1 Műleírás A műtárgy adatai Megnevezés: Rátéthímzésű falikép (1 db) Származás: Spanyol 1600 körül Beszerzés: Rácz Vali ajándéka Méret: H: 284 cm, Sz: 58 cm. H: 289 cm, Sz: 56 cm Tulajdonos: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága A műtárgy leírása A vörös alapszövetre a rátéteket sárga szatén darabokból szabták, mindkét szabott selyematlaszt vászon szövetre varrták. Mintája szimmetrikus, két különböző de ismétlődő motívumból tevődik össze. Az egyikben gyűrűvel összefogott leveles és virágos inda között szökőkút, benne ivó felette repülő madarak láthatók. A másikban a leveles és virágos indák között korona valamint két fegyvert tartó ember figyelhető meg. A faliképek szélét újabb, varrógéppel felvarrt fémfonalas paszománt szegélyezi. A műtárgy konzerválás előtti állapota Állapotleírás A műtárgy rendkívül szennyezett, felületén nagyméretű szövethiányok láthatók, a meglévő szövetek rendkívül kopottak szakadozottak. A szövetek törékenyek lánc és vetülékfonalai lebegnek. A nagyobb terjedelmű rátéthiányoknál a vászon látható. A szakadozott rátéteket különböző ragasztó anyagokkal, valamint vastag cérnával, nagy öltésekkel, stoppolással rögzítették a vászonhoz. A szövet több helyen vízfoltos. A többször javított faliképek rátéteit összevarró - ma látható - durva öltések nagy része nem eredeti, mert ezeket a nagyméretű öltéseket nem takarta volna az eredeti kontúrfonal. A rátétek hímzése, kontúrfonala hiányzik, csupán az öltésnyomokból következtethetünk egykori jelenlétükre.
2 Vízfolt okozta elszíneződés Korábbi javító varrás Teljesen kifoszlott sárga láncfonalak alól kilátszik a szálakra szakadozott vetülék Restaurálás Bontás: a piros alapon sárga rátéthímzés bal oldalán felvágtuk és eltávolítottuk a rátéteket rögzítő fonalakat, valamint a régi javításokat. Majd színoldalra fordítottuk és a maradék fonalmaradványokat csipesszel, távolítottuk el.
3 Varrófonalak kibontása A vörös rátétdarabok elhelyezése a rajzon Az 1: 1-es méretű műhelyrajzot Hungarocellre helyeztük, majd fóliával vontuk be. Ez az alap biztosította a bontás során lefejtendő szövettöredékek pontos helyének megtartását. A vászonról folyamatosan lefejtendő különálló rátéttöredékeket a Hungarocellen lévő rajzra fektettük. A ragasztóanyag eltávolítása: a szövettöredékek szín és fonákoldaláról a ragasztóanyagot ionmentes vízzel, duzzasztással távolítottuk el. A ragasztóanyag eltávolítása a vörös rátétdíszek szín és fonákoldaláról Tisztítás: a felületen lévő szilárd szennyeződést mikro-porszívóval, a vízben oldódót ionmenetes vízzel távolítottuk el Szárítás: a rajzra helyezett szövet maradványok lánc és vetülékfonalainak szálirányba állítását követően üveglapokkal nehezítve, szárítottuk meg.
4 Varrókonzerválás: célunk a műtárgy kiállíthatósága, biztonságos tárolása volt. Nem kívántunk semmit kiegészíteni, kizárólag a meglévő töredékek rögzítésére törekedtünk. Előkészítés Az alátámasztó pamutatlaszt, a műtárgy színoldalát letakaró átlátszó selyem kreplint és a selyem varrófonalakat, sárga és vörös színre színeztük. A Hungarocellen lévő műhelyrajzra helyeztük a selyemkreplint a széleit rögzítettük rovartűvel, majd a vörös színű selyemrátéteket a színoldalukkal lefelé a kreplinenen átlátszó műhelyrajzra helyeztük. Varrás A vörös rátéteket a selyemkreplinre fércöltéssel rögzítettük, majd a vörös pamutatlasszal leborítottuk. A pamutatlasz szélét, hogy el ne csúszhasson a színoldalra fordításnál, a Hungarocell széleihez tűztük. A három réteget a széleken körbe egymáshoz varrtuk ezt követően lehetet a színoldalra fordítani és a rátét szélek mentén a két réteget egymáshoz varrni.
5 A sárga rátéteket foszló szakadozott állapotuk miatt csak mechanikusan lehetett lebontani az alapvászonról, amihez vastag enyv réteggel hozzá ragasztották. A sárga rátét állapota konzerválás előtt
6 A legtöbb helyen szálakra bomlott szövetmaradványokat a rajzra helyeztük, majd keretre feszített tüllön keresztül, lágy vízzel óvatosan tamponálva tisztítottuk meg. A sárga rátét sokkal rosszabb állapotban volt, mint a piros atlaszból szabottak. A javítás során használt ragasztót, a törékeny szövetből nem lehetett minden esetben eltávolítani. Volt olyan rész is, ahol a szövetnek csak a natúr színű, törékeny vetülékfonalai maradtak meg, ezek megmentésére nem volt mód. A megfestett pamut alátámasztó anyagra felrajzoltuk a mintát és a tisztított, formára igazított darabokat maradó fércekkel a kontúrvonalakban összevarrtuk.
7 Ezután az egész felületet sárga kreplinnel borítottuk. A kreplint és az alátámasztott rátét darabokat szintén maradó fércekkel a minta kontúrvonalában varrással rögzítettük egymáshoz. Ezt követően a motívumokat a mintának megfelelően kivágtuk és eredeti helyükre, a vörös alapra helyeztük. A sárga rátéteket a kontúrvonalak mentén apró előöltéssel felvarrtuk.
8 A zsinórt felvarrás előtt kitűztük a kontúrok mentén, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen elvágni, majd a két végét összedolgozni. A zsinór felvarrása szín és fonákoldalról
9 A zsinór felvarrását követően a műtárgy szélét ferdepánttal szegtük be és pamut atlasszal béleltük. Részlet, restaurálás után Tárolási javaslat A műtárgyat méretének megfelelő Hungarocell vagy Polikarbon lapra - tűzve vagy varrva - pormentesen savmentes papírral és pamutvászonnal letakarva kell tárolni. A Polikarbon lap a legjobb megoldás, mert nem csak tároláskor, hanem a műtárgy kiállításakor is használható. Ez utóbbi esetben a lapot be kell vonni műtárgybarát szövettel és arra felvarrni a hímzést, majd betakarni. Budapest, 2009-02-23 E. Nagy Katalin Textilrestaurátor