Az 1948-49-esszabadságharc (tétel) 09.07. -1848: - Reformkor vége Magyarországon (Széchenyi, Kossuth program) Haza és haladás -Már.15: - februártól kezdve egész Európában forradalom van (népek tavasza) - német és olasz területeken kisebb lázadások indulnak - márciusra érkezik a híre Magyarországra - Pest + Buda - Pozsonyi országgyűlés (utolsó rendi országgyűlés) Kossuth (ellenzéki párt vezetője) Deák Ferenc (mérsékeltebb) Széchenyi (visszafele haladó) Politikusok inkább Pozsonyba gyülekeznek, Budán és Pesten a fiatal Magyarország van. - Márc. 14.-én este a Pilvaxból kiindulva megkezdődik a polgári forradalom, ami Európába egyetlen módon vér nélkül aratott győzelmet. Létrejön az I. független Magyar kormány (koalíciós) - Ápr. 11.-én: Áprilisi törvények elfogadásának ideje: - Pénzügy, hadügy, külügy nincs egyetértés - szavazati jog: csak a magyarul tudók juthatnak be - jobbágyfelszabadítás: állami kártalanítás (Kossuth-féle) - sajtó, szólás, vallásszabadság megjelenése - 1848 nyarán: Szerb nemzetiségi háború - Kossuth bevezeti a Kossuth bankót (forint) értékálló - Nagyváradon létrejön, a hadi iparunk Ausztria követeli a pénz és a hadi kellékek megszüntetését -1848 őszén egyre erősebb haderő (Osztrák, Horvát) jelenik meg Horvátország területén. Jellasics horvát bán kinevezést kap. - Megalakul az OHB (országos honvédelmi bizottság (6 tagú)) felváltja a régi kormányt Elnöke: Kossuth Magyarország hadi eseményei -1848. szept. 11. Jellasics horvát bán támadást indít, átlépi a magyar határt a forradalom szabadságharccá válik! - A magyar kormány válasza: elrendelik az újoncozást, földesúri földeket adományoznak a parasztság számára + eltörlik a szőlődézsmát, teljhatalmú kormánybiztosokat neveznek ki, októberben létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt (6 tagú), mely a kormány helyett az új végrehajtó hatalom gyors és hatékony döntések - spontán népfelkelés robbant ki. - szept. 29. pákozdi csata: Móga János vereséget mér Jellasicsra elmenekül, oldalvédőjét Ozoránál bekerítik. - A Jellasicsot üldöző magyar sereg az országhatárnál megállapodott, s csak több hetes tétovázás után lépte azt át. A magyar sereg létszámában és felszereltségében is alatta maradt a Windischgrätz által összevont császári haderőnek, így - október 30-ikán Schwechatnál komoly vereséget szenvedtek, s ez megpecsételte az október 6-án kitört bécsi forradalmat. A magyar vereség után a magyar haderőt újjá kellett szervezni. Mógát a magyar fősereg parancsnokságában Görgey Artúr tábornok váltotta fel. 1
- Windischgrätz: új vezető 09.09. - Osztrákok kilenc oldalról foglalták az országot - Biharnál román lázadók fenyegetnek - Görgey Artúr: Magyar fel-dunai hadvezető - magyar erők kb. 100.000 fő - forradalminak látta őt Kossuth - feladata: védje meg a fővárost: ne szenvedjen vereséget ne haljon meg senki ne kerüljön Pest ostrom alá - december 2-án Bécsben puccsal megdöntik V. Ferdinánd hatalmát és helyére Ferenc József kerül: - nem kedvelte a magyarokat - legtöbb Osztrák V. Ferdinánd híve maradt Katonai regula be kell tartani a parancsokat 09.14. - A schwechati csatavesztés után Kossuth Görgeyt teszi meg főparancsnoknak, akinek a 20000 fős fel-dunai hadseregével kellene Windischgrätzet a Kisalföldön föltartóztatnia Buda védelmében. Görgey azonban ehhez alkalmatlannak ítéli seregét, és visszavonul téli pihenőre a bányavárosokhoz. Eközben az osztrákok elfoglalják majdnem egész Erdélyt, Kassát, és Miskolc felé tartanak. Perczel Mór Mórnál csatát vállal Windischgrätz-el, de a túlerő győz, nyitva áll előtte az út Budáig. Az országgyűlést és a főbb hivatalokat átköltöztetik Debrecenbe. - Branyiszkói hágón átharcolták magukat Görgey-ék, ezzel csatlakozva Debrecenhez. Felvidéki hadjárat - December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József (Lengyel tábornok) által, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig Kolozsvárt menti föl. 1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthyányt pedig lecsukatja. - Január 5-én Görgey kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse. cél: a tisztek megnyugtatása, hogy a harc törvényes, de elhatárolta magát az áprilisi törvényeken túlmutató kezdeményezéseken. - meg kel magyarázni, hogy mit mért csinál. - Fennálló rendért harcol - akinek nem jó az alkotmány, annak is odavernek. - Parancsot csak a honvédelmi minisztertől fogad el. - Január 13-án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én Bem kerekedik fölül. - Február 5-én Guyon Richárd (angol származású katona) áttöri a Branyiszkói- hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé. Windischgrätz csapatait csellel körbe akarják venni, de a terv nem sikerül. A magyar haderők főparancsnoka, Dembinszky Henrik (Görgeyt a váci nyilatkozat miatt leváltották) - február 26-27-én Dembinszky ellentámadást indít Kápolnánál, de a rossz manőverezések miatt nem sikerült a terv, Dembinszky pedig visszavonul, aki helyett Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de később Kossuth újra kinevezi Görgeyt. 2
- A kápolnai csatát Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4- én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az olmützi alkotmány: - Ebben felfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő. Ez azonban nem hátráltatja a magyar hadvezéreket, hogy Klapkával elkészíttessék a tavaszi hadjárat haditervét, amelynek alapján március végétől megkezdődik Magyarország fölszabadítása. - Március 21-én Erdély felszabadul. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet két oldalról támadni. - A magyar erők a bekerítés taktikájával próbálkoznak. Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György dél felől akarják bekeríteni Windischgrätzet, ez azonban a tápióbicskei csatában április 4-én kiderül, és bár április 6-án a teljes haderők összecsapnak, ahol Windischgrätz újabb vereséget szenved az isaszegi csatában, Dicsőséges tavaszi hadjárat. - Az isaszegi vereség miatt Windischgrätzet leváltják, posztját Welden foglalja el, de ő sem jár sikerrel, így a teljes haderő visszamenekül Ausztriába. A főváros május 21-én szabadul föl, közel egy hónapos ostrom után. A győzelmek hatására az ország még föl nem szabadított területein népfölkelések bontakoznak ki, amelyek a hadsereggel egyetemben fölszabadítják az ország nagy részét. - Április 14-én a debreceni nagytemplomban a katonai sikerekre alapozva a Magyar országgyűlés kiadja a Függetlenségi Nyilatkozatot: - Független Magyarország, elszakadás Ausztriától - 2. Habsburg ház trónfosztása. - Kossuth lesz Magyarország kormányzója - Szemere Bertalan a 2. Független Magyarország miniszterelnöke. - Görgey elkezdi ostromolni Budát, így elengedi az osztrákokat. Május 21.-re visszafoglalja Budát. - Az új Osztrák főparancsnok Haynau: - 170.000 fővel Ausztriából, - 200.000 fővel Paszkievics vezetésével északról az Oroszok támadnak. - Kossuth Szegedre vezényli a hadsereget. - Leváltja Görgeyt, helyette Bem lesz, aki feltartja az Orosz hadsereget Segesváron Bem csatákat veszít. - Dembinszky Temesvárra vonul át, ahol aug. 9.-én rávonul Haynau döntő csapást mér Magyarországra. - Aug. 13.-án Világoson leteszik a fegyvert az Oroszoknak világosi fegyverletétel - Ez Haynaunak nem tetszik mondván, hogy nem ők győzték le a Magyarokat - világosi fegyverletétel magyar vereség - Vidin-ben gyülekezik az emingráció (Török országban) - Klapka, Szemere Kossuth azt állítja, hogy elárulta Görgey 09.21. - Ellenállás a Habsburgokkal szemben: Emingráció (Kossuth a vezetője) Magyarország (Nyílt ellenállás) Döbling (Széchenyi diliházban) Rezisztencia Passzív ellenállás (Deák Ferenc) - 1865-re mindkét fél már a utolsó tartalékát éli fel. - 1849. október 6. Aradon kivégzik a 13 vértanút. (gróf Batthyány Lajos összevagdosta a nyakát, hogy ne tudják felakasztani, így golyóáltali halát kapott.) - Börtön járt: - Kossuth szakállért, - Kossuth nótákért, - Nemzeti szín használatáért 3
- Alexander Bach, Haynau menesztése után lépet elő: - Bach rendszer be akarta olvasztani Magyarországot, amit kerületekre osztottak - Osztrák adórendszert vezetnek be (sokkal modernebb) - Általánosította az iskolarendszert Osztrák tananyag - Osztrák hivatalok jönnek az országba - Rendőrállam, Beringó hálózat - Jobbágyfelszabadítást nem vonták vissza Osztrákok döntik el, hogy kik kapják meg az állami kártalanítást - Gazdasági fellendülés, iparfejlesztés indul meg Vasútépítés Bécs-Pest vonal (magánvállalkozások kezében van) - Folyószabályozás gátépítés (munkát teremt) - Nemesek kimaradtak a fejlődésből nemesek elveszítik a kiváltságait - 1859-ben háborúban áll Ausztria Itáliával Bach be akarta vonni a Magyarokat. - 1860-ban az októberi diplomában - 1861-ben a februári pátensben - Összehívják az országgyűlést Megkérdeznek minket a gyűlésről Ausztria engedni akar de mi nem engedünk a 48-ból Határozati párt vezetője: Teleki László Tisza Kálmán (152) Felirat párt vezetője: Deák Ferenc (155) - Teleki és Tisza a gyűlés előtti este tárgyaltak, s miután Tisza úgy döntött, hogy mégis inkább a Felirat pártra szavaz, távozása után Teleki fejbe lőtte magát, így 152-155 szavazattal győztek a Felirat pártiak. - Ausztria felvetése Német ország egyesítése 09.23. - Poroszország felvetése Kis német egység (Ausztriát kihagyva) - Kossuth Duna menti köztársaság confederáció - Deák Húsvéti cikk: - megírja, hogy Magyarország hajlandó lenne tárgyalni a haza jövőjéről. - Kossuth Kasszandra levél (jóslat) - A megegyezést bírálja erősödő Német erősödő Orosz gyengülő Török 4
Kiegyezés Kompromisszum Mindkét fél engedett Két egyenrangú fél megállapodása 09.28. - Vélemények: - Nem engedni a 48-ból pártiak nem elfogadható - Tisza Kálmán Szerinte elfogadható, de később újra kell tárgyalni - Deák Szerinte ez így jó és ez a maximum, amit el lehetett érni - Mások szerint ez Magyarország virágkora - 1867-ben kötik meg a kiegyezési törvényt. - 1918-ig áll fent az Osztrák-Magyar monarchia (dualizmus) -Ausztria császári CSK - Alkotmányos monarchia császári és királyi - Magyarország KUK királyi K - 1873-ban egyesül Óbudával Pest Ausztria Közügyek: Magyarország - I. Ferenc József felesége Erzsébet királyné (Sissi) Magyarok őt tekintik uralkodójuknak 60fő delegáció közös minisztérizum 60fő delegáció -külügy (volt magyar minisztere) - ezekhez tartozó pénzügy - hadügy (volt magyar minisztere) (nem volt magyar hadügyminiszter) 70% Kóta (közös költség) 30% Birodalmi gyűlés I. Ferenc József hívhatja Magyar törvényhozás össze az országgyűlést (kétkamarás) kormány kormány - Korlátozott demokrácia - Magyarország újra egyesül 67-ben, de a Horvát- Magyar kiegyezés 68-ig eltolódott. - Az Osztrák-Magyar monarchia 1867-1918-ig áll fent 5