mellékletek családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása 2003. december 10. 2004. február 29. 2004.
1. sz. melléklet 1 PÁRISI Katalógus (az IFOTES Research Committee Párizsban 1975. december 6-án elfogadta, mint alapfelosztást) 01 testi betegségek physical health 02 öngyilkosság suicide 03 magány, izoláció loneliness and isolation 04 alkohol toxikománia addictions 05 a lelki egészség más problémái other problems of mental health 06 szex problémák sexuality 07 vallás, világnézet religion and ideology 08 házassági probléma marriage 09 más partner probléma other (sexual) relationships 10 családi probléma family relationships 11 állás, foglalkozási probléma work and occupation 12 anyagi probléma financial questions 13 társas kapcsolati (interperszonális) prk. relationships within social context 14 jogi problémák legal problems 15 hirtelen sorscsapás acts of God 16 ismeretlen ok problem unknown 17 egyéb any other calls E 17 kategória alapján Budapest és Győr kidolgozott és konkordanciába állított egy problémakatalógust. (a baloldali számsor a budapesti, a jobboldali a győri problémakatalógus tételeinek felel meg). Ez, háttéranyagként - miután nagyobb részletezéssel írja le a hívásokban jelentkező problematikát - segít a párisi katalógusba besoroláshoz. A Szövetség kötelezően használni csak a párisi katalógust rendeli, kiegészítve a problémahordozó jelölésével (amely azt jelzi, kire vonatkozik a probléma, kinek a problémája). (Célszerűségből az értelmezetlen ismeretlen okra - Párisi katalógus 16 - tettük az úgynevezett érzelmi problémákat.) A mintaként adott jegyzőkönyvi formulán a Problematika öt kockájából az első két kockába a párisi katalógus kétjegyű száma kerül. Problémakatalógus (háttéranyag) 01 testi betegségek 0101 szomatikus betegségek (lehetőleg diagnosztizáltak) 61 0101 0102 betegeskedés, önellátási problémák 62 0102 0103 testi fogyatékosság, rokkantság 63 0103 0104 pszichoszomatikus betegségek (csak diagnosztizáltak) 66 0104 0105 diffúz vegetatív tünetek (szédülés, fejfájás, alvászavar stb.) 67 0105 0106 idegkimerültség = zilált, szétszórt állapotok 68 0106 0107 egyéb egészségügyi problémák (pl. leszázalékolás, ideggondozói kezelés alatt) 69 0115 0108 értelmi fogyatékosság (lehetőleg diagnosztizált) 91 0107 0109 vegetatív neurózis (csak diagnosztizált) 97 0113 0110 epilepszia és ekvivalensei (csak diagnosztizált) 98 0111 nagy neurológiai kórképek = Parkinson-kór, Little-kór, Heine-Medin, Sclerosis multiplex, enkephalitis 99 0114 1 Problémamin/lesz 99.o3.18.
02 öngyilkosság 0201 öngyilkosság = befejezett, másé! 81 0201 0202 posztszuicid = megelőző öngyilkossági kísérletek 82 0202 0203 életúnt, céltalan, diszfóriás 83 0203 0204 depresszív, indítékszegény 84 0204 0205 larvált szuicid késztetés = balesetezés, önveszélyeztetés 85 0205 0206 öngyilkossággal fenyegetés, zsarolás 86 0207 szuicid késztetés = tudatosult képzetek az öngyilkosságról 87 0206 0208 krízishelyzet = öngyilkossági gondolatokkal, vagy anélkül 88 0207 0209 öngyilkossági veszélyhelyzet = a gyógyszert már bevette, vagy közel áll hozzá, illetve más eszközt előkészített, vagy már kárt tett magában 89 0208 03 magány, izoláció 0301 0301 kommunikáció-igény, beszélgetésigény 36 0302 elmagányosodás, társtalanság, izoláció 37 04 alkohol, toxikománia 0401 alkoholizmus, alkoholfüggőség 64 0401 0402 gyógyszer- kábítószer-abúzus, narkománia 65 0402 0403 polytoxikománia 0403 0404 játékszenvedély 0404 0405 egyéb szenvedély 0405 05 a lelki egészség más problémái 0501 pszichózis mániáko-depresszíva (csak diagnosztizált) 92 0108 0502 schizofrénia tudathasadásos állapot (csak diagnosztizált) 93 0109 0503 paranoia, üldöztetéses téves-eszme, paranoid reakciók (lehetőleg diagnosztizált) 94 0110 0504 pszichopátia = szociopátia, karakteropátia (lehetőleg diagnosztizált, vagy extrém, ugyanakkor a körülmények által nem kényszerített életvezetés jellemzi) 95 0111 0505 klasszikus neurózisok = kényszerneurózis, szorongásos neurózis, fóbia (=neuraszténia), ideggyengeség (=pszichaszténia), hisztériás neurózis (lehetőleg diagnosztizált) 96 0112 0506 önértékelés, önbizalom problémák, pl. kisebbrendűségi érzés, mikó 41 0701 0507 döntésképtelenség, dilemma 42 0702 0508 kudarc, sikertelenség 43 0703 06 szex problémák 0601 csalás, szex-háromszögek házasságban, házasságon kívül 21 0501 0602 homoszexualitás 22 0502 0603 egyéb perverzió és deviancia = pl. onanizálás, inceszt kapcsolat 23 0503 0604 impotencia 24 0504 0605 frigiditás 25 0505 0606 meddőség 26 0506 0607 terhesség 27 0507 0608 abortusz 28 0508 0609 egyéb szexuális probléma 29 0509 07 vallás, világnézet 06 0701 világnézeti, filozófiai problémák 46 0702 erkölcsi, morális problémák 47
08 házassági probléma 0801 házassági probléma 14 0802 válás 17 0803 együttélési probléma elvált házastárssal = együttlakás problémái 18 0804 konfliktus házastárssal 51 09 más partner probléma 0901 együttélési probléma 16 0303 0902 elhagyás, szakítás 31 0902 konfliktus partnerrel 54 10 családi probléma 0302 1001 generációs probléma = gyerek-szülő/nagyszülő közötti probléma 11 1002 testvérprobléma 12 1003 nevelési probléma = szülő problémája vele egy háztartásban, ill. gondozásában élő, 18 év alatti, vagy idősebb korlátozottan cselekvőképes gyermekével 13 1004 együttélési probléma a családban = generációk közötti probléma 15 1005 együttélési probléma a családon belül = partnerrel 16 11 állás, foglalkoztatási probléma 1101 pályaválasztási problémák 45 0704 1102 munkahelyi konfliktus 56 0304 1103 állás, elhelyezkedési problémák, munkanélküliség 04 0903 12 anyagi problémák 1201 anyagi, megélhetési problémák 02 0902 1202 lakásprobléma 03 0901 13 társas kapcsolati (interperszonális) problémák 1301 rivalizálás, dominanciára törekvés 32 1302 ismerkedési problémák, házastársat keres 33, 48 1303 össze nem illés =életmód, életstílus különbségek 34 1304 eltávolodás, elhidegülés, érdektelenné válás 35 1305 alkalmazkodási, beilleszkedési problémák 44 1306 konfliktus (ismerőssel, iskolai, lakókörnyezeti, társadalmi konfliktus) 56, 57, 59, 50 1307 konfliktus hatósággal 59 1308 affiliáció, függeszkedés-igény 38 1309 egyéb interperszonális problémák 39 0305 14 jogi problémák 10 1401 jogi problémák 01 15 hirtelen sorscsapás 1501 krimen (bűntény): betörés, lopás, erőszak, verekedés 05 0705 1502 gyász, haláleset, veszteség 08 1101 1503 baleset 09 1102 1504 egyéb hirtelen sorscsapás
16 érzelmi problémák 1601 vonzódás = kapcsolaterősítés igény 71 0801 1602 ventilláció = meghallgatás-igény 72 0802 1603 öröm, hála, köszönetnyilvánítás 73 0803 1604 félelem, szorongás 74 0804 1605 féltés, aggódás 75 0806 1606 féltékenység 76 0805 1607 csalódás, elégedetlenség 77 0807 1608 kverulálás, gyűlölet 78 0808 1609 egyéb érzelmi problémák 79 0809 17 egyéb a probléma hordozója (vonatkozási szempont a jegyzőkönyvi mintán az utolsó, ötödik kockába írandó) 00001 hívóra vonatkozik a probléma = az ő problémája ρρ ρ 00002 házastársára 00003 szülőre 00004 gyerekre 00005 rokonra = testvérre, családtag hozzátartozóira 00006 partnerre 00007 ismerősre = pl. partner rokonaira 00008 munkatársra 00009 hivatalos személyre vonatkozik a probléma 00000 egyéb személyre
2. sz. melléklet A szöveges kampánybeszámolók feldolgozott anyaga A szolgálatoknak hogy értékeljék a kampány tapasztalatait az alábbi kérdéseket tettük fel: 1. A kampánnyal kapcsolatos észrevételek (SPOT, hirdetés, hírverés, honlap stb.) 2. A stáb hozzáállása a kampányhoz: - Kívánt-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? - Okozott-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? - Az esetmegbeszélésen, szupervízión előkerült-e témába vágó hívó/hívás? 3. A hívásokról: - A kampány hatása a hívásokban - Az áldozatok és az elkövetők jellemzői 4. Mely szervezetekkel, ellátó helyekkel jött létre kapcsolat az utalás/továbbküldés során? 1. A kampánnyal kapcsolatos észrevételek (SPOT, hirdetés, hírverés, honlap stb.) A kampánnyal kapcsolatos hirdetések kezdetben egyáltalán nem érték el a megszólítottakat. Később, februárban és márciusban már hivatkoztak arra, hogy olvastak róla. (03-Eger) ez utóbbi kitétel a saját reklámra, vagy maximum a honlapra utal. Előfordult visszatérő hívó is, de volt ilyen irányú hecchívás is, aki hivatkozott a hirdetésekre és komolytalankodott. (03-Eger) ez vonatkozhat a saját hirdetésre is. A kampánnyal kapcsolatos hirdetést nem láttuk a médiában, ami a szolgálatokkal kapcsolatos felhívást tartalmazta volna. (08-Balassagyarmat) Nem volt jó a kampány reklámja, mivel helyi reklám csak egy újságcikk volt. Nem volt a hírverés elég nagy, úgy gondolom nem ért el az érintettekhez. (30-Szombathely) A reklám későn kezdődött el, ezért a nappali ügyelet alatt kevés volt a hívás, ezek is inkább próbálkozások, információ jellegűek voltak. A reklámfilmről: ritkán és nem a legnézettebb csatornán lehetett látni a TV-ben. Maga a film jó, figyelemfelkeltő és sokkoló is volt. Nagyobb odafigyelésre késztette a stábtagokat is a környezetükben előforduló ilyen esetekre. (14-Székesfehérvár) A kampány indulása nagyon gyors volt, ebből kifolyólag szervezetlen is. Központi reklám hiányában helyileg kellett volna megmozgatni a médiát, ami részünkről nem történt meg, egyrészt idő-, másrészt információhiány miatt. A helyi újságokban, a Tolna Megyei Népújságban, ill. a Tolna Megyei Extrában jelent meg folyamatos információ a kampány ideje alatti elérhetőségről. TV-be, rádióba nem került erről híranyag. A reklám és a jó előkészítés hiánya meglátszott, hiszen alig volt hívás. (11-Szekszárd) 1
A hirdetéssel, a hírveréssel szinte csak szórványosan és csak egy-két stábtag találkozott. (Ez nem függ össze a kábel-tv elterjedésével, mert a stábtagok 90 %-a kábelezett helyen él. Ezt azért írtam le, mert akik látták, azok a hálózaton látták.) A reklámfilmekből csak egyet láttam. Erőteljesnek találtam, de nagyon eldugott helyen és időben volt. Nem tudtam volna megítélni, ha nincs tudomásom előre az egész kampányról, hogy miért vetítik nekem. Mit akarnak tőlem? (06-Salgótarján) A kampány hatását nem érzékeltük a hívásokban. Nem érzékeltük a megnövekedett hívásszámot ebben az időszakban, ebben a tárgykörben. Az ide besorolható hívásaink száma 3-10 % között mozog. (06-Salgótarján) A médiákban kevésbé volt érezhető a kampány. Elsősorban a különböző híradásokból, ill. interjúkból értesülhettünk róla. Az utóbbi hetekben azonban egyre több alkalommal találkozhatunk a televízióban és a különböző sajtótermékekben a családon belüli erőszakkal kapcsolatos felhívásokkal, esetekkel. (06-Salgótarján) Sajnálatos módon érdemi hívásaink között is a kampánnyal kapcsolatos hívások voltak a legkevésbé jellemzőek. (25-Sopron) Én személy szerint nem láttam róla hirdetést, sőt a stáb tagjai közül sem számolt be erről senki. (28-Miskolc-E) A hecchívásokban is megjelent a kampány gondolati mondanivalója: nevető, szórakozó gyerekek mondják telefonba, hogy ver az apám, megerőszakolt az anyám, de beszélgetést nagyon kis számban tudtunk kezdeményezni velük. (02-Miskolc) ez a jelzés inkább a honlapra utal, nem annyira a szpotra. A kampánnyal kapcsolatos információk a tömegkommunikációs eszközökből szinte nem értek el bennünket. Gondolom, hogy a hívókat sem. 2-3 alkalommal láthattunk a televízióban egy néhány másodperces bejátszást, amelyről mi a beavatottak tudtuk, hogy milyen szándékkal került a képernyőre. (04-Hatvan) Az országos médiákban megjelenő SPOT-okról nem rendelkezünk sok személyes tapasztalattal. (19-Békéscsaba) Néhány konkrét esetet kivéve a hívások nem a kampány hatására történtek, nem kifejezetten a kampány váltotta ki, hogy a bántalmazás valamely formájával felhívták szolgálatunkat. Késleltetett hatásként értékelhető, hogy a kampány utáni időszakban halmozódik az erőszakos hívások előfordulása. (19-Békéscsaba) Saját reklám-tevékenység a kampánnyal kapcsolatban (a Szövetség felhívására): A helyi Heves Megyei Hírlapban is volt ezzel kapcsolatos cikk. Később, februárban és márciusban már hivatkoztak arra, hogy olvastak róla. (03-Eger) Nem volt jó a kampány reklámja, mivel helyi reklám csak egy újságcikk volt. Nem volt a hírverés elég nagy, úgy gondolom nem ért el az érintettekhez. (30-Szombathely) A kampány indulása nagyon gyors volt, ebből kifolyólag szervezetlen is. Központi reklám hiányában helyileg kellett volna megmozgatni a médiát, ami részünkről nem 2
történt meg, egyrészt idő-, másrészt információhiány miatt. A helyi újságokban, a Tolna Megyei Népújságban, ill. a Tolna Megyei Extrában jelent meg folyamatos információ a kampány ideje alatti elérhetőségről. TV-be, rádióba nem került erről híranyag. (11- Szekszárd) A TV Kékfény című műsorából, ill. a helyi újságból értesültek a kampányról. (11- Szekszárd) Alkalmunk nyílt a helyi regionális híradókban nyilatkozni a kampányban való részvételünkről, ill. az egyik soproni rádióban egy félórás műsor keretén belül a kampányról, a szolgálatunk működéséről beszélgetni. (25-Sopron) A médiákban kevésbé volt érezhető a kampány. Elsősorban a különböző híradásokból, ill. interjúkból értesülhettünk róla. Az utóbbi hetekben azonban egyre több alkalommal találkozhatunk a televízióban és a különböző sajtótermékekben a családon belüli erőszakkal kapcsolatos felhívásokkal, esetekkel. (06-Salgótarján) A szolgálat a Szövetség felhívására a helyi médiumokban tett közzé felhívást arról a lehetőségről, hogy akit a családon bármilyen erőszak ért, hívhatja a megadott számot. Interjú hangzott el a helyi televízióban Dr. Bőviz Gábor szolgálatvezetővel. Ugyanilyen interjúra került sor a helyi rádióban is. Szintén közölt beszélgetést két helyi újság is. Megadtuk az ideggyógyászati és a psychiatriai szakrendelés telefonszámát is, melyeket szükség esetén lehet hívni. (12-Pápa) A szolgálat készített figyelemfelkeltő plakátokat, melyeket Miskolcon és környékén elég jól szétszórtunk, ill. kiragasztottunk. (24-Miskolc-E) Ezzel egy időben tájékoztattuk a média képviselőit a családon belüli erőszak elleni kampányról, melynek eredményeként Dr. Sági Ilona szolgálatvezető az Európa Rádióban és a Pulzus TV-ben nyilatkozott és hívta fel a nyilvánosság figyelmét a kampány fontosságára, biztatott a hívásokra. (02-Miskolc) A megyei hírlap ebben az időben a kampány apropóján háromszor írt a szolgálatról. (04-Hatvan) A helyi lapokban jelentek meg a bántalmazás témakörét érintő cikkek, írások, történtek utalások az országos kampányra. (19-Békéscsaba) 2. A stáb hozzáállása a kampányhoz: A stáb jól állt a kampányhoz. (03-Eger) A stáb megértő és elfogadó volt a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, a nyilvántartásokat pontosan vezette. (08-Balassagyarmat) A kampányt önkénteseink hasznosnak, figyelemfelkeltőnek és tartalmi-formai szempontból színvonalasnak tartották. A Zalaegerszegi Lelkisegély Szolgálat önkéntesei motiváltak a probléma kezelésére, a szupervíziók és belső képzések több éve foglakoznak a családon belüli erőszak jellegével. A kampány megerősítést adott 3
számunkra. A korábbi kezdeményezés összefogni más szervezetekkel új hangsúlyt kapott, ez az elhatározás és a kapcsolatteremtés a helyi gyermek és ifjúsági lelkisegély szolgálattal, a TESZ hasonló programjával a kampány eredményeként értékelhető. (Zeg) Nagyon kifáradtunk, hosszú volt ez a három hónap nekünk. (30-Szombathely) További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegességérzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt. (11-Szekszárd) A stábnak nem volt könnyű feladat a munkaidőben történő ügyelet. (14- Székesfehérvár) Stábunkat nagyon megterhelte/megviselte a kampány miatti mobil-dömping, mivel a mobilról történő hívások kb. 90 %-a hecchívás volt, és emellett az érdemi hívásaink száma is megnőtt. (25-Sopron) A témaválasztást az egész stáb jó kezdeményezésnek tartotta. Az esetmegbeszélések során a telefont az egyik legalkalmasabb eszköznek találtuk a problémamegoldás első lépcsőjeként, hiszen ez egy olyan témakör, amelyben a traumatizált áldozat nem mer segítséget kérni. (06-Salgótarján) A kampányra való felkészülési időszakot rövidnek találtuk! (06-Salgótarján) A stáb hozzáállása a témához egyértelműen pozitív volt. Többeknek volt már hasonló hívása, csak nem tudtuk, hogy hová fordulhatnak segítségért a hívók. Így kiderült, hogy a téma tulajdonképpen napirenden van, csak a kezelésében nem volt támpontunk. (12- Pápa) Az ügyelők hozzáállása példamutató és segítőkész volt. Szakmai szempontból a szolgálatunk is profitált a kampányból, mert az Internetről több szakanyagot sikerült letöltenünk, és kinyomtatva a stáb tagjainak rendelkezésére bocsátottuk. (02-Miskolc) A stáb fogadókész volt. Differenciáltabbá tette a motívumkeresést a hívó szavaiban vagy elhallgatásaiban. Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat. (04-Hatvan) Kívánt-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? A bántalmazás problémakör nehezen emészthető volt az ügyelők egy részének (ellenállás, düh, tehetetlenség érzése a bántalmazóval szemben, sajnálat, megmentés vágya a bántalmazottal kapcsolatban). További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegesség-érzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt. A bántalmazás problémaköre bekerült a stáb látókörébe, és ha attitűdváltozás nem is tudott megtörténni ilyen rövid idő alatt, a problémaérzékenység mindenképpen nőtt az operátorokban. (11-Szekszárd) 4
A stáb tagjainak döntő része a munkaköre ellátása közben is többször találkozik a családon belüli erőszak hatásaival, ill. az arra történő utalással (pl. tanácsadás, családsegítés, egészségügyi ellátás stb.) Találkozhatnak annak következményeivel egyegy félresiklott életpálya kapcsán. A stáb tagjai érzékenyek a problémával kapcsolatban, így a kampány hatásával kapcsolatban elsősorban a még körültekintőbb odafigyelést hangsúlyoztuk, az attitűdváltozásra nem volt szükség, hiszen a stáb tagjai korábban is elkötelezettek voltak. Egy-egy kirívó eset feldolgozása, a megdöbbentő tények azért nehezítették az egyéni feldolgozást. (06-Salgótarján) A stáb részéről kiemelt monitorozást kívánt a feladat. Fokozottan figyelni kellett erre a témára ahhoz, hogy meghalljuk az esetleges látens erőszakot. Az ügyelők egyre inkább belejöttek, sőt kinyílt a látásmódjuk, problémaérzékenységük. (24-Miskolc-E) Maga a továbbképzés nem kívánt változást a továbbképzésen részt vett önkénteseknél. (19-Békéscsaba) Okozott-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? A képzés nagyon jó volt. Már az előbbiekben (esetmegbeszélésen május 14-én Az alkoholista szülők; A gyermekvédők rendszere) is foglakoztunk a témával. (30- Szombathely) A kampány megerősítést adott számunkra. A korábbi kezdeményezés összefogni más szervezetekkel új hangsúlyt kapott, ez az elhatározás és a kapcsolatteremtés a helyi gyermek és ifjúsági lelkisegély szolgálattal, a TESZ hasonló programjával a kampány eredményeként értékelhető. (Zeg) A bántalmazás problémakör nehezen emészthető volt az ügyelők egy részének (ellenállás, düh, tehetetlenség érzése a bántalmazóval szemben, sajnálat, megmentés vágya a bántalmazottal kapcsolatban). További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegesség-érzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt. A bántalmazás problémaköre bekerült a stáb látókörébe, és ha attitűdváltozás nem is tudott megtörténni ilyen rövid idő alatt, a problémaérzékenység mindenképpen nőtt az operátorokban. (11-Szekszárd) Először sikerült teljesen megértenünk, hogy miért utasítja el az áldozat a segítséget, milyen eszközei vannak a rendőrségnek, milyen nehézségekkel kell a hatóságoknak megküzdeniük. Bennünk is tudatosult, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az intézmények közötti együttműködés. A telefon viszont segíti az anonimitás megtartását, és mindenkor bevethető eszköz (ha jobban behozható a köztudatba létezése) annak érdekében, hogy az áldozat ne zárkózzon el(be) teljesen, valamint, hogy kockáztatás nélkül jusson hozzá lehetőséghez az önértékelés maradékainak megmentése érdekében. A kampányra való felkészülési időszakot rövidnek találtuk! (06-Salgótarján) Miért nem kódolta senki idevágóan a visszatérő pedofilunk beszélgetéseit!? Szinte durva szimbóluma a társadalom hozzáállásának az egész világon elterjedt Párizsi katalógus. A CSBE-kódok mögötti tartalmakat, a kategóriát néven nevezve egyetlen kód sem tartalmazza egyértelműen. (06-Salgótarján) 5
Nagyon ritkán derül fény a családon belüli bántalmazásra, hosszú ideig takargatják a családtagok, nem beszélnek róla még akkor sem, ha név nélkül tehetnék meg. (06- Salgótarján) Több ilyen hívásom volt. Kicsit nehézkes volt átállni az odafigyelésre, mert már megszoktuk a párizsi katalógus szerinti kódolást. Amikor sikerült áthangolódni, akkor viszont azt tapasztaltam, hogy sok hívásban fellelhető ha csak mellékszándékként is. A szinte mindennapos féltékenységről, válásról, gyerekek szabadulási kísérleteiről szóló hívásaiban mindig megtalálható. Nem ismerjük fel az erőszak csomagoltabb formáit, de néha nem is merjük felvállalni azt a témát, amit nem tudunk számunkra is elfogadható módon kezelni. (06-Salgótarján) Számomra tanulságos mindaz, ami velünk történt. Jól jellemezte, hogy nemcsak a mi fogalomkörünket, fülünket kell állítani, hogy néven nevezzük ezt a jelenséget, hanem az egész társadalomét is. És ahogyan mi sem tudjuk az első lépések után, hogy mi történik a továbbiakban, úgy nem tudja a társadalom sem a helyes lépések sorát. (06- Salgótarján) Nehéz volt tudomásul venni, hogy miután a hívó megtisztel a bizalmával, elmondja féltve őrzött titkát, a segítséget nem fogadja el, mert nem tudunk érvelni a biztonságos kezelési folyamatról. (06-Salgótarján) A kampány erősítette az ügyelőkben a hatékonyabb cselekvés, jogi szabályozás lehetőségének elősegítését is. (06-Salgótarján) A képzéseken elhangzottak mély benyomással voltak ránk. Az előadások magas színvonalúak, érdekesek voltak. Szakmai lendítést adtak stábunknak, további terveken dolgozunk a projektek helyi szintű megvalósításához. Ez és hasonló rendezvények mindig erőt, szakmai fejlődést adnak, melyre nagy szükségünk van. (15- Mosonmagyaróvár) A szakanyagokban való elmélyedés, az új információk segítettek minket e nehéz társadalmi probléma megértésében. Az ügyelők figyelme jobban ráirányult a hívásokban rejlő erőszakformákra, és ezzel egy kicsit tudatosabb lett a meghallgatási attitűdjük. (02-Miskolc) Igen hasznos volt az országos keretben megrendezett továbbképzés, kollégáink nagyon értékes, jól hasznosítható előadásokat hallhattak, és a tréningek is élményszerűek voltak. (18-Gyöngyös) A stáb fogadókész volt. Differenciáltabbá tette a motívumkeresést a hívó szavaiban vagy elhallgatásaiban. Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat. (04-Hatvan) A kampányt előkészítő és segítő előadásokat, irodalmat jónak tartjuk. Sok új szempontot adott, vagy megerősítést kaptunk az eddigi tapasztalatokhoz. (04-Hatvan) 6
Szakemberek hozott esetei és témái, személyes hatásuk változást, egy új szempontok szerinti látásmódot mutattak meg. Rávilágítottak arra, hogy a telefonon névtelenül megjelenő sokszor legintimebb, legféltettebb tabuk, titkok fogadása, azok átbeszélése milyen nagy felelőséggel kell, hogy történjen, ill. milyen következményekkel járhat, ha ez a találkozás nem történik meg. (19-Békéscsaba) A kampány ráirányította az emberek figyelmét arra, hogy erről merni kell beszélni. Mi pedig jobban odafigyeltünk az esetleg mélyre ásott problémára. (18-Gyöngyös) Az esetmegbeszélésen, szupervízión előkerült-e témába vágó hívó/hívás? A hívások az operátorokban nem okoztak olyan nehézséget, mellyel szupervízión kellett volna dolgozni. (11-Szekszárd) Az esetmegbeszélések során a telefont az egyik legalkalmasabb eszköznek találtuk a problémamegoldás első lépcsőjeként, hiszen ez egy olyan témakör, amelyben a traumatizált áldozat nem mer segítséget kérni. (06-Salgótarján) A stáb tagjai érzékenyek a problémával kapcsolatban, így a kampány hatásával kapcsolatban elsősorban a még körültekintőbb odafigyelést hangsúlyoztuk, az attitűdváltozásra nem volt szükség, hiszen a stáb tagjai korábban is elkötelezettek voltak. Egy-egy kirívó eset feldolgozása, a megdöbbentő tények azért nehezítették az egyéni feldolgozást. (06-Salgótarján) Egyéni szupervízió keretében kerültek előtérbe a stáb tagjainak egyéni problémái a feldolgozással kapcsolatban (agresszió a férj részéről, szexualitással kapcsolatos problémák, alkohol hatása). Csoportos feldolgozásban egy szexuális erőszakkal kapcsolatos hívás került megbeszélésre. (06-Salgótarján) Esetmegbeszélések kapcsán maga a szembesülés keltett egyrészről döbbenetet, míg a másik részről önigazolást. (24-Miskolc-E) Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat. (04-Hatvan) Került megbeszélésre témába vágó eset, de nem több mint a kampányon kívüli időszakokban korábban. (19-Békéscsaba) Elemeztük a kampánnyal kapcsolatos hívásokat. A stáb tagjai között van Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó munkatárs, van védőnő, van szociális munkás, van pedagógus, akik egyéni tapasztalataikat átadták a tagoknak. Sajnos szűkös anyagi forrásaink miatt nem tudtunk saját reklámot szervezni, de mindannyian a magunk területén igyekeztünk felhívni a figyelmet erre a fontos kérdésre. (18-Gyöngyös) 3. A hívásokról A kampány hatása a hívásokban. 7
Előfordult visszatérő hívó is, de volt ilyen irányú hecchívás is, aki hivatkozott a hirdetésekre és komolytalankodott. (03-Eger) A hívások száma nem volt a témára jellemző, ennek ellenére a témához kapcsolható hívás érkezett. (30-Szombathely) A reklám későn kezdődött el, ezért a nappali ügyelet alatt kevés volt a hívás, ezek is inkább próbálkozások, információ jellegűek voltak. (14-Székesfehérvár) A reklám és a jó előkészítés hiánya meglátszott, hiszen alig volt hívás. (11-Szekszárd) Összességében nagyon hasznosnak és időszerűnek láttuk a kampányt. A téma napjainkban egyre aktuálisabb. Jó, hogy a szolgálatok felvállalják azt a szerepet, hogy az anonimitást biztosítva teret engedtek azoknak az érzéseknek, gondolatoknak, amelyeket a társadalom sztereotípiái és tabui miatt nehéz felvállalni. (11-Szekszárd) Stábunkat nagyon megterhelte/megviselte a kampány miatti mobil-dömping, mivel a mobilról történő hívások kb. 90 %-a hecchívás volt, és emellett az érdemi hívásaink száma is megnőtt. Sajnálatos módon érdemi hívásaink között is a kampánnyal kapcsolatos hívások voltak a legkevésbé jellemzőek. (25-Sopron) A kampány hatását nem érzékeltük a hívásokban. Nem érzékeltük a megnövekedett hívásszámot ebben az időszakban, ebben a tárgykörben. Az ide besorolható hívásaink száma 3-10 % között mozog. (06-Salgótarján) A kampányidőszak alatt csupán néhány hívás volt konkrétan az erőszakkal kapcsolatos, a beszélgetések alatt azonban kiderült, hogy a problémák, melyek miatt a hívások történtek, több esetben kapcsolatba hozhatók erőszakos cselekedetekkel, különösen alkohol, mint befolyásoló tényező játszik szerepet benne. (12-Pápa) Ugrásszerűen megnőtt a mobilhívások kapcsán a hecchívások száma, mely igazán próbára tette stábunk terhelhetőségét, toleranciáját. (15-Mosonmagyaróvár) Eleinte a hirdetésünk ellenére kevés hívásunk volt, de végül mégiscsak többletteljesítményünk lett. A családon belüli erőszak hívásai nem voltak számottevők, ill. az eddigi tapasztalatoktól lényegesen eltérőek. (24-Miskolc-E) A hecchívásokban is megjelent a kampány gondolati mondanivalója: nevető, szórakozó gyerekek mondják telefonba, hogy ver az apám, megerőszakolt az anyám, de beszélgetést nagyon kis számban tudtunk kezdeményezni velük. Ez viszont mutatja, hogy a TV-reklámok eljutottak a lakosság minden rétegéhez. (02-Miskolc) Sajnos a hívásokban a kampány hatását nem éreztük, tipizálni nem tudtunk. (04- Hatvan) Néhány konkrét esetet kivéve a hívások nem a kampány hatására történtek, nem kifejezetten a kampány váltotta ki, hogy a bántalmazás valamely formájával felhívták 8
szolgálatunkat. Késleltetett hatásként értékelhető, hogy a kampány utáni időszakban halmozódik az erőszakos hívások előfordulása. (19-Békéscsaba) Ez a kampány jó volt, hiszen jobban figyeltünk, és remélhetőleg figyelünk is erre a problémára. A folyamatosság lenne igazán hatásos, ugyanis a törvény hatályba lépésével többen mernének beszélni és tenni a családon belüli erőszak problémájáról. (18- Gyöngyös) Élő probléma a családon belüli erőszak, ezt a hívások (már korábban is) igazolták. (18-Gyöngyös) Az áldozatok és az elkövetők jellemzői. Főleg bántalmazott fiatalok és idős személyek panaszkodtak, akik a még velük élő iszákos, durva fiúk bántalmazását említették. Volt, hogy a szomszéd hívott és tájékoztatott családi verekedésről. Sok esetben élettárs, aki nem fogadja el új társa gyermekeit, durva a párja idős szüleivel is és goromba, kötekedő. Alkoholista apa terrorjáról tettek említést a fiatalok. (03-Eger) Gyakori probléma az alkoholbetegek a családban. Családon belüli konfliktusok, válások következménye a gyermekkel szembeni agresszió irányába erősödött. Párkapcsolatban előforduló konfliktus a férj alaptalan féltékenységéből adódott, ami a tettlegességig fajult. (08-Balassagyarmat) Több hívás jelzett olyan családi feszültségeket, amelyek kezelése rendkívül fontos az agresszió megelőzése érdekében. (Zeg) A hívások száma nem volt a témára jellemző, ennek ellenére a témához kapcsolható hívás érkezett. Jellemzően: intim partnerek közötti érzelmi, szexuális bántalmazás. (30-Szombathely) Két idősebb hölgy-hívó volt. A TV Kékfény című műsorából, ill. a helyi újságból értesültek a kampányról. Az egyik hölgy testvérének gyilkosságát mesélte el (családon belül a saját fia ölte meg a férfit). A másik hölgyet idős, beteg, alkoholista férje bántalmazza rendszeresen. Jellemző volt rájuk a fásultság, kiégettség, beletörődés sorsukba és a tehetetlenség érzése, mely megakadályozza/megakadályozta őket a továbblépésben. (11-Szekszárd) A hívók alapproblémája sok esetben nem a családon belüli erőszak volt, ez a beszélgetés későbbi szakaszában ill. a következő alkalommal derült ki, és sok esetben csak utalás történt az erőszakos magatartásmódra, cselekményre. (06-Salgótarján) Az áldozatok általában nők (feleség) és kiskorú gyerekek. A hívók általában nők (az áldozatok ill. az áldozat szerepben lévők), akik legtöbbször csak később térnek rá az erőszakos cselekmény ismertetésére. Az elkövetők a hívások alapján sokszor férfiak (legtöbbször családfő), akik sokszor alkohol hatása alatt cselekszenek. (06-Salgótarján) A kampányidőszak alatt csupán néhány hívás volt konkrétan az erőszakkal kapcsolatos, a beszélgetések alatt azonban kiderült, hogy a problémák, melyek miatt a hívások történtek, több esetben kapcsolatba hozhatók erőszakos cselekedetekkel, különösen alkohol, mint befolyásoló tényező játszik szerepet benne. Ezen hívásokból az 9
is kiderült, hogy sokszor a lelki terror a jelentősebb, mint a valódi fizikai bántalmazása a hívónak. S a rákérdezéskor az is kiderült, hogy a kiskorúak is gyakran szenvedő alanyai ilyen tetteknek. Jellemzően női hívók számoltak be ilyen problémáról. (12- Pápa) Többnyire fiatalkorúak hívták a szolgálatot, de volt közöttük elkövető is. (24-Miskolc- E) Az erőszakban érintettek hívtak minket, de kivételes esetben előfordult olyan is, amikor a család egy barátnője hívta föl figyelmünket a feleség nyomorúságos helyzetére, hogy a feleség nem tud megszabadulni erőszakos férjétől, mert az megöléssel vagy öngyilkossággal fenyegetőzik abban az esetben, ha a felesége elhagyja őt. A következő problémák jelentkeztek: - gyermek fizikai és érzelmi bántalmazása - az intim partnerek közötti érzelmi zsarolás, fizikai bántalmazás, kontrolláló magatartás (bezárja lakásába és meg is veri) - az öregek elhanyagolása, anyagi és érzelmi zsarolása (eladatták a lakást és egy komfort nélküli lakásba kényszerítette az eltartó, aki a későbbiekben rá se nézett), fizikai bántalmazása Egyazon hívó több kategóriába besorolható problémával jelentkezett. (02-Miskolc) A bántalmazás problémája leggyakrabban: - intim partnerek közötti érzelmi és fizikai - idős vagy beteg személy bántalmazása (fizikai, érzelmi elhanyagolás egyaránt) - gyermekek érzelmi bántalmazása (A kampányon kívüli időszakban is ezek a kategóriák fordultak elő leggyakrabban.) (19-Békéscsaba) Elsősorban a drog vagy az alkohol vezet a brutalitáshoz. Pl. egy fiatal fiú telefonált, aki arra panaszkodott, hogy szülei nem akarnak elválni, de havonta, amikor édesapja beiszik, akkor balhé van otthon nem bírják. Egy másik fiatal nőnek egyhónapos pici babájával kellett eljönni élettársától, mert nem engedte be a lakásba. Sorozatosak a veszekedések. A hecchívásokra is figyeltünk, hiszen elég gyakoriak volt a Ver az apám, mit csináljak? című mondat, mely mindenképpen egy talán a valóságban is megélt élethelyzetet közvetít. (18-Gyöngyös) 4. Mely szervezetekkel, ellátó helyekkel jött létre kapcsolat az utalás/továbbküldés során? Családsegítő Intézethez, jogi tanácsadóhoz, gyámügyre és alkoholgondozóba irányítottuk hívóinkat. (03-Eger) Továbbküldés során Ideggondozóba. Addiktológiai gondozóba, Nevelési Tanácsadóba, Családsegítőbe irányítottuk a hozzánk fordulókat. (08-Balassagyarmat) Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat, Társadalmi Egyesületek Szövetsége, Zala Megyei és Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Centruma, 10
Zalaegerszegi Drogsegély Telefonszolgálat, Zala Megyei Kórház Mentálhigiénés Központ (Krízisellátás, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó) (Zeg) Az utalás szintjén jött létre kapcsolat: Rendőrség, 107-es hívószám. (30-Szombathely) A székesfehérvári Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat eddig is, és ezután is működik a telefonos lelkisegély szolgálatnak, mind a fiatal mind a felnőtt hívók esetében. Van olyan információnk, amikor a hívó a szolgálat felhívása után jelent meg a problémájával a Családsegítő Központnál ill. a Gyermekjóléti Szolgálatnál. (14- Székesfehérvár) Néhány esetben a családsegítő központot tudtuk ajánlani. A rendőrséget nem mertük javasolni, hiszen nem tudunk semmit az eljárások rendjéről. A köztudatban viszont sok rossz véleményt hallottunk a munkájukról, valamint arról, hogy az áldozatot pusztán tanúként kezelik, akik ezt nem merik felvállalni. Valamint, hogy éppen az áldozat kerül további hátrányos helyzetbe azáltal, hogy nem a bántalmazót távolítják el a közeléből, hanem neki kell egy ilyen élmény után még a menhely terheit is viselni. (06-Salgótarján) Egészségügyi Szociális Központ (gyerekjólét, családsegítők), Egészségügyi intézmények, Ifjúságsegítés. (06-Salgótarján) Utalásra, továbbküldésre nem került sor. (12-Pápa) Kapcsolatba került szolgálatunk a rendőrséggel, a mentőkkel nyilván ez nem jelent a továbbiakban együttműködést. Természetesen mi is ajánlunk egyéb szervezeteket. (24- Miskolc-E) A kampány során kapcsolataink is erősödtek a társszervezetekkel: Alkoholellenes Klubbal, Családsegítő Szolgálatokkal, Családok Átmeneti Otthonával, Drogambulanciával. (02-Miskolc) Új kapcsolat nem jött létre. (04-Hatvan) Nem volt olyan eset, amelyben konkrét intézkedésre szükség lett volna. Folyamatos a kapcsolattartása a szolgálatunknak azokkal a segítő intézményekkel, ahová a személyes segítségkérések leggyakrabban irányulnak a hívóink köréből. Ezek pl.: Nevelési Tanácsadó, Pszichológiai Tanácsadó, Pszichiátriai Gondozók, Szociális Irodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok. (19-Békéscsaba) Javaslatok a kampánnyal kapcsolatban: Nagyobb hírverés kellene. Mindenképpen fel kellene hívni a figyelmet, hogy a telefonos lelkisegély szolgálatokat is keressék, hívják. (03-Eger) Szükségét érezzük a különböző tájékoztató anyagok még szélesebb körben történő terjesztésének. (06-Salgótarján) 11
Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni az országos szervek felé, hogy a telefonszolgálatok készen vannak a hasonló kampányban való részvételre. Szervezettek vagyunk, bárki elérhet minket, a szolgálat tagjai egyben azt éreznék, hogy fontos a munkájuk, segítséget tudnak adni mind a segítő meghallgatásban, mind a továbbirányításban. (02-Miskolc) Ez a kampány jó volt, hiszen jobban figyeltünk, és remélhetőleg figyelünk is erre a problémára. A folyamatosság lenne igazán hatásos, ugyanis a törvény hatályba lépésével többen mernének beszélni és tenni a családon belüli erőszak problémájáról. (18-Gyöngyös) 12
3. sz. melléklet A családon belüli erőszak problémáinak kódolása A kampány témakörébe vágó hívásokat kérjük a fenti kiegészítő kódok szerint is besorolni, a hagyományos problémakatalógus szerinti besoroláson túl. Kód Megnevezés Kód 2100 Gyermekbántalmazás és elhanyagolás 2100 2101 Gyermek fizikai bántalmazása 2101 2102 Gyermekkel szexuális visszaélés 2102 2103 Gyermek elhanyagolása 2103 2104 Gyermek érzelmi bántalmazása 2104 2105 Gyermek kizsákmányolása 2105 2110 Intim partnerek közötti erőszak 2110 2111 Intim partnerek közötti fizikai agresszió 2111 2112 Intim partnerek közötti érzelmi bántalmazás 2112 2113 Intim partnerek közötti erőszakos szexualitás 2113 2114 Intim partnerek közötti kontrolláló magatartás 2114 2120 Idős személy bántalmazása 2120 2121 Idős személy fizikai bántalmazása 2121 2122 Idős személy érzelmi bántalmazása 2122 2123 Idős személy anyagi, pénzügyi bántalmazása 2123 2124 Idős személy szexuális bántalmazása 2124 2125 Idős személy elhanyagolása 2125 2130 Ifjúsági erőszak 2130 Vonatkoztatási rendszer (kire vonatkozik a probléma) Kód Megnevezés 0 egyéb személyre 1 hívóra vonatkozik 2 házastársára 3 szülőre 4 gyerekre 5 rokonra 6 partnerre 7 ismerősre 8 munkatársra 9 hivatalos személyre