Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Drávaszabolcs szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jánossy László 3, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Demény Krisztina 1, Hegyi Róbert 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Nádor Annamária 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Sándor Ágnes 1, Selmeczi Pál 1, Szőcs Teodóra 1, Taksz Lilla 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest, 2016. 07. 19.
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás 2016. 07. 19. Lektorálta: Dr Bodor Emese 2016. 02. 12. Dr. Koloszár László 2016. 02. 12. Dr. Piros Olga 2016. 06. 29. A jelentés: 216 oldalt, 65 ábrát, 48 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz. 2
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Drávaszabolcs szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I. Drávaszabolcs vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány... 11 Bevezetés... 11 1. A vizsgálati terület jellemzése... 12 4 1.1. Drávaszabolcs vizsgálati terület földrajzi leírása... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza... 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása... 25 1.1.4. Természetvédelem... 25 1.2. Drávaszabolcs vizsgálati terület földtana... 29 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága... 29 1.2.2. A terület földtani viszonyai... 35 1.3. A terület vízföldtani viszonyai... 52 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai... 52 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása... 56 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai... 56 1.3.4. A terület vízminőségi képe... 57 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF)... 62 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek... 62 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások... 66 1.4.3. Határmenti víztestek... 81 1.4.4. Monitoring... 82 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés... 85 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések... 88 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 89 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján)... 89 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás... 89 1.5.3. Egyéb nyersanyagok... 89 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH)... 94 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata... 95 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok... 95 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők... 95 2.1.2. A Drávaszabolcs terület szénhidrogénvagyona... 105
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása... 110 2.2.1. Kutatási módszerek... 110 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH)... 117 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása... 118 2.4.1. Közlekedési viszonyok... 118 2.4.2. Energiahálózatok... 125 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél... 130 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása... 136 2.7. A terhelés várható időtartama... 138 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk... 138 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama... 138 2.7.3. A termelési szakasz időtartama... 139 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak... 140 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek... 142 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése... 146 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat... 146 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem... 146 3.1.2. Zajhatás és rezgések... 152 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások... 153 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások... 154 3.1.5. Természetvédelem... 154 3.1.6. Tájvédelem (HOI)... 157 3.1.7. A termőföld védelme... 159 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem... 161 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme... 161 3.1.10. Társadalmi vonatkozások... 164 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása... 166 3.2.1. Hatások a rezervoárokban... 166 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között... 168 3.2.3. Hatások a felszínen... 170 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH)... 171 5
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI)... 172 Irodalom... 177 Internetes hivatkozások... 182 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása... 184 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján... 186 1. Környezet-, táj- és természetvédelem... 186 2. Vízgazdálkodás és vízvédelem... 192 3. Kulturális örökségvédelem... 193 4. Termőföldvédelem... 194 5. Közegészségügy és egészségvédelem... 195 6. Nemzetvédelem... 196 7. Településrendezés... 196 8. Közlekedés... 198 9. Ásványvagyon-gazdálkodás... 200 Függelék... 201 Mellékletek... 216 Ábrajegyzék 1. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület elhelyezkedése... 12 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése... 15 3. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén... 17 4. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)... 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Drávaszabolcs vizsgálati területen, 2011 (%)... 19 6. ábra. Talajtípusok a Drávaszabolcs vizsgálati területen (VKGA 2009)... 21 7. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe... 22 8. ábra. A vizsgálati területek erdői elsődleges rendeltetésük szerint... 24 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek... 29 10. ábra. A koncessziós terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése... 35 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a vizsgálati terület határvonalával... 36 12. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf... 37 13. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények... 38 14. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 39 6
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 2 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 40 16. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 3 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 41 17. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú MV 2 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 42 18. ábra. A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala... 44 19. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény... 45 20. ábra. A 2. sz. földtani szelvény... 46 21. ábra. A 3. sz. földtani szelvény... 46 22. ábra. Jelmagyarázat a 2. és 3. sz. földtani szelvényekhez... 47 23. ábra. A pannóniai képződmények talptérképe... 48 24. ábra. Az Újfalui Formáció talptérképe... 49 25. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja... 58 26. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei... 59 27. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben... 61 28. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen... 64 29. ábra: A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével... 65 30. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen... 69 31. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen... 70 32. ábra. Szennyezett területek... 71 33. ábra. Ipari létesítmények, káresemények... 72 34. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek... 73 35. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen... 74 36. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó és karszt víztestek, termálkutak... 79 37. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai... 83 38. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 84 39. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza... 93 40. ábra. A Dráva-medence genetikai zónái mély és magas szerkezeti helyzetben... 98 41. ábra. A Dráva-medence süllyedés- és éréstörténeti modellje... 99 42. ábra. A középső-miocén anyakőzetek érettsége a Dunántúl déli részén... 99 43. ábra. A darányi szerkezet földtani szelvénye... 103 44. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásai... 106 45. ábra. A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogénelőfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben.... 108 46. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület környezete előfordulásainak kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona kőolaj egyenértékben... 108 47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései... 111 48. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai... 112 49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia... 113 50. ábra. Irányított ferde fúrás... 114 51. ábra. A rétegrepesztés folyamata... 115 7
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 52. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségének (Baranya megye) vasút- és közúthálózata... 118 53. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségének (Baranya megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe... 121 54. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe... 125 55. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe... 128 56. ábra. A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között... 131 57. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap)... 131 58. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján... 132 59. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között... 134 60. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint... 134 61. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása... 135 62. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között.. 137 63. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)... 144 64. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségében található kaposvári és pécsi légszennyezettségi zóna... 148 65. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a Drávaszabolcs vizsgálati területen és térségében.... 164 Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai... 13 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai... 13 3. táblázat. A koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok... 14 4. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület tájbeosztása... 15 5. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben... 20 6. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület területhasználatának adatai... 25 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek... 28 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére... 30 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre... 30 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI)... 30 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai... 31 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások... 32 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre... 32 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések... 32 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében... 33 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben... 34 17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre50 18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai... 50 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek... 62 8
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek... 63 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek... 65 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből... 66 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint... 67 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO)... 67 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében... 68 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében... 68 27. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- vízbázisai... 74 28. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak... 78 29. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak... 79 30. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben... 81 31. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen... 81 32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 82 33. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása... 83 34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata... 85 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota... 86 36. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota... 87 37. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai... 90 38. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai... 91 39. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj- és éghetőföldgáz-vagyona... 106 40. táblázat. Az érintett vízi út a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 3. számú melléklete szerint... 124 41. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon... 142 42. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területnek (az ország többi területe), valamint Pécs és környéke (6. légszennyezettségi agglomeráció) és Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása... 149 43. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Pécs és környéke (6. légszennyezettségi agglomeráció) és Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása... 149 44. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint... 150 45. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint... 150 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint... 151 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint... 151 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Drávaszabolcs vizsgálati területen (II. kategória)... 163 9
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Függelék 1. függelék. Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa... 201 2. függelék. Rövidítések... 201 3. függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége... 204 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények... 208 5. függelék. A koncesszióra javasolt területen a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya által nyilvántartott régészeti lelőhelyek száma... 209 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben... 210 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben... 212 Mellékletek 1. melléklet. Drávaszabolcs. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Drávaszabolcs. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Drávaszabolcs. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010.) 4. melléklet. Drávaszabolcs. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Drávaszabolcs. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Drávaszabolcs. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Drávaszabolcs. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Drávaszabolcs. Fúrási és geofizikai felmértség 10
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Drávaszabolcs vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Drávaszabolcs terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 11
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Drávaszabolcs vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 707,1 km 2 kiterjedésű, Baranya megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület elhelyezkedése A koncesszióra javasolt területen hatályos szénhidrogén bányatelkek terület nem található. A terület (1) sarokpontja Szigetvártól ÉNy-ra található. Innen K felé 8,5 km-re, Nagypeterdtől É-ra van a (2) pont, majd D felé 7,6 km-re, Katádfa térségében a (3) Nyugat felé 15 km-re, Pécsbagota területén a (4), majd D-i irányban 6,4 km-re, Tengeritől É-ra az (5) Innen K-i irányban 45 km-t haladva a Mohácsi teraszos síkon található a (6) pont, amelytől D- i irányban 3,4 km-re Udvar településnél az országhatáron helyezkedik el a (7) pont. Innen az országhatáron vezet a vizsgálati terület határa a (8) pontig, ahonnan 6,2 km-rel É-ra, Kovácshida mellett található a (9) pont. Innen 23 km-rel Ny-ra Magyarbóly határában a (10), tovább É-ra 9,2 km-re a (11), majd ismét K-re 29,6 km-re Hegyszentmárton és Tengeri között a (12) sarokpont. Innen délre fordulva 3,8-re található a (13) pont, ahonnan Ny felé 13,5 kmre a (14). Ettől É-i irányban 10 km-re helyezkedik el a (15) sarokpont, majd Ny-i irányban újabb 10 km-re az utolsó (16) pont, ahonnan a vizsgálati terület határa É-i irányban 10 km-t haladva éri el az (1) sarokpontot (1. ábra). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 m-ig terjed. 12
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Vizsgálati terület 5 km-es környezet Id EOV Y (m) EOV X (m) Id EOV Y (m) EOV X (m) 1 552000 80000 1 547000 85000 2 560500 80000 2 625500 85000 3 560500 72400 3 625500 38771 4 575500 72400 4 547000 38771 5 575500 66000 5=1 547000 85000 6 620500 66000 7 620500 62,14 országhatár 8 582000 48415,96 9 582000 54600 10 605100 54600 11 605100 63800 12 575500 63800 13 575500 60000 14 562000 60000 15 562000 70000 16 552000 70000 17=1 552000 80000 A vizsgálati területre nem esik hatályos bányatelek, így a koncesszióra javasolt terület megegyezik a vizsgálati területtel (2. táblázat, 2. ábra). Drávaszabolcs Drávaszabolcs térrész határponti koordinátákkal: 707,07 km 2 Drávaszabolcs koncesszióra javasolt terület: 707,07 km 2 Drávaszabolcs szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület 1 552000 80000 2 560500 80000 3 560500 72400 4 575500 72400 5 575500 66000 6 620500 66000 7 620500 62,14 országhatár 8 582000 48415,96 9 582000 54600 10 605100 54600 11 605100 63800 12 575500 63800 13 575500 60000 14 562000 60000 15 562000 70000 16 552000 70000 17=1 552000 80000 A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, egyben a koncesszióra javasolt területet is. 13
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3. táblázat. A koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Alsószentmárton Baranya Lippó Baranya Áta Baranya Magyarbóly Baranya Babarcszőlős Baranya Magyarmecske Baranya Baksa Baranya Magyartelek Baranya Bánfa Baranya Majs Baranya Beremend Baranya Márok Baranya Besence Baranya Matty Baranya Bezedek Baranya Nagybudmér Baranya Bisse Baranya Nagycsány Baranya Bogádmindszent Baranya Nagyharsány Baranya Bóly Baranya Nagynyárád Baranya Borjád Baranya Nagypeterd Baranya Botykapeterd Baranya Nagytótfalu Baranya Bürüs Baranya Ócsárd Baranya Csányoszró Baranya Okorág Baranya Dencsháza Baranya Old Baranya Drávacsehi Baranya Ózdfalu Baranya Drávapalkonya Baranya Palkonya Baranya Drávaszabolcs Baranya Páprád Baranya Egyházasharaszti Baranya Pécsbagota Baranya Garé Baranya Pócsa Baranya Gerde Baranya Rózsafa Baranya Gilvánfa Baranya Sárok Baranya Gordisa Baranya Sátorhely Baranya Gyöngyfa Baranya Siklós Baranya Harkány Baranya Siklósbodony Baranya Hegyszentmárton Baranya Siklósnagyfalu Baranya Hobol Baranya Sumony Baranya Illocska Baranya Szabadszentkirály Baranya Ipacsfa Baranya Szalánta Baranya Ivánbattyán Baranya Szava Baranya Ivándárda Baranya Szentdénes Baranya Kásád Baranya Szentegát Baranya Katádfa Baranya Szigetvár Baranya Királyegyháza Baranya Szőke Baranya Kisasszonyfa Baranya Tengeri Baranya Kisbudmér Baranya Téseny Baranya Kisdér Baranya Töttös Baranya Kisharsány Baranya Túrony Baranya Kiskassa Baranya Udvar Baranya Kislippó Baranya Újpetre Baranya Kistapolca Baranya Vajszló Baranya Kistótfalu Baranya Várad Baranya Kórós Baranya Velény Baranya Kovácshida Baranya Villány Baranya Lapáncsa Baranya Vokány Baranya 14
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A pontszámozás a 2. táblázat szerinti. barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete. rózsaszín poligon Drávaszabolcs koncesszióra javasolt terület. A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk. 2010 alapján) Nagytáj Középtáj Kistáj Kistájcsoport Alföld Dunántúlidombság Terület (km 2 ) Duna menti síkság Mohácsi teraszos sík Csepel Mohácsi-síkság 17,2 2,4 Dráva menti síkság Mecsek és Tolna Baranyai-dombvidék Dráva-sík Fekete-víz síkja nincs 143,5 20,3 % 90,6 12,8 Nyárád Harkányi-sík 276,5 39,1 Dél-Baranyai-dombság Baranyai-dombság 125,9 17,8 Dél-Zselic Zselic 53,4 7,6 Összesen 707,1 100,0 A vizsgált terület legnagyobb része (74,6%) az Alföld, kisebb része (25,4%) a Dunántúlidombság nagytájhoz tartozik, tehát két markánsan eltérő nagytáj alkotja. Ny-ról K-re haladva a Dél-Zselictől a Mohácsi teraszos síkig, D-felé pedig a Nyárád Harkányi-síkig húzódik. Nem része a Villányi-hegység tömbje, amely mélyen beékelődik a vizsgálati területre. ÉNyon a Dél-Zselic löszös üledékben kialakult, É D irányú völgyekkel tagolt hegylábfelszíne terül el, amely a Fekete-víz síkjának nagyobbrészt teraszos, D-i részén futóhomokkal fedett hordalékkúp síkságával érintkezik. A vizsgálati terület középső részét a Dél-Baranyaidombság Dél-Zselichez hasonlóan löszös üledékeken kialakult hegylábfelszíne alkotja, 15
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés amelyet számos É D irányú völgy tagol, melyeket délebbre a Villányi-hegység tömbje K-i, illetve Ny-i irányokba térít el. A terület legnagyobb részét (39,1%) a változatos morfológiájú, É D-i és ÉNy DK-i csapású völgyekkel szabdalt Nyárád Harkányi-sík teraszos hordalékkúpsíksága alkotja, amelynek legnagyobb része alacsony ármentes síkság, a Karasicától Ny-ra elhelyezkedő területe pedig hullámos síkság. A terület D-i részén emelkedik a beremendi Szőlő-hegy sasbérce, amely a kistáj legmagasabb pontja (162 m). Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, de főként az ÉNy-on közel van a nedves övezethez. Az évi napfénytartam ÉNy-on 2000 2020 óra, a DK-i részeken pedig 2070 2080 óra, nyáron 810 820, télen pedig 210 óra körül alakul. Az évi középhőmérséklet 10,5 10,8 C. A napi középhőmérséklet március végétől április elsejétől 200 203 napon át (október 19 22-ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 5 8-a körül, míg az első őszi fagyok október 25 28-a körül várhatók, így évente 200 203 fagymentes napra lehet számítani. A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,5 34 C, míg a téli minimumoké 16 C körül alakul. A csapadék évi összege ÉNy-on kb. 680 710 mm, DK-en 630 670 mm. Évente kb. 30 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 20 22 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 0,98 1,10 közötti. A leggyakoribb az ÉNy-i és É-i szélirány, az átlagos szélsebesség eléri a 2,5 3 m/s értéket. Az éghajlati adottságok ÉNy-on a kevésbé hőigényes, DK-en pedig a hőigényesebb és hosszú tenyészidejű fajoknak kedvezőek. 16
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 2011-es Népszámlálás adatai alapján látható, hogy a mintaterületen a népsűrűség 53,1 fő/km 2 volt. Ez a szám jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ), amit a területen található 92 település közül csak Szigetvár (269 fő/km 2 ), Siklós (188 fő/km 2 ), Harkány (156 fő/km 2 ), Bóly (156 fő/km 2 ) és Villány (114 fő/km 2 ) települések népsűrűsége halad meg. A területen a lakosság korszerkezete jónak mondható, az országos átlagnál magasabb a gyerekek aránya. Az öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) 86,6% volt (az országos átlag 93%), de a különböző járások között jelentős különbségek figyelhetők meg. Míg a Sellyei járásban ez az érték 73,4%, addig a Mohácsi járásban 112%. Különösen extrém értékek figyelhetők meg például Udvaron, ahol az öregedési index értéke 336,4%, ahol gyors elöregedés tapasztalható, vagy Alsószentmártonban, ahol ugyanez az érték 5,3%, tehát a lakosságon belül nagyon magas arányt képviselnek a gyerekek, fiatalok. A lakosság iskolázottsági szintje alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 39,8%, míg az országos átlag csak 25%. Ezzel szemben az érettségivel, vagy egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya csak 18,3%, míg országosan az ő arányuk eléri a 43%-ot. Általánosan elmondható, hogy a nagyobb településeken általában magasabb a lakosság iskolázottságának szintje: Szigetváron, Villányban, Siklóson, Harkányban, Szalántán és Bólyon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja a 10%-ot. A vizsgált területen az aktivitási arány, azaz a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) aránya a teljes lakosságon belül 40,1%, ami elmarad az országos 45,4%-tól. A munkanélküliségi ráta (a munkanélküliek aránya a 15 74 éves, gazdaságilag aktív lakosságban) a mintaterületen átlagosan 22%, ami az országos 12,6%-hoz viszonyítva magas. Itt is elmondható, hogy a nagyobb településeken, városokban általában alacsonyabb a munkanélküliség, míg a gyakran elszigetelt falvakban magas (4. ábra) (Népszámlálás 2011). 18 4. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A lakosság jövedelmi helyzete (5. ábra) kedvezőtlen. A Népszámlálás évében az egy főre eső éves jövedelem 459 ezer forint volt. Ugyanebben az évben az országos átlag 781 ezer Ft. Ezt az értéket a területen található egyik település sem érte el, a legközelebb Beremend (704 ezer Ft), Borjád (725 ezer Ft) és Bóly (731 ezer Ft) átlagos jövedelmei voltak hozzá (NAV Személyi jövedelemadó statisztika). A mintaterületen található nemzetiségek közül a cigány (11,3%), a német (6,2%) és a horvát (1,5%) kisebbségek találhatók meg a legnagyobb számban. Bizonyos településeken egyes nemzetiségek aránya kiugróan magas. Alsószentmártonon például 98% a cigány népesség aránya. A horvát kisebbség alacsony számban van jelen a területen, ennek ellenére például Kásádon 44,2%-ban található meg. A német kisebbség aránya a Mohácsi (25,9%) és a Bólyi (19,1%) járásban magas (Népszámlálás 2011). 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Drávaszabolcs vizsgálati területen, 2011 (%) Összességében elmondható, hogy a terület rossz társadalmi gazdasági mutatókkal rendelkezik, a problémák koncentrálódnak a térségben. Mind a foglalkoztatottság és ennek következtében a jövedelem mind pedig az iskolázottság elmarad az országos átlagoktól. 19
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.1.2.1. Talajtípusok 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület talajtani szempontból nagyon változatos; 10%-nál nagyobb mennyiségben négyféle, kisebb mennyiségben hatféle talajtípus fordul elő (5. táblázat, 6. ábra). 5. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 26 Réti öntéstalajok 211,99 30,0 11 Csernozjom barna erdőtalajok 169,24 23,9 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 108,05 15,3 25 Réti talajok 105,81 15,0 16 Réti csernozjomok 61,09 8,6 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 35,46 5,0 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 8,28 1,2 13 Mészlepedékes csernozjomok 4,33 0,6 31 Fiatal, nyers öntéstalajok 1,92 0,3 3 Humuszos homokos talajok 0,93 0,1 Összesen 707,10 100,0 A réti öntéstalajok (öntés réti talajok) elsősorban a Fekete-víz és a Dráva mentén, alluviális talajképző üledéken, a Karasica mentén löszön alakultak ki. Zömmel homokos vályog, vályog mechanikai összetételűek, termékenységük változó kalciumkarbonát-tartalmuk (a talajtanban szénsavas-mész -tartalom) függvénye. Elsősorban szántók és rétek, legelők, illetve erdők, ligeterdők. Nyers, fiatal öntéseket a Dráva mentén, két kis foltban lehet találni, rajtuk általában ligeterdő települ meg. Réti talajok legnagyobb kiterjedésben a Fekete-víz síkján fordulnak elő, máshol foltszerűen jelennek meg. Alluviális üledéken keletkezett, vályog mechanikai összetételű, a Pécsi-víz környezetében magas szervesanyag tartalmú talajok. Elsősorban szántók, kisebbrészt erdők, ligeterdők és rét legelők. A barnaföldek (Ramannféle barna erdőtalajok) a Dél-Baranyai-dombság területén és a K-ről csatlakozó Nyárád Harkányi-síkon lösz talajképző üledéken alakultak ki, vályog mechanikai összetételűek, vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető- és az erős víztartó-képesség jellemző. Termékenységük a humusztartalom függvénye. Zömmel szántók, alárendelten erdők, szőlő- és gyümölcstermő területek. A csernozjom barna erdőtalajok a barnaföldek sztyeppesedésével képződnek. A talajképző üledék homoktartalmától függően vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek. Talajszerkezetük, vízgazdálkodásuk a barnaföldekénél jobb, csaknem kizárólag szántóterületek, kisebb részben erdők, alárendelten szőlők gyümölcsösök. A mészlepedékes csernozjom és az alföldi mészlepedékes csernozjom kedvező termékenységű talajféleségek, zömmel szántók, erdők. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok főként a vizsgált terület ÉNy-i sarkában, a Dél- Zselicben, illetve a Dél-Baranyai-dombság területéről benyúló kis foltban találhatók. Lösz talajképző üledéken fejlődtek ki, vályog mechanikai összetételű, közepes vízvezető, erős víztartó képességű talajféleségek. Lankás és sík felszínen zömmel szántóterületek, nagyobb lejtésű felszíneik erdők, szőlők, rétek. Réti csernozjom a Fekete-víz-síkján, a Pécsi-víz jobb partján alluviális üledéken (lápi agyag, réti agyag) nagyobb kiterjedésben, illetve a vizsgált terület K-i részén, a Mohácsi teraszos-sík benyúló területén a Duna hordalékára rakódott löszön alakult ki, vályog mechanikai összetételű, hasznosítása uralkodóan szántóként történik. Siklós környékén lösz erősen homokos foltjain humuszos homoktalajok keletkeztek. 20
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 6. ábra. Talajtípusok a Drávaszabolcs vizsgálati területen (VKGA 2009) 1.1.2.2. Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humuszhígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint-emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és kilenc érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 6. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 21
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) A vizsgált terület nagy része talajérzékenység szempontjából az erősen veszélyeztetett főkategória közepesen és kevésbé érzékeny alcsoportjába tartozik. A Dráva allúviuma, a kisebb-nagyobb patakok, csatornák ártere pedig a közepesen veszélyeztetett főcsoport erősen és közepesen érzékeny alcsoportjába sorolt (7. ábra), mert a réti öntések és a fiatal, nyers öntéstalajok csak alig, vagy közepesen reagálnak a vizsgált hatásokra. A barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) a lúgosítás és a másodlagos szikesedés kivételével a legtöbb vizsgált hatásra közepesen, illetve erősen érzékenyek. A csernozjom barna erdőtalajokat csupán a másodlagos szikesedés nem érinti (a réti talajok esetében azonban ez a legnagyobb veszély), minden más hatásra közepesen, illetve erősen érzékenyek. A réti csernozjomok, az alföldi mészlepedékes csernozjomok és a mészlepedékes csernozjomok minden vizsgált hatásra legalább közepesen érzékenyek. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok esetében a savanyodás és a tömörödés a legveszélyesebb, a humuszos homokos talajokat az areális és lineáris erózió károsítja leginkább. A talajvédelemre az egész vizsgált területen kiemelt figyelmet kell fordítani. 22
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A terület nagy része mezőgazdasági művelés alá esik. A klímazonális erdők jellemzően gyertyános tölgyesek, de középtájt inkább cseres-tölgyesek. A terület nyugati felén az ültetett erdők akácosok és fenyvesek, míg keleten ezekhez nemesnyár és fűz ültetevények csatlakoznak. A völgytalpakon, az egykori ligeterdők irtása nyomán, a feltöltődő morotvákban és a holtágak környékén mocsárrétek és láprétek találhatók. Dél-Zselic (ÉÉNy) A dél felé egyre alacsonyabb tájban a dombhátak nagy része mezőgazdasági terület, a természetes növényzet maradványai főként völgyekben és meredek oldalakon találhatók. Klímazonális társulása a gyertyános kocsánytalan tölgyes, mellette dél felé nagyobb szerepet kapnak a ligeterdők (égerliget, égeres mocsárerdő, keményfaliget). A kistáj déli részén a síkságba futó lapos dombhátak és széles völgytalpak alkotta hullámos felszínű tájban, sztyeppesedő rétek és mocsárrétek alkotják az egykori erdők helyén kialakult növényzetet. Fekete-víz síkja (ÉNy) Ma ár- és belvízmentesített terület, jelentős részben művelt táj, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az akácültetvények. A szántók között megmaradt néhány nagyobb gyertyános, kocsányos tölgyes erdőtömb. Korábban a bükk is gyakoribb lehetett a tájon, ennek emléke pl. a Szentegáti-erdő bükköse. Jellemző táji elemek az egyre szaporodó mesterséges tavak. A legelők és különösen a fás legelők az évszázados ártéri gazdálkodás emlékei, különleges táji értékek. Dél-Baranyai dombság (középső rész) A kistáj napjainkban kultúrtájnak tekinthető, megmaradt, fragmentálódott természetes vegetációja viszont változatos. Klímazonális növényzete a cseres tölgyes, de a kistájban gyakoriak az akácosok és az ültetett fenyvesek. A megmaradt löszgyepek és erdőssztyepprétek szétszórt apró foltjaiban ritka fajok fordulnak elő. A völgyaljakban magaskórósok, magassásrétek és mocsárrétek találhatók, helyenként kaszálóréteket tartanak fenn. A legelők nagy részét felhagyták, ezért becserjésedtek. Számos szubmediterrán jellegű növényfaj is jellemző a kistájra. Mohácsi-teraszos sík (ÉK) A kistáj nagy része potenciális erdőterület. Nagyobb része ma már mezőgazdasági művelés alatt áll, természetközeli növényzet inkább csak a Duna mentén maradt meg. A természetes erdőtársulások közül legjelentősebbek a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az alacsonyabb ártéri szinteket fűz és nyárligetek foglalják el. E természetes kép helyett azonban gyakran a helyükre telepített kultúrerdőket (fekete diósokat, nemesnyárasokat, akácosokat, vagy fehérfűz-, fehérnyár-, néhol kocsányostölgy-ültetvényeket) találunk. Az egykori ligeterdők irtása nyomán mocsárrétek jöttek létre. Nyárád Harkányi sík (K, DK) Erősen átalakított, szántók borította agrártáj. Eredeti növényzete gyertyános-tölgyes, ami nyugatról kelet felé haladva egyre több lösztölgyes jelleget mutat. Az alacsonyan fekvő erdők szubmediterrán jellege még felismerhető. Az erdei vegetáció ma már csak elszigetelt foltokban maradt fenn (Egyházasharaszti, Beremend, Töttös, Majs), gyakoriak a rontott erdők és az akác-, nemesnyár- és fenyőültetvények. A szárazabb részeken, sokszor öreg temetők környékén, apró, szubmediterrán hatást tükröző löszgyepfragmentumok is felbukkannak. Az erőteljesen feltöltődő morotvákban és a környékükön még igen gazdag lápi, mocsári, szikesedő réti és pionír iszapvegetáció tenyészik. A szabályozott vízfolyások mentén többnyire fajszegény 23
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vízi, vízparti növényzet, magassásosok és mocsárrétek találhatók. Gyomflórája közepesen gazdag. Dráva-sík (D) A Dráva-ártér a folyószabályozás, ármentesítés óta jelentősen átalakult. Fragmentálódott természetes vegetációjában a megmaradt nagyobb erdőtömböket szubmontán szubmediterrán elemekben gazdag tölgy-kőris-szil ligetek és gyertyános kocsányos tölgyesek alkotják. Gyakoriak az ültevények, például nemesnyár, fűz és akác. Természetes állapotú fűzliget és fehérnyárliget a hullámtéren és a holtágak mentén még előfordul néhány helyen. A holtágak lápi növényzete a feltöltődési szukcesszió különböző stádiumait jeleníti meg, a pionír iszapvegetációtól a láperdőig. A vizsgálati terület erdőségei Az erdők kiterjedése nem túl nagy (12,16%) és ezek is elszórtan helyezkednek el, inkább a terület nyugati felében és délen. A klímazonális erdők gyertyános tölgyesek, melyekhez különböző típusú ligeterdők csatlakoznak. Északnyugaton a bükk is megjelenik, középtájt cseres tölgyesek találhatók, míg kelet felé nő a lösztölgyesek előfordulási aránya. Sok a telepített erdő, nyugaton és középen az ültetett erdők akácosok és fenyvesek, míg keleten és délen nagyobb a változatosság, a korábban említett típusok mellett többféle nyár és fűz is alkot ültetvényeket. Tulajdonforma tekintetében nyugaton és délen az állami tulajdon a legnagyobb arányú, míg keleten inkább a magántulajdonú erdők aránya jelentős. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, de védelmi kategória is előfordul, elsősorban az országos szintű védettséget élvező területeken (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző az egész területen, de kisebb területet érintve előfordul a közepes- és nagymértékű tűzveszély kategória is. 8. ábra. A vizsgálati területek erdői elsődleges rendeltetésük szerint 24
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 19,37 2,74 121 Ipari, kereskedelmi területek 3,02 0,43 131 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek nyersanyag kitermelés 1,05 0,15 133 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek építési munkahelyek 0,58 0,08 141 Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 0,30 0,04 211 Nem öntözött szántóföldek 529,10 74,83 231 Rét/legelő 19,96 2,82 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 7,74 1,09 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 8,94 1,26 Lomblevelű erdők 85,82 12,14 313 Vegyes erdők 0,17 0,02 321 Természetes gyepek, természet közeli rétek 0,41 0,06 Átmeneti erdős cserjés területek 21,61 3,06 411 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 4,97 0,70 511 Kontinentális vizek folyóvizek, vizi utak 1,32 0,19 512 Kontinentális vizek állóvizek 2,74 0,39 Összesen 707,10 100,000 1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park és természetvédelmi terület található (1,4%). A Natura 2000-es területek döntő része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (6,8%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) alig található (0,2%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül elsősorban magterületet találunk (10,4%), az ökológiai folyosó kategóriába tartozik a terület 3,2%, míg pufferterület nem fordul elő (összesen 13,6%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Duna Dráva Nemzeti Park A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található és a Dráva-menti területek elnevezésű részterületének keleti része esik a vizsgált területre. A folyó gyors, esése jelentős, de a magyar szakaszon fokozatosan csökken, sok hordalékot hoz magával, amit 25
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hazánkban rak le. A Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, ezáltal a helyüket is változtatják és a pionír növényzet jellegzetes élőhelyei. A folyó a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó szerepet tölt be. A folyó mentén található kistelepülések lakói elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Keleten a Duna-menti területek nevű részterület kicsit belóg a vizsgált területre. A Duna homokos zátonyain csigolya-bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Az iszapos homokkal borított partokon, a holtágak mentén fűzligetek fordulnak elő. Sok a védett növényfaj, például a vízi-lófark, amely családjának egyetlen ma élő képviselője és a bédai holtágak homokos aljzatán él. A vízi vegetációt a partok felől mocsári növényzet szegélyezi és a nádasokat magassásos társulások követik. A magas ártéren, például Béda Karapancsa területén fajgazdag tölgy kőris szil ligeterdők maradványai találhatók. Gazdag a terület állatvilága is, a fekete gólya és a rétisas állomány európai jelentőségű. A legnagyobb hazai fekete gólya populáció megvédése a nemzeti park kiemelt feladatai közé tartozik. Érintett települések: Alsószentmárton, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Gordisa, Matty, Old, Sátorhely, Udvar Bükkhát Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület északi része található a vizsgált területen. Jellemzők a síkvidéki gyertyános tölgyesek és tölgy kőris szil ligeterdők értékes állományai, melyekben fekete gólya és vörös kánya is fészkel. Az erdőrezervátum-hálózat kiépítésének célja, hogy megismerjük erdeink bonyolult működését elsősorban természetes viszonyok között, továbbá az emberi beavatkozások hatásait vizsgálva. A magterület esetében cél a természetes erdődinamikai folyamatok érvényre jutásának elősegítése és annak megfigyelése, hogy a gazdálkodás és más emberi beavatkozások megszűntével az erdő hogyan alakul át. A védőzónában a védelmi funkciók fenntartása mellett kiemelt cél a kísérleti erdőgazdálkodás, a nagy területű tarvágásos vágásmód helyett új erdőhasználati eljárások kidolgozása, összehasonlítása és bemutatása. Érintett települések: Páprád, Vajszló Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület északi része nyúlik be a vizsgált területre. Túlnyomórészt gyertyános kocsányos tölgyesek fordulnak elő, de kis részben tölgy kőris szil ligeterdők is megtalálhatók. Előbbi állományába ékelődve találjuk a mára már átalakult bükkös társulásokat. A védett területen 14 védett növényfaj található. Botanikai jelentőségét mutatja 4 különleges orchidea faj és 3 ritka páfrány faj. Az évszázados bükkfákban készíti fészkelő helyét a fekete harkály, amelyet a következő évben egyetlen odúlakó galambunk, a kékgalamb foglal el. Fészkel még a területen a barna kánya, a darázsölyv és a léprigó is. Érintett települések: Bürüs, Szentegát 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett 26
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület található az országos szinten védett területeken, a Natura 2000-es területeken (kivéve Besencétől északnyugatra), továbbá Sumonytól nyugatra, Borjádtól és Majstól keletre. Délen több nagyobb terület is ebbe a kategóriába tartozik, Drávaszabolcs és Siklósnagyfalu között, Alsószentmártontól délre és Kásádtól délre az országhatárig. Ökológiai folyosó fordul elő a vízfolyások mentén (Pécsi-víz, Hegyadó-patak, Villány Pogányi vízfolyás, Szemelyi-patak, Gordisai-csatorna, Egerszegi-csatorna), Velénytől keletre, Ózdfalutól nyugatra, Majstól nyugatra és délre, Illocskától délnyugatra és Mattytól északkeletre és délre. Pufferterület nem fordul elő a vizsgált területen. Natura 2000 területek A különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) közé tartozik a Béda-Karapancsa (HUDD20045) nevű terület, a Kelet-Dráva (HUDD20007), az Ócsárd- Hegyszentmártoni völgyek (HUDD20010), az Ormánsági erdők (HUDD20008), az Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek (HUDD20052), a Tenkes (HUDD20001) és a Töttösi-erdő (HUDD20065). Egy különleges madárvédelmi terület (SPA) található a vizsgált területen, a Béda- Karapancsa (HUDD10004) elnevezésű terület. Ramsari terület nem található a vizsgált területen. Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen ex lege védett természeti terültről nincs információnk. A holtágakban, feltöltött morotvákban és a környékükön védett lápok előfordulhatnak, de pontos információkkal az illetékes nemzeti park igazgatóság rendelkezik. A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leválogatták az ex lege lápokat a bányakoncesszió területére, térképi megjelenítésként is. Ex lege védett láp Drávaszerdahely külterületén a Sződönyi-láp, Gordisától D-re az Ó-Dráva elláposodott holtága és Beremend településtől D-re a Részeg-láp. 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat). 27
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek Ebből fokozottan védett Törzskönyvi Védelmi Kiterjedése Hatályba Név Megye Település szám kategória (ha) lépés éve (ha) Bólyi platánfák (4 db) 1/72/TE/85 Baranya Bóly TE 0 0 1985 Kastélypark 1/42/TT/75 Baranya Bóly TT 11,47 0 1975 Harkányi facsoport 1/79/TE/88 Baranya Harkány TE 0,43 0 1988 Hoboli-tölgyfák 1/4/TE/41 Baranya Hobol TE 0,4 0 1941 Langyosvizű forrás környéke 1/106/TT/97 Baranya Kistapolca TT 1,39 0 1997 Magyarteleki kastélypark 1/164/TT/08 Baranya Magyartelek TT 0 0 2008 Magyarteleki kocsányos tölgyek (2 db) 1/165/TE/08 Baranya Magyartelek TE 0 0 2008 Madár-emlékpark 1/98/TT/95 Baranya Matty TT 0,47 0 1995 Hársfa sorok 1/58/TT/79 Baranya Siklós TE 1,82 0 1979 Máriagyűdi-barlang felszíne 1/5/TT/42 Baranya Siklós TT 0,12 0 1942 Vadgesztenye fasorok 1/57/TT/79 Baranya Siklós TE 0 0 1979 Szigetvári vár környéke 1/23/TT/74 Baranya Szigetvár TT 27,02 0 1974 Szőke, Csertölgyfák 1/162/TE/11 Baranya Szőke TE 0 0 2011 28
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás 1.2. Drávaszabolcs vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott szénhidrogén-kutatási területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 6. melléklet). 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza. 29
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Mecsek (Ibolya) - szénhidrogén 2005 2015 Mecsek-Nyugat 116. - szénhidrogén 2000 2012 Engedélyes Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T.23139 vizsgálati területet lefedi T.22632 csatlakozó terület Ny-on MBFH adattári szám T.23139 T.22632 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Járai Zoltán, Sulyok István, Szabó A Magyar Horizont Energia Kft. kutatási zárójelentése a Levente 2013 Mecsek szénhidrogén kutatási területre. A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 116. Mecsek-Nyugat kutatási területen Horváth Zsolt, Lukács Szilveszter, végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Lakócsa 1, Gyergyói László,; Mészáros Vince Kastélyosdombó 1, Potony 1, Zaláta 1, Zaláta-K 1 Csaba, Zsuppán Gyula, Gellért fúrások; Mecsek-Ny 2D (SE-1-37), Zaláta 2D (SE-38-47), Balázs, Mikuláné Kajári Mónika, Barcs-DK 3D, Cún 3D, Oresac Potony 3D (Novi Gradac- Császár János, Tóth László et al. Potony 3D), Zaláta Dravica-East 3D; + Határozat, 2012 Hiánypótlás; +1 CD) MHE Kft. MOL Nyrt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 11 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 57 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (maf/mbf) (m) Dátum 5456 Baksa B 2 575461,96 66932,57 117,11 1200 1979 86508 Lippó L 2 613369,14 56841,04 117,29 2000 1986 201610 Bisse Bisse 1 590587,2 64026,44 125,68 1223,1 1969 132090 Szigetvár K 23 553021 79635 111,7 800 1966 132136 Szigetvár Szi 1 556921,73 75339,48 110,44 651 1954 202213 Vokány V 2 593854,5 65110,95 145,68 1203 1968 38021 Drávaszabolcs K 7 584911 50035 91,45 834,8 1968 10773 Bogádmindszent Bg 1 572961,54 63263,56 103,05 1352 1968 8649 Beremend Be 1 602553,21 49512,83 115,57 850 1965 88255 Magyarbóly Mb 1 607358,89 57473,6 118,08 715,5 1986 318270 Vokány Vo 2 593937,72 65461,33 144,17 1203 1968 +Frs-id egyedi fúrásazonosító. 30
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (maf/mbf) (m) Dátum 201569 Beremend BCML 53 603124,32 49432,38 120,2 46,2 1966 201573 Beremend BCML 57 602992,78 49380,3 119,4 35,6 1966 201714 Kistapolca K 10 597995,1 53228,84 100,19 51 1998 205577 V 1 594076,07 64460,62 120,54 145,4 1969 5456 Baksa B 2 575461,96 66932,57 117,11 1200 1979 5459 Baksa K 3 575315,56 67554,79 117,8 130 1989 60219 Harkány K 64 588547,94 53440,05 98,55 91 1983 86507 Lippó K 2 613368,47 56840,72 117,29 400 1981 86508 Lippó L 2 613369,14 56841,04 117,29 2000 1986 88493 Majs Mj 1 614407,29 61040,9 130,1 278,5 1988 88494 Majs Mj 2 615449,8 60,92 135,68 302,4 1989 94278 Márok Mr 2 607315,93 59610,89 125,87 150 1989 97405 Nagyharsány Nah 1 602341,13 54017,64 98,08 370,5 1987 201595 Beremend BCMM 10 602994,54 50128,83 136,6 49,5 1966 201596 Beremend BCMM 11 603179,26 50062,58 137,3 48,8 1966 201597 Beremend BCMM 12 603352,99 50023,24 127 41 1966 201598 Beremend BCMM 23 602735,29 50071,98 134,3 48 1966 201599 Beremend BCMM 25 603008 49918,69 159,6 70,2 1966 201600 Beremend BCMM 28 603270,82 49800,41 146,3 54 1966 201601 Beremend BCMM 38 602653,13 49863,76 131,9 40 1966 201602 Beremend BCMM 40 602930,45 49739,68 170,7 80,1 1966 201603 Beremend BCMM 42 603224,68 49639,79 135,7 43,1 1966 201604 Beremend BCMM 75 602847,61 49642,18 158,8 60 1966 201605 Beremend BCMM 76 602859,99 50001,94 147,2 53 1966 201606 Beremend BCMM 9 602823,14 50240,19 178,5 45 1966 201609 Beremend BCMV III 603640 49293 99,6 107 1966 201610 Bisse Bisse 1 590587,2 64026,44 125,68 1223,1 1969 132090 Szigetvár K 23 553021 79635 111,7 800 1966 132136 Dencsháza Szi 1 556921,73 75339,48 110,44 651 1954 150890 Villány V 7 606692,43 58630,51 123,72 183,9 1986 202213 Vokány V 2 593854,5 65110,95 145,68 1203 1968 38021 Drávaszabolcs K 7 584911 50035 91,45 834,8 1968 10773 Bogádmindszent Bg 1 572961,54 63263,56 103,05 1352 1968 8649 Beremend Be 1 602553,21 49512,83 115,57 850 1965 8651 Beremend K 11 601872 50177 99,74 169 1968 8980 Bezedek K 1 616025 59407 129,1 248,9 1954 79587 Kistapolca B 9 598513,44 53159,78 108,3 58,6 1981 79589 Kistapolca K 2 599273 53148 98,55 145 1968 79592 Kistapolca K 5 599114 53081 101,6 140 1969 79593 Kistapolca K 6 599387 53001 96,73 195 1970 79594 Kistapolca K 7 599047 52945 103,61 145 1972 79595 Kistapolca K 8 599070 53316 98,1 150 1975 88255 Magyarbóly Mb 1 607358,89 57473,6 118,08 715,5 1986 88486 Majs K 1 614685 60423 133,21 350 1963 94277 Márok B 1 608279,62 58910,5 121,22 280 1983 50487 Gordisa Grd 1 588911,41 52954,54 94,31 75,7 1990 50488 Harkány Grd 2 588750,42 53159,59 93,62 134,3 1990 50489 Gordisa Grd 3 588833,02 53053,07 99,06 267,4 1990 147538 Téseny K 3 572274 68814 136 157,3 1961 147539 Téseny K 4 572661 67501 120,12 149 1962 147540 Téseny Té 1 572265,49 68787,87 136,11 190 1961 147542 Téseny Té 3 572393,42 67162,67 120,7 112,5 1967 147545 Ózdfalu Té 6 572612,34 65763,71 129,98 82,8 1967 147546 Téseny Té 7 573666,49 65019,95 111,18 162,3 1967 148070 Majs Tö 1 612606,62 60290,35 135,06 245,5 1988 150883 Villány V 10 606161,29 59582,04 127,51 115,5 1987 158142 Vokány K 3 595667 64705 118,2 279 1973 +Frs-id egyedi fúrásazonosító. 31
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Terület Drávaszabolcs Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 1 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet), ami meddő fúrás. Indikációs fúrás nincs a területen. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Település Dátum Helyzet* I** azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Szigetvár Szig 1 556916,96 75338,13 109,76 651 1954 951/12+mf D M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: D Drávaszabolcs koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg. 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen az 13. táblázat adja meg. 500 m-nél mélyebb fúrás 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Digitális mélyfúrásgeofizika 707,07 km 2 11 7 * MBFH adatok alapján (db) VSP * Szeizmokarotázs * 0 0 2D szeizmika * 45 (154 km) 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció Mágneses dz dt légi dt (db) (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 4,31 3280 371 160 447,03 333 38 73 Terület Drávaszabolcs 500 m-nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 707,07 km 2 0,016 0,0099 *MBFH adatok alapján (db/km 2 ) 0 0 2D szeizmika * 0,0636 (0,22 km/km 2 ) 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció Mágneses dz dt légi dt (területi (db/km 2 ) fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0,61 4,6389 0,5247 0,2263 63,22 0,471 0,0537 0,1032 A területet gyakorlatilag nem fedi 3D szeizmikus mérés (csak 0,6%-át érinti a Cún 3D terület széle, 14. táblázat). 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Cún 2004 MOL Rt. MOL Nyrt. Kapcsolódó jelentés adattári száma T.21416, T.21394 (adatgyűjtés, feldolgozás) Megjegyzés 3 CD, 1DVD 32
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 45 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk ritkás, a terület szeizmikusan gyengén megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossz mindössze 154,3 km. A MÁFGBA 1 -ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 32 db érinti a vizsgálati területet (4. függelék MBFH szolgáltatott bejegyzés). 7 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15. táblázat). 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Magyarbóly Magyarbóly 1 607358,2 57473,29 118,08 140 8 1 Gerde B 6 570700 72200 171 6 1984 1 Drávaszabolcs K 7 584660,3 49846,22 92,13 825 5 1968 1 Drávaszabolcs K 11 584900 50100 62 5 1982 1 Bogádmindszent B 3 571800 62800 202 5 1984 1 Lippó Lippó, Béke TSZ, 2.kút 613369 56841 117 400 5 1980 1 Majs MAJS 2 615449,8 60,9 135,68 302,4 14 1989 1 Villány Villány 11 603879,5 56636,7 113,44 180 1 2 Ivánbattyán Ivánbattyán 1 K1 600642 61667,65 116,72 140 5 2 Drávaszabolcs K 7 548660,3 49846,22 92,13 830 6 1968 2 Somberek K 4 620333 78577 105 51,8 8 1970 2 Diósviszló K 4 581948 59391 101 142,7 5 1983 2 Kökény B 1 584800 73000 100,9 5 1984 2 Ujpetre K 2 597038 66887 140 450 7 1970 2 Cserdi Cs 1 570342 82343 148 50 8 1981 2 Csertő Csertő 2, vízkút 553800 84100 241 5 1984 2 Drávasztára Drávasztára vizkút 554700 54100 120 5 1984 2 Bürüs Bürüs 550098,5 69755,43 102,55 130 13 1981 2 Hobol Hobol vízkút 551200 75900 310 7 1982 2 Baksa Baksa K1 575550 68210 120 150 4 1962 2 Sellye Se 2 555691,9 60212,5 100 1955 9 1976 2 Pécs P 23 589604 84619,6 229,5 600 4 2 Vajszló V 2 567500 57600 70 9 1981 2 Lánycsók Lánycsók Á.G., Bácsfapuszta 613552 74838,79 117,17 114 8 1978 2 Aranyosgadány B 2 578100 74000 142 5 1984 2 Bakonya BAT 4 574500 84012 337 1200 12 2 Bakonya BAT 5 574604 84762 338 1200 14 1990 2 Cún Cún 1 576662,6 49060,04 94,41 2000 6 2 Cún Cún 1 576662,6 49060,04 94,41 2000 6 2 Bakonya BAT 4 574500 84012 337 1200 13 2 Ellend E 2 596480 79884,75 142,97 1480 12 2 Monyoród Mo 1 605771 73736 165,55 162 5 1974 2 Máriakéménd Mk 3 604220,1 75288,79 122,7 110 8 1982 2 Kacsóta K 2 565197,2 78534,82 120,37 636 14 1988 2 Nagyváty NV 6 564439,6 82037,05 133,21 218,8 12 1988 2 Pécs P XII 568863,9 75921,81 118,11 1172 9 1978 2 Boda XV 571350,9 83235,69 206,68 2114,4 11 1986 2 Keresztespuszta Kp 3 570451,4 78956,22 142,86 435 8 1968 2 Csonkamindszent Csm 2 566550 78613,28 118,15 805,1 7 1988 2 Nagyváty Nv 9 563175,5 78623,05 125,31 535 17 1988 2 Pécs P 48 587887,3 84402,77 206,1 115,8 8 2 Pécs P 49 588060,4 84588,51 199,57 100 10 2 Pécs P 53 587779,1 84535,83 197,5 70,7 7 2 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 33
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Pécs P 54 587945 84579,24 205,3 63 9 2 Pécs P 55 587828,4 84970,66 211,1 100 8 2 Pécs P 56 587810,1 84871,26 207,3 101,2 10 2 +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen VSP, szeizmokarotázs mérést nem végeztek, az 5 km-es környezetben 3 VSP, és 15 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBAban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Bóly 1 Bóly 1 SZK 607013,6 67560,92 141,48 AD.510 2 Cún 1 CÚN 1 SZK 576662,6 49060 94,4 2 Diósviszló 3 Diósviszló 3 SZK 580503,5 58912,65 105,68 AD.510 2 Egerág 7 Egerág 7 SZK 592504,6 68664,19 147,2 AD.510 2 Máriagyűd 1 Máriagyűd 1 SZK 590349 59252 138 AD.510 2 Máriakéménd 3 Máriakéménd 3 SZK 604220,1 75288,79 122,73 AD.510 2 Nagykozár 2 Nagykozár 2 SZK 592998,2 79982,03 AD.510 2 Okorág 1 OK 1 SZK 558321,9 66939,8 101 2 Okorág 2 OK 2 SZK 555757 65236 102 2 Sellye 1 SE 1 SZK 553804,2 60945,1 100 2 Somberek 1 Somberek 1 SZK 620529,3 78117,15 AD.510 2 Szalánta 3 Szalánta 3 SZK 586657,6 70265,91 AD.510 2 Szava 2 MÉV Szava 2 MÉV SZK 582434 60546 136 1969 J-1936 2 Szava 2 MÉV Szava 2 MÉV SZK 582434 60546 136 1969 J-0110 2 Szava 2 MÉV Szava 2 MÉV SZK 582434 60546 136 1969 U-17 2 Zaláta 1 Zaláta 1 VSP 559668 50308,15 96,4 2006 T.21527 2 Zaláta.K.1 Zaláta.K 1 VSP 563648,6 50680,43 95,37 2012 T.22682 2 Baf 2 Baf 2 VSP 572002 81584,06 189,56 2014 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Terület+ 38 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag körüli (4,6 pont/km 2 ). 73 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség térképet NEMESI et al. (2002) szerkesztette. 34
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2. A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület zegzugos lefutású határa 2 érdemi, egymástól különálló térrészre tagolja a területet, egy ÉNy-on elhelyezkedő részre, amely a Baranyai-dombság DNy-i nyúlványait és a Dráva-medence ÉNy-i részét foglalja magába, illetve egy DK-i részre, amely a Villányi-hegység D-i és DK-i előtereit a Dráva-medence K-i részét foglalja magába. A két területrészt egy, a Villányi-hegység É-i pereme mentén futó keskeny sáv köti össze. E rajzolat alapján elsősorban a medencealjzat és a nagyszerkezeti helyzet tekintetében 2 eltérő földtani környezetben található kisebb medencerész mesterséges összekapcsolása körvonalazható, amely egészének 5 km-es sugarú kiterjesztett körzete emiatt jelentős területet foglal magába. A koncessziós terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10. ábra mutatja. Az ábrán látható, hogy magán a konceszsziós területen aránylag kisszámú mélyfúrás mélyült, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben található nagyszámú mélyfúrás zöme Pécs városának ÉNyi-i részén (Kővágószőlős környéke) mélyült 500 700 m mély uránkutató fúrás, amelyek rétegsora kevéssé releváns a koncessziós terület CH-kutatás szempontjából értékelendő földtani viszonyainak értelmezéséhez. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet érdemi többletinformációt nyújtó adatait természetesen figyelembe vettük, valamint mivel a terület országhatárral határolt a szomszédos Horvátország felépítésének a területre releváns vonatkozásait is ismertetjük. 10. ábra. A koncessziós terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati terület HAAS et al. (2010) térképe alapján a Tiszai nagyszerkezeti egység területén helyezkedik el, azon belül is DK-i medencerésze a Villány Bihari-, ÉNy-i medencerésze pedig a Mecseki-egység területére esik (11. ábra). A Villány Bihari-egység és a szerkezetileg alatta lévő Mecseki-egység takaróhatára a terület két medencerészét elválasztó keskeny sávot metszi, amely mentén a Villány Bihariegység takarója ÉNy és Ny felé rátolódott a Mecseki-egységre. 35
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a vizsgálati terület határvonalával (HAAS et al. 2010 alapján) A terület medencealjzata meglehetősen változatos szerkezeti és földtani felépítésű (12. ábra). A Mecseki-egység szerkezetének meghatározó fő elemei a Dráva-medence aljzatában az ÉNy DK-i csapású, ÉK-i vergenciájú mezozoos kompressziós szerkezetek feltolódások és takarók. A pikkelyes szerkezeti felépítésű Villány Bihari-egységben a pikkelyhatárok csapása ezzel szemben erre közel merőleges, ÉNy-i irányú vergenciával. A kainozoos szerkezetek közül a jobbos oldalelmozdulásokkal határolt Mecsekalja-öv, amely Pécs felől Szigetvárig néhány km széles, KÉK NyDNy-i csapású sávban nyomozható, a vizsgálati terület ÉNy-i medencerészét szeli ketté (12. ábra). A medencealjzat felszíne a vizsgálati terület mindkét medencerészén sekély mélységben, 500 m körül helyezkedik el (12. ábra). 36
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. ábra. A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al. 2010) 37
SB-2 Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2.2. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus szelvények segítségével pontosíthatjuk. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások rétegsorával. Az egyes szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata. Drávaszabolcs vizsgálati területen néhány 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, melyek vizsgálatával átfogóbb képet kaphatunk a terület egészéről. Az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük. A szelvények kiválasztásánál a feldolgozás minősége, illetve elhelyezkedésük a területen volt a meghatározó. A bemutatott szelvények (SB 1, SB 2, SB 3, MV 2) a vizsgálati terület néhány metszetét mutatják be, az értelmezés során a tágabb környezetben mélyült fúrások rétegsora lett figyelembevéve. A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést (13. ábra) SB-1 MV-2 SB-3 13. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények Fekete vonallal és tűrkizkék kiemeléssel jelölve az értelmezett szelvények (SB 1, SB 2, SB 3, MV 2). Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. Az SB 1 jelű szelvény É D-i irányban mutatja be a vizsgálati terület Ny-i határát (14. ábra). A szelvény mentén variszkuszi közepes metamorf fokú képződmények alkotják a kainozoos képződmények aljzatát a prekainozoos földtani térkép alapján. Ezen felszín DDK irányban normál vetők mentén nagyobb mélységbe kerül. Felette változó vastagságban miocén üledékösszlet rakódott le. A szelvény mentén az alsó-pannóniai képződmények elterjedése a szeizmikus kép alapján került lehatárolásra. A bemutatott szelvényszakaszon a pannóniai üledékképződés során is aktív tektonikai elemet nem tudtunk azonosítani. 38
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (aljzat felszíne: lila, miocén tető: narancs, alsó felső-pannóniai határa: sárga, vetők: piros) Az Sb 2 jelű szelvény az SB 1 jelűtől közel 13 km-re fut keletebbre (15. ábra). A szelvény mentén a kainozoos képződmények aljzatát alkotó felső-karbon szárazöldi törmelékes összlet felszíne ~600 m-es mélységben található. A miocén üledékek kis vastagságban valószínűsíthetőek. A felső-pannóniai rétegek D-i irányban kivastagodnak. Az alsópannóniaiban is aktív szerkezeti mozgások ismerhetők fel a szelvény mentén. 39
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 2 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (aljzat felszíne: lila, miocén tető: narancs, alsó felső-pannóniai határa: sárga, vetők: piros) Az SB 2 szelvény D-i irányú folytatása az Sb 3 (16. ábra). A kainozoos képződmények aljzatát alkotó variszkuszi közepesen metamorf fokú képződmények felszíne D-i irányban elmélyül. Csupán kisebb elvetési magasságú tektonikai elem azonosítható a szelvény ezen szakaszán. A felette lévő kis vastagságú miocén összlet lepelként borítja az idősebb kőzeteket. Az alsó-pannóniai összlet felszínét fúrási adatok hiányában a szeizmikus kép alapján azonosítottuk. 40
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú SB 3 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (aljzat felszíne: lila, miocén tető: narancs, alsó felső-pannóniai határa: sárga, vetők: piros) A vizsgálati terület keleti részét mutatja be az MV 2 jelű szelvény (17. ábra). A terület földtani felépítése jelentősen különbözik az előzőektől. Az aljzatot mezozoos kőzetek alkotják. A bemutatott szelvényszakasz északi részén valószínűsíthető miocén képződmény. A pannóniai üledékek azonosítása a szeizmikus mérési paraméterek miatt nem lehetséges. (Az alsó-pannóniai képződmények ~40-méterre vannak a felszíntől a környező sekély fúrások alapján.) 41
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 17. ábra. Az ÉÉNy DDK-i irányultságú MV 2 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (aljzat felszíne: lila, miocén tető: narancs, alsó felső-pannóniai határa: sárga, vetők: piros) 1.2.2.3. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát (formációkat) tárgyaljuk. A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. 2010 térképére (12. ábra), és a terület földtanát tárgyaló korábbi szakirodalomra támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. Mivel a vizsgálati terület a prekainozoos képződmények tekintetében két eltérő földtani környezetben található (az ÉNy-i medencerész az alapvetően variszkuszi ópaleozoos metamorf képződményekkel jellemzett Mecseki-egység területén, míg a DK-i medencerész a zömében mezozoos karbonátokkal jellemzett Villány Bihari-egység területén), így a képződmények ismertetését is eszerint bontva tárgyaljuk. A Mecseki-egység aljzatát a vizsgálati terület ÉNy-i részén a Baksai Komplexumba tartozó variszkuszi, közepes metamorfózist szenvedett képződmények (gneisz, csillámpala, márvány) építik fel (12. ábra, 21-es képződmény) (FÜLÖP 1994, SZEDERKÉNYI 1998), amelyet a vizsgálati területen a Té 1 jelű fúrás tárt fel 154 190 m mélységben, illetve az 5 km-es 42
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kiterjesztett körzetben a XII-es szerkezetkutató fúrás 1124,7 1172 m mélységben. Ugyancsak itt, a vizsgálati terület legészaknyugatibb részén, Szigetvár környékén a Mecsekalja vonaltól É-ra az Ófalui Fillit Formációba tartozó ópaleozoos kisfokú metamorf zöld vöröses színű, enyhén gyűrt, kvarcerekkel átjárt szericites fillit és kloritpala található (12. ábra, 20-as képződmény), amelyeket a Szi 1 jelű fúrás tárt fel 617 651 m mélységben (KŐRÖSSY 1989). Az ÉNyi-i területrész Baksai Komplexumba tartozó metamorf képződményeire egy ÉNy DKi csapású tengely mentén egy 3 5 km széles sávban nagy vastagságú felső-karbon szárazföldi törmelékes összlet települ (12. ábra, 19-es képződmény). A Tésenyi Formációba tartozó szürke, ciklusos felépítésű, konglomerátum homokkő aleurolit rétegcsoportokból felépülő, szárazföldi kifejlődésű intramontán molassz (JÁMBOR 1998) képződményeket a vizsgálati területen a Té 7 és Bg 1 fúrások tárták fel 147,8 162,3 m, illetve 248 1352 m közötti mélységben. A vizsgálati terület két érdemi medencerészét elválasztó keskeny sávban található az ugyancsak Mecseki-egységhez tartozó alsó-perm Korpádi Homokkő Formáció (12. ábra, 18- as képződmény). A permi szárazföldi törmelékes összletet polimikt konglomerátum homokkő aleurolit ciklusokból felépülő, túlnyomórészt vörös színű törmelékes képződmények jellemzik. A vizsgálati terület DK-i medencerészén az aljzatot a Villány Bihari-egység mezozoos karbonátjai építik fel. A részterület É-i felén a felszínhez közel középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények (12. ábra, 13-as képződménycsoport) található. A Villányi-hegység pikkelyeiben a középső-triászt túlnyomó részben sekélytengeri karbonátok alkotják (Csukmai Dolomit, Templomhegyi Dolomit). A Csukmai Dolomit feküjében mélyebb vízi fáciesű mészkőösszlet (Lapisi és Zuhányai Mészkő), a Templomhegyi Dolomit fedőjében néhányszor tíz méter vastag felső-triász szárazföldi sziliciklasztos összlet települ (Mészhegyi Formáció). A Lapisi és a Zuhányai Mészkő összvastagsága 300 m-re, a Csukmai és a Templomhegyi Dolomit összvastagsága 350 m-re tehető (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER, TÖRÖK 1993a, b, c, d). A triász rétegsort a vizsgálati területen a Bi 1 jelű fúrás (282,8 500 m), a Drávaszabolcs K 7 jelű fúrás (786 834,8 m) és a V 2 jelű fúrás (329,6 581,5 m) tárta fel. A DK-i medencerészen az aljzattérképen keskeny ÉK DNy-i csapású pásztaként jelennek meg a triászra jelentős üledékhézaggal települő jura sekélytengeri kondenzált pelágikus mészkő-előfordulások (12. ábra, 11-es képződmény). A Villányi-hegység pikkelyeiben az üledékhézagokkal tagolt jura pelágikus mészkőösszletet néhány méter vastag alsó-jura kavicsos mészkő (Somssichhegyi Mészkő) és középső-jura pelágikus kondenzált mészkő (Villányi Mészkő), valamint a mintegy 300 m vastagságot is elérő felső-jura vastagpados pados pelágikus mészkő (Szársomlyói Mészkő) alkotja (TÖRÖK 2012, VÖRÖS 2012a, b). A jura mészkőösszletet a fölötte települő alsó-kréta Nagyharsányi Mészkő felé eróziós diszkordancia-felszín különíti el. A jura képződményeket a vizsgálati területen a V 2 és V 7 fúrások tárták fel sekély mélységben. A területrész szélesen elterjedt kréta képződménye a jura pelágikus mészkőösszletre eróziós diszkordanciával települő alsó-kréta vastagpados, ciklusos felépítésű, sekélytengeri, urgon/platform fáciesű biogén mészkő (Nagyharsányi Mészkő Formáció, 12. ábra, 5-ös képződmény). A nagy vastagságú képződményt a vizsgálati területen a Be 1 fúrás (0 850 m), az L 2 (350 2000 m), és a Szigetvár K 23 fúrás (749 800 m) tárta fel. É-on a Mohácsi süllyedék területén a Nagyharsányi Mészkő rétegtani fedője, a Bissei Márga Formáció (12. ábra, 4-es képződmény) (CSÁSZÁR 1996, 1998, 2005). A képződményt legteljesebben a Bóly B 1 jelű fúrás tárta fel 828,8 1211,1 m mélységben. 43
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.2.2.4. A terület kainozoos képződményei A vizsgálati terület fedőhegységi képződményeit főként a terület medenceanalízis kutatási eredményei (JUHÁSZ et al. 1997, GYALOG et al. 2003, HORVÁTH et al. 2013), földtani térképezési adatai (CHIKÁN et al. 1984, MARSI, HEĆIMOVIĆ 2010), valamint a MFGI korrelált fúrási adatai és víztest-szelvényadai alapján jellemezzük. A fedőhegységi képződmények jellemző felépítése és térbeli elhelyezkedése a 18. ábra szerinti nyomvonalak mentén szerkesztett szelvények (CHIKÁN et al. 2007; 19. ábra, 20. ábra, 21. ábra), és a fedőhegységi képződmények feküszintjei alapján értékelhető. A terület kainozoos képződményei 3 fő egységbe sorolhatók. Paleogén képződmények a vizsgálati területen nem ismertek. A terület legidősebb prepannóniai képződményei az ÉNy-i medencerészben az aljzat meredeken lejtő oldalán települő, és lejtő lába felé jelentősen kivastagodó Lajtai Mészkő Formáció Pécsszabolcsi Tagozata, illetve a DK-i medencerészben a kréta aljzatra települő Tinnyei Formáció. A legvastagabb kainozoos összletet az egész területen települő pannóniai képződmények alkotják. A fedőhegységi üledékek záró szakaszát a különböző genetikájú pliocén és negyedidőszaki terresztrikus képződmények képviselik. 18. ábra. A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala Középső-miocén badeni-szarmata képződmények A délkelet-dunántúli Pannon-medencefejlődés szinrift fázisában fellépő oldaleltolódások nyomán a mai mecseki terület déli oldalán pull-apart medencék nyíltak. Az egyre mélyülő és szélesedő üledékgyűjtőkben a szárazföldi és sekélytengeri képződmények mellett már mélyebb tengeri fáciesek is megjelentek, a tágabb terület szigettengeri környezetté formálódott (JUHÁSZ et al. 2007). A badeni korszak végére a változatos üledékképződési térszínen fogazódtak össze a folyóvízi (Szászvári Formáció), a deltafront, partszegélyi és sekélytengeri (Budafai Formáció), valamint a neritikus (Tekeresi Slír, Szilágyi Agyagmárga) képződmé- 44
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány nyek (KONRÁD et al. 2010, CHIKÁN et al. 1984). Ezt a változatos rétegsor a vizsgálati területen nem tárták fel kutatófúrások. Az ÉNy-i területrész paleozoos alaphegységi képződményeire a medence mélyülésével növekvő vastagságban diszkordánsan települnek a Lajtai Mészkő Formáció Pécsszabolcsi Tagozatának konglomerátum, meszes homokkő-, agyagmárga- és mészkőrétegei (19. ábra). Ez a sekélytengeri, zátony fáciesű Lihothamniumos, molluszkás mészhomokkő, mészkő rendkívül gazdag, bentosz foraminiferákat tartalmaz, kifejlődése legtöbbször kaviccsal, konglomerátummal indul. A képződményt a terület D-i határának közelében a Se 1 fúrás tárta fel 1861 1932 m mélységben. A DK-i medencerész területén az egyetlen ismert prepannóniai képződmény a kréta medencealjzatra települő szarmata Tinnyei Formáció (21. ábra), amelyet a B 1 jelű fúrás tárt fel közel 80 m-es vastagságban (497,6 570,4 m). A Tinnyei Formációt brakkvízi partszegélyi kifejlődésű magas poroztiású biogén mészkő építi fel, amelyet akár 20 30%-os porozitása tesz kiváló tárolókőzetté. 19. ábra. Az 1. sz. földtani szelvény 45
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20. ábra. A 2. sz. földtani szelvény 21. ábra. A 3. sz. földtani szelvény 46
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22. ábra. Jelmagyarázat a 2. és 3. sz. földtani szelvényekhez Felső-miocén, pliocén (pannóniai) képződmények A Kárpát-medence középső-miocén szinrift fázisát lezáró inverziója (késő-badeni szarmata) után, a medence késő-miocén posztrift fázisában kialakult termális süllyedésének következtében, jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó jött létre (Pannon-tó). A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkság deltafront deltalejtő medence fáciesegyüttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al. 1999). A jellemző fáciesátmentek és azok jellegzetes egymásra épülése a vizsgálati területen is megtalálható, főként annak ÉNy-i részmedencéjében. A Pannon-tó diszkordánsan települő üledékei a vizsgálati területen általában közvetlenül a medencealjzatra, lokálisan a prepannóniai miocén összletre települnek. A rétegsort felfelé történő fokozatos térszín-kiegyenlítődés jellemzi. 47
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A pannóniai képződmények összvastagsága az ÉNyi-területen 1000 m körüli, a K-i területen azonban mindössze néhányszáz méter (23. ábra; 4. melléklet, 5. melléklet) 23. ábra. A pannóniai képződmények talptérképe (HORVÁTH et al. 2013) A Dráva-medencében a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják (Peremartoni Formációcsoport). A vizsgálati terület neogén süllyedékébe NyÉNy felől érkező törmelékes üledék deltalejtő fáciesei a peremeken vékonyabb, a medence területen vastagabb rétegsorral jellemezhetők. A néhány fokos lejtésű medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott üledékek (Algyői Formáció) képződésében fontos szerepet játszottak a zagyárak, amelyek mobilizálódása során homokok kerültek a mélyebb medencerészekbe (Szolnoki Formáció), amelyek jó tároló kapacitással rendelkeznek. A vizsgálati területen az Endrődi Márga nem ismert, a legidősebb pannóniai képződmény a Szolnoki Formáció, amely csupán az ÉNy-i medencerész peremlejtőjéről ismert mintegy 2 300 m vastagságban, illetve az ennek rétegtani fedőjében települő Algyői Formáció (19. ábra), amelyeket a vizsgálati területe határának közelében mélyült Se 1 jelű fúrás tárt fel 1075-1861 m mélységben. A DK-i medencerészben az alsópannóniait a sekély szublitorális fáciesű agyagmárgás aleurit, mészmárga kifejlődésű Csákvári és Száki Agyagmárga Formációk képviselik (20. ábra, 21. ábra). Ezek legnagyobb vastagságukat a Bólyi-medencében érik el, ahol a B 1. jelű fúrás a Csákvári Formációt 118 446 m között tárta fel. A felső-pannóniai üledékes összlet (a klasszikus értelemben vett Dunántúli Formációcsoport képződményei) a medenceperemek mentén partközeli környezetben rakódott le deltafront, deltasíkság és alluviális síksági képződési környezetekben. A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékek a vizsgálati terület legmélyebb medencerészein max. néhányszáz méter vastag lignitcsíkos, finom- és 48
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány középszemcsés homokot, valamint agyag rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők (Somlói, valamint az ezekkel ekvivalens Újfalui Formáció) (24. ábra). A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, és azokban képződött övzátonyként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj-szintekkel, valamint lignitrétegekkel. A homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő. 24. ábra. Az Újfalui Formáció talptérképe (HORVÁTH et al. 2013) Ezek a képződmények az ÉNy-i részmedencében a Zagyvai Formációval fogazódnak össze, amely a progradáló delták hátterében, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetben rakódott le. A formáció szürke színű, aleurit agyagmárga homokkő sűrű váltakozásából áll, de előfordulnak tarkaagyag-, illetve lignit-közbetelepülések is. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. Mivel a hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében az 17. táblázat és 18. táblázat foglalja össze a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 49
Peremartoni Fcs. Dunántúli Fcs. Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 17. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk. 1996 alapján) Fcs.-beosztás Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei) pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai) 18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Pl2 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) pannóniai (s. l.) felső-pannóniai (Pa2) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Pl pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) M3 miocén M szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M1 szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M1 akvitániai középsőmiocén alsó-miocén 50
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Plio pleisztocén, holocén (posztpannóniai) képződmények A mecsek villányi térség késő-miocén kiemelkedését követően a pliocéntől differenciálódott a vizsgált terület terresztrikus üledékképződése. Amíg a Dráva-medencében közel folyamatos folyóvízi üledékképződés folyt, addig a mecsek villányi előtérben diszkordáns szakaszokkal tagolt, nem vízi környezetben keletkezett terresztrikus üledékek a jellemzőek. A Mecsekben és a Villányi-hegység előterében és a dombsági területeken a pannóniai fekün változó mértékű diszkordanciával települnek a Tengelici Vörösagyag Formáció uralkodóan reziduális, eluviális, részben deluviális genetikájú dominánsan agyagból (nem ritkán vörösagyagból) álló képződményei, melyeket a medence felé heteropikusan folyóvízi üledék helyettesít. A Tengelici Vörösagyag Formáció leggyakoribb fedője itt a (Paksi Lösz Formáció) néhányszor 10 m vastag, lösz- és paleotalaj rétegsora, illetve ezek áthalmozott képződményei. Meg kell említeni a löszformáció áttelepítéséből származó felső-pleisztocén holocén, gazdag vékonyhéjú molluszka-faunával jellemzett lejtőüledéket, ami a Dráva-völgy és a Dunántúli-dombság felszínének jellemző határképződménye. 51
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016. januárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: löszben, homokos löszben, ártéri infúziós löszben, egyéb homokos löszös üledékekben, valamint folyóvízi homokos kavicsos képződményekben alakultak ki. Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek. Az eolikus képződmények leginkább a terület K-i, középső-é-i, illetve ÉNy-i területrészein, míg a folyóvízi képződmények főként a vizsgált terület D-i, DK-i, illetve a Sumony Tengeri közötti területrészeken alkotják a talajvíztartót. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek Az első jelentősebb víztartó összlet, mely vagy közvetlenül a talajvíztartó alatt, vagy a néhány 10 100 méter vastagságú Tengelici Vörösagyag Formáció finomszemcsés üledékei alatt települ, a késő-pannóniai, allúviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegeinek víztartója (Zagyvai és/vagy Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport; medenceperemeken Tihanyi és Somlói Formáció). A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 100 300 métertől kb. 500 800 méterig növekszik a vizsgált terület nyugati részeinek irányában. A Zagyvai és Újfalui, peremi területeken Tihanyi és Somlói Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Az összlet legalsó, homokosabb deltafront üledékei már 30 ºC-nál melegebb vizet, azaz hévizet is szolgáltathatnak különösen a Dráva-medence irányában. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen széles tartományban változik. Többnyire alacsony (300 1500 mg/l) TDS-ű, leginkább CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, a mélységgel növekedve, néhány esetben NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek vannak jelen. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Meg kell jegyezni, hogy a felső-pannóniai víztartó összlet legfelső, 30 50 méternél sekélyebb részein Pellérd térségében találkozhatunk extrém magas, 52
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány néhány tízezer mg/l-es oldottanyag-tartalmakkal, azonban ezek a jelentős szulfáttartalom miatt fordulnak elő (szulfátos vizek), mely egyértelműen antropogén szennyezés következménye (uránérc bányászat zagytározói). Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati terület K-i és D-i részein ÉNy É-i irányból DK D felé történő áramlással számolhatunk. A vizsgált terület Ny-i és ÉNy-i területrészein ugyanakkor Ny ÉNy felé történő áramlás az uralkodó. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati terület ÉNy-i részein a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Szolnoki és Algyői Formációk), míg a DK-i részeken a Csákvári és Száki Agyagmárga Formációk képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Vastagságuk erősen redukált, maximum 200 300 méteres vastagságban jelennek meg a vizsgált területen; egyedül az Algyői Formáció jelenik meg nagyobb vastagságban (kb. 800 m) az ÉNy-i részeken. Az összleten belül, kisebb vastagságban kifejlődött összlet esetén, jelentősebb vastagságú turbidites összlet (Szolnoki Formáció) nem jelenik meg, ugyanakkor a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok-rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni. A Szolnoki Formáció az ÉNy-i területrészeken jelenhet meg. A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében az alsó-pannóniai képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadói jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt. Vízkémiai elemzés az alsó-pannóniai összletből öt áll rendelkezésre az 5 km-es körzeten belül: Siklósról, Nagynyárádról, Bárról és Szentlőrincről. Az elemzése alacsony TDS-t mutatnak (500 1000 mg/l körüli). A siklósi és nagynyárádi, kis mélységből származó minták CaMgHCO 3 -os, illetve CaMgNaHCO 3 -os kémiai jellegű, míg a másik három NaHCO 3 -os. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Tinnyei, illetve Lajtai Mészkő Formáció). A jellemzést a kettős porozitású rendszereknél tesszük meg. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a paleozoos metamorfitok bontott zónáiban, felső-karbon és perm homokkövekben, mezozoos karbonátok karsztosodott zónáiban, a lithothamniumos mészkőben (Lajtai Mészkő Formáció), a kora-pannóniai rétegsor alsó részein található homokos homokköves, mészmárgás rétegeiben (báziskonglomerátumban), alsó-pannóniai homokkövekben (Szolnoki Formáció, illetve az Algyői Formáció homokköves betelepülései), valamint 53
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés a felső-pannóniai rétegsor homokköves rétegeiben. A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) és a prepannóniai miocén rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő és Tinnyei Formációk). Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal. A prapannóniai miocén képződményekből vízminták csak a terület 5 km-es körzetéből származnak, többnyire a Tinnyei Formációból. Az itt tárolt vizeket mintegy 900 méteres mélységig tártak fel. A karbonátos képződményben tárolt vizek jellemzően 500 1500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek, melyhez mintegy 30 méteres mélységig rendszerint CaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os kémiai jelleg párosul. A legmélyebbről (590 910 m) származó vízminták NaHCO 3 -os kémiai jellegűek és 930 1220 mg/l TDS-sel rendelkeznek. Fentiek jól jelzik, hogy a területen e képződmények jó kapcsolatban állnak az aljzati víztartókkal. A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek. 1.3.1.1.5. Regionális vízzáró egységek Az Újfalui/Somlói Formáció és a prekainozoos aljzat között több alsó-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Az Algyői, Csákvári és Száki Agyagmárga Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, hiszen a területen egyenként minimum 250 300 méter, míg az Algyői Formáció akár 800 méteres vastagságot is elérhet ÉNy-on. A vízkémiai jellemzést lásd a lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységet a területen, de inkább az 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A D-i, DK-i területrészeken a Nagyharsányi Mészkő Formáció, ettől ÉNy-i irányban az ÉK-i területrészen középső-triász sekélytengeri képződmények (Csukmai, Templomhegyi Dolomit Formáció) alkotják az aljzatot. A középső területen alsó-triász sziliciklasztos képződmények és permi szárazföldi törmelékes képződmények (Korpádi Homokkő Formáció) jelenik meg. Kb. a Szilvás Hegyszentmárton vonaltól nyugatra már paleozoos képződmények (Tésenyi Formáció, Ófalui Fillit Formációk, Baksai Komplexum) alkotják az aljzatot. Az aljzat többnyire 100 500 mbf mélységben helyezkedik el, de a középső területeken akár 0 mbf, vagy az ÉNy-i területrészeken 1500 mbf mélységbe is süllyedhet. A vizsgálati terület DK-i részein az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a Villány Bihari-egység középső-triász alsó-kréta platform és medence fáciesű karbonátos képződményeiben találjuk ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak 54
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány voltak kitéve. Az ÉNy-i területrészeken ugyanakkor a Mecseki-egység metamorf és szárazföldi törmelékes képződményei repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké. Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl. geotermikus, szén-dioxid (CO 2 )-tárolási szempontból. Másrészt a repedezett metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoárrészekkel. Az aljzatban tárolt vizek kémiai jellege összességében széles tartományban változik, míg a TDS többnyire 500 950 mg/l között alakul. A kréta képződményekben tárolt vizek mintegy 400 méteres mélységig kb. 860 900 mg/l TDS-sel és CaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. Szigetvár térségében a kb. 750 méternél mélyebbről származó vizeket magasabb, 2280 2890 mg/l TDS és NaClHCO 3 -os kémiai jelleg jellemzi. A jura mészkövekben előforduló vizek 450 910 mg/l TDS-sel és CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, illetve CaMgNaHCO 3 -os kémiai jelleggel, Bóly térségében inkább NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. A triász képződményekre szintén az alacsony, kb. 590 100 mg/l-es összes oldottanyag-tartalom és a MgCaHCO 3 -os, illetve MgCaNaHCO 3 -os kémiai jelleg a jellemző. Néhány esetben NaHCO 3 -os kémiai jelleggel is találkozhatunk, illetve ritkán magasabb szulfáttartalmat is megfigyelhetünk. Perm és karbon képződményből 1 1 vízminta áll rendelkezésre az 5 km-es határ pereméről, melyekben 760, illetve 800 mg/l TDS és NaMgHCO 3 -os és CaMgHCO 3 -os kémiai jelleg figyelhető meg. Az 5 km-es környezeten belül paleozoos képződményből Bicsérd Aranyosgadány Szentlőrinc térségéből áll rendelkezésre 4 db vízminta. Előbbi két településen a két vízminta alacsonyabb (570 és 840 mg/l) TDS-t, illetve CaMgHCO 3 -os és NaCaMgClHCO 3 -os kémiai jelleget mutat. Szentlőrinc térségéből származó 2 db vízminta 5160 5210 mg/l-es TDS-sel és NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkezik. Az alacsony TDS-ek a víztartókban zajló intenzív áramlásokra utalnak. A kb. 3000 5000 mg/l-es TDS-ek már kissé elzártabb víztartókat jelentenek. Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. 55
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5 10%- ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, melyek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉÉNy, ÉNy-ias irányból számíthatunk DK-i irányba, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100 200 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az aljzati képződmények utánpótlódása a Mecsek és a Villány irányából történik. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére. Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. 56
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt a peremek felől ÉÉNy, ÉNy felől DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Harkány, Szigetvár, Patapoklosi, Sellye, Székelyszabar), gyógyászati- (Harkány, Mohács, Siklós, Szigetvár), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Drávaszabolcs vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016. januárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely képet nyújthat az általános vízösszetételről, a szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti, 50 méternél sekélyebb) vízadók vizeinek összes oldottanyagtartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 550 1200 mg/l (medián körülbelül 750 mg/l), a klorid-ion tartalom 10 80 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 350 650 mg/l között változik 480 mg/l körüli medián érték mellett. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) kimutatta, hogy az sp.3.3.1 (Feketevíz-vízgyűjtő) víztest állapota gyenge a Pécs Tortyogó vízbázis miatt, ahol a vízbázis megfigyelőkútjaiban mért települési és mezőgazdasági eredetű nitrát és ammónium-koncentráció mennyisége túllépte a küszöbértéket. A k.3.1 (Villányi-hegység-karszt) víztest a VGT2 alapján minősíthető jó, de gyenge kockázata kémiai állapotúnak, mivel a Diósviszló Vízbázis, a Vokányi Vízbázis és Kisharsányi Vízbázis esetében a nitrátkoncentráció elérte az ökológiai nitrát küszöbérték (25 mg/l) 75%-át. A gyenge és a jó, de gyenge kockázata minősítéseket alátámasztják a 57
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálati területen lévő szennyezett kutak adatai is, melyekben az összes oldottanyagtartalom helyenként elérheti a 20 300 mg/l-t, a kalcium 1400 mg/l-t, a klorid 2150 mg/l-t, a hidrogén-karbonát 1800 mg/l-t, a nitrát a 900 mg/l-t, a szulfát akár a 12 700 mg/l értéket is. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (25. ábra) a szennyezett kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 25. ábra. A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a szennyezett kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződményekben tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, ritkábban NaCaMgHCO 3 -os, elvétve NaHCO 3 -os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 450 750 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10 100 mg/l Na +, 50 100 mg/l Ca 2+, 20 40 mg/l Mg 2+ és 400 600 mg/l HCO 3. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 300 méterig) tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyagtartalma jellemzően 300 1500 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10 300 mg/l Na +, 10 150 mg/l Ca 2+, 5 150 mg/l Mg 2+ és 150 800 mg/l HCO 3. Bicsérd, Kővágószőlős, Pécs, és Pellérd környékén a felső-pannóniai képződmények felszín közeli (10 120 méteres mélységközből származó) vizek kémiai jellege CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os, ritkábban CaMgNaHCO 3 SO 4 -os, CaMgHCO 3 SO 4 Cl-os. E vizek összes oldottanyag-tartalma körülbelül 400 1600 mg/l közötti, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10 120 mg/l Na+, 20 300 mg/l, 50 250 mg/l Ca 2+, 10 100 mg/l Mg 2+, 20 300 mg/l Cl és 100 600 mg/l HCO 3. A pellérdi zagytározók környékén lévő sekély (50 méternél sekélyebb) kutakban előfordulhatnak igen nagy összes oldottanyag-tartalmú (10 500 20 500 mg/l) vizek is, melyek antropogén 58
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szennyezésre utalnak, melyet alátámaszt, hogy a VGT2 jelentésben szereplő Pécs-Tortyogó nevű vízbázis szulfáttartalma meghaladta a küszöbértéket, vagyis a 250 mg/l értéket. A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül 300 900 méteres mélységköz) tárolt vizek NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 700 2500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A szentlőrinci kutak 300 450 méteres mélységközből származó vizei NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek, körülbelül 800 1000 mg/l TDS, 250 300 mg/l Na +, 100 250 mg/l Cl és 400 500 mg/l HCO 3 tartalom mellett. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 100 800 mg/l Na +, 10 700 mg/l Cl és 350 1100 mg/l HCO 3. A rendelkezésre álló adatok alapján a felsőpannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását a szennyezett kutak adatainak elhagyásával Box Whisker diagramon (26. ábra) ábrázoljuk. 26. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával); Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizekről mindössze 5 vízminta adatai állnak rendelkezésünkre, mely a bizonytalanságot nagymértékben növeli. A rendelkezésre álló adatok alapján, a TDS jellemzően 500 1000 mg/l körüli, de fontos megjegyeznünk, hogy adataink a felszín alatti 50 450 méteres mélységközből származnak. Az itt tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaHCO 3 -os jellegűek. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 10 220 mg/l Na +, 10 80 mg/l Ca 2+, 10 50 mg/l Mg 2+ és 400 650 mg/l HCO 3. A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek vizeiről a vizsgált területen belül csak pécsi, himesházai, romonyai, szederkényi és turonyi kutak adatai nyújtanak információt. Az összes oldottanyag-tartalom jellemzően 500 1500 mg/l között változik. A vizek kémiai jellege (a felszíntől számított 300 méteres mélységig) jellemzően CaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os, a mélyebbről származó (felszín alatti 500 600 méter) himesházai kút vize NaHCO 3 -os kémiai jellegű. A főbb jellemző alkotók a 59
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés következő tartományokban változnak, körülbelül 20 420 mg/l Na +, 10 200 mg/l Ca 2+, 10 100 mg/l Mg 2+, 10 600 mg/l SO 2 4 és 350 900 mg/l HCO 3. A pretecier aljzatban tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 500 950 mg/l között változik. A felszín alatti 400 méteres mélységnél sekélyebb vízadók vizei jellemzően CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os kémiai jellegű, ahol a TDS 300 1000 mg/l körüli, 10 250 mg/l Na +, 10 150 mg/l Ca 2+, 10 80 mg/l Mg 2+ és 150 700 mg/l HCO 3 tartalom mellett. Bicsérd, Harkány, Kistapolca és Kővágószőlős környékén 200 méteres mélységig előfordulnak NaHCO 3 Cl-os vizek is, a mélység felé csökkenő, 400 900 mg/l-es összes oldottanyag és 100 150 mg/l Cl -tartalommal. Pécs környékén (Bakonya, Kővágószőlős, Szederkény) is megjelennek a szulfátos vizek (CaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaMgHCO 3 SO 4 Cl-os jelleggel), 300 1200 mg/l TDS mellett, ahol a SO 2 4 100 400 mg/l körüli. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20 180 mg/l Na +, 20 140 mg/l Ca 2+, 10 90 mg/l Mg 2+ és 100 550 mg/l HCO 3. A felszín alatti 700 800 méteres mélységközből származó szigetvári kutak vizei NaHCO 3 Cl-os jellegűek, ahol a TDS 2300 2900 mg/l, körülbelül 850 900 mg/l Na +, 730 760 mg/l Cl és 900 1000 mg/l HCO 3 tartalom mellett. Az 1200 1800 méteres mélységközből Bóly és Szentlőrinc térségéből származó vízminták adatai álltak rendelkezésünkre. A bólyi (jura mészkőben mélyült) kutak vizei CaNaMgHCO 3 - os, NaHCO 3 -os és CaNaMgHCO 3 Cl-os jellegűek, ahol a TDS 450 600 mg/l, a Na + 70 90 mg/l, a Ca 2+ 20 40 mg/l, a Mg 2+ 10 20 mg/l, a HCO 3 300 400 mg/l, a Cl 30 80 mg/l között változik. A szentlőrinci (paleozoos képződményben létesített) kutak vizei nagyobb összes oldottanyag-tartalmúak (5100 5200 mg/l) és NaHCO 3 Cl-os jellegűek, ahol a Na + 1640 1660 mg/l, a Cl 1470 1490 mg/l, a HCO 3 1900 2000 mg/l közötti. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a MgCaHCO 3, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os és CaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaMgHCO 3 SO 4 -os, NaSO 4 HCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A 27. ábra az összes oldottanyag- és a kloridtartalom felszíntől számított körülbelül 1100 1200 méteres mélységközig folyamatos növekedését mutatja, mely után az 1200 1500 méteres mélységközben csökkenő, az 1600 1700 méteres mélységközben ismét növekvő tendenciát jelez. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 60
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 61
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009. december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült, amely kiegészült bizonyos részeket érintve a felülvizsgálat (VGT2) 2015-ös eredményeivel. A VGT2 2015. december 22-ével készült el, jelen vizsgálat összeállításakor a VGT2 még nem került a Kormány elé elfogadásra, így jogszabály szerint továbbra is a VGT1 van érvényben. Ki kell hangsúlyozni, hogy ebben az átmeneti időben a víztestek lehatárolásának, állapotértékelésének és a vonatkozó intézkedéseknek a változásai még nem jelennek meg. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A terület nagy része a Dráva részvízgyűjtő egységet, nyugaton kisebb mértékben a Duna egységet érinti. Területén összesen 2 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; a Fekete-víz (3 3), és az Alsó-Duna jobb part (1 15). E mellett a Kapos (1 12) vízgyűjtő is érintett minimális területtel az 5 km-es körzet északi határán. A területre és 5 km-es körzetére 23, illetve további 28 dombvidéki és síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (19. táblázat). A terület és környezete két mesterséges és egy természetes állóvíz víztestet érint; ezek részben halastavak, illetve halászatra használt tó. Részletes leírást a 20. táblázat tartalmaz. A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 35 tározó, 1 bányató, és 6 holtág. A tározók nagy része medertározó. A vizsgálati terület és környezetének déli Dráva-menti része árvízi elöntési (1% valószínűségű) terület. Ugyanezen területen árvízvédelmi fővédvonal húzódik. A terület déli részén kisebb foltokban mérsékelten belvízzel veszélyeztetett területek találhatóak. A vizsgálati terület környezetében számos keresztműtárgy van. 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Almás-patak alsó AEP262 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Almás-patak felső AEP263 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 *Borza-patak AEP346 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 *Bükkösdi-árapasztó AEP361 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Bükkösdi-víz AEP362 dombvidéki, meszes, módosított 3 3 *Dráva alsó AEP438 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Egerszegi-csatorna AEP453 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Fekete-víz AEP478 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 *Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai AEP523 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 *Hegyadó-patak AEP571 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Hegyadó-patak felső és Ócsárdi-patak AEP570 dombvidéki, meszes, természetes 3 3 *Ilocskai-árok (Lapáncsai-árok) AEP613 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 *Karasica AEP636 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 *Körcsönye-csatorna AEP716 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Mároki-vízfolyás AEP782 dombvidéki, meszes, természetes 1 15 *Okor-Bükkösdi-víz AEP852 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Okorköz-csatorna és mellékvízfolyásai AEP840 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Pécsi-víz alsó AEP876 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 *Pécsi-víz középső AEP875 dombvidéki, meszes, módosított 3 3 *Peterd Szemelyi-vízfolyás AEP991 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 62
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Régi-Fekete-víz AEP914 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 *Vályogvető-árok AEQ095 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 *Villány Pogányi vízfolyás és mellékvízfolyásai AEQ116 dombvidéki, meszes, természetes 1 15 Aszai-árok AEP285 dombvidéki, meszes, természetes 3 3 Belsőréti-patak AEP314 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Bicsérdi-vízfolyás AEP327 dombvidéki, meszes, természetes 3 3 Bükkösdi-víz és mellékvízfolyásai AEP363 hegyvidéki, meszes, természetes 3 3 Csele-patak és mellékvízfolyásai AEP383 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Duna Bajától délre AEP445 síkvidéki, meszes, természetes 1 16 Egyesült-Gyöngyös AEP457 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 Gyöngyös (főág) alsó AEP543 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 Gyöngyös (főág) és mellékvízfolyásai AEP544 dombvidéki, meszes, módosított 3 3 Gyöngyös (főág) felső AEP542 dombvidéki, meszes, természetes 3 3 Gyöngyös (Keleti ág) AEP545 dombvidéki, meszes, természetes 3 3 Gyöngyös (Nyugati ág) alsó AEP547 síkvidéki, meszes, módosított 3 3 Hásságy Ellendi-vízfolyás AEP469 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Hosszúhetény Hirdi-vízfolyás alsó AEP600 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Karapancsai-főcsatorna AEP635 síkvidéki, meszes, mesterséges 1 16 Karasica és mellékvízfolyásai AEP637 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Korcsina-főcsatorna és mellékvízfolyásai AEP705 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 Kölkedi-főcsatorna AEP715 síkvidéki, meszes, mesterséges 1 15 Lánycsók-patak és mellékvízfolyásai AEP745 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Pécsi-víz és mellékvízfolyásai AEP877 dombvidéki, meszes, módosított 3 3 Sándor-árok AEP935 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 Sellyei-Gürü-csatorna AEP956 síkvidéki, meszes, természetes 3 3 Szilágy-Berkesdi-vízfolyás AEQ011 dombvidéki, meszes, természetes 1 15 Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó AEQ098 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Vasas-Belvárdi vízfolyás felső AEQ099 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Véménd Bári-vízfolyás AEQ103 dombvidéki, meszes, módosított 1 15 Villány Pogányi vízfolyás AEQ115 dombvidéki, meszes, természetes 1 15 Vizslaki-főcsatorna és mellékvízfolyásai AEQ121 síkvidéki, meszes, mesterséges 1 15 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 20. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Pellérdi halastavak AIH006 síkvidéki, meszes, időszakos, sekély, nyílt vízfelületű 3 3 *Sumonyi halastórendszer AIH024 síkvidéki, meszes, időszakos, sekély, nyílt vízfelületű 3 3 Belső-Béda holtág AIH050 síkvidéki, meszes, állandó, sekély, nyílt vízfelületű 1 15 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 28. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket. 63
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Feketevíz-vízgyűjtő (sp.3.3.1, p.3.3.1), a Dráva-völgy Barcs alatt (sp.3.3.2, p.3.3.2), a Karasica-vízgyűjtő (sp.1.11.1, p.1.11.1), és a Szekszárd Bátai- és Kölkedi-öblözet (sp.1.11.2, p.1.11.2). A terület 5 km-es körzetét további 30 C-nál hidegebb vizet adó hegyvidéki, illetve porózus egységek érintik, ezek a Mecsek (sh.1.12, h.1.12), a Villányi-hegység (sh.3.1, h.3.1) és a Duna Tisza köze Duna-völgy déli rész (sp.1.15.2, p.1.15.2) íztestek (29. ábra, 35. ábra). A Duna Tisza köze Duna-völgy déli rész víztestcsoport csak csekély mértékben érintett, így részletes ismertetésére nem térünk ki. 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó a Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) víztest, amelynek nagy egysége a terület nyugati részén, míg 2 kisebb elszigetelt egysége keleten érintett (36. ábra). A terület alatt húzódik a Mecseki termálkarszt (kt.1.8) egy blokkja, a Villányi-hegység - karszt (k.3.1); a Harkány és környezete termálkarszt (kt.3.1) és a Dél-Baranya, Bácska termálkarszt (kt.1.9); víztermelés szempontjából érintett további egységek még a Mohácsirögök (k.1.9) és Mecsek - karszt (k.1.8) egységek (36. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 21. táblázat ismerteti. 64
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29. ábra: A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Szekszárd Bátai- és Kölkedi-öblözet sp.1.11.2 *Karasica-vízgyűjtő sp.1.11.1 Duna Tisza köze - Duna-völgy déli rész sekély porózus sp.1.15.2 *Fekete-víz-vízgyűjtő sp.3.3.1 *Dráva-völgy Barcs alatt sp.3.3.2 Villányi-hegység sh.3.1 sekély hegyvidéki Mecsek sh.1.12 *Szekszárd Bátai- és Kölkedi-öblözet p.1.11.2 *Karasica-vízgyűjtő p.1.11.1 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész porózus p.1.15.2 *Fekete-víz - vízgyűjtő p.3.3.1 *Dráva-völgy Barcs alatt p.3.3.2 Villányi-hegység h.3.1 hegyvidéki Mecsek h.1.12 *Délnyugat-Dunántúl porózus termál pt.3.1 Mohácsi-rögök k.1.9 *Villányi-hegység - karszt karszt k.3.1 *Mecsek - karszt k.1.8 *Mecseki termálkarszt kt.1.8 *Harkány és környezete termálkarszt termálkarszt kt.3.1 *Dél-Baranya, Bácska termálkarszt kt.1.9 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 65
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.4.2. A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1.4.2.1. Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. Egyéb célból (halastavi, öntözési, és rekreációs) 18 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (22. táblázat). 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Almás-patak alsó x Aszai-árok x Belsőréti-patak x Bicsérdi-vízfolyás x Borza-patak x x Bükkösdi-víz és mellékvízfolyásai x x Csele-patak és mellékvízfolyásai x *Dráva alsó x x *Egerszegi-csatorna x Hásságy Ellendi-vízfolyás x *Fekete-víz x *Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai x x Gyöngyös (főág) felső x x x Gyöngyös (főág) és mellékvízfolyásai x x Gyöngyös (Keleti ág) x x Gyöngyös (Nyugati ág) alsó x *Hegyadó-patak felső és Ócsárdipatak x x Karapancsai-főcsatorna x *Karasica x x x Karasica és mellékvízfolyásai x x x *Peterd Szemelyi-vízfolyás x x x Korcsina-főcsatorna és mellékvízfolyásai x x x Lánycsók-patak és mellékvízfolyásai x x *Mároki-vízfolyás x *Okorköz-csatorna és mellékvízfolyásai x x Okor-Bükkösdi-víz x Pécsi-víz és mellékvízfolyásai x Sándor-árok x Szilágy-Berkesdi-vízfolyás x Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó x x x Vasas-Belvárdi vízfolyás felső x x x Véménd Bári-vízfolyás x Villány Pogányi vízfolyás x x *Villány Pogányi vízfolyás és mellékvízfolyásai x x x Almás-patak felső x x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 66
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (23. táblázat, 30. ábra). 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Karasica x *Peterd Szemelyi-vízfolyás x *Villány Pogányi vízfolyás és mellékvízfolyásai x *Bükkösdi-árapasztó x *Bükkösdi-víz x *Dráva alsó x x *Egerszegi-csatorna x *Fekete-víz x *Régi-Fekete-víz x Hásságy Ellendi-vízfolyás x Hosszúhetény Hirdi-vízfolyás alsó x Szilágy-Berkesdi-vízfolyás x Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó x Vasas-Belvárdi vízfolyás felső x Villány Pogányi vízfolyás x Duna Bajától délre x x Karapancsai-főcsatorna x Bükkösdi-víz és mellékvízfolyásai x Egyesült-Gyöngyös x Gyöngyös (főág) alsó x Gyöngyös (Nyugati ág) alsó x Sumonyi halastórendszer x Belső-Béda holtág x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 2008. évi nitrátjelentés alapján elsősorban a Dráva, a Fekete-víz és a Pécsi-víz menti régió nitrátérzékeny. A Villányi-hegység karszt víztest nitráttal szennyezetnek minősített. Tápanyaérzékeny terület nincs a vizsgálati területen illetve környezetében. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Ramsari) (24. táblázat). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SPA HUDD10004 Béda Karapancsa Natura2000 SPA HUDD10003 Gemenc Natura2000 SPA HUDD10007 Mecsek barlangok, források, patakok Natura2000 SCI HUDD20045 Béda-Karapancsa Natura2000 SCI HUDD20007 Kelet-Dráva mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUDD20030 Mecsek barlangok, források, patakok Natura2000 SCI HUDD20008 Ormánsági erdők Natura2000 SCI HUDD20052 Natura2000 SCI HUDD20066 Pécsi-sík Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek Natura2000 SCI HUDD20001 Tenkes források, patakok Natura2000 SCI HUDD20065 Töttösi-erdő ökológiai definíció szerint FAVÖKO területek (magas talajvízszint hatása alatt állnak) ökológiai definíció szerint FAVÖKO területek (magas talajvízszint hatása alatt állnak) ökológiai definíció szerint FAVÖKO erdők (kocsányos-tölgyesek) is vannak 67
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Ramsari 3HU016 Béda-Karapancsa Nemzeti Park 271/NP/96 Duna Dráva NP Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többsége csatornázatlan. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre több objektum esetén is jelentős (30. ábra, 25. táblázat). 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra *Beremend Beremend - Szennyvíztisztító Telep Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai jelentős Bóly Bóly - Szennyvíztisztító Telep Borza-patak jelentős Görcsöny Görcsöny-Szennyvíztisztító telep Hegyadó-patak-felső és Ócsárdi-patak elhanyagolható Harkány Harkány - Szennyvíztisztító Telep Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai fontos Hímesháza Hímesháza - Szennyvíztisztító Telep Csele-patak és mellékvízfolyásai jelentős Mohács Mohács - Szennyvíztisztító Telep Duna Bajától délre elhanyagolható Olasz Olasz - Szennyvíztisztító Telep Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó nem jelentős Pécs Pécs - Szennyvíztisztító Telep Pécsi-víz középső jelentős Sátorhely Sátorhely - Szennyvíztisztító Telep Borza-patak nem jelentős Sellye Sellye - Szennyvíztisztító Telep Körcsönye-csatorna nem jelentős *Siklós Siklós - Szennyvíztisztító Telep Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai jelentős Somberek Somberek - Szennyvíztisztító Telep Véménd Bári-vízfolyás nem jelentős Szentlőrinc Szentlőrinc - Szennyvíztisztító Telep Bükkösdi-víz jelentős *Szigetvár Szigetvár - Szennyvíztisztító Telep Almás-patak felső nem jelentős Villány Villány - Szennyvíztisztító Telep Karasica jelentős Helesfa Szociális Otthon Bükkösdi-víz elhanyagolható A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. A terület felszíni vizeibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 26. táblázat ismerteti. 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra *Beremend Cementgyár egyéb feldolgozóipar Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai nem ismert Harkány Gyógy- és strandfürdő termálvíz, fürdővíz Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai nem jelentős Kővágószőlős I. Bányaüzem bányászat Pécsi-víz középső lehet, hogy fontos Mohács Hdf/Mdf Gyártó- és Felületkezelő Üzem egyéb feldolgozóipar Duna Bajától délre nem ismert Pécs Porcelángyár egyéb feldolgozóipar Pécsi-víz és mellékvízfolyásai lehet, hogy fontos Pécs Hőerőmű energiaipar Pécsi-víz és mellékvízfolyásai lehet, hogy fontos Pécs Vajszló Hidro-Consulting Kft. Szennyvíztisztító Árpádtető Burgonya-Pehely Kft. Vajszlói Burgonya- Feldolgozó Üzem A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. szolgáltatóipar Pécsi-víz és mellékvízfolyásai lehet, hogy fontos élelmiszeripar Fekete-víz lehet, hogy jelentős 68
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 31. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~150) bezárásra kerültek 2009-ig, ezek közül egy sem volt alsó szigetelésű Nagyobb szilárd hulladéklerakó Görcsönyön, Kökényben és Sellyén található. Veszélyes hulladéklerakóval Garé, inerttel Belvárdgyula, Kozármisleny, Mohács, Monyoród, Pécs, Szigetvár, Villánykövesd, szervessel pedig Garé, Kökény, Magyarbóly, Pécs, Pellérd, Somberek és Szajk rendelkezik. 69
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 31. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen A 32. ábra a szennyezett területeket mutatja. Mint kitűnik, a fő szennyezőcsoportot a szénhidrogének alkotják. Pécsen egyéb szennyezések (szervetlen, fém) is előfordultak. Ezek a szennyezések a sekély porózus víztesteket érintik. 70
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 32. ábra. Szennyezett területek Szennyező ágazatok a térségben az ásványipar, a hulladék- és szennyvízkezelés, az energiaipar, az élelmiszeripar, a fémtermelés/-feldolgozás, valamint vidéken a nagylétszámú állattartás. Benzinkutak üzemelnek Belvárdgyulán, Görcsönyön, Harkányon, Mohácson, Nagyharsányban, Pécsen, Pécs Mecsekalján, Siklóson, Szalántán, Szigetváron, Vajszlón és Villányban. Seveso besorolású üzem Pécsen (4 db), Bólyon, Szigetváron és Szentlőrincen található. A vízfolyásokon olajszennyezést, vegyianyag-szennyezést és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezést dokumentáltak. Korábban is érintettük, hogy a vízfolyásokat e mellett szennyvízbevezetések is érintik. Nyilvántartott nagyobb méretű bányatelkek érintik az 5 km-es körzet északi részét (uránérc Kővágószőlős, Bakonya; szén Pécs Mecsekszabolcs), valamint kisebb területű bányatelkek is megjelennek (homok, agyag, mészkő). Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 33. ábra mutatja be. 71
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Az intenzív mezőgazdasági tevékenységből származó nitrátterhelés mértéke 10 150 kgn/ha/év. A településeket érintő nitrátterhelés mértéke általában 20 150 kgn/ha/év körül alakul (34. ábra). A területre jellemző diffúz foszforterhelés mértéke a Villányi-hegységtől délre és a Pécsi-víztől nyugatra fekvő területeken alacsonyabb (<100 g/év), a régió többi részén 100 10 000 g/év. 72
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1.4.2.2. Felszín alatti víztestek, nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 30. táblázat). A VGT 2015-ös felülvizsgálata (VGT2) alapján a vizsgálati területet érintő 27 vízbázis közüzemi célú, üzemelő státuszú. Az 5 km-es körzet további 65 közüzemi vízbázis érinti, amelyek közül 7 távlati, a többi üzemelő. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A vizsgálati területet érintő vízbázisok közül 15 sérülékeny, 8 bizonytalan, 4 nem sérülékeny állapotú, míg 5 km-es körzetében 51 sérülékeny, 7 bizonytalan és 7 nem sérülékeny. A vizsgált területen lévő vízbázisok a vízbázisvédelmi program során készített diagnosztikával nem rendelkeznek, 2 vízbázisnál (Baksa, Bogádmindszent) KEOP-on belül valósult meg a diagnosztika, további 10 vízbázis esetében pedig az üzemeltető készíti azt. Védőterület kijelölő határozattal rendelkező vízbázis nincs a területen. A terület környezetében további 20 vízbázisra készült el az értékelés a vízbázisvédelmi program során: 16 üzemelő vízbázisra és 4 távlati vízbázisra. KEOP projekten belül további 2 üzemelő és 3 távlati ivóvízbázis diagnosztikája valósult meg; 18 esetben az üzemeltetői vizsgálat még folyamatban van. A vizsgálati területen további 4 egyéb közcélú vízbázis is található, melyek sérülékeny vízbázisok (Beremend gyár, Beremend karsztakna, Szigetvári Gyógyfürdő, Siklós Egyházasharaszti vb.), 5 km-es környezetben pedig további 5, ugyancsak sérülékeny vízbázis (fürdők, strandok: Szigetvár, Sellye, Harkány, Újpetre, Mohács). A 27. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 35. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be. 73
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 35. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 27. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- vízbázisai (OVF-VGT2, 2015-ös állapot) Település VOR Vízbázis neve Státusz Diagnosztika Védendő Sérülékeny állapota m 3 /nap kijelölt védőövezet; *Baksa ALF803 Baksa üzemelő KEOP igen 125 2.2.3/A diagnosztika *Beremend AID247 Beremend vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 164 *Besence AID248 Besence vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 10 kijelölt *Bogádmindszent AID254 védőövezet; Bogádmindszent, üzemelő KEOP Bogádmindszent vb. 2.2.3/A diagnosztika igen 100 *Botykapeterd ALF863 Botykapeterd üzemelő nem 30 *Drávapalkonya AID312 Drávapalkonya vb. üzemelő felhagyott vízbázis igen 15 74
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település VOR Vízbázis neve Státusz Diagnosztika Védendő Sérülékeny állapota m 3 /nap védőövezet kijelölése *Egyházasharaszti AID335 Egyházasharaszti vb. üzemelő folyamatban igen 80 üzemeltetői diagnosztika *Gyöngyfa AID392 Gyöngyfa, Gyöngyfa vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 15 *Ivándárda ALG098 Ivándárda üzemelő bizonytalan 35 *Katádfa ALG159 Katádfa üzemelő nem 25 *Kisdér ALG194 Kisdér üzemelő bizonytalan 75 *Kislippó ALG207 Kislippó üzemelő bizonytalan 50 *Lapáncsa ALG322 Lapáncsa üzemelő felhagyott vízbázis bizonytalan 30 *Magyarbóly ALG338 Magyarbóly üzemelő igen 100 *Magyarmecske AID517 Magyarmecske, Magyarmecske vb. üzemelő *Majs AID518 Majs, Majs vb. üzemelő védőövezet kijelölése folyamatban üzemeltetői diagnosztika védőövezet kijelölése folyamatban üzemeltetői diagnosztika igen 150 igen 200 *Márok ALG345 Márok üzemelő nem 250 *Matty ALG351 Matty üzemelő felhagyott vízbázis bizonytalan 45 *Páprád AID614 Páprád, Páprád vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 20 *Rózsafa ALG559 Rózsafa üzemelő felhagyott vízbázis bizonytalan 60 *Sumony AID691 Sumony vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 15 *Szentegát ALG662 Szentegát üzemelő igen 140 *Szigetvár ALG674 Szigetvár üzemelő nem 250 *Téseny ALG724 Téseny üzemelő bizonytalan 75 *Udvar ALG778 Udvar üzemelő védőövezet kijelölése bizonytalan 30 folyamatban *Újpetre ALG783 Újpetre üzemelő igen 300 *Velény AID806 Velény vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 60 Babarcszőlős ALF785 Babarcszőlős üzemelő bizonytalan 45 Bürüs ALF873 Bürüs üzemelő bizonytalan 25 Cún AID313 Drávapart távlati SVB befejezett igen 20000 Csányoszró AID280 Csányoszró vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 30 Csonkamindszent ALF911 Csonkamindszent üzemelő bizonytalan 20 Dinnyeberki AID299 Dinnyeberki, üzemeltetői üzemelő Dinnyeberki vb. folyamatban igen 30 Diósviszló AID406 SVB Diósviszló, Harkányüzemelő befejezett, Siklósi vm. Diósv.-i vb. határozat igen 1200 Drávacsehi AID307 Drávacsehi-Kémes távlati SVB befejezett igen 10000 Drávacsepely AID314 Drávascsepely vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 40 Drávafok AID308 Drávafok vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 40 75
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település VOR Vízbázis neve Státusz Diagnosztika Védendő Sérülékeny állapota m 3 /nap Drávaiványi AID310 Drávaiványi, üzemeltetői üzemelő Drávaiványi vb. folyamatban igen 20 Drávakeresztúr AID Drávakeresztúr, Drávakeresztúr vb. üzemelő igen 20 Drávaszabolcs AID315 Drávaszabolcs távlati SVB befejezett igen 10000 Drávasztára AID316 Drávasztára-Zaláta távlati SVB befejezett igen 20000 Drávasztára AID317 Drávasztára, Drávasztára üzemeltetői üzemelő vb. folyamatban igen 80 Felsőszentmárton AID355 Felsőszentmárton- KEOP távlati Drávakeresztúr 2.2.3/C igen 10000 határozattal Görcsöny ALG024 Görcsöny üzemelő kijelölt; KEOP igen 300 diagnosztika Hirics AID426 Hirics, Hirics vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 30 Hobol ALG673 Szigetvár-Hobol üzemelő nem 60 Kacsóta ALG126 Kacsóta üzemelő bizonytalan 35 Kákics AID452 Kákics, Kákics vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 100 Kémes AID461 Kémes vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 150 Kemse AID462 Kemse, Kemse vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 10 Királyegyháza ALG187 Királyegyháza üzemelő nem 140 Kisharsány AID470 Kisharsány vb. üzemelő SVB befejezett, határozat igen 100 Kisszentmárton AID476 Kisszentmárton, üzemeltetői üzemelő Kisszentmárton vb. folyamatban igen 20 Kórós AID488 Kórós, Kórós vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 60 Lúzsok AID512 Lúzsok vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 10 Máriakéménd AID523 SVB Máriakéméndüzemelő befejezett, Szederkény vb. határozat igen 1000 Markóc AID526 Markóc vb. üzemelő igen 10 Marócsa AID527 Marócsa, Marócsa vb. üzemelő üzemeltetői igen 10 Mohács Mohács AID551 AID552 Mohács, Jenyei-völgyi vb. Mohács PMRV (regionális) üzemelő üzemelő Mohács AID781 Újmohács D. távlati folyamatban SVB befejezett, határozat SVB befejezett, határozat KEOP 2.2.3/C, határozat igen 3200 igen 33000 igen 20000 Molvány ALG402 Molvány üzemelő nem 15 Monyoród AID256 Bóly-Monyoród vb. üzemelő igen 650 Monyoród ALG405 SVB Monyoród, Bólyüzemelő befejezett, Monyoród vb. határozat igen 800 SVB Nagyharsány AID567 Nagyharsány-Kistapolca üzemelő befejezett, igen 270 határozat Nagynyárád ALG436 Nagynyárád üzemelő igen 120 Nagypeterd ALG438 Nagypeterd üzemelő bizonytalan 70 76
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település VOR Vízbázis neve Státusz Diagnosztika Védendő Sérülékeny állapota m 3 /nap SVB Nagytótfalu AID579 Nagytótfalu üzemelő befejezett, igen 50 határozat Nagyváty ALG447 Nagyváty üzemelő nem 30 Nyugotszenterzsébe t ALG469 Nyugotszenterzsébet üzemelő bizonytalan 15 Palkonya AID611 Palkonya, Palkonya vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 50 Pécs AID620 Pécsi vm (Tettye) üzemelő SVB befejezett, igen 4000 határozat Pécs AID621 Pellérdi vm. üzemelő SVB befejezett igen 18000 Pécs AID622 Pécs-Tortyogó vb. üzemelő SVB befejezett igen 12000 Piskó AID633 Piskó-Vejti távlati KEOP 2.2.3/C igen 10000 Piskó AID634 Piskó vb. üzemelő igen 10 Pócsa ALG530 Pócsa üzemelő nem 80 Sámod AID666 Baranyahidvég-Sámod üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 50 Sellye AID672 Sellye vb. üzemelő üzemeltetői folyamatban igen 450 Siklós AID673 SVB Harkány-siklósi vm. üzemelő befejezett, siklósi vb. határozat igen 3400 SVB Somberek AID681 Somberek vízbázis üzemelő befejezett, igen 600 határozat Somogyapáti ALG601 Somogyapáti üzemelő igen 130 Sósvertike AID690 Sósvertike, Sósvertike üzemeltetői üzemelő vb. folyamatban igen 20 Szabadszentkirály ALG624 Szabadszentkirály üzemelő nem 90 Szentdénes ALG661 Szentdénes üzemelő igen 100 Szentlőrinc ALG669 Szentlőrinc üzemelő nem 810 Vajszló AID787 Vajszló, Vajszló vb. üzemelő határozattal kijelölt; KEOP igen 350 diagnosztika Vejti AID804 Vejti vb. üzemelő igen 10 Villány AID815 Villányi vb. üzemelő SVB igen 500 Villánykövesd AID816 Villánykövesdi vb. (Villány) üzemelő Vokány AID818 Vokány vb. üzemelő befejezett SVB befejezett, határozat SVB befejezett, határozat igen 500 igen 270 Zaláta AID832 Zaláta üzemelő bizonytalan 15 SVB: sérülékeny vízbázis. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis. Veszélyeztetettségi vizsgálatot 92 vízbázis esetében végeztek. Ezen vízbázisok közül 4 vízbázis közepesen veszélyeztetettnek minősült, melynek oka, hogy a területhasználat (mezőgazdasági) a védőterületeken jelentős mértékű (40 75%), így diffúz szennyeződés lehetősége áll fenn. További 76 vízbázis már jelentősen veszélyeztetettnek minősített, ezeknél már a veszélyeztetettségi vizsgálati szempontok kombinálódása is megjelenik (vízbázis szennyeződés, területhasználatok veszélye, földtani közeg veszélyeztetettsége, éghajlati és árvízi veszélyeztetettség, felszíni víz szennyeződéséből fakadó veszélyeztetettség) különböző 77
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés veszélyességi szinteken. Az 5 km-es környezet területén lévő Pécs Tortyogó vízbázisán pedig monitoring által kimutatott szennyezés (nitrát) miatt áll fenn a veszélyeztetettség. Az OTH nyilvántartása szerint 2 ásványvíztermelő és 1 gyógyvíztermelő kút (Szigetvár) van a vizsgálati területen, és további 13 minősített kút a terület környezetében, ebből 7 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé, további 6-ét ásványvízzé. A kutak részletes adatait a 28. táblázat tartalmazza. A Harkány gyógyfürdő 7. sz. kútjának vize mind az ásvány, mind a gyógyvíz-minősítést megkapta. Gyógyiszaplelőhely nem ismert, Harkány elismert gyógyhely. 28. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Harkány B-7 gyógyvíz gyógyvíz 587095 56459 1-3 Harkány K-57 gyógyvíz gyógyvíz 587098 56569 1-20 Harkány B-63 gyógyvíz gyógyvíz 587086 56476 1-37 *Harkány K-64 Mattyi ásványvíz ásványvíz 588548 53440 H-67 Harkány K-66 IV/a számű gyógyvíz és ásványvíz ásvány-, gyógyvíz 587043 56531 1-4 Siklós K-4/a gyógyvíz gyógyvíz 590127 57915 S-4 Székelyszabar K-232 Mohácsi Kristályvíz ásványvíz ásványvíz 618364 76156 M-232 Mohács B-337 Mohácsi gyógyvíz, Nepomuki Szent János gyógyvíz 621827 73035 1-65 Mohács K-232/A Crystalis-H 1., Mohácsi Kristályvíz ásványvíz Patapoklosi B-3 Poszipi ásványvíz ásványvíz 549810 81585 P-3 Sellye K-15 ásványvíz, Sellye Gyöngye ásványvíz 557122 60019 1-60 Siklós K-15/a gyógyvíz, Büdöstap. II. gyógyvíz 590088 57497 S-15 Siklós K-4/A gyógyvíz, Büdöstap. I. gyógyvíz Székelyszabar K-1 Mohácsi Kristályvíz ásványvíz ásványvíz 618014 76013 Sz-1 *Szigetvár K-23 gyógyvíz gyógyvíz 553021 79635 1-18 *Szigetvár B-45 ásványvíz ásványvíz 553828 79908 1-25 *Szigetvár K-78 KUMILLA ásványvíz ásványvíz 553036 79607 SV-78 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 9, míg körzetében további 33 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek részben a Mecseki, Harkány és környezete és Dél- Baranya, Bácska termálkarszt és a Dényugat-Dunántúl porózus termál víztestre szűrőzöttek és paleozoos, mezozoos, miocén, továbbá pannóniai összleteket csapolnak. Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, azonban 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút is termel a terület környezetében. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, ipari, mezőgazdasági, továbbá energetikai céllal is termelik őket. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 29. táblázat közöl. A 36. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 78
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó és karszt víztestek, termálkutak 29. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Harkány B 3 587095 56459-62 Pl2 eltömve 1-1 Harkány B 15 587000 56500 42 48 62 Pl2 eltömve 1-2 Harkány B 7 fürdő, mezőgazdasági, 587095 56459 8,8 50 62 T3 ipari, kommunális 1-3 Harkány K 36 587300 56500 63 fürdő 1-4 Szentlőrinc K 6 379,1 567500 78800 435,7 38 Pl2 eltömve 1-11 Szentlőrinc K 7 382,3 568700 77400 438,1 35 Pl2 vízmű 1-15 Harkány K 51 587065 56504 17,5 25,5 40 Pl eltömve 1-16 Bogdása K 2 553805 60945 750 1035 48 Pl2 fürdő 1-17 *Szigetvár B 23 553000 79600 773,9 789,1 62 K1 fürdő, kommunális 1-18 Harkány K 57 587098 56569 56 66,3 61 T fürdő, kommunális, ipari 1-20 Harkány B 58 587016 55862 185 198 47 T2 észlelő, lezárva 1-21 Újpetre K 2 597040 66888 362 415,1 40 T2 lezárva 1-23 *Szigetvár B 45 553700 79900 305,4 332,8 36 Pl2 vízmű, kommunális 1-25 Ellend- Romonya K 1 596480 79884 580 908 56 M lezárva 1-26 79
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút jele EOV X EOV Y *Szigetvár K 56 552975 79879 Szigetvár K 60 552871 80409 Szigetvár K 81 55 80 K 7 584661 49846 Szűrőzött szakasz (m) 749,2 780,7 904,8 990,1 904,8 990,1 388,7 821,8 Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** 62 K Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele visszasajtoló, kommunális 1-29 60 M, K mezőgazdasági 1-30 57,6 M, K visszasajtoló 1-30 31 Pl2, M, T lezárva 1-36 Harkány B 63 587086 56476 44,3 52 62 T3 fürdő, mezőgazdasági, ipari 1-37 Hásságy K 1 599700 76100 266 302 30 Pl2 eltömve 1-38 *Lippó K 2 613369 56841 353 395 34 K1 eltömve 1-39 *Majs K 1 614600 60400 301 328 33 K1 ipari 1-40 Szentlőrinc K 6/a 567500 78700 376 437 33 Pl2 fürdő 1-44 Szentlőrinc K 11 567707 78716 373,2 493,7 33 Pl2 fürdő 1-45 Szentlőrinc K 14 568738 78297 349 417,8 32 Pl2 vízmű 1-46 *Újpetre K 3 595685 64649 254,2 279 39,5 J állattartás 1-47 Hímesháza K 6 613624 81435 486,8 571 46 M lezárva 1-49 *Márok B 1 608200 58900 247,5 278,4 33 T2+J3 vízmű 1-51 Szajk K 2 610626 71093 487 544 34 M mezőgazdasági 1-53 Harkány K 66 587043 56531 49 75 61 T3 fürdő 1-55 Hímesháza K 7 613596 81411 509,6 563,6 49 J lezárva 1-56 Magyarsarló s K 1 594708 78329 413 446 34 Pl2 ipari, mezőgazdaság 1-57 Szilágy K 1 600395 84251 352,8 383,8 41 lezárva 1-58 Bóly K 12 607103 67561 1251,2 1301 71 J3 ipari 1-59 Sellye K 15 557122 60019 656 693,5 46 Pl2 fürdő 1-60 Nagykozár K 2 592895 79907 716 723 46 T2 fürdő (terv) 1-62 Bóly B 14 609005 69514 590 625 40 MS kommunális, termelőkút 1-64 Mohács *Drávaszabolcs *Egyházasharaszti B 337 621827 73035 K 6 595218 52346 Szentlőrinc K 22 569260 77690 Szentlőrinc K 23 570952 77566 Bóly K 15 607100 67550 Bóly K 16 606628 68817 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején. 614,2 734,1 218,8 238,5 1614,3 1809,1 1413 1630,5 1484,7 1590,36 1315,1 1477,4 47 M4 fürdő 1-65 32.6 K1 fürdő 1-66 85.4 77 Paleozoiku m Paleozoiku m 76.1 J geotermikus energia hasznosítása 1-67 visszasajtolás 1-68 geotermikus/visszasajto ló 1-69 66.5 K gazdasági célú 1-70 A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 30. táblázat és a 31. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit ivóvízként, kisebb mértékben egyéb mezőgazdasági célokra hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és kisebb mértékben mezőgazdasági és egyéb céllal termelik. A porózus termál vízadók készleteit elsősorban ivóvízként, 80
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kisebb mértékben többcélúan használják. Termálkarsztból a mezőgazdasági és fürdő, karsztból leginkább az ivóvíz igényeket látják el. Visszatáplálás nem történik a területen. Víztest kódja 30. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (OVF-VGT2, 2012-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasági fürdővíz egyéb termelés vissztáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva összesen sp.1.11.2 10,56 10,56 sp.1.11.1 5 3,7 175,11 12,6 196,41 sp.1.15.2 1833,629 2,19 5,84 13,07 0 1854,729 sp.3.3.1 496,97 2,6 83,05 20,72 64,11 27,3 694,75 sp.3.3.2 7,8 3,6 11,4 sh.3.1 1,3 1,3 sh.1.12 53,3 53,3 53,3 p.1.11.2 46,2 53,3 3,2 188 0,4 23,32 314,42 p.1.11.1 142,5 180,2 1,5 8,6 332,8 p.1.15.2 0 p.3.3.1 8589,64 14,6 21,14 476,04 40,74 3,2 9403,96 p.3.3.2 855,04 54,8 0 909,84 h.3.1 0 h.1.12 239,8 11,5 251,3 pt.3.1 170,31 28,5 76,94 275,75 k.1.9 2055,29 6 44,75 0 2106,04 k.3.1 1287,79 5,7 18,52 360,6 15 18,2 1705,81 k.1.8 488,2 5,8 494 kt.1.8 282 312,7 337,6 932,3 kt.3.1 163,8 1,6 527,28 978,64 1671,320 kt.1.9 19 19 31. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen Víztest típusa (VGT, 2012-es nyilvántartási adatok) Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 30 2 767,849 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 10 961,02 porózus termál magasabb, mint 30 275,75 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 54,63 hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 251,3 karszt 4305,85 termál karszt magasabb, mint 30 2622,62 Összesen: 21239,019 1.4.3. Határmenti víztestek A terület által érintett víztestek közül a Dráva-völgy Barcs alatt (sp.3.3.2, sp.3.3.2), Karasica-vízgyűjtő (sp.1.11.1, p.1.11.1), és a Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet (sp.1.15.2, p.1.15.2), sekély porózus és porózus, továbbá a Délnyugat-Dunántúl porózus termál (pt.3.1) határmentiek. Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for 81
Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Védettség indoklása Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak, de a horvát-magyar határmenti egyeztetések során áttekintették kapcsolatukat. 1.4.4.1. Felszíni víz monitoringprogramja 1.4.4. Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több pontot érintő expedíciós (referenciahely kutatás), 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, amelyek során néhány vízfolyást vizsgáltak, például a területen az Almás-patakot (37. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 32. táblázat tartalmazza. 32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ458 *Almás-patak Dencsháza + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ499 *Bükkösdi-víz Szentlőrinc + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ500 Okor-Bükkösdi-víz Szentdénes + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ517 *Dráva Drávaszabolcs + + + A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ538 Egyesült-Gyöngyös Kétújfalu + A/V Z/H H/M/F AIJ549 Fekete-víz Cun + + + A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ561 *Gordisai csatorna Drávaszabolcs + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ619 Karasica Szederkény + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ656 Korcsina-főcsatorna Révfalu + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ669 *Lanka-csatorna gát + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ704 Pécsi-víz Pécs, Tüskésrét + + A P/B/M/Z/H H/M/F AIJ705 Pécsi-víz Zók + + A P/B/M/Z/H H/M/F AIJ825 Vasas-Belvárdi vízfolyás Belvárdgyula + + A P/B/M/Z/H H/M/F AIJ836 Villány-Pogányi vízfolyás Villány + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC989 Karasica Villány + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok. Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak. Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság. A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. nitrát érzékeny nitrát érzékeny A területen fürdővíz monitoring nem történik. 82
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 37. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1.4.4.2. Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 49, a porózusakról 57, a karsztosokról 15, a karszt termálról 2 kút szolgáltat információt. A porózus termál víztesten nincs kijelölve monitoringállomás a koncesszióval érintett területen és környezetében. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 38. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. Víztest 33. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet sp.1.11.2 S1 3Q1 S1 5 Karasica-vízgyűjtő sp.1.11.1 Q1 4Q1 2S1 7 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli sp.1.15.2 Q1 S1 2 rész Feketevíz-vízgyűjtő sp.3.3.1 2Q1 3S1 3Q1 S1 9 Dráva-völgy Barcs 2Q1+S1; sp.3.3.2 3Q1 2S1 8Q1 6S1+2S2 alatt Q1+S2 24 Villányi-hegység sh.3.1 Q1+S1 1 Mecsek sh.1.12 Q2+S2 1 Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet p.1.11.2 S1 1 Karasica-vízgyűjtő p.1.11.1 Q1 2S3 3 Összesen (db) 83
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész p.1.15.2 0 Feketevíz - 3S1, 4Q1+S3, p.3.3.1 2Q1 S1, 5S3 vízgyűjtő 2S2, S3 Q1+S1 18 Dráva-völgy Barcs 17S1, 2Q1+S3, p.3.3.2 Q1 5S1, S2, Q1+S3 Q1 alatt 2S2, 3S3 Q1+S1 34 Villányi-hegység h.3.1 0 Mecsek h.1.12 Q2+S2 1 Délnyugat-Dunántúl pt.3.1 0 Mohácsi-rögök k.1.9 S1 Q1+S2, Q1+S3 3 Villányi-hegység - karszt k.3.1 S1, S2 2Q1 2S1, S3 2Q1+S1 9 Mecseki termálkarszt kt.1.8 Q1+S4 1 Mecsek - karszt k.1.8 Q2+S2 1 Harkány és környezete kt.3.1 Q1+S4 1 termálkarszt Dél-Baranya, Bácska termálkarszt kt.1.9 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik. Termálvízmonitoring programon belül (S4) 2 kúton történik mérés. 38. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 84
Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.5. Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 1.4.5.1. Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 1 esetben jó, 15 esetben mérsékelt, 9 esetben gyenge, 2 esetben rossz, 2 esetben bizonytalan. 2 állóvíz esetében adathiány miatt nem értékelhető. Állóvizek esetén a Belső-Béda holtág jó állapotú, a másik 2 állapota adathiány miatt nem ismert. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 34. táblázat mutatja be. 34. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AEP262 *Almás-patak alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP263 *Almás-patak felső mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP285 Aszai-árok mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AIH050 *Belső-Béda holtág jó jó jó AEP314 Belsőréti-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP327 Bicsérdi-vízfolyás gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP346 *Borza-patak gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP361 *Bükkösdi-árapasztó mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP362 *Bükkösdi-víz mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP363 Bükkösdi-víz és mellékvízfolyásai gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP383 Csele-patak és mellékvízfolyásai mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP438 *Dráva alsó jó kiváló mérsékelt jó jó jó AEP445 Duna Bajától délre mérsékelt jó jó mérsékelt mérsékelt AEP453 *Egerszegi-csatorna gyenge kiváló mérsékelt gyenge gyenge AEP478 *Fekete-víz gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge jó gyenge AEP523 *Gordisai-csatorna és mellékvízfolyásai mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP571 *Hegyadó-patak gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP570 *Hegyadó-patak felső és Ócsárdi-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP613 *Ilocskai-árok (Lapáncsai-árok) rossz jó mérsékelt rossz rossz AEP636 *Karasica mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP716 *Körcsönye-csatorna mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP782 *Mároki-vízfolyás gyenge kiváló mérsékelt gyenge gyenge AEP852 *Okor Bükkösdi-víz gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP840 *Okorköz-csatorna és mellékvízfolyásai mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt 85
Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest azonosító Víztest név AEP876 *Pécsi-víz alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt AEP875 *Pécsi-víz középső rossz gyenge mérsékelt rossz rossz AIH006 *Pellérdi halastavak adathiány AEP991 *Peterd Szemelyivízfolyás mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP914 *Régi-Fekete-víz gyenge mérsékelt gyenge gyenge AIH024 *Sumonyi halastórendszer adathiány AEQ095 *Vályogvető-árok mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ116 *Villány Pogányi vízfolyás és mellékvízfolyásai mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 1.4.5.2. Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota jó (35. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során a szennyezett ivóvízbázis védőterület miatt három (sh.1.12, h.1.12, p.3.3.1), szennyezett védőterület és termelő kút miatt egy (sp.1.11.2), szennyezett védőterület és diffúz nitrát miatt egy (sp.3.3.1), továbbá diffúz nitrát szennyeződés miatt szintén egy (k.3.1) víztest állapota bizonyult gyengének. Ezenfelül egy esetben a NO 3 koncentráció emelkedő trendet mutat (36. táblázat). Víztest jele 35. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest neve Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok sp.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő jó jó jó jó sp.1.11.2 Szekszárd Bátai- és Kölkediöblözet jó jó jó jó p.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő jó jó jó jó p.1.11.2 Szekszárd Bátai- és Kölkediöblözet jó jó jó jó sh.1.12 Mecsek jó jó jó jó h.1.12 Mecsek jó jó jó jó k.1.8 Mecsek - karszt jó jó jó jó kt.1.8 Mecseki termálkarszt jó jó jó jó sp.3.3.1 Feketevíz-vízgyűjtő jó jó jó jó sp.3.3.2 Dráva-völgy Barcs alatt jó jó jó jó p.3.3.1 Feketevíz - vízgyűjtő jó jó jó jó p.3.3.2 Dráva-völgy Barcs alatt jó jó jó jó sh.3.1 Villányi-hegység jó jó jó jó h.3.1 Villányi-hegység jó jó jó jó k.3.1 Villányi-hegység - karszt jó jó jó jó kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt jó jó jó jó k.1.9 Mohácsi-rögök jó jó jó jó Víztest állapota 86
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt jó jó jó jó sp.1.15.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész jó/nem jó határán jó jó jó* p.1.15.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész jó/nem jó határán jó jó jó* *pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Víztest állapota kt.1.9 Víztest 36. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát *Dél-Baranya, Bácska termálkarszt Diffúz szennyeződés a víztesten>20% növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens pt.3.1 *Délnyugat-Dunántúl jó p.3.3.2 *Dráva-völgy Barcs alatt sp.3.3.2 *Dráva-völgy Barcs alatt p.3.3.1 *Feketevíz - vízgyűjtő sp.3.3.1 *Feketevíz-vízgyűjtő kt.3.1 *Harkány és környezete termálkarszt p.1.11.1 *Karasica-vízgyűjtő sp.1.11.1 *Karasica-vízgyűjtő NO 3, SO 4, EC, triazin NO 3, SO 4, EC, triazin Minősítés jó jó jó gyenge x 1 gyenge kt.1.8 *Mecseki termálkarszt jó *Szekszárd Bátai- és p.1.11.2 Kölkedi-öblözet *Szekszárd Bátai- és sp.1.11.2 Kölkedi-öblözet *Villányi-hegység - k.3.1 karszt Duna Tisza köze - p.1.15.2 Duna-völgy déli rész Duna Tisza köze - sp.1.15.2 Duna-völgy déli rész h.1.12 sh.1.12 Mecsek Mecsek NH 4 NH 4, NO 3, TCE NO 3 (SO 4, EC) NO 3 (SO 4, EC) x NO 3 jó jó jó jó gyenge gyenge jó kockázatos k.1.8 Mecsek - karszt jó k.1.9 Mohácsi-rögök jó h.3.1 Villányi-hegység jó sh.3.1 Villányi-hegység jó kt.1.9 *Dél-Baranya, Bácska termálkarszt pt.3.1 *Délnyugat-Dunántúl jó *Dráva-völgy Barcs p.3.3.2 alatt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. gyenge gyenge jó jó 87
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó állapotú felszíni vízfolyás esetén az állapot fenntartandó; a többi esetben ez 2021-re (3), 2027-re (20) vagy az után (9) érhető el. Az 3 felszíni állóvíz esetén a Belső-Béda holtág jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál 2021-re elérhető. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó (13); 1 esetben a jó minőségi állapot 2015-re, 1-ben 2021-re, 3-ban 2027-re és 1 esetben 2027 után érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák (www.vizeink.hu). 88
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. június) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A Drávaszabolcs koncesszióra javasolt területre nem esik jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási terület (MBFH Bányászat, 2016. június). A Drávaszabolcs koncesszióra javasolt területtel a nyugati oldalon határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási terület: Lakócsa - szénhidrogén (engedélyes: HHE Group Kft., megállapít: 2016. 02. 15., érvényes: 2036. 02. 15, MBFH Bányászat, 2016. június). A Drávaszabolcs koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelek nem található (MBFH Bányászat, 2016. június). 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 21 bányatelek található. Ezek közül 17 db a működő, 1 db kutatási engedéllyel rendelkező, 1 db megállapítási kérelem alatti, 1 db szünetelő, 1 db bezárt nemfémes ásványinyersanyag-bánya van. A bányászott nyersanyag agyag, homok, kavics, díszítőkő, tőzeg, feketeszén. A bányák közül 3 db esik a területen belülre, 18 bányatelek a területen kívül található. A működő nemfémes ásványinyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 46 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok, kavics és építőkő fordul elő. A területen belülre 8 db megkutatott készlet esik. 38 megkutatott nemfémes ásványinyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 39. ábra, adataikat a 37. táblázat és 38. táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2015. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák legnagyobb részének területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A térképen egy bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 89
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám 1 609790 2 605690 3 606160 4 604800 5 602390 37. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Pellérd I. (VII. Üzem) Szigetvár I. (agyagbánya) bányatelek Villánykövesd I. (agyagbánya) Monyoród I. (agyagbánya) Somberek (Mohácsi Téglagyár) Bányakód Területe (km 2 ) 0,46 agyag 0,13 agyag, lösz 0,07 agyag 0,02 agyag 0,19 6 601380 Beremend 1,65 7 603330 8 603340 9 612050 10 723260 11 604890 12 603680 13 603910 14 613360 15 604640 Siklós I. (Rózsabánya) Bogád I. (bánya) bányatelek Bakonya- Tormás bányatelek Drávaszabolcs I. (drávaszabolcsi homokb.) Hird I. (Hirdi homokbánya) 0,07 0,04 0,25 86,7 határozatlan blokktégla agyag cementipari agyag cementipari mészkő díszítő mészkő díszítő mészkő egyéb meddő homok egyéb nyersanyag 0,28 homok 0,27 homok 0,07 homok 0,06 homok 0,18 homok meddő Engedélyes Hatvankettő-63 Kft. Valentina Ipari- Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Wienerberger Téglaipari Zrt. Duna-Dráva Cement Kft. Magyar Dekor Ásványkutató Kft. F.A Magyar Dekor Ásványkutató Kft. F.A QUARTZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Dráva-Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft. QUARTZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. QUARTZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Gátfalvi Gábor Mezőgazdasági Kft. Dráva-Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft. EOV X EOV Y 75751 579502 82228 554875 59740 602865 71991 605846 78430 619546 50208 602989 59928 591645 59667 592865 84435 593233 86130 570375 49472 584612 84265 591226 84305 591886 50444 582953 85002 594950 Engedély kezdete 2001. 05.14 1997. 01.20 1997. 04.24 1996. 04.01 1982. 07.21 1973. 08.24 1992. 06.02 1992. 06.02 2004. 03.31 2013. 06.16 1996. 09.30 1994. 09.01 1995. 02.24 2006. 04.24 1996. 06.19 vége bányatelek működő 2017.0 1.31 Status Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő határozatlan kutatás szünetelő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Siklós II. (Zuhányabánya) működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő határozatlan kutatási engedély működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Pécs (Pécsváradi út 1. sz. homokbánya) Pécs II. (Fosztóvölgyi homokbánya) Drávapalkonya I. (homokbánya) működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül kívül* 90
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 16 608010 Területnév Cserkút I. (Kőbánya) Bányakód Területe (km 2 ) 0,10 17 613880 Versend I. 0,19 Helyzete a területen homokkő kavics homok mészkő Engedélyes Dráva-Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft. RIO-KŐBÁNYA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. EOV X EOV Y 80930 579422 73803 607200 Engedély kezdete 1999. 01.16 2008. 05.05 vége Status működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység kívül* kívül* 18 600790 Nagyharsány I. 0,78 mészkő Duna-Dráva Cement Kft. 56744 599472 1965. 10.19 működő határozatlan bányatelek kívül* 19 601010 Máriagyüd I. 0,10 mészkő Dráva-Kavics Ingatlan Kft. 59997 588091 1971. 07.22 működő határozatlan bányatelek kívül* 20 101930 21 102570 20,4 3 5,32 *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Pécs- Mecsekszabolcs feketeszén Bányavagyonhasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. Pannon Hőerőmű Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 86242 590646 bezárt 85956 588160 1993. 03.31 1993. 03.31 határozatlan bányatelek Pécs- Mecsekszabolcs (külfejtés) feketeszén tájrendező határozatlan bányatelek kívül* kívül* 38. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi Bányatelek Bányaterület neve EOV EOV Helyzete a Bányakód Település Nyersanyag neve szám (ha van) (lelőhely) X Y területen 1 020413401 Marócsa I. II. III. érett tőzeg, lápföld 556650 64300 kívül* 2 020414401 Csarnóta 3 020414801 Túrony 4 020402005 Beremend 5 020216201 Monyoród 6 020215001 Somberek 7 020300001 Pécs Beremend mészkő - löszös agyag Monyoród I. - (agyagbánya) - agyag Somberek (Mohácsi Téglagyár) agyag Pécs (Pécsváradi út 1. sz. homokbánya) - homok Cserhegy kutatási terület Felderítő kutatási terület Beremend mészkő - löszös agyag (Márgabánya, zártkert) Monyoród I. - (agyagbánya) - agyag (052/1 hrsz.) Somberek (Mohácsi Téglagyár) agyag Pécs I. (Pécsváradi út 1. sz. homokbánya) - homok cementipari mészkő 585800 60300 gipsz 586900 62240 kívül* kívül* cementipari agyag 603050 50100 belül tömör téglaagyag 605900 72000 blokktégla agyag 619550 78450 vakoló homok 591150 84250 Pécs II. - homok homokbánya) - homok Pécs II. - (Fosztóvölgyi kívül* 8 020300005 Pécs - Vasas falazó homok 591900 84250 9 020200004 Mohács Göröghegy blokktégla agyag 619000 74700 kívül* 10 020201201 Szajk Téglagyári dűlő tömör téglaagyag 611450 71500 kívül* 11 020300009 Pécs 12 020303002 Görcsöny Hird I. (Hirdi homokbánya) - homok Hird I. - Hirdi homokbánya - homok Görcsöny I. - (Keresztespusztai agyagbánya) - agyag vakoló homok 594900 85000 blokktégla agyag 580400 71400 kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 91
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag neve EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* építési agyag, Kozármisleny agyag Kozármisleny I. - 13 020304001 közlekedésépítési 591553 75697 agyag 14 020303003 Görcsöny Téglagyár tömör téglaagyag 577450 69400 kívül* 15 020305201 Cserkút Cserkút I. - Cserkút I. - Kőbánya - kívül* falazó homokkő 579400 80950 homokkő Homokkő 16 020306101 Bogád Bogád I. (bánya) - homok, egyéb 593233 84435 kívül* Bogád I. - (bánya) - homok, Agyag agyag 17 020308001 Pellérd Gyód Rudolf hegy, kívül* falazó homok 582500 75000 0225/b hrsz. 18 020417502 Villánykövesd kívül Téglagyár, bányatelken kívül* tömör téglaagyag 602800 60000 19 020308003 Pellérd - Gyód - Pellérd - homok közlekedésépítési kívül* 581750 74900 Gyód kutatási terület homok 20 020400002 Siklós II. Téglagyár tömör téglaagyag 592700 56600 kívül* 21 020308002 Pellérd Pellérd I. (VII. Pellérd I. (VII. Üzem) - kívül* építési agyag 579500 75700 Üzem) - Agyag Agyag 22 020417501 Villánykövesd kívül* Villánykövesd (agyagbánya) - agyag Villánykövesd I. I. (agyagbánya) - agyag tömör téglaagyag 602850 59750 23 020412002 Nagyharsány Nagyharsány I. Harsányhegyi mészkőbánya mészkő mészgyártási kívül* 599450 56750 - mészkő 24 020408502 Kovácshida Szödöny bánya lápföld 582150 54650 kívül* 25 020306101 Bogád Bogád I. (bánya) - homok, építési homok 593233 84435 kívül* Bogád I. - (bánya) - Homok, Agyag agyag 26 020503301 Helesfa Helesfa öntödei homok 566750 83950 kívül* 27 020503302 Helesfa Helesfa I. kívül* Helesfa I. - agyagbánya (agyagbánya) - építési agyag 567290 81048 - Agyag agyag 28 020518002 Szentlőrinc Téglagyár tömör téglaagyag 567870 78800 kívül* 29 020412003 Nagyharsány Harsányhegy tartalék mészgyártási kívül* 600750 56950 terület mészkő 30 020400007 Siklós Siklós II. (Zuhányabánya Siklós II. Zuhányabánya-mészkő díszítő mészkő 592900 59700 kívül* ) - mészkő (díszítőkő) 31 020402102 Kásád Kásád I. - (öreg kásádi homokbánya) - homok vakoló homok 598900 49250 belül 32 020402103 Kásád Öreg kásádi homokbánya, szabad terület vakoló homok 598700 49800 belül 33 020402006 Beremend Kis-Petárdai dűlő vakoló homok 602500 47200 belül 34 020402101 Kásád Kásád, 016, 027 hrsz. vakoló homok 598200 49650 belül 35 020400008 Siklós 36 020402002 Beremend Siklós I. (Rózsabánya) - mészkő Beremend mészkő - löszös agyag Siklós I. Rózsabányamészkő (díszítőkő) Beremend mészkő - löszös agyag (Kőbánya, zártkert) díszítő mészkő 591600 59900 kívül* cementipari mészkő 603050 50100 belül 37 020400009 Siklós Zuhánya II. díszítő mészkő 592750 59350 kívül* 38 020405001 Drávaszabolcs I. Drávaszabolcs I. - Drávaszabolcs (drávaszabolcsi (drávaszabolcsi homokbánya) - homok homokb.) - vakoló homok 584500 49450 belül homok 39 020400006 Siklós 40 020405201 Drávapalkonya Máriagyüd I. - mészkő Drávapalkonya I. (homokbánya) - homok Máriagyüd szabolcsi árok Drávapalkonya I. (homokbánya) - homok zúzott mészkő 588200 60000 kívül* közlekedésépítési homok 582953 50444 belül 92
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település 41 020408003 Harkány Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Koppány dűlő, 0153/4; 0153/5 hrsz. Nyersanyag neve EOV X EOV Y Helyzete a területen falazó homok 587350 55600 kívül* 42 020408501 Kovácshida Szödöny bánya érett tőzeg 582150 54650 kívül* Szigetvár I. kívül* Szigetvár I. (agyagbánya) - agyag 43 020500001 Szigetvár (agyagbánya) - tömör téglaagyag 554900 82400 agyag 44 020413301 Kákics I. II. érett tőzeg, lápföld 557125 64100 kívül* 45 020201302 Versend Versend I.- mészkő, kavics 46 020201301 Versend- Monyoród kut. Ter *A területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Versend I-mészkő, kavics bányateleken kívüli megkut. Ter. építési mészkő, építési kavics, építési homok építési mészkő, építési kavics, építési homok 607123 73683 606255 75702 kívül* kívül* 39. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 93
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49. 16. Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49. 24. Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 94
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Drávaszabolcs terület szénhidrogén-földtani megismerése A Dunántúl déli részén, illetve a Dráva-medencében az 1930-as években a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Rt.) végzett Eötvös-ingás, gravitációs és mágneses geofizikai méréseket, továbbá a Carter Co. szeizmikus, az EUROGASCO pedig gravitációs méréseket (KÖRÖSSY 1989). Később az ELGI és az OKGT folytatott itt szénhidrogén-kutatást. A Mecsek-Nyugat területen az 1950 1960-as években az ELGI végzett áttekintő gravitációs méréseket, valamint 1953 és 1982 között több ütemben átnézetes szeizmikus kutatást. 1959- ben a területtől nyugatra a szuloki Szu 1 fúrás alsó-pannóniai képződményeiben fedeztek fel kis kőolajakkumulációt. A területen határánál 1963-ban mélyült Okorág Ok 1 és Ok 2 fúrások meddők lettek. A terület déli szomszédságában 1966-ban a Sellye Se 1 fúrás sem talált szénhidrogént, viszont 1972-ben a Felsőszentmárton Fel I fúrásban olaj- és gáznyomok jelentkeztek. A kút együttesen megnyitott miocén és paleozoos összletéből nagy éghető anyag tartalmú földgázbeáramlást kaptak, amely azonban nem bizonyult ipari mennyiségűnek. 1976- ban a Sellye Se 2 fúrás felső-pannóniai homokköveiben éghetőgáz-nyomokat észleltek. Az 1975-ben Cún községnél mélyült Cun 1 fúrás meddő lett. Az 1970-es évek közepétől alkalmazott korszerű, digitális műszereket alkalmazó szeizmikus kutatásokkal lehetővé vált a földtani felépítés pontosabb megismerése. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a környező területeken 1979-ben az OKGT felfedezte a medencealjzati karbonátos és metamorf tárolóban elhelyezkedő Barcs-Nyugat, az alsó-pannóniai homokkőben felhalmozódott Darány, valamint a felső-karbon és alsó-pannóniai tárolóban található Homokszentgyörgy kőolaj- és földgáztelepeket. 1980 81 során magyar jugoszláv együttműködés keretében folyt a térségben szénhidrogén-kutatás. Az OKGT hét kadarkúti fúrása közül az 1981-ben mélyült Kkut 2 badeni homokkövében kőolajindikáció és éghető gáz jelentkezett, a Kkut 5, 6, 7 fúrásokban viszont csak nyomokban fordult elő szénhidrogén. 1985-től részletező szeizmikus mérések készültek, majd az 1990-es évektől a nagy felbontóképességű 3D felvételezésekkel a korábban fel nem fedezett, kis kiterjedésű csapdák kimutatása is lehetővé vált, és előtérbe került a pannóniai képződmények szekvencia-sztratigráfiai vizsgálata is. A MOL tevékenysége a Kelet-Mecsek Cegléd és a Villány Dél-Alföld kutatási területekre is kiterjedt (SZILÁGYI 2004b). A Drávaszabolcs terület északkeleti szomszédságában 1998 és 2002 között a Rém Bácsalmás, 2002 és 2006 között a Baja blokkon végeztek kutatásokat. Elsősorban a miocén képződményekben található szerkezeti csapdák felfedezése volt a céljuk, amihez vonalmenti (2D) és területi (3D) szeizmikus méréseket is készítettek. A Duna Tisza közén 2001-ben mélyített Borota 1 fúrás miocén lithothamniumos mészköve bizonyult földgáztárolónak (SZILÁGYI 2002, 2004a). A MOL a területtől délnyugatra a Barcs Délkelet blokkot 1998 2004, a Péterhida blokkot 2000 2004 során kutatta. A 2000-es évek elejétől a Magyar Horizont Energia Kft. végzett kutatásokat a Barcs és a Mecsek (Ibolya) kutatási területeken. Az utóbbi területen olyan szeizmikus amplitúdó anomália trend nyomozását tűzték ki célul, amellyel a szomszédos Barcs terület alsó- 95
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés pannóniai CH-tárolói követhetők. Emellett a Mecsektől nyugatra a badeni olajnyomos, illetve olajtároló szerkezetek, és a Duna Tisza köze déli részének szénhidrogén földtani szempontból alig ismert részének kutatását is célul tűzték ki. A Barcs blokkon 2011-ben lezárult kutatásaik során a meglévő adatok és ismeretanyag újrafeldolgozása, valamint az új 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a lemélyített hét kutatófúrás közül a HHE-Istvándi 1, 2, 4 és a HHE-Jánosmajor 2 fúrásokkal kőolaj-, ill. földgáz-telepeket fedeztek fel alsó-pannóniai képződményekben, badeni karbonátos kőzetekben és paleozoos összletben. Az igen heterogén földtani felépítésű és megkutatottságú Mecsek (Ibolya) kutatási terület több mint felét azonban 2012-ben visszaadták, és a Szigetvár, Harkány, Mohács és Gara kutatási blokkra szűkítették a tevékenységüket. A Péterhida területen 2011 során zárult le a MOL Nyrt. kutatása. A 3D szeizmikus mérések és a kutatófúrások mellett olyan direkt szénhidrogén-kutató méréseket is alkalmaztak, mint a talajok radontartalmának mérése, a mikromágneses mérés, és az elektromágneses frekvenciaszondázás. Ezeken túl a szomszédos horvát területre vonatkozó földtani adatokat is feldolgozták, melyeket az INA NAFTAPLIN bocsátott a rendelkezésükre. A MOL Nyrt. 2000 és 2012 között a Mecsek-Nyugat területen is folytatott kutatást a korábban meglehetősen alulkutatott országhatár közeli szerkezeti elemek, ill. az azoknak támaszkodó szerkezeti csapdák felismerése céljából. Főként a mezozoos karbonátok és az azok áthalmozódásából képződött miocén durvatörmelékek, valamint a pannóniai tektonikaisztratigráfiai objektumok CH-földtani értékét mérték fel. A 2D és 3D szeizmikus kutatások eredményei alapján a 2005-ben lemélyített Lakócsa 1 fúrásban is észleltek egy kis CHindikációt az alsó-pannóniai mészmárgában és a prepannóniai miocén felső szakaszában. A Potony 1 kutatófúrás badeni meszes márgás rétegsora és a feküjét alkotó miocén Tari Dácittufa Formáció tufás homokkő- és aleurolit-betelepülései is adtak egy kevés, iparilag nem hasznosítható éghető gázbeáramlást (GELLÉRT et al. 2012). A kastélyosdombói Kadó 1 fúrás azonban meddőnek bizonyult. A MOL és a horvát INA közös kutatásai során a 2006 2007-ban mélyült Zaláta 1 fúrással ipari mennyiségű éghetőgázt és némi kondenzátumot fedeztek fel badeni homokkő és karbonátos breccsa-konglomerátum összletben. Ennek a gáztelepnek a horvát oldalra átnyúló részét a 2008-ban mélyült Dravica 1 kutatófúrással tárták fel. A 2009 2010 során létesített Potony 1 fúrásban a badeni zátonyhomokkő és a kiékelődő miocén durvatörmelékes összlet iparilag nem hasznosítható CH-indikációt, ill. CHgázbeáramlást adott. A 2012-ben lemélyített Zaláta-K 1 fúrást meddőnek nyilvánították, de feltételezhető, hogy a harántolt badeni karbonátos breccsa érdemi szénhidrogén előfordulást tartalmaz, amit műszaki okok és az információszerzés hiánya miatt nem találtak meg. 2.1.1.2. A Drávaszabolcs terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A területen a szénhidrogének elsősorban a Dráva-medence mélyebb részein elhelyezkedő nagyvastagságú, szerves anyagban gazdag neogén üledékekből származtathatók (GELLÉRT et al. 2012). Így anyakőzetek lehetnek a kedvező, 0,5 1,5 TOC tartalommal rendelkező miocén agyagok és agyagmárgák, mivel a húzásos tektonikus események során kialakult mély árkokban helyezkednek el, és már bőven az olaj-, sőt a gázképződési ablakba kerülhettek. A pannóniai bazális márgák is anyakőzetnek tekinthetők (MHE 2011). A miocén és az alsó-pannóniai pelites üledékek a 4000 métert meghaladó neogén süllyedék legmélyebb horvátországi részén jelentős vastagságúak és nagy regionális kiterjedésűek (HANGYÁL, DANK 1975). Nem zárható ki, hogy a Mecsek Villányi-hegységben és környezetében a felső-eocén képződmények is anyakőzetek (BIHARI et al. 1979). A mezozoos karbonátok magas szervesanyag-tartalmú összletei is potenciális anyakőzetként vehetők számításba (HORVÁTH et al. 2011). Közülük a Mecsek és a Villányi- 96
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hegység és környezete területén egyes felső-triász és senon képződmények lehetnek anyakőzetek (BIHARI et al. 1979). A Mecsek Villányi-egység triász karbonátjai 1 2% vitrinit reflexió értékei a fő CH-képződés zónájára utalnak. Az alsó- és felső-triász képződmények érettsége hasonló, de kelet felé alacsonyabbak az értékek. Szerves széntartalmuk szegény, vagy elegendő, ritkán jó, ill. nagyon jó. Bitumen-tartalmuk szegény elegendő. Szerves anyaguk döntően huminites típusú, gázgenerálásra alkalmas. A T max értékek alapján a vizsgált minták valamivel kevesebb mint fele éretlen, a többi a kőolajképződés fő fázisában, illetve néhány minta a gázkondenzátum képződés állapotában van (KOVÁCS 1995). A mecseki kifejlődésű jura kőzetek vitrinit reflexió adatai nagyrészt a kőolajképződés fő fázisára, kisebb részben a gázkondenzátum fázisra utalnak. A C org -tartalom a villányi jurában sokkal kisebb, mint a mecsekiben, és ennek alapján az utóbbi helyen a jura karbonátok minősítése jó, nagyon jó és kitűnő, a jura törmelékes kőzeteké szegény elegendő, ritkán jó. Az elemzések szerint a Komló 161 fúrásból vizsgált három minta szerves anyaga huminites típusú, kettő a katagenezis, egy az alsó gáz zónájában van (KOVÁCS 1995). A Mecsek Villányi-egységben a tiszántúli adatok szerint (Doboz I., Fábiánsebestyén Fáb 4) a kréta kőzetek közül az alsókréta mészkő a kőolaj képződés fő fázisában, az epikontinentális senon képződmények a kőolaj képződés fő fázisában és a szárazgáz képződés fázisában találhatók. C org -tartalmuk általában szegény, a karbonátoké elegendő, vagy jó, bitumen-tartalmuk alacsony, szerves anyaguk exinites típusú. A T max adatok szerint a nedvesgáz képződésének zónájában vannak (KOVÁCS 1995). A Bólyi-medence mezozoos összletéből származtatható szénhidrogének keletkezése a neogén üledékciklushoz, ill. süllyedéshez kapcsolható (BIHARI et al. 1979). A paleozoos képződmények túlérettek, vitrinit reflexió értékeik magasak (karbon: R o =3,3 3,6%, perm törmelékes kőzetek: R o =2,4%), ezért a belőlük képződött szénhidrogének már elmigráltak az intenzív lepusztulás során (JÁRAI et al. 2011). A Mecsek Villányi-egységben az ó-paleozoos kőzetek már régen túljutottak a szénhidrogén képződés összes fázisán. A villányi karbon képződmények a rendelkezésre álló néhány vitrinit reflexió adat szerint az alsó gázzóna alján, illetve felső részén vannak (KOVÁCS 1995). A Drávaszabolcs területen található Bogádmindszent Bgm 1 fúrás felsőkarbon törmelékes képződményeiben a 302 310 m mélyen mért R o =3,3%, és az 1229 1230 m-nél mért R o =4,3% az olajzóna alá süllyedést jelzi. A területtől nyugatra a Darány Dar 1 és a Kisdobsza Dob 1 fúrások felső-karbon kőzeteiben 2,3 és 0,06% vitrinit reflexió értékeket mértek (BIHARI et al. 1979). A perm kőzetek egy része is az alsó gázzóna felső zónájában található, míg a Komló 161 fúrás 0,8 0,9% vitrinit reflexió értékekkel rendelkező mintái az olajablak felső részét jelzik. Átlagos szerves széntartalmuk kedvezőtlen (KOVÁCS 1995). BIHARI et al. (1979) szerint a Mecsek Villányi-hegység és környezete területén a perm kőzetek kizárhatók az anyakőzetek sorából, a vulkanitok hőhatása pedig növelheti a gázok mennyiségét. Nyugatabbra, a Péterhida kutatási területen a geokémiai vizsgálati eredmények alapján a potenciális anyakőzetek közül a kárpáti korú pelitek jó minősítésű anyakőzetek, elsősorban gázképzők, alárendelten olajgenerálók, termikus érettségük az olajablaknak felel meg. A badeni pelitek szintén jó szénhidrogén anyakőzetek, szerves anyag tartalmuk megfelelő, a pirolízis szerint kevert II. és III. típusú. Kitűnő potenciállal rendelkező olajanyakőzetek is akadnak köztük. A badeni karbonátok megfelelő minősítésű gázgeneráló anyakőzetek, jelentős terrigén hatást tükröző érett szerves anyagot tartalmaznak. Az alsó-pannóniai mészmárga képződmények a szerves széntartalom alapján nagyrészt megfelelő-, részben pedig jó anyakőzetek. Szerves anyaguk elsősorban III. típusú. Termikus érettségük az olajablaknak, a 2500 m-nél mélyebb részeken az intenzív generálódásnak megfelelő. Az alsópannóniai pelitek szerves széntartalma a vizsgált minták harmada esetében megfelelő, és csupán 8%-a esetében jó, vagy nagyon jó minősítésű. Az utóbbiak biztosan auchtochton szerves anyaga az olajablaknak megfelelő érettségű. A felső-pannóniai pelitek terrigén szer- 97
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ves anyagot tartalmaznak, és éretlenek. Szerves széntartalmuk átlagértéke alacsony, csak a maximális értékeik megfelelők, ezért CH-potenciáljuk alacsony (HORVÁTH et al. 2011). A horvát Molve, Kalinovac és Stari Gradac gázkondenzátum mezők szénhidrogénjeit a 2800 4000 m mélységbe került pannóniai és badeni anyakőzetekből származtatják (HORVÁTH et al. 2011). A Dráva-medence szerves geokémiai és szénhidrogén képződési értékelésével SZALAY, KONCZ (1980), BARIC et al. (1998), ALAJBEG et al. (1990, 1996), valamint BADICS, VETŐ (2012) foglalkoztak. A 40. ábra a Dráva-medence genetikai zónáit mutatja be SZALAY, KONCZ (1980) publikációja alapján. Eszerint a kőolajképződés kezdetét a süllyedék peremzónájában 2,1 km, a mélyzónájában 2,8 km mélységben a badeni üledékek érték el, míg a kőolajképződés főzónája 2,4 2,8 km, illetve 3,2 3,7 km mélyen lehet. A gázképződés fő fázisáig a kárpáti üledékek a peremeken 3,8 4,0, a mélymedencében 5,0 5,3 km mélyen jutottak el. A 41. ábra mutatja a Dráva-medence süllyedés- és éréstörténeti modelljét a határon túli részek vizsgálata alapján, BARIC et al. (1998) nyomán. A 42. ábra BADICS, VETŐ (2012) térképének részletét mutatja be a középső-miocén anyakőzetek feltételezett érettségével. 40. ábra. A Dráva-medence genetikai zónái mély és magas szerkezeti helyzetben (SZALAY, KONCZ 1980) 98
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 41. ábra. A Dráva-medence süllyedés- és éréstörténeti modellje (BARIC et al. 1998) Migráció 42. ábra. A középső-miocén anyakőzetek érettsége a Dunántúl déli részén (BADICS, VETŐ nyomán, 2012) A Mecsek Villányi-hegység és környezete területén a migrációs útvonalakat elsősorban a mezozoos és paleozoos felszínek, az alsó-pannóniai homokköves zónák, és a lapos feltolódások síkjai képezik. A Keleti-Mecsek területén délről észak felé irányul a víz és a gáz migrációja (BIHARI et al. 1979). A környező területek preneogén tárolóiba elsősorban a medencealjzat bontott felszínén, és annak repedezett permeábilis részein keresztül történt a szénhidrogének migrációja, azonban a neogénen belüli migráció sem zárható ki. A területtől ÉNy-ra a pannóniai üledékes rétegsorokban található telepek esetében a migráció módja nem tisztázott, de feltehetően nagy szerepet játszottak benne a pannóniai képződményeket átszelő vetők. 99
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Dráva-süllyedékben az eltérő minőségű szénhidrogének jelenléte több irányból történt migrációra utal. Az eltérő összetételű és különböző fáciesű anyakőzetekből más-más típusú CH generálódott, amit a medencesüllyedés is befolyásolt. A migráció fő útvonala a Drávamedence határon túlra eső mélyebb részéről É, ÉK felé irányul, és feltételezhetően jelentős laterális és vertikális vándorlással kell számolni. Az aljzat morfológiája és a szomszédos horvátországi telepek (Molve, Kalinovac, Stari Gradac) fluidumainak paraméterei alapján is ilyen irányú migráció feltételezhető (HORVÁTH et al. 2011), amellyel jelentős szénhidrogénvagyon juthatott Magyarország területére is. Az üledékgyűjtő medence anyakőzeteiből származtatható szénhidrogének vándorlása többféle úton, de főként a pannóniai homokkövekben és a pannóniai vetőrendszerek mentén történhetett, az utóbbiaknak a csapdázódásban is jelentős szerepük lehet. A paleozoos és mezozoos aljzaton települt jó porozitású és nagy áteresztőképességű breccsa-konglomerátum összletek ideális migrációs útvonalat biztosítanak. Közvetlen migrációval az anyakőzet és a karbonátos törmelékes tárolók érintkezési zónájában lehet számítani (GELLÉRT et al. 2012), például a Zaláta földgáztelep esetében. Az aljzat és a neogén, illetve miocén képződmények közötti, valamint az idősebb miocén és a pannóniai összlet közötti diszkordancia felszínek is jelentősek lehetnek a migráció szempontjából (BERNÁTH et al. 1978). A migráció nyomán a magaslatokon főként a magas éghető gáz tartalmú CH-ek halmozódtak fel. Fontos szerepe volt a vetők menti migrációnak is, elsősorban a kőolajtelepek kialakulásában. A vizes közegű migráció mellett más migrációs mechanizmus is hozzájárult a szénhidrogének felhalmozódásához (SZALAY, KONCZ 1980). A geokémiai adatok szerint a csapdák kialakulását követően a késő-miocén idején másodlagos migráció zajlott (JÁRAI et al. 2011, MHE 2011). Istvándinál a badeni kevertgáz esetében a kibillent paleozoos blokk délnyugati határát alkotó északnyugat délkelet csapásirányú, a kora-pannóniai során felújult regionális vető jó migrációs közegül szolgált a Dráva-medencéből észak felé mozgó szénhidrogéneknek, amelyek feltételezhetően ezen a migrációs útvonalon érték el a badeni zátonymészköveket. Ezen a területen a pannóniai tárolók kőolajának esetében a délnyugatról határoló regionális vető is valószínűleg szerepet játszott a mélyebb zónákból érkező szénhidrogének vándorlásában és felhalmozódásában (MHE 2011). A darányi szerkezeten a kőolajok összetételének különbségei (három csoportja: alsópannóniai kőolajok, alsó-pannóniai miocén kőolaj, alsó-pannóniai gázkondenzátum) lokális migrációra, és a másodlagos migráció jelentős hatására utalnak. Az alsó-pannóniai kőolajok migrációs maradvány-olajoknak tekinthetők, mert a mélyebben elhelyezkedő alsó-pannóniai miocén kőolajok vertikális irányú migrációja során akkumulálódtak (BERNÁTH et al. 1978) Tárolókőzetek A Drávaszabolcs területen és környezetében a tárolókőzetek közé tartoznak a paleozoos karbonátok és metamorfitok bontott zónái (pl. Barcs-Nyugat, HHE Istvándi), a felső-karbon Tésenyi Homokkő Formáció aleurit- és agyagpala-betelepülései (pl. Homokszentgyörgy), a mezozoos mészkövek és dolomitok bontott zónái, a prepannóniai miocén képződmények (pl. Barcs-Nyugat), a badeni homokkő, breccsa-konglomerátum (pl. Zaláta, Kadarkút), a badeni lithothamniumos mészkő, homokkő (pl. Istvándi), az alsó-pannóniai bázismészmárga (pl. Darány-Nyugat), az alsó-pannóniai homokkövek (pl. Darány, Homokszentgyörgy, Istvándi Mézes homokkő), és a felső-pannóniai homokkövek (pl. Görgeteg-Babócsa). A Mecsek Villányi-hegység és környezete területén tárolók lehetnek a paleozoos és mezozoos felszínek bontott zónái, a karbon homokkövek, a kárpáti durvatörmelékes képződmények, a badeni glaukonitos homokkő és lithothamniumos mészkő, valamint az alsó felső-pannóniai átmeneti zóna. A felső-karbon és perm cementált homokkövek kis tároló- 100
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kapacitással rendelkeznek, és valószínűleg csak földgáz tárolásra alkalmasak (BIHARI et al. 1979). A metamorf aljzat tárolókőzeteinek töréses eredetű másodlagos porozitása alacsony értékű (KÓKAY et al. 1987, MHE 2011). Az aljzat tetőzónájában a paleozoos tárolókőzeteket Istvándinál molassz típusú, főként folyóvízi, és kisebb részben mocsári homokkövek és az azokkal váltakozó agyagkövek alkotják, amelyek másodlagos porozitása a hosszú felszíni kitettség során alakult ki. A badeni lithothamniumos mészkő porozitása 24 28% körüli (MHE 2011). Az alsó-pannóniai mészmárga esetében a néhány százalékos másodlagos porozitás tektonikus eredetű. Az alsó-pannóniai homokkőtárolók gyakran többosztatúak és lencseszerű geometriával rendelkeznek, a homokkőtestek között agyagos betelepülések találhatók. A homokkövek porozitása 14 20% között mozog, átlagosan 18%, víztelítettségük 50% körüli (MHE 2011, BERNÁTH et al. 1978). A Dáva-medence területén az alsó-pannóniai homokkövek a legfontosabb tárolókőzetek, míg a 25% körüli porozitással rendelkező felső-pannóniai homokkövek alárendeltebb szerepűek a tárolásban (VÖLGYI et al. 1985). Zárókőzetek A zárókőzeteket a helyi nyomásviszonyok mellett impermeábilis kőzetek, elsősorban márgák, agyagmárgák és aleurolitok alkotják, melyek vékony betelepülései lokális zárást, vastag rétegei pedig regionális zárást biztosítanak. A preneogén medencealjzat bontott zónáiban elhelyezkedő paleozoos és mezozoos tárolók, valamint a miocén tárolók szénhidrogén-telepeinek zárókőzetei főként az alsó-pannóniai nyíltvízi márgák, agyagmárgák, de a prepannóniai miocén márgák is képezhetnek zárást. Az alsó-pannóniai alsó részén települt mészmárga nemcsak anyakőzet és tárolókőzet, hanem zárókőzet is egyben (JÁRAI et al. 2011). Jellemzőek a pannóniai képződményeken belül a homokköveket elválasztó néhány méter vastag agyagmárgák, valamint a jelenlegi nyomásviszonyok között impermeábilis egyéb, zárást biztosító kőzettestek (GELLÉRT et al. 2012, MHE 2011, HORVÁTH et al. 2011). A laterális zárást litológiai változás vagy tektonikai elem is képezheti. A Bólyi-medencében alsó-pannóniai zárókőzetek feltételezhetők (BIHARI et al. 1979). Csapdázódás A területen sztratigráfiai, tektonikai és litológiai csapdák, valamint ezek kombinációi feltételezhetők. A csapdák nagy részének kialakulása valószínűleg a középső-miocén posztrift szakaszban kezdődhetett, a szerkezeti csapdák létrejötte részben a pannóniai kompressziós fázis kiemelkedéseihez köthető (MHE 2011). A mélyebbről elvándorolt szénhidrogének a tároló kőzetbe jutva az aktuális morfológiai viszonyoknak megfelelően jutottak el végleges csapdázódási helyeikre. A 2D szeizmika segítségével kimutatható szerkezeti csapdák mellett a 3D szeizmikus kutatással a sztratigráfiai csapdák és a kombinált csapdák is kimutathatóvá váltak (JÁRAI et al. 2011). A mezozoos tárolókban szerkezeti litológiai, a prepannóniai miocén képződményekben szerkezeti litológiai sztratigráfiai, a pannóniai üledéksorozatban litológiai tektonikai csapdák jellemzők (GELLÉRT et al. 2012). A bonyolult földtani teleptani viszonyok miatt sokféle rejtett csapda is előfordulhat, például a homokkő (konglomerátum) és tárolóképes karbonátos rétegek, melyek szerkezeti lejtő mentén, záróképes rétegek alatt kiékelődhetnek; az agyagosmárgás környezetben elhelyezkedő tárolóképes homokkő lencsék; a paleolejtők mentén települt rétegek fáciesváltozásával kapcsolatos csapdák (pl. homokkő átmenete záróképes agyagos márgás képződménybe); a vetődésekhez kötött csapdák; a felső-miocén pliocén delta/prodelta törmelékkúpokhoz kapcsolódó tárolók; a miocén alsó-pannóniai 101
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés turbidithomokköves zónák; az alsó-pannóniai deltalejtő homokkövek, illetve lejtőlecsúszáshoz kötött slump összletek; az egykori ősfolyók torkolati zátony tárolói; a deltasíkság környezetben keletkezett folyómeder-kitöltések homokköves intervallumai; valamint a paleozoos mezozoos medencealjzati metamorf és karbonátos képződmények kompressziós rátolódásos szerkezeti zónái (RUMPLER 1998). A Mecsek Villányi-hegység és környezete területén a csapdák kompressziós szerkezetek kiemelt zónáiban, és a süllyedékek peremén kiékelődő összletekben alakulhattak ki (BIHARI et al. 1979). 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A Drávaszabolcs terület és környezete három szénhidrogén-felhalmozódási övezetbe sorolható JUHÁSZ, KUMMER, et al. (1997) beosztása szerint. Az első a Vízvár Darány regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet (Darány, Homokszentgyörgy, Kadarkút, valamint a vizsgált területtől már távol eső Görgeteg Babócsa-Kelet, Görgeteg Babócsa és a horvát oldalon Ferdinandovac). A második a (Molve Kalinovac) Barcs-Ny regionális földgázfelhalmozódási övezet (Barcs-Ny, és a horvát Stari Gradac, Molve, Kalinovac), a harmadik övezet a Dráva-árok K-i része, mélyzóna (Zaláta Dravica). A Drávaszabolcs területen belül szénhidrogén telepeket eddig még nem fedeztek fel. Kőolaj indikáció a Bogármindszent Bgm 1 fúrás felső-karbon törmelékes képződményeiben jelentkezett. A 0,862 t/m 3 sűrűségű kőolaj intermedier jellegű (BIHARI et al. 1979). A Mecsek Villányi-hegység és környezete területén kőolaj indikációkat tartanak számon egyes felső-karbon, felső-triász, középső-miocén (kárpáti, badeni, szarmata), alsó- és felsőpannóniai képződményekben. Földgáz indikációt egyes alsó- és középső-triász, középső-jura (bajoci), alsó-kréta, középső-miocén (kárpáti, badeni, szarmata), alsó- és felső-pannóniai kőzetekben észleltek (BIHARI et al. 1979). A Drávaszabolcs terület környezetében, a medenceperem mentén felfedezett telepek: Zaláta földgáztelep Ezt a Horvátországba is átnyúló földgáztelepet, amely a Drávaszabolcs területtől délre helyezkedik el, a MOL 2006 2007 során fedezte fel a Zaláta 1 fúrással. Az országhatáron átnyúló földgáztelep horvátországi részét a Dravica 1 fúrás 2008-ban tárta fel. A tárolót korabadeni homokkő és karbonátos breccsa konglomerátum összlet alkotja, amely a Drávamedence partközeli hordalékkúp fáciesét képviseli. (GELLÉRT et al. 2012). Darány szénhidrogén mező A Darány Dar 1 fúrással 1975-ben felfedezett előfordulás két kőolaj-rétegtelepet és egy kevertgáz-rétegtelepet tartalmaz alsó-pannóniai homokkőrétegekben (43. ábra). A szénhidrogének a badeni aljzatszerkezet felett, enyhe dőlésű álboltozatban, litológiailag árnyékolt csapdákban halmozódtak fel 1435, 1450 és 1867 m (VOH, ill. VGH) mélységben. A telepek etázsmagassága 6,5 9 m, a kezdeti telepnyomás 15,5 17,7 MPa, a telephőmérséklet 86 108 C. A kőolaj parafin jellegű, 0,737 0,826 t/m 3 sűrűségű. A 19 MJ/m 3 fűtőértékű földgáz 46% éghető gázt, 15% széndioxidot és 39% nitrogént tartalmaz (VÖLGYI et al. 1985). 1977-ben a Dar 3 fúrás miocén báziskonglomerátumából nagy éghetőanyag-tartalmú, de nem ipari mennyiségű földgázbeáramlást kaptak (KŐRÖSSY 1989). Daránynál a földgáznak a háttérnél nagyobb héliumtartalma a gáz metamorf aljzattal való kapcsolatára utal (BERNÁTH et al. 1978). 102
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Darány-Nyugat kőolajtelep 43. ábra. A darányi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) 1979-ben a darányi Dar-Ny 1 fúrás egy kőolaj-rétegtelepet, 1980-ban a Dar-Ny 2 fúrás egy földgáz-rétegtelepet tárt fel az alsó-pannóniai képződmények alsó részében (esetleg a badeni tetején) települt mészmárgában (KŐRÖSSY 1989). Az intermedier jellegű kőolaj sűrűsége 0,885 t/m 3, a földgáz a 96% éghető rész mellett 3,4% nitrogént és kevés széndioxidot tartalmaz. Barcs-Nyugat földgáz-kondenzátum telep A Barcs-Ny 1 fúrással fedezték fel 1979-ben. A földgáz-kondenzátum telep a barcsi lapos felboltozódás tetőrészén, paleozoos karbonátos és metamorf medencealjzati képződményekben, és az azokkal helyenként hidrodinamikai kapcsolatban lévő középső-miocén tároló részekben található. A telep nagyobb része a magyar határon túl helyezkedik el. A Barcs-Ny 1 fúrásban a gáz 3738 és 3770 m között jelentkezett. A földgáz 90% körüli éghető anyag tartalommal rendelkezik, magas a párlat- és a H 2 S tartalma, fűtőértéke 38 MJ/m 3. A parafin jellegű párlat sűrűsége 0,772 t/m 3 (VARGA et al. 1973, BERNÁTH et al. 1978, KŐRÖSSY 1989). A gáz H 2 S tartalma anhidritből képződhetett termokémiai szulfát reakció során (BARIC et al. 1998). HHE Istvándi és HHE Jánosmajor kutatófúrások szénhidrogéntelepei A Magyar Horizont Energia Kft. a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján, 2009 2012 során lemélyített kutatófúrásai közül produktívak lettek a HHE Istvándi 1, 2, 4 és HHE Jánosmajor 2, 3 jelűek, amelyekkel alsó-pannóniai, badeni és paleozoos tárolókban elhelyezkedő szénhidrogén telepeket fedeztek fel (MHE 2011, JÁRAI et al. 2013, CSÍZMEG et al. 2014). A HHE Istvándi 1 fúrás paleozoos kőzetekből álló szerkezeti magaslat tetején felépült badeni lithothamniumos zátonymészkő képződményekben kevertgáz mezőt tárt fel. A fúrásban 1806 és 1808 m között a rétegvizsgálat szerint a kevertgáz 60% szénhidrogéntartalommal és 40% inert gáz tartalommal rendelkezik. Az alsó-pannóniai tárolót az ún. Mézes homokkőcsoport alkotja, melyet a HHE Istvándi 1, 2, 4, a HHE Fánimajor 1 és a HHE Jánosmajor 2 fúrások is harántoltak. A 103
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3D szeizmikus méréseken azonosított amplitúdó anomália rétegtani megfelelője annak a szénhidrogén-nyomos homokkőcsoportnak, amit az OKGT által 1976-ban fúrt Darány 1 kutatófúrás talált kb. 1630 1690 m tengerszint alatti mélységben. A HHE Istvándi 1 fúrásban az összlet 1585 m és 1633 m mélységtartományban található (t.sz.a.: 1445 1493 m). A földgáz éghető anyag tartalma 91%. A Mézes homokkőcsoport elterjedése legalább 9,3 km 2, dél, kelet és északkelet felé kiékelődik, nyugat délnyugatról egy regionális vető határolja, észak felé nem ismert a kiterjedése, mivel a Barcs 3D szeizmikus mérések határán túlnyúlik. A HHE Istvándi 1 kútban a Mézes homokkőcsoport felett egy 9 m vastag pannóniai homokkő tárolót is találtak. A HHE Istvándi 2 fúrásban a paleozoos aljzatban kőolaj indikáció, a pannóniai összletben kisebb kőolajtelep is ismertté vált (MHE 2011). A 2012-ben lemélyített HHE Jánosmajor 3 kutatófúrásban szénhidrogén indikációkat észleltek paleozoos homokkőben, badeni mészkőben, és az alsó-pannóniai Mézes homokkőben. Az elvégzett tesztek alapján még nem lehetett eldönteni, hogy a paleozoos és a badeni tároló egységes, vagy elkülönült hidrodinamikai rendszert alkot-e. A paleozoos tárolóban a kőolaj intermedier típusú, 0,850 t/m 3 sűrűségű, és kevés oldott gázt tartalmaz. 1869 1877 m-ben a megnyitott szakasz réteghőmérséklete 110,5 C volt. A három hónapos próbatermelési időszak alatt 565 tonna kőolajat és 348 m 3 rétegvizet termeltek ki. A szignifikánsan, 10%-ról 90%-ra megnövekedett víztartalom miatt a paleozoos tároló termeltetését felhagyták, és megkezdték feljebb, a fiatalabb korú telep termelésbe állítását. 1735 és 1788 m között a badeni tárolót, amelyben a nyomás hidrosztatikus (177,9 bar) és a réteghőmérséklet 100,4 C volt, három szakaszon nyitották meg. A fél éves próbatermelés során 322 tonna kőolajat és 2845 m 3 rétegvizet termeltek ki. Itt is fokozatosan emelkedett a víztartalom, és a termelvény minősége szinte teljesen megegyezett a paleozoos tárolóból származóval. Az 1525 és 1580 m között települő alsó-pannóniai Mézes homokkőszintben a geofizikai szelvényezés szerint erős gázcsúcsok jelentkeztek. Ez a homokkőszint dél felé átnyúlik az Istvándi II. bányatelekre, ahol több fúrásban is termeltetik (JÁRAI et al. 2013). A HHE Jánosmajor 3 kút alsó-pannóniai Mézes telepe 1550 m körüli mélységben helyezkedik el, 5,51 km 2 területű, 9,45 m effektív vastagságú. A 21% porozitású homokkő tárolóban a kezdeti telepnyomás 15 MPa, a telephőmérséklet 94,4 C. A telep kőolajat, földgázt és kondenzátumot is ad. A badeni paleozoos telep területe 4,44 km 2, az effektív vastagság 6,64 m. A tároló porozitása 18%, a telepnyomás 18,2 MPa, a telephőmérséklet 105,5 C. A kőolaj 0,828 t/m 3 sűrűségű, intermedier jellegű. A földgázban 95% az éghető anyag, 3,9% a nitrogén és 1% körüli a szén-dioxid, fűtőértéke 48 MJ/m 3 (CSÍZMEG et al. 2014). A HHE Istvándi, HHE Jánosmajor és HHE Fánimajor fúrásokból egy olyan gáztelephez köthető anomália rajzolódik ki, amely túlnyúlik a Barcs kutatási területen É ÉK-i irányban, és így a Mecsek kutatási területen is követhető. Az erős amplitúdó anomália epizódikusan lerakódott alsó-pannóniai homokkőcsomagokhoz, turbidit testekhez ( Mézes homokkő ) köthető, melyek között finomszemű tengeri üledékek rakódtak le (JÁRAI et al. 2013). Homokszentgyörgy szénhidrogénmező 1979-ben a Homokszentgyörgy Hom 1 fúrás két kőolaj- és egy földgáztelepet tárt fel. A felső-karbon Tésenyi Homokkő Formáció aleurit és agyagpala betelepüléseket tartalmazó konglomerátum-összletében egy telítetlen kőolajtelep található. Az alsó-pannóniai homokkő rétegekben egy telítetlen kőolajtelep és egy földgáztelep vált ismertté (HORVÁTH et al. 2008). Az alsó-pannóniai kőolajtelepben a kezdeti telepnyomás 19,3 MPa, a telephőmérséklet 109 C volt. A 6% porozitású felső-karbon tároló kőolaja 0,883 t/m 3 sűrűségű, parafin parafin jellegű. A 15% porozitással rendelkező alsó-pannóniai tároló olaja 0,861 t/m 3 104
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány sűrűségű, parafin intermedier jellegű. A földgáztelepben a közel 70% éghető anyag tartalmú gázban 27,8% a nitrogént, 2,6% a széndioxid, fűtőértéke 34,4 MJ/m 3. Kadarkút kőolajtelep Az 1981-ben mélyült kadarkúti Kkút 2 fúrással a feltolódási vonalak közé zárt Nagyatád Nagykorpád Kadarkút környéki szerkezeti pásztában ipari értékű telítetlen kőolaj halmaztelepet fedeztek fel. A kút négy szintjében jelentkezett kőolaj 897 és 957 m közötti felszín alatti mélységben (KŐRÖSSY 1989). A tárolókőzeteket a badeni rétegsor felső részében települő tufás homokkő, durvaszemű homokkő, konglomerátum (és andezittufa) alkotja. A kút dugattyúzható kőolajat adott kevés gázzal. A kezdeti telepnyomás 8,8 MPa, a telephőmérséklet 72 C. A kőolaj sűrűsége 0,852 0,866 t/m 3, parafin, illetve parafin intermedier jellegű, és feltehetően idősebb miocén (kárpáti badeni) anyakőzetből származtatható (MOLNÁR et al. 1997). A közeli Dráva-medencében a kőolaj és földgáz keletkezés és felhalmozódás feltételei adottak, valamint a regionális geológiai becslések alapján az eddig feltárt és termelésbe vont mezők ismert szénhidrogén vagyonán felül további szénhidrogénkészletekre lehet számítani. Ugyanakkor a szénhidrogén-képződésre és -felhalmozódásra jelentős hatást gyakorol az a tény, hogy a Dráva-medencétől keletre a Mecsek és a Villányi-hegység felé egyre csökken a medencealjzatot fedő üledékek vastagsága (JÁRAI et al. 2013). A Mecsek Villányi-hegység és környezete 1979-ben elkészült prognózisa szerint a Bólyi-medence és Villány Harkány környéke bizonyos mértékig perspektivikus (BIHARI et al. 1979). 2.1.2. A Drávaszabolcs terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). A Drávaszabolcs területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (44. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 39. táblázat mutatja be. 105
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 44. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 39. táblázat. Drávaszabolcs vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj- és éghetőföldgáz-vagyona (MBFH 2014. január 1-i állapot, ill. HORVÁTH et al. 1997, MHE 2011, JÁRAI et al. 2013) Mező Bányatelek Felfedező fúrás Barcs Istvándi 1, 4 Telepek száma Felfedezés éve Kezdeti földtani kőolaj (kt) Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm 3 ) Istvándi II. HHE-Istvándi-1 3 2010 0,0 147,5 Barcs-Nyugat Barcs I. Barcs-Ny-1 1 1979 0,0 1647,0 Darány nincs Dar-1 3 1975 55,3 8,6 Darány-Nyugat Darány I. Darány-Ny-1 2 1978 566,7 0,0 HHE Jánosmajor 3 Homokszentgyörgy Kálmáncsa I. HHE- Jánosmajor-3 2 2012 433,9 7,7 nincs Hom-1 3 1979 424,5 64,2 Kadarkút nincs Kkút-2 1 1981 766,4 0,0 Zaláta nincs Zaláta-1 1 2007 0 2192,2 Összesen 2246,8 4067,2 106
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.2.2. A Drávaszabolcs terület reménybeli szénhidrogénvagyona A Drávaszabolcs vizsgálati területre vonatkozóan a legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket, a pannóniainál idősebb miocén, kárpáti és badeni pelites üledékeket, illetve a pannóniai Endrődi Márga a mélyebb, jelentős részben a határon túli medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének a migrációs útvonalakon elérhették a tároló képződményeket. Létezhetnek azonban olyan potenciális tárolóképződmények is, melyeket az érett anyakőzeteket magába záró mélyzónáktól a már ismert, például Zaláta illetve a még nem felfedezett, várhatóan részben Horvátországban elhelyezkedő felhalmozódási zónák elzárhatnak, így migráció szempontjából árnyékolva vannak. Térfogatgenetikai módszerrel számolva a keletkezett szénhidrogének becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. A Drávaszabolcs terület esetében a vizsgálati terület a generáló zóna peremén helyezkedik el, az érett anyakőzetek jelentős része a Drávamedence határon túli részén található. Ezért a vizsgálati területre vonatkozó reménybeli vagyonbecslést a környezetben található, már felfedezett mezők mérete alapján becsültük. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikonok adhatnak alkalmat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A vizsgálati terület környezetéből nyolc előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel 45. ábra diagramján. A felfedezések sorrendjében bekövetkező vagyonnövekményeket a 46. ábra mutatja. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 2 4 hasonló, közepes méretű (10 100 kt kőolaj és/vagy 100 1000 millió m 3 ) előfordulás várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények elterjedése és távolsága, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet felfedezhetősége jelent. 107
1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10000 1000 100 10 1 Kezdeti kitermelhető kőolaj (kt) Kezdeti kitermelhető földgáz (Mm3) 45. ábra. A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogénelőfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Összegzett kitermelhető szénhidrogén (kt kőolaj eé.) 46. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület környezete előfordulásainak kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona kőolaj egyenértékben 108
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. -a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon). 109
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 110 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során elő-idézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (47. ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok.
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. 111
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A fúrófejek (48. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám. 1 2 3 4 48. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökken- 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 112
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (49. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (50. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja. 113
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 50. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 114
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 51. ábra. 51. ábra. A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 115
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására. 116
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre. 117
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok A Drávaszabolcs vizsgálati terület Baranya megyében található. A terület közlekedési hálózatát az 52. ábra szemlélteti. 52. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségének (Baranya megye) vasút- és közúthálózata (2013) 2.4.1.1. Közúti közlekedés Elhelyezkedéséből és nehezen átjárható földrajzi határaiból kifolyólag a vizsgálati terület tágabb térsége a Dél-dunántúli régió közlekedési szempontból perifériális helyzetben van. A régiót az V. és V/C közúti, és az V/B vasúti korridorok érintik. A közúti korridorok a régió peremét érintve haladnak, gyorsforgalmi úttá csak az V-ös korridor van fejlesztve. Tovább nehezíti a régió külső elérhetőségét az a tény, hogy a határátkelőhelyek az ország egyéb határszakaszaihoz képest a Dél-dunántúli régióban helyezkednek el a legritkábban. Baranya megye közúthálózata a vizsgálati terület térségében az ország többi részéhez képest kevésbé fejlett. A vizsgálati területet és annak térségét az országos közúthálózat gyorsforgalmi, illetve főúti elemei közül a következők érintik: Autópályák, gyorsforgalmi utak A vizsgálati területen gyorsforgalmi út nem halad át. A terület északi határától mintegy 5 9 km-re északra fut kelet nyugati irányban M60-as autópálya, mely az M6-os autópálya nyugati leágazása. Az M60-as autópálya Pécs déli határától mintegy 800 m-re délre, Péterpusztánál végződik, jó rácsatlakozási lehetőséggel a vizsgálati terület középső és déli zónájához. Ez az út biztosítja az ország középső területeinek, valamint az északi és nyugati országrészeknek elérhetőségét. 118
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület északnyugati határától ÉNy-i irányban messze, mintegy 60 km-re ÉK DNy-i nyomvonalon halad át az M7-es gyorsforgalmi út, mely része a Helsinki V. (Velence Trieszt Ljubljana Budapest Lvov) valamint az V/b (Fiume Zágráb Budapest) korridoroknak. Ez az út csak kerülővel, Nagyatád Marcali vagy a Szigetvár Kaposvár Balatonszemes útvonalon közelíthető meg. A vizsgálati területtől ÉK-re 16 km-re, Pécs déli pereme alatt kezdődik az M60-as gyorsforgalmi út, mely később becsatlakozik az M6-os gyorsforgalmi útba. Főutak a vizsgálati terület térségében 6-os számú főút: Barcs Szigetvár Pécs 56-os számú főút: Szekszárd (6. sz. főút) Mohács Udvar (Horvátország) 57-es számú főút: Mohács (56. sz. főút) Pécs (6. sz. főút) 58-as számú főút: Pécs Harkány Drávaszabolcs 66-os számú főút: Pécs (6. sz. főút) Sásd Kaposvár (61. sz. főút) 67-es számú főút: Szigetvár Kaposvár Balatonszemes A felsorolt főutak közül a 6-os főút ÉÉK felől érkezik a vizsgálati terület térségébe. Pécsváradnál délnyugati irányba fordul, majd Pécsen áthaladva nyugati irányba halad tovább. A vizsgálati terület geometriája miatt ezeken a szakaszokon 22 6 km távolságra fut a terület északi határától, majd Nagypeterdnél belép a terület északnyugati térségébe. Áthalad Szigetváron, majd annak nyugati pereménél lép ki a vizsgálati terület északnyugati határán, és halad tovább DNy-i irányba, Barcs felé. Az 56-os főút a vizsgálati terület legkeletibb sarkából, de a területen belül indul az országhatártól, Udvartól északi irányba. A vizsgálati területet 1,2 km után, annak ÉK-i sarkánál hagyja el, és fut tovább északra, Mohács és Bátaszék irányába. A főút dél felé kapcsolatot teremt Horvátországgal, északra pedig az M6-os autópályával, ezáltal lehetővé válik a vizsgálati terület nyugati térségének gyorsforgalmi kapcsolata az ország középső területeivel. Az 56-os főúton keresztül közelíthető meg a vizsgálati terület nyugati zónája. Az 57-es főút nem lép be a vizsgálati területre. A terület északi határával párhuzamosan fut a területtől mintegy 6 8 km-re, K Ny-i irányban Mohácstól Pécsig. Az 58-as főút a vizsgálati területtől északra, 9 km-re indul M60-as gyorsforgalmi út nyugati végpontjától déli irányba. Szalánta déli végénél éri el a terület északi határát. A vizsgálati terület geometriája miatt 1,5 km után kilép a területről, és Harkánytól délre ismét belép a területre, ezúttal a vizsgálati terület déli zónájába. Ezután déli irányba halad a terület déli határáig, a drávaszabolcsi határátkelőig, közvetlen közúti kapcsolatot teremtve Horvátországgal, és a Balkánnal. Az 58-as főút teremti meg a leggyorsabb és legrövidebb kapcsolatot a vizsgálati terület középső sávjának déli zónája és az M60-as autópálya, ezen kívül Pécs városa között. A 66-os főút Pécs keleti körzetéből indul északi irányba, Kaposvár felé. A vizsgálati területen nem halad át, térképen való ábrázolása miatt említjük. A 67-es főút a vizsgálati terület északnyugati sarkából, Szigetvár határából (a 6-os főúttól) indul észak felé, és É-D-i nyomvonalon halad északi irányba az M7-es gyorsforgalmi út felé. Rajta keresztül közelíthető meg az M7-es autópálya felől a vizsgálati terület északnyugati sarka. A Dél-dunántúli régió mellékútvonal-hálózata rossz minőségű és hiányosan kiépített. 119
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A Drávaszabolcs vizsgálati terület vasúti közlekedési hálózatának térképét az 53. ábra szemlélteti. A vizsgálati területen és térségében az alábbi az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, valamint a 3. melléklete alapján besorolt Egyéb vasúti pályákat érinti: 120
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 53. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségének (Baranya megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006). Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák: 40 Budapest (Kelenföld) Pécs 65(1) Pécs Villány 66 Villány Magyarbóly országhatár A 40-es számú, Budapest Dombóvár Pécs vasúti pálya, mely a vizsgálati területtől északra, a terület határán kívül, azzal párhuzamosan, attól mintegy 4 6 km-re halad. Szentlőrincig É D-i, onnan Pécsig pedig K Ny-i irányú. Ez a vonal biztosítja a vizsgálati terület északi zónájának vasúti kapcsolatát az ország középső területeivel, valamint a nemzetközi vasúti árufuvarozási lehetőségeket. A vonal kétvágányú, villamosított. A 65(1)-es Pécs Villány vasúti pálya nincs külön jelölve, 65-ös vonalként szerepel a térképen. Pécsről indul DDK-i irányba, Átánál rövid szakaszon metszi a terület keskeny K Ny-i irányú folyosóját, és Villányig tart. Összeköttetést teremt a vizsgálati terület délkeleti zónája, és Pécs között. A 66-os, Villány Magyarbóly országhatár vasúti pálya szintén Villányból indul. ÉNy DK-i irányú. Magyarbóly előtt lép be a vizsgálati terület keleti részének déli zónájába, és délkeleti irányba halad, az országhatárig. Horvátország keleti részével, ill. a közép-balkáni területekkel teremti meg a nemzetközi kapcsolatot. 121
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Regionális vasúti pályák: 50 Dombóvár Bátaszék 60 Gyékényes Barcs Szentlőrinc 61 Szentlőrinc Sellye 65(2) Villány Mohács Az 50-es regionális vasúti pálya nem érinti a vizsgálati területet, attól 30 35 km-re északra fut hozzávetőlegesen kelet nyugati irányban. Dombóvárról indul, és Bátaszéknél végződik. Ez a vasútvonal köti össze a Dél-Dunántúlt a bajai vasúti hídon a Duna Tisza-köze déli területeivel. A 60-as számú regionális vasúti pálya a vizsgálati terület északnyugati sarkát keresztezi, K Ny-i irányban. Egyvágányú, nem villamosított. A vonal Gyékényesről indul, Barcsnál KÉK-i irányba fordul. Szigertvár előtt lép be a területre, keleti irányt vesz fel, és Nagypeterdnél lép ki a területről. Ezután a terület északi határával párhuzamosa, attól mintegy 5 km-re fut, és Szentlőrincnél végződik. A vonal összeköttetést teremt a vizsgálati terület és Horvátország nyugati területei valamint Szlovénia és Észak-Olaszország között. A 61-es regionális vasúti pálya Szentlőrincről indul, ÉK DNy-i irányban áthalad a terület nyugati részén. A területre Királyegyházánál lép be, majd mintegy 7 km megtétele után Sumonynál lép ki. A vonal Sellyén végződik, közvetlen összeköttetést teremtve a terület nyugati részének déli zónája, és a 40-es, valamint 60-as transzeurópai áruszállítási vasútvonal között. A 65(2)-es regionális vasúti pálya a térképen nincs külön számmal ábrázolva, a 65-ös vonal keleti részének tekinthető, a 65(1)-es vonal folytatása. ÉK DNy-i irányú. Villányból indul északkelet felé. Rövid távolság megtétele után Virágosnál belép a vizsgálati terület keleti zónájába, és kb. 8 km megtétele után, Töttöstől északra hagyja el azt. Moháccsal, valamint a mohácsi Duna kikötővel teremt kapcsolatot. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület az alábbi egyéb vasúti pályákat érintheti: 47 Godisa Komló 64 Pécs Pécsvárad (Bátaszék) 62 Középrigóc (Barcs) Sellye Villány A 47-es, Godisa Komló egyéb vasúti pálya a vizsgálati területen kívül, Pécstől északra fut. Térképen való ábrázolása miatt említjük meg. A 64-es, Pécs Pécsvárad egyéb vasúti pálya Pécsről indul, KÉK-i irányba. A vonal eredetileg Pécset kötötte össze Bátaszékkel. A vonal jelenleg nem üzemel. 1997 óta több lépésben lerövidült, a jelenlegi hivatalos információk alapján, legutolsó használatban levő szakaszán, a Pécs Pécsvárad vonalon a személyszállítás 2009 óta szünetel. A 62-es számú egyéb vasútvonal Barcs Sellye között használaton kívül helyezett, Sellyétől Siklós Villány felé üzemel. A vonalon csak áruszállítás folyik. Üzemelő szakasza két helyen is érinti a vizsgálati terület határát, a terület geometriájából eredően Csákányoszró, ill. Nagyharsány térségében. Rajta keresztül közelíthető meg a terület déli zónája. A régió vasúti hálózata egyenetlen térbeli eloszlású és rossz minőségű. A hálózat teljes egészében egyvágányú, a fővonalak utazási sebessége 60 120 km/h, a mellékvonalaké 20 80 km/h, az üzemi sebesség azonban hosszú szakaszokon ennél is kisebb. (Dél-dunántúli operatív program, 2007 2013) Keskeny nyomtávú vasúti vonalak a térségben Keskeny nyomtávú vasútvonalak a vizsgálati területen nincsenek. A területtől északra, mintegy 14 km-re halad az Almamelléki Erdei Vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, 1991-től csak személyszállítás folyik. 122
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Mecseki kisvasút a vizsgálati területtől északra, 15 km-re található. A Mecseki Kultúrpark állatkertje és vidámparkja között közlekedik, 570 m-es távon. Az ország legrövidebb kisvasútja. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 36. (8) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK 36. (8) bekezdésében hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. 123
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályavasúti Pécsi Területi Projekt Központ Pécs, 7630 Szabadság u. 39. Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 60.) tud felvilágosítást adni. 2.4.1.3. Vízi közlekedés A vizsgálati területen a Dráva folyó hajózható vízfelület. A terület közvetlen térségében, attól nyugatra hajózható vízi út a Duna. A térséget érintő vízi utak közül meghatározó a Duna szerepe. A páneurópai közlekedési folyosók egyike (VII. sz.) a Duna folyam, az Európát átszelő Duna Majna Rajna vízi út része. A vízi utak osztályba sorolása szerint a Duna hazai szakasza VI/B és V/C kategóriába tartozik, míg a Dáva a II-es kategóriába. Az érintett vízi utak adatait a 40. táblázat tartalmazza. A Dunán bár a magyarországi folyamszakaszt EGB. VI. hajózási osztályba sorolták, az átlagos vízmélység és a hajózható napok száma messze elmarad az előírttól. Ezért Duna magyarországi szakasza a jelenlegi állapotában nem felel meg az előzőekben vázolt, a transzeurópai vízi úttal kapcsolatban támasztott kritériumoknak, több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását. 40. táblázat. Az érintett vízi út a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 3. számú melléklete szerint A vízi út neve A hajózható szakasz hossza, folyamkilométer A szakasz hossza (km) A vízi út osztálya Dráva 198 70 128 II A 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 1. számú melléklete alapján a Duna Budapest feletti VI/B osztályú szakaszán (1812 1641 fkm. között) magányos géphajóval 4000 4500 tonna, Tolt kötelékkel 6400 12 000 tonna teher szállítható. A Duna Magyaroszág déli határától Budapestig (1641 1433 fkm. között) VI/C osztályúnak van minősítve. Ezen a szakaszon magányos géphajóval 4000 6200 tonna, Tolt kötelékkel 9600 18 000 tonna teher szállítható. A Dráva az 198 70 fkm. között II. osztályúnak mintősített, itt csak magányos géphajóval, max. 500 tonna teher szállítható. Kikötők a vizsgálati terület térségében: A térség legnagyobb áruforgalmi kikötője és logisztikai központja a mohácsi kikötő. Mohács az Európai Unió schengeni követelményeknek megfelelő déli határkikötője. A kikötőt a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. üzemelteti. A 2006 2007. évi fejlesztések keretében korszerű, teherszállítást ellenőrző létesítményekkel látták el. Mohács uszálykikötője jelentős teherforgalmat bonyolít. A Dráva folyón a Barcson levő ún. Medencés kikötő vehető igénybe. A vizsgálati terület térségében elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelményekre az alábbi jogszabályok vonatkoznak: a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet hatálya alá tartozó vízi utak, valamint 124
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet hatálya alá tartozó hajózási létesítmények. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat 2.4.2. Energiahálózatok A villamosenergia rendszernek négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, a 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésében vannak. A Drávaszabolcs vizsgálati terület villamosenergia ellátását vázolja az 54. ábra. 54. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe KÉSZ Tervező Kft, 2011, (Baranya megye Területrendezési Terv módosítása Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik melléklet) 125
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 400 kv-os átviteli hálózat elemei: Paks Pécs I II. Pécs országhatár Ernestinovo I II. (Horvátország) A paksi elektromos áramot (kiegészítve a Pécsi Erőmű kapacitásait) a Paks Pécs I II. ikervezeték szállítja. Ez a vezetékpár ÉK DNy-i irányú, és a pécsi nagyfeszültségű transzformátor állomásnál végződik. A vezeték nem halad át a vizsgálati területen. A Pécs országhatár Ernestinovo I II. vezeték Horvátországgal biztosítja a nemzetközi elektromosáram-transzfert. Iránya ÉÉNy DDK. Szintén a 400 kv-os pécsi transzformátorállomástól indul, és Borjádnál lép észak felől a vizsgálati területre. Áthalad a terület keleti zónáján, és Illocskánál éri el az országhatárt. Ezután tovább halad Eszék, majd Ernestinovo felé. A fent ismertetett villamosenergia-rendszer többi eleméből a vizsgálati területen és közeli térségében csak a 120 kv-os hálózati elemei találhatók meg. A 120 kv-os térségi ellátó hálózat távvezeték elemei: (Pécs) Szentlőrinc Szigetvár Barcs Pécs Erőmű Siklós Beremend Szigetvár Kaposvár Pécs Mohács A vizsgálati terület északnyugati sarkán halad át a (Pécs) Királyegyháza Szigetvár Barcs 120 kv-os térségi hálózat vezeték, mely kelet felől érkezik. Rózsafától északra lépi át a terület határát, érinti a szigetvári nagy/közép feszültségű elosztóállomást, majd Hobolnál hagyja el a területet nyugati irányban, Barcs felé. Pécsről indul a Pécs Erőmű Siklós Beremend 120 kv-os térségi ellátó hálózat távvezeték. NyÉNy DDK-i nyomvonalon halad. Először Újpetrénél lép be északi irányból a területre, majd a terület geometriája miatt rövid távolságot megtéve Vokánynál kilép. A siklósi transzformátor alállomáson áthaladva fut tovább KDK felé. Kistapolcától északra ismét belép a vizsgálati területre, és Beremendnél végződik. Elektromos árammal látja el a vizsgálati terület középső és déli térségét. A Szigetvár Kaposvár 120 kv-os térségi hálózat vezeték a szigetvári elosztóállomásról a vizsgálati terület északnyugati sarkából indul északi irányba, Kaposvár felé. A Pécs Mohács 120 kv-os térségi ellátó hálózat távvezeték szintén Pécsről indul. Szederkényig közös nyomvonalon fut a Pécs országhatár Ernestinovo I II. 400 kv-os vezetékkel, Szederkénynél keleti irányba fordul, és Mohácsig tart. A vizsgálati területre nem lép be, Szederkény és Mohács között a területtől mintegy 6 8 km távolságra, északra fut. A 120 kv-os térségi átviteli hálózat távvezeték elemei: A vizsgálati terület határától mintegy 1,3 km-re, északra indul, a siklósi transzformátor alállomásról a Siklós Beremend 120 kv-os térségi ellátó hálózat távvezeték. ÉK DNy-i irányú. Egyházasharasztitól északra lépi át a terület határát, és az országhatárig halad. Horvátországgal teremt energetikai kapcsolatot. Erőművek Baranya megyében országos jelentőségű, 180 MW-os erőmű Pécsen üzemel. Ez részben földgáztüzelésű, részben biomassza tüzelésű. A térségben elhelyezett nagy/nagy- és nagy/közép feszültségű transzformátor alállomások A megye villamosenergia fogyasztóinak ellátási bázispontjai a 120/20 kv-os alállomások, amelyeknek betáplálása a Pécsi Erőmű alállomásától induló 120 kv-os hálózatokról történik. A körzet egyetlen nagy/nagyfeszültségű transzformátor alállomása a Pécsi Erőműnél található. 126
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség nagy/közép feszültségű transzformátor alállomások betáplálási pontjai Beremenden, Kővágószőlősön, Királyegyházán, Mohácson, Pécsett (3 db), Siklóson, valamint Szigetváron vannak. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati terület és térsége elektromos energia ellátása a helyi (lakossági) és kisebb ipari tevékenységek igényeit megfelelően ellátja, de nagyobb volumenű, nagyobb mennyiségű elektromos energiát igénylő ipari tevékenység végzéséhez az elektromos hálózat további fejlesztése szükséges. Ugyanez igaz az esetleges elektromos energiát termelő ipari tevékenység végzésére is, ebben az esetben a megtermelt elektromos energiának az országos elektromos hálózatba juttatásához lesznek szükségesek további energetikai fejlesztések. 2.4.2.2. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. A vizsgálati terület földgáz ellátását mutatja az 55. ábra. A gázvezeték rendszert üzemnyomásuk szerint osztályozzuk. A Baranya Megyei Területrendezési Tervben leírtak alapján az üzemnyomás szerint a gázvezetékeket az alábbi nyomáskategóriákba sorolták: Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy- középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. (Nagy-) Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. 127
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 55. ábra. Drávaszabolcs vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe KÉSZ Tervező Kft, 2011, (Baranya megye Területrendezési Terv módosítása Földgázellátás energiahálózatok és alépítmények melléklet) A részletes ismertetésnél csak a vizsgálati területen áthaladó vezetékeket mutatjuk be. A vizsgálati területet a nagynyomású gázvezetékek közül csak a Városföld Drávaszerdahely országhatár nagynyomású vezeték keresztezi, annak középső zónájában, ÉK DNy-i lefutási irányban. Ez a DN800-as vezeték biztosítja Horvátországgal a nemzetközi gáztranszfert, ezért nemzetközi jelentőségű. A térségben található nagy- középnyomású vezetékek közül a Pécs Szentlőrinc Sellye vezeték É D-i irányban halad át a vizsgálati terület nyugati részén. Királyegyházánál lép be északról a területre, és Nagycsánynál éri el annak déli határát. Ezután élesen nyugati irányba fordul, és mintegy 7 km megtétele után Sellyén végződik. A vizsgálati terület nyugati zónája középső részének gázellátását biztosítja. A Szentlőrinc Szigetvár vezeték kelet nyugati irányú. A vizsgálati területtől északra, mintegy 5 10 km-re fut. A terület geometriájának következtében Nagypeterdnél belép a terület nyugati részének északi zónájába, és Szigetvárig tart. A terület nyugati részét, és az ettől északra eső térséget látja el gázzal. A Pécs Harkány Beremend nagy középnyomású vezeték Pécs délnyugati körzetéből indul déli irányba. Szalántánál lép be a vizsgálati területre, majd a terület geometriája miatt rövid távolságot megtéve Túrony északi részénél kilép onnan. A vezeték Harkánynál keleti irányba fordul, Nagyharsánynál pedig déli irányt vesz fel, ismét belép a vizsgálati területre, és Beremendig fut. A terület déli zónájának gázellátását biztosítja. A vizsgálati terület keleti részét Marázánál levő gázfogadó állomásról kiinduló Maráza Bóly Majs 4 8 bar-os gázvezeték látja el. A középnyomású- és kisnyomású gázvezetékek a települések helyi gázellátását szolgálják, a térképen nem szerepelnek. 128
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Termékvezetékek A Kápolnásnyék Mezőszentgyörgy termékvezeték a vizsgálati területtől mintegy 12 km-re, északra végződik Pécsnél (térképen való ábrázolása miatt említjük). 129
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyongazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyongazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási-kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. 71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök - itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400 1018 J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus-, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (56. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban 250 260 10 9 t kőolaj és 130
Energia, 10E+18 J Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 500 550 10 12 m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását az 57. ábra szemlélteti. 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa 400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 56. ábra. A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 57. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) International Energy Outlook 2014 nyomán Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csök- 131
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ken (földgáz: 7,5 Md m 3 volt 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 58. ábra mutatja. 58. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 Mt, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogénvagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3000 4000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban 132
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Drávaszabolcs vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 150 200 kt kőolaj és mintegy 500 1500 millió m 3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008 2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentést határozott meg az 1985 87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (59. ábra). 133
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 59. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (60. ábra). 60. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK) Az elmúlt években, éves rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés (61. ábra). 134
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz. 61. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok) 135
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000 11 500 kcal/kg (41870 48150 kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy- Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olaj-ipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Drávaszabolcs vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország 10 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 136
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az országba érkeznie, 10 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 (http://www.mol.hu /gazkerdes/szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Drávaszabolcs vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (62. ábra). 62. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 137
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában 20 40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. 1. pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutató- 138
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fúrások helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20 30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 139
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. 1. pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 140
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36.. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 141
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (41. táblázat). 41. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank 1968. december 19 26. Algyő 1979. január 24 február 15. Zsana É-2 kőolajtermelő kút (63. ábra) 1981. december 29 31. Algyő 683. számú fúrás, Maroslele 1982. augusztus 7 17. Szeghalom 14. sz. kút 1982. október 14 17. Szeged, Algyő 619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 1983. január 30 február 2. Hajdúszoboszló, Nagyhegyes 77. sz. kút, gázkitörés 1983. március 22 23. Battonya 144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés 1984. június 18 21. Balatonmagyaród, Zalakomár 18. sz. kút, olaj- és gázkitörés 1985. április 1. Biharkeresztes 19. sz. kút 1985. május 20 21. Füzesgyarmat 107. sz. kút, olaj- és gázkitörés 1985. december 16 1987. január 31. Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 1986. június 10. Balatonmagyaród, Zalakomár 1987. január 24 25. Füzesgyarmat 107. sz. kút, gázkitörés 1998. november 14 17. Nagylengyel 282/A.sz. kút, gázkitörés 2000. augusztus 18 november 16. Pusztaszőlős 34. sz. kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. 142
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (63. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút 143
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja. 63. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; 144
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirányjelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet. 145
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Drávaszabolcs vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pont- 146
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni. Az országban a levegőminőség mértékének, tér- és időbeli alakulásának megállapítása légszennyezettség méréssel történik. A vizsgálatok telepített, illetve mobil mérőhálózati keretek között zajlanak. A Drávaszabolcs vizsgálati területen egy településen történt levegőminőség mérésről van információnk. A levegő állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszenynyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. 147
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A vizsgálati területnek és térségének manuális és automata mérőállomásait, valamint a Kaposvár- illetve Pécs és környéke légszennyezettségi zónáját ábrázoló térképet a 64. ábra mutatja be. 64. ábra. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térségében található kaposvári és pécsi légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális és automata mérőhálózat állomásai. Az ábra alapján megállapítható, hogy a drávaszabolcsi vizsgálati területtől 1 4 km távolságra található Pécs és környéke légszennyezettségi zónája, még északabbra, mintegy 26 kmre pedig Kaposvár és környéke légszennyezettségi zónája. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2010-ben automata mérőhelyet üzemeltetett a térségben Majláthpusztán, Komlón és Pécsett. Manuális mérőhelyek vannak az alábbi településeken: Beremend, Bonyhád, Kaposvár, Mohács, Nagyharsány, Pécs, Szekszárd, Siklós, Szentlőrinc. A fent ismertetett mérőhelyek közül egyedül a beremendi manuális mérőhely esik a vizsgálati területre, az összes többi a terület határán kívüli. Az adatok ismertetéséből kihagytuk a bonyhádi és szekszárdi mérési adatokat, mert ezek a vizsgálati területtől távol esnek. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Pécs a 6. Pécs és környéke légszennyezettségi agglomerációba, Kaposvár és környéke a 11. kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. az ország többi területe zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 42. táblázat és 43. táblázat foglalja össze: 148
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területnek (az ország többi területe), valamint Pécs és környéke (6. légszennyezettségi agglomeráció) és Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 6. Pécs és környéke F C F D F O I 11. Kaposvár F E E E F O I 10. Az ország többi területe F F F E F O I 43. táblázat. A Drávaszabolcs vizsgálati területnek (az ország többi területe) valamint Pécs és környéke (6. légszennyezettségi agglomeráció) és Kaposvár és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna PM 10 arzén (As) PM 10 kadmium (Cd) PM 10 nikkel (Ni) PM 10 ólom (Pb) PM 10 benz(a)pirén (BaP) 6. Pécs és környéke F F F F B 11. Kaposvár F F F F D 10. Az ország többi területe F F F F D A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a Drávaszabolcs vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Pécsett és környékén a határérték és a tűréshatár között mozog (C), a Kaposvár és térségének zónájában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A szén-monoxid (CO) koncentrációja a Kaposvár és térségének zónájában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Pécsett és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati területen (az ország többi területe) valamint Kaposvár és térségének zónájában, pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). Az egyéb szennyező anyagok közül a PM 10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja Pécsett és környékén a határértéket és a tűréshatárt egyaránt meghaladja (B); a vizsgálati területen, és Kaposvár térségének zónájában pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva. A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM EüM FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét manuális és automata mérőhálózat méri. 149
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján a vizsgálati terület térségében Baranya megyében 6 mérőállomás, Somogy megyében 1 mérőállomás, Tolna megyében pedig 2 márőállomás üzemel. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Ezek közül a két Tolna megyei adatait nem ismertetjük. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térsége manuális mérőhálózata vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (44. táblázat, 45. táblázat). 44. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Beremend kiváló (1) kiváló (1) Kaposvár jó (2) jó (2) Mohács jó (2) jó (2) Nagyharsány kiváló (1) kiváló (1) Pécs jó (2) jó (2) Siklós jó (2) jó (2) Szentlőrinc jó (2) jó (2) : nem mérik az adott komponenst. 45. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Beremend kiváló (1) kiváló (1) Kaposvár jó (2) jó (2) Mohács kiváló (1) kiváló (1) Nagyharsány kiváló (1) kiváló (1) Pécs jó (2) jó (2) Siklós jó (2) jó (2) Szentlőrinc kiváló (1) kiváló (1) : nem mérik az adott komponenst. Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A vizsgálati területen és térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi adatai hiányosak. Ülepedő por- és SO 2 vizsgálatok a felsorolt mérőállomásokon 2013 és 2014-ben nem történtek. A meglevő adatok alapján 2013-ban a meghatározható NO 2 koncentrációja általában az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közötti, tehát a légszennyezettségi indexe jónak minősül (4), kivételt képez 2013-ban a beremendi és nagyharsányi mérőállomás, ahol az NO 2 mért koncentrációja az egészségügyi határérték 80%- a és 100%-a közötti, ezért légszennyezési indexük kiváló (5). 2014-ben az NO 2 koncentráció vizsgálatok elemzése szerint a mérőállomások többsége kiváló légszennyezettségi indexet (5) mért, jó légszennyezettségi indexet 3 településen (Kaposvár, Pécs, Siklós) regisztráltak. 150
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség átlagos NO 2 összkoncentrációja az 2013-as évben hozzávetőleg jónak (4), 2014- ben pedig kiválónak értékelhető. Az SO 2 és ülepedő por elemzések a fenti mérőállomásokon nem lettek elvégezve. Az automata mérőhálózat adatai A vizsgálati terület térségében levő automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013. és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be. Az értékelés a mérőállomásokon mért SO 2, NO 2, NO x, PM 10, CO és O 3, szennyezőanyagok adataiból készült. Az automata vizsgálatok adatai alapján a települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A mérések a vizsgálati területen kívül, Komlón, Majláthpusztán és Pécs (Boszorkány) mérőállomásokon történtek. A Drávaszabolcs vizsgálati terület térsége automatikus mérőhálózata vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be. (46. táblázat, 47. táblázat). 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index Mérőállomás neve SO 2 NO 2 NOx PM-10 CO O 3 Összesített index Komló * * * jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Majláthpuszta * * * * * Pécs, Boszorkány kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) * Nincs értékelhető adat. - Nem mérik a szennyezőt. 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NOx PM-10 CO O 3 Összesített index Komló * * * * kiváló (1) * * Majláthpuszta * * * * * Pécs, Boszorkány kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) * Nincs értékelhető adat. - Nem mérik a szennyezőt. Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A táblázatok alapján megállapítható, hogy a légszennyezettség-adatok indexei a Drávaszabolcs vizsgálati területen és térségében jók, ill. kiválóak. A levegő állapotával kapcsolatban összefoglalóan elmondható, hogy Baranya megye és a vizsgálati terület légállapotára vonatkoztatható általánosítható következtetést levonni az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak az elmúlt két évi rendkívül ritka, és hiányos adatbázisa alapján nem lehet. Az értékelést nehezíti a Majlátpusztán levő mérőállomás vizsgálatainak hiánya, illetve a komlói mérőállomás nem értékelhető adatai. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag kevésbé erős, általában csak kisebb terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők rá (feldolgozó, elektronikai, könnyű-, élelemiszeripar), már nem üzemelnek a legnagyobb légszennyező iparok (vegy-, nehézipar, ill. hőerőművek) vagy bányák, erdősültségének mértéke ugyanakkor rendkívül magas, így levegőminőség szempontjából Pécs és Beremend környékét kivéve már a tisztább levegőjű térségekhez tartozik. 151
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Baranya megyében a légszennyezést döntő mértékben két tevékenység okozza: a közlekedés és a fűtés. A nem-közlekedési eredetű kibocsátásokon belül meghatározó a fűtés részaránya, az ipari kibocsátások a pécsi térség kivételével kevésbé jelentősek. A modern technológiák bevezetésének (füstgáztisztítás), az energiatermelés szektorális átalakulásának, illetve a nagy kéntartalmú fűtőanyagok (mint például az olaj és a magas kéntartalmú szenek) lecsökkent felhasználásának köszönhetően, nagymértékben mérséklődött az összes kén-dioxid kibocsátás. A közlekedési eredetű emisszió viszont átmenetileg növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt néhány évben az országban a kén-dioxid és a szén-dioxid éves mennyisége csökkenést mutat, míg a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szilárd anyag mennyisége nőtt. A szálló por koncentrációjának növekedéséért főleg a közlekedés felelős. A porterhelés jelentős hányada természetes (talaj-)eredetű. A fentiek alapján megállapítható, hogy a területen és térségében a helyhezkötött légszennyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM 10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kuta tásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelem re szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállító eszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. 152
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében. 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek minőségi állapota többnyire jó, illetve néhány esetben gyenge, egy esetben kockázatos besorolású. A sp.3.3.1, a sp.1.11.2 és a sh.1.12 jelű sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek minőségi állapota rendre a szennyezett védőterület és diffúz nitrát miatt, szennyezett védőterület és termelő kút miatt és szennyezett ivóvízbázis védőterület miatt gyenge minősítésűek. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0 1300 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb 153
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő a 32 felszíni víztest közül csupán kettő nem rendelkezik értékelt minősítéssel (adathiány miatt), az értékeléssel rendelkezők közül csupán 2/30 esetben jó az állapot, felének állapota mérsékelt (15/30), harmaduk gyenge (9/30), vagy rossz (2/30) minősítéssel rendelkezik. Bizonytalan besorolással 2/30 felszíni víztest rendelkezik. Az értékelt vízfolyás víztestek (36/30) ökológiai minősítése jó (2/30), mérsékelt (15/30), rossz (2/30), gyenge (9/30), vagy bizonytalan (2/30). A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási techno- 154
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lógián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. 41., a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16 21., a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8 13. tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. 155
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. A Drávaszabolcs koncesszióra javasolt területen a Duna Dráva Nemzeti Park érintett. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ex lege védett területre. Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura 2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. 156
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. és 7. -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. ). 157
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) 158
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 159
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. -a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. 160
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. -ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A vizsgálati tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le.). Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv. 23/C. -a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség. Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. 161
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályát szakhatóságként kell bevonni. A Kötv. 7. 20. pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv. 23/C. (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (A Kötv. 7. [20] bekezdése értelmében 2015. január 1.-től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek.) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (Kr.) értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. -a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. -a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is. A Kr. 63. (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrási technológia alkalmazása. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 48. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. 162
Drávaszabolcs. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Drávaszabolcs vizsgálati területen (II. kategória) 3 Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Beremend 9652 Kossuth Lajos u. Görögkeleti szerb templom Borjád 9503 Deák Ferenc u. 1. Vízimalom Szigetvár 463 Bástya u. 3. Lakóház (Korán iskola) Szigetvár 470 Vár u. 1. Szálloda és múzeum Szigetvár 472 Zárda u. Zeneiskola, volt ferences kolostor Szigetvár 473 Zárda u. R. k. templom (volt ferences) Szigetvár 474 Zrínyi tér 1. Városháza Szigetvár-Zsibót 10040 Domolospuszta Kastély, szálloda A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek. Sajnos a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban kezelt részletes Baranya megyei műemlékjegyzék számunkra nem elérhető. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A vizsgálati területet egy világörökség-várományos terület, a római limes magyarországi szakasza is érinti. A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti kohéziós erő a határvonal mentén haladó limes út. Ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek lehetnek a projektben. A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, amely 8 országot érint, a Magyarország részvételével jelenleg is folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt. A világörökségi cím egyrészt rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt azonban olyan kötelezettségeket, megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín megmaradását és fejlesztését szolgálják. A római limes magyarországi szakaszáról (mintegy 500 km) 2011-ben elkészült a részletes feltáró, összefoglaló vizsgálat. A limes világörökség-várományos területe a vizsgálati terület keleti zónáját érinti. A Baranya megyei világörökség- és világörökség-várományos területeket mutatja a 65. ábra. 3 I. kategóriába tartozó, örökségvédelem alá eső objektumok a Drávaszabolcs vizsgálati területen nincsenek. 163
Drávaszabolcs. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 65. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a Drávaszabolcs vizsgálati területen és térségében. (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán) Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv. 11. -a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. szerint ex lege védettek. 3.1.10. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, 164