Európai közös politikák 2010 BCE-TK nemzetközi tanulmányok, III. évfolyam Az Európai Unió széles értelemben vett közös politikái kapcsán az ismeretek bővítése, a politikákat formáló folyamatok áttekintése, a politikák kialakulásának története.
KURZUSINFORMÁCIÓK Kurzus helye, ideje: E. II. előadó, kedd 8.00 Oktató: Kőváriné Ignáth Éva és meghívott előadók (hát voltak egy páran azért ) Nincs katalógus Vizsga anyaga: o Előadás (meghívott előadóké is) o Kötelező irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 1, 23, 24 fejezetek Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba (13-17, 21, 22, 24 fejezetek) o Ajánlott irodalom: kiegészítő jellegű szakcikkek Vizsga: o írásbeli o rövidkérdések (definíciók és felsorolások) és esszé jellegű kérdések (1-1,5 oldal) o általában az elégségeshez 50% plusz 1 pont kell. Miről lesz szó? o Eddig a közös politikák alatt azt értettük, amit az Unió szabályoz. o Ebben az esetben minden közös, amihez az EU hozzányúl: energiapolitika, közlekedés, fogyasztóvédelem, oktatás, kultúra, audiovizuális politika, belés igazságügy, egészségügy, külpolitika (régiókkal szemben, bővítés), szomszédságpolitika, biztonság- és védelempolitika. o Lisszaboni változások EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK RENDSZEREZÉSE Európai Unió a világban Kína után területileg a második az EU-27, lakosságilag Kína és India is megelőzi, de jelentős felvevő piac. Legnagyobb nominális GDP-vel az EU rendelkezik Gazdasági szerepét, területét, népességét tekintve jelentős szereplője a világpolitikának. Az EU-n belül a szupranacionális és kormányközi elemek keverednek, ezért elég sajátos képződmény ha általános nézzük, láthatjuk, hogy a globalizáció miatt, kölcsönös függőség miatt az államok klasszikus autonomitása csökken. Úgy is tekinthetjük az EU-t, hogy le kell mondani a tagállamoknak a szuverenitásuk egy részéről, de úgy is, hogy a tagállamok együtt gyakorolják! Ezért a közös érdekérvényesítő képesség megnőhet! Folyamatosan fejlődő együttműködés az európai kontinensen (gazdasági és politikai téren és kialakult alkumechanizmus is van) Milyen politikákra terjed ki az integráció? Oldal 2
o o lassan a társadalmi életnek a teljes spektrumát felölelik azon politikák melyekben az EU valamilyen szinten iránymutatást ad de ha definiálni akarjuk a közös politikákat, akkor bajban vagyunk. A politikák csoportosítása Horváth Zoltán szerint: abból a szempontból, hogy mennyire adták át a szuverenitásukat közös politikák: tagoknak alacsony beleszólás van, vagy a döntés teljesen az EU-é: kereskedelem, agrárpolitika, verseny. Római Szerződésekben szerepel a közlekedéspolitika is, de ebbe a besorolásba nehéz elhelyezni (itt inkább koordinál csak ez EU) közösségi politika: nemzeti szabályozásról nem mondanak le az államok. Széles spektrumú ez is, jobban az EU kevésbé az állam szabályoz (környezetpolitika, regionális politika, foglalkoztatás) uniós politikák o tagállami szuverenitás marad meg, kormányközi együttműködés területére eső témák: közös biztonság- és védelempolitika. Egy másik osztályozás horizontális: kereskedelempolitika, regionális politika, szociális politika, monetáris politika, környezetvédelmi politika ágazati: agrárpolitika, közlekedési politika, távközlési, kutatási, audiovizuális horizontális politikák megjelenhetnek az ágazatin belül is. Közpolitikák fajtái (Theodore Lowi szerint) alkotmányozó: széles kört ölelnek fel, magas szintű kormányzati együttműködés kell: közös kül- és biztonságpolitika. elosztó: tipikus esete a közös agrárpolitika. A tagállamok befizetnek a közös költségvetésbe, ebből közös alapelvek mentén osztanak. újraelosztó: regionális és strukturális politika. Gazdagabbak felől a szegényebbek felé áramoljanak a pénzösszegek! szabályozó jellegű: uniós közös jogszabályok alkotása a cél, és a meglévők harmonizálása. Európai Bíróság és esetjoga is alakítja a politikaformálást: pl. fogyasztóvédelem. Szerződések Európai Uniós Szerződés (EUSZ) o 3. cikk: azok a politikaterületek fel vannak sorolva, ahol az EU szabályozást céloz meg: áruk behozatala, kivitele, kereskedelempolitika, belső piac (4 szabadság), környezetpolitika, gazdasági és társadalmi kohézió, közösségi ipar versenyképessége, kutatás-fejlesztés o egészségvédelem, oktatás, tengerentúli országok, energiaügy, fogyasztóvédelem. o felsorolás szinten említi. Nem derül ki, hogy az EU mennyire folyik bele, a tagállamoknak mennyi a hatásköre. Nem csoportosítja, osztályozza a politikákat. Lisszaboni Szerződés: o más szerkezet o csoportosítja az egyes politikákat! Oldal 3
o o o o kizárólagos hatáskörrel bíró politikák: EU a főszabályozó. Vámunió, versenyszabályok, monetáris politika, közös halászati politika (erőforrások megőrzése!), közös kereskedelempolitika, EU nemzetközi megállapodásokat is köthet. Megosztott hatáskörök: tagállami szabályozás és EU-s szabályozás is van környezetvédelem, fogyasztóvédelem, energiaügy, közlekedés, transzeurópai hálózatok, szabadságság, biztonság és jog érvényesülése, közegészségügy ez nem a teljes spektrum. ezen a címen jelent meg az űrkutatás is! Az EU elindíthat projekteket, de a tagállami hatáskört nem korlátozza humanitárius téren is van bizonyos elvrendszer, de nem korlátozza a tagállamokat 5 cikk: EU célja a cselekvés összehangolása: gazdaságpolitika alakítása, foglalkoztatáspolitika, szociális politika alakítása, ipar, kultúra, oktatás, idegenforgalom, szakképzés, ifjúság és sport, polgári védelem, igazgatási együttműködés ezek a területek folyamatosan fejlődnek, változnak. Közös politikák nál megkerülhetetlen a tagállami érdek minden nagy szerződésénél megtaláljuk azt, hogy az EU milyen területeken mit kíván megvalósítani. Szerződésrendszerében nyomon követhető egy adott politika determináltsága. az is megvan bennük, hogy mely intézmények foglalkoznak az adott politikával. Szavazási rendszerben az egyhangúságtól elmozdulnak-e a minősített többség felé az adott politikaterületen? világgazdasági, világpolitikai változások is megfigyelhetők. Az a tény hogy a kezdetektől a szén és acéliparra koncentrált az integráció indokolható volt. A Lisszaboni stratégiánál meg már a versenyképesség volt az indok (USA, Japán + Kína). Célja hogy a világ legversenyképesebb régiója legyen, tudásalapú társadalommá váljon. Új versenytársak, bővítések is indokolhatták. Nem mindig a legfejlettebb államok csatlakoztak az EU-hoz, ezt fel kell dolgozni. 50-es évektől az integráció fejlődésében azt láthatjuk, hogy a gazdasági fejlődést célzó politikák kezdetben előtérben voltak, és pl. a külpolitika, biztonságpolitika kiesett. Hidegháború végeztével kerül be a szerződésbe. RSZ után az első komoly változást Maastricht hozta. Nem csak a pillérrendszer, hanem a gazdasági és monetáris unió és ekkor teljesedik ki. Egészségügy, oktatás és kultúra területén is együttműködés, plusz külpolitika is. Amszterdam: bel és igazságügy, illetve a foglalkoztatáspolitika területén újítások, új irányok A közös politikák esetében a Bizottság kezdeményez a szerződések értelmében. Ténylegesen csak 5-10%-ban kezdeményez! Ott van még a Parlament, a Tanács, a nemzeti kormányok, és a lobbi-szervezetek és érdekérvényesítő szervezetek. Formálisan tényleg a Bizottság kezdeményez, de nem az övék az ötlet. át kell ültetni őket a nemzeti jogba. sokáig nem ellenőrizték, hogy egy ország mennyire aktív az átültetésben. Mi akadályozhatja? Oldal 4
o átültetési folyamat bonyolult o nem érdeke az adott államnak! (valószínűleg a kompromisszum során ő volt, aki engedett) o 90-es évekig nem igen nézték, hogy egy tagállam mennyire aktív. o a Bizottság kezdeményezésére 1997-ben megszületett az egységes piaceredmény tábla (SMS) ami egy monitoring-program. ezzel térképezték fel, hogy a tagállamok hogy állnak. Jogszabályok átvételében sereghajtó Németország, Luxemburg, Belgium. Svédek, dánok voltak a jófiúk (akiket pedig euroszkeptikusnak tartottak) akik nem viselkedtek jól azok levelet kaptak, Franciaország egy év alatt belső piaci szabályozások miatt 78, Olaszország 68 ilyet kapott. közösségi jog megsértése miatt 1600 eljárás volt: Franciaország ellen 220, Olaszország ellen 200 2000-ben született meg az első olyan döntés, ahol pénzbírságot kellett fizetnie az átültetést elmulasztó államnak, méghozzá Görögországnak. az EU aktív a szabályok meghozatalában, a tagállamok meg hol aktívak, hol nem. ha az integrációra tekintünk és a politikaformálásra azt elmondhatjuk, hogy az együttműködés egy folyamat mely fejlődik, egyre több területre terjed ki és egyre mélyül. TÖRTÉNETI, ELMÉLETI HÁTTÉR 17. század: vesztfáliai béke nemzetállamok rendszere kialakul o szuverén nemzetállam (az állam a legfőbb hatalom) o lojalitás, erőszakszervezetek (egy kézben összpontosul) o hatalmi érdek hatalmi egyensúly 1648-1815 új keletű berendezkedés: az USA föderalista államszervezet felmerül Európában is egy ilyennek a lehetősége 19. század regionális egységek jönnek létre (német, olasz) a kontinens országai sok szempontból széttagoltak 20. század Európa, 1914-45: tragikus korszak, európai polgárháború Európa kis híján elpusztítja önmagát és az európai értékeket, eszméket euroszkepticizmus Gondolkodók Pierre Dubois francia diplomata (13. sz.): európai államok vitáinak békés kezelése a cél Oldal 5
o 1305: főnemesek + egyházi méltóságok: egyfajta nemzetközi bíróság o fellebbviteli fórum: Szentszék Antoine Marini üzletember (15. sz.) o kölcsönös segítségnyújtás és meg nem támadás konkrét intézményrendszere közös bíróság közös parlament közös költségvetés konföderatív struktúra William Penn (1693) o politikailag kell Európának egyesülnie közös parlament Kant (18. sz.) o Az örök békéről köztársasági berendezkedés föderáció békeszövetség o A jogtan metafizikai alapelvei közös jogrendbe burkolt föderáció Saint-Simon o Európa minden állama legyen egyforma köztársaság o EP gondolata (nemzeti parlamentek fölött állna) egyéni nemzetállami érdekek összehangolása az egy közös érdekkel egy közös uralkodó Victor Hugo o EEÁ eszméje megálmodta Európa népeinek közös államát, ami az USAra hasonlítana Richard Coudenhove-Calergi (1923) o a nemzetek gyűlölete újabb háborút jelenthet o keletről a kommunizmus, nyugatról az amerikanizmus fenyeget o Európai Föderáció négy lépésben Páneurópai Konferencia (1926), 26 európai ország, SZU nem! megegyezés a vitás kérdésekben nemzetközi bíróság vámunió föderális alkotmány megalkotása o Páneurópai Mozgalom 1926: első kongresszus liberális gondolkodás történelmi tanulságok meg kell szabadulni az európai egységgondolatot hátráltató eszméktől nemzetek feletti intézményrendszer kétkamarás európai parlament föderatív berendezkedés (pl. USA, Svájc) emberi jogok érvényesítése (intézményes monitoring) José Ortega y Gasset o A tömegek lázadása o a régi integrációk reformja nem elég, bár a haladás gátlója! o az európai népekből egy nemzet válik európai együttműködés záloga Aristide Briand (1930) Oldal 6
o politikai integrációk o közös piac (áruk, tőke, személyek szabad áramlása) Winston Churchill (1946) o EEÁ megalakítása o Európa Tanács felállítása (FRA és GER vezetésével működött volna) 1919: Népszövetség, hivatalosan 1946-ig állt fenn Integrációelméleti iskolák funkcionalisták o David Mitrany o a jólét megteremtése hogyan zajlik? o 1946: nemzetközi összefogásra van szükség a jólét megteremtéséhez 1. gazdasági integráció 2. politikai integráció o hatékony integráció társadalmi elfogadottság neofunkcionalisták o Schuman, Monnet o közös politikai intézmények létrehozása az elsődleges! föderalisták o Churchill o hangsúly: jogi és intézményi kérdések o közös politikák kiterjesztése kormányköziség: nemzetközi kormányok tartós együttműködése Integrációs formák szabadkereskedelmi terület vámunió közös piac egységes belső piac gazdasági unió politikai unió + táblázat, 1. fejezet, jogi alap, célkitűzés, megvalósítás Az integráció kezdetei világégés, újjáépítés nacionalizmus terjedésének megállítása OEEC (1948), OECD (1961) o hitel és segély o Európa magát szervezi Európa Tanács (1949) NATO (1949) gyarmati függetlenedés (nincsenek nyersanyagok, ez ösztönzi az együttműködést) szuezi válság FRA az integráció felé fordul, GBR meg az USA felé OEEC európai kereskedelem Oldal 7
OECD gazdasági stabilitás növekedés ösztönzése 30 tag gazdasági növekedés, pénzügyi stabilitás világkereskedelem ösztönzése Magyarország 2000-től tag Európa Tanács demokrácia, jogállam, emberi jogok védelme Schuman-terv (1950) szén- és acélipar közös irányítása (ESZAK) 1951 más államok számára is nyitott Benelux, FRA, ITA, GER Messina, 1955: gazdasági integráció elmélyítése, atomenergia, általános közös piac Spaak-jelentés: o önállóan egyik állam sem elég együttműködés szükséges o atomenergia Mérföldkövek Római Szerződés (1957) Egyesülési Szerződés (1965) Egységes Európai Okmány (1986) Maastrichti Szerződés (1992) Amszterdami Szerződés (1997) Nizza (2000) 1950 körül vegyes gazdaságok, voltak liberális államok, és voltak komoly állami szerepvállalással rendelkezők az állam egyfajta szociális ellátórendszer 1970, Werner-terv: közös pénz (sikertelen) 1971: Bretton Woods vége 1973: olajválság 1957-73: EK létrejötte 1973: első bővítés o regionális politika alapja: felzárkóztatás az államok különböző nem vámjellegű korlátozásokat alkalmaztak a nemzeti piacok védelme érdekében Római Szerződés 80-as évek, váltás: jogharmonizáció, 4 szabadság, nagy és deregulált belső piac gazdasági triád: USA, Japán, EU o 1986: a SEA erre is válasz Maastricht: oktatás, ifjúság, szakképzés, monetáris unió, fogyasztóvédelem 1992 után újabb, kisebb recesszió 1997: Amszterdam 1999: Agenda 2000 Nizza: a 27 tagú EU viszonyainak rendezése Oldal 8
Az EU 3 pillére 1. pillér: EK, EURATOM, ESZAK 2. pillér: CFSP 3. pillér: bel- és igazságügy KÖZLEKEDÉSPOLITIKA miért fontos a közlekedés? o javak áramlása (kereskedelem, munkaerő stb.) o idegenforgalom o logisztika o általában véve nagyon költséges beruházásokat igényel o regionális politikai szempontokat figyelembe kell venni (hová építünk utat, hová vezetünk vasutat) alágazatok: közúti, légi, folyami vagy belvízi, tengeri, vasúti csak érdekesség: az EU GDP-jének kb. 4%-át adja a közlekedés, az ágazat 6 millió embernek ad munkát, és a közlekedéshez kapcsolódó egyéb ágakban kb. még 6 millió ember dolgozik a szállítási szolgáltatások jelentős helyet foglalnak el a gazdasági integrációban cél: közös politika elfogadása a közlekedés területén a közös piac nem érhető el nélküle külön rendelkezések a közlekedéspolitikára a gazdasági, jogi és politikai feltételek nagyban különböztek! o sajátos tagállami érdekek voltak a közlekedéssel kapcsolatban, ezért ezt a RSZ tekintetében nem tudták a szolgáltatás címszó alá bevenni közösen ez csak akkor működőképes, ha a tagállamok saját maguk egyeznek meg a szabályokban a nyolcvanas évek közepéig a közlekedéspolitika tagállami kompetencia maradt szinte lehetetlennek tűnt a közös közlekedéspolitika megvalósítása, de azért csak eljutottak egy egyezményig, amiben azt fektették le, hogy a közös közlekedéspolitikát át fogják ültetni saját jogrendjükbe 1962: az autópálya-fejlesztésekre oda kezdenek figyelni, megpróbálják összehangolni az állami beavatkozás (és az állami tulajdon) akadályozta a versenyt nyolcvanas évek közepe: az EP bepanaszolja a Bíróságnál az ET-t, hogy mulasztott a közös közlekedéspolitika kialakításában, a Bíróság ennek helyt ad, ez jogalkotási hullámot indít meg a közlekedéspolitika területén 1985, fehér könyv: fő cél az egységes belső piac létrehozása, ennek határideje 92, és ebbe a közös közlekedéspolitika is beletartozott Közgazdasági szempontból milyen sajátosságokkal bír a közlekedés? a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó eleme (magas a foglalkoztatottak száma az ágazatban, főleg a vasút kiemelkedő, a regionális politika határozta meg hogy hol milyen közlekedési út épül) nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenysége más iparágaknak o az árképzésben is meghatározó, hogy milyen a közlekedés Oldal 9
o ha versenyképes és reális árú a fuvarozópiac, a termékek (amiket szállítanak) ára is versenyképes lesz a különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben vannak o nem biztos, hogy az alágazatok közti konfliktusokat a szabad piac meg tudja oldani, ehhez szabályozás kell gyakran közszolgáltatói szerepet is ellátnak o az állam gazdaságtalan szolgáltatások fenntartására kötelezheti a vállalatot (lsd. MÁV szárnyvonalai szerk.), sőt, az árba is beleszólhat az állam a közlekedés nem áru, hanem szolgáltatás o a szolgáltatás alapvetően múlandó, tehát amikor leszállok a vonatról, akkor vége nem korlátozható nemzeti határokkal o az államnak lehetnek nemzetközi kötelezettségei Közlekedéspolitika hármas célja tagállamok különböző szabályainak harmonizálása o például nem árt, ha a határon össze vannak kötve az autópályák, és nem másodrendű úton kell egyikről a másikra átmenni o az se árt, ha a határon nem változik meg a vasúti nyomtáv infrastruktúra-fejlesztések összehangolása a nemzeti infrastruktúra-hálózatok közötti átjárhatóság biztosítása +1: a belső piac megvalósítása ezáltal Az 1985 előtti időszak elhatározzák már 57-ben: o a diszkriminatív korlátok felszámolását o a tagállamok fuvarozóira nem alkalmaznak hátrányos szabályokat o leépítik az állami támogatások rendszerét o eredet- és célállomás tekintetében nem diszkriminálnak ne legyen nagyobb a tranzitdíj azért, mert Olaszországba megy az áru, nem Németországba o az állami támogatást, mint olyat kiveszik a rendszerből mi hatott erre? o vasutak területén az államok tradicionális hozzáállása (nem akarták, hogy itt is versenyszabályok érvényesüljenek, ez közszolgáltatás és punktum) o a közúti forgalom radikálisan megnőtt a kikötők elkezdenek kiürülni, gazdaságtalanná válnak, de az államok megtámogatják o kombinált szállítás megjelenése ha kamionstop van, mondjuk Ausztriában, akkor felteszik vonatra a kamiont, és átviszik az országon o rossz városi közlekedés: állandó dugók (ez kihívás a szállítmányozóknak) Schaus memorandum, 1961 EB, 1962 o cselekvési tervet próbálnak elfogadni az államok o cél a közös közlekedési politika területén alapelveket elfogadni, és megvalósításukra határidőket szabni Oldal 10
o a memorandumban foglalt javaslatokat vitte tovább egyenlő elbánás (szállítók, fogyasztók) vállalkozások pénzügyi függetlensége szállítások cselekvési szabadsága igénybe vevők választási szabadsága beruházások koordinációja később három nagy intézkedéscsomag társul ehhez ( 62) o liberalizációs a piacra jutást elősegíteni o szervezeti intézkedések közös rendszert akarnak felállítani, ami segítséget adhat szállítói díjak meghatározásához versenyszabályok közlekedésre való átültetése o harmonizációs intézkedések az állami beavatkozás hatásait ellensúlyozni 1963: az EB benyújt egy javaslatot, miszerint a versenyjogi szabályokat alkalmazni kellene a közlekedésre is o ez nagy felhördülést keltett o 1968-ban fogadják el a javaslat korlátozott változatát a közutakra szűkítik le, a vasutat kiveszik megmaradnak konzultációs jellegű kötelezettségek a tagállamok felé sikerül elfogadtatni a diszkriminációt tiltó megállapodásokat a versenyszabályok harmonizálása érdekében is tettek szolid lépéseket szembesülnek azzal, hogy több a dugó, rosszabb a közlekedés, magasabb a környezetszennyezés 1985-ös fehér könyv az egységes belső piac kialakítása fő prioritás alapvető cél a protekcionizmus leépítése a tagállamok közötti nemzetközi határokat meg kell szüntetni nyolcvanas évek második fele: jogalkotási bumm kezdődik, de 8 év telik el, míg valóban átültetik a jogszabályokat Maastrichti Szerződés után KKP hét pillére 1. belső piac megteremtése 2. koherens, integrált közlekedési rendszer 3. Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) 4. környezetvédelmi érdekek 5. szigorú biztonsági előírások 6. szociálpolitika o érinti a közlekedésben dolgozókat, de a használókat is védeni kívánja 7. együttműködés tisztességes verseny közlekedésbiztonság javítása Közúti közlekedés elsődlegesen az áruszolgáltatásról szól Oldal 11
1968: közösségi engedélyek rendszere o addig az államok szuverenitása volt, hogy kétoldalú egyezményekkel szabályozza a kereskedelmet nemzetközileg (egyfajta kvótarendszer) o de a kereskedelem egyre bővül, ezért belátják az államok, hogy ez lassítja a szabad áramlást o 1968: ha egy állam kiváltott egy engedélyt, az minden országra érvényes volt o évről évre meghatározták, hogy mennyivel több engedélyt KELL kiadni o 1992-ig fennáll a kvótarendszer 1993: teljes liberalizáció a nemzetközi közúti szállítás területén belföldi árufuvarozás 1988, kabotázs fokozatosan vezetik be 1998: teljes liberalizáció a belföldi szállítás területén o hármas kritériumnak kell megfelelnie egy áruszállítónak szakmai képesség (engedélyek stb.) erkölcsi feddhetetlenség pénzügyi fedezet Vasúti közlekedés a mai napig megvan a nemzeti jelleg nem siették el a liberalizálást pénzügyi átláthatóság megteremtését megcélozzák a közút liberalizációja adja meg a lökést o mivel ott kifizetődőbbé vált a szállítás, elfordultak a vasúttól, ez meggyorsította az átalakítást cél a nagy sebességű vasúthálózat (> 250 km/h) megteremtése kompatibilitás vasútszervezetek reformja már 91-ben próbálnak reformálni, de nem túl sikeres első vasúti csomag (2001) o szétválasztják a személy- és árufuvarozást o a transzeurópai vasúti árufuvarozás útvonalain a pályához való hozzáférést nemzetközi vállalatokra is érvényesítik második vasúti csomag (2004) o komoly tagállami ellenállásba ütköznek o belföldi árufuvarozás teljes liberalizációja o nemzetközi árufuvarozás céljából meg kell nyitni a nemzetközi hálózatokat (2006) o interoperabilitás harmadik vasúti csomag (2007) o a személyszállítást nyitná meg ahol az aránya 50% alatt van, ott elméletileg 2010. jan. 1-től liberalizált, ahol efölött van, ott elméletileg 2012-ben kell piacot nyitni Belvízi hajózás Mannheimi egyezmény, 1868 o rendezi a rajnai hajózást (mint legfőbb európai belvízi hajóút) o létre is hajózott egy központi bizottságot Oldal 12
o ez a bizottság ad engedélyt a Rajnán hajózni EK, 1985: más államok is juthassanak hozzá a rajnai vízi úthoz o ezen államoknak a végső engedélyt azért még mindig a rajnai hajózás központi bizottságától kell megkérni a nyolcvanas években a belvízi hajózás is válságba kerül o több kapacitás volt, mint amennyit ki tudtak használni hajóselejtezési prémium: azon fuvarozók, akik adott tulajdonságú hajót selejteznek le, pénzt kapnak (a selejtezési alapból) régit újért rendszer : ha újat akarnak, egy ugyanakkora hajót kell leselejtezni ha nagyobbat akarnak beállítani, mint amekkorát beselejteznek, akkor pénzt kell fizetniük a selejtezési alapba ezzel csökkentik a túlkínálatot, de nem oldják meg az ágazat válságát kabotázs liberalizálása (1991-ben indul) o a rajnai hajózást nem érinti szabályozzák még a szakmához jutási elveket, egyéb dolgokat Kombinált fuvarozás célkitűzés: a vízen és sínen megjelent fölös kapacitásokat kihasználni drága és csak hosszú távon térül meg ennek kiépítése de: csökkenti a közutak terheltségét és környezetkímélőbb ebben a rendszerben is voltak kvóták liberalizálás: 1993 (megszűnnek a kvóták) TEN Trans-European Networks az infrastruktúra három nagy ágának a közlekedés, a távközlés (beleértve az informatikát), és az energia az EU területén található hálózatának fejlesztési programja az ötlet 1989-re datálódik Maastricht-nél jelennek meg a TEN-ek komolyan az egységes piachoz kötődik a közösség célja elősegíteni a nemzeti hálózatok összekötését, a meglévő rendszerhez való csatlakozást, a perifériák becsatolását, stb. 1993-ban a Delors-féle fehér könyv teszi mögé a konkrétumokat Helsinki folyosók rendszere o egy-két példa érdekességképp: Helsinki-Tallinn-Riga-Kaunas-Varsó Berlin-Wroclaw-Lvov-Kijev Berlin/Nürnberg-Prága-Bécs-Budapest-Belgrád-Szaloniki TEN-T beruházáslista (30 db) o példák: Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességű vasút Athén-Szófia-Budapest autópálya Malpensa (Milánó) reptér (elkészült) Galileo műhold-navigációs program Brit-ír-benelux közúti projekt Öresund-híd (2000-ben átadták) Oldal 13
Pozsony-Bécs-Stuttgart-Strassbourg-Párizs gyorsvasút a 13 órás út 8-ra csökkenne Balázs Péter szerint, ami már majdnem versenyképes a fapadosokkal, árban és időben is Baltica-vasút Rajna-Majna-Duna hajózási útvonal összefoglalva: a közlekedésfejlesztés feléledt Csipkerózsika-álmából ENERGIAPOLITIKA Miért fontos az energiapolitika egy állam számára? ne másoktól függjön, tehát az árat jobban tudja irányítani állami bevételek növelése, ha az energiaszektor állami monopólium, márpedig általában az o ezért (is) nehéz integrációs szinten erre versenypolitikát alkalmazni az elmúlt évtizedben komolyabb szabályozás kezdődött Energiapolitika adott politikai egység (pl. egy állam) széles értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó politikai célkitűzései, cselekvései, és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás alapvetően stratégiai, társadalompolitikai, külgazdasági stb. célkitűzések mögé tehető egy szabályozási rendszer (társadalompolitika, elosztás, stb.) környezetvédelmi szempontok: ezeket figyelembe vevő vállalatokat kell működtetni a szektorban kényes terület (állami monopóliumok, állami szuverenitás kérdése) az EU energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa o az állampolgárok jólétét, o a gazdaság működését, o energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást megfizethető árakon figyelembe véve környezeti szempontokat, és a fenntartható fejlődés célkitűzését Energiapolitika az integrációban ESZAK, 1951 o egy energiahordozó elosztására, termelésére vonatkozó közösséget célzott meg o de nincs még komolyabb szabályozás (pl. erőművek szintjén) Euratom, 1957 o békés célú felhasználás o erőművek tekintetében tettek előrelépést az országok (hogy ez mit jelent, az nem derült ki szerk.) EKSZ 2. cikke o még mindig nem külön fejezet az energiapolitika, de szerepel Maastrichti Szerződés o itt se külön fejezet Oldal 14
o külön nyilatkozatot fűztek hozzá, melyben a tagállamok azt kérték, hogy a következő szerződést előkészítő egy IGC tárgyalja meg azt, hogy beemelhető-e az energiapolitika Amszterdami Sz. o itt sem sikerül külön címet adni az energiapolitikának Lisszaboni Sz. o megosztott hatáskör Energiafelhasználás 50-es, 60-as évek o gazdasági fellendülés o energiaszektor: a szén szerepét átveszi a kőolaj, ezzel az ESZAK kissé háttérbe szorul o az atomenergia, mint energiaforrás megjelenik o a kőolajat az országok általában importálják, nagy importfüggőségek alakulnak ki 1973 olajválság o az OPEC-tagállamok egy része felemeli az olaj árát, és vissza is fogják a termelést, a jom-kippuri háborúban az Izraelt támogató külpolitikák miatt o importkorlátozást vezetnek be, ez Európában a hollandokat érintette o az államok ennek hatására rájönnek, hogy túlságosan ki vannak szolgáltatva, mégsem együttműködésben gondolkodnak 1974 Bizottság javaslata o Új energiapolitikai stratégia felé címmel o energiafelhasználást racionalizálni elkezdődik egy sikeresnek mondható program, saját belső forrásokból akarják megoldani az államok az energiatermelést o olajimportot csökkenteni o hazai energiatermelést bővíteni, széntermelés stabilizálása o nukleáris energiaszektorban a beruházások ösztönzése csakhogy eddigre megerősödnek a zöldmozgalmak, akik rámutatnak a káros hatásokra (pl. nukleáris hulladékok) tehát egy kicsit ettől elfordulnak az államok 1979 olajválság o Iránban forrong a belpolitika o 1978: utcára vonulnak az irániak o kőolajtermelésük 500 millió tonna évente o az itt dolgozó munkások is az utcára vonulnak, a külföldi dolgozók meg hazamennek az instabil helyzet miatt, szóval senki se termel o 79-ben az ajatollah stabilizálni próbálja az iráni helyzetet, de mégsem tudja évi 70-80 millió tonna fölé emelni o a piacon rögtön 20%-kal nő az olajár, majd amikor még egy darabig nem sikerül stabilizálni, létrejön egy 150%-os áremelkedés o az európai államok a nyolcvanas évek második felére lábalnak ki ebből, köszönhetően a velencei csúcsnak is 1980 velencei csúcstalálkozó Oldal 15
o a tagállamok megegyeznek, hogy a Közösségen belül az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdaság bővülésének 60%-át o sikerül kordában tartaniuk az energiafogyasztást, és az importfüggőségüket is sikerül csökkenteni ( 86-ra a korábbi szinthez képest 47%-kal csökkentik az energiaimportot részben az új brit kőolajmezőkről fedezik) 1986 átfogó energiapolitikai célok o a Bizottság egy fehér könyvet készít el o feladat: további racionalizálás, felhasználás-csökkentés, a szektor szerkezeti átalakítása o szabad kereskedelem megjelenik a javaslatban o mélyebb integráció az energiapolitika területén o 1988: új anyagot készít az EB, cél hogy lebontsák 1992 végéig az energiapiacon lévő korlátokat na, ez nem sikerül. o a nyolcvanas évek mérlege: az árak csökkentek, keletkezett némi felesleg is, szóval alapvetően jó tendencia o lassan az energiapiacon is elkezdenek liberalizációról beszélni általában egy megavállalat van szektoronként (pl. nálunk az MVM) cél, hogy a hálózatok más kézben legyenek, mint a termelés, mert így könnyebb a hálózatot kiépíteni közös szabályozás kell az energiapiaci állami szubvenciók, monopóliumok, és árképzés tekintetében 1995 Zöld Könyv o energiaszektorra vonatkozó iránymutatások o célok: energiapolitika területén versenyképesség fenntartása környezeti szempontok figyelembevétele energiaellátás biztonságának megőrzése o ez a hármas célrendszer a meghatározó azóta is 1997 Fehér Könyv o ugyanezen elvek szerepelnek benne o liberalizációs csomagokról elkezdenek gondolkodni o ma a harmadik csomag van érvényben o először a villamosenergia, majd a gázpiac liberalizációja történjen meg, o az állam előírhat a belépő számára közszolgáltatási kötelezettséget megszabhatja a termelő kapacitások plafonját biztosítania kell a hálózatokhoz való hozzáférést független szabályozó hatóságot hoz létre (nálunk: Magyar Energia Hivatal) o elindul az első liberalizációs csomag, 2001-ben felülvizsgálja az EB, és arra jutnak, hogy ennek a csomagnak a végigvitele nem volt túl sikeres (néhol nem érvényesült a verseny, néhol drágább lett olcsóbb helyett, stb.) kiegészítés: a zöld könyvek készítik elő a fehéreket (tudni kell, nagyjából melyik mire való, szóval képben kell lenni) Liberalizációs lépések 1996, 1998: első liberalizációs csomag Oldal 16