Az intézmény a jogszabályi elıírásoknak megfelelendı alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Mőködési Szabályzatban részletezi.

Az intézmény a jogszabályi elıírásoknak megfelelendı alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Mőködési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az óvoda adatai OM azonosító szám: 028713 Az intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda Szentistván Székhelye: 3418 Szentistván, Széchenyi út 12/a Telefonszáma: 49-438-109 v. 49-438-108 Tagintézmény adatai: Napközi Otthonos Óvoda Szentistván Tiszadorogmai Tagóvoda Címe: 3466 Tiszadorogma, Petıfi út 23. Telefonszáma: 49-356-117 Fenntartója és felügyeleti szerve: Szentistván Nagyközségi Önkormányzat Képviselıtestülete 3418 Szentistván, Széchenyi út 10. Az alapító okirat száma: kelte: Óvodai csoportok száma: a székhelyen 3, tagintézményben 1 csoport Maximális gyermeklétszám: a székhelyen: 75 fı a tagintézményben: 25 fı 1

A Ktv.3.sz. melléklete alapján az óvodai csoport maximális létszáma 25 fı, amely 20%-al növelhetı, ha csak egy óvodai csoport van. 2. Az óvoda jogállása Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörő költségvetési szerv. Az intézmény nem alanya az áfá-nak. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az óvoda alapfeladata Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. Az óvodai nevelımunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülı a nevelıtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Óvodai Nevelési Program alapján folyik. 4. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai Országos Óvodai Nevelési Program Irányelvei A gyermekek védelmérıl szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelı oktatási intézmények mőködtetésérıl 2

A mőködésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. Tv. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. Tv. 138/1992. X. 8. Kormányrendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997.(II.13) kormányrendelet A közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet A Szervezeti Mőködési Szabályzat hatályba lép A szabályzat a nevelıtestület általi elfogadás után a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályon kívül kerül az elızı SZMSZ. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülık illetve a nevelıtestület erre javaslatot tesz. Kiterjedési köre A Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a mellékletét képezı egyéb szabályzatok betartása kötelezı érvényő: Az óvodába járó gyermekek közösségére A gyermekek szüleire, törvényes képviselıjére A nevelıtestületre Az óvodavezetıre A nevelı-oktató munkát segítıkre Egyéb munkakörben dolgozókra Az SZMSZ tartalmazza: 1. Az óvoda mőködésének általános szabályait, munkarendjét 2. Az intézmény mőködésével kapcsolatos általános szabályokat, tudnivalókat 3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása 4. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendjét 5. Az óvodai hagyományok ápolását 6. Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendjét 3

7. Az intézményi védı, óvó elıírások 8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık 9. Záró rendelkezések 10. Záradék 4

II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Szervezeti felépítés: Vezetı beosztások: Magasabb vezetı beosztású: óvodavezetı Vezetı beosztásúak: a) a székhelyen mőködı óvodavezetı- helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat b) tagintézmény vezetı (óvodavezetı- helyettes) 2. Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodában foglalkoztatott közalkalmazottak. 3. Az óvoda nevelıtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodában mőködı óvodapedagógusok önálló közösséget alkotnak 4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen. 5. Az óvoda minıségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely és a tagóvoda tevékenységét. 5

III. A VEZETİK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETİK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSİ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 1. Vezetık közötti feladatmegosztás: 1.1. Óvodavezetı: az óvoda egyszemélyi felelıs vezetıje. Az intézmény képviseletére az óvoda vezetıje, vagy az általa megbízott személy jogosult. Az intézmény vezetıje gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogot, az intézmény közalkalmazottjai tekintetében. Az óvodavezetı felelısségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. a) Az óvodavezetı felel: Az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért. A takarékos gazdálkodásért. A pedagógiai munkáért. Az óvoda ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért. A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért. A nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért. A gyermekbalesetek megelızéséért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A középtávú pedagógus - továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért. A munka és balesetvédelmi, valamint tőzvédelmi elıírások betartásáért. Az óvoda költségvetésében meghatározott elıirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett. 6

A nem dohányzók vádelmére elıírt feltételek biztosításáért. Jogszabályok által a vezetıhöz utalt feladatok ellátásáért. b) Gyakorolja a munkáltatói jogkört c) Dönt az intézmény mőködésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe. d) Képviseli az intézményt. e) Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban elıírt egyeztetéseket lefolytatja. f) Feladatkörébe tartozik különösen : - A nevelıtestület vezetése - A nevelımunka irányítása, ellenırzése. - A nevelıtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének elıkészítése, vezetése. - A nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenırzése. - A minıségfejlesztési rendszer kiépítése és mőködtetése. - A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. - Munkavállalói érdek- képviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal, szülıi szervezetekkel való együttmőködés. - Nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése. - A gyermekvédelmi munka irányítása, a szülık tájékoztatása, a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg. - A gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. - A gyermek fejlıdésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése. - A gyermekek felügyeletének megszervezése nevelés nélküli munkanapon, ha a szülık azt igénylik. - A szülık írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amely a gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges (orvosi, iskolaérettségi, logopédiai), valamint fényképezés, arcfestés, kirándulás alkalmával. 7

- Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidı lejárta elıtt legalább 30 nappal. g) Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: - Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyzı értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte - A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele. - A szülık értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, az óvodai elhelyezés megszőnésével kapcsolatos döntésekrıl, az igazolatlan mulasztás következményeirıl, a nyilvántartásból való törlésbıl, továbbá minden olyan intézkedésrıl, amire az értesítést jogszabály elıírja. h) Kizárólagos jogkörébe tartozik: - A teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda vezetı véleményének kikérésével. - A kötelezettségvállalás -A kiadmányozás (aláírás ) - A fenntartó elıtti képviselet. i) Közvetlenül irányítja az óvodavezetı helyettest, a tagóvoda vezetıt, és a kisegítı alkalmazottakat. 1.2 Az általános óvodavezetı helyettes a) Az óvodavezetı akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az óvodavezetı helyettesítését. Az óvodavezetı tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetıt. Tartós távollétnek minısül a két hetet meghaladó távollét. b) Közremőködik: - A nevelıtestületi és alkalmazotti értekezletek elıkészítésében. - A tagóvodával való együttmőködésben - Az óvodai hagyományok ırzésével, az ünnepélyek megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 8

- Gyermekvédelmi feladatok ellátásában a székhelyen: a gyermeket veszélyeztetı tényezı megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezetı értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. c) Közvetlenül végzi: - A dajkák munkájának irányítását a székhelyen. - A helyettesítés kijelölését a székhelyen. 1.3 A tagóvoda- vezetı ( óvodavezetı- helyettes ) a) Az óvodavezetı irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját. b) Ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, amelyek a székhelyóvodában az általános helyettes feladatai. c) Szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában. 2. A vezetık közötti együttmőködés a. Közvetlen, az elıforduló ügyektıl függıen azonnali megbeszélés folytatható. b. Rendszeresített formája heti egy alaklommal. 3.A helyettesítés rendje 3.1. Az óvodavezetıt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti. Az óvodavezetı és az általános helyettese kivételes egyidejő távolléte esetén a helyettesítés a megbízott munkaközösség-vezetı feladata. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezetı kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezetı tartós távolléte esetén helyettesítése teljes körő, kivéve, ha az intézmény fenntartója másként intézkedik. Tartós távollétnek minısül a két heti idıtartam. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetıt a legmagasabb szolgálati idıvel rendelkezı határozatlan idıre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. Az óvodavezetı a székhelyóvodában szükségessé váló vezetıi helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában mőködı óvodapedagógusnak is adhat megbízást. 3.2. A tagóvoda-vezetıt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. 9

3.3. 15.30 órától 16.30 óráig terjedı idıben a vezetı helyettesítésének ellátásában közremőködnek a munkarend szerint ez idıben munkát végzı óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnal döntést igénylı ügyekre terjed. 4.A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4.1. Nevelıtestület, az óvoda dolgozói ( alkalmazotti közösség ) A nevelıtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusi munkakört betöltı alkalmazottja. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelıtestületi értekezleten, illetve rendkívüli nevelıtestületi értekezleten valósul meg. 4.2. Nevelıtestületi értekezletet kell tartani: - A nevelési program és módosítása elfogadására. - A szervezeti és mőködési szabályzat, valamint módosítása elfogadására. - A nevelési év elıkészítésére, a munkaterv elfogadására. - Az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására. - A nevelıtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására. - A házirend elfogadására. - Az ötéves pedagógus továbbképzés elfogadására. - Az óvodavezetıi pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítására. - A nevelıtestület véleményének kikérésére a vezetı helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, az óvodapedagógusok külön megbízása elıtt. - Nevelési tanácsadó, vagy szakértıi és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, valamint minden olyan gyermek esetében akik rendelkeznek szekértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével. - Jogszabályban meghatározott esetekben. 10

4.3. Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell tartani, ha : - Az óvodavezetı összehívja - A nevelıtestület egyharmada kéri. - Szülıi szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelıtestület elfogadta. 4.4. A székhelyóvoda és a tagóvoda nevelıtestülete önállóan mőködhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 4.5. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végzı óvodapedagógusok, valamint a nevelı oktató munkát közvetlenül segítı dajkák, az ügyintézı és a mőszaki, kisegítı dolgozók együttmőködését. 4.6. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: - A közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések elızetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával kapcsolatosak. 4.7. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. 4.8. A dajkák munkaértekezleteit az általános óvodavezetı helyettes, illetve a tagóvoda vezetı hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezetı engedélyével hívható össze. 4.9. A nevelıtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezetı hívja össze az intézményvezetıi pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 5. Szakmai munkaközösség 5.1. Szakmai munkaközösség vezetı Vezetıi tevékenységét az óvodavezetı közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezetı akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését. Nevelési területen közremőködik a vezetı által megállapított tevékenység irányításában. Feladatai közé tartozik: a. A szakmai munkaközösség vezetı képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetısége felé, valamint az óvodán kívül. c. Részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében és értékelésben. d. Állásfoglalásai, javaslatai elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. e. Éves munkatervet készít. f. Irányítja a munkaközösség tevékenységét 11

. g. Felelıs a szakmai munkáért. h. Foglalkozásokat hív össze. i. Bemutató foglalkozásokat szervez. j. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvodavezetı felé. 5.2. A nevelık szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelımunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. Óvodánkban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség mőködik. A szakmai munkaközösség meghatározza mőködési rendjét és elkészíti munkatervét. 5.3. A szakmai munkaközösség kapcsolattartásának rendje, a szakmai munkaközösség részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az óvoda munkáját. Részt vesznek az óvodai nevelımunka belsı fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerősítés) Egységes követelményrendszer kialakítása. A gyermekek fejlıdésének folyamatos mérése, értékelése. Pályázatok írása, nyertes pályázatok szerzıdési kötelezettségének teljesítése. Segítséget nyújtanak a nevelık önképzéséhez. Éves munkaterv alapján végzi feladatait, melyet a munkaközösség fogad el. Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez, amelyben a nevelıtestületnek véleményezési joga van. Javaslatot tesz a kiegészítı programokra, taneszközökre, módszerekre. Javítja az intézményben folyó nevelımunka szakmai színvonalát, minıségét. Fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat. Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel. Támogatja a pályakezdı pedagógusok munkáját. Segíti a hátrányos helyzető, és halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok munkáját. Ellátja a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat. 12

Helyi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában a tervezı, elemzı, értékelı tevékenységben való részvétel, kutatások, kisérletek segítése, megvalósítása, értékelése. A szakmai munkaközösség az óvoda nevelési programja, munkaterve és munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezetı irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezetı bízza meg. 6. A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája 6.1. A tagóvoda vezetı rendszeresen beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. 6.2. Az értekezletek közötti idıszakban felmerülı, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezetı soron kívül, közvetlenül is megadhatja. 6.3. A tagóvoda vezetı a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. 6.4. Az óvodavezetıt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezen kívül ellenırzési terve alapján, vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. 6.5. Az óvodavezetı és a tagóvoda vezetı együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülıket érintı információk idıben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék. 6.6. Az óvodavezetı és a tagóvoda vezetı a rendszeresített megbeszéléseken kívül telefonés e-mail kapcsolatban állnak egymással. 7. A vezetık és a szülıi szervezet közti kapcsolattartás formája 7.1.A szülıi szervezettel való együttmőködés szervezése az óvodavezetı feladata. Az óvodavezetı és a szülıi szervezet képviselıi az együttmőködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és a szülıi szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az óvodai szülıi szervezet mőködési feltételeinek biztosításáról az óvodavezetı gondoskodik. 7.2. A szülıi szervezet képviselıit meg kell hívni a nevelıtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülıi szervezetnek véleményezési jogosultsága van. Egyetértést gyakorol: 13

- az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben - a házirend elfogadásakor A szülıi szervezet véleményét be kell szerezni: - a minıségirányítási program elfogadása elıtt - a nevelési program elfogadása elıtt - a nevelési év rendjének elfogadása elıtt 7.3. Ha a szülıi szervezet az óvoda mőködésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelıtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat elıterjesztésérıl 8 napon belül rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásával az óvodavezetı gondoskodik. A szülıi szervezet javaslattévı jogkörrel rendelkezik - az óvoda mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - az óvoda irányítását, a vezetı személyét - az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintı kérdésekben. 7.4. Az óvodai szintő szülıi szervezet (közösség) vezetıjével az óvodavezetı, a csoportszintő ügyekben a csoport szüleinek képviselıivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezetı helyettes tart kapcsolatot. 7.5 A tagóvoda vezetı a tagóvoda szülıi szervezetével közvetlen kapcsolatot tart. 7.6. Az óvodai szintő szülıi szervezet (közösség) vezetıjét meg kell hívni a nevelıtestületi értekezlet azon pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és mőködési szabályzata a szülıi munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A szülıi szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni: - a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor - az SZMSZ 8. pontjában írt ügyekben A szülıi szervezet (közösség) egyetértését be kell szerezni: - az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében. 7.7. Az óvodapedagógus a csoport szülıi képviselıjének szükség szerint ad tájékoztatást. 7.8. Ha a szülıi szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintı kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetıhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztetı készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülıi szervezet képviselıjének. A szülıi szervezet képviselıje tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintı ügyek nevelıtestületi vagy egyéb fórumon 14

történı tárgyalásnál. A meghívásról az óvodavezetınek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a tájékozódás a tagóvodába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülık tájékoztatásába a tagóvoda vezetıt be kell vonni. Ha a szülıi szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezetı gondoskodik arról, hogy azt a nevelıtestület a szülıi szervezet képviselıjének részvételével megtárgyalja. 8. A szülıi szervezet részére a jogszabályi elıírásokon felül biztosított jogok. A szülıi szervezet véleményét be kell szerezni: - a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása elıtt, a vezetık és a szülıi munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, - a szülıi értekezlet napirendjének meghatározásához, - az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához. 15

IV. KÜLSİ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - fenntartóval - más oktatási intézményekkel - pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel - a gyermekjóléti szolgálattal - az egészségügyi szolgáltatóval - az egyházak képviselıivel Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsısorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenırzésére: - gazdálkodási, mőködési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: 16

- az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztetı tárgyaláson, értekezleten, győlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegőek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. Az óvodavezetı kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. - A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidıben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintı feladatok munkatervi ütemezésére. - A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közremőködı nevelési tanácsadóval az óvodavezetı állapodik meg az együttmőködés kialakításában és folyamatában. 17

- A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közremőködı nevelési tanácsadóval az óvodavezetı állapodik meg az együttmőködés kialakításában és folyamatában. - Azon gyermekek esetében, akik korai fejlesztésben, vagy gondozásban állnak a kapcsolattartás folyamatos és elengedhetetlen. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetıséget, - elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezetı feladata. (óvodaorvos, védını), A szakemberek többségével a kapcsolatfelvétel egy konkrét probléma jelentkezésekor történik. Az óvodaorvos és a védını látogatásai rendszeresek, az általuk végzett szőrıvizsgálatok biztosítják a gyermekek egészségének megóvását és a prevenciót. Az egyházak képviselıivel az óvodavezetı tart kapcsolato 18

V.AZ ÓVODA MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, MUNKARENDJE Az intézmény jogállása Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A mőködéssel kapcsolatos döntések elıkészítésében, végrehajtásában, ellenırzésében részt vesznek a pedagógusok, szülık, illetve a képviselık, a jogszabályban meghatározottak szerint.( Ktv. 39.. (1-2). ) Az óvodában dolgozók létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete tartalmazza. A Ktv. 3. sz. melléklete alapján az óvodai csoport maximális létszáma 25 fı. Az óvoda jogszabályban elıírt nyilvántartásokat köteles vezetni. Az óvoda helységeiben, területén, párt, vagy párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet. (KT. 39.. 14.) Az alkalmazottak személyes adatainak kezelését a K.T. 2. sz. mell. (4; 5.p.) határozza meg Az intézmény adószáma: 1. Az óvoda munkarendje: Az óvodában a nevelımunka az adaptált tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program alapján folyik. A programot nyilvánosságra kell hozni, a szülıket tájékoztatni kell annak tartalmáról: Beiratkozáskor, amennyiben a szülı igényli. Az óvodapedagógus által szervezett szülıértekezleten A program hiteles másolata az óvodavezetı irodájában található Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlıdését, közösségi életre való felkészítését. A nevelési év szeptember 1-tıl a következı év augusztus 31-ig tart. 19

Az óvoda hétfıtıl péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan mőködik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, valamint az ıszi,- téli,- tavaszi szünetekben szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, a nagytakarítás, valamint a szabadságolás. A nyári zárás elıtt 30 nappal össze kell győjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülıket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelızıen tájékoztatni kell. Nyitvatartási idı napi 10 óra. Székhelyen: 6.30-16.30 óráig, a tagintézményben 7órától 17 óráig. A teljes nyitva tartás alatt óvodapedagógus felügyel a gyermekekre. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezetı irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási idıtıl való eltérést az óvoda vezetıje engedélyezi. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.30 és 15.30 között az óvodavezetınek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetık benntartózkodásán kívüli idıben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetıi feladatok ellátása. A tagóvoda vezetı benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor megbízott óvodapedagógus felel a tagóvoda mőködési rendjéért. 2. A helyettesítés rendje Az óvodavezetıt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti. Az óvodavezetı és az általános helyettese kivételes egyidejő távolléte esetén a helyettesítés a megbízott munkaközösség-vezetı feladata. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnal döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezetı kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezetı tartós távolléte esetén helyettesítése teljes körő, kivéve, ha az intézmény fenntartója másként intézkedik. Tartós távollétnek minısül a két heti idıtartam. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetıt a legmagasabb szolgálati idıvel rendelkezı határozatlan idıre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. A tagóvoda-vezetıt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. 15.30 órától 16.30 óráig terjedı idıben a vezetı helyettesítésének ellátásában közremőködnek a munkarend szerint ez idıben munkát végzı óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény 20

mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnal döntést igénylı ügyekre terjed ki. 3. Az óvoda mőködésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók Az óvodai nevelés szakaszát a mindenkor hatályban lévı Kt. Határozza meg 3.1.Az óvodai felvétel eljárásrendje Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. - A gyermek, ha a törvény másképp nem rendelkezik, abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdı napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. - Az óvodai beíratás az Önkormányzat által kijelölt beíratási idıszakban történik. Az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidı elıtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. - A szülık (a szülıi felügyeleti jogot gyakorló szülık), a beíratáshoz személyi igazolványt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a lakcímbejelentı kártyáját, TAJ kártyáját hozzák magukkal. Valamint szükséges a Pedagógiai Szakszolgálat Szakvéleménye, amennyiben ilyennel rendelkeznek. - Külföldi állampolgár esetén a szülı és a gyermek tartózkodási engedélye is szükséges, illetve az erre vonatkozó nemzetközi rendelkezések. - Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. A gyermek az óvodai életet a Kt.24..(1) bekezdése alapján 3 éves kortól kezdheti meg. Az újonnan érkezı gyermekek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik. - A gyermeket elsısorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, melynek körzetében lakik, illetıleg ahol szülıje dolgozik. Székhely óvoda körzete: Szentistván. Tagóvoda körzete: Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes települések. - A felvételrıl írásban kapnak értesítést az érintettek. Az óvodába való felvételnél figyelembe vehetı szempontok: - A fenntartó által meghatározott férıhely szám 21

- Mindkét szülı munkahellyel rendelkezik - Rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap a család - Az 5. életévüket a nevelési évben betöltı gyermekek felvétele hely hiányában sem utasítható vissza - Felvételt nyer óvodánkba a 3. életévét betöltött hátrányos helyzető gyermek a gyermekvédelemrıl lés gyámügyi igazgatásról szóló tv.41. alapján napközbeni ellátásra szoruló gyermek, továbbá ha a gyermek felvételét a gyámhatóság elrendeli. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Befogadás rendje: Az újonnan felvett gyermekeknek és szüleiknek lehetısége van az óvoda ismeretlen környezetével, a felnıttekkel közösen ismerkedni a szorgalmi idıszak végeztével nyári szünet elıtt, szeptember elején, udvari játék alkalmával. Az új gyermekek fokozatosan érkeznek, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a szülıi értekezlet alkalmával tájékoztatják a szülıket az óvodához szoktatás módjáról. A szülık váltócipıben mehetnek be a csoportszobába, nem avatkozhatnak be a gyerekek játékába, csendesen figyelhetnek. A nevelési év közben folyamatosan érkezı gyermekek beszoktatási formáját az óvodapedagógus pedagógiai szempontok alapján bírálja el. Az óvoda az újonnan beköltözı, tanköteles korú gyermeket felveszi, átveszi. Az átvételhez a szülınek gyermekével együtt kell az óvodavezetınél jelentkezni. Az újonnan érkezı gyermekek befogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvoda tényleges megkezdésekor kérünk egy orvosi igazolást, hogy a gyermek egészséges, fertızı betegségben nem szenved, közösségbe mehet. Elutasítás esetén a szülınek jogorvoslati lehetısége van. A szülı fellebbezhet Szentistván Nagyközség jegyzıjénél. Kérelmét az óvodavezetıhöz nyújthatja be. Az elutasítás okai lehetnek: - Helyhiány - A szülı kisebb gyermekkel otthon tartózkodik GYED-en, GYES-en - A gyermek nem szobatiszta - A nevelési év végén tölti a 3. életévét - Nem halmozottan hátrányos helyzető 3.2. Az óvodai ellátás a következı esetekben szőnik meg: - Ha a gyermeket felvették az iskolába - Ha a gyermeket másik óvoda írásos visszaigazolással átvette 22

- Ha a gyermek 5. életévét még nem töltötte be és a szülı kérésére otthon marad - Ha az 5 évesnél fiatalabb gyermek 10 napon túl igazolatlanul hiányzik és a szülı kétszeri írásos felszólítás ellenére sem hozták ıt óvodába Nem szüntethetı meg az óvodai elhelyezés: - Ha a gyermek iskolai életmódra felkészítı foglalkozásokon vesz részt. Ha az óvodai elhelyezés megszőnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Errıl az intézkedésrıl ugyancsak értesíteni kell a szülıt, mely ellen a szülı jogorvoslati kérelmet nyújthat be az óvoda vezetıjének, vagy az illetékes jegyzınek. 3.3 A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok - Ha a szülı gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelızıen tájékoztatni kell az óvodapedagógust. - Ha a gyermek távolmaradása elıre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetıleg ½ 8 óráig be kell jelenteni a gazdaságvezetınek, vagy az óvodapedagógusnak. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetıvel kell egyeztetni. - Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. - Ha a gyermek távolmaradását a szülı nem jelenti és a távolmaradás nem betegség miatt történt, igazolatlan mulasztásként kell kezelni. - Ha gyermek az iskolai életmódra felkészítı kötelezı foglalkozásról 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul az óvoda vezetıje értesíti a fenntartót. - Elsı ízben történ igazolatlan mulasztás esetén a szülıt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeirıl. Az értesítés kiküldésével egy idıben az óvodapedagógus köteles az érintett gyermeknél családlátogatást végezni. - Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az óvodapedagógus az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles Feljelentés igazolatlan óvodai mulasztás miatt címő nyomtatványt kitölteni és az óvoda vezetıjének leadni, valamint az óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelısét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs a gyermekjóléti szolgálat felé köteles jelenteni a többszörös igazolatlan mulasztást. 23

3.3. A térítési díj befizetésérre vonatkozó rendelkezések A befizetés minden hónap 01.napjától 15. napjáig minden nap reggel 7.30-9.00.óráig történhet. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen kell kifüggeszteni. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap ½ 8 óráig telefonon vagy személyesen.. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülı a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 3.4 A gyermek óvodából való távozása történhet Délután 15.30-tól a nyitva tartás végéig. A szülı írásos kérelmére a gyermek egyedül is távozhat az óvodából. A szülı kérése indokolt, ha: - nincs veszélyes útvonal az óvodától a lakóhelyig - a gyermek közlekedési ismeretei megfelelıek - lakóhelye nincs nagyon távol az óvodától Az egyedül közlekedı gyermek óvodából való távozása után felelısség kizárólagosan a szülıé! A szülı a gyermekével kapcsolatos ügyekben az óvodapedagógust keresse fel a csoportban elfogadott rend szerint. 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 4.1. A gyermekeket kísérı szülık kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetınek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. 4.2. A fenntartói, szakértıi, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetıvel történt egyeztetés szerint történik. 4.3. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezetı engedélyezi kivételes és indokolt esetben. 4.4. A tagóvodában a tagóvoda vezetı fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külsı látogatókat. 4.5. A térítési díjat fizetı óvodás gyermekek szülei, valamint iskolás gyermekek szülei, csak a térítési díj befizetésére kijelölt idıpontban tartózkodhatnak az intézményben. 24

5. A pedagógiai munka belsı ellenırzése 5.1. Az óvodavezetés az ellenırzési ütemterv, illetıleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan mőködése érdekében ellenırzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. 5.2. Az ellenırzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minıségére; az óvoda helyi nevelési programjában kitőzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására a gyermekek neveltségi szintjének, a differenciált személyiség fejlesztés és tehetséggondozás megfigyelésére. szakmai dokumentumok ellenırzésére a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. Az óvodavezetı közvetlenül ellenırzi az óvodavezetı helyettes és szakmai munkaközösségek vezetıjének nevelı munkáját. 5.3. Az ellenırzés módszerei: foglalkozások látogatása; beszámoltatás szóban, vagy írásban. 5.4. Az ellenırzés fajtái: Tervszerő, elıre megbeszélt szempontok szerint. Spontán, alkalomszerő ellenırzés: 5.5.Az ellenırzés módszere és technikája az ellenırzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. Az ellenırzés célja az éves ellenırzési tervben szerepel. Az ellenırzési terv az éves munkaterv melléklete. 5.6. Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell, és meg kell vitatni a nevelıtestülettel. 5.7. Az óvoda nevelési programja tartalmazza az óvodában a nevelımunka ellenırzési, 25

értékelési és minıségfejlesztési rendszerét. 5.8. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belsı ellenırzésének eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 6. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 6.1 A gyermekek mősorral ünnepelnek a következı ünnepélyek alkalmával: - karácsony - anyák napja - évzáró ( ballagás ) Az anyák napja, valamint az évzáró nyílvános, és azonos idıpontbanis szervezhetık. Ezekre a szülık kapnak meghívást. 6.2 A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - Mikulás nap - Farsang ( rongyos bál ) - Húsvét - Gyermeknap Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. 6.3 Népi hagyományok ápolása körében történik a - jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, - népi kézmőves technikákkal való ismerkedés. 6.4 óvodai kirándulások, séták, színházlátogatások, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. 7 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: 7.1.Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodaorvos és a védını látja el: - Óvodaorvos: évente egyszeri általános orvosi vizsgálat, illetve szükség esetén (pl. fertızés) - Védını: havonta egyszer látogat el az óvodába, illetve szükség esetén (pl. tetőfertızés) 7.2Az óvodavezetı feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: - Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit (orvosi, védınıi) 26

- Gondoskodik a szükséges óvónıi felügyeletrıl - Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történı elıkészítésérıl 8. Intézményi védı, óvó elıírások 8.1 Az óvodában megbetegedı, lázas, hányó hasmenéses gyermeket a szülınek az értesítéstıl számított legrövidebb idın belül haza kell vinnie. Az óvónınek addig is gondoskodnia kell a gyermek lehetıleges elkülönítésérıl, ha szükséges orvosi ellátásáról. 8.2 Tetőfertızés esetén a gyermek csak védınıi igazolással jöhet újból óvodába. A szülı köteles a gyermek ágynemőjének fertıtlenítésérıl gondoskodni. 8.3 Ha a gyermek betegségre gyanús vagy beteg, nem szabad az óvodába bevenni. 8.4 Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát tejes gyógyulásig nem látogathatja. 8.5 A gyermek teljes gyógyulása után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. 8.6 Fertızı megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertıtlenítésre, tisztaságra. 8.7 Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkezı személy léphet be. 8.8 A csoportszobában szülı csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, szülıi értekezlet, stb.) 8.9 Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás! 8.10 Az intézményben szeszes ital fogyasztása tilos! 8.11 Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, az intézményvezetı engedélyével lehet. 8.12 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások alkalmával és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelıen ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelızést szolgálják. 27

7.12. Az óvoda csak megfelelısségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. 7.13. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsısegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetıt a gyermek kisebb sérülésérıl is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetıt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történı nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvény által meghatározott feladata: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások elıtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelıen ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az óvoda csak megfelelı jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot vagy használati utasítást áttanulmányozni, és a játékszert a szerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsısegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra, pedig az óvodavezetı figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezetı ellenırzi. 8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendı A gyermekek testi épségét veszélyeztetı bombariadó esetén fontos követelmény a 28

pánikmentesség megırzése, a fegyelmezett magatartás. Akinek a tudomására jut a bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetıt, vagy mindenkori helyettesét a vezetı értesíti a tőzoltóságot és a rendırséget az épület kiürítésének idıtartamáról, a gyermekek elhelyezésérıl az intézkedést vezetı hatóság információja alapján az óvodavezetı vagy helyettese dönt a tőzvédelmi megbízott gondoskodik a tőz - és bombariadó terv szerinti szervezett mentésrıl további teendıket a tőz és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezetı felelıssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el. A bombariadóról és a hozott intézkedésekrıl az óvodavezetı rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A gyermekeket a Tőzvédelmi Szabályzatban elıírt menekítési terv szerint kell az épületbıl kivezetni. A menekítési terv minden csoportszobába ki van függesztve. Az épületbıl történı kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelı távolságra kell vinni a gyermekeket. A vezetı, vagy helyettese intézkedik valamennyi helység ellenırzésérıl, hogy nem maradt-e gyermek az épületben. Az óvónı létszámellenırzést tart a gyermekek között. Csak az átvizsgált, biztonságos épületbe lehet a gyermekeket visszavezetni. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják 29

9. Az intézményben folyó reklámtevékenység Az intézmény a következık szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következık kivételével tilos a reklámtevékenység: Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és - a következı tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetı engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérı, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmő leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; 30

- a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb idıtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény ıriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérınek. Az intézményvezetı az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezetı önállóan, illetve az általa jelentısnek minısített reklámtevékenység esetében: - a nevelıtestület, - a szülıi közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. 10.Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-rıl, a házirendrıl, a minıségirányítási programról, a dokumentumok elhelyezése 10.1.. Az óvoda nevelési programját, SZMSZ-ét, házirendjét, minıségirányítási programját egy egy példányban el kell helyezni székhelyen az óvodavezetınél, tagintézményben a tagóvoda vezetınél. A dokumentumokat a szülık szabadon megtekinthetik. Erre mindkét intézményben idıpont egyeztetést kell kérni. 10.2. Tájékoztatás adható a szülıi értekezletek alkalmával is. 10.3. A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülıvel ismertetni kell. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és mőködési szabályzatot az óvoda nevelıtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 31

2. Amennyiben a szervezeti és mőködési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követı 30. nap utáni elsı képviselı-testületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejőleg érvényét veszti az óvoda eddig érvényben lévı szervezeti és mőködési szabályzata. 4. A hatályba lépett szervezeti és mőködési szabályzatot meg kell ismertetni: - az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelıtestületnek - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 5. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelezı, megszegése esetén az óvodavezetı munkáltatói jogkörében intézkedhet. Mellékletek: 1. számú melléklet: A nevelıtestület mőködésére és a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok. 2. számú melléklet: Az óvoda adatkezelési szabályzata Az SZMSZ-hez kapcsolódó belsı szabályzatok, megállapodások: - Házirend - Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat - Tőzvédelmi szabályzat - Leltárkezelési és leltározási szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata - Minıségi bérpótlék odaítélésen szabályzata - Továbbképzési szabályzat - Házipénztár készpénz-kezelésének és ügyvitelének szabályzata - Megállapodás kötelezı étkezésrıl - 32