MISKOLC TORTENETE V/l. 1918-tol 1949-ig

MISKOLC TORTENETE V/l. 1918-tol 1949-ig Miskolc onallo torvenyhatosagga nyilvanitasanak 100. evfordulojan Miskolc, 2007

A kotet szerzoi DOBROSSY ISTVAN DOBRIK ISTVAN FARAGO TAMAS FAZEKAS CSABA KARPATI BELA KAPUSI KRISZTlAN KERTESZ BOTOND REMlAS TIBOR SANDOR ISTVAN SOMORJAI LEHEL STIPTA ISTVAN VERES LASZLO Szerkesztette DOBROSSY ISTVAN, STIPTA ISTVAN A szerkesztesben kozremukodott DOBROSSY ISTVAN, FARAGO TAMAS, FAZAKES CSABA, STIPTA ISTVAN, VERES LASZLO Borftoterv VARGA EVA ISBN 978-963-7241-65-9 6 978-963-9311-21-3 A kotet megjelent Miskolc Varos Onkormanyzata tamogatasaval a Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar es a miskolci Herman Otto Muzeum kozos kiadvanyakent Felelos kiado: dr. Dobrossy Istvan Keszult a Borsodi Nyomda Kft.-ben 2007-ben Felelos vezeto: Ducsai Gyorgy iigyvezeto igazgato

MISKOLC KOZIGAZGATAS-TORTENETENEK VAZLATA A helyi kozigazgatds-tortenet szakirodalmi elozmenyei A varosi igazgatas es igazsagszolgaltatas ket vilaghaboru kozotti szervezeti rendjere es a varosi szervezetek korabeli miikodesere vonatkozo helyi irodalorn rendkiviil hianyos. Az onkorrnanyzati igazgatas nyomon kovetese egyebkent is alapos leveltari kutatast igenyel, hiszen a realfolyamatok iranyftasaban a hivatali irasbelisegnek ebben a korszakban mar meghatarozo szerepe volt. A Horthy-korszak allami kozigazgatasanak monografikus feldolgozasa is varat magara, fgy nern all rendelkezesiinkre olyan elemzes, arnely az onkormanyzati adminisztracio tortenetenek tartalmi es riidomany-modszertani keretet biztositana. A helyi igazgatas elfogulatlan vizsgalata szernleleti kerdes is: a kozelrnultig ennek sem voltak adottak a feltetelei. A terseg kutatoi praktikus, gazdasagossagi okokbol sem valasztottak varosiink onkormanyzati igazgatasanak kutatasat, hiszen ez a teriilet nem iger olyan latvanyos eredmenyt, mint a politikatorteneti megkozelftes. Nehezfti a varosigazgatasi osszegzes keszitoinek dolgat, hogy a targyba vago helyi tanulmanyok altalaban figyelmen kivul hagyjak az orszagos osszefoglalasokat vagy ezek Miskolcra vonatkozo fontos utalasait. 2] 6 A helytorteneti kutatas egyik feladata a kozigazgatasi restauracio, foleg a 3886/1919. sz. kormanyrendelet helyi vegrehajtasanak elemzese. A jogszabaly reszben visszaallitotta, reszben korszerusftette a dualizmus kori teriileti es kozigazgatasi viszonyokat, fgy a varosi kozigazgatasban Miskolcon is rendszervalto hatast gyakorolt. A torvenyhatosagi bizottsag 1920. februar 5-i elvi hatarozata a jogfolytonossagot kovetelo korszellemnek es az uj politikai realitasnak megfeleloen dontott a varoskormanyzat jovobeli rendszererol. A varos uj koltsegvetese is modosult tarsadalompolitikai es penziigyi szemleletrol tanuskodik. A varos igazgatasi rendjet alap- 216 CSIZMADIA A. 1976. 339. p., WEIS I. 1920., MEZNERICS I. es TORDAY L. 1937. 29-30. p., BOLONY J. 1943. II. kot, KMETY K. 1907., TOMCSANYI M. 1911 V EREKYI. 1910.1. kot. 87

vetoen befolyasolta az 5047/1919. szaimi ME. rendelet is, amely megvalositotta a meg onkormanyzati iranyftas alatt allo varosi rendorseg allamositasat. A rendori szervezet varosi kapitanysagi szervezetben miikodott, feliigyeletet, es ellenorzeset a keruleti rendor-fokapitanysagok gyakoroltak. A rendelet minden kozbiztonsagi iigyet a rendorhatosagok hataskorebe utalt. Az igazgatasrendeszet Java resze is allami feladat lett, az onkormanyzat csupan azon feladatokat lathatta el, amelyeket kiilon jogszabalyok hataskoriikbe utaltak. Az altalanos allami, es politikai szempontbol csekelyebb jelentoseggel biro kihagasi (szabalysertesi) iigyek Java resze a varosnal maradt. A kormanyok restauracios kiserletei a kozigazgatas teren sikeresebbek voltak a modernizacios kiserleteknel. Bethlen Istvan allaspontja szerint a kozigazgatasi reformot nem lehet a valasztojog atalakftasa elott megkezdeni. Egy sor - Miskolcot is erinto - atmeneti intezkedes sziiletett. A varos valasztott tisztviseloinek mandatumat az 1920: 7. tc. meghosszabbitotta, az 1921: 34. tc. pedig felhatalmazta a kormanyt, hogy a megiiresedo allasok atmeneti betolteserol rendelkezzen. A varosi autonomia terjedelmenek kerdese szorosan osszefiigg a torvenyhatosag korabeli penziigyi helyzetevel, mozgasterevel. Az 1920-as evek elejen Miskolc is rendkiviili anyagi gondokkal kiizdott, a varos mukodtetese veszelybe keriilt. A kormany egyre tobb varosi onkormanyzat szanalasat hatarozta el, es kozpontilag is megkiserelte a kozossegi haztartasok tamogatasat. Az 1922: 23. tc. az altalanos kereseti adok egesz bevetelet a helyi kozossegeknek engedte at, az 1923: 33. tc. pedig a fogyasztasi ado bevetelezesere adott lehetoseget. A belugyminiszter rendkiviili felhatalmazast kapott a koltsegvetes elokeszitesenek, targyalasanak, jovahagyasi rendjenek szabalyozasara, az utalvanyozas, a penztari es szamvevosegi teendok ellatasanak helyi meghatarozasara. Az allami feliigyelet, az adminisztrativ tutela (jog) fokozatosan erosodott, es ez a kozigazgatasi mozgaster korlatozasara is komoly hatast gyakorolt. Sziikiilt a varos koltsegvetesi jogosultsaga, csokkent a penziigyi tamogatottsaga. A helyi koltsegvetesek osszehasonlito elemzese sokat segit a korabeli valosag megismereseben. Kiilonosen fontos szamunkra a Miskolcot erinto szanalasi torvenyek hata-

sanak vizsgalata. Miskolc ket vilaghaboru kozotti gazdasag- es politikatortenetenek fontos tenyezoje a Speyer-kolcson volt. Ennek torteneterol, a felhasznalas modjarol, eredmenyerol kivalo tanulmanyok sziilettek. 217 Az onkormanyzati testiiletek haztartasanak allami ellenorzese kesobb is fontos allami feladat maradt. Az 1927: 5. tc. felhatalmazast adott a belugyminiszternek az onkormanyzati testiiletek haztartasanak hatalyosabb ellenorzesere. A torveny Miskolc eseteben is eloirta, hogy a koltsegvetest a beliigyminiszterhez elozetesen fel kell terjeszteni. A beliigyminiszter - a penziigyminiszterrel kozosen - leszallithatta a koltsegvetes egyes teteleit, es hatarozhattak arrol, hogy a torvenyes kotelezettsegen alapulo kiadasokat a koltsegvetesbe be kell venni. A ket miniszter rendelkezhetett az onkormanyzati testiiletek szervezetenek atalakitasarol, vallalatainak atalakitasarol, osszevonasarol, vagy megsziinteteserol. Az alapkutatas kiterjedt a varosigazgatas jogilag nyomon kovetheto folyamataira, a szemelyi es moralis viszonylatokat jol tiikrozo fegyelmi iigyekre, a kozigazgatasi jogvedelem es kozigazgatasi biraskodas tortenetere. Elozmeny nelkiil kellett osszegyiijteniink es ertekelniink a Miskolc kozigazgatasi szervezetet meghatarozo szabalyrendeleteket. A modern idoszakra ervenyes varoskutatasi axioma, hogy a helytortenet hivatalos kereteit az onkormanyzati normak hatarozzak meg. Ezert (is) potolmvnk kellett elodeink mulasztasat a szabalyrendeletek feltarasaban es szakszerii elemzeseben. A feltarasnak ezt kovetoen is tekintettel kell lennie az adott korban hatalyos (a 30-as evektol egyre szaporodo) kozponti jogi normakra, hogy az onkormanyzat tenyleges mozgastere megallapithato legyen. A helytorteneti kutatas komoly eredmenyeket ert el a foispanok biografiajanak, gyakorlati tevekenysegenek osszeallitasa teren. A varostorteneti monografia szamara igy csupan a foispani tisztseg varostorteneti jelentosegerol, a helyi kormanyzo politikai-kozigazgatasi szereperol, tovabba hataskoriik tenyleges gyakorlasarol kellett osszegzest kesziteni. Meg kellett vizsgalni, hogy az adott peri- 217 SZATMARI L. 1958., DOBROSSY I. 1995-1996. 423-451. p., LENGYEL A. 1964. 1-2. sz. 89

odusban Reisinger Ferenc kormanybiztoskent, Tarnay Gyula, Gedeon Aladar, Lichtenstein Laszlo, Puky Endre, Soldos Bela, Mikszath Kalman, Lukacs Bela, Borbely-Maczky Emil es Piinkosti Mihaly foispankent hogyan kepviselte a kormany erdekeit varosunkban. 21 «A varostorteneti irodalorn keveset foglalkozott a Torvenyhatosagi Bizottsag ket vilaghaborii kozotti tortenetevel. Lenyegeben feltaratlan volt a varost iranyito testiilet osszetetele, politikai, foglalkozasi, tarsadalmi alias szerinti es vallasi tagozodasa. Ezt az elemzest el kellett vegezniink. Arra is kiilonos gondot forditottunk, hogy kello alapossaggal vizsgaljuk a testiilet feladatkoret, jogi kifejezessel hataskoret. A bizottsag rniikodesenek - leveltari es publicisztikai forrasokra epiilo - elemzesekor nyomon kovettiik az onkormanyzati, a kozigazgatasi es politikai jellegii feladatkoroket. Kideriilt, hogy Miskolc eseteben az onkormanyzati jogkor hatterbe szorult, a politikai hataskor a harmincas evek elejetol megerosodott. Sajatosnak tekintheto, hogy varosiink eseteben nem tortent komoly osszehasonlito vizsgalat az 1929-ig 21 eve imikodo torvenyhatosagi bizottsag szemelyi osszetetelenek valtozasairol. Mas varosokhoz hasonloan meg ezutan kell feltarni a virilisek tarsadalmi osszetetelet, epsegben megmaradt, regisztralt adatait. Vizsgalni sziikseges partallas szerinti osszeteteliiket tovabba a testiilet tarsadalmi csoport-tagozodasat. 219 Amig a varos orszaggyiilesi kepviseloirol viszonylag sokat tudunk, keves feldolgozas sziiletett a torvenyhatosagi valasztasok eredmenyeirol. A helyi politika szempontjabol ennek, kiilonosen az 1934-es tesriiletalakftasnak kiilonos jelentosege volt. A XX. szazadi varostorteneti kutatas egyik elhanyagolt teriilete a Kozigazgatasi Bizottsag tevekenysegenek vizsgalata. Ebbol a szempontbol nem keriiltiink hatranyba a nagyobb szakirodalmi feldolgozottsagu, alaposabban kutatott varosokkal, de nem hagyhatjuk figyelmen kfviil a kozigazgatas legfontosabb szakmai forumanak tortenetet sem. A fennmaradt bizottsagi iratok alapjan jol kovetheto a kozigazgatasi tevekenyseg. 21 8 DOBROSSY I. 1997. IV. kot. 67-92. p. Reggeli Hirlap, 1931. 77. sz. 9-10. p. 219 DOBROSSY 1.1994. 253-292. p. 90

Az onkormanyzati elet meghatarozo tenyezoi Miskolcon is a polgarmesterek voltak, akik 1918-1944 kozott a varosi politikaban donto szerepet jatszottak. A ket vilaghaboni kozotti idoszak helyi politikai viszonyai polgarmesteri ciklusok (Szentpali Istvan, Nagy Ferenc, Szentpali Istvan, Hodobay Sandor, Halmay Bela, Fekete Bertalan, Szlavy Laszlo, Galffy Imre, Dernes Bela) szerint is feloszthatok. Hasonloan fontos varostorteneti eredmeny a polgarmesterek szemelyisegenek, politikai karakterenek feltarasa, termeszetesen a helyi kozigazgatas-tortenet nezopontjabol. Ide kellett illeszteni az 1935-6s Hodobay-bukast, amely egy uj varostorteneti szakaszt nyitott, vagy Mikszath Kalman - heves orszagos visszhangot kivalto - Nagy-Miskolc koncepciojat. 220 A monografia politika- es kozigazgatas-tortenete kiter a kozigazgatasi tisztviselok tevekenysegere es a varosi hivatalszervezet tortenetere. Feltartiik, hogy milyen volt a hivatalnokok rekrutacioja, kepzettsege, tarsadalmi osszetetele. Vizsgaltuk, hogyan ervenyesiiltek az alkalmazasok soran a korabeli szolgalati pragmatika szabalyai, milyenek voltak a kepesitesi, letszam- es alkalmazasi viszonyok. Kiilonos hangsiilyt fektettlink a 1926. Julius 15-i restauracio eredmenyeire. Varostorteneti jelentosegu esemeny volt az - eddig feltaratlan - 1934-es varoshazi botrany. A visszaeleseket koveto fegyelmi eljarasok iratai fontos igazgatastorteneti dokumentumok. 221 A kozigazgatas-torteneti resz kozepponrjaba a hazai teriileti igazgatas 1929. evi reformjat allitottuk. Kiilonos gonddal vizsgaltuk ennek miskolci vonatkozasait, helyi eredmenyeit. Ekkor kezdodott a vegrehajtoi tevekenyseg gyorsitasara iranyulo torekves, az onkormanyzati hataskor sziikitese. Miskolcon a kisgyules megalakulasa, a kozgyiiles bizottsagainak atalakftasa es a tisztujitas folyamatanak, eredmenyenek nyomon kovetese jelzik a torvenyhozas emlitett torekveseit. Ebbol a szempontbol is rendkiviil jellemzoek az 1929. november 19-i torvenyhatosagi valasztasok, az ennek soran kialakult politikai es felekezeti kiizdelmek. 220 DOBROSSY I. 1997. 4. kot. 67-92. p. 221 EGYED I. 1936., THURZO NAGY L. 1965. XVI. kot. (1925-1926) es a Felsdmagyarorszag, Reggeli Hfrlap, Magyar Jovo vonatkozo szamai. 91

A haboru a varosi kozigazgatasra is donto hatast gyakorolt. Az 1939: 2. tc. tovabbi onkormanyzati jogokat vont el. A torvenyhatosagi valasztasokat elhalasztottak, es 1942-ben kotelezove tettek a kinevezesi rendszert. A hadi igazgatas helyi esemenyeinek attekintese lehetoseget kinalt az 1918-as allapottal valo osszevetesre, hiszen a honvedseg, a rendorseg es csendorseg allarnositasa ekkor kovetkezett be. A katonai igazgatas, az 5047/1919. szamu kormanyrendelettel allamosftott rendorseg helyi mukodesenek parhuzamai fontos torteneri ertekkel es orszagos tanulsagokkal birnak. Miskolc leveltari fondjai megoriztek a rendori biraskodas dokumenrumait, amelyek segitsegevel mutathattuk be a korabeli varosi kriminalitast. A miskolci onkormdni/zat politikai alapjai A varostortenet helyi hatalmi viszonyokra, a partpolitikai kiizdelmeire vonatkozo fejezetehez az elobbieknel lenyegesen tobb feldolgozas all rendelkezesiinkre. Ebben a tekintetben a tanulmanyok iranyultsaga, gyakran iranyzatossag jelent komoly felhasznalasi nehezseget. A politikatorteneti attekintest a restauracio miskolci esemenyeivel kellett kezdeniink. A roman megszallas esemenyeirol, a Tarnay-era idoszakarol, az atmeneti konszolidaciorol elsosorban hirlapi tudositasok szolnak. A kozigazgatasi bizottsag elso,,helyreallito" iilesenek teljes anyaga rendelkezesiinkre all, amely lehetove tette a korabeli politikai viszonyok viszonylag pontos rogziteset. 222 A korabeli politikai elet fontos esemenye volt az 1920-as orszaggyulesi valasztas. A varosi politikai csoportok es partok elokesziileteirol, a valasztasi kampanyrol, a valasztas eredmenyenek politikai tartalmarol a kortarsak is sokat irtak. 223 Az 1922-es nemzetgyulesi valasztasok Miskolcon is heves partpolitikai kiizdelmet hoztak. A jeloltek szemelyenek bemutatasa, a programok ertekelese es az eredmenyek orszagos horizontu ertekelese a monografia egyik 222 THURZO NAGY L. 1965. XIII. kot. (1918-1919), TOTH P. 1966/2. 223 ZSEDENYI B. 1929., THURZO NAGY L. 1965. XIV. kot. (1920-1921), TOTH P. 1972/3. sz. 1972. 305-329. p. 92

feladata volt. A visszaemlekezesek szerint ekkor alakult ki a (politikai szempontbol) harompolusu varos. A megvalasztott kepviselok tevekenyseget az orszagos torvenyhozasi forrasokbol jol ismerjiik. Hasonloan feldolgozottak az 1924-es idokozi kepviselovalasztas esemenyei. 224 Az 1926-os lajstromos es titkos orszaggyulesi valasztas eredmenyeit jol ismerjiik, azonban kutatni kell a jeloles miskolci sajatossagat, az iin. Merkantil blokk letrejottenek koriilmenyeit. Ebben az evben politikailag is jelentos esemeny volt a foispanvaltas. A valasztoi nevjegyzek koriili vitakban jol korvonalazodtak a miskolci tarsadalom ellentmondasai. A leveltari forrasok alapjan jol kovetheto a valasztasi eljaras, osszeiras, jeloltallftas folyamata. A valasztas nyoman ellenzeki tobbseg alakult ki Miskolcon. Ebben az evben tortent meg a felsohazi tagok valasztasa is, amelynek hattererol most is keveset tudunk. Az 1931-es orszaggyulesi valasztasok soran kiilonleges hangsulyt kapott a revizio kerdese, amely ekkor varospolitikai programma valt. A valasztoi ajanlasok gyiijtesenek modja ujszerii volt, a politikai programok is alapvetoen kiilonboztek az elozo valasztasoketol; a helyi politikai elet - tobbek kozott ennek kovetkezteben - jelentosen atrendezodott. Az 1935-6s valasztasok mar 6t iranyzat kiizdelmet hoztak Miskolcon. A valasztasi elokesziiletek, a valasztojogosultak osszeirasanak dokumentumai, az ajanlasi ivek koriili politikai mozgalrnak nagy reszben feltartak, es publikusak. A valasztasi eredmenyek osszehasonllto vizsgalata azonban hianyzik, ahogyan az ellenzeki kepviselok korabeli tevekenysege sem ismert a monografia igenyelte melysegben. Az 1939-es valasztasok varosi elokesziileteirol, az uj valasztojogi torvenyrol szinten szamos felhasznalhato tanulmany sziiletett. Feltarando viszont a varosi kozigazgatasi apparatus szerepe a valasztasok elokesziteseben, tovabba kutatast es osszehasonllto elemzest igenyel a helyi MEP es az SZDP programja. 225 A monografia erinti a zsidotorvenyek es a holokauszt problematikajat. Feldolgozza az elozmenyeket, a numerus clausus al- 224 THURZO NAGY L. 1965. XV. kot. (1922-1924) 22 5 BERANNE NEMES E. 1976.147-174. p. 93

kalmazasat a Miskolci Jogakademian, es nyomon koveti a jobboldali radikalizmus eloretoreset a varosi politikaban. Elemzi a vonatkozo torvenyek (1938:15. tc., 1939:4. tc., 1940:39. tc., 1941:15. tc v 1942:8. tc., 1942:16.tc.) helyi vegrehajtasat. Figyelemmel kiseri a rendeletek vegrehajtasat, a gyujtotaborok es deportalas tortenetet. 226 Miskolc masodik vilaghaborus eveinek politikatortenete kapcsan foglalkozunk a lengyel menekiiltek iigyevel. 227 Elemezziik az 1941. oszi rendkiviili allapot kialakulasanak okait, internalasok folyamatat. 228 Alapkutatasok nelkiil kellett osszefoglalnunk a hadigazdalkodas, a katonai behivasok, a haboniellenes mozgalmak (realis) tortenetet. Hasonlo nehezseget okozott a nemet megszallas miskolci esemenyeinek, a nyilashatalom idoszakanak feldolgozasa. Szamos szrnvonalas tanulmany segitette a demokratikus kibontakozas helyi tortenetenek osszefoglalasat. 229 A varosi kozigazgatds dtalakitdsa 1929-ben A kozigazgatasi reform elkeriilhetetlen volt, hiszen a torvenyhatosagi mandatumok lejartak, a tisztviseloi kar legitimacioja orszagosan veszelybe kerlilt. A kormanypartok 1926. evi sikerei megfelelo politikai hatteret biztositottak a legfontosabb szervezeti es eljarasi szabalyok meghozatalahoz. A torvenyi reform nyoman megvaltozott Miskolc varosanak onkormanyzati rendje is. Az 1929: 30. tc. egyik legfontosabb kovetkezmenye, hogy az onkormanyzati kozigazgatas joghoz kototte, kotelezo jogi normak altal meghatarozotta valt. Megsziiletett,,Miskolc thj. Varos szervezeti szabalyrendelete". A torveny, es helyi rendelet nyoman hatarozottan elkiiloniilt egymastol a kozponti es helyi hataskor, vilagossa valt a helyi es kozponti hataskor kozotti kiilonbseg. 226 DOBROSSY I. 1994. 6-19. p. 227 LAGZI I. 1977.173-198. p. 228 BERANNE NEMES E. 1971.13-46. p.; RATKI A. 1971. 3. kot. 45-57. p. 229 LEHOCZKY A.-SURANYI R. 1972. 65-67. p.; LEHOCZKY A. (Tortenelmi Evkonyv) 1971. 3. kot. 59-67. p.; BERANNE NEMES E. 1971.13-46. p.; ROMAN J. 1970. 495. p. 94

A szabalyrendelet elso resze a torvenyhatosag hataskorerol rendelkezett. A szabalyrendelet elso mondata a varosrol mint,,6nall6 torvenyhatosagrol" szol. Az 1929: 30. tc. valoban abbol indult ki, hogy az onkormanyzatoknak vissza kell adni az 1886-ban torvenyben rogzitett autonomiat. Igaz, ennel tobbet nem kfvant biztositani, hiszen az onkormanyzatok most is a,,torveny" korlatai kozott kaptak szabad mozgasteret. Erre az idore mar az eletviszonyok, kozottiik a kozigazgatasi kapcsolatok jelentos reszet torvenyek szabalyoztak. Varosiink kozjogi mozgasteret ennek megfeleloen a torveny szabalyozta. A torvenyhatosagnak a szervezesi szabalyrendelet - kovetve a torveny elofrasait, nem utanozva annak szo szerinti valtozatat - negy feladatkort irt elo. Az elso hataskor az,,6nkormanyzat gyakorlasa". Az onkormanyzati fogalommeghatarozas lenyegeben azonos az 1886: 21. tc. altal rogzitett megoldassal. A szabalyrendelet nem ad zart, a tartalmi elemeket kibonto definiciot, hanem a feladatok koriilirasaval hatarozza meg az onkormanyzat koret. A szabalyrendelet altal meghatarozott onkormanyzati autonomia elso reszeleme, hogy a varos onkormanyzati,,joganal fogva sajat beliigyeiben onalloan intezkedik." A szabalyrendelet (es az alapul szolgalo torveny) sem reszletezte, mit jelent a sajat beliigy, miben volt tehat az onkormanyzatnak az allammal szemben is cselekvesi autonomiaja. A miskolci gyakorlat is abbol indult ki, hogy minden iigy helyi hataskorbe tartozik, kiveve azokat, amelyeket jogi normak kifejezetten az allam szamara tartottak fenn. A miskolci gyakorlat is igazolta: a masodik vilaghabomhoz kozeledve a helyben intezheto iigyek szama jelentosen csokkent. Az onkormanyzati jog masodik fontos reszjogositvanya, hogy a varos vezeto testiilete beliigyeiben ^hataroz es szabalyrendeleteket alkot." A torvenyhatosag ebben a - gyakorlatban is ervenyesiilo - felfogasban az orszagos torvenyhozas jogaival rendelkezik helyi szinten. Igaz, ez a hataskor a XX. szazadban altalanos jogelvek szerint csak torvenyes keretek kozott, magasabb szintii jogforrasokkal tartalmi osszhangban, vagy a szabalyozatlan helyi viszonyok rendezesere gyakorolhato. A miskolci megfogalmazas arnyalt, hiszen 95

ebben a vonatkozasban kiilonbseget tett a testiileti hatarozat es a minosftett jogi ervenyu szabalyrendelet kozott. A hatarozatok es szabalyrendeletek vegrehajtasanak jogosultsaga kepezi a harmadik onkormanyzati reszjogositvanyt. A szabalyrendelet ebben is kovette a torvenyt: a hatarozatok realizalasanak jogosultsagat helyi feladatnak tekintette. Az allami feliigyelet szigorodasa, az intezendo iigyek szamanak szaporodasa miatt ezt a hataskort Miskolc is csak nagy nehezsegek aran ttidta gyakorolni. A sajat dontesek helyi vegrehajtasanak fontos eszkoze volt a szabad tisztviselo-valasztasi jog. Ez a jog Miskolc eseteben sem volt teljes: a torvenyhatosagi foorvost, leveltarost, a szamvevoseg szemelyzetet a foispan elethossziglan nevezte ki. A szabalyrendelet az onkormanyzati reszjogositvanyok koziil utolsokent emliti a penziigyi autonomiat. Eszerint a varos 7/az onkormanyzat es kozigazgatas koltsegeit megallapftja, azok fedezeterol gondoskodik". Ez a hataskori elem volt a legbizonytalanabb, hiszen az onkormanyzat sajat iigyeinek anyagi fedezetet is csak allami tamogatassal volt kepes fedezni. A varosi szervezet - onkormanyzati jellegen tuli - masodik markans jogosftvanya volt, hogy a kormannyal kozvetleniil erintkezett. Ez a jog lehetove tette, hogy a miniszterek esetleges tiilhatalmi torekvesei, a merteken es indokolton tuli agazati erdekekkel szemben kormanytamogatast, vedelmet kapjon. A jogkor azt is lehetove tette, hogy a varosi testiilet - az allam erdekeit kepviselo - foispannal szembeni esetleges fenntartast megfogalmazhassa, es kozolhesse a kormannyal. A varos torvenyhatosagi bizottsaga - a szabalyzat szerint - ^gyakorolja az allami kozigazgatas kozvetiteset". Ez a kifejezes az 1870: 42. tc. bizonytalan elvi alapon allo fordulatat vette at. Eszerint az onkormanyzat olyan allami feladatot is ellatott, amelyek egyebkent nem tartoztak a helyi erdekii feladatok koze. Vegezetiil - negyedik, jelleget meghatarozo feladatkent - a varos,,ezeken feliil egyeb kozerdekii, sot orszagos iigyekkel is foglalkozhat, azokat megvitathatja, azokra nezve megallapodasait kifejezheti, a tobbi torvenyhatosaggal es a kormannyal kozolheti es kerveny alakjaban a torvenyhozas barmelyik hazahoz kozvetleniil felterjesztheti." A szabalyzati szoveg a torvenyhatosagok regi, 96

nagy reszben a rendi korban gyakorolt politikai jogositvanyait rogzitette. A varosi szabalyrendelet hatalya kiterjedt a varos teriileten lako, vagy tartozkodo minden szemelyre, es a varosban, annak teriileten letezo minden vagyonra. A helyi szinten torvenyi erovel biro statutum meghatarozta azokat a hatosagokat is, arnelyek a lakosok, es a vagyon feletti jogokat gyakoroltak, illetve amelyek kotelesek a meghatarozott szolgaltatasok biztositasara. Ezek kozott elso helyen all a torvenyhatosagi bizottsag, amely a torvenyhatosag,,egyetemenek kepviseletet" latta el. 230 A torvenyhatosagi kisgyiiles 1930-tol miikodo testiilet volt, mig a kozigazgatasi bizottsag, a polgarmester es az arvaszek a dualista rendszer bevalt intezmenyeikent szolgaltak Miskolc onkormanyzatat is. A torvenyhatosagi bizottsag osszetetele A varosi onkormanyzat legfontosabb szerve a torvenyhatosagi bizottsag volt. A ket vilaghaboru kozotti kozigazgatasi reformmunkalatok eredmenyekent az 1929: 30. tc. orszagosan megvaltoztatta szervezeti rendjet es szemelyi osszetetelet egyarant. Az ujjaalakult torvenyhatosagi bizottsag letszama 138 volt. A miskolci 6nkormanyzati testiiletbe is 6t jogcimen lehetett tagsagi jogot kapni. Az elso szemelyi korbe tartoztak a legtobb adot fizetok koziil valasztott tagok. A torveny szakltott a nyers virilizmusnak nevezett korabbi rendszerrel, amely szerint a legtobb adot fizetok adooszszegiik nagysaga szerinti sorrendben keriiltek a testiilet tagjai koze. Ettol kezdve a legtobb adot fizetok maguk koziil valasztottak bizottsagi tagot, Miskolcon 48 szemelyt. A legtobb ado fizetok nevsoranak osszeallitasa az egyik legfontosabb szervezesi teendo volt 1929-ben. A beliigyminiszter bizalmas leirata szerint 231 a lista keszitesenel szamftasba veendo adok: a foldado, a hazado, az altalanos kereseti ado, az alkalmazottak kereseti adoja, a fold- es hazado utan kivetett kozsegi potado. 230 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920.1. dob. 2/8. SZSZ 5.. 231 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 4. p. 97

A masodik kategoriaba az osszes valasztok koziil valasztott 48 torvenyhatosagi bizottsagi tag keriilt. 232 A harmadik szemelyi kor osszetettebb volt. Az - ezen beliili - elso alkategoriat a szakszeriiseg kepviseletere hivatott (tobbnyire a decentralizalt allami szervek vezetoibol allo) szemelyi csoport jelentette. Ezen az alapon kapott kepviseleti jogot a magyar kiralyi penzugyigazgato, a kiralyi gazdasagi feliigyeloseg Miskolcon nuikodo vezetoje, a tankeriileti foigazgato, a kiralyi tanfeliigyelo, a magyar kiralyi allamrendorseg miskolci kapitanysaganak vezetoje, a magyar kiralyi erdoigazgatosag hivatali fonoke, a torvenyhatosagi magyar kiralyi allatorvos es az Orszagos Tarsadalombiztosito Intezet miskolci keruleti penztaranak iigyvezetoje. A masodik alkategoriat az egyhazakba szervezett felekezetek kepviseloi kepeztek. Eszerint a miskolci romai katolikus vallasfelekezetek ket lelkesszel, a reformatus es izraelita egyhazak egy-egy kepviselhettek magukat a varosi hatalomban. A harmadik alkategoriaba tartozok szervezetiik erdekkepviseletet gyakoroltak a tesriiletben. Ilyen, korporacios kepviselettel rendelkezett az iig^edi, a kozjegyzoi kamara, a mernoki kamarak, az Orvos Szovetseg miskolci fiokjanak egy-egy, a Kereskedelmi es Iparkamara hat, a Mezogazdasagi Bizottsag, a Vitezi Szek es az Orszagos Tarsadalombiztosito Intezetenek egy-egy megvalasztott kiildotte. A negyedik testiiletkepzesi (fo)kategoriaba tartozott az 1929: 30. tc. 5. -a alapjan megvalasztott harom orokos torvenyhatosagi bizottsagi tag. A torvenyhatosagi bizottsag - a kijelolo bizottsag javaslata alapjan - Bulyovszky Gusztavot, dr. Kiircz Jakabot, es Lichteinstein Laszlot valasztotta meg orokos tagga. 233 Vegezetul - otodikkent - a hivatali allasuk alapjan keriiltek a szavazati joggal 232 A valasztasok helyi elokesziileteirol Miskolc thjf. Varos torvenyhatosagi bizottsaganak 1929. evi Julius 15-en tartott rendes kozgyuleseben folvett jegyzokonyv 169. kgy 1929/24. 652. szamu hatarozata. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 169, 170,171, 172, 228, 229, 230 kgy/1929. a- 1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 172 kgy./24. 650 ki 1929. A kijelolo bizottsag (torvenyhatosagi bizottsag altal valasztott) tagja Galffy Ignac es dr. Sugar Gyula volt. A testuletbe a foispan dr. Molnar Gyulat es Vidats Janost, a polgarmester dr. Glos Karolyt es dr. Kormos Gezat delegalta. A testulet mandatuma az uj torvenyhatosagi bizottsag megalakulasaval megszunt. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 173 kgy./23. 269.1929. 98

rendelkezo toyvenyhatosagi bizottsagi tagok koze a polgarmester, a helyettes polgarmester, a fojegyzo, ket varosi tanacsnok, ket arvaszeki iilnok, a tiszti foiigyesz, a tiszti foorvos, a varosi mernoki hivatal vezetoje es a foszamvevo. 234 Torvenyhatosagi valasztojog es valaszthatosag A hatalyos szabalyozas szerint torvenyhatosagi valasztojoga volt annak, aki az orszaggyiilesi kepviselovalasztoknak a torvenyhatosagi valasztas evere ervenyes miskolci nevjegyzekeben szerepelt, es legalabb hat eve Miskolc teriileten lakott, vagy ott volt lakasa. A torvenyhatosagi bizottsag tagjava csak azt a ferfit lehetett megvalasztani, illetoleg erdekkepviselokent kikiildeni, akinek a valasztas idopontjaban valasztojoga volt, a 30. eletevet betoltotte, barhol barmilyen egyenes adot, vagy Miskolcon kozsegi adot fizetett, es frni-olvasni is tudott. Az elobb felsorolt feltetelek mellett az osszes valasztok valasztasa alapjan meg lehet valasztani azt a not is, aki a kozepiskolat elvegezte, vagy akinek ezzel egyenlo ertekii iskolai kepzettsege volt. A legtobb adot fizetok csoportjaban azt is meg lehetett valasztani, aki nem lakott Miskolc teriileten A szervezesi szabalyrendelet meghatarozta a valasztojogot kizaro okokat, es szabalyozta az osszeferhetetlenseg eseteit is. Eszerint Miskolc torvenyhatosagi bizottsaganak nem lehetett tagja, aki a varosnak, a varos valamelyik intezetenek, kozintezmenyenek, kozmuvenek, iizemenek vallalkozoja vagy szallftoja, vagy ezek alvallalkozoja volt, ide ertve azt is, aki masnak adott megbizas alapjan tenylegesen szolgaltatott, vagy szallitott. Nem lehetett az 6nkormanyzati testiilet tagja, aki a varosi javak berloje vagy haszonberloje, ha az evi berosszeg az ezer pengo erteket meghaladta, tovabba aki a varostol barmilyen illetmenyt kapott. Osszeferhetetlen helyzetbe keriilt a torvenyhatosagi bizottsag azon tagja, aki a foispannal, a varos hatosagainal, iizemeinel vagy vallalatainal sajat, vagy mas iigyeben, vagy erdekeben olyan mo- 234 Miskolc thj. Varos szervezeti szabalyrendelete. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 1. dob. 2/8. 99

don, okbol vagy celbol jart el, amely a koztisztessegbe iitkozott. Nem jarhatott el kepviselokent tovabba, aki a varos erdekeit kozvetlemil vagy kozvetve erinto vagyoni termeszetii iigyben ugyvedkent, megbizottkent vagy kepviselokent a torvenyhatosagi bizottsaggal szemben jart el. A legtobb adot fizetok csoportjat a nevjegyzekbe felvett legnagyobb adofizetok valasziottak. A valasztokat az adoosszeg nagysaganak sorrendjeben harom egyenlo csoportba kellett osztani. Minden csoportbol a legtobb ado fizetok koziil valasztando tagok harmadreszenek megfelelo szamu tagot kellett valasztani, akiket a legtobb adot fizetok nevjegyzekebe felvett osszes valasztok egyiittesen valasztottak. A legtobb adot fizetok korebol torteno valasztasnal a valasztojog gyakorlasa kotelezo volt. Aki szavazasi kotelezettsegenek teljesiteset igazolatlanul elmulasztotta, a legkozelebbi valasztasnal nem szavazhatott, es a torvenyhatosagi bizottsag tagjava sem valaszthattak meg. 235 Torvenyhatosagi vdlasztokerilletek A torvenyhatosagi valasztokeriiletek teriileti beosztasat, es az egyes valasztokeriiletekben valasztando torvenyhatosagi bizottsagi rendes tagok, valamint pottagok szamat a torvenyhatosagi bizottsag allapftotta meg. 236 A belugyminiszter 1929. junius 28-an kelt, Miskolc foispanjahoz crmzett bizalmas leveleben reszletes iranymutatast adott a valasztokeriiletek kialakftasahoz. Csatolt egy szabalyrendelet-rnintat is, amelybol - a kozigazgatas rendezeserol szolo 1929: 30. tc. 10. -aval osszhangban - kideriil, hogy a szavazas az orszaggyiilesi valasztasokra megallapitott szavazokoronkent tortenik. Ebbol kovetkezett, hogy ugyanazon szavazokor nem oszthato tobb reszre, tehat egyes reszei nem juthatnak kiilonbozo valasztokeriiletekbe, es a szavazokorok hatarai sem szelhetik a valasztokeriiletek hatarait. 235 A legtobb adot fizetok valasztasi eljarasa a belugyminiszter ur altal kiadott 3000-1929 B.M., es a 3644-1929.B.M. szamu rendeletekben szabalyozott modon tortent. 236 A kozigazgatas rendezeserol szolo 1929: 30. tc. vegrehajtasa. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 170 kgy./1929. 100

A bizalmas leirat javasolta, hogy ahol a valasztok nagy szama miatt tobb valasztokeriiletet kell kialakitani, a valasztokeriiletek varosreszek es utcak szerint is meghatarozhatok. Legcelszeriibbnek velte a varosi valasztokeriileteket a beletartozo orszaggyiilesi kepviselovalasztasokra megallapitott szavazokb'rok felsorolasaval megallapitani. A valasztokeriiletenkent valasztando rendes tagok szamat paros szamban kellett megallapitani, mert a tagok fele reszenek otevenkent ki kellett lepnie. A pottagok szama paratlan is lehetett, rniutan a pottagok rnegbfzatasa otevenkent egyszerre sziint meg. 237 Az I. szamu valasztokeriiletet az 1. szaimi szavazokor teriilete (Szechenyi urea) es az 5. szavazokor (Arany ]., Szemere B., Kolcsey F. utcak, Szent Imre herceg ter paratlan oldal 1-5-ig szamozott hazai es a Zoldfa utca) ide tartozo reszei kepeztek. A valasztokeriiletben hat rendes es harom pottagot valasztottak. A valasztokeriilet elnoke dr. Hollander Bela, helyettese dr. Racz Gyorgy volt. A II. szamu torvenyhatosagi valasztokeriilet elnoke dr. Kereszy Barna, helyettes elnoke Lazar Otto volt. Teriilete a 2. szamii orszaggyiilesi szavazokorre (Arpad utca paros oldala, a Batthyanyi, Bizony Akos, Deak Ferenc utcak, Deak ter, Fazekas, Jokai, Kossuth, Paloczy, Patak, Szent Ferenc, Tarkanyi utcakra, a Werboczy utca paratlan oldalanak 1-27-ig tarto reszere, paros oldalanak 2-26-os hazaira) tovabba a 3. szavazokor teriiletere: gr. Apponyi Albert, Bethlen Gabor utcak, Buza ter, Debreczeni Daniel, Horvath Lajos, Kazinczy Ferenc, Nyar, Osz, dr. Szentpaly Istvan es Tel utcakra) terjedt ki. Ebben a korzetben is hat rendes es harom pottagot valasztottak. A III. valasztokeriilet kisebb teriiletu volt, ezert ebben negy rendes es ket pottagot valasztottak. Ebben a kozjogi egysegben dr. Greutter Antal felelt a szavazas torvenyessegeert, helyettese Pores Kalman volt. Teriiletileg a 6. szavazokor teriiletet (Csengey Gusztav utca, Erzsebet ter, Kalvin, Mindszent, Papszer, dr. Racz Gyorgy, Rakoczy, Remenyi utcak, Szent Imre herceg ter, a Toronyalja utca paratlan oldalat 1-61-ig, paros oldalat, az Urak utcaja paratlan oldala 1-21-ig terjedo reszet es paros oldalarol a 2. sz. hazat), tovabba 2 -" A bizalmas leirat: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 101

19. szamu szavazokort (Dioszeghy Gyorgy, Gyongyvirag, Iranyi, Megyesalja, Nefelejts, Sorhaz, Teleky, Tompa utcak, Toronyalja utca paratlan oldal 63-tol vegig, az Urak utcaja paratlan oldal 23-tol, paros oldal 4-tol vegig) fogta at. A IV. szamu valasztokeriilet elnoke Galffy Ignacz, helyettese dr. Rochlitz Dezso volt. Ide tartozott a 7. szamu szavazokor teriilete, a Dayka Gabor utca, a Horthy Miklos ter, a Hunyadi utca paratlan oldala 1-21-ig, 43-tol 45-ig, a paros oldala vegig, es a Kun Jozsef utca. Ebbe a keriiletbe soroltak a 15. szavazokor lakosait, a Bedegvolgy, a Hunyady utca paratlan oldala 23-tol 41-ig es a 47-tol vegig, Major, Pacsirta, Szepessy, Tizeshonved, Tot utcak es a Werboczy utca paratlan oldala 29-tol, paros oldala 28-tol vegig lakokat. A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. Az V. valasztokeriiletet a 8. es 9. szavazokor kepezte. Ennek megfeleloen eloszor a Czukrasz, Esztergalyos, Gillanyi, Gubas, Kalapos, Karpitos, Kovacs, Komuves, Lakatos, Meszaros, Molnar, Petofi, Rostas, Szatocs es Worosmarthy utcak, tovabba az Acs, Asztalos, Badogos, Bern, Bocskay, Bodnar, Borbely, Csizmadia, Frangepan, Kinizsi, Kont, Martinovics utcak, Soltesz Nagy Kalman paratlan oldala 11-tol 55-ig, paros oldala 10-tol 62-ig, es a Zrinyi utca valasztojoggal rendelkezo lakoi valasztottak negy rendes es ket pottagot. A valasztast dr. Putnoky Bela valasztokeruleti elnok es helyettese, Holz Gyula vezette. A VI. valasztokeriilet egyik reszet a 10. szavazokor teriilete (Borsvezer utca paratlan oldala 3-tol, paros oldala 6-tol, Gizella utca, Hadirokkantak utcaja, Josika utca 5-tol, Margit, Melinda utcak, Rakosi Jeno utca paratlan oldalarol az 1, 5-17, 21-35, 41-55, 59-69 es 73-111-ig terjedo hazak, Sarolta es Vilma utca) adta, masik resze a 11. szavazokor (Alkotmany, Bajza, Franklin, Guttenberg, Gyongyossy, Kisfaludy, Lenke, Dr. Marko Laszlo utcak, MAV telep, Toth Pal es Vadnay Karoly utcak) lakosaibol allt. A valasztokeriilet elnoke dr. Rock Aladar, a helyettes elnok Razso Imre volt. A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. A VII. sorszamu valasztokeriilet elnoke dr. Kiircz Jakab, helyettese dr. Ditroi Nandor volt. Ez a keriilet is ket reszbol allt. Ide tartozott a 13. szavazokor teriilete, az Eperjesi, Golya utcak, Gomoriter, Kassai, Kolozsvari, Pallos, Pozsonyi utcak, Szentpeteri kapu, 102

Temesvari, Temetoalja utcak, Tetemvarter, Tetemvar (pincesor). Kiilso teriiletkent az Arnoti oldal, Berek, Bibik, Farkasszog, Fecskeszog, Harasztalja, Ivan domb, Kakashegy, Kisbugyik, Kisfoldek, Kozepdiilo, Nadszog, Nagyasvany, Nagybugyik, Ortas, Orvenyszog, Perbulykoz, Rakottyas, Rozsas, Saj'ontiili diilo, Sajorajaro, Sajoszog, Szephegy, Soskashat, Teglagyar, Ujvasarter, Vardomb, Veresbugyik, Zsebe varosresze. A valasztokeriilet kiegesziilt a 14. szavazokorhb'z tartozo teriiletekkel (Arok utca, Arpad utca paratlan oldala, Attila utca, Babonyi berc, Babonyiberc-sor, Csermely, Fabian utcak, Forrasvolgy, Kozdomb, Matyas kiraly, Szent Gyorgy, Tinody, Toldy utcak. Kiilso terulet: Alsobabonyiberc, Babonyiberc, Forrasvolgy, Kozepbabonyiberc, Kiskobanyaalja). A keriiletben hat rendes es harom pottagot valasztottak. A VIII. miskolci valasztokeriilet is ket reszbol allt. A torvenyhatosagi bizottsag ide sorolta a 4. szavazokor teruletet. Ennek megfeleloen itt szavaztak a Baross Gabor utca paros oldala, Bessenyoi lit a regi barornvasarterig, Borsvezer utca 1., 2. es 4. szamu hazak, Fiirdo utca (Halasz parcellak), Josika utca 1. es 3. szamii hazak, Katalin, Laktanya, Lichteinstein Jozsef utcak, Munkacsy utca, Rakosi Jeno utca paratlan oldalarol a 3., 19., 37., 39., 57., 71., 113-tol 119-ig sz. hazak a paros oldal teljesen, Soltesz Nagy Kalman utca paratlan oldala 1-tol 9-ig, paros oldala 2-tol 8-ig, Telegdy, Gr. Tisza Istvan utcak, Vasarteri lit, Vay lit paratlan oldala 1-tol 21-ig, paros oldala 2-tol 24-ig es a Zsolczai kapu lakosai. A keriilet kiegesziilt a 12. szavazokor teriiletevel. (Akacz, Almos, Balassa utcak, Baross Gabor utca paratlan oldala, Bessenyoi lit a regi baromvasartertol kifele, Boldva, Botond, Bulcsu, Buzogany, Csokonai, Fovenyszer, Gvadanyi, Harmat, Hernad, Huba, Huszar, Kartacs, Lehel, Levente utcak, Miskolc szernelypalyaudvar, Pazsit, Rendezo palyaudvar, Rozsa, Sajo, Sik utca, Szegfii, Szekeresz, Szinva, Tass, Tiizer, Uteg utcak, Vay lit paratlan oldala 23-tol, paros oldal 26-tol vegig, Vay liti telep. Kiilso teriiletkent: Alsopast, Hosszupastrajaro, Kisfovenyszer, Nagyfovenyszer, Rovidpastrajaro, Szinvaszog, Szirrnai oldal, Ujosztas, Zsolczai oldal). A keriiletben dr. Forgacs Rezso elnok, es Molnar Kalman helyettes elnok kozremukodesevel hat rendes es harom pottagot valasztottak. 103

A IX. valasztokeriilet elnoke dr. Magashazy Bela, helyettese Vertessy Sandor volt. Magaban foglalta a 16. szavazokor teriiletet (Agnes, Andor, Aranka, Bathori Istvan, Bela utcak, Bodosor, Ferencz utca paratlan oldala 13-tol, paros oldal 12-tol vegig, Geza ut a Gyori kaputol vegig, Gyori kapu, Gyula u. paratlan oldala 15-tol, paros oldala 2-tol vegig, Hatar, Ilona, Jozsef, Kalman, Karoly, K6- poros, Maria, Pal, Szent Anna, Terez utcak, Zoltan ut a Gyori kaputol vegig. Kiilso teriilet: Agazat-oldal, Agazat-teto, Also-bedegvolgy, Bandzsalgo, Bedegvolgy, Bikas-agazat, Bodoalja, Bodohegy, Bodoteto, Bunda, Csattos, Csoto, Darvas, Felso-bedegvolgy, Foagazat, Galagonyas, Geller, Istenhegy, Kartyas, Kisagazat, Kiskanas, Kiskerekhegy, Kiskobanya, Kozepagazat, Kozepbedegvolgy, Margitta, Nagyagazat, Nagykanas, Nagykerekhegy, Papa, Papateto, Pocem, Szabadka, Szabadkateto, Varboi piac), es a 17. szavazokor utcait (Aba, Acel, Apaffy, Barcsay, Bercsenyi, Bokreta, Damjanich, Dobo, Fern, Ferencz utca paratlan oldala 1-tol 11-ig paros oldala 2-tol 10-ig, Geza utca a Gyori kapuig, Gyar ut, Gyula utca 1-tol 13-ig, Herrnann Otto, Hold, Hutas, Kallo, Kavics, Klapka, Koho, Lovagda, Nap, Rez utcak, Ruzsini ut, Saletrom, Szovo, Tatar, Thokoly, Vas, Wesselenyi utcak, Zoltan lit paratlan oldala 1-tol vegig, paros oldala 2-tol 16-ig). A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. A X. valasztokeriilet elnoke a kivalo jogakademiai tanar, dr. Hacker Ervin, helyettese Kenyeres Pal volt. A keriilet reszet alkoto 18. szavazokor utcanevei ma is ismerosek: Avasalja, Barsony Janos, Csalogany utcak, Danivolgy, Deryne, Domb utcak, Felsoavas (pincesor), Fiizes, Gero utcak, Muszkasoldal, Nagyavas (pincesor), Nagy Sandor, Szent Istvan, Vaszonfeherito utcak. Kiilso teriiletkent csatlakozott a keriilethez Alsoruzsin, Avasteto, Csermoke-oldal, Dobogo, Felsokalloszer, Felsoruzsin, Kozepruzsin, Magashegy, Mendikas, Muszkasoldal, Nyirjes, Oromhegy, Oromhegyteto, Regi akolsor, Rokalyuk, Ujallomas, Vargaoldal es Zsidobanat. A negy rendes es ket pottagot valaszto keriilet masik reszet a 20. szavazokor (Albori, Gr. Andrassy Gyula utcak, Balogh Adam utca 1-tol 15-ig es 2-tol 22-ig, Bezeredy, Bottyan Janos utcak, Csabai kapu, Dobozy Mihaly u. 1. es paros oldala teljesen, Dugonics ut 1-tol 9-ig es 2-es szam, Eotvos, Eszterhazy, dr. Farkas Jeno, Farkas Ka- 104