A kerekesszékes vívás bemutatkozása

Átírás

1 A kerekesszékes vívás bemutatkozása

2 A sport rehabilitáló ereje A sport általánosságban rendkívüli hatással van a fizikai adottságok és a személyiség fejlesztésére, az egészség megőrzésében játszott szerepét már az ókori görögök is ismerték. Ugyanilyen fontos szerepet tölthet be az egészségükben maradandóan károsodott emberek rehabilitációjában, új célokat, motivációt jelenthet, a fizikai aktivitás következtében állapotukban javulást hozhat. A vívás önmagában remek fejlesztője a kognitív képességeknek, a reflexeknek és a gyorsaságnak, határozott fellépést, tiszteletet és eleganciát kíván és enged meg. E két tevékenység ötvözeteként jelent meg a tartósan mozgáskorlátozottak számára elérhető sportág, a kerekesszékes vívás, amelynek fontos szerepe - hazánk méltó képviselete mellett - a jó példa mutatása, példaképek állítása a sérült emberek számára. A sportot űzők egy része valamilyen baleset (magasból leesés, autó-motorszerencsétlenség) folytán bekövetkezett gerincsérülés miatt kerekesszékben él, másik része valamelyik végtagját veszítette el hasonló okoknál fogva, esetleg veleszületett vagy fejlődési rendellenesség lépett fel nála, de olyan is akad, aki egy félresikerült műtétsorozat miatt nem tudja behajlítani a térdét többé. Ezek az emberek mind megtalálták, vagy újra megtalálták magukat a sport révén.

3 Miért éppen a vívás? Új életpálya modell kínál Segíti a rehabilitációt a fizikai állapot karbantartásával A fogékonyság megléte esetén 3-4 év megfelelő egyesületi edzésmunkával, diplomás szakedzők, mesteredzők irányítása alatt elérhető a válogatott szint A Magyar Vívó Szövetség támogatni tudja az eljutást az edzések helyszínére Utazások Izgalmas versenyek A vívás által nyújtható összes jótétemény élvezete, például: a küzdeni tudás, az akaraterő, a koncentráció, a gyorsaság, és a stressz-kezelés fejlesztése az elme próbatétele a játékosság és a küzdelem keverékével elegancia és a fair play elsajátítása fiataloknak tanulmányi ösztöndíjak, a jövőben felállítandó sportiskolai rendszer jó versenyeredményekkel rendelkezők számára állami sportolói ösztöndíjak legjobb esetben pedig paralimpiai indulási jog és az ott elérhető legmagasabb állami kitüntetésekkel járó jutalom és közmegbecsülés

4 A kerekesszékes vívás kezdetei A kerekesszékes sportolók számára Sir Ludwig Guttman mutatta be először a vívást 1953-ban. Hét évvel később, 1960-ban a római Nemzetközi Stoke Mandewille-i Játékokon - amely a paralimpiai játékok elődje-, már az egyik versenysportágként tartották számon.

5 A kerekesszékes vívás szabályai: Minden versenyző kerekesszékben ül, amely a pásthoz van rögzítve. A mérkőzések előtt beállítják a két vívó egymástól való távolságát, amely a vívóidő alatt változatlan marad. A székben a vívó köteles a párna közepén ülni, melyről az asszó végéig nem emelkedhet el. Az álló vívás és a kerekesszékes vívás között a különbség, hogy a találati felület kizárólag deréktól felfelé kezdődik. Párbajtőrben és kardban deréktól felfelé minden testfelület találati felület, tőrben a mellkas és a hát, de a fej és a karok nem. A sportágba klasszifikálhatnak kerekesszékes sportolók, amputáltak, központi idegrendszeri sérültek és harántsérültek egyaránt. Kategóriák: A kategória járóképes versenyzők, enyhébb gerincsérültek B kategória gerincsérültek

6 A magyarországi kerekesszékes vívás története Az első magyar eredmény nemzetközi versenyen novemberében a malle-i Európa-bajnokságon, Belgiumban született, ahol Szekeres Pál, aki az év áprilisában szenvedett autóbalesetet megnyerte a tőr egyéni versenyt. Ekkor Magyarországon még nem létezett a kerekesszékes vívás. Szekeres Pál hazatérte után Beliczay Sándor mesteredző segítségével felkészült a barcelonai paralimpiára, ahol megnyerte a tőr egyénit, lett ezzel az egyetemes sport egyetlen versenyzője, aki mind olimpián (Szöul, 1988, tőr csapat), mind paralimpián érmet tudott szerezni, ezzel letéve a hazai kerekesszékes vívás alapjait. A kezdetek óta válogatottunk összesen 3 arany, 11 ezüst- és 10 bronzérmet nyert a paralimpiai játékokon, legutóbb Rióban Krajnyák Zsuzsanna tőr egyéniben lett bronzérmes, Osváth Richárd pedig fantasztikus teljesítménnyel tőr és kard egyéniben is ezüstérmet szerzett. Szintén a dobogó második fokára állhatott a Dani Gyöngyi - Hajmási Éva - Krajnyák Zsuzsanna összeállítású tőrcsapat, bronzérmes lett - Dani Gyöngyi - Krajnyák Zsuzsanna - Veres Amarilla felállásban - a párbajtőr csapat. Öt érmet hozott tehát haza a világ élvonalába tartozó hattagú küldöttség, amely igen hatékonyan oldotta meg feladatát.

7 A jelen csapata A 2017-es év fő versenye a római világbajnokság volt, a csapat gerincét a riói paralimpián is remekül szerepelt gárda alkotta. A szabályok adta lehetőségekkel élve itt a paralimpiánál több, szám szerint 12 versenyző indult, és elképesztő szerepléssel minden idők legjobb eredményét hozta. 3 arany, 2 ezüst és 3 bronzérem mellett 52 paralimpiai pontot szereztek versenyzőink, 12 vívóból 11 pontszerző helyen végzett, ami példa nélkül álló a sportág történetében. A csapat névsora: Dani Gyöngyi (tőr, párbajtőr B kategória, 2004 óta vív) Hajmási Éva (tőr, kard A kategória, 2012) Krajnyák Zsuzsanna (tőr, párbajtőr A kategória, 1998) Osváth Richárd (kard, tőr A kategória, 2011) Veres Amarilla (kard, párbajtőr A kategória, 2013) Mató Gyula (párbajtőr, tőr A kategória, 2005) Fóris Erika (tőr, párbajtőr A kategória, 2013) Gergely István (tőr, párbajtőr B kategória, 2014) Göttlinger Dániel (kard, párbajtőr A kategória, 2013) Horváth Gábor (párbajtőr, tőr A kategória, 2000) Tarjányi István (kard, párbajtőr B kategória, 2013) Zsolnai Sándor (kard A kategória, 2014)

8 Elérhetőségek Nemcsik Zsolt, szövetségi kapitány Tel: Magyar Paralimpiai Bizottság, Nagy József sportági referens Tel: További referenciák: