Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/137-8/2016 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016. június 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2015. évi megvalósulásáról Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési és Területrendezési Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! Veszprém megye 2011-2016. időszakra vonatkozó környezetvédelmi programját a Közgyűlés 2011. február 24-én fogadta el. A program végrehajtásának ellenőrzésére kizárólag a Közgyűlés jogosult. Az ellenőrzés főképpen a környezet állapotáról szóló éves beszámoló elfogadása által valósul meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 79/2015. (XII. 17.) MÖK határozatával megállapított 2016. évi munkatervében a júniusi ülésre tervezte a Beszámoló a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2015. évi megvalósulásáról tárgyú napirend megtárgyalását. A beszámoló elkészítéséhez a környezet állapotának múlt évi változásáról a hatáskörükbe tartozó területek tekintetében tájékoztatást kértünk az alábbi szervezetektől: Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A környezet védeleméért felelős szervek tájékoztatóin alapuló beszámolót a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2015. évi megvalósulásáról az előterjesztés melléklete tartalmazza. A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program. Az Országgyűlés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 39. b) pont felhatalmazása alapján, 27/2015. (VI. 17.) O.Gy. határozattal elfogadta a 2015 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot (a továbbiakban: Program). A Program céljaihoz kapcsolódóan, a környezetvédelmi törvényben foglaltak szerint az egymásra épülő területi környezetvédelmi programok megújítása vagy megalkotása szükséges. A területi (megyei) környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni. A 2016-ig érvényes megyei környezetvédelmi program felülvizsgálata és a következő tervezési időszakra vonatkozó megállapítása a Közgyűlés egyik fontos feladata lesz a közel jövőben. 2
Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt beszámolót megtárgyalni és a következő határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen:./2016. (VI. 30.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei környezetvédelmi program 2015. évi megvalósulásáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: Felelős: azonnal Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, 2016. június 20. Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke 3
B E S Z Á M O L Ó VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK 2015. ÉVI MEGVALÓSULÁSÁRÓL TARTALOM BEVEZETÉS... 2 LEVEGŐ... 3 VÍZGAZDÁLKODÁS... 5 FÖLD, TALAJVÉDELEM... 14 ERDŐTERÜLETEK... 15 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 16 ZAJVÉDELEM... 19 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM... 19 BÁNYATERÜLETEK... 26 EGÉSZSÉGVÉDELEM... 28 KATASZTRÓFAVÉDELEM, KÖRNYEZETBIZTONSÁG... 28 ÖSSZEFOGLALÓ... 31
BEVEZETÉS A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Ktv.) foglaltak alapján a 24/2011. (II. 24.) MÖK határozatával jóváhagyta a Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016. tárgyú dokumentációt. A környezetvédelmi program a helyzetértékelésen alapul és a megye környezeti állapotának fenntartása, fejlesztése, javítása érdekében szükséges feladatokat összegzi. A Veszprém Megyei Önkormányzat feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje és értékelje a megye környezeti állapotát, segítse az önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenységét, igény esetén kapcsolattartó/közvetítő szerepet vállaljon különböző szervezetek, intézmények között. A környezetvédelmi program megvalósításában a megye települési önkormányzatain túl, a hatóságokon át sok érdekelt partner szervezet működik közre. A program a nagyobb egységekben jelentkező, komplex problémák megoldási lehetőségeivel foglalkozik, átfogó célok és ezek eléréséhez szükséges intézkedések kerültek megfogalmazásra. A programban vannak olyan feladatok, melyekre a megyei önkormányzatnak kevés a ráhatása, vagy nincs egyáltalán. A Ktv. beszámolási kötelezettséget ír elő a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról. Jelen beszámoló átfogóan elemzi a Veszprém Megye Környezetvédelmi Programjában javasolt intézkedések, feladatok teljesülését. A közgyűlési beszámoló készítéséhez 8 környezetvédelméért felelős szervezettől kértünk és kaptunk tájékoztatást a hatáskörükbe tartozó környezeti tényezők állapotváltozásairól. A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya nem készít a környezeti elemekre vonatkozó évenkénti rendszeres állapotértékelést az illetékességi területén található megyék környezeti állapotváltozásainak nyomon követésére. A beszámoló elkészítésének elősegítése érdekében tájékoztatást kaptunk a hulladékgazdálkodással, levegőtisztaság-védelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos adatok és információk elérhetőségéről. A beszámoló elkészítéséhez az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (www.web.okir.hu), Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (www.levegominoseg.hu) és a Főosztály (http://kdtkvf.zoldhatosag.hu) honlapok publikus szakterületi adatai is felhasználásra kerültek. A környezeti elemek vonatkozásában az elmúlt években megyénket érintően további javulás az egészséges ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, természeti értékeink védelme, a hulladékgazdálkodás, vízfolyások revitalizációja és a szennyezett iparterületek megtisztítása terén történt. A 2015. évi beszámoló összeállítása során a környezeti elemeket nagymértékben károsító esemény, új információ nem jutott tudomásunkra. A klímaváltozással kapcsolatba hozható átalakulás a vízzel és az erdőterületekkel foglalkozó fejezetekben jelenik meg. 2
A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA LEVEGŐ A levegő minőségével kapcsolatos, mindenki által hozzáférhető adatok a www.levegominoseg.hu cím alatti honlapon kerülnek közzétételre. A levegőminőségi adatokat Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat méri és teszi közzé az automata mérőhálózat adatai alapján. A 2014. évi adatok a beszámoló összeállításáig nem kerültek közzétételre ezért az elérhető 2013-as adatok szerepelnek a dokumentációban, továbbá a 2012-es adatok a változások nyomon követésének elősegítésére. A levegő minőségének 2013. évi értékelése a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi határértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével készült az automata mérőállomások adataiból. Az értékelés a mérőállomásokon mért kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxid (NOx), szénmonoxid (CO), ózon (O3), szálló por (PM10) és benzol szennyezőanyagok adataiból áll. Veszprém megyében Ajka, Várpalota és Veszprém városokban 1-1 automata mérőállomás és további 16 település manuális mérőberendezése szolgáltat adatokat. 2013. évi automata mérőállomási adatok Légszennyezettségi index Mérőállomás SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 Ajka Várpalota Veszprém Kiváló Kiváló Kiváló (1) (1) (1) Kiváló Jó Jó (1) (2) (2) Kiváló Kiváló Jó (1) (1)) (2) Jó (2) Jó (2) Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló Kiváló (1) (1) Jó (2) Jó (2) Jó (2) 2014. évi automata mérőállomási adatok Légszennyezettségi index Mérőállomás SO2 NO2 NOx PM10 Benzol CO O3 Ajka Várpalota Veszprém Kiváló Kiváló Kiváló (1) (1) (1) Kiváló Jó Jó (1) (2) (2) Kiváló Jó Jó (1) (2) (2 Jó (2) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Kiváló (1) Jó (2) Jó (2 Jó (2) Max. légszennyezettségi index Jó (2) Jó (2 Jó (2) Max. légszennyezettségi index Jó (2) Jó (2) Jó (2) 3
A települések levegőjének 2014. évi szennyezettsége az összesített Légszennyezettségi index alapján Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Manuális mérőberendezés 2014. évi adatai Település Légszennyezettségi index Összesített index NO2 SO2 ÜP Ajka kiváló (1) - jó (2) jó (2) Balatonalmádi jó (2) - - jó (2) Balatonfüred jó (2) - - jó (2) Balatonfűzfő kiváló (1) - - kiváló (1) Berhida kiváló (1) - - kiváló (1) Herend - - kiváló (1) kiváló (1) Királyszentistván kiváló (1) - - kiváló (1) Liter kiváló (1) - - kiváló (1) Pápa kiváló (1) - - kiváló (1) Pétfürdő kiváló (1) - jó (2) jó (2) Sümeg jó (2) - - jó (2) Tapolca kiváló (1) - - kiváló (1) Várpalota kiváló (1) - jó (2) jó (2) Veszprém jó (2) - jó (2) jó (2) Zánka kiváló (1) - - kiváló (1) Zirc kiváló (1) - - kiváló (1) A dőlt minősítés kedvezőtlen változás jelöl, míg a vastagított minősítés javulást jelöl 2013. évi adatokhoz viszonyítva 4
Szennyezettségi térkép a 2013. évi összesített index alapján Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat A légszennyezettségi index alapján látható, hogy a levegő minősége a településeken jó vagy kiváló. Az utóbbi években bekövetkezett ipari struktúra és gyártási technológia váltás hatására, valamint a környezet kevésbé károsító járművek elterjedésének köszönhetően további javulás várható. A közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések is segítik a légszennyezés mérséklését. Veszprém megyében 6 település kivételével kiépült a gázhálózat, mely lehetőséget biztosít az otthonok környezetkímélő fűtésére. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az olcsóbb, szilárd tüzelést választja. Még mindig elenyésző a szélenergia hasznosítás és a biogáz előállítása a megyénkben VÍZGAZDÁLKODÁS A vízfolyások és állóvizek fejlesztésének, továbbá a vízminőségi káresemények ismertetése a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól (továbbiakban: igazgatóság) kapott információkon alapszik. Vízügyi igazgatóság által indított projektek: Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja A Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja című projekt (KDOP- 4.1.1/D-09-2009-0001) műszaki megvalósítása 2012 decemberében fejeződött be, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2013. január 14-án zárult le. A kötelező fenntartási időszak 10 év. Az igazgatóság a 2015. évben a fenntartási munkákat elvégezte. A fenntartás keretében a vízfolyás állapotának nyomon követése érdekében 2013. évben monitoring program került 5
elindításra. A monitoring program keretében a fejlesztés utáni alapállapot felmérésre került sor, melynek keretében a hidrológiai, hidromorfológiai állapotfelmérés és ezzel párhuzamosan havi rendszerességgel vízminőségi és vízhozam mérések történtek, történnek. Pápa, Tapolca-patak revitalizációja Pápa Város Önkormányzata és a Vízügyi Igazgatóság a 2014-2020 programozási időszakon belül továbbra is keresi a pályázati lehetőségeket a projekt megvalósításához. Vízilétesítmények vagyonkezelése A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII Törvény 3.. (3) bekezdése értelmében azon állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények, amelyek a vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve, vagy a vizitársulat üzemeltetésében állnak, de nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelő vagy kezelő, a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Veszprém megyében a Magyar Állam tulajdonában lévő földrészletek átadása 4 vízitársulat érintett: Pápakörnyéki Vízitársulat, Balaton-felvidéki Vízitársulat, Börkösréti Vízitársulat és a Bakonyalja Vízrendezési Társulat. Veszprém megyében 608,4 km hosszon az igazgatóság vagyonkezelői joga bejegyzésre került. Helyi vízkárelhárítási készültségek Devecser térségében lehullott nagycsapadékok hatására kialakuló árhullámok a belterületi szakaszon - a szennyezett iszap eltávolításából (vörösiszap kármentesítésből) eredő depónia hiány miatt - elöntéseket okoznak, közvetlenül veszélyeztetve ezzel Devecser város belterületét. Veszélyeztetett területek: Erdészeti telep, Ipari Park, Futball pálya, Rendőrség, Rotary ház. Az igazgatóság 2015. december 4-én helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a Tornapatak 20+227-21+824 km. szelvényei között. A nagycsapadékok biztonságos levezetése érdekében a depónia helyreállítására a központi költségvetés biztosított forrást, a helyreállításra 2016. évben kerül sor. Vízminőségi kárelhárítási események Veszprém megyében, illetve a működési területünkön bekövetkezett vízminőségi káresemények kárelhárítási munkáit a 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet értelmében az igazgatóság koordinálja. A megyét érintően 2015. évben egy esetben került vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelésre 2015. február 4-én. Bazsi település határában nyerges vontató balesete következtében a 100 literes üzemanyagtartály sérült és ezáltal gázolaj folyt ki a Marcal egyik mellékágába. Az üzemanyag perlittel felitatásra került, az így keletkező 1200 kg olajos perlitet elszállították és ártalmatlanították. 6
Vízbázis-védelem, vízgazdálkodás 2015. évben Veszprém megyében 3 közcélú ivóvízbázis esetében indult hidrogeológiai védőövezet kijelölési eljárás, az alábbiak szerint: - Balatonhenye községi vízmű, Csurgókút és védőidom - Szentgál Gombás pusztai vízműkút (folyamatban) - Hárskút községi vízmű (folyamatban) Veszprém megyében jelenleg 103 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik lehatárolt ill. kijelölt hidrogeológiai védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). A védőterületek és a védőidomok felszíni metszeteinek összes területe: 1053.766 km 2, ami a megye teljes 4493 km 2 területének 23.45 %-a. A megyében távlati ivóvízbázis nincs. Biztonságba helyezett vízbázisok Forrás: okir.hu A megye területén 1364 db felszín alatti vízre települő vízilétesítmény, vízhasználat (termelő és megfigyelő kutak, források) ismert a nyilvántartásunk szerint. 40 %-uk, összesen 550 db megfigyelő kút, 32 %-uk, összesen 440 db ivóvízkút. Állattartással összefüggésben 116 db vízkút ismert, egyéb nem közcélú vízilétesítmény 159 db, locsolókút 28 db, öntözőkút 20 db, tavak vízpótlását szolgáló vízkút 33 db ismert az igazgatóság illetékességi területén. Veszprém megyében 1856 db kataszterezett kút van. 2015. évben 1 db új kataszterezett kút létesült. 617 db felszínalatti vízhasználat ismert 2015-ből, melyek közül 231 db karsztvizet, 250 db rétegvizet, 136 db talajvizet vesz igénybe. Felszíni vízkészletből történő ipari célú engedélyezett vízkivétel Veszprém megyében: 19.051.310 m 3 /év. A legjelentősebb vízhasználók a Nitrogénművek ZRt. valamint a MAL ZRt. Ajkai Fióktelepe. A megyén belül a Balaton és vízgyűjtője területén 3.322.825 m 3 /év mennyiségű engedélyezett vízkivétel ismert, melyek közül a DRV Zrt. által üzemeltetett NIKE balatonfűzfői gyárának ipari vízkivétele a legjelentősebb. 2015. évben nem került kiadásra új, ipari célú vízhasználatra jogosító üzemeltetési engedély. 7
Öntözési célú engedélyezett vízkivétel felszíni vízből a megyében összesen 1.305.397.m 3 /év, ezen belül a Balaton és vízgyűjtője területén: 517.586 m 3 /év, új engedély nem került kiadásra 2015. évben. Tározók (halastavak, horgásztavak, egyéb tavak) tekintetében a megye területén 12.206.172 m 3 /év lekötött vízigény ismert, ezen belül a Balaton és vízgyűjtője területén 166.240 m 3 /év az engedélyezett vízkivétel. 2015. évben az alábbi engedélyek kerültek kiadásra: Hárskúton egy látványtó, ill. Balatonszabadiban egy halastó kapott vízjogi létesítési engedélyt valamint egy halastó kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt Takácsi településen. Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta problémák megoldására az igazgatóság pályázatot kíván benyújtani. A projekt célja a Dunántúli-középhegységi karsztvízkészlet-gazdálkodási állapotértékelése, az emelkedő karsztvízszint nyomon követése, a karsztvízszint észlelő rendszer felülvizsgálata és átalakítása, a karsztvízszint emelkedésből adódó természetvédelmi, környezetvédelmi, vízrendezési - és vízkárelhárítási, vízkészlet-gazdálkodási - és területfejlesztési feladatok megfogalmazása, megoldásukra javaslatok kidolgozása. A projekt előkészítéseként az igazgatóság megbízására a Hydrosys Kft. elkészítette a Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójának 2013. évi állapotértékelését. 2003. óta nem volt lehetőség a karsztvíztároló teljes területére irányuló értékelés elkészítésére, ezt a hiányt pótolta ez a munka, mely tartalmazza egyrészt a 2014. januári állapotot tükröző karsztvízszint térképet, a kimaradt 11 évben bekövetkezett nyomásemelkedéseket. A tároló 1990. évi nyomásminimuma óta tartó visszatöltődés eredményeképpen a karsztvízszintek elérik vagy meghaladják az 1960-as évek közepén mért szinteket. A nyomásemelkedés következtében az elmúlt 10 évben nagyszámú karsztforrás szólalt meg újra. Az ösküi, tapolcai források hozama közel van az 50-es években mért, eredetinek tekinthető értékekhez. A bányavízemelések leállításával, a visszatöltődés eredményeként, a tároló vízmérlegének kivételi oldalán jelenleg a források hozama mintegy 335 ezer m 3 /nap, míg a kutak, vízaknák vízkivétele 140 ezer m 3 /nap körül van, míg a főkarsztvíztároló dinamikus vízkészlete mintegy 730-760 ezer m 3 /nap. Az állapotértékelés kiterjedt a fontosabb vízmérleg elemek mint a beszivárgás, vízkivételek, szomszédos víztestekkel való vízcsere bemutatására. A hidraulikai modellel átlagos utánpótlódás és a jelenlegi vízkivételek befagyasztásának feltételezésével előrejelzés készült a visszatöltődés további menetére. A 2030-ig végzett modell előrejelzés eredménye megerősíti, hogy a tároló visszatöltődése még nem fejeződött be. A következő években a karsztvízszint alakulásában a beszivárgás szerepe egyre meghatározóbb lesz. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2015. december 22-re elkészült Magyarország második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, melyet a Kormány elfogadott az 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdése alapján a terv közzététele megtörtént a Hivatalos Értesítőben. A teljes anyagok elérhetőek a www.vizeink.hu oldalon is. 8
Peremarton Gyártelep Északi Bányaterület kármentesítése A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén lerakott, termelési, technológiai folyamatokból származó hulladékok környezetre gyakorolt hatásának feltárására az Országos Kármentesítési Program keretében került sor. A terület megtisztítása 2013-ban megtörtént, a felszín eredeti állapotának visszaállítása 2015-ben fejeződött be. Jelenleg utógondozási és monitoring tevékenység folyik. Vízrajzi fejlesztések Felszíni állomások energiaellátásának korszerűsítése (napelem felszerelése) Bitva-patak Mihályháza, Gerence-patak Takácsi, Hajagos-patak Nemesszalók, Kígyós-patak Veszprémgalsa, Malomcsatorna Ősi, Torna-patak Karakószörcsök, Kolontár és Városlőd, Veszprémi-Séd Ősi, Sóly és Veszprém külső továbbá a vízállásmérés távjelzősítése Tornapatak Apácatorna helyeken valósult meg. Felszínközeli állomásokon műszertelepítés Karakószörcsök, Csót-2 és Csót-3 mérő helyeken történt. Felszínalatti állomásokon műszertelepítés Porva-78/A, Aszófő-1,Bakonyjákó-23,Olaszfalu- 9/A, Pénzesgyőr-39, Gyepükaján-2 és Kapolcs-1 mérő helyeken történt. Hidrometeorológiai állomások csapadék- és léghőmérséklet mérés távjelzősítése Sóly és Tapolca településeken valósult meg. A KDTVIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnökségének vízügyi tevékenysége 2015. évben A Veszprém Megyei Szakaszmérnökség működési területe Veszprém megye nagy részét lefedi. A működési területükhöz nem tartoznak bele a közvetlenül Balaton parti és a Balatonfelvidéki területek valamint a Marcaltól nyugatra, a folyó bal parti területein lévő községek Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területe. A Veszprém Megyei Szakaszmérnökség működési területén a 2015. év folyamán az előkészítő munkálatokkal elkezdődött egy nagyobb beruházási tevékenység, amelynek keretében Devecser város vízkárok elleni védelme érdekében a Torna patak mentén depónia építés illetve rendezés történik mindkét parton. A projekt jelenleg is folyamatban van. Az állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények átvétele a 2015. évben is folyamatosan zajlott. Ennek a folyamatnak a keretében a KDTVIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége által korábban kezelt 425 km vízfolyáshoz év végéig még további 625 km vízfolyás került a kezelésükbe. Így összesen mintegy 1050 km vízfolyás kezelését végzi a KDTVIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége. Az átvételi eljárás 2015 végével még nem zárult le. Az átvett vízfolyások fenntartási feladatait a Veszprém Megyei Szakaszmérnökség folyamatosan végzi. A balatoni vízszintemelés próbaüzemének céljai és helyzete A Balaton vízállására korábban érvényes vízjogi üzemeltetési engedély +110 cm maximális szabályozási szintet határozott meg a siófoki vízmérce 0 pontjára vonatkozóan. Az igazgatóság 2014. júniusában az érvényes vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló kérelemmel kezdeményezte a Balaton felső szabályozási szintjének +120 cm-re történő megemelését a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságnál. A BM Országos 9
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság másodfokú döntésének értelmében az új vízjogi üzemeltetési engedély 2016. február 18-ával vált jogerőssé, ezzel egy időben 2 éves próbaüzem vette kezdetét. A próbaüzem ideje alatti vízszinttartás hatásainak nyomon követésére 2014. szeptemberétől így a 2015-ös évben is az igazgatóság speciális monitoring terv alapján méréseket, észleléseket végez a magasan tartott vízszint hatásainak vizsgálatára. E mérési program keretében vizsgálja a Balaton környéki talajvíz kutak vízjárásának változását, annak kapcsolatát a csapadékkal és a tó vízszintjével. Folyamatos vízminőségi kontrollméréseket végez a tó négy medencéjében, valamint a Zala folyó torkolatában a vízminőség változásának nyomon követése érdekében. Folyamatosan regisztrálja a tó kereszt- és hosszirányú kilendüléseit. A próbaüzem befejezését követően 3 hónapon belül a próbaüzem tapasztalataiból zárójelentést kell készíteni, melyet a vízügyi hatóságnak kell megküldeni. A Balaton vízszint alakulása A Balatonra jellemző, hogy a vízkészlet állapota alapvetően a mindenkori hidrometeorológiai helyzettől függ. A vízutánpótlás a felszíni vizek hozamától, azaz a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől függ. A vízszint természetes csökkenéséhez leginkább a nyári párolgás járul hozzá. Hatására szélsőséges esetben ez a csökkenés napi 1 cm is lehet. A Balaton vízkészlet-gazdálkodásának alapvető szempontjai közé tartozik az üdülési vízhasználat kielégítésének biztosítása. Balaton vízszintje 2015. 10
Balaton vízszintje 2016. Forrás: http://www.ktm.hu/balaton/lang_hu/vizszintb.htm A magasan tartott vízszint következtében ideális vízállással kezdődik a nyári szezon. Vízellátási rendszerek Veszprém megye településeinek vízellátása három főbb helyszínre osztható. A Balaton parti települések ellátására regionális vízellátó rendszer épült ki. Vízbázisként a nyirádi kutak, a települések kútjai és szükség esetén a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók szolgálnak megfelelő minőségű ivóvízzel. Szolgáltató a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A megye középső, talajtani szempontból mészköves területe jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű szolgáltatásában. Az ivóvízminőség javítás érdekében több település megépült a csatlakozó vezeték a Pápa-Tapolcafői regionális rendszerhez. Ivóvízminőség Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X. 25.) Korm. rendelet meghatározza többek között a vízellátás terén a szolgáltatott víz minőségi követelményeit, a mérési módokat. A 6. számú mellékletében felsorolja azokat a településeket, melyek esetében a szolgáltatott egy vagy több komponens tekintetében a megadott határértéke(ke)t jelenleg meghaladja. 11
Érintett települések Veszprém megyében: Veszprém megyei ivóvízminőség javításban érintett települései a 201/2001 ( X. 25.) Korm. rendelet szerint település sorsz lakosszám bór >1,0 mg/l fluori nitrát d >1,0 >50 mg/l mg/l nitrit >0,5 mg/l és 0,1 mg/l arzén >0,01 mg/l ammóni a>0,5 mg/l vas >0,2 mg/l mangán >0,05 mg/l 1 Adorjánháza 445 X 2 Apácatorna 183 X 3 Békás 199 X X 4 Bodorfa 119 X 5 Borszörcsök 390 X X 6 Egyházaskesző 504 X X 7 Gyepűkaján 387 X 8 Hidegkút 441 X 9 Iszkáz 366 X 10 Kamond 414 X X 11 Káptalanfa 912 X X 12 Karakószörcsök 348 X 13 Kemeneshőgyész 532 X 14 Kerta 667 X 15 Külsővat 831 X 16 Magyargencs 567 X X 17 Marcalgergelyi 435 X 18 Mezőlak 1061 X X 19 Nagypirit 284 X 20 Nemeshany 438 X 21 Tótvázsony 1174 X 22 Várkesző 197 X 23 Vinár 254 X A táblázatban áthúzással jelölt településeken 2015-ig megvalósult az ivóvízminőség-javító program. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya tájékoztatása alapján. A megyében az ivóvíz szolgáltatók számában változás nem következett be. A jogszabály alapján bevezetésre került HUMVI program, azaz a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerén keresztül történő adatgyűjtés eredményeként közvetlenül megtörténik a vízszolgáltatók önkontrollvizsgálati és a hatósági vízvizsgálati eredmények összehasonlítása úgy a szolgáltatók, mint a közegészségügyi hatósági ellenőrzést végző szakemberek körében. Ez lényegesen felgyorsítja az azonnali korrekciós intézkedést bármelyik fél által. 12
Fentiek eredményeként az év folyamán, a hatósági vízvizsgálatok alapján kétszer is megtörtént a gyors reagálás az érintett ivóvíz szolgáltató részéről a Balaton keleti medencéje térségében az ivóvíz elvárt minőségének biztosítása érdekében. A korábbi években Marcalgergelyi, Vinár, Magyargencs és Kemeneshőgyész községek kifogásolt ivóvize (a hálózati víz magas ammónium, vas, mangán, metángáz, és nátrium tartamalma miatt) a Tapolcafői karsztvíz-bázisról kiváló minőségű ivóvízhez eljuttatásával megoldódott. Népegészségügyi Főosztály a megyében a természetes fürdővizek /strandok/, mesterséges fürdők /medencék/ vízminőségének monitorozását előre tervezésével folyamatosan végzi a kötelező vízminőség biztosítása, vagy szükséges intézkedés a fürdőzők egészségi kockázatának minimalizálása érdekében. Szennyvízcsatornázás Veszprém megyében 2015. évben a kommunális szennyvízelvezetés terén jelentős változás nem történt. Az alábbi grafikon Veszprém megye közüzemi szennyvízcsatornázásának utóbbi években végbement jelentős fejlődését mutatja be Forrás: TeIR Az alábbi térkép Veszprém megye közüzemi szennyvízcsatornázásának országon belüli helyzetét szemlélteti. 13 Forrás: TeIR
FÖLD, TALAJVÉDELEM A Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály tájékoztatása alapján. A Bakony-vidék talajtakarója változatos. A domborzati viszonyokból adódó vízerózió által okozott károk környezetvédelmi szempontból nem elhanyagolható jelenségek. Veszprém megye területének legnagyobb része a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján nitrátérzékeny, ezért fontos a gazdálkodók részéről betartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírásait, amelyet a talajvédelmi hatóság rendszeresen ellenőriz. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, mint Veszprém megyében első fokon eljáró talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 49. (1.) bek. e) pontja, valamint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. (2.) bek. alapján a szennyvíziszap és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását engedélyező hatóság. A fenti törvény 49. (1.) bek. f) és g) pontja értelmében nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása is a Hivatal engedélyével lehetséges Veszprém megyében. Termőföldön tervezett beruházások megvalósítása során a talajvédelmi hatóság a szükséges engedélyezési eljárásokban (ingatlanügyi, környezetvédelmi) szakkérdés vizsgálatával, illetve szakhatósági (vízügyi, építésügyi) állásfoglalás kiadásával vesz részt, továbbá a termőföldön folytatott egyes tevékenységek (hígtrágya-, szennyvíz-, szennyvíziszap, nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék felhasználás) folytatása során engedélyt ad ki, amelyben konkrét talajvédelmi előírásokat határoz meg. Az elmúlt évben a talajvédelmi hatóság talajvédelmi engedélyköteles tevékenységekhez az alábbi kiterjedésű területekre adott ki engedélyt: - hígtrágya termőföldön történő felhasználásához: 3737,1 ha, - szennyvíziszap komposzt termőföldön történő felhasználásához: 105,4 ha, - nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék (cefremoslék, hígtrágyás csurgalékvíz) termőföldön történő felhasználásához: 19 ha. Fenti tevékenységek ellenőrzése a gazdálkodók által kötelezően vezetett nyilvántartás és helyszíni szemle alapján történik. A 2015. évben jogszabályba ütköző tevékenység (termőföldön engedély nélküli hígtrágya felhasználás) a megyében 1 esetben történt, amelynek eredményeképpen a gazdálkodóval szemben talajvédelmi bírság kiszabására került sor. 14
ERDŐTERÜLETEK Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály erdészeti aspektusai alapján. Veszprém megyében az erdőterület nagysága lényegében nem változik. Sajnos a támogatási rendszer bonyolultsága miatt egyre kevesebben vágnak bele új erdő telepítésébe, illetve a mezőgazdasági területek mezőgazdasági hasznosításával is megfelelő jövedelemhez jutnak a gazdálkodók. Az EU 2007-2013 költségvetési időszakában, és az azt követő két évben, az erdőtelepítés a kezdeti évi közel 600 ha-ról, mára fokozatosan 13 ha-ra csökkent. Ezen változtathat a 2016. évtől induló új erdőtelepítési pályázati jogcím megjelenése. Az erdőterület kivonások és a térképi javításból eredő területváltozások, valamint a talált erdők, a megye erdőterületét valamelyest megváltoztatják, tehát jelenleg Veszprém megye faállománnyal borított erdőtervezett területe 134.921 ha, melynek közel 60%-a nem faanyagtermelést szolgál, hanem védelmi, illetve közjóléti rendeltetésű. A teljes erdőtervezett terület (tisztásokkal, cserjésekkel, nyiladékokkal, vadföldekkel, erdei tavakkal) ennél 19.246 ha-ral nagyobb. A megye erdőterületének 65%-a állami tulajdonban lévő erdő, melynek számottevő részét a megyében jelen lévő erdőgazdaságok (Bakonyerdő Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Budapesti Erdőgazdasági Zrt.) kezelik. A megyében továbbra is probléma, hogy az Európai Unió támogatja a legelők fenntartását, melynek keretében a földhasználók a bakonyi legelőkön a felverődött, többé-kevésbé már záródott őshonos faállomány kivágását végzik. Ugyanakkor szintén támogatott tevékenység a kisalföldi régióban az erdőtelepítés, amely értelemszerűen túlnyomó részt idegenhonos fafajokkal (jellemzően akáccal) történik, hiszen ott a klíma nem kedvez az erdőtenyészetnek. A Balaton-felvidék és más térségek zártkertjeiben is terjed az akác, melyet sokszor engedély nélkül ültetnek vagy magától verődik fel a szomszéd erdőből átterjedve. A 2009-es erdőtörvény hatálybalépése óta a vágásos üzemmódon kívül választani lehet a folyamatos erdőborítást szolgáló egyéb üzemmódokat is. Az ilyen üzemmódú területek az erdőtörvény kényszerítő hatása, a gazdálkodók szemléletváltása, és nem utolsó sorban a támogatások miatt kezdetben gyorsan növekedtek, 2015-re azonban a növekedés megtorpant, és inkább átrendeződés mutatkozik ezen új üzemmódok között. Természetesen a törvény kényszerítő hatása továbbra is garantálja ezen új üzemmódú területek arányának növekedését az állami szektorban. Veszprém megye bakonyi területei kiemelten jó adottságokkal rendelkeznek a folyamatos erdőborítást szolgáló erdőkezelés megvalósítására, hiszen természet közeli bükkösök a legalkalmasabbak e kezelési mód megvalósítására, az un. örökerdők létrehozására. A folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodásban az állami erdőgazdaságok továbbra is vezető szerepet töltenek be. 2012. évben megindult fekete fenyőpusztulást követően, mely a Balaton-felvidéket valamint a Keszthelyi-hegységet érintette, 2013-ban már a cseresek pusztulását is megfigyelhettük. Jellemzően ugyanazok a területeken, ahol a fekete fenyő pusztult. 2014. évben a fenyőpusztulás felszámolása nagyrészt befejeződött, a kipusztult cseresek egészségügyi 15
termelése pedig 2015-ben is folytatódott. A kipusztult és egészségügyi termelésekkel érintett feketefenyő állományok helyen a természeti folyamatokra alapozott felújítási módot írta elő az erdészeti hatóság, a természetvédelmi kezelővel és az erdőgazdálkodókkal egyetértésben, így ezeken a területeken őshonos virágos kőrises, molyhos tölgyes elegyes zárt erdők, értékes, védett lágyszárú növényzettel bíró és ligetes erdők, sziklagyepek jönnek létre. Az elmúlt évek aszályos időjárása volt feltételezhetően a kiváltó ok, de számos másodlagos károsító is kimutatható mind a fenyőkön, mind a csereseken. 2014. évben a csereseken sikerült egy patogén gombafajt azonosítani, amely még kedvező viszonyok között is okozhatja fák pusztulását. Félő hogy újabb fafajok pusztulása is be fog következni, hiszen a klímaváltozás hatására az egyes fafajok határ termőhelyein átrendeződés mutatkozik, ami néhol drasztikus, néhol kevésbé látványos, de mindenhol jelen van. 2015. évben a fokozott társadalmi elvárásoknak megfelelően, tovább folytatódott az erdők közjóléti szerepének növelését szolgáló létesítmények, kilátók, tanösvények, erdei pihenőhelyek, tornapályák, stb. építése. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Veszprém megyében a kommunális hulladékártalmatlanítást végző 5 hulladékgazdálkodási rendszereket érintő jelentős átalakulás 2015-ben nem történt. Észak-Balatoni Térség Szilárdhulladék-kezelési rendszer A Győr-Moson-Sopron megye Hulladékgazdálkodási rendszer Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer Nyugat-Balaton és Zala völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Hulladékgazdálkodási nagytérségi társulások 16 Forrás:OKIR
Működő települési hulladék lerakók listája Település Szabad kapacitás (ezer t) Ajka 539 Királyszentistván 1 050 Várpalota 915 Zalahaláp 85 EU-támogatásban részesült komplex hulladékválogató művek és kapacitásuk (t/év) Forrás:TeIR Összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (tonna) Forrás:TeIR 17
Szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának végleges műszaki tartalma: Felszámolás rostálással és válogatással: 10 db lerakó Gyepükaján, Kiscsősz, Lovas, Nagyalásony, Noszlop, Pápasalamon, Somlóvecse, Szentimrefalva, Zalameggyes, Zalaszegvár. Kétütemű lezárás biogáz hasznosítás nélkül: 4 db lerakó: Balatonfüred, Balatonrendes, Pápa, Tapolca. Együtemű lezárás teljes rétegrenddel és gázelvezető réteggel: 4 db lerakó: Bakonybél, Bakonynána, Devecser, Nyárád. Együtemű lezárás teljes rétegrenddel, gázelvezető réteg nélkül: 8 db lerakó: Balatonalmádi, Csabrendek, Felsőörs, Kapolcs, Magyarpolány, Nagypirit, Nemesgulács, Ukk. Együtemű lezárás egyszerűsített rétegrenddel: 7 db lerakó: Apácatorna, Dabrony, Dáka, Hosztót, Káptalanfa, Nemeshany, Veszprémgalsa. A végleges műszaki tartalom szerint a felszámolásból kikerülő kezelendő hulladék tervezett teljes mennyisége: 18.165 m3. A javasolt projektváltozat megvalósítása - a rekultivációs tervek alapján -390.182 m2 felület, és 3.058.816 m3 hulladék rekultivációját jelenti. Minden lerakó (33 db) műszaki átadás-átvétele megtörtént, a Megvalósulási Dokumentációkat a környezetvédelmi hatóság 2015. február 28-ig elfogadta. A korábbi a környezeti elemeket veszélyeztető lerakók rekultivációja befejeződött. A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése című pályázaton keretében a társulás 2.2 milliárd Ft összegben nyert el támogatás. A projektben beszerzésre került: 38 db hulladék gyűjtő és szállító jármű, több mint 250 db hulladékgyűjtő konténer, 30.750 db hulladékgyűjtő edény, 3 db hulladékkezelő munkagép, 2 db hulladéktömörítő présfej és 1 db telephelyfenntartó eszköz. Az eszközbeszerzés keretében három blokkban valósult meg a: Konténerazonosítás, melynek célja a nyilvántartásban nem szereplő szolgáltatási helyek felderítése, azonosítása az esetleges veszteségek minimalizálási lehetőségeinek vizsgálata teszt járatokon. A hulladékgyűjtő járművek flottakövetése, melynek célja a telephelyeken való ki-be lépétetés szabályozásának fejlesztése, a járműforgalom gyorsítása. Informatikai rendszerfejlesztés, melynek célja a hulladékkezelő technológiát figyelő kamerarendszerek fejlesztése, kibővítése. A projekt alapvető célkitűzése a költség-hatékonyság és a szolgáltatás minőségének javítása, ami döntően a régi elavult járműveket kiváltó gazdaságosabban üzemeltethető új járművek beszerzésével valósult meg. Mivel az új gépek motorjai az EURO 6 környezetvédelmi norma szerinti minősítéssel rendelkeznek nem elhanyagolható a beruházás környezetkímélő hatása sem. Forrás: Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás beszámolója. 18
ZAJVÉDELEM Környezetünkben számos zajforrás működik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, más részük azonban tartósan és nagy területen terheli a környezetet. Az elemzések szerint a közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban zavaró. A 8-as számú főút fejlesztése során a 2015-ben átadott szakaszok települések felöli oldalán zajárnyékoló falak létesültek. További törekvés az elkerülő utak építésével a települést érő zaj csökkentése. Kedvezőbb azoknak a településeknek a helyzete, ahol a domborzati adottságok lehetővé tették, hogy a közlekedési utak viszonylag rövid szakaszon haladjanak át a településeken. A legjobb azon települések helyzete, melyeket a főútvonal elkerül, ahhoz csak gyűjtőúttal csatlakoznak. Az alacsonyabb rendű közutak, vasútvonalak, a kis lélekszámú településeket összekötő útvonalak általában kis forgalmúak, zajproblémát nem okoznak. Az ipari zajvédelmi követelmények betartatásának ellenőrzése a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság feladata. Várpalota térségében a nagy zajhatással járó katonai hadgyakorlat időpontjairól a lakosságot előzetesen tájékoztatják. Az időszakonként jelentkező erőteljes zajhatásokkal a jövőben is számolni kell. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Veszprém megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg. A nagy élőhely és fajdiverzitásnak elsődleges oka, hogy vegetációs zónahatáron fekszik. A Nyugat-Európában jellemző zárt lomberdőzóna itt ér véget, a Balaton vonalától délkeletre a csapadék már nem mindenhol elég a zárt lombos erdő kialakulásához, az erdő felnyílik, kisebb-nagyobb sztyepp-foltok jelennek meg. A főbb élőhely típusok a nádasok, mocsarak, a láprétek, a sztyepp-lejtők és sziklagyepek, a karsztbokor-erdők, a tölgyes erdők, a bükkösök. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területei (2015) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása alapján. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek (köztük a védett földtani alapszelvények és földtani képződmények) Veszprém megyében Védett Száma (db) Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Nemzeti Park 1 30.765 10.471 0 Nemzeti Park bővítés - - - - Tájvédelmi Körzet 2 8.218 248 0 19
Tájvédelmi Körzet bővítés - - - - Természetvédelmi Terület 20 3.038 0 0 Természetvédelmi Terület bővítés - - - - Összesen 23 42021 10.719 0 Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett természeti területek adatai: Név Törzskönyvi szám Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Magas-Bakony TK 239/TK/91 8 753 478 Somló TK 257/TK/93 583 87 Tapolcai-tavasbarlang felszíni 9/TT/42 2 Zirci arborétum TT 23/TT/51 18 Uzsai csarabos erdő TT 25/TT/51 110 Szentgáli-tiszafás TT 29/TT/51 213 Úrkúti-őskarszt TT 33/TT/51 3 Fenyőfői-ősfenyves TT 56/TT/54 579 Várpalotai homokbánya TT 57/TT/54 1 Balatonkenesei-tátorjános TT 93/TT/71 2 Darvas-tó lefejtett bauxitlencse TT 96/TT/71 34 Sümegi Mogyorós-domb TT 125/TT/76 65 Farkasgyepűi kísérleti erdő TT 147/TT/77 359 Devecseri Széki-erdő TT 179/TT/85 297 38 Balatonfüredi-erdő TT 185/TT/86 869 Tapolcafői-láprét TT 223/TT/90 13 Bakonygyepesi-zergebogláros TT 224/TT/90 24 Hódoséri-ciklámenes TT 227/TT/90 24 Attyai-láprét TT 256/TT/93 15 Somlóvásárhelyi Holt-tó TT 262/TT/93 15 Sárosfői-halastavak TT 264/TT/93 278 76 Nyirádi Sár-álló TT 301/TT/05 395 Sümegi Fehér-kövek TT+erdőrez. 316/TT/07 308 47 Védelemre tervezett területek részletezve: 1. Balaton-felvidéki NP bővítése (7 062 hektár) 2. Marcal-medence TK (kb. 3 000 hektár) 3. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 hektár) (A Magas-bakonyi TK bővítése; összes területe 440 hektár, de ebből már védett 251 hektár.) A 2015. évben az alábbi földtani alapszelvények országos jelentőségű védett természeti területté (természeti emlékké) nyilvánításának megalapozó dokumentációjának előkészítése kezdődött meg: 20
Borzavári úti Zirc K-21 földtani alapszelvény természeti emlék Templom mögötti Borzavár T-085 Szilas-árok Borzavár J-33 Zsidó-hegyi útbevágás Bakonynána K-06 Tilos-erdő Pénzesgyőr K-55 Hosszú árok Lókút J-26 Tankcsapda Lókút J-27 Lókúti-legelő (ex-futballpálya melletti) Lókút J-28 Temető feletti (ex-faluvégi) Lókút K-24 Kőbánya melletti Lókút K-25 Köves-tábla (ex-mangán-zagytározó) Úrkút K-02 Szappan-völgy (ex-úrkút, chondrodontás kőfejtő) Ajka K-50 Ex lege védett természeti területek (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő) Objektum Nyilvántartott Ebből a tárgyévben Kiterjedés összesen (db) nyilvántartásba vett (db) (ha) Láp 3 500 Szikes tó 0 0 Forrás 1676 (ebből védett term. ter. 255) 0 Víznyelő 508 0 Kunhalom 36 0 Földvár 24 0 Források: A korábbi években felmért terepi adatok feldolgozása során közvetlenül az FM Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály által összeállított digitális adatbázisba kerültek feltöltésre a források adatai, főbb vízkémiai paraméterei. Országos összehasonlításban az Igazgatóság szolgáltatta eddig a legtöbb, minden tekintetben szabatos adatot a természetvédelmi nyilvántartás számára. A felmérés eredményeit gyakran tudjuk a napi munkánk során is hasznosítani (településrendezési tervek véleményezése stb.). 2015. évben a BfNPI munkatársának szakmai irányítása mellett, egy diplomamunka keretében megtörtént a Balatonfüred községhatárban fakadó összes forrás újbóli felmérése, beleértve a vízkémiai és vízhozam-mérési vizsgálatokat is (az adatok bekerültek az Országos Forrásnyilvántartásba). Víznyelők: Új adatok 2015. évben nem kerültek az ex lege víznyelők kataszterébe, de az Igazgatóság működési területének nagy részén főleg az amúgy nem védett területeken már a korábbiakban befejeződött a felmérés. 21
Ex lege védett természeti értékek (barlangok) Nyilvántartott összesen Objektum Ebből a tárgyévben nyilvántartásba vett (db) (db) Barlang 585 2 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a minisztérium által biztosított keret terhére 2015. évben az Országos Barlangnyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozásra, illetve a Berger Károly-, a Kessler Hubert- és a Csodabogyós-barlang térképezésének folytatására kötött külső partnerrel szerződést. Natura 2000 területek Veszprém megyében Száma Változás a Kiterjedése (ha) (db) tárgyévben (ha) NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület 2 52 414 0 NATURA 2000 különleges természet-megőrzési terület 31 120 624 0 összesen 33 173 038 0 Változás nem volt Natura 2000 területek tekintetében a 2015. évben. Tanösvények Natura 2000 területeken Veszprém megyében: Lóczy-gejzírösvény - Tihanyi-félsziget Boroszlán tanösvény - Bakonybél Geológiai-botanikai tanösvény - Badacsony Bazaltorgonák tanösvény - Szent-György-hegy Aknabarlangok tanösvény Tés - Keleti-Bakony Kitaibel tanösvény - Somló Zergeboglár tanösvény - Nemeshany részleges Zádor tanösvény - Pécsely Sásdi-legelő tanösvény - Káli-medence Nemzetközi jelentőségű területek Veszprém megyében Ramsari területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Ramsari 1 60 000 0 Változás nem volt Ramsari területek tekintetében a 2015. évben. Európa Diplomás területek Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Európa Diploma 1 645 0 A Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei 2003-ban nyerte el a Diplomát. 22
Geopark Száma (db) Kiterjedése (ha) Változás a tárgyévben (ha) Európai és Globális Geopark 1 324 352 0 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által irányított Bakony Balaton Geopark 2012 őszétől tagja az Európai Geopark Hálózatnak, egyben 2015 őszétől az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózatnak. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek Védett mesterséges üregek Veszprém megyében 1. Név Kislődi bauxitbánya szállítóvágata Település Bejáratnak helyt adó ingatlan helyrajzi száma Kislőd 0106/1 A természetvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregek védetté nyilvánításáról szóló 63/2015. (X. 16.) FM rendelet alapján védett lett a volt Kislődi bauxitbánya szállítóvágata (denevér élőhely). Egyéb, speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek Erdőrezervátumok Veszprém megyében Veszprém megye területén 3 erdőrezervátum, illetve erdőrezervátum céljára kijelölt terület található (illetve egy Zala megyében található erdőrezervátum védőzónájának kisebb része áthúzódik Veszprém megyébe) Jogszabályban kihirdetett erdőrezervátumok: 1. Tátika (Bakony, MT: 87,5 ha, VZ: 171,7): A Nemzeti Park területén Zalaszántó község határában kettős lávaömlésű kúpon található. A Tátika ősbükkös elegyes állománya az alsó bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái 210-220 évesek. 2. Somhegy (Bakony, MT: 103,6 ha, VZ: 189,6): A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetben Bakonybél községben Somhegypusztától északra helyezkedik el. Különleges értékek: szubmontán bükkös, idősebb állományok, sziklakibúvások. A hegytetőn földsánccal, a déli, úgynevezett Plötz oldalon két barlanggal, mészkőpadon kialakult meszes lejtőgyep társulásokkal. 3. Fehér-sziklák (Bakonyalja, MT: 39,1 ha, VZ: 235,0): Sümeg és Csabrendek között az úgynevezett Rendeki hegyen helyezkedik el, mindkét település külterületét érinti. Az erdőrezervátum a Csabrendek 1-6-os tagot, valamint a Sümeg 101 A1 erdőrészletet és a 118-as tagot foglalja magába. Népies neve: Fehér-kövek. Kihirdetésre váró erdőrezervátum: 1. Tóth-árok Erdőrezervátum (189 ha) (A Magas-Bakony TK bővítése; összes területe 440 ha, de ebből már védett 251 ha) 23
Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembevételével végezték. A nemzeti park igazgatóságok szakembereinek közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. Ezek összeillesztésével született meg az országos hálózat 1:50 000 léptékű digitális adatbázisa. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. ); 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. ); 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről (3.,15.,22/A.,23.,24.,25. ) 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról; 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. ). Az ökológiai hálózat célja: a biológiai sokféleség fenntartása, amely kiterjed mind az élőlények, mind állományaik, mind pedig életközösségeik biológiai sokféleségének megóvására, a hálózathoz tartozó tájak, földterületek és élőhelyeik sokféleségének megőrzése, a biológiai sokféleség megőrzésével megvalósítható módszerek alkalmazásával, a biológiai kapcsolatok fenntartása, helyreállítása és fejlesztése, amelyek a hálózathoz tartozó földterületek, élőhelyeik, életközösségeik biológiai sokféleségének megőrzéséhez szükségesek, valamint az ökológiai rendszert képező hálózat működőképességének, természetes, dinamikájának biztosítása. A BfNPI működési területére a Nemzeti Ökológiai Hálózatból 426 585 ha magterület, 133 092 ha ökológiai folyosó és 72 037 ha pufferterület esik. Magas Természeti Értékű területek 2015. évben új kihirdetés nem történt, továbbra is a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet volt az irányadó. Zonális programként továbbra is a Marcal-medence MTÉT területen vehetők igénybe támogatások. Az Agrár-környezetgazdálkodási program folyt a területen, az éves ellenőrzésbe az MVH bevonta Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, mely a működési területen összesen - Natura 2000 területek ellenőrzésével együtt - 178 db volt. Natura 2000 fenntartási tervek Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 24