Romák az 1848-as szabadságharcban 2011. March 15. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! A magyarországi romák jelentõs szerepet játszottak a szabadságharcban, ezért maradt fenn jó néhány fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntõ, és tábori muzsikus roma neve. Muzsikusok és fémmûvesek A szabadságharc idején a zenész cigányokat fõként mint verbuváló, vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsõként jelentkezett, késõbb Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is. Bihari János, "Magyar Czigányok közt Orpheus", 1820
Egressy Ákos, a szabadságharcról "Emlékeim" néven kiadott visszaemlékezései szerint Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítõ Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte õket. Egressy Ákos arról is beszámol, hogy elõször tõlük hallotta a "Kossuth Lajos azt üzente" kezdetû dalt. A magyar zene külföldi úttörõjeként is számon tartott Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliában szerzõdtette. Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey Liptón át Szebesbe vonuló hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában, és a branyiszkói ütközetnél, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, késõbb ipolysági és selmecbányai zenekarvezetõ volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: õ segítette az elsõ magyar- cigány szótár megalkotóját, József fõherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában, József fõherceg állta késõbb Sági Balogh temetési költségeit is. A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélõ Kálózdit a londoni Alhambra Színháznál, mint dirigáló karmestert alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fõ katonai karmester dolgozott. Gábor Áron Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntõ is cigány volt. Spira György történész szerint a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt. A bereckei asztalosmesterbõl lett tizedes 1848. novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következõ hónapban fõhadnaggyá, majd 1849-ben Bem õrnaggyá nevezte ki. Ha Gábor Áron maga nem is biztos, hogy roma volt, több forrás szól
arról, hogy igen sok roma kézmûves dolgozott a különbözõ ágyúöntõ-, kovács-, és fegyverjavító mûhelyekben. A cigányságot kutató történészek szerint a cigányok a perzsáktól tanulták meg a fémmegmunkálás technológiáját, és az Európába a 14-15. században érkezõ elsõ csoportjaik már fejlett kézmûvességgel rendelkeztek. A Habsburg uralkodók - Lipót, Mária Terézia, II. József - megtiltották a vándormesterségbõl élõ roma kézmûvesek vándorlását. Ez a legtöbb romát korábbi foglalkozásától is megfosztotta: az edényjavítás, a fémmunkák, a késélezés vagy a teknõvájás folyamatos helyváltoztatást igényelt. A helyi szükségleteket is kiszolgáló mesteremberek egy része azonban letelepültként is tudott dolgozni. Ezer cigány hangversenye az Üllõi úti sportpályán, 1930. május A fémmegmunkálás végigkíséri a romák életét: egészen attól, a romák körében igen elterjedt a történettõl, hogy Dózsa kivégzéséhez készített trónt és koronát roma mesterek kovácsolták, a török elleni harcon át a negyvennyolcas szabadságharcig. A cigányság története a Kárpát-medencében Észak-Nyugat
Indiát több hullámban, az iszlám terjeszkedés elõl menekülve hagyták el a 10.századtól a cigányok. A Kárpát-medencébe sem egyszerre érkeztek. Elsõ megjelenésük az Árpád-házi királyok uralmának idejére, nagyobb létszámú érkezésük a 15. század elejére tehetõ. Több uralkodó (például Zsigmond német-római császár) állított ki a karavánok részére oltalomlevelet. A 16-17. században a menlevelek hatására szabadon mozoghattak, ám beilleszkedésüket nem szorgalmazták. A 150 éves török hódoltság idején, majd a Rákóczi szabadságharcban a fejedelem zászlaja alá álltak, de a karavánok szolgálatokat tettek a végvárak közötti üzenetek közvetítésében is. Több híres prímás Rákóczi fejedelem táborában lelkesítette a sereget. Ebben az idõben egyes csoportjaik már biztosan letelepedtek. Jóval hátrányosabb helyzetû úgynevezett oláh cigány népcsoportok érkeztek Havasalföldrõl, Moldvából a török uralom végnapjai idején, az elnéptelenedett vidékek betelepítésével egy idõben. Ebben az idõszakban már több országgyûlésen szerepelt a cigányügy, és Mária Terézia, majd II. József kezdeményezésére cigányokra vonatkozó törvényeket is alkottak. Ezek célja elsõsorban a vándorló kóbor cigányok letelepítése volt. 1848-49-ben a cigányok szerszámaikkal, hegedûikkel a forradalom mellé álltak. A cigányprímások híre ismét eljutott Európába.
Az 1893-as népszámlálás szerint a 275 ezres cigányság már letelepedett életmódot folytatott, a hagyományos cigány foglalkozásokat azonban a kezdõdõ tömegtermelés szinte feleslegessé tette. Emellett a nagy történelmi korszakváltások, az I. világháború, az azt követõ területvesztés, majd az országot a II. világháború alatt ért megrázkódtatások jelentõsen érintették a cigányságot. A roma holokauszt emléknapja Ekkor korlátozták a vándormunkát, ezzel egyben korlátozták az úgynevezett peripatetikus (körben vándorló) közösségeket, - a cigány zászlóban a kék ég alatt zöld mezõben forgó piros kerék e vándorlást jelképezi. A "beszûkült piac" folytán a cigányság fokozottan veszélyes lett a magántulajdonra. A cigányságtól való "végleges megszabadulás" gondolata a cigány holokausztban teljesedett ki. 1944 júliusától több ezer romát vittek koncentrációs táborokba, Dachauba, késõbb Auschwitzba, Birkenauba, Rawensbrückbe. Magyarország - a cigány lakosság létszáma szerint - Románia, Bulgária és Spanyolország után a negyedik helyen áll Európában, ám itt a legnagyobb kisebbség a cigányság. Az 1990-es népszámlálás során 142 ezer magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségûnek. Becslések szerint számuk jelenleg 4-600 ezer fõ, egyes kisebbségi szervezetek azonban 7-800 ezres lélekszámot is valószínûsítenek. A demográfiai változások trendjében az elöregedõ, csökkenõ népességszám mellett a cigányság fiatalabb korösszetételével is számolni kell. A romák az ország területén szétszóródva élnek, eloszlásuk nem egyenletes. Magyarország 3200 települése közül 2000- ben élnek; a három északi megyében legnagyobb a népességük. Az elmúlt évtiizedekben jelentõsen megnõtt a városlakó romák aránya, Budapesten a romák száma 90 ezerre tehetõ. Nyelvi és kulturális szempontból erõsen tagoltak. A cigány kultúrának új keletû az írásbelisége, gond továbbá, hogy nem rendelkeznek anyaországgal, amely kulturálisan és anyagilag támogatná õket. Legnagyobb csoportjukat a magyar anyanyelvû, az úgynevezett romungro cigányokjhelentik, akik aránya meghaladja a 70 százalékot. A második a romanit beszélõ oláh cigányok, arányuk 20 százalék körüli. A harmadik csoport elsõsorban az ország
délnyugati régiójában élõ beás cigányok, akik archaikus román nyelvet beszélnek. Arányuk 10 százalékos. Az oláh és beás csoportoknál a anyanyelvhasználat egyre jobban visszaszorul. A szocializmus idején a cigánykérdést réteg, illetve szociális problémaként kezelték. A földosztásból a cigányok csaknem teljes egészében kimaradtak. A megélhetési lehetõségek a lakóhelyüktõl távoli ipari centrumok felé vonzották az ingázásra kényszerült lakosságot. A legtöbb cigány embernek szezonális, alacsony képzettséget igénylõ munkát adtak. Az 1960-as évek végétõl megkezdõdött a cigánytelepek felszámolása, kedvezményes kölcsönt kaptak a lakásvásárláshoz, sok faluban a megüresedett öreg házakat birtokba vehették. A társadalomban azonban ez feszültséget teremtett. A pártállami politikai felfogás kizárólag szociális problémának tekintette a cigánykérdést, a cigányság letelepítése, falvakba költözése azonban ellenállásba ütközött. Az ingatlanok leértékelõdtek, megkezdõdött a falu õslakosságának fokozatos elvándorlása. A cigányság jelenlegi koncentrációja olyan falvakba történik, ahol az alapvetõ infrastruktúra változatlanul hiányzik. C-PRESS - Mult-kor.hu