F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. december 2-án, hétfőn és 4-én, szerdán elfogadott törvényjavaslatokról Az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/12975. számú törvényjavaslat Az új Megállapodás létrehozására a szükséges belső jogi felhatalmazást a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás módosításának létrehozására adott felhatalmazásról szóló 77/2012. (VI. 26.) ME határozat megadta. Az ugyanebben a tárgyban kiadott 4/2013. (I. 21.) ME határozat rendelkezik arról, hogy a magyar tárgyalódelegáció kiegészül az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával. A módosító Megállapodás szövegének végleges megállapítására a 127/2013. (X.8.) ME határozat adott felhatalmazást, és a módosító Megállapodás aláírására 2013. október 21-én, Budapesten került sor. Jelen előterjesztés célja az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adandó belső jogi felhatalmazás megszerzése, és a módosító Megállapodás kihirdetése. Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Egyezménye kihirdetéséről szóló T/13107. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja, biztosítani a szükséges felhatalmazást Magyarország Medicrime Egyezményhez való csatlakozásához (Európa Tanács keretében létrejött, az egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Egyezmény). Az Európa Tanács folyamatosan szorgalmazza az Egyezmény mielőbbi aláírását és megerősítését, minden tagállamnál. Magyarország büntetőjogi szabályozásában megteremtette az Egyezményhez való csatlakozás büntetőjogi feltételeit. Az Egyezmény céljai: Az Európa Tanács csatlakozó részes államaiban is bűncselekménynek minősüljön, és megfelelő szankcióban részesüljön az egészségügyi termék hamisítása valamint más hasonló, közegészségügyet veszélyeztető cselekmények elkövetése. Az Egyezmény hatályba lépéséhez legalább öt ország aláírására van szükség, amelyből legalább háromnak az Európa Tanács részes államának kell lennie. Egy 2010-ben közzétett tanulmány szerint mintegy 77 millió európai fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. Európában az elmúlt évek során több tucatnyi, legális forgalomba került orvosságról derült ki, hogy hamisítvány. Az illegálisan beszerzett készítmények körében a legnépszerűbbek az úgynevezett életmódgyógyszerek, fogyasztószerek, potencianövelő készítmények, dohányzásról leszoktató pirulák és az influenza kezelésére javallott termékek. Hazánk a zárt gyógyszerellátási rendszerével kevésbé veszélyeztetett országok közé tartozik. A magyar rendvédelmi szervek kb. 3 százalékra teszik a teljes magyar gyógyszerforgalomban a hamis készítmények arányát és ez kizárólag illegális csatornákon keresztül kerülhet a fogyasztókhoz (például: ellenőrizetlen külföldi internetes portál, edzőterem, piac, utca, klub). Az Európai Unió fokozott jogalkotási, illetve politikai orientációs szerepet vállal a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem területén. 2011. július 1-jén jelent meg az Európai Unió 2011/62/EU számú, az emberi felhasználásra 1
szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló irányelve. Az irányelv magyar jogba történő átültetése megvalósult. Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/12833. számú törvényjavaslat Az új Ptk. szükségessé teszi elsődlegesen az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítását az összhang megteremtése érdekében. Emellett a Civil tv. elfogadását követő időszak tapasztalatait a jogszabályban elrendelt utólagos hatásvizsgálat keretében az előterjesztő felmérte, amelynek eredményei hasznosulnak az elfogadott törvényjavaslatban. A jogszabály rendelkezéseket tartalmaz az egyesületi tag jogállásának szabályozása, a civil szervezetek működése, átalakulása és megszűnése tekintetében. A koherencia érdekében szükséges továbbá a civil társaság szabályozásának megállapítása, valamint az SZJA 1%-os rendelkezésekkel, a civil szervezetek egyszerűsített társasági adó-bevallási kötelezettségével, a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének beszámoló-készítési kötelezettségével, a Nemzeti Együttműködési Alap működésével, a civil szervezetek országos nyilvántartása adattartalmával kapcsolatos szabályozás módosítása. Fontos változás, hogy 2015-től a normaszöveg szerint az SZJA 1%-kos rendelkezések esetén a kedvezményezetté válás rendszerében az utólagos jogosultságigazolás helyett az előzetes regisztráció kerülne előtérbe. Ennek során a feltételeknek megfelelő civil szervezet előzetes regisztrációval, a rendelkező évet megelőző év szeptember 30. napjáig kérheti nyilvántartásba vételét. Az adóhatóság hatósági eljárásban dönt az egy évre szóló jogosultság megállapításáról, amellyel kapcsolatosan a felülvizsgálat a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság minden év január 1. napján saját honlapján és a Civil Információs Portálon keresztül is közzéteszi a kedvezményezettek adatait, amelyet a rendelkező nyilatkozat megtételére rendszeresített elektronikus formanyomtatvány is listaként tartalmaz, ezzel is segítve az adózói felajánlásokat. Az adózók így előzetesen tudnak tájékozódni arról is, ha összetévesztésre alkalmas elnevezések fordulnak elő, így a felajánlás rendszerében csökkenthetővé válnak az ezzel kapcsolatos kockázatok. Megfelelő garanciális szabályok mellett a jövőben a felajánló közölheti adatait a kedvezményezett civil szervezettel. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/12664. számú törvényjavaslat Az Erzsébet programról szóló törvény az állam feladataként fogalmazza meg a szociális üdültetés, a szociális étkeztetés valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi programok lebonyolításának helyszínéül szolgáló ingatlanegyüttesek létrehozásának, működtetésének elősegítését. A törvényjavaslat ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósításaként vagyonkezelővé jelöli ki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány feladatainak ellátására bevont ingatlan-vagyon kezelésére, üzemeltetésére létrehozott Erzsébet Vagyonkezelő Kft-t, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. (5) bekezdése alapján. A Zánkai Új Nemzedék Központban található egyes ingatlanok 2013. évtől kezdődően már az Erzsébet program keretében kerülnek hasznosításra a szociális és gyermeküdültetés körében. A vagyonkezelővé történő kijelöléssel a törvény különösen a szociális üdültetés, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi programok ellátásának céljából az Erzsébet-program balatoni bázisa megteremtésének ad biztonságos, a hosszú távú hasznosítást megalapozó jogi keretet. Ezen túl a vagyonkezelői státusz, illetőleg az Nvt. 11. (7) bekezdése alapján megkötésre kerülő vagyonkezelési szerződés biztosítja az állami vagyon részét képező ingatlanokkal való gazdálkodás megfelelő kontrollját is a tulajdonosi joggyakorló szervezet részéről. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/13140. számú törvényjavaslat A korábban elfogadott Földforgalmi törvény egyes rendelkezéseinek hatályba lépésével elkezdődik az új földforgalmi szabályok bevezetése. A jelen javaslat elfogadásával a Földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében szükséges szabályozás és egyes átmeneti rendelkezések kerültek meghatározásra. A Földforgalmi törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó szabályai 2013. december 15-tel, a földhasználatra vonatkozó szabályai 2014. január 1-jével lépnek hatályba. 2
Előhaszonbérletre jogosultak lehetnek a földművesek, valamint mezőgazdasági termelőszervezetek, akikről a Földforgalmi törvényben foglaltak szerint önálló nyilvántartást kell vezetni. Az érintett személyi kör akkor minősül földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek, ha a nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Azonban 2013. december 15-ig nem áll fel a nyilvántartás, így az előhaszonbérleti jog gyakorlására és a földhasználati szerződések engedélyezésére vonatkozó szabályokat nem lehet december 15-tel, illetve 2014. január 1-jével alkalmazni. Az elfogadott javaslat XIX. Fejezete ezért átmeneti szabályozást tartalmaz, mely szerint a Földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2014. május 1- jén vagy ezt követően közzétett szerződésre kell alkalmazni. 2013. december 15. és 2014. április 30. között a Földforgalmi törvény hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ebben az időszakban a földhasználók nyilvántartásba vétele nyilatkozattétel alapján történik. A nyilatkozatban foglaltakat a hatóság utólag ellenőrzi. A valós állapotoknak nem megfelelő nyilatkozatot tevők szankcionálásáról is rendelkezik a javaslat. Meghatározásra kerültek az állattenyésztőkre, valamint a vetőmagelőállítókra vonatkozó 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximum alkalmazhatóságának feltételei is. Az állattenyésztőt akkor illeti a kedvezmény, ha a tervezett birtoknövekedés idején és az azt megelőző 1 évben, vagy 3 év átlagában a birtokában lévő földön az átlagos állatsűrűség elérte a fél állategységet hektáronként. A vetőmagtermesztőre akkor vonatkozik a kedvezmény, ha a birtokmaximum tervezett kitolása előtti 3 évben birtokában lévő földterületeken átlagosan legalább 10%-ban folytatott vetőmagtermesztést. A feltételek meglétét mindkét esetben hatóság ellenőrzi. Az elfogadott javaslatban a föld tulajdon- és haszonélvezeti jogának megszerzésére vonatkozó szabályok között szerepelnek az öröklésre vonatkozó rendelkezések, a csereszerződésre, ezen belül is a birtok-összevonási célú cserére vonatkozó szabályok, valamint a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményei. Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlésére és az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó, a Földforgalmi törvényt kiegészítő rendelkezések is meghatározásra kerültek, mint pl. az Egységes okirat fogalma. Szabályozásra kerültek a tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezség megelőző hatósági eljárásának részletei a színlelt, földszerzési célú perek megakadályozása érdekében. Kiegészítésre kerültek a szomszédjogi szabályok. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől eltérő szabályok kerültek meghatározásra a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági engedélyező aktusai esetére. Adatvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz az elfogadott javaslat a mezőgazdasági igazgatási szerv helyi földbizottság felé történő adatszolgáltatásának esetére. Az elfogadott jogszabály tartalmazza az egyes Földhasználati szerződéseket, így a haszonbérleti szerződés, a feles bérleti szerződés, a részesművelési szerződés és a szívességi földhasználati szerződés tartalmára (a felek jogaira és kötelezettségeire), és e szerződések megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. Tartalmazza a haszonbérleti szerződések előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó szabályokat, a 2013. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó átmeneti szabályokkal kiegészítve. (A szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezések csak 2014. január 1-én lépnek hatályba.) A haszonbérlőt mezőgazdasági, vagy más jellegű káresemény esetén megillető haszonbérfizetési kedvezmény szabályairól és az alhaszonbérlet megkötésének lehetőségeiről (vetésforgó, vagy élőmunkaigényes termények előállítása esetén) is rendelkezik a jogszabály. Az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek vonatkozásában kötelezővé válik a földhasználati megosztás kialakítása a tulajdonostársak egyhangú döntésével. Ennek érdekében meghatározásra kerültek az egyhangú döntés akadályai és az ezek fennállása esetén teendő lépések. Megállapításra került az agrárkamara szerepe a felosztási sorsolásoknál, továbbá lehetővé válik térképi kimutatás alkalmazása a megosztási vázrajz helyett. A javaslat tartalmazza a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére és a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályokat, a földhasználati nyilvántartás szabályait és a helyi földbizottságra vonatkozó részletes szabályokat. Meghatározza a helyi jegyző és az agrárkamara feladatait a helyi földbizottságok vonatkozásában. Végezetül közel 30 egyéb jogszabály rendelkezései is módosításra kerültek az új szabályozás jogi környezetbe való illeszkedésének megteremtése érdekében. Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/12912. számú törvényjavaslat 3
A törvényjavaslat az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben a jogrendszer törvényi szintjén szükséges módosítások átvezetését célozza, a választási eljárásról szóló törvény kodifikációs pontosításait végzi el, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítását, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítását, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítását, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítását, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítását, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítását, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítását tartalmazza. A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/13209. számú törvényjavaslat Az 1992. május 21-én jegyzékváltással módosított a diplomata, szolgálati és speciális útlevelek vízummentességéről szóló 1990. március 2-án létrejött megállapodás korszerűsítése történt meg. A hazai tárcák úgy foglaltak állást, hogy a változtatására és kiegészítésére egy új szerződést célszerű kötni. A felek szakértői kialakították az új Megállapodás tervezetét, melyet a magyar és a török kormány képviselője 2013. június 19-én, Ankarában írt alá. A Megállapodás legfőbb rendelkezése, hogy a magyar-török politikai kapcsolatok fejlesztése céljából az eddigi 30 napról 90 napra emeli a Felek diplomata, szolgálati és speciális útlevelével utazó állampolgárainak a másik államában történő vízummentes tartózkodásának az időtartamát. Egyúttal a Megállapodás rendelkezéseit hozzáigazítja a Magyarország EU-tagságából és schengeni tagságából fakadó követelményekhez. A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, és az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet tartalmazza a harmadik államok besorolását a két kategória valamelyikébe. Magyarország Kormánya döntött a Megállapodás aláírásáról és kezdeményezte a megerősítését a kihirdetéséről szóló törvény tervezetének az Országgyűléshez történt benyújtásával. A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a kulturális központok nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló T/13210. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a kulturális központok nyitásáról, működtetéséről és tevékenységéről szóló Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. A kulturális központok kölcsönös nyitása, működtetése és tevékenysége alapján Magyarország kulturális központot hoz létre Isztambulban, míg Törökország Budapesten. Ezen központok kulturális diplomáciai tevékenységet folytatnak, és a fogadó ország hatályos jogszabálya alapján működnek. A kulturális központoknak olyan feladatokat kell ellátniuk, mint az Egyezményt aláíró felek népei közötti kölcsönös megértés és barátság elősegítése; a felek közötti kapcsolat, együttműködés fejlesztése a kultúra, az oktatás és a tudomány területén; valamint a nyelvek, a történelem és a művészetek népszerűsítése. A központok nem végezhetnek profitorientált tevékenységet; nonprofit alapon azonban folytathatnak bevételszerző tevékenységet. Az Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos nézeteltéréseket a felek diplomáciai úton rendezik. Az Egyezményt 2013. november 15-én írták alá Isztambulban. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló T/12974. számú törvényjavaslat Mivel az Országgyűlés 2013.10.07-én elfogadta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló 2013.évi CLVI. törvényt (SZHIA törvény), ezért szükséges a 2013. évi költségvetés mostani módosítása. Ennek értelmében az idei büdzsé kiegészül az alapról szóló fejezettel, amelybe 135 milliárd 499,6 millió forint kerül. Az Alap célja, hogy az integrációs szervezet a rendelkezésére bocsátott vagyont alaptevékenységének ellátására, működési költségeinek finanszírozására, oktatási és képzési célokra, valamint a szövetkezeti Integrációs modell gyakorlati megvalósítására és fejlesztésére használhatja fel. 4
A törvényjavaslat elfogadásával a költségvetésben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alap lesz a 64. fejezet. Ennek összesen 135 milliárd 499,6 millió Ft lesz a kiadása, ami két részből tevődik össze: - Vagyoni hozzájárulás: 135 milliárd Ft - Működési kiadások: 499,6 millió Ft A Költségvetési Tanács a törvényjavaslatot megtárgyalta és nem talált kifogásolható rendelkezéseket. Mind a Kormány, mind a Tanács szerint a költségvetési hiány a módosítást követően is 3 % alatt lesz és az államadósság is várhatóan csökkeni fog az előző évihez képest. Ugyanakkor a hiánycél tartása végett az év hátralévő időszakában is szigorú költségvetési gazdálkodás és az Országvédelmi Alap még meg lévő részének fel nem használása indokolt. A törvényjavaslathoz egy darab zárószavazás előtti módosító javaslat került benyújtásra, ami megnöveli a kiadási főösszeget összesen 35,3 milliárd forinttal, amely így várhatóan 16.586 milliárd lesz. Ugyanekkora összeggel nő a hiány mértéke is, összesen 1.125,2 milliárd forintra. Az intézkedésre azért volt szükség, mert 2010. júniusában az Európai Bizottság határozat formájában megállapította, hogy a MOL Nyrt. mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése (bányajáradék) alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, ennél fogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott. A MOL Nyrt. ez ellen a határozat ellen fellebbezett a Törvényszék előtt. A döntésre 2013.11.12-én került sor, amelyben megállapították, hogy a 2010. június 9-i 2011/88/EU bizottsági határozatot meg kell semmisíteni. Ezzel a jogerős ítélettel a MOL Nyrt. jogosulttá vált a korábban befizetett 35,3 milliárd Ft összegű bányajáradék visszakövetelésére. 5