GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek és pannon homoki gyepek konferencia Kecskemét, 2011. október 6-8.
BEVEZETÉS Napjainkban és s a beláthat tható jövőben is a meglévő és s telepítend tendő erdőter területeink sorsát ezen keresztül l pedig a száraz, homoki erdőssztyepp területeken az erdőgazd gazdálkodás s eredményess nyességét elsősorban sorban a rendelkezésre álló víz mennyisége, időbeli eloszlása, sa, és felhasználhat lhatósága határozza meg.
BEVEZETÉS A folyamszabályoz lyozás s természet átalakító munkájának nak máig m ható kedvezőtlen velejárója ja volt az évről évre visszatérő időszakos felszíni vízborv zborítás s elmaradása, mely nem csak a növénytn nytársulások sok számára nélkn lkülözhetetlen többlet t vízhatást biztosította totta kontinentális alföldi ldi területeinken, de a talajfejlődés folyamatát t is kedvező irányba befolyásolta.
A magyarországi és külföldi vízi munkák összehasonlító grafikonja Flood-protected areas 25 1000 km 2 20 21,2 15 14,4 15,5 10 5 6,9 0,69 1,84 Loire-völgy Zuider-Zee S1 Pó-völgy Hollandia Magyarország Magyarország, Tisza-völgy 0
A Tisza-völgy vízrajzi képe a szabályozás előtt
BEVEZETÉS Alföldünk egyes területein kiemelten a kedvezőtlen vízgazdálkodású homoki területeken napjaink erdőművelése azzal a feloldhatatlan kettősséggel találja magát szemben, hogy a jó növekedésű, de kiöregedő állományok helyébe szinte lehetetlen a megelőző állomány minőségét utolérő erdőfelújítást elvégezni. E probléma jellemzi különösen a Duna-Tisza közi száraz homokhátat, de tapasztalható a Hajdúsági, Nyírségi homoki termőhelyeken vagy a debreceni Nagyerdő erdőfelújításaiban is.
S1 Black locust Hybrid poplar Native poplar Scotch pine Austrian pine Pedunculate oak annual water demand (mm) 700 600 500 400 300 200 100 0 Alföldi fafajok évi vízigénye (Járó nyomán)
ANYAG ÉS MÓDSZER Annak megválaszolására, hogy mi okozhatja azt a terepen tapasztalható jelenséget, hogy a jó növekedésű állomány helyén egyre nehezebben, esetenként pedig egyáltalán nem tudunk megfelelő állományt felhozni, a gyökérfeltárás módszerét választottuk. Az eljárás nem ismeretlen sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban, bár igen nagy élőmunka igénye miatt meglehetősen ritkán alkalmazzák.
ANYAG ÉS MÓDSZER A témával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozása alapján kiemelt említést érdemel Kiss Ferenc, Tóth Béla és Járó Zoltán munkássága, akik a múltban igen sok feltárást végeztek, valamint napjaink irodalmi anyagából Führer Ernő és Kárász Imre, akik a közelmúltban több társulásban és eltérő termőhelyeken alkalmazták ezt a módszert.
ANYAG ÉS MÓDSZER Az irodalmi anyag áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy három, technikájában eltérő feltárási módszert különíthetünk el. 1. Vázas gyökérfeltárásos eljárás 2. Monolitos gyökérfeltárásos eljárás 3. Mintavételes gyökérfeltárásos eljárás
A vizsgált terület ismertetése Helyszín Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium A területen három fafaj: kocsányos tölgy, magas kőris, valamint szürkenyár egyedeit vizsgáltuk a bevezetőben már vázolt felújítási probléma megoldása érdekében. A választott módszer a bevezetőben röviden ismertetett vázas feltárás volt.
Az Ásotthalmi Szakiskola talajvízkútjának adatai 1953-1998 között water-level (mm) 0 100 200 years 1953 1958 1963 1968 1973 1978 1983 1988 1993 1998 2003 300 400 500 600 Low water Medium water High water
A vizsgált terület ismertetése A hazai erdészeti termőhelytipol helytipológia alapján n a vizsgált terület osztályoz lyozása: erdőssztyepp klíma ma; a júliusi j 14 órai levegő páratartalom kevesebb, mint 50 %;% az évi átlagos csapadék 263-560 mm, hidrológia: többlet vízhatv zhatástól l függetlenf ggetlen; genetikai talajtípus pus: igen sekély termőréteg tegű lepelhomokkal borított letemetett réti r talaj.
TAPASZTALATOK ISMERTETÉSE Szürke nyár (Populus x canescens) gyökérfeltárás tapasztalatai Ásotthalom 308 E, Kor: 85 év Kocsányos tölgy és magas kőris gyökérfeltárásának tapasztalatai Ásotthalom 306 C, Kor: 102 év
TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE A területen feltárt mind a három fafaj gyökérrendszere azt példázza, hogy a vizsgált területen a ma tapasztalható idős állománykép nem a hagyományos termőhely-feltárás módszerével megismerhető, helyenként 2,5-3 méteres száraz homok réteg hatására alakult ki, hanem a korábbi, valószínűleg nedvesebb periódusban letemetett kedvező talaj tulajdonságú és jó tápanyag-és vízellátottságú szintnek köszönhető.
TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE Napjaink feladata csak az lehet, hogy megfelelő erdőművelési eljárásokkal esetleges vízrendezéssel javítsa a homok víztartalmát elősegítve a fiatal állomány gyökérrendszerének mélybe jutását, vagy mesterséges módszerekkel mély vagy mélyített ültetés, talajjavító anyagok felhasználásával, esetleg talajárnyalással javítsa a kiültetett csemete életlehetőségeit addig az ideig, míg a csemeték elérik a viszonylag mélyen elhelyezkedő kedvezőbb talajszinteket.
Ásotthalom
Ásotthalom
Ásotthalom
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! THANK YOU FOR YOUR ATTENTION!