A fül a hallás és az egyensúlyzás érzékszerve 1. Külső fül Fülkagyló és külső hallójárat Szerk.: Vizkievicz András 2. Középfül Dbhártya Dbüreg Hallócsntk 3. Belsőfül Csnts és hártyás labirintus A hang A hang valamilyen közegben (pl.: levegő, víz) terjedő lngitudinális (a részecskék rezgésének iránya azns a hullám terjedésének irányával) rezgéshullám, közeg sűrűsödése és ritkulása, sinusfüggvénnyel ábrázlható. A hang terjedésének lényege az, hgy a közeg részecskéi egy hangfrrás hatására kimzdulnak nyugalmi állaptukból, és ezt a kimzdulást a környező részecskék is átveszik, ilyen módn az eredeti elmzdulás hullámszerűen tvábbterjed. A hang jellemezői: frekvencia: a rezgések sűrűsége, meghatárzza a hangmagasság érzetét, az emberi fül a kisebb frekvenciájú hangrezgéseket mély, a nagybb frekvenciájú rezgéseket magas hangként érzékeli. Mértékegysége a Hz. Az emberi hallástartmány 16-20 000 Hz. E felett ultrahang (cetek, denevérek), beszédtartmány: 300-3 000 Hz. Amplitúdó Meghatárzza a hangerősség érzetét. A kicsi amplitúdó halk, a nagy amplitúdó erős hangt eredményez. A legkisebb hallható hangt hallásküszöbnek hívjuk. A hangsság érzékelése erősen függ a frekvenciától. Tiszta, szinuszs hang esetén a fül érzékenysége a legalacsnyabb hallható frekvenciától kb. 1000-5000 Hz-ig flytnsan növekszik, utána újra csökken. A hangerősséget hangnymást - a db-el jellemezzük. Suttgó beszéd: 40 db, nrmális beszéd: 60 db, zajs utca: 80 db, metró: 100 db, diszkmfrt érzés: >120 db, fájdalm: 120-130 db, repülő: 160 db. 1
A hang feldlgzásának állmásai 1. Külső fül (hangtvábbítás) 2. Középfül (erősítés) 3. Belső fül (idegimpulzus generálás) 4. Hallóideg 5. Hallópálya 6. Hallókéreg (hallási érzet) Külső fül Feladata: összegyűjti, tereli a hangt, elősegíti a hang lkalizációját, vezeti a hangt (légvezetés), védi középfület. Részei: a fülkagyló: rugalmas prcs, kötőszövetes bőr brítja, feladata a hangterelés. A hallójárat, melyet többrétegű elszarusdó laphám béleli. A hallójárat görbülete megakadályzza a víz és egyéb anyagk felgyülemlését a járatban. Fala a fülzsír - mely antibakteriális hatású - termeléséért felelős faggyúmirigyeket tartalmaz. A hallójárat belső végét a dbhártya zárja le. Középfül - dbüreg Dbhártya 3 hallócsnt srrendben: kalapács, üllő, kengyel. A középfül a dbhártya mely egy rugalmas kötőszövetes lemez - mögött elhelyezkedő, levegővel telített tér. A levegő által megrezegtetett dbhártya rezgéseit a benne levő hallócsntk - melyek érzékeny ízületekkel kapcslódnak össze - átveszik és közvetítik a belső fülbe (csntvezetés). A kengyel talpa a belső fül vális ablakáhz tapad. A hallócsntk kb. 20x-ra erősítik a nymást a dbhártya és az vális ablak között, mivel 15:1 az arány a dbhártya és az vális ablak felülete között. A hallócsntkhz kis harántcsíklt izmk kapcslódnak. A dbhártyafeszítő-izm, mely a kalapácshz kapcslódik, a dbhártyát tartja feszesen, a kengyelizm a kengyel rezgéseit kntrlálja. Erős zaj hatására az izmcskák összehúzódnak, csökkentik a csntk kilengéseit, merevebbé válik a hallócsntlánc, így mérséklődik az vális ablakt terhelő túl nagy nymást megakadályzva a sérülést. A középfület a garattal a hallókürt - Eustach kürt - köti össze, amelyen keresztül szükség esetén a dbhártya két ldalán kialakuló nymáskülönbség kiegyenlítődik. 2
Belső fül Halántékcsnt - sziklacsnt belsejében helyezkedik el, a csnts és a hártyás labirintus alktja. A csnts labirintusban flyadékkal perilympha körülvéve található a vékny falú hártyás tömlőrendszer, a hártyás labirintus, melyet szintén flyadék endlympha tölt ki. Labirintust a 3 félkörös ívjárat, az előcsarnkban (vestibulum) lévő tömlőcske, zsákcska, a csiga alktja, amely a hallóreceptrkat tartalmazza. A csiga, a hallószerv Csnts és hártyás csigából áll. A csnts csiga közepén egy hármszög alakú cső, a hártyás csiga. A csiga keresztmetszetében látjuk a felső járatt - vesztibuláris csatrna -, melyet az vális ablak zár le, középső járatt csigavezeték, amely a hártyás csiga, alsó járatt dbcsatrna -, melyet a kerek ablak zár le. Az alsó és felső flyadéktér a csiga csúcsában egymással közlekedik, flyadék tölti ki (perilimfa). Hártyás csigában található a hallószerv, a Crti-szerv, részei, alaphártya, mely a csiga csúcsa felé szélesedik, fedőlemez, szőrsejtek, melyek az alaphártyáhz rögzülnek, mechanreceptrk, felső részükön csillók találhatók. Hang hatására az alaphártya defrmálódik, a szőrsejtek a fedőlemezhez nymódnak, így a receptrk nyúlványainak elhajlása ingerületi flyamatt indít el. A hallás flyamata A hallójáratn bejutó levegőrezgések rezgésbe hzzák a dbhártyát, a hallócsntcskák, az vális ablakhz vezetik a rezgést, ennek rezgése hullámkat indít a belső fül flyadékában perilimfában -, ennek hatására defrmálódik az alaphártya, a szőrsejtek megnymódnak és ingerületet küldenek az agyba, az ingerületet a VIII. agyideg viszi el, a hullámk a kerek ablaknál fkzatsan elhalnak. 3
Adtt frekvenciájú hangk által keltett hullámk a csigában, mindig adtt helyen defrmálják az alaphártyát. Az alacsny frekvenciájú, mélyhangk a csiga csúcsán váltanak ki maximális kilengést, a magas frekvenciájú, magas hangk a csiga alapján váltanak ki maximális kilengést. vális ablak kerek ablak basalis membrán Rezgések nemcsak a felvázlt hangvezető rendszeren juthatnak el a belső fülbe, hanem a kpnyacsntk közvetítésével is. A közpnti idegrendszerbe a VIII. agyideg közvetíti az idegi impulzuskat, amely - a gl. spiraléban levő - bipláris sejtek centrális nyúlványaiból áll. magas közepes alacsny frekvenciatartmány A hallópálya A hallóideg rstjai belépve a közpnti idegrendszerbe, a nyúltvelőben részben kereszteződnek, majd átkapcslódnak a középagyban (clliculus inferir), és a köztiagyban (crpus geniculatum mediale), majd az agykéreg halánték lebenyében végződnek. Ez a hallókéreg, itt alakul ki a hangérzet. Hanginfrmáció tntpikusan szerveződik, azaz az egymásmelletti frekvenciák képviselete a kéregben is egymás mellett van Hanglkalizáció A hang iránya meghatárzásának az alapja, hgy ldalsó hangfrrás esetén a két fület a hang időkülönbséggel éri el, ill. hangerőkülönbség alakul ki a két fül között. Halláskársdásk Az egyik leggyakribb testi kársdás, magyar laksság 10%-a szenved benne. Széles spektrumú, az egészen enyhétől a nagyn súlysig terjed. Legsúlysabb a süketség. Törvényileg, aki 82 db-nél halkabbat nem képes meghallani az süket. A halláskársdásk kai Fülzsír felhalmzódása. Gyulladás, flyamats felhalmzódás miatt. A dbhártya átszakadás. 4
Középfül betegsége az tszklerózis. A kengyel fkzatsan mzgásképtelenné válik, mert a csnt közelében szivacss anyag halmzódik fel, ez idővel megkeményedik. Öregedés. Fkzatsan kevesebbet hallunk a magas frekvenciájú hangkból (30 év 15000 felett, 50 év 12000 felett, 70 év 6000 hertz felett nem hallunk). A krral csökken a csiga rugalmassága, szőrsejtek elhalnak, csntcskák meszesednek, stb. Hangs zajk. Enyhébb esetben átmeneti küszöbeltlódás kznak, de eredményezhetnek tartós kársdást is. Egyensúlyzás érzékszerve Ennek részei a csnts előcsarnkban (vestibulum) lévő tömlőcske (sacculus) és zsákcska (utriculus), valamint a tér hárm, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő 3 félkörös ívjáratk. Mindezeket flyadék tölti ki. A tömlőcske és a zsákcska szőrsejtekkel rendelkezik, a mzdulatlan fej helyzetét érzékelik. A szőrsejteket kcsnyás burk fedi, ebben apró mészkristályk vannak. A kcsnyás burk a fej megdöntésekr elhajlik - mészkristályk fkzzák a nymóerőt - és a szőrsejtek nyúlványai defrmálódnak, ingerületbe jönnek. Félkörös ívjáratk A tér különböző síkjában lévő hárm ívjárat egy-egy kiszélesedésében ampullájában - hasnló kcsnyás burklatú szőrsejtek vannak. Ezek a fej valamely síkjában történő elmzdulásra lépnek ingerületbe, a fej gyrsuló, ill. lassuló mzgását érzékelik. A fej elmzdításakr az ívjáratk valamelyikében a flyadék megmzdul, a szőrsejtek nyúlványai elhajlanak, így ingerületbe jönnek. A helyzetérzékelő szerv receptraiból az ingerület a VIII. agyideg rstjain halad a nyúltagyn és a hídn keresztül a középagyba, majd a talamuszba. A talamuszból az agykéreg fali lebenyének elsődleges érzőkérgi részébe kerül az infrmáció, itt alakul ki az érzet. 5
A vesztibuláris rendszer feladata Egyensúly, az egyes testhelyzetekben az izmtónus szabályzásért felelős. Infrmációt nyújt a fej térbeli helyzetéről és elmzdulásáról. Érző receptrai a belső fül labirintusban találhatók zsákcska, tömlőcske, félkörös ívjáratk. Agytörzsi közpntjai a fej helyzetváltzásával összefüggésben krdinálják a szemmzgáskat, vázizmk tónusának szabályzását végzik - miáltal szabályzzák a testtartást -, a látási, egyensúlyzási és tapintási ingerületek összehanglásával. Kisaggyal való összeköttetései az egyensúlyi helyzet megtartásában, és a mzgáskrdinációban jelentősek. Képek 6