Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Képviselőinek Etikai Kódexe Budapest 2013. október
I. A Kódex célja 1. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Képviselőinek Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a jogvédelmi munka gyakorlatát meghatározó szakmai és etikai normákat tartalmazza. 2. Az Etikai Kódex a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexére és a Szociális munka Etikai Kódexére támaszkodik. 3. Az Etikai Kódex célja, hogy útmutatást nyújtson a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők ( a továbbiakban: jogvédelmi képviselők) számára a helyes, felelősségteljes és etikus magatartás kialakításához munkájuk során. 4. Az Etikai Kódex hozzájárul a jogvédelmi képviselő szakmai személyiségének integritásához és megbízható alapot nyújt a konfliktusos, problematikus helyzetekben tanúsított megfelelő magatartás kialakításához. 5. Az Etikai Kódex a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelmi munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Az Etika Kódex elősegíti a jogvédelmi szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. 6. A jogvédelmi munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. 7. A jogvédelmi képviselő felelőssége az ellátottakkal, a betegekkel, a gyermekekkel, (a továbbiakban együtt: panaszos) a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre terjed ki. II. A jogvédelmi munkára vonatkozó alapelvek 1. A jogvédelmi képviselő tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait. 2. A jogvédelmi képviselő a panaszos hátrányos megkülönböztetése nélkül végzi munkáját. 3. A jogvédelmi képviselő a panaszos kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.
4. A jogvédelmi képviselő az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat maradéktalanul betartja. 5. A jogvédelmi képviselő munkáját szakmája ismeretanyagának, módszereinek teljes birtokában, segítő attitűddel, színvonalasan és szakszerűen látja el. 6. A jogvédelmi képviselő munkáját körültekintéssel, korszerű ismereteinek és gyűjtött információinak birtokában végzi. 7. A jogvédelmi képviselő munkáját a protokollok betartásával, egységes elvek alapján végzi az ország bármely területén és jogvédelmi ágban. Törekszik a jogszabályok, az ellátó rendszerek és személyi változások követésére, szakmai ismeretei folyamatos karbantartására. 8. A jogvédelmi képviselőnek kiemelkedő felelőssége van a panaszosok jogvédelmében, a jogérvényesítés elősegítésében és a jogtudatos magatartás kialakításában. 9. A jogvédelmi képviselő törekszik az alapvető morális értékek megjelenítésére, amelyek szellemében a három ágazat jogvédelmi hálózata tevékenykedik. 10. A jogvédelmi képviselő felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. III. A panaszos és a jogvédelmi képviselő kapcsolata 1. A jogvédelmi képviselő elsődlegesen a panaszos jogait és érdekeit képviseli, emellett törekszik a felek közötti megegyezés elősegítésére. 2. A panaszos és a jogvédelmi képviselő együttműködése olyan kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a panaszos autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során törekedni kell a panaszossal való egyenrangú kapcsolat kialakítására. 3. A jogvédelmi képviselő arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások - megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetőek legyenek. 4. A jogvédelmi képviselő nem vállal olyan tevékenységet, amely nem egyeztethető össze vagy összeférhetetlen jogvédelmi tevékenységével. 5. A jogvédelmi képviselő arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja. 6. A jogvédelmi képviselő munkájáért a panaszostól ellenszolgáltatást nem kérhet és nem fogadhat el. 7. A jogvédelmi képviselő nem használhatja fel a segítő folyamatot világnézeti vagy vallási meggyőződés befolyásolása érdekében.
8. A jogvédő széleskörű tájékoztatással biztosítja elérhetőségét a panaszos részére a szolgáltatás elérhetőségének helyéről, idejéről. IV. A jogvédelmi képviselő és a jogvédelmi terület intézményeinek kapcsolata 1. A jogvédelmi képviselő felelőssége, hogy saját és szakmai kompetenciáján belül - a tevékenységének megfelelően nyújtson jogvédelmi szolgáltatásokat. 2. A jogvédelmi képviselő folyamatos partneri kapcsolatot tart a tevékenységi területén levő intézményekkel, hivatalokkal, azok eltérő szakmai véleménye vagy intézkedése esetén, eltérő álláspontjának felelős módon ad hangot, és indokolt esetben a jogszabályi keretek betartásával, megteszi a szükséges intézkedéseket. 3. A jogvédelmi képviselő arra törekszik, hogy a jogvédelem (betegjog, ellátotjog, gyermekjog) területén tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként együttműködjenek, a szakmai problémák megoldása érdekében. 4. A jogvédelmi képviselő más szakemberekkel, illetve az egészségügyi, szociális és gyermekvédelemi intézményekkel történő együttműködése során tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti. V. A jogvédelmi képviselő és munkatársai kapcsolata 1. A jogvédelem mindhárom ágazatában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés. A jogvédelmi képviselő tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. 2. A jogvédelmi képviselő kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. 3. A jogvédelmi képviselő szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különösen figyelve a pályakezdő munkatársra. A regionális koordinátor rendszeresen felajánlja szakmai ismereteinek átadását munkatársai számára, kérdéseiket, szakmai problémáikat meghallgatja és legjobb tudása szerint közreműködik megoldásukban. 4. A jogvédelmi képviselő tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot.
5. A jogvédelmi képviselőt nem befolyásolhatja magánjellegű kapcsolata munkatársaival abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 6. A jogvédelmi képviselő egyetértése esetén munkatársait támogatja a panaszos és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben. 7. A jogvédelmi képviselő munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a panaszossal kialakított kapcsolatára. 8. A jogvédelmi képviselő felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön kapcsolatba a panaszossal. VI. A jogvédelmi képviselő munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya 1. A jogvédelmi képviselő kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása. 2. A jogvédelmi képviselő munkahelyén, illetve tevékenységének ellátása során az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesítésére törekszik. 3. A jogvédelmi képviselő munkavégzése során tudatosítja környezetében a társadalmi felelősségvállalás, valamint a szolidaritás fontosságát. 4. A jogvédelmi képviselő munkaidején túl is olyan magatartást tanúsít, ami méltó a jogvédelmi tevékenységet végzők önként vállalt erkölcsi, etikai szabályaihoz. VII. Etikai vétség Etika vétségnek minősül, ha a jogvédelmi képviselő (önkéntes, önkéntes segítő) az Etikai Kódex rendelkezéseit tudatosan szegi meg és magatartása az elkövetett cselekmény tárgyi súlya és az elkövetés körülményei alapján alkalmas arra, hogy az elkövető által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jogvédelmi tevékenységbe vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. VIII. Eljárási szabályok 1. A Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe IV. fejezetében meghatározza Az MKK tagságához etikai szempontból méltatlan magatartásokat, melyeket a kormánytisztviselői jogviszonyban álló jogvédelmi képviselők kötelezőnek tartanak magukra nézve. 2. A kormánytisztviselői karhoz tartozó jogvédelmi képviselőknek az MKK Hivatásetikai Kódexe szerinti etikai vétségének vizsgálata a MKK Hivatásetikai Kódexe V. fejezetében foglalt rendelkezések alapján történik.
3. A nem kormánytisztviselői jogviszonyban jogvédelmi képviselőként tevékenykedőnek, az önkéntes munkát, önkéntes segítő munkát végzőnek, továbbá a kormánytisztviselői jogviszonyban levő jogvédelmi képviselőnek az Etika Kódex szerinti etikai vétséget az OBDK főigazgatója által kinevezett három tagú bizottság ( a továbbiakban: Bizottság) bírálja el. 4. Az etikai eljárásokat jogszerűen és tisztességesen kell lefolytatni. Az etikai eljárásban érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét, és védeni kell minden érintett jó hírnévhez fűződő jogát. Az etikai eljárásban minden érintett egyenlő. 5. Az etikai eljárásokat a lehető legegyszerűbb módon, az eljárás bármely résztvevőjénél felmerülő költségek minimalizálásával kell lefolytatni. 6. Az eljárás alá vont személy számára adatainak zárt kezelését kérő bejelentő személyének felfedésén kívül biztosítani kell az iratokba való betekintés jogát és a jogai gyakorlásához szükséges tájékoztatást. 7. A 3. pont szerinti etikai eljárást a Bizottság javaslatára a Főigazgató indítja el, bejelentés alapján vagy hivatalból. 8. A Bizottság egyszerű többséggel dönt az etikai eljárás indítására vonatkozó javaslatról az ügyről történő tudomásszerzést követő 15 napon belül. 9. Az eljárást a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell megindítani az eljárás alá vont személy egyidejű értesítésével. Nem indítható eljárás, amennyiben az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése óta 6 hónap eltelt. 9. Névtelen bejelentésre csak az összes körülmény gondos mérlegelését követően van lehetőség, amennyiben azok megalapozzák az eljárás hivatalból történő megindítását, azaz ha a bejelentett cselekmény a hivatásetikai követelmények súlyos sérelmét jelentheti, és rendelkezésre áll annyi információ, amely valós esélyt nyújt az ügy feltárására. Ugyanabban az ügyben csak egy etikai eljárás indítható. 10. Az ügyben tárgyalást kell tartani, melyen a Bizottság meghallgatja az érintetteket. Az eljárás alá vont személy bizonyítási jogosultságát minden körülmények között biztosítani kell. 11. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: az ügy tárgyát és az ügy számát, az etikai tárgyaláson résztvevők nevét, eljárásjogi helyzetét, az eljárás alá vont személy esetében név, lakcím, beosztása, az etikai vétség pontos (részletes) megjelölését,az etikai vétségre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az etikai vétség eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint az etikai eljárás alá vont személy az eljáró tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
12. Az etikai eljárás nem nyilvános. Az érintetteken kívül csak a Főigazgató által engedélyezett személyek vehetnek részt. 13. A Bizottság legkésőbb a tárgyalás napjától számított 30. napon, zárt ülésen határoz, és döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. A döntést minden részletesen esetben indokolni kell. 14. Az Etikai vétség szankciója a) az etikus magatartásra történő felhívás b) megrovás, c) fegyelmi eljárás kezdeményezése. 15. A Bizottság a határozatát hivatalos iratként tértivevénnyel kézbesíti. 16. A döntés ellen a Főigazgatóhoz lehet jogorvoslatért fordulni, a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül. A Főigazgató az eset összes körülményének újbóli mérlegelésével, egyedi méltányossági jogkörében jóváhagyja, vagy megváltoztatja az eredeti döntést. IX. Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez 1. Az Etika Kódex az elfogadását követően három év elteltével kerül felülvizsgálatra. 2. Az Etikai Kódexet hozzáférhetővé kell tenni a jogvédelmi képviselők, az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményhálózat részére. 3. Az Etikai Kódex 2013. október 15-én lép hatályba.