1 Beszámoló a Klebelsberg Kunó Ösztöndíjjal vatikáni és római gyűjteményekben 2015. október 1. november 30. között megvalósított kutatóútról Martí Tibor (MTA BTK TTI, tud. munkatárs) 1. Korábbi kutatások, kutatástörténet a kitűzött cél és az elért eredmények 2. A kutatott levéltárak és gyűjtemények bemutatása 3. Az átnézett anyag ismertetése, feldolgozási és további kutatási lehetőségek 4. Tételes jegyzék 1. Korábbi kutatások, kutatástörténet a kitűzött cél és az elért eredmények Vatikáni és római levél- és kézirattári gyűjteményekben megvalósított kutatóutam során elsősorban XVII. századi bécsi nunciusi jelentések spanyol követekre vonatkozó információit tanulmányoztam. Munkám elsődleges célja az volt, hogy a XVII. sz. első felében működő legjelentősebb bécsi spanyol követek (Oñate gróf, 1617 1624, Ossona gróf, 1624 1629, és Castel Rodrigo márki, 1648 1656) császári udvarban kifejtett működéséről olyan információkkal egészíthessem ki a korábban Spanyolországban feltárt forrásanyagot, amelyek segítségével publikációimban árnyalt és részletes módon mutathatom be a fenti követek pályáinak bécsi szakaszait. Kutatásaim eredményét több, idegen és magyar nyelvű publikációban fogom feldolgozni. Korábbi és újabb, egészen friss nemzetközi kutatások 1 alapján tudjuk, hogy e követek (Don Guillén de San Clemente, 1595 1609; Baltasar de Zúñiga, 1609 1617; Oñate gróf, 1617 1624, ill. 1634 1637; Ossona gróf, 1624 1629; Mirabel márki, 1630; Tursi hercege, 1632; Castañeda márki, 1632 1641; Terranova herceg, 1643 1648; Castel Rodrigo márki, 1648 1656) a XVII. század első felében igen jelentős befolyásra tettek szert a császári udvarban: a Habsburg Monarchia vezető politikusait, köztük a Titkos Tanács tagjait a XVI. század második felétől egyre tudatosabban felhasznált diplomáciai eszközökkel (különböző ajándékokkal és évdíjakkal, az aranygyapjas rend adományozásával, a spanyol katonai lovagrendekbe való felvétellel stb.) megnyerték, bizonyos időszakokban az udvaron belül ún. 1 Pl. Friedrich EDELMAYER: Söldner und Pensionäre. Das Netzwerk Philipps II. im Heiligen Römischen Reich. Wien München 2002.; Rubén GONZÁLEZ CUERVA: Baltasar de Zúñiga. Una encrucijada de la Monarquía Hispana (1561 1622). Polifemo, Madrid, 2012. (Colección La Corte en Europa, 9.); Pavel MAREK: Patronagepolitik der spanischen Könige Philips II. und Philips III. am Prager Kaiserhof, in: David Schriffl Niklas Perzi (Hg.), Schlaglichter auf die Geschichte der Böhmischen Länder vom 16. bis 20. Jahrhundert. Ausgewählte Ergebnisse zu den österreichisch-tschechischen Historikertagen 2006 2008, Wien Berlin 2011, 37 44; Pavel MAREK: Figuras de los embajadores y estrategias clientelares. Universidad Karolina de Praga, Editorial Karolinum. Praga, 2013.
2 spanyol párttá (facción española) szervezték. Kialakították és fenntartották a Szent Római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiájának területén a spanyol uralkodó kliensrendszerét. A legfőbb egyházi és világi méltóságokkal köztük a mindenkori magyar nádorral és esztergomi érsekkel fenntartott kapcsolataikkal elsődleges céljuk a dinasztikus érdekek érvényesítése, a katolicizmus erősítése, és különböző diplomáciai-katonai-politikai célok (pl. összhabsburg katonai fellépés Németalföldön, Észak-Itáliában, egységes diplomáciai fellépés adott esetben magával a pápával, VIII. Orbán pápával szemben) elérése volt. Jelenlétük a birodalmi gyűléseken és a magyar, valamint a cseh korona országainak központi rendi gyűlésein a spanyol Habsburgok befolyásának növelését és a spanyol uralkodó és államminiszterei (közülük a legjelentősebb Olivares gróf-herceg) politikai érdekeik érvényre juttatását célozta. A spanyol követeknek a császári udvarban kifejtett tevékenységéről saját jelentéseiken kívül több más, az udvarban tartózkodó személy beszámolt feljegyzéseiben, illetve diplomaták esetében jelentéseikben. Ezek közül kimagasló jelentőségű források a pápai nunciusok által Rómába küldött jelentések. E források egy része, a római Német Történeti Intézet ismert forráskiadvány-sorozatának ( Nuntiaturberichte aus Deutschland ) köteteiben nyomtatásban is hozzáférhető; az általam a kutatóút során átnézett források azonban legnagyobb részben kiadatlanok. Noha a hazai és a nemzetközi kutatás számára e nunciusi jelentés-sorozatok magától értetődően már régről ismertek és napjainkig gyakran kutatott, fontos forrás-együttesek, a bécsi spanyol követek tevékenységének vizsgálata az általuk írt jelentések, valamint a nunciusi jelentéseknek a követek személyére vonatkozó információinak fényében új módszerrel, széles forrásbázisra alapozott, új eredményeket ígérő kutatást jelent. Ennek a kutatásnak egyik első eredménye a spanyol Habsburg-ág bécsi követének az 1625. évi soproni diétáról írt jelentéseinek kiadása, 2 illetve a követ (Francisco Moncada, Ossona gróf) császári udvarban töltött éveit (1624 1629) feldolgozó tanulmány lesz. 2. A kutatott levéltárak és gyűjtemények bemutatása Kutatási tervemnek megfelelően a megpályázott két hónap alatt a megnevezett követekkel egy időben Bécsben tartózkodó nunciusok (elsősorban Carlo Caraffa, 1621 1628 és Camillo Melzi (1644 1652), illetve részben Scipione Pannochieschi d'elce (1652 1658) bécsi nunciusoknak a Vatikáni Titkos Levéltárban, valamint a Vatikáni Apostoli Könyvtár nunciusi iratanyagokat őrző sorozataiban található jelentéseit tanulmányoztam, illetve néztem át bizonyos időszakokra vonatkozóan, különös tekintettel az 1625. évi soproni országgyűlés előzményeire és időszakára, valamint Camillo Melzi bécsi nunciusi éveire vonatkozóan. A Vatikáni Titkos Levéltárban (ASV) és a Vatikáni Apostoli Könyvtárban (BAV) a nunciusi jelentéseken kívül kutattam az Államtitkárságnak (Segretaria di Stato) a nunciusi jelentésekre 2 Kéthónapos ösztöndíjas tartózkodásom első részében célzottan végeztem kutatásokat az 1625. évi soproni királyválasztó- és koronázó országgyűlés évfordulója alkalmából Sopronban rendezett Rendiség és parlamentarizmus a helyi és az országos politikában a 17 20. században Sopron város analógiáján c. konferencián (2015. december 8.) tartott előadásomra ( Az 1625. évi soproni országgyűlés a Habsburg-dinasztia spanyol ágának szemével: Ossona góf bécsi (spanyol) követ jelentései ) készülve.
3 adott válaszait is. Az 1625. évi soproni diéta időszakában a két Habsburg-ág kapcsolatának jobb megismerése céljával tanulmányoztam a madridi nuncius (Giulio Sacchetti) 1624 és 1625 között keletkezett jelentéseit. Az Államtitkárság Germania és Spagna sorozatainak megfelelő kötetein kívül más fondok (pl. Fondo Pio) iratait, valamint a bécsi nunciatúra levéltárának iratait is kutattam. Camillo Melzi bécsi nunciusi működésének időszakára vonatkozóan kutattam a Konzisztoriális Levéltár sorozatai közül a Konzisztoriális Kongregáció (Congregatio Consistorialis) üléseinek jegyzőkönyveit (Congregationis Concistorialis Acta), valamint a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek (processi informativi) közül néhány magyar püspök (pl. Hoffmann Pál) processzusát. Az ASV és a BAV gyűjteményeiben végzett munkát hasznosan tudtam kiegészíteni a római Állami Levéltárban (Archivio di Stato), a Giustiniani család levéltárában található Savelli-levéltár iratainak kutatásával. Utóbbi iratanyagba való betekintés lehetővé tette számomra, hogy a korszakban ne csak a pápai Államtitkárságra beérkező jelentéseket, hanem a római császári követnél (Paolo Savelli) összefutó, Madridból és Bécsből egyaránt érkező információkat is tanulmányozhassam. Utóbbi tájékozódást idő hiányában csak megkezdeni tudtam. Kutatásaimat értékes módon segítették a dr. Molnár Antallal, a Római Magyar Akadémia igazgatójával, Prof. Silvano Giordanoval (Pontifica Università Gregoriana) és Németh Andrással (BAV) folytatott konzultációk, valamint (ösztöndíjas) kollégámmal, Mihalik Bélával folytatott eszmecserék. Római és vatikáni levéltári tájékozódásomat nagymértékben segítette a Vatikáni Apostoli Könyvtárban és a különböző római kulturális-tudományos intézetek könyvtáraiban (École française de Rome; Biblioteca dell'istituto dell'enciclopedia Italiana; Biblioteca de la Escuela Española de Historia y Arqueología en Roma-CSIC) hozzáférhető szakirodalom, valamint az MTA-PPKE BTK Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport honlapján keresztül elérhető, meghatározó jelentőségű publikációs gyűjtemény. Az alábbiakban intézményenként és a kutatott sorozatok, fondok, állagok szerint elkülönítve adok áttekintést a kutatott levéltárakról és gyűjteményekről (külön felsorolva az általam kutatott köteteket, ill. raktári egységeket), ezt követően pedig ismertetem az átnézett anyagot. I. Archivio Segreto Vaticano (ASV) 1. Államtitkárság (Segretaria di Stato) Germania: a) Germ. 115: Carlo Caraffa bécsi nuncius chiffréi, 1623-1625; b) C. Caraffa és C. Melzi közötti időszakból: Germ. 134 (1637.12.-1638.5.8.); c) Camillo Melzi bécsi nuncius (1644-1652) jelentései (Bécsből 1652. szeptemberben távozott): Germ. 140, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150; és az Államtitkárság válaszai: Segr. di Stato, Germ. 26A 3, 29 4 Spagna: 3 Lettere al nunzio di Germania 1613 1634. 4 Lettere scritte a mons. nuntio in Vienna. Reg. lett. della Segr. al nunzio all Imperatore, dal 19 novembre 1644 al 9 gennaio 1652, ff. 2-173.
4 Spagna 63: Reg. diverse Nuntio in Spagna da dicembre 1623 fin a febbraio 1626 levéltárai) 2. Archivi delle rappresentanze pontificie (A pápai diplomáciai képviseletek Vienna (A bécsi nunciatúra levéltára Archivio della Nunziatura a Vienna) nr. 17 (1644 1656) Camillo Melzi anyaga a nunciatúra levéltárán belül 3. Fondo Pio (Carlo di Savoia, card.) Fondo Pio 194: Sacchetti madridi nuncius működéséről Legatione del Sig. Card. Sacchetti (1624): a kötet rövid leírása: Viaggio (fol. 1), Instruttioni (fol. 32), Consulta di Stato di Spagna (fol. 51), [ ] Capitulatione per la Valtellina (fol. 69), Brevi del Papa (fol. 75) Fondo Pio 196: A madridi nuncius (Giulio Sachetti) madridi nunciusi időszakának (1624-1626) összefoglaló leírása Fondo Pio 212: Relazione della Nunziatura di Germania di mons. d Elci, 1652-1657, ff. 3-164. II. Biblioteca Apostolica Vaticana (BAV) Barberiniani latini (BL): Ascanio Gesualdo (BL 6924 [1618] 6925 [1.9.1618 9.5.1621]) és Carlo Caraffa bécsi nunciusok jelentései: 6924, 6925, 6936 (1625), 6937 (1625.4.5.-1625.10.22), 6938 (1625.3.-1625.7.), 6939 5, 6940, 6941, 6942, 6948, 6949 (1626), 6950 (1627) 6 Boncompagni-Ludovisi gyűjteményből kutatott kötetek: E.93 (1627-1628), E.94 (1629) 7, fol. 48: Oñate gróf levele Ludovisi bíboroshoz (Genova, 1629. jan. 6.); fol. 70: Ferdinánd bíboros-infáns Ludovisi bíboroshoz (Madrid, 1629. márc. 8.) 5 Carlo Carafa, Vescovo d Aversa, nuncio all Imperatore. Lettere in piano alla Segretaria di Stato, presiduta dal Card. S. Onofrio, dal 6. agosto al 31. Decembre 1625; e varie lettere de memo Nunzio in fine a D. Taddeo Barberini dal 15. febbraio al 19. Novembre 1625. Più una lettera a Torquato Conti del 31. Dec. 1625. 6 Csak az általam kutatott kötetek szerepelnek a felsorolásban; Caraffa nuncius jelentései: BAV, BL 6929-6941 7 Lettere scritte al Card. Ludovico Ludovisi dall anno 1623 fino all anno 1632. Sign.: E.84 E.99; ebből az E.93. és az E.94 jelzetű köteteket kutattam.
5 III. A spanyolok római nemzeti temploma (Santa Maria in Monserrato degli Spagnoli / Santa María de Montserrat de los Españoles) és a hozzá tartozó könyvtár kéziratos anyagában végzett hungarika-feltárás első eredményei IV. Archivio di Stato di Roma Archivio Giustiniani (Giustiniani család levéltára): Paolo Savelli levelezéséből: Busta 92: két kötet: (1625) és (1626 1628); Busta 95; Busta 98 (1625) II. Ferdinánd levelei Paulo Sauelli-hez 3. Az átnézett anyag ismertetése, feldolgozási és további kutatási lehetőségek Ösztöndíjam első időszakában (október 1.-október közepéig) Carlo Carafa bécsi nuncius, aversai püspök jelentéseit néztem át 1625 1628 évkörben. A nuncius jelentéseiben számos híradás található a bécsi udvarban működő spanyol követ (Francisco Moncada, conde de Ossona, 1624 1629) tevékenységérről, a nuncius és a spanyol követ kapcsolatáról, de ezen túlmenően a jelentések szisztematikus átnézése tanulságosnak bizonyult az 1625. évi soproni (királyválasztó és koronázó) országgyűlés idején zajló európai események megértése miatt is. Római kutatóutamat megelőzően az említett bécsi spanyol követ jelentéseit tanulmányoztam (a madridi Nemzeti Könyvtár kézirattárában, és a toledói Medinaceli hercegi levéltár anyagában pedig a követ magánlevéltárában, valamint a Simancasi Állami Levéltárban a korszak államtanácsi jegyzőkönyvsorozatát, azok fogalmazványait és a bécsi spanyol követségről Madridba kerülő levelezést is kutattam). E források ismeretéhez egy új nézőpontot kíséreltem megismerni: az apostoli nuncius jelentései alapján részletes képet kaptam a bécsi udvar politikusai (közülük Eggenberg herceg, a Titkos Tanács elnökének személyét külön kiemelve) és a nuncius viszonyrendszeréről, a Szent Római Birodalom eseményeiről és a többnyire Bécsben tartózkodó pápai diplomata szemüvegén keresztül az európai nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. A jelentésekben leírt események tágabb összefüggésekbe helyezésére a korszak szakirodalmának (elsősorban: Georg Lutz: Kardinal Giovanni Francesco Guidi di Bagno: Politik und Religion im Zeitalter Richelieus und Urbans VIII., valamint Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht) tanulmányozása révén törekedtem. Carafa nuncius jelentéseinek kutatását követően Camillo Melzi capuai érsek, bécsi nuncius (1644 1652) jelentéseinek szisztematikus átnézését végeztem el. Melzi 8 bécsi nunciusi működésének időszakára több fontos magyar köztörténeti esemény is esett (1645: linzi béke, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem politikája, Esterházy Miklós nádor halála; 1646/1647. évi, ill. 1649. évi országgyűlés, IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázása, két nádorválasztás), illetve a Habsburg-dinasztia két ága közötti kapcsolatokban is több figyelemreméltó esemény történt (pl. Baltasar Carlos infáns halála, dinasztikus házassági megállapodás, münsteri, vesztfáliai béke, stb.). A választott korszak alaposabb vizsgálatát a 8 Massimo Carlo Giannini: Melzi, Camillo. In: Dizionario Biografico degli Italiani, tom. 73 (2009), 389 392.
6 fentieken kívül indokolttá tették számomra saját korábbi kutatásaim, amelyek gr. Esterházy László (1626 1652) pályájának megírására irányultak. Noha III. Ferdinánd császár mindkét, közelmúltban megjelent biográfiája (Lothar Höbelt, Mark Hengerer művei) egyaránt jelentős forrás-együttesként támaszkodott a bécsi nunciusok jelentéseire, a nunciusi jelentések átnézését mind a hungarika-kutatás, mind pedig saját szűkebb kutatási témám (a spanyol követek működése a bécsi udvarban) szempontjából fontos eredménynek tartom. A XVII. század középső harmadának időszakából Camillo Melzi nunciatúrájának időszakán kívül több különböző időpontban (1638. évi diéta, királyné-koronázó országgyűlés időszakára, 1654 IV. Ferdinánd halála és a magyar pol. elit, 1660 pl. Wesselényi Ferenc aranygyapjas renddel történt kitüntetése) keletkezett nunciusi jelentéseket is tanulmányoztam. A kutatás folytatására több lehetőség is kínálkozik: az Államtitkárság (Segretaria di Stato), Germania sorozatából a 139. sz. kötet, 9 illetve a bíboros-államtitkár válaszainak teljes átnézése (Segr. di Stato, Germ. 31 jelzet alatti kötet) fontos hátralévő feladat. Melzi bécsi éveinek időszakára vonatkozóan az Államtitkárság válaszain kívül érdemes lenne a bécsi nunciatúra levéltárának megfelelő iratait átnézni. A 17. sz. kötet magyar vonatkozású bejegyzései (lásd a tételes jegyzékben) jól példázzák ezt. A madridi nunciatúra levéltára a XVII. század közepétől kezdve őriz iratanyagot; ennek hungarika-szempontú átnézése (pl. a Buda visszafoglalását követően Madridban rendezett ünnepségek, ceremóniák stb. leírása) további feladat lehet. Hungarikakutatás szempontjából Melzi nuncius időszakára vonatkozóan érdemes lenne végignézni az ASV más fondjai közül többet is (pl. Segreteria di Stato. Principi, Segreteria di Stato. Particolari, ill. Epistolae ad principes ). Az 1625. évi soproni országgyűlés előzményeinek tekinthető a két Habsburg-ág egyeztetése Ferdinánd Ernő főherceg és Mária Anna infánsnő házasságáról. A legfrissebb kutatások alapján többet is meg lehetne tudni a két udvar közötti egyeztetésekről, elsősorban Károly főherceg és az őt kísérő gr. Schwarzenberg madridi útjáról. Ehhez a madridi nuncius, Giulio Sacchetti jelentéseit lenne érdemes átnézni, főleg 1624 második felétől. A Segretaria di Stato Spagna sorozata számos kötetben őrzi Sacchetti jelentéseit, illetve az Államtitkárság válaszait. Erről másolatok találhatók a Fondo Pio számos kötetében. Kutatási jelentésemet a római (és vatikáni) hungarika-kutatás számára kevésbé ismert intézmény, a spanyolok nemzeti temploma könyvtárának, illetve a gyűjteményben feltárt hungarika-anyag ismertetésével folytatom. A spanyolok római nemzeti temploma (Santa Maria in Monserrato degli Spagnoli / Santa María de Montserrat de los Españoles) és a hozzá tartozó könyvtár kéziratos anyagában végzett hungarika-feltárás első eredményei A Rómában található ún. nemzeti templomok története, ezeknek a templomoknak az Örök Városban betöltött szerepe (pl. a diplomáciai reprezentáció formái és ezek megnyilvánulásai a nemzeti templomok különböző ünnepi körmenetein) általában ismert 10 9 Cifre scritte a mons. nunzio all Imperatore, dal 164. Reg. cifre della Segr. al nunz. all Im. dal 5 novembre 1644 al 28 ottobre 1651, ff. 2-71. 10 A kutatás megélénkült érdeklődésére: Die Nationalkirchen in Rom. Identität und Repräsentation. Die Nationalkirchen in Rom, 1450-1650 (CONF: Die Nationalkirchen in Rom (Rome, 22-24 May 13). In: H-ArtHist,
7 (pl. a Santa Maria dell Anima templom, mint a német nemzet római temploma). Az ezekhez a templomokhoz tartozó könyvtárak, illetve kéziratok már kevésbé ismertek, és ez fokozottan igaz az említett templomok magyar vonatkozású forrásaira. A korszak (XVI- XVIII. sz.) egyház- és diplomáciatörténeti forrásait kutató spanyolországi kollégák közül többen is felhívták a figyelmemet a római Montserrat-templom könyv- és levéltárára (Biblioteca de la Iglesia Nacional Española en Roma). 11 Mivel e gyűjteményekben hungarikafeltáró céllal ismereteim szerint még nem történt kutatás, ezért fokozott várakozással kértem kutatási engedélyt az intézmény rektorától (Rev. P. Mariano Sanz González; e-mail: rector@iglesianacionalespanola.com). Munkámat a helyszínen többen is előzékenyen segítették: dr. Marta Pavón (könyvtáros), a gyűjtemény anyagában korábban kutatásokat végző dr. Miguel Ángel Dionisio (a toledói egyházmegyei levéltár levéltárosa) és dr. José María Domínguez). Tájékozódásom első eredményeit az alábbiakban részletezem. A Rómában található, spanyol kötődésű templomok 12 közül is különleges jelentőségű a spanyolok nemzeti Santa Maria del Monserrato temploma, amely a Római Magyar Akadémiához rendkívül közel esik (Via di Monserrato, 115). A többek között a Borgia (Borja)-pápák, III. Callixtus (1455 1458) és VI. Sándor (1492 1503) síremlékét is őrző templom közvetlen szomszédságában található épület (Via Giulia, 151 00186 Roma) ad otthont az 1959-ben felállított római spanyol egyháztörténeti kutatóintézetnek (Centro Superior Español de Estudios Eclesiásticos). Létrehozását követően ennek az intézménynek az égisze alatt zajlott többek között a Monumenta Vaticana Hispaniae sorozat köteteinek kiadásra való előkészítése. Az épületben található a spanyol nemzeti templom könyv- és levéltára. Utóbbi anyaga a jelenleg (2015 végén) is zajló felújítás miatt évek óta hozzáférhetetlen, az iratanyag jellegére emiatt leginkább a spanyol nemzeti templom történetét feldolgozó publikációkból lehet következtetni. Ez alapján úgy tűnik, hogy a levéltári források nagyobb része a templomhoz kapcsolódó ceremoniális események leírása, számadások, a templomot felkereső (főleg spanyol származású) személyekhez kapcsolódó, illetve a spanyol nemzeti templom ügyeire és működésére vonatkozó iratanyag). 13 A könyvtár régi, 16 18. századi kéziratokat őrző gyűjteménye ( Fondo antiguo ) jórészt vásárlás útján került jelenlegi helyére, összetételét tekintve teljesen vegyes anyag, ami a kötetek belső kötéslapján feltüntetett jelzések alapján a 19-20. század fordulóján került a nemzeti templom könyvtárába. A mintegy 1000-1200 db kötetből álló kora újkori kéziratgyűjtemény jelentőségét az anyag provenienciája adja: a ma a Montserrat-templom könyvtárában található Apr 25, 2013 (accessed Dec 29, 2015), <http://arthist.net/archive/5187>). Tagung der Minerva- Forschungsgruppe Roma Communis Patria, Bibliotheca Hertziana - Max-Planck-Institut für Kunstgeschichte, Rom in Kooperation mit dem Deutschen Historischen Institut in Rom. 11 Az intézmény honlapja: www.iglesianacionalespanola.com/biblioteca.html ; e-mail: biblioteca@iglesianacionalespanola.com; info@iglesianacionalespanola.com 12 Ezekről áttekintést ad, további irodalommal: Alessandra Anselmi: Le Chiese spagnole nella Roma del Seicento e del Settecento. Gangemi Editore, Roma, 2012. 13 Pl. M. Barrio Gozalo: Tra devozione e politica: Le chiese e gli ospedali di Santiago e Monserrat di Roma, secoli XVI-XVIII, Storia urbana, 32(123) (2009), 101 126; Uő: La Iglesia y hospital de Santiago de los Españoles de Roma y el Patronato Real en el siglo XVII, Investigaciones Históricas. Época Moderna y Contemporánea, 24 (2004), 53 76; Uő: El patrimonio de la iglesia y hospital de Santiago de los Españoles de Roma en la época moderna, Anthologica annua, 47 (2000), 419 462.
8 kötetek egykor a szentszéki spanyol követség 14 könyvtárának részét képezték, amely megkülönböztetendő a követség levéltárától. A szentszéki spanyol követség (kora újkori) levéltára ma több helyszínen található: a kora újkori-újkori (16-19. századi) dokumentumok legnagyobb részét 15 ma a spanyol Nemzeti Történeti Levéltár (Archivo Histórico Nacional, Madrid) őrzi, 16 a 20. századi iratanyag kutatható része (1901-1975 között keletkezett iratok) pedig Rómában, a jelenlegi szentszéki spanyol követség épületében (Palazzo di Spagna. Piazza di Spagna, 57-00187 Roma) található. 17 A szentszéki spanyol követség levéltárának 17. századi iratait 2008. évi, Klebelsberg Kúnó-ösztöndíj támogatásával megvalósított spanyolországi kutatóutam keretében akkori őrzési helyén, a Spanyol Külügyminisztérium levéltárában átnéztem. A követség egykori, kéziratokat is tartalmazó történeti könyvtára, legalábbis annak egy része került a Montserrat-templom bibliotékájába. Erről az anyagról kötetenként részletes leírást készített J. Paz y Martí. 18 A nyomtatásban 1925-ben megjelent inventárium összeállítója a könyveket még azok eredeti őrzési helyén, tehát a szentszéki spanyol követség épületében írta le. A kötetek jelenlegi őrzési helyükön legnagyobb részben az eredeti, J. Paz y Martí által jelzetelt rendben találhatók, tehát a kéziratok a segédlet birtokában viszonylag könnyen fellelhetők. Mivel modern katalógus a régi gyűjteményhez még nem készült, ezért a tájékozódás kizárólag a régi inventárium segítségével lehetséges. A segédletet amelynek 14 A szentszéki spanyol követség történetére: M. Barrio Gozalo, La Embajada de España ante la corte de Roma en el siglo XVII: ceremonial y práctica del buen gobierno, Studia historica. Historia moderna, 31 (2009), 237-273; a Szentszék és a spanyol monarchia diplomáciai kapcsolatainak alakulására, különös tekintettel a XVII- XVIII. századra: pl. Rafael Olaechea: Las relaciones hispano-romanas en la segunda mitad del siglo XVIII. La agencia de preces, (2 kötet). Talleres El Noticiero. Zaragoza, 1967; Antonio Domínguez Ortiz: Regalismo y relaciones Iglesia-Estado en el siglo XVII, in: Historia de la Iglesia católica en sus cinco grandes edades: antigua, media, nueva, moderna y contemporanea. Tomo IV: Edad Moderna. La época del absolutismo monárquico (1648-1814). Szerk. B. Llorca R. García-Villoslada J. M. Laboa. BAC, Madrid, 2001 (második fejezet); a Roma moderna e contemporanea c. folyóirat 2007. évi (anno XV) száma: Diplomazia e Politica della Spagna a Roma. Figure di ambasciatori. A cura di Maria Antonietta Visceglia. Università degli studi Roma Tre; illetve M. A. Visceglia: Roma papale e Spagna. Diplomatici, nobili e religiosi tra due corti. Bulzoni, Roma, 2010. 15 Miután Rómában a 18. század közepén a szentszéki spanyol követség épülete leégett, a megmaradt anyagot Rómából Madridba szállították, ahol azt egészen a legutóbbi időkig a Spanyol Külügyminisztérium levéltára őrizte. 16 A szentszéki spanyol követség levéltárának régi iratanyaga (1492-1850) digitalizált formában online hozzáférhető: https://fondosdigitalizados.maec.es/mainframe.asp?appname=id0000&tcmd=appinit&user=web_sant asede&password=ws (letöltés időpontja: 2015. dec. 29.) A levéltári anyagban a tájékozódást az alábbi segédletek teszik lehetővé: Lozano Rincón, María José Romera Iruela, Luis Enrique: Guía del Archivo del Ministerio de Asuntos Exteriores cerca de la Santa Sede, Ministerio de Asuntos Exteriores, Secretaría General Técnica, Servicio de Publicaciones, Madrid 1981.; Archivo de la Embajada de España cerca de la Santa Sede. Catálogo (5 kötet): vol. I: XVI. sz. (összeáll.: P. Luciano Serrano OSÉ), vol. II: XVII. sz., vol. III: XVIII. sz., valamint vol. IV: XIX. sz. (a 2-4. köteteket összeállította: Fr. José María Pou Martí, OFM). Roma 1915-1921 és Madrid 1930. Ezt a munkát folytatták és az 1850-1900 között keletkezett iratokat ismertették: José de Olarra Garmendía és María Luisa de Larramendi (vol. V) 1971-1978.; Santiago Rodríguez, Miguel: Los manuscritos del Archivo General y Biblioteca del Ministerio de Asuntos Exteriores (catálogo sistemático), Ministerio de Asuntos Exteriores, Dirección General de Relaciones Culturales, Madrid, 1974. 17 http://www.exteriores.gob.es/embajadas/santasede/es/embajada/paginas/centrosculturales.aspx (legutóbbi megtekintés: 2016.02. 17.) 18 J. Pou y Martí: Archivo de la Embajada de España cerca de la Santa Sede Índice analítico de los codices de la biblioteca contigua al archivo. Roma, Palacio de España, 1925.
9 használatát mutató segíti szisztematikusan átnéztem, ez alapján az alábbi iratok megtekintésére (a rektortól kapott külön engedély birtokában részbeni lefényképezésére) került sor. A jelzetek a kötetek gerincén elhelyezett papírcsíkon láthatók; a feltárt iratok tételes jegyzékében a jelzet után a megfelelő foliószámot tüntettem fel és a forrás rövid leírását adom. Kutatómunkámat, illetve római ösztöndíjas tartózkodásomat számos személy segítette önzetlenül: a Római Magyar Akadémia igazgatója, dr. Molnár Antal; az RMA munkatársai; a Pápai Magyar Intézet rektora, dr. Tóth Tamás, a vatikáni gyűjtemények levéltárosai és könyvtárosai; dr. Németh András és dr. Bak Borbála. Értékes segítséget jelentett, hogy a kutatómunka tapasztalatait rendszeresen meg tudtam beszélni ösztöndíjas kollégámmal, dr. Mihalik Bélával. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás köszönetet mondok a Balassi Intézetnek és a Klebelsberg-ösztöndíjat számomra odaítélő kuratóriumnak.
10 4. Tételes jegyzék 1. A feltárt iratanyag őrző intézménye neve (eredeti nyelven): Archivio Segreto Vaticano (ASV) neve (magyarul): Vatikáni Titkos Levéltár 2. Iratanyag címe Az iratok levéltári rendszertani helye, továbbá a magasabb levéltári egységek pontos neve (magyarul is, kérjük a példát átírni): Cím Levéltári jelzet Magasabb szintek Fond (Állag) Alsóbb szintek eredeti Segretaria di Stato Segr. Stato magyar Államtitkárság eredeti Germania magyar eredeti magyar eredeti magyar a tételes jegyzékben megadott kötet- és foliószám [d) pontban] 3. A levéltári fond/állag leírása a) összefoglaló adatok Év(kör): Terjedelem: Terjedelem (raktári egység szám): Filmezésre/digitalizálásra javasolt iratok becsült felvételszáma A teljes fond/állag XVI-XIX. század kb. 770 kötet Filmezésre javasolt iratok b) Az fond/állag rövid leírása: A fond a Szentszék császári udvarban működő diplomatája, a bécsi nuncius és az Államtitkárság közötti diplomáciai levelezést foglalja magában, azaz a nuncius által a bíboros-államtitkárhoz írt jelentéseket, valamint az Államtitkárságnak a nunciushoz intézett válaszait. c) Az fond/állag belső tagolódása, rendezettsége (milyen szinten és mértékben; rendezetlenség esetén a rendezés várható időpontja): A kb. 770 kötetből álló fondon belül elkülöníthetők a diplomáciai levelezést alkotó nunciusi jelentéseket tartalmazó kötetek (az Államtitkárságra érkező levelezés) és az Államtitkárságnak a nunciushoz írt válaszai; önálló kötetekben találhatók a nunciusok által a bíboros államtitkárnak chifrében írt jelentései, valamint a chifrében keletkezett államtitkársági válaszok. A fond legnagyobb sorozatait kitevő diplomáciai levelezés-kötetek általában kronológiai rendben követik egymást. A fond végén vegyes (XVI-XX. sz.) iratokat tartalmazó kötetek találhatók.
11 d) A fond/állagban lévő magyar vonatkozású iratok 1. Archivio Segreto Vaticano ASV, Segr. di Stato, Germ. 115 : Carlo Caraffa bécsi nuncius chiffréi, 1623-1625 fol. 24v 1624. ápr. 27. Oñate gróf bécsi spanyol követ (1617-1624) értesülései Németalföldről, a francia király állítólagos II. Ferdinánd császár elleni terveiről fol. 25r-27v 1624. május 4. Oñate sejtése a francia-bajor pol. szövetség kialakulásával kapcsolatban fol. 38r-39r 1625. jún. 15. a dinasztia két ága közötti házassági tervekről: Lipót főherceg és a mantovai hercegnő, ill. Ferdinánd Ernő főherceg és Mária Anna sp. infánsnő közötti házassági tervekről fol. 40v 1624. jún. 29. Oñate nem adta oda a nunciusnak az angol követ javaslatát, amit az a madridi udvarban adott elő; ennek tartalmáról sem az udvarban, sem Rómában nem tudnak, állítólag még a madridi nuncius sem tudott hírt adni erről fol. 41v-42r 1624. júl. 13. Oñate helyére új spanyol követ, Ossona gróf érkezik állandó követként a császári udvarba. Őt a nuncius már korábbról jól ismeri, Rómában és Nápolyban is találkoztak. fol. 45r Frankenthal erődjével kapcsolatos egyeztetések (madridi császári követ, a császár, Izabella Eugénia infánsnő, Ossona) fol. 46r 1624. aug. 17., (chifr.), aug. 24. Ossona gróf Oñatéval szemben a nuncius kedvében jár, a nuncius említi, hogy Ossona azon munkálkodik, hogy Ferdinánd Ernő főherceget mielőbb cseh királlyá válasszák. fol. 48v-50r Ossona (utasítása a bajor választóval kapcsolatban) fol. 52, Bécs, 1624. okt. 25. Ossona Eggenberg hercegnek, a Titkos Tanács elnökének megmutatta Mirabel márkitól (franciaországi sp. követtől) érkezett, titkosírással írt levelet; Fr. Giacinto kapucinus közvetítő tevékenysége fol. 58r 1624. nov. 9. Bethlen Gábor házassági terve (a toszkán nagyherceg egyik rokonának említése), Bethlen követei; - Bécs, 1624. dec. 7. Firenzéből érkező hírek fol. 61v Bécs, 1624. dec, 28. Ossona, Valtellina, milánói kormányzó, Eggenberg herceg fol. 64r-64v Bécs, 1625. jan. 11. Ossona informálja II. Ferdinánd császárt a Mirabel márkitól érkezett franciaországi hírekről fol. 67r [=BAV, Barb. Lat. 6948, fol. 10r-v] Ossona hosszan tárgyalt Caraffával Valtellináról, az 1624. febr. 23.-1624. szept. 27. között íródott levelekről beszámolt fol. 68r Bécs, 1625. febr. 1. a császár leveléről Balthasar Marradasnak, és Sennyey István magyar kancellárnak, utóbbinak Bethlen követsége ügyében fol. 71r-72r Bécs, 1625. febr. 22. Marradas visszatért a bajor választótól (követségben járt) fol. 73v-74r az a hír járta, hogy a magyar kancellár hamarosan Bécsbe érkezik fol. 74v-76r Bécs, 1625. márc. 8 Matteo Renzit ( cappellano del Re Cattolico ) küldik a bajor választóhoz; Olivares az előző évben már elküldte őt; útját követően a bécsi spanyol követ házában lakik fol. 77v 1625. ápr. 5. a magyar kancellár felkereste a nunciust, akinek beszámolt a Bethlennel folytatott tárgyalásairól
12 fol. 109v-110r Ossona gr. bécsi sp. követ fol. 110v [=BAV, Barb. Lat. 6948, 158] a soproni diétán Ferdinánd Ernő főherceg magyar királlyá választására sor kerüljön-e, és ha igen, akkor kerüljön-e sor rögtön utána a koronázásra is fol. 113r-113v Sopron, 1625. október 14. (decifr. 6. Nov.) [=BAV, BL 6948, 162v] Ossona gróf bécsi spanyol követ Paradeis ezredest nem küldi el Bethlen esküvőjére, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljön a spanyol király abban az esetben, ha Bethlen időközben támadást indítana a császár ellen. fol. 114r - [=BAV, BL 6948, 166r] Sopron, 1625. okt. 29. híradás a soproni diétáról; a főherceg királlyá választásának és megkoronázásának előzményei fol. 114v soproni diéta, híradás az új nádor, Esterházy Miklós megválasztásáról fol. 115r [=BAV, BL 6948, 168r] Sopron, 1625. nov. 5. részletes jelentés a főherceg királlyá választását megelőző helyzetről és politikai viszonyokról fol. 116r-v 1625. nov. 29. császár, Eggenberg, Velence, budai pasa, Bethlen [=BAV, BL 6948, 172r-v], Bécs, 1625. nov. 12., Caraffa jelentése, koronázás, Bethlen fol. 117r Sopron, 1625. nov. 19., Bethlen, nádor, esztergomi érsek, országgyűlési artikulusok, fol. 118r-119r fol. 119r-v Sopron, 1625. nov. 22. Bethlen, magyar kancellár, nuncius, Ossona fol. 120r-121r Sopron, 1625. nov. 26. Ossona gróf lépései és tárgyalásai a császárral Ferdinánd Ernő főherceg koronázását elengedhetetlennek tartotta; Batthyány Lobkovicz Poppel Éva és a császárné; Ossona fellépése ( istanza dell Ambasciatore di Spagna, cha ha fatto gran cote ) fol. 121v-122r Sopron, 1625. nov. 26. Ossona, Savoia, Duque de Feria (Milánó), Paradeis ezredes; Velence, Francio., Valtellina fol. 124v 1625. dec. 20. III. Ferdinánd koronázása előtt, még nov. folyamán írt chifrék számbavétele fol. 125r Sopron, 1625. dec. 2. császár, Eggenberg, Lipót főherceg, Osnabrücki püspökség, Werdenberg, P. Giacinto fol. 126r Eggenberg herceg Fr. Giacinto kapucinushoz írt levelének másolata (részlet, Sopron, 1625. okt. 27.) fol. 77v-129v a chifre-kötetből az 1625. évi soproni diéta időszakában keletkezett jelentésekről másolatot rendeltem. ASV, Segr. di Stato, Germ. 134 : Baglioni bécsi nuncius jelentései (1637. dec. 1638. máj. 8.) Cifre di Mons. Baglioni Nunzio li XI. Decembre 1637. Decifrato il primo Gennaro 1638. fol. 3r Castañeda márki bécsi spanyol követ, bajor választó, hadmozdulatok fol. 6v Pozsony, 1637. dec. 11., pozsonyi országgyűlés, protestánsok követelései fol. 7r a nuncius reméli, hogy a nádor a következő héten átadja neki másolatban a protestánsok kéréseit fol. 7v-8v angol követ tárgyalása Trautmannsdorffal fol. 10r-v Pozsony, 1637. dec. 18. magyar kancellár; I. Rákóczi György követei; nádor hosszú beszédének említése (a diétán) fol. 11r a bécsi nuncius levelet kapott a madridi nunciustól: ebben Olivaresnek a császártól várt döntéséről ( circa la sospensione generale d armi per longo tempo ) fol. 18v Pozsony, 1637. dec. 25. Olivares, spanyol király, Castañeda
13 fol. 21r Pozsony, 1637. dec. 25. a protestánsok heves diétai fellépéséről és Esterházy Miklós nádorról, jezsuiták ( havessero l educatione de putti, col mezzo delle scuole ) fol. 33r-v Pozsony, 1638. jan. 8. a nádor és Lippay György (egri püspök, kancellár) közötti ellentétről fol. 37v-38r Pozsony, 1638. jan. 8. Castañeda márki fol. 39v-40v Pozsony, 1638. jan. 8. fol. 60v Pozsony, 1638. jan. 22. diétáról fol. 62v, 68r Pozsony, 1638. jan. 22. Castañeda márki fol. 79r-80r-v Pozsony, 1638. jan. 29. beszámol Castañeda márki spanyol követ és Trauttmansdorff tárgyalásáról; magyar (egri, győri) püspökök rezidenciakötelezettségének kérdése is felmerült fol. 90v Pozsony, 1638. febr. 5. P. Melchior Inchoffer SJ fol. 90v-92r: Habita in confirmatione Archiepiscopi Strigoniensi fol. 99v: Pozsony, 1638. február 5. a nuncius egyeztetése a spanyol követtel fol. 103r, 103v, Pozsony, 1638. febr. 12. - Castañeda márki, nuncius, esztergomi érsek (Lósy Imre), királyné (III. Ferdinánd felesége, Mária Anna) koronázása fol. 155r Pozsony, 1638. március 5. - Castañeda márki fol. 177v-178r - Castañeda márki spanyol követ és Trautmansdorff tárgyalása fol. 202v-203r Pozsony, 1638. március 12. bécsi, zágrábi püspök; Lippay kancellártól kapott információk a vallás ügyében fol. 204r-fol. 238r, illetve fol. 250r 276r gravaminák, diéta iratai fol. 238r-v: Johann Anton I. Eggenberg (1610 1649), Hans Ulrich Eggenberg fiának római követsége (kíséretről kimutatás, 263 fő) ASV, Segr. di Stato, Germ. 140 Camillo Melzi bécsi nuncius jelentései (1644. szept.- 1645. dec., orig., chifre) fol. 9r magyar püspökök, salzburgi érsek fol. 31r-v Maximilian Trautmansdorff levele (a nunciusnak), Linz, 1644. nov. 16. fol. 62r az 1644. dec. 31-én kelt jelentés után csatolva: Puncta Summaria Instructionis Legatorum, quatuordecim Comitatum a Principe Transyluaniae Rakoczi, et Nobilibus, in Conventu Cassoviensi, in ordinem redacta fol. 67r Bécs, 1645. jan. 7., Jakusith György egri püspök római útja (Bécs, 1645. jan. 7.) 19 fol. 84v-85r: az 1645. jan. 28-án kelt levél mellékletében; Belgrádból Bécsbe visszatérő ferences (vescovo di Emeria), hódoltság egyházi ügyei fol. 89r Bécs, 1645. január 28., esztergomi érsek fol. 91r-92v Lippay György 1645. jan. 30-án kelt levelének másolata (vö. Tusor, Jakusith, i. m.) fol. 104r-v, Bécs, 1645. febr. 11. magyarországi hírek, Miklós nádor testvére, Esterházy Pál halálának híre fol. 117v-118r Bécs, 1645. február 25., I. Rákóczi György biztosai, Nagyszombat, nádor; budai pasa, Cernin konstantinápolyi követsége, Montecuccoli 19 Tusor Péter: Jakusith György egri püspök római követjárása 1644-45-ben. A magyar rendek kísérlete a Szentszék bevonására a török és az erdélyi protestantizmus elleni fegyveres harcba, Hadtörténelmi Közlemények, 113 (2000):2, 237 268.
14 fol. 123r-v Lippay György levele, Nagyszombat, 1645. febr. 28. fol. 141r-v Bécs, 1645. márc. 25. Pálffy Pál küldetése Pozsonyban; Csáky, Rákóczi Györggyel való tárgyalás fol. 161r-v Bécs, 1645. ápr. 15. budai pasa levele a nádornak fol. 174r-v, Bécs, 1645. ápr. 29., Pálffy Pál (Marheck) fol. 179r, Beckó, 1645. ápr. 23. Szunyogh Gáspár levele; Egresdy Boldizsár levele a nádornak, Bajmóc, 1645. ápr. 24. fol. 183r-v, 184r Bécs, 1645. május 6. híradás Rákóczi György csapatairól fol. 202r, Bécs, 1645. május 20. pozsonyi vár, nádor, Pucheim, Rákóczi György, Torstenson; fol. 208r, Bécs, 1645. május 27. fol. 215r, Bécs, 1645. jún. 3.; fol. 216r, Pucheim visszafoglalta Nagyszombatot Rákóczi György csapataitól; Cernin konstantinápolyi követsége, visszatérése és beszámolója fol. 265r, Bécs, 1645. júl. 15., Pozsony, nádor, Rákóczi fol. 269r, Bécs, 1645. július 22. az esztergomi érsek (Lippay Gy.) és Esterházy Miklós is Bécsben voltak, majd Pozsonyba távoztak fol. 270r ezen a napon került sor az új spanyol követ, Terranova hercegének nyilvános bevonulására a városba, valamint [fol. 274r], Bécs, 1645. júl. 29. audiencián fogadta őt a császár fol. 293v, Bécs, 1645. aug. 19. Rákóczi Györggyel a béke megköttetett. fol. 294v, P. Quiroga kapucinus, Mária Anna királyné gyóntatója, halálos beteg volt a napokban, Sankt Pöltenbe szállították fol. 300r, 302r, Bécs, 1645. aug. 26. Rákóczi, Torstenson fol. 327r, Bécs, 1645. szept. 9. Rákóczi György és Torstenson, csapataik mozgása; Pucheim fol. 331r, Bécs, 1645. szept. 16. Esterházy Miklós nádor halálának (szept. 11.) híre fol. 347r, Bécs, 1645. okt. 7. a császár még Linzben tartózkodik, de Pozsonyba készül a ditétára, amire a nádor megválasztása és a linzi béke ratifikációja miatt lesz szükség fol. 351r, Bécs, 1645. okt. 14. a Bécsben és Pozsonyban egyaránt pusztító pestis miatt elhalasztják a diétát fol. 404r, Bécs, 1645. nov. 25. híradás az elhunyt nádor temetési szertartásáról, amelyre 1645. dec. 11-én fog sor kerülni fol. 447r, Bécs, 1645. dec. 30. Rákóczi követei, miután a császár aláírta a békét, visszaindulnak Erdélybe ASV, Segr. di Stato, Germ. 142 Camillo Melzi bécsi nuncius jelentései (chifre, 1644-1646) fol. 25r, Bécs, 1644. dec. 17. Galasso, Nagyszombat, Győr, Mansfeld fol. 29r, Bécs, 1644. dec. 24. Lippay György; Jakusith György egri püspök római útjának említése fol. 40r, Bécs, 1645. jan. 14. Rákóczi György fol. 42r, Bécs, 1645. jan. 21. Rákóczi György követküldése a Portára fol. 52r, Bécs, 1645. febr. 4. tájékoztat a magyarországi ügyekről, az esztergomi érseknek elküldött egy brévét, Rákóczi, vallásügy fol. 54v Nagyszombatból érkező hírek; német, ill. latin nyelvű protestánsellenes ediktum fol. 62r, Bécs, 1645. márc. 4. a császár döntése megszületett a vallás ügyében tett előterjesztéssel kapcsolatban fol. 69r, Bécs, 1645. márc. 18. Rákóczi György, svéd csapatok, Olmütz
fol. 78r, Bécs, 1645. márc. 25. Rákóczi, Csáky fol. 79r, Bécs, 1645. márc. 25. morvaországi események, Torstenson fol. 78v, Bécs, 1645. ápr. 18. Rákóczival való béke kérdése; Torstenson valószínűleg Pozsony felé veszi az irányt fol. 82r, Bécs, 1645. ápr. 1. az uralkodó a nagyszombati küldöttek által tett előterjesztetést csak a szükség miatt fogadja el fol. 105r, Bécs, 1645. ápr. 29. a magyar kancellártól megkapta a héten beérkezett levelek compendiumát fol. 114r, Bécs, 1645. máj. 13. a budai pasától érkezett levél; a török mindenképp azt akarja, hogy Rákóczi fogadja el a békét fol. 181r, Bécs, 1645. szept. 16., küszöbön áll az új magyar nádor megválasztása [Draskovich János] fol. 226r, Bécs, 1646. febr. 10. a magyar rendek országgyűlés összehívását akarják fol. 238r, Bécs, 1646. ápr. 7. az uralkodó nem akar a diétára elmenni, halasztja, így Bécsbe való visszatérésének időpontja is kérdéses fol. 244r-v, Bécs, 1646. máj. 5. a magyar klréus tagjainak egyeztetése az uralkodóval fol. 247r, Bécs, 1646. máj. 5. a császár kényszerűségből megy el a diétára fol. 247r-v-248r a magyar egyházi vezetők szeretnék, ha a nuncius is részt venne a diétán fol. 258r, Bécs, 1646. jún. 16. diéta fol. 260r, Bécs, 1646. jún. 23. a linzi udvarban mérlegelik IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázásának kérdését fol. 263r, Bécs, 1646. júl. 7. az uralkodó egyik tanácsosát Linzből Pozsonyba, a közelgő diéta helyszínére küldte fol. 267r, Bécs, 1646. júl. 14. IV. Ferdinánd koronázásának kérdése fol. 275r, Bécs, 1646. aug. 11. lezajlott a cseh királyi koronázás fol. 286r, Bécs, 1646. aug. 25. a pozsonyi diétán várhatóan három téma fog szóba kerülni: az új nádor megválasztása (Pálffy Pált remélik), néhány egyházi javadalom (birtok) restitúciója a jezsuitáktól és az új magyar király megválasztása fol. 288r, Bécs, 1646. szept. 1. a nádorválasztással kapcsolatos kérdések (jelöltek) fol. 293r-294r, Bécs, 1646. szept. 8. a diéta első fejleményei fol. 298r, Bécs, 1646. szept. 14. a nádorjelöltek bemutatása és jellemzése fol. 300r-301r-v, Pozsony, 1646. szept. 28. Rákóczival való béke tárgyalása (a diétán) fol. 302r, Pozsony, 1646. okt. 5. az egyik katolikus jelöltet választották nádorrá (Draskovich Jánost) fol. 306r, Pozsony, 1646. okt. 12. katolikus és protestáns rendek vitái a diétán fol. 308r-v, Pozsony, 1646. okt. 26. diéta; egyházi személyek szerepe a diétán fol. 310r, Pozsony, 1646. nov. 2. protestáns és katolikus rendek közötti szembenállás fol. 312r, Pozsony, 1646. nov. 2. diéta fol. 314r, Pozsony, 1646. nov. 9. templomok visszaadásáról zajló vita fol. 315r, Pozsony, 1646. nov. 16. az udvarban gyász van a spanyol herceg halála miatt fol. 316r, Pozsony, 1646. nov. 23. a ljubljanai, a bécsi püspök és az esztergomi érsek (Lippay) jellemzése fol. 317r, Pozsony, 1646. nov. 23. templomok visszaadásának kérdése, 1608-ig való visszatekintéssel fol. 324r, Pozsony, 1646. nov. 30. templomok; P. Quiroga már 80 évesnél is idősebb, rossz az egészségi állapota 15
16 fol. 326r, Pozsony, 1646. dec. 7. a diétán a vita nem vezet eredményre, az uralkodó döntésén fog múlni fol. 328r, Pozsony, 1646. dec. 14. Pálffy, Batthyány, Forgách, a diéta résztvevői közül a katolikus párt jelentősebb figurái hajlanak arra, hogy a protestánsok felé engedményt tegyenek a templomok visszaadásának kérdésében fol. 330r, Pozsony, 1646. dec. 21. bizonyos számú templommal kapcsolatban létrejöhet a megegyezés fol. 331r, Pozsony, 1646. dec. 28. az uralkodó 20 templom visszaadását helyezte kilátásba, de a protestáns rendek ez ellen hevesen tiltakoznak, keveslik ASV, Segr. di Stato, Germ. 143 Camillo Melzi bécsi nuncius jelentései (1646) fol. 5r, 1646. jan. 6., a császár Linzben van fol. 16r, 1646. jan. 20. a császár múlt szombaton elindult Linzből, majd visszatért oda fol. 22r, 1646. jan. 27. a császár a pestis miatt nem szívesen távozik Linzből, pedig a pozsonyi diéta folytatása miatt Pozsonyba kell majd jönnie; Linzben van gr. Zrínyi Miklós fol. 61r, Bécs, 1646. febr. 17. a veszprémi püspök (kancellár) Linzben tartózkodik; z az a hír járja, hogy május 1-jére hívják össze a diétát fol. 72r, Bécs, 1646. márc. 3. Homonnai halála; Pálffy Pál országbíró lett fol. 76r, Bécs, 1646. márc. 10. felmerült, hogy a diéta Sopronban lesz, nem Pozsonyban fol. 83r, Bécs, 1646. márc. 17. az uralkodó a diétára április 16-án indul el Linzből és Bécsújhelyen keresztül halad majd fol. 94r, Bécs, 1646. márc. 24. úgy tűnik, Pozsonyban lesz a diéta helyszíne fol. 132r, Bécs, 1646. máj. 5. a veszprémi püspök Linzből Pozsonyba indul fol. 147v, Bécs, 1646. máj. 12. pozsonyi diéta fol. 161r, Bécs, 1646. jún. 2. az elhunyt császárné gyászszertartása fol. 169r, Bécs, 1646. jún. 9. pozsonyi diéta fol. 176r, Bécs, 1646. jún. 16. Szt. Ignác-ünnep, pozsonyi diéta fol. 191r, Bécs, 1646. júl. 7. pozsonyi diéta fol. 235r, Bécs, 1646. aug. 23. az esztergomi érsek, a veszprémi püspökkel és még néhány más magyar püspök Bécsben vannak, részben a temetés miatt fol. 241r, Bécs, 1646. szept. 1. jelentés a császárné temetéséről (foglio d avviso), a magyarok, köztük az esztergomi érsek, Bécsből Pozsonyba mentek, az uralkodó szeptember 10-én megy Pozsonyba fol. 250r, Bécs, 1646. szept. 14., a diéta előkészületei, fol. 250r-v, nádorválasztás fol. 254r-v, aviso, Pozsony, 1646. szept. 21.; az uralkodó úgy látta, Pálffy nádorrá választása nem fog sikerülni fol. 255r [folytatása: fol. 258r], Pozsony, 1646. szept. 21. jezsuiták birtokszerzésének kérdése a diétán fol. 256r, Pozsony, 1646. szept. 21., Forgách, Zrínyi Pozsonyba érkeztek fol. 263r-, Pozsony, 1646. szept. 28.; fol. 267r, okt. 5. Terranova herceg spanyol követ Bécsbe ment a diéta helyszínéről, megbetegedett; fol. 272r, Pozsony, 1646. okt. 12. fol. 290r, Pozsony, 1646. nov. 2. Terranova visszatért Pozsonyba, halottak napján ünnepélyes szertartás volt, az udvar előkelőségei, az aranygyapjas lovagok, tanácsosok és hercegek, és az összes magyar főúr jelen voltak fol. 310r, Pozsony, 1646. nov. 23. diéta
17 ASV, Segr. di Stato, Germ. 144 Camillo Melzi bécsi nuncius jelentései (1647. jan.-1648. ápr., orig. et chifre) fol. 4r, Pozsony, 1647. január 4. országgyűlés, Lippay fol. 5v, Pozsony, 1647. január 4. gr. Esterházy László, Miklós nádor fia kamarás lett fol. 8v, Pozsony, 1647. január 11. Terranova herceg visszatért Bécsből Pozsonyba; Frangepán Miklós egészségi állapota rossz fol. 15r, Pozsony, 1647. január 18. templomok kérdése; Pálffy Pál fol. 20r, Pozsony, 1647. január 25. zajlanak Baltasar Carlos spanyol infáns gyászszertartásának előkészületei fol. 24r, Pozsony, 1647. február 1. ünnepélyes gyászszertartás (Bécsben) fol. 26r Amadé Lénárt gyászszertartása a pozsonyi ferenceseknél fol. 32r, Pozsony, 1647. február 8. sem a spanyol (Terranova), sem a velencei (Giustiniani) követ nem értek még vissza Pozsonyba, Michele di Salamanca viszont igen; Rákóczi György Kassa felé közelít fol. 39r-40v, Pozsony, 1647. február 15. diéta, [fol. 40r] a héten meghalt a kalocsai érsek (Telegdy János) fol. 45r, Pozsony, 1647. február 20. a velencei és a spanyol követ is tárgyaltak a nunciussal fol. 46r, Pozsony, 1647. február 24. Terranova herceg Pozsonyba érkezett (szombaton), Lipót főherceg pedig éppen távozik (Bécsbe) fol. 63r, Pozsony, 1647. márc. 1. (avviso) Telegdy János kalocsai érsek ünnepélyes temetése fol. 64r, diéta, viták fol. 70r-v, Pozsony, 1647. márc. 8. udvari farsang, Pálffy Pál bécsi háza fol. 78r-79v, Pozsony, 1647. márc. 15. diéta, vallásügy fol. 84r, Pozsony, 1647. márc. 22. - diéta fol. 94r, Pozsony, 1647. márc. 29. Frangepán Miklós fol. 95r-v Batthyány, Nádasdy, Zrínyi fol. 100r Pozsony, 1647. ápr. 5. diéta, viták fol. 102r - diéta fol. 106r, Bécs, 1647. ápr. 13. diéta fol. 115r, Bécs, 1647. ápr. 20. nagyhét, ágostonosok bécsi temploma; Nádasdy, Zrínyi, Balassi érkeztek Bécsbe fol. 122r, Bécs, 1647. ápr. 27. diéta, Csáky, jezsuiták fol. 128r, Bécs, 1647. máj. 4. diéta fol. 136r, Bécs, 1647. máj. 25. a bécsi püspök felszentelte a Stephansdomban a felújított főoltárt fol. 137r, Bécs, 1647. máj. 31. magyar rendek 4 küldötte, köztük Kéri János koronaőr fol. 149r, Bécs, 1647. máj. 18. diéta, báró Tieffenbach fol. 157r, Pozsony, 1647. jún. 7. (IV. Ferdinánd) közelgő koronázása, előkészületek fol. 159r, Pozsony, 1647. jún. 7. IV. Ferdinánd magyar királlyá való választása fol. 167r, Bécs, 1647. jún. 9. a jövő héten várható IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázása fol. 168r a rendek átadták az uralkodónak sérelmeik jegyzékét (gravamen) fol. 172r, Pozsony, 1647. jún. 14. a nuncius audiencián volt az uralkodó előtt; gratulált IV. Ferdinánd magyar királlyá való megválasztásához
18 fol. 175r v, Pozsony, 1647 június, a nuncius császárhoz írt levelének másolata; tiltakozik a magyar országgyűlés néhány cikkelye ellen fol. 175r, Pozsony, jún. [14.] diéta zárása fol. 177r-v, Pozsony, 1647. jún. 14. koronázás előkészületei fol. 184r-v, Bécs, 1647. jún. 22. koronázás fol. 190v, Bécs, 1647. jún. 29. Forgách Ferenc esztergomi érsek rokona fol. 247r, Bécs, 1647. aug. 24. jezsuiták kollégium diákjainak előadása IV. Ferdinánd tiszteletére fol. 257r, Bécs, 1647. szept. 7. Rákóczi György csapatai fol. 310v, Bécs, 1647. okt. 12. Pucheim, Batthyány, Forgách ASV, Segr. di Stato, Germ. 145 Camillo Melzi bécsi nuncius jelentései (chifre, 1647-1651) fol. 6r, Pozsony, 1647. jan. 4. diéta, Pálffy Pál, Lippay György fol. 9r, Pozsony, 1647. jan. 11. diéta, Lippay titkos szándéka, jezsuiták birtokszerzésének kérdése fol. 10r, Pozsony, 1647. jan. 17. Terranova herceg, spanyol követ elégedetlensége a lengyel király házassági tervével kapcsolatban fol. 12r, Pozsony, 1647. jan. 17. Lippay György fol. 23r, Pozsony, 1647. febr. 8. diéta, jezsuiták fol. 30r, Pozsony, 1647. febr. 20. a spanyol és a velencei követ tárgyalása a nunciussal Candia (Iráklio, Heraklion) ügyében fol. 33r, Pozsony, 1647. febr. 22. diéta: 40 templom visszaadásáról szóló megegyezés fol. 44r, Pozsony, 1647. márc. 15. diéta, jezsuiták ügye fol. 53r, Pozsony, 1647. ápr. 5. a rendek nem akarják, hogy az uralkodó jelenléte nélkül folytatódjék a diéta, a jövőben új diéta összehívását tartják szükségesnek fol. 60v, Bécs, 1647. máj. 11. a jezsuiták kiűzése is felmerült fol. 67r, 1647. máj. 25. az uralkodó csütörtökön visszatért Pozsonyba, hogy a magyarok kedvére tegyen fol. 69r, Bécs, 1647. jún. 1. az uralkodó pünkösdre visszatér Bécsbe, és örülne, ha IV. Ferdinándot magyar királlyá koronáznák fol. 74r, Pozsony, 1647. jún. 7. Draskovich György győri püspök fol. 75r, Pozsony, 1647. jún. 7. a császár kifejezett óhaja volt, hogy a nuncius mindenképp legyen jelen Pozsonyban a koronázáson fol. 84r, Pozsony, 1647. jún. 14. végéhez ér a diéta fol. 86r, Pozsony, 1647. júl. 22. hétfőn lezárult az országgyűlés fol. 148r, Bécs, 1648. máj. 9. érdekes leírás az udvar legbefolyásosabb egyházi személyeiről: P. Quiroga, P. Lamormain fol. 202r, Bécs, 1648. nov. 28. szükségesnek tűnik a Pozsonyba való visszatérés az új pozsonyi diétára, ami nem tarthat tovább három hónapnál fol. 208r, 1649. januárban arról ír, hogy elképzelhető, hogy IV. Ferdinánd Spanyolországba fog utazni fol. 214r-v, Bécs, 1649. február 27. győri püspök (Draskovich Gy.)