ESETTANULMÁNY A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú pályázati konstrukció keretében végzett módszertani kutatás eredményeiről Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése 6. téma keretében Szerző Kassay Lili Cím MVSZ Szabadidő-Vívás Konzorciumvezető Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST) Konzorciumi partner Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) 2014. május
település község <5000 fő kisváros 5000-20e fő középváros 20e-100e fő nagyváros 100e-1000e fő főváros/ országos célcsoport lakosság fiatalok-idősek hátrányos h. fogy. élők nők lebonyolító önkormányzat civil szervezet oktatási int. sportegyesület vállalat tevékenység szabadidősport egészségmegőrző sportjátékok képzés egyéb időtartam 1 nap 2-3 nap heti havi folyamatos rendszeresség évente félévente szezonális havi eseti ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Szabadidő-vívás Projektgazda: Magyar Vívó Szövetség, UTE, Törekvés SC Projekt témája: Szabadidő-vívás, kerekesszékes-vívás Projekt időtartama, rendszeressége: Folyamatosan Projekt célcsoportja: Szabadidős sportolók, kerekesszékesek VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Vívó Szövetség a sportág saját önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezete, az Alapszabályt elfogadó sportági sportszervezetek hozták létre. Feladatait a Sporttörvény és a Civil törvény, továbbá a saját Alapszabálya határozza meg. Az Újpesti Torna Egyletet (UTE) 1885-ben Goll János kereskedelmi iskolai tanár alapította meg barátaival Goll Deák utcai lakásában. Hivatalosan június 16-án alakult meg a piactéri iskola egyik tantermében. A tornaszakosztály megalakítását a vívószakosztály, majd az atlétika inforszakosztály életre hívása követte, jelenleg 18 szakosztályban van sportolójuk. A Törekvés Sport Egylet 1897-ben alakult. Három évvel később, 1900-ban a MÁV északi főműhelyében dolgozó vasutasok egyleteként kezdett alapszabályszerűen működni. Jelenleg birkózó, vívó és kerekesszékes-vívó, kosárlabda és kerekesszékes-kosárlabda, sakk, tájfutó, szabadidő klub (tenisz) és természetjáró szakosztályokat működtet. A tanulmány egyik apropóját adó kerekesszékes-vívás lehetőségét 1953-ban mutatta be Sir Ludwig Guttmann. Önálló versenyszámként 1960 óta résztvevője a Paralimpiai Játékoknak. Versenyszámai: egyéni és csapat, tőr, párbajtőr (ffi, női), kard (ffi). A kerekesszékes-vívás a stratégiai célkitűzéseket megvalósítva integrált megközelítés mellett, a gyakorlatban is felmutatható eredmények mellett fejlődik. Jelenleg két egyesület vívószakosztályában UTE, Törekvés SE sportolhatnak kerekesszékes-vívók. Korábban Gödöllőn, Debrecenben, valamint 2
Budapesten az OSC-ben, a VASAS-ban és a BHSE-ben is szervezett formában edzhettek, versenyezhettek a sportolók, de a feltételek jelentősen megromlottak, és a kerekesszékesvívás a fent említett kettőn kívül valamennyi helyen megszűnt. A szövetség a 2012-ben megfogalmazott sportágfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen kezeli a kerekesszékes-vívás fejlesztését. A szabadidős vívás célcsoportja kifejezetten széles, gyakorlatilag gyerekkortól kezdve bárki megszólítható, aki sportolni szeretne. Az UTE a versenysport és tanfolyami csoportjait a 8-18 évesek számára szervezi, de vannak ennél fiatalabb korosztályok és nekik szóló csoportok (ovisok és a 6 évesek) is. A szabadidő-sportolókon belül a sportághoz való viszony, illetve fizikai adottságok, lehetőségek alapján több leendő célközönséget különböztetnek meg. Noha az UTE vívószakosztályában az elsődleges figyelem az élsportra és annak utánpótlására irányul, 1996 óta tudatosan nyitott a szakosztály a szabadidősport felé. Ettől az évtől kezdve a központi, állami támogatás összege és mértéke jelentősen megcsappant, a szakosztályi túlélést jelentette és jelenti a nem-állami források megtalálása és biztosítása a működéshez. Szerencsés módon ez volt az az időszak, amikor a nagyközönség számára is értékké (kezdett) válni a szabadidős sportolás, és egy széles réteg nem csak akarta, de finanszírozni is tudta a saját sportolását. A számukra szervezett szabadidősport-programokból tudták fedezni az edzők bérét, a szakosztályok működtetéséhez szükséges bevételeket, illetve kisebb létesítményfejlesztéseket saját hatáskörben megoldani. A Magyar Vívó Szövetség a sportágfejlesztési keretéből új sporteszközökkel támogatja a kerekesszékes-vívókat is. Ebből az összegből új pástokat, székeket, találatjelzőket és egyéb felszereléseket kaptak budapesti és vidéki vívóegyesületek. Ennek következtében az egyik legsikeresebb paralimpiai sportág körülményei jelentősen javulnak. A Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el! országos kampánya 2014-ben már IX. alkalommal kerül megrendezésre. A fogyatékos emberek világának sporton keresztüli megismerésére és megismertetésére szervezett egész napos program Békéscsabán, Pécsett és Budapesten segíti a fogyatékos emberek megismerését, elfogadását. Elsősorban általános és középiskolai diákokat céloz meg a Nem para a para! sportnap, akik kipróbálhatják a fogyatékosok sportjait: ülőröplabdát, kerekesszékes kosárlabdát és akadálypályát, vak pingpong és foci versenyeket, csörgőlabda bajnokságot, tandemkerékpározást, és nem utolsó sorban kerekesszékes-vívást. A Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ kerekesszékes-vívás bemutató létrejöttét segítette a debreceni Békéssy Béla vívócentrumban a DHSE-PMD Vívóklub nyílt 3
napján. Krajnyák Zsuzsa párbajtőröző világbajnok, tizennyolcszoros Európa-bajnok, a londoni Paralimpia kétszeres ezüst, egyszeres bronzérmese, illetve Dani Gyöngyi kilencszeres Európa-bajnok tőröző, London kétszeres ezüstérmese bemutatót tartottak, majd az érdeklődők kipróbálhatták, milyen a versenyzők ellen a vívás. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) hatodik alkalommal rendezte meg a MERI sportnapot. A sportnap elsődleges célja, hogy a mozgáskorlátozott, fogyatékos emberek ismerjék meg és próbálják ki azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek. Közel húsz olyan sportággal ismerkedhetnek meg, amelyeket a fogyatékos emberek is űzhetnek. 4
TARTALOMJEGYZÉK A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA... 6 SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS... 8 Magyar Vívó Szövetség... 8 Újesti Torna Egylet (UTE)... 10 Törekvés Sportegyesület... 10 PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA... 12 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA... 13 PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA... 18 A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI... 21 EREDMÉNYEK... 24 A PROJEKT HATÁSAI, DISSZEMINÁCIÓ... 27 FÜGGELÉK... 29 5
A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A Magyar Vívó Szövetség a sportág saját önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezete, az Alapszabályt elfogadó sportági sportszervezetek hozták lépre. Feladatait a Sporttörvény és a Civil törvény, továbbá a saját Alapszabálya határozza meg. A legfőbb szerve a közgyűlés, képviseleti szervezete az elnökség (közgyűlés választja, legfeljebb öt évre), munkáját az ellenőrző testület, valamint a könyvvizsgáló ellenőrzik. A katonai elit és az arisztokrácia társadalmi-gazdasági szerepének, életmódjának gyengülésével majd megszűntével, továbbá a hadsereg sportjának teljes átalakulásával a vívó sportág is jelentősen meggyengült. Ugyanakkor a vívás a legtöbb olimpiai aranyérmet, továbbá a legtöbb olimpiai pontot szállító sportág, melynek országos szövetsége a működési, valamint finanszírozási modelljének megújítását jelölte meg a legfontosabb közép- és hosszú távú stratégiai feladatának. Az Újpesti Torna Egyletet (UTE) 1885-ben Goll János kereskedelmi iskolai tanár alapította meg barátaival Goll Deák utcai lakásában. Hivatalosan június 16-án alakult meg a piactéri iskola egyik tantermében. A csatlakozó tagok száma 78, ők azok, akik elfogadták az UTE Egység, Épség, Egyetértés jelszavát, valamint a lila-fehér klubszínét. Az első sportág a torna, melynek testedző helységet nem tudtak biztosítani egyik újpesti iskolában sem. Ezért Heisz Tamás házának két kis szobáját vették bérbe és alakították át, idővel rendezték be a megfelelő felszereléssel. A tornaszakosztály megalakítását a vívószakosztály, majd az atlétika szakosztály életre hívása követi. Az alapítók a polgárság tagjaiból verbuválódtak, az egylet azonban minden más társadalmi osztály felé nyitott volt. Az évente megrendezett farsangi UTE-bál a város meghatározó táncestélyévé nőtte ki magát. Az UTE jelenleg 18 szakosztályt működtet, az ország legeredményesebb egyesületeinek egyike. A Törekvés Sport Egylet 1897-ben alakult. Három évvel később, 1900-ban a MÁV északi főműhelyében dolgozó vasutasok sportegyleteként kezdett alapszabályszerűen működni. Első sporttelepét 1902-ben építette a kőbányai Hölgy utcában, majd 1912-ben a Halom utcában bérelt területre. 1928-ban építették a Szállás utcai sporttelepet, ami az összes szabadtéri sportág űzésére alkalmas volt. A XX. században csaknem húsz szakosztályt működtetett, jelenleg birkózó, vívó és kerekesszékes-vívó, kosárlabda és kerekesszékes-kosárlabda, sakk, tájfutó, szabadidő klub (tenisz) és természetjáró szakosztályuk működik. A Törekvés Sportegyesület Vívó- és Kerekesszékes Vívószakosztálya 99 évvel a Törekvés SE 6
megalapítása után, 1999-ben alakult meg. Alföldy László volt a főszervező, aki a tradicionálisan vasutas egyesület igazi szimpatizánsa volt. A munka Kőbánya iskoláiban toborzással és más egyesületek tagjainak átvételével kezdődött. A szakosztály fő tevékenysége a tőrvívás népszerűsítése, az ország legjobb utánpótlásbázisának fejlesztése. A versenyző gyerekek létszáma eléri a százat, a tanfolyamosokkal kiegészítve meg is haladja azt. A Bihari úti telepen két teremben és ott 25 villanypáston sportolhatnak a vívók, ahol egyébként több válogató versenyt is rendeznek az egyesület tagjai. 7
SZERVEZET / TELEPÜLÉS STRATÉGIÁJA, PROJEKTTERVEZÉS A kerekesszékes-vívás lehetőségét 1953-ban mutatta be Sir Ludwig Guttmann. Önálló versenyszámként 1960 óta résztvevője a Paralimpiai Játékoknak. Versenyszámai: egyéni és csapat, tőr, párbajtőr (ffi, női), kard (ffi). A kerekesszékes-vívó kerekes székben ül, amit egy szerkezethez rögzítenek. A rögzített székben a vívó szabadon mozoghat. 1. kép. A vívószék (forrás: www. hunfencing.hu) Magyar Vívó Szövetség A kerekesszékes-vívás a stratégiai célkitűzéseket megvalósítva integrált megközelítés mellett, a gyakorlatban is felmutatható eredmények mellett fejlődik. Jelenleg két egyesület vívószakosztályában UTE, Törekvés SE sportolhatnak kerekesszékes-vívók. Korábban Gödöllőn, Debrecenben, valamint Budapesten az OSC-ben, a VASAS-ban és a BHSE-ben is szervezett formában edzhettek, versenyezhettek, de a feltételek jelentősen megromlottak, és a kerekesszékes-vívás valamennyi helyen megszűnt a két fent említetten kívül. A szövetség a 2012-ben megfogalmazott sportágfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen kezeli a kerekesszékes-vívás fejlesztését. A célok és prioritások meghatározását megelőző elemzés alapján a következő akadályozó, hátráltató tényezőket nevezte meg, mint megoldandó feladatokat: 8
- a sportolni akaró mozgássérültek vagy friss sérültek nem tudnak sem a kerekesszékesvívásról, sem a szolgáltatásokat nyújtó egyesületekről, illetve nincsenek olyan személyek, szervezetek, együttműködések, amelyek hozzásegítik a sportolni vágyókat a sportággal való szervezett találkozáshoz - Kevés az integrált sportfelfogással dolgozó központok száma - A kerekesszékes-vívást az anyagi költségek többszöröződése miatt nehéz elkezdeni, űzni (közlekedés, parkolás, tagdíj, speciális felszerelés, kísérő, stb.) - Hiányzik az alapvető edzés- és versenyzési felszerelés (edző, illetve verseny kerekesszék) - A kerekesszéket rögzítő kerekesszékes-pást (egy pást két kerekesszékes-vívó edzéséhez kb. 350-500.000 Ft) nélkül nem lehet edzeni. A pást mellé a párbajtőrözők esetében még lamé kötényt is kell vásárolni (47.000 F/db). Új, integrált vívást felvállaló szakosztály ilyen speciális pást vagy pástok, továbbá lamé kötény nélkül nem tudja elkezdeni a munkát - Az akadálymentesítés előfeltétele az integrált vívás működtetésének (bejutás, öltöző, fürdő, mellékhelyiség, masszőr helyiség) - A sportszakember-képzésben az integrált szemlélet nem elég tudatos, továbbá nincs külön a kerekesszékes-vívásról szóló továbbképzés - Vidéken nincsenek kerekesszékes-vívásra alkalmas centrumok, a szűkös lehetőségek Budapestre koncentrálódnak A Hagyomány és Megújulás közép- és hosszú távú sportágfejlesztési stratégiában a Magyar Vívó Szövetség a fent felsorolt alapproblémák orvoslását tűzte ki elsődleges céljául, kiegészítve azzal az eltökélt szándékkal, hogy sportdiplomáciai és érdekérvényesítő erőfeszítések nyomán el kell érni, hogy a kerekesszékes-vívók sportolási feltételeinek megteremtésében az állam tevőlegesen vegyen részt (üzemanyagköltség és tagdíjtérítés formájában). Kiemelt feladattá nőtt a vidéki integrált vívócentrumok, bázisok kialakítása. Debrecen, Tata, Tapolca, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szombathely, Veszprém, Sopron, Nagykanizsa, Szeged és Győr városa nyitott az együttműködésre, amennyiben az állam biztosítani tudja a kerekesszékes-vívás technikai hátterét, és részben/egészben fizetni tudja a vívó szakembereket. 9
Újesti Torna Egylet (UTE) Az UTE-ban és a vívószakosztályban is elsősorban az élsportra fókuszálnak, a szabadidősport szolgáltatásokra kiegészítésként tekintenek. Gyerekektől 100 évesig bárki vívhat a szakosztályban, ha kifizeti a tagdíjat. Mindent kínálnak, amit kínálni lehet a vívók számára, és így minden érdeklődő megtalálja, amit szeretne a szakosztály üzletileg jobban jár, hiszen többen jönnek és befizetik a tagdíjat, a költségeik közben számottevően nem nőnek. A közvetlen üzleti megfontolásokon túl a kerekesszékes-vívás (ami egymagában egyébként veszteséget termel) az integrációt is segíti, és nem utolsó sorban a gyerekek szemléletét is formálja. Az UTE vívószakosztálya számára meghatározó, hogy minden lehetséges területen innováljon, ha mód van rá, az adott területen ő legyen az újításban az első. 1996-ot megelőzően ez a kezdeményező szándék megjelent a női párbajtőrben és a női kardban vállalt szerepben. 1996-ot követően, amikor az állami finanszírozás drasztikusan csökkent, és a klubok igyekeztek a szabadidősport felé (is) fordulva alkalmazkodni az új finanszírozási helyzethez, és a sportoló közönség érdeklődése is nagyobb volt, akkor az UTE vívó szakosztálya az egyetemi vívással és az amatőr, hobbi-vívással is kiegészítette a szolgáltatását. Ezt a portfólió bővítést követte a kerekesszékes-vívás, illetve a VII. kerületi önkormányzattal megkötött három éves szerződés az iskolai vívás beindítására. Elképzelhető, hogy a szabadidősport területén az UTE vívó szakosztálya, illetve felhasználható erőforrásai így egy kicsit szétforgácsolódnak, de az alapcéljukat, hogy minden érdeklődő számára biztosítsák a sportolást, így tudják elérni. Törekvés Sportegyesület Korra és nemre való tekintet nélkül várják a vívás iránt érdeklődőket. Az amatőr vívás keretén belül mindenki kipróbálhatja magát októbertől kezdve minden kedd és csütörtök este a Bihari úti sporttelepen. Vívópengő kreditrendszert is üzemeltetnek az egyesületi tagok részére, mely a klub működését segítő program. 1 db kreditpont 1.000.- vívópengőt ér, amelyet a fegyvermesternél lehet beváltani: Pengőkereseti lehetőségek: 1. Minden hazai és nemzetközi versenyen Kadet és junior korosztályokban: 10
1. helyezett: 4 kreditpont 2. helyezett: 3 kreditpont 3. helyezett: 2 kreditpont Gyermek, újonc és serdülő korosztályokban: 1. helyezett: 3 kreditpont 2. helyezett: 2 kreditpont 3. helyezett: 1 kreditpont 2. Háziversenyen való zsűrizés: 1 kreditpont 3. Háziverseny győztesei: 1 kreditpont 4. Szeptembertől-májusig, minden olyan hónapban, amikor 80%, vagy afeletti az edzéslátogatottság: 1 kreditpont (reggeli edzés, keretedzés is beleszámít) 11
PROJEKT CÉLJA, CÉLCSOPORTJA A szabadidős vívás célcsoportja kifejezetten széles, gyakorlatilag gyerekkortól kezdve bárki megszólítható, aki sportolni szeretne. Az UTE például a versenysport és tanfolyami csoportjait a 8-18 évesek számára szervezi, de vannak ennél fiatalabb korosztályok és nekik szóló csoportok (ovisok és a 6 évesek) is. A szabadidő-sportolókon belül a sportághoz való viszony, illetve fizikai adottságok, lehetőségek alapján több leendő célközönséget különböztetnek meg. - Amatőr, hobbi-vívó: lehet, hogy még soha életében nem vívott, jellemzően 20-70 év közötti. Nehézséget és kiszámíthatatlanságot jelent, hogy ad-hoc jelleggel járnak, 90%-ban a munkájuktól függően. Számtalan dolog motiválhatja őket: egy példakép, akihez hasonlóvá szeretnének válni; kiszámíthatóságot, kötöttséget keresnek; fogyni akarnak (bár ettől a sportágtól nem fognak); meg akarnak csinálni egy akciót. - Veteránok: körülbelül 100-120-an vannak Magyarországon (becsült szám, most kezdődött el a szövetségi regisztráció a sportágfejlesztés részeként). Ők korábban versenyszerűen sportoltak. Ha már járnak, akkor szervezett formában akarnak vívni és versenyezni. - Kerekesszékes-vívók: A 2001-es országos felmérés szerint több mint 251 ezer mozgáskorlátozott élt Magyarországon, csaknem ugyanannyi férfi, mint nő (121 ezer illetve 129 ezer fő). 2. kép. A fogyatékos személyek aránya a népesség százalékában (forrás: Magyar Vívó Szövetség, 2012) 12
PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA, TARTALMA A szabadidős vívás terepe a klubok műhelyeiben szerveződik. Elsősorban a versenysport áll a figyelem és a képzés középpontjában, de számos klub komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a szabadidejében vívni akarók számára is elérhetővé, gyakorolhatóvá tegye a sportágat. Újpesti Torna Egylet (UTE) - Ovisoknak: játékos formában tanítják meg a vívás alapjait. Fontos szempont, hogy már ezeknek a csemetéknek biztosítják a felszerelést, a könnyített vívófegyvereket és a maszkot. Nekik csak a tornaórákon használt felszerelést kell magukkal hozniuk a 45-60 perces foglalkozásra, amit vagy az óvoda tornatermében vagy a szakosztályi vívóteremben tartanak. Az árat a létszám és a helyszín függvényében alakítják ki. 3. kép. A jövő bajnoka (forrás: www.utevivas.hu) - 6 éves kortól: egy éven keresztül oktatják a kicsiknek az alapokat, heti öt alkalommal, egymást követő csoportokban (a megfelelő időpont függvényében választhatnak, melyik csoportban). Egy-egy edzés 60 perc hosszú, és a részvételhez szükséges vívófelszerelést a klub biztosítja az apróságok számára. 13
- Szakosodás (egy év után): az eltelt egy évet követően az ifjú vívók szakosodnak (tőr, párbajtőr, kard), és szakedző irányításával csoportmunkát végeznek, kiegészítve a szükséges iskolázással. Hetente 5 alkalommal 2-2,5 órát edzenek, továbbá országos versenyrendszerben versenyeznek. 4. és 5. képek. A sportiskolás és a versenyző (forrás: www.utevivas.hu) - Amatőr, hobbi, illetve veteránok: Mindazok, akik hasznosan, sportosan akarják eltölteni a szabadidejüket, hetente háromszor, kiváló klubhangulatban sportolhatnak. Akár új sportágként ismerkednek a vívással, akár a régi tudásukat akarják feleleveníteni. Az alapismeretek elsajátításához az amatőrök is felszerelést kapnak a klubtól. Körülbelül 20-25 amatőr vívó alkotja a közösség magját, rendszeresen szerveznek edzésen kívüli programokat, egy-egy pohár sörre beülnek edzést követően, folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot. Az edző szervezi az amatőrök számára a kifejezetten nagy élményt jelentő háziversenyeket, tornákat, kupákat. Edzőtől függ, hogy összesen mennyi saját rendezvényt, versenyt tartanak. Van olyan amatőr csoport, ahol havonta vannak háziversenyek. Ezeknek azért van jelentőségük, mert az amatőr sportoló is ki tudja próbálni magát, nincs nevezés, nem kell szabályosan beöltöznie, mégis meg tud mérkőzni a többiekkel. Az amatőröknél szemben a külföldiekkel, ahol a tagdíj a terembérletet és a csoportos vívás árát tartalmazza, egyéni vívást mindenki maga kér, és nagy számban nincs egyéni képzés, mert nagyon kevesen kérik (az ára általában 1.500-2.000 Ft/ ¼ óra). Az UTE vívószakosztályában az amatőrök havonta egyszer ingyen részt vehetnek egyéni képzésen. 14
6. kép. Az amatőrök (forrás: www.utevivas.hu) - A főiskolások, egyetemisták is szívesen látott sportolói a klubnak, függetlenül attól, hogy a megállapodás szerint és külön egyeztetett időpontban a vívóteremben vagy az oktatási intézményben gyakorolnak, edzenek. - Az iskolai vívásban az UTE kiemelt partnere a Bárdos Lajos Általános iskola és Gimnázium. Az általános iskola teljes első évfolyama (3 osztály), egy másodikos osztály, valamint egy negyedikes osztály tehát összesen öt alsó tagozatos osztály ingyen, önkormányzati támogatással, hetente egyszer, reggel 8 órától, egymást követően vívnak az UTE vívótermében. A 9-10 évesek már védőfelszerelésben, párosával. 7. kép. Az iskolai program (forrás: www.utevivas.hu) 15
- A kerekesszékes-vívók hetente ötször, a késő délutáni órákban edzhetnek a kerekesszékes-vívás számára kialakított páston. Aki versenyezni akar, az akár a háziversenyeken, akár a hazai válogatókon el tud indulni. 8. kép. A kerekesszékes vívók (forrás: www.utevivas.hu) Kerekesszékes-vívás A kategória: felállni képesek sérültségi kategóriája Kerekesszékes-vívás B kategória: felállni nem képesek sérültségi kategóriája Integrált vívás: Egy bizonyos tudásszint elérését követően az ép és kerekesszékes-vívók egyazon versenyen indulnak, egymás ellen is vívnak. A Magyar Vívó Szövetség a nemzetközi paralimpiai fejlődési folyamatokhoz igazodva megalakította a Kerekesszékes-vívó Bizottságot, mely a három fegyvernemi szakbizottság mellett működik, koordinálva a kerekesszékes-vívó munkát. A 2013-as budapesti Integrált Vívó Világbajnokság tapasztalatait követően a Bizottság a magyarországi mozgássérült diákok, felnőttek, valamint az ép vívók számára integrált vívó bemutatókat tartott azokban a vidéki városokban, ahol van/volt vívásoktatás. A projektet a központi költségvetés Fogyatékosok sportjának támogatása költségvetési sorából, illetve a Versenysport és olimpiai felkészülés támogatása sorából finanszírozták. 16
Törekvés SE: Integrált verseny a Kőbánya Kupáért A Magyar Vívó Szövetség versenykiírásának megfelelő integrált versenyt szervezett a klub, mely versenyen a kerekesszékes-vívók és az ép vívók egyazon verseny keretében vívnak a Kőbánya Kupáért. A versenykiírók célja, hogy minden versenyző sok-sok asszót vívjon. Az integrált követően a klub tagjai, versenyzői, edzői közös főzéssel és étkezéssel zárták a versenynapot. 17
PROJEKT PÉNZÜGYI HÁTTERE, FINANSZÍROZÁSA A Magyar Vívó Szövetség a 2012-ben megfogalmazott Hagyomány és Megújulás elnevezésű közép- és hosszú távú sportágfejlesztési koncepciójának helyzetfeltáró elemzésében megállapította, hogy - a sportegyesületek annak ellenére, hogy a világban számos önfenntartó klubmodell működik a hazai egyesületek nem nyereségre törekvő, és nem életképes vállalkozásként működő szervezetek - átfogó kutatás, feltárás, elemzés és modellezés még nem készült, ennek hiányában kétséges, bizonytalan a megvalósítható célok megjelölése, illetve a működőképes és fenntartható modell kialakítása - a nemzeti értékeket képviselő sportágaknak a saját belső, szervezeti változásaikat is elő kell segíteniük annak érdekében, hogy a működésükhöz szükséges, az eddigi forrásokból már nem biztosítható bevételeket tudjanak generálni. Átlátható programokra támaszkodva az új sporttörvény és központi sportstratégiai irányvonal mentén forrásokhoz lehet jutni, de ezek elérésére a sportágnak fel kell készülnie - a megyei, régiós központok kiválasztásakor anyagi és eszközökkel való támogatásukkor figyelembe kell venni, hogy az adott klubok mindhárom fegyvernemet oktatják-e, vagy legalább kettőt közülük (eredményességi kritérium szerint) kiemelkedő szinten űznek - a klubmodell kialakításakor a költségvetési konszolidáció, a szervezeti struktúra kialakítása mellett az eddigiekhez képest új források bevonása is elengedhetetlen. A kluboknak, egyesületeknek, szakosztályoknak láthatóknak kell lenniük egy-egy közösség életében, az önkormányzatokkal való együttműködésnek ez a láthatóság az alapja. Továbbá a Santelli Alapítványon keresztül a szülők és a cégek adományainak befogadására is képesnek kell lenni, csakúgy, mint a szponzorokkal való együttműködésre, valamint pályázati pénzek elnyerésére A Kormány 2013-ban a szövetség stratégiai céljainak eléréséhez 301,6 millió forintot biztosított a MOB által kiemelt sportágak támogatási rendszerében. 18
Újpest Torna Egylet (UTE) Noha az UTE vívószakosztályában az elsődleges figyelem az élsportra és annak utánpótlására irányul, 1996 óta tudatosan nyitott a szakosztály a szabadidősport felé. Ettől az évtől kezdve a központi, állami támogatás összege és mértéke jelentősen megcsappant, a szakosztályi túlélést jelentette és jelenti a nem-állami források megtalálása és biztosítása. Szerencsés módon ez volt az az időszak, amikor a nagyközönség számára is értékké (kezdett) válni a szabadidős sportolás, és egy széles réteg nem csak akarta, de finanszírozni is tudta a saját sportolását. A számukra szervezett szabadidősport-programokból tudták fedezni az edzők bérét, a szakosztályok működtetéséhez szükséges bevételeket, illetve kisebb létesítményfejlesztéseket saját hatáskörben megoldani. Ez utóbbira különösen szükség volt, hisz 1996-ot megelőzően élsportolókat kellett nevelniük, létesítmény a szabadidősport számára semmilyen szinten nem volt adott. Ennek hiányában pedig nem lehet számukra tanfolyamokat, szabadidősportprogramokat szervezni. A szabadidős vívást alapszinten kipróbálók, a kezdők számára a klub biztosítja a felszerelést, de már maga ez az alapszolgáltatást könnyen veszteségbe fordulhat. Maga a felszerelés is igen drága (alsó hangon harmincezer forint, de a teljes szerelés meghaladhatja a százezer forintot). Mindezek mellett pedig a kezdők oktatásakor, gyakorlásakor a penge igen hamar törik (darabja 6.800 forint), a pást pedig hamar rongálódik (egy-egy pást kialakítása nagyságrendileg 300-500 ezer forint). A kipróbálást követően a rendszeres edzéshez a szabadidős sportolónak már magának kell megvennie a szükséges eszközöket. Mindezen költségekkel szemben, a sportolóknak havi tagdíjat kell fizetni, aminek az összege a klubban 9.000 forint. Ebbe a tagdíjba a helyszín (vívópást és a helyszíni szolgáltatások), a vívómester általi képzés, valamint a kezdetekkor a fejvéd, kesztyű, tőr biztosítása tartozik bele. Noha azok, akik felkeresik a vívószakosztályt, hogy amatőrként vívni szeretnének, tisztában vannak azzal, hogy a vívás felszerelés-igényes, drága sportág, mégis akadnak olyanok, akik az anyagi korlátok ellenére szeretnének valamilyen rendszerességgel vívni. A szakosztályvezetés néhány kivételes esetben egyedi döntés alapján lehetővé teszi számukra, hogy a szűkebb anyagi lehetőségeikből fakadó fizetésképtelenségük ellenére tudjanak vívni. Ez a nyitottság természetesen erősíti a közösséget, de nem feltétlenül erősíti minden esetben a szakosztály bevételeit. A kerekesszékes-víváshoz szükséges intézményi, létesítményi feltételeket az UTE vívószakosztálya saját maga alakította ki, saját erejéből finanszírozta. Erre a szabadidős tevékenységre nem kapnak semmilyen térítést. A szabadidős kerekesszékes-vívásra nincs 19
külön edző, nincs elég hely. Az öltözőjüket egy időben maximum 10 kerekesszékes-vívó tudja használni. Jelenleg öt kerekesszékes-vívójuk van. Kettő nemrég hagyta el őket, két új pedig még a rendszeres vívás lehetőségének megteremtésén gondolkodik, hisz kerekesszékesvívóként nagyon nehéz bekapcsolódni a sportolósba (autó, benzin, felszerelés, valaki, aki szállítja). Törekvés SE Kadet, junior, U23 vagy felnőtt Európa-bajnokság esetében, amennyiben az MVSZ nem fizeti ki a teljes részvételi költségét az egyesület fizeti maximum 100.000.- forintig a fennmaradó részt. Az összeg VB esetén 150.000.- forint. Az egyesület évi egyszer támogatásban részesíti a Sportolót, ha a fent leírt világversenyek bármelyikére kvalifikálja magát. A támogatás 100.000.- forint, amely csak felszerelésre megvásárlásánál használható fel. Kőbánya Önkormányzata, a MÁV-Gépészet Zrt., a MÁV-Trakció Zrt., a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a MOB támogatja az egyesületet. 20
A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI A szabadidősport-vívók megszólítása a hagyományos úton kevés eredménnyel jár. A sportnapok, bemutatók kevés hatást fejtenek ki, hatásukra nagyon elenyésző a klubok pástjain megjelenő érdeklődők száma. A mozgássérültek esetében az UTE az eddigi tapasztalatok alapján három kerekesszékes-vívó érdeklődését tudta bemutatókon keresztül felkelteni. A hobbi, amatőr vívók esetében ugyancsak a tapasztalat mondatja a szakemberekkel, hogy nagyon ritka az az eset, amikor valaki az utcáról betoppan, és azt mondja, vívni szeretne, kipróbálná. Vannak olyan klubok, amelyek próbálkoznak a Kuponvilág-hirdetésekkel, 1 próbaalkalmat 1.500 forintért kínálva. Ha valaki egy ilyen kuponnal bemegy a klubhoz az éppen amatőröket edző csoportba, akkor kipróbálhatja. Az üzleti modell szerint a próba után a klubban maradó és sportoló vívó az őt először trenírozó edző csoportjának tagja lesz, a tagdíjhoz kapcsolódó elszámolás is őt illeti. Ugyanakkor a hirdetésnek ez a módja többszörös nehézséggel jár: - A vívószakosztályok, egyesületek, klubok alaptevékenysége az élsport kiszolgálásához kötődik, meghatározott napi edzésritmussal. Számukra komoly gondot jelent a hobbi sportolónak helyet, edzőt biztosítani - Az érdeklődők a saját élet- és munkaritmusukhoz igazítva jelennek meg és sportolnának, ekkora rugalmasságra a klubok többsége nincs felkészülve - A vívás már a kezdők számára is komoly befektetést igénylő, úgynevezett drága sport. A felszerelés mellett tagdíjat kell fizetni, és a klub számára az infrastruktúra és a vívómester biztosítása is külön költséget jelent. A szabadidős sportoltatásnak ez a formája mindkét fél számára komoly költségekkel jár, csak üzleti alapon lehet szervezni - A Kuponvilág csak bizonyos eltelt nap után fizet. Az érdeklődő, aki már befizetett a Kuponvilághoz, a cserébe kapott kuponnal elmegy a klubhoz, megkapja érte a szolgáltatást, de a klub csak sokkal később jut a pénzéhez. Többek között ezért sem foglalkoznak ezzel a hirdetési formával az élsporttal foglalkozó szakosztályok és az UTE sem. A kuponos hirdetés és értékesítés úgy általában egyébként működik Magyarországon, aki használja, az eleve beépíti a jutalékokat az árba A szórólapozásnak a lakókerületekben gyakorlatilag semmilyen hatása sincs. Próbálták, de érdemi eredményt nem értek el vele. 1996-ban, amikor ha kényszerből is, de a klubok, 21