományi kutatások: a kutatási terület tematikája szerves fejlődés eredményeképpen az egyre kisebb méretek tartománya felé közelít, a kutatási tématikák egyre inkább kapcsolhatók a nanotechnológiához. Ilyenek például: atomi és mágneses szerkezetvizsgálatok mikro- és nanokristályos anyagokon Rietveld-analízis alkalmazásával; fémek és ötvözetek szerkezeti tulajdonságainak tanulmányozása neutrondiffrakcióval; molekuláris folyadékok illetve amorf anyagok neutrondiffrakciós mérése és modellezése Reverse Monte Carlo (RMC) és molekuladinamikai módszerekkel; dinamikus neutronradiográfiai vizsgálatok többkomponensű kétfázisú rendszerekben. Nanotechnológiai vonatkozású szilárd és lágy anyagok (ötvözetek, kompozitok, ásványok stb.), valamint ipari alkalmazású anyagok (katalizátorok, hegesztések) és alkatrészek szerkezetének valamint heterogén és/vagy részben rendezett folyadékok, szuszpenziók, oldatok szerkezetének és dinamikájának vizsgálata; neutronoptikai jelenségek (mágneses fókuszálás, holográfia, interferencia tükrök stb.) tanulmányozása; neutronkutatási eszközök és módszerek (neutrondetektorok, neutronoptikai eszközök, polarizált neutronoptikai eljárások) fejlesztése szerepel a kutatási célkitűzések között. A jövő ígéretes energiaforrása, a termonukleáris fúziós reaktor szerkezeti anyagai a magfúzióban keletkező nagyenergiájú hélium ionok felhalmozódásának hatására károsodnak, tönkremehetnek. A fúziós reaktor szerkezeti anyagainak vizsgálatánál a kutatások annak kiderítésére irányultak, miként lehetne ezt megakadályozni. Gyorsítóval változatos körülmények között különféle anyagokat bombáztak, s megfigyelték, miként mennek azok tönkre a felgyülemlő hélium hatására. Ugyanez volt a helyzet porózus alumínium-oxidban is. Azonban, ha a porózus szilícium már régen készült s így részben oxidálódott, sokkal ellenállóbbá vált a héliumbombázással szemben. A mérések szerint ennek az volt az oka, hogy a hélium részben kiszökött a mintából. Tömör szilícium-oxidot bombázva megfigyelték, hogy az még hosszú idejű bombázás hatására is teljesen változatlan maradt, s benne kimutatható mennyiségű hélium nem maradt vissza. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a hélium szilícium-oxidban (azaz kvarcban) még szobahőmérsékleten is gyorsan tud vándorolni, miként arra a magasabb hőmérsékleteken mért irodalmi adatokból következtetni lehet. A kvarc e tulajdonságát aknázzák ki a

13 gyorsítókban a nyaláb észlelésére szolgáló betolható kvarc lemezek is, melyek igen sokáig károsodás nélkül használhatók. Ionsugaras szintézissel különféle oxigéntartalmú szilíciumoxigén rétegeket alakítottak ki, s megfigyelték, hogy már viszonylag alacsony oxigéntartalom is elegendő a hélium mozgékonnyá tételéhez. A fentiek alapján logikusnak tűnik, hogy a vékony szilícium-oxid szálakkal vagy rétegekkel átszőtt kompozit anyagok ellenállóak lesznek a hélium felhalmozódás káros hatásaival szemben. A fúziós reaktor megvalósításához elengedhetetlen a szerkezeti elemek anyagainak további vizsgálata. Kutatások interdiszciplináris nanotechnológiai alkalmazások céljából: a kutatások célja az életminőség javításának környezeti, energetikai, orvosbiológiai, biztonságtechnikai területeken, illetve a társadalom- és humán tudományok körében. A nanotechnológia felhasználása igen széles körű, így csak néhány kiragadott alkalmazást sorolunk fel: orvosbiológiai implantátumok felületmorfológiai kialakítása, illetve új diagnosztikai módszerként a glikoziláció mintázat meghatározása a nanotechnológia mérettartományában, azok eszközeivel a rákdiagnosztika korai felismeréséhez; orvosbiológiai műszerek megalkotása, gyógyszerek létrehozása; kavantitatív elektrokardiológiai és mozgásanalízis kutatásokhoz; nanoszintű orvosi és biztonsági alkalmazások képfeldolgozással; félvezető alapú, integrált érzékelők előállítása mikrogépészettel a gázérzékelés és mesterséges szaglás tapintás, nyomás- és áramlásmérés céljaira; nanoméretű ionporlasztásos és IBAD minősített anyagmegmunkálásra; régészeti megóvási munkálataira. 4.2. Információ technológiai kutatások E kiemelt kutatási terület célkitűzései között szerepel az intelligens elektronikus társadalmi működéshez szükséges kutatások és fejlesztések kidolgozása; felzárkózás az EU információ technológiai rendszeréhez illetve a hozzákapcsolódásból származó hálózati működések vizsgálata, a hálózati erőforrások optimalizálása. Az informatika ma már a tudomány magas szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges alaptudomány. A Grid technológia kutatása és alkalmazása az informatikai erőforrások illetve szolgáltatások hozzáférésének megteremtését tűzi ki célul, ezen belül kidolgozásra került a Desktop Gridek alapkoncepciója. Az analogikai CNN Cellular/nonlinear Network) kutatások eredményeinek hasznosulása a potenciális felhasználási területeken (orvosi, ipari, űrkutatási, hadi, stb.) szinte beláthatatlanok. Az elosztott események elemzése a

14 lakott környezet biztonságának növeléséhez és kényelmesebbé tételéhez járul hozzá. Az automatizálható videó megfigyelő és visszakereső rendszer kifejlesztése körében. kiemelendők a celluláris hullámszámítások és érzékelő számítási rendszerek a PDE reprezentációk, szinkronizációk és a fúziós analogikai CNN algoritmusok, valamint a téridőbeli detekció szemantikus beágyazásának kérdései. E módszerek sok ezer, chipekre épülő alapalgoritmusok elméleti megalapozását követelik meg. Ugyancsak fontos irány az új programozható optikai eszközök elemzése és konstrukciója. Ehhez a különböző szenzorok legújabb változatait és a celluláris érzékelő számítógépek integrált konstrukcióit kell elemezni. Az emberi látás kognitív folyamatainak vizsgálata során egységes geometriai rendszer által kidolgozott új modell egyszerű projekciók alkalmazásával lehetővé teszi további objektumok felismerése számára fontos kontúrtulajdonságok gyors meghatározását. A modell úgy épül fel, hogy párhuzamos számítási algoritmusokban is megfogalmazható, és hardver eszközökben implementálható legyen. A tremoros szemmozgások szerepe elsősorban a biológiai aktivációs szintek fenntartása. Ezzel szemben a kidolgozott modellek alátámasztották, hogy jelentős informatikai szerepe is van. A Virtuális Ember Interfész csoport az ember-gép kapcsolat új formáit kutatja, a számítógéppel animált, virtuális emberek és a virtuális valóság eszközeinek segítségével. Kutatási eredményeik között szerepel a nem-verbális kommunikáció virtuális arcokra épülő kidolgozása és a virtuális valóság eszköztárának bevezetése az oktatásban. Az egoverment és elearning kérdései további kutatási feladatokat követelnek meg a hálózatbiztonság és felhasználói, terminál viszonylatban. A közlekedés, az egészségügy, biztonságtechnika igényeinek kielégítésére az irányítási rendszerek automatizálása, a távjelenlét, távkommunikáció számos további kutatást igényel. 4.3.Hazai energiaforrások kutatása Az energiaforrások kutatásának célja az alapvetően fosszilis bázisú energiatermelés átalakítása környezetre kevésbé káros, hatékonyabb energiaellátás kifejlesztésének által, a hazai erőforrásokra építve az ellátásbiztonság fenntartására. Ez a cél összhangban van az EU stratégiai céljaival és nemzetközi egyezmények káros anyag kibocsátásának

15 csökkentésére irányuló szerződéseivel. A fosszilis energiahordozók felváltása többféle energiahordozó kutatásával is lehetséges. Magyarország számára a nukleáris energia használata az atomerőművi technológiai kutatások ismeretek fejlettségi szintje miatt előnyös. A HPLWR (High Performance Light Water Reactor) reaktor a 4. Generációs Nemzetközi Fórum (GEN-IV) által kiválasztott 6 ígéretes reaktortípus egyikének, a szuperkritikus vízhűtésű reaktornak az európai változata. A GEN-IV által kiválasztott reaktortípusoktól elvárják, hogy felülmúlják a jelenlegi reaktorokat a megbízhatóság, a biztonság, az elektromos energia előállítási költsége, a fenntartható fejlődés biztosítása és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása területén. Az egykörös, a víz termodinamikai kritikus nyomásánál nagyobb nyomású reaktorban a víz fázisátalakulás nélkül melegszik fel. A pszeudokritikus hőmérsékletnél a hőelvonás hatékony, míg a hűtőközeg sűrűsége jelentősen lecsökken. A kilépő hűtőközeg közvetlenül hajtja meg a turbinát, így az erőmű szerkezeti kialakítása egyszerű. A termikus hatásfok 44% körül van. A HPLWR reaktor legfőbb előnye a jelenlegi könnyűvizes reaktorokhoz képest az egykörös megoldással, méretcsökkenéssel és a meglévő szerkezeti egységek alkalmazásával elérhető alacsonyabb beruházási költség, valamint a nagy hatásfoknak köszönhető alacsony elektromos energia előállítási költség. A legígéretesebb kutatási területnek a fúziós energia előállítása látszik. Az európai kutatási tervek a magfúzión alapuló reaktor megvalósíthatóságát a 2010-es évek végére célozta meg. Kutatóink ebben aktívan közreműködnek. A megújuló energiaforrások között meg kell említeni a biomassza pirolízis-olaj előállítása céljából folyó kutatásokat, a faszénenergia, továbbá a napenergia és geotermikus energia kiaknázási lehetőségének kutatását, hogy lényegesen nagyobb részarányt érjenek el az energia-diverzitási szempontból növelve ezáltal az ellátásbiztonságot. További kutatási területet jelent a hidrogén és üzemanyagcella alap- és technológiai kutatásai. A matematikai és természettudományi kutatóintézetek 2008. évi kiadási előirányzata 12.687,3, saját bevételi előirányzata 4.661,0.

16 5. cím: Élettudományi kutatóintézetek Az MTA Élettudományi kutatóintézetek 2007. évi eredeti előirányzat 7.435,4 2.832,3 4.603,1 1.405 Egyensúlyi tartalékképzés - 138,1-138,1 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 57,8 + 57,8 + 6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások -201,9-201,9 Javasolt előirányzat 7.153,2 2.630,4 4.522,8 1.411 A tervezett élettudományi kutatások, amelyek az Európai Unió stratégiai prioritásainak fő sodrában állnak, az ÚMFT megfogalmazott célkitűzését, a népesség egészségügyi állapotának javítását szolgálják. Az élettudományok közvetetten hozzájárulnak a magyar nemzetgazdaság versenyképességének tartós növekedéséhez, a kutatás-fejlesztési prioritások mentén az emberi tényező életminőségének fejlesztésével. Az EU kiemelten támogatandó területei közé tartozik az egészségügyi területeken történő ún. transzlációs kutatás, ezen belül is az agykutatás fejlesztése. A prioritások között is külön hangsúllyal szerepel az idegrendszeri betegségek kutatása, a humán fejlődésbiológia és az öregedés biológiájának megértése, amelyek az emberiség átlagéletkorának kitolódásával egyre fontosabb egészségügyi-társadalmi tényezőkké válnak. A humán genom megismerését követően a posztgenomikus kutatás korszakába érve megsokszorozódnak a kutatási teendők a genom működése normális biológiai folyamatokra illetve zavaraira történő derivatív értelmezésével. A diagnosztikai illetve gyógyító alkalmazások ezek ismeretében fejleszthetők ki. A betegségek diagnosztikáját, megelőzését, gyógyítását szolgáló kutatások ma már lényegesebb könnyebb eszközökkel vizsgálható a nanoszintű módszerek, nanotechnológiák elterjedésével. Kutatási hálózatunknak megfelelően 2008-ben az alábbi területeken tervezünk kutatásokat:

17 5.1. Biotechnológiai kutatások Kutatások folynak a genetikailag módosított élőlények és növények esetleges káros hatásainak tisztázására, vizsgálják az átöröklés mechanizmusait, amely nélkülözhetetlen alapokat szolgáltat többek között az orvosi géntechnológia, a humán és állatgyógyászat, a gazdasági haszonnövények és állatok nemesítése számára. A vizsgálatok eredményeképpen lehetővé válik a genetikai eredetű betegségek diagnosztizálása, gyógyítása, környezeti tényezőknek: stresszhatásoknak és betegségeknek ellenálló szervezetek előállítása. A szintetikus biológiai eredmények felhasználhatók az egészségügy, a biomassza alapú megújuló energiahordozók (bioetanol, biodízel) előállítására alkalmas, ellenálló növények termesztésére, a környezetvédelem és az anyagtudományok számos területén. Eredmények várhatók hormonok, gyógyszerek, vakcinák, táplálék-kiegészítők, műanyag-alapanyagok előállítása, a környezeti ártalmak monitorozása és felszámolása terén. Interdiszciplináris kutatások igen fontos eredményeket hoztak a nanotechnológiai szintű betegség-diagnosztikai módszerfejlesztésben, illetve az energiahordozóként szóba jöhető növények tulajdonságainak tervezésében. A génmódosított növények kutatási körében elengedhetetlen a GMO növényi szervezetek alapos környezeti hatásvizsgálata, az esetlegesen bekövetkező véletlen beporzás konzekvenciáinak tisztázására. 5.2. Idegrendszer-tudományi kutatások Különösen kiemelt prioritásként - az agy működésének kutatása az emberi szervezet egészét átfogó irányító funkciója révén - a kutatások kiterjednek az idegrendszer normális és kóros működésének pontos megismerésére, az idegrendszeri eredetű betegségek okainak megszüntetésére, kezelésére. Az okok felszámolása között a káros környezeti hatások, az extrém terhelést jelentő információáradat okozta kóros pszichés reakciók megelőzése, gyógyítása (depresszió, alkoholizmus, drogfüggőség) jelent hosszabb távú kutatási feladatot. Kutatási célként fogalmazható meg az immunvédekezés megismerése révén a normális szinergikus működés helyreállítása, támogatása (allergia, tumor). Fontos a szív és érrendszeri betegségekben fellépő szabályozászavarok megismerése révén azok kiküszöbölése.

18 A kutatások a kannabinoid és a nitrogén monoxid szignalizáció közti kapcsolat feltárására irányulnak, amely fényt deríthet a lipid jelátvitel celluláris mechanizmusaira. Az antidepresszáns vegyületek NMDA és kainát receptorok ioncsatornáira gyakorolt hatását multimetodikai megközelítéssel vizsgálják, felhasználva az imaging, neurokémia és elektrofiziológiai területén működő technikáikat. Folytatják a purin receptorok molekuláris szintű megközelítését a különböző agyi struktúrákban. Gyógyszergyári együttműködésekkel próbálják az alapkutatásban felhalmozott eredményeket és tudást az iparban a társadalom számára hasznosítani. Ipari partnerrel együtt folytatják az agyi ösztrogén hatásokat közvetítő két ösztrogén receptor altípusra (ER-α és ER-β) szelektíven ható ligandok fejlesztését és biológiai tesztelését. Eredmények születtek, amelyek azt sugallják, hogy az endokannabinoid és a glutamáterg rendszer közötti kapcsolat hozzájárulhat a függőségi folyamatok hátterében álló szinaptikus plaszticitás szabályozásához. Ezek az eredmények új utakat nyithatnak az endokannabinoid rendszer, mint gyógyszercélpont kutatásában, mivel feltárták, hogy ez az enzim egy negatív visszacsatolásos rendszer része, melynek célja, hogy a serkentő szinapszisok túlműködését észlelje, majd fékezze. A cannabinoidok hatásainak vizsgálata során elsősorban a traumás stresszorok, valamint a cannabinoid/szerotonin, cannabinoid/acetlikolin, valamint cannabinoid/vazopresszin interakciók vizsgálatára koncentrálnak. Az epilepszia kutatások azt eredményezték, hogy epilepsziás betegek hippocampusában a substance P receptort kifejező gátlósejtek jelentősen eltorzulnak, így funkciójuk is módosul. A substance P rendszer érintettsége epilepsziában új terápiás stratégiák célpontja lehet. Igazolták, hogy a calretinintartalmú gátlósejtek közötti kommunikáció sérül epilepsziás betegek hippocampusában. Mivel ezek a sejtek részt vesznek a többi gátlósejt működésének szabályozásában megmagyarázható az epilepszia kialakulására olyan betegekben is, ahol más sejtek szignifikáns nem sérülnek.

19 5.3. Kutatások a mezőgazdaság versenyképességének javítása érdekében Az agrárkutatások a hazai jelentősebb kultúrnövényeinket károsító vírus-, gomba- és baktérium kórokozók és az általuk okozott betegségek élettani, biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatára fókuszálnak. Kiemelt kutatási terület az általános, nem-specifikus növényi betegség-ellenállóság mechanizmusainak a vizsgálata. További kutatási körbe tartoznak többek között a növényi stresszrezisztencia kutatások, a kukoricanemesítési kutatások, a kalászos gabonanemesítési kutatások, a növénytermesztési kutatások, valamint az agroökológiai kutatások is. A nemesítési-genetikai kutatások fontos területe a fenntartható növénytermesztési rendszerekben alkalmazható új génforrások előállítása, valamint egyes speciális tulajdonságok, így a gabonafélék nitrogén hasznosító képességének javítása. Az integrált termesztési feladatok középpontjában állnak az agroökológiai és ökotoxikológiai kutatások, valamint ehhez kapcsolódóan a globális klímaváltozás agroökoszisztémákra gyakorolt hatásának kutatása. A haszonállattokkal kapcsolatos kutatások a tömeges vagy járványszerű megbetegedések elleni védekezés illetve gyógyítás lehetőségeire koncentráltak. 5.4. A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása A környezettudomány komplex rendszerként vizsgálja a Föld atmo-, hidro-, lito-, bio- és pedoszféráját. Gyakorlati célú kutatásként egyre nagyobb jelentőséget kapnak a termelés gazdaságosságának és a környezeti kockázatok összefüggéseinek tanulmányozása a fenntartható fejlődés, az ökológiai szemléletű környezetgazdálkodás, az ökoszisztéma működésével és a várható klímaváltozással összefüggésben történő kutatások. Ezek körébe tartozik a biodiverzitás, az élő közösségek, a fajok és azok genetikai változatosságának feltárása, aktív megőrzése (génbankok), a diverzitás szerepének tisztázása a közösségek életében és megmaradásában. Fontos a természetvédelmi stratégiák kidolgozása, az erdőrezervátumok, a fenntartható mezőgazdaság ökológiai alapjainak kutatása, folyó- és állóvizeink állapotának feltárása, az ökológiai folyamatok megismerése. Folytatjuk a szünbiológiai kutatásokat a szupraindividuális biológiai jelenségek vizsgálatát. Különös figyelmet kívánunk szentelni a lokális természeti értékek (Balaton, Duna, Tisza, nemzeti parkok, stb.) és hungarikumok kutatásának.

20 A kutatási eredményeknek a széles körű nyilvánosságra hozatala elősegíti a környezettudatos életszemlélet kialakítását és erősítését. Az élettudományi kutatóintézetek 2008. évi kiadási előirányzata 7.153,2, saját bevételi előirányzata 2.630,4. 6. cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek Az MTA Társadalomtudományi kutatóintézeteinek 2007. évi eredeti előirányzat 5.101,3 812,6 4.288,7 1.110 Egyensúlyi tartalékképzés - 126,4-126,4 Feladatváltozások miatti átcsoportosítás + 83,8 + 83,8 +6 Saját bevételekkel kapcsolatos változások - 63,6-63,6 Létszámcsökkentés -6 Javasolt előirányzat 4.995,1 749,0 4.246,1 1.110 Az Akadémia társadalomtudományi kutatóhálózata a magyar társadalom létét és fejlődését érintő problémák tudományos kutatásával az egész lakosság életminőségének javítását, az ország gazdasági és szociális előrehaladását szolgálja. A fél évszázados múlttal rendelkező intézményhálózat szakmailag felkészült a társadalom stratégiai kérdéseinek tudományos, multidiszciplináris vizsgálatára, az intézeti kutatói állomány különösen az Európai Unió pályázati rendszerébe történő fokozatos integrálódásával, a nemzetközi mércék figyelembe vételével mindinkább versenyképesebbé válik e feladatok megoldására. 6.1. A magyar gazdaság versenyképességét növelő kutatások A közgazdaságtudomány terén folytatódik a piacgazdaság és a magyar gazdaság működésének, valamint a versenyképességet növelő lehetőségeknek a vizsgálata: a piacgazdaság és a társadalmi jólét, a magyar gazdaság működése, fenntartható növekedése és európai integrációja kérdései. Azokat a megoldásokat keresik, melyek segítségével a gazdasági jólét növekszik, a társadalmi közérzet javul és a környező világ működése érthetőbb lesz. A piac- és vállalatelméleti kutatások során a vállalati egyesülések és felvásárlások, a bérmunka, a beszállítások és a vállalatközi kapcsolatok vizsgálatára kerül sor. Értékelik a piacgazdasági átmenet munkapiaci hatásait, valamint elkészítik a kormányzati

21 körökben is oly haszonnal forgatott sorozat aktuális, a Munkaerőpiaci Tükör 2008. c. kiadványát. Az emberi életpályákkal és a háztartás-gazdaságtannal kapcsolatos kutatások célja a magyar háztartások jövedelmeiben, kiadásaiban és vagyonában az utóbbi években végbement változásoknak minél részletesebb, objektív vizsgálata. Folytatódik a rugalmas nyugdíj-mechanizmus tervezésével kapcsolatos kutatás. A nemzetközi agrárkereskedelem kutatása a hazai viszonyokra vonatkozó elemzéseket kiterjeszti a kelet-európai országok és a fejlett országok mezőgazdasági kereskedelmének vizsgálatára. Folytatják a közoktatás fejlesztését célzó kutatásokat (többek között az osztálylétszámok és a pedagógusfoglalkoztatás összefüggései, a demográfiai változások hatása, az oktatási termelési függvények, valamint az oktatás iránti helyi keresletek összevetése). A magyar külgazdasági stratégia tudományos megalapozásához járulnak hozzá a világgazdaságban az utóbbi években észlelhető trendeknek megfelelően módosult kutatási témák a globalizáció és a regionalizáció kérdései, a gazdasági erőforrások súlyának változásai; a világgazdaság középtávú fejlődésének fő tényezői, Kína szerepe és jelentősége; a sikeres magyar EU-tagság és a az érdekérvényesítés feltételeinek kidolgozása; Közép- és Kelet-Európa, a Balkán: modellváltási kísérletek; a versenyképesség, infrastruktúra és szolgáltatások, a kulcságazatok fejlődési trendjei. Új feladatként jelent meg a rendszerváltás, illetve az EU-s tagság magyar tapasztalatainak átadása a még nem EU-tag délkelet-európai országoknak és a FÁK-államoknak. A regionális kutatások a térségi sajátosságok feltárásában és a területfejlesztések tudományos megalapozásában vállalnak feladatot: folyamatosan vizsgálják az EU strukturális és kohéziós politikájának változásait, illetve ezek hatásait a 2007 2013-as periódusra, s az új kohéziós politikai előírások hatását a hazai regionális politikára. Az önmagában is hálózatot alkotó intézmény első számú kutatási programjaként határozták meg az európai regionális politika elemzését, emellett fontos hangsúlyt adva a városhálózat, a decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásoknak is. Részt vesznek az MTA és az Országos Területfejlesztési Hivatal közötti együttműködés kutatási feladatok teljesítésében: ezek a közép- és délkelet-európai innovációs térség regionális komponensei; a növekedési központok; a regionális centrumok fejlesztési stratégiái; a közepes méretű városok szerepe a transzregionális kapcsolatok szervezésében; a regionális repülőterek; az üzleti szolgáltatások regionális centrumainak együttműködési lehetőségei; a termelési együttműködések, közös ipari