Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter
Bevezető folyamatban lévő munka Varga Péter Zuh Deodáth (szerk.): Edmund Husserl: Logikai Vizsgálódások Szemelvények és Tanulmányok, L'Harmattan kiadó, ~2009 első féléve Az előadás szándéka (téziseinek jellege): Filozófiai pozíciók (gondolati alakzatok) meghatározása A cím pontosításra szorul
Egy kis biográfia Edmund Husserl (1859, Prossnitz / Prostějov 1938, Freiburg i. Br.) Matematikából doktorált Tanára volt pl. Weierstrass Filozófia(i pszichológia) felé fordult Franz Brentano (Bécs) Carl Stump (Halle a. d. S.) Habilitáció: Über den Begriff der Zahl (1887) Philosophie der Arithmetik (1891) Még az analitikus filozófia kontinentális filozófia törésvonal előtt
Egy kis filológia Élete során megjelent művek: 1891, 1900/01, 1913, 1928, 1929, [1931], 1936, [1939] Fennmaradt filozófiai munkássága: 40 000 oldal gyorsírásos anyag Kritikai kiadás 1950 (3), 1952 (2), 1954, 1956, 1959 Ma: 3 alsorozat, 52 kötet (+ 10 kötet levelezés) Ennek ellenére recepció már életében Heidegger, Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty (1939), Tran-Duc-Thao (1944), Ricoeur (1947), Derrida (1954)
Logikai vizsgálódások Szerkezet Két különböző kiadás: 1900/1901 és 1913 Prolegomena a megalapozási pszichologizmus kritikája M. Kusch: Psychologism. A Case Study in the Sociology of Knowledge, Routledge, 1995 Hat vizsgálódás Ismeretfenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások Lényegében ez alapozta meg Husserl hírnevét A recepció viszonyítási pontja Akadémiai előrelépés Husserl számára
Értelmezési viták Klasszikus értelmezési viták A Prolegomena és a vizsgálódások egysége: pszichologizmus-kritika vs. deskriptív pszichológia Mindannyian realisták voltunk. (Edith Stein) Újabb értelmezők: a korai Husserl (osztrák) empirista, aztán (német) idealista (R. D. Rollinger) metafizikai neutralista (D. Zahavi) mindig is idealista volt (J.-F. Lavigne)
Brentano: pszichológia filozófia Vera philosophiae methodus nulla nisi alia scientiae naturalis est Genetikus pszichológia deskriptív pszichológia Miért van szükség a deskriptív pszichológiára? A rákövetkezéstörvények feltételezik a fogalmakat Praktikus okokból A deskriptív pszichológiai előadások szerint Belső észlelés Első személyű perspektíva Egzakt (nem-induktív) Ráutaltsági viszony
Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia deskriptív pszichológia. Az ismeretelmélet tehát lényegében pszichológiára, vagy legalábbis a pszichológia talajára építendő. A tiszta logika tehát pszichológián alapul mire fel a pszichologizmus elleni vita? [ ] [Azonban:] A tiszta leírás pusztán előfoka az elméletnek, nem maga az elmélet. Tiszta leírások egy és ugyanazon köre tehát nagyon különböző elméleti tudományok előkészítését szolgálhatja. Nem a teljes tudományok értelmében vett pszichológia a tiszta logika fundamentuma,...
Logikai vizsgálódások Pozíció hanem leírások bizonyos osztályai melyek a pszichológia teoretikus kutatásainak előfokát alkotják (nevezetesen amennyiben empirikus tárgyakat írnak le, melyek genetikus összefüggéseit ez a tudomány követni szándékozik) azon fundamentális absztrakciók alapjául is szolgálnak, melyekben a logika művelője ideális tárgyainak és összefüggéseiknek lényegét evidenciában megragadja. (Hua XIX/1. 24. [A])
Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia = deskriptív pszichológia verbális vita Ezért javasolja Husserl a fenomenológia elnevezést A lényeg a megkülönböztetési konstrukció Leírások, melyeket a pszichológia és a fenomenológiai ismeretelmélet másként épít tovább Mit tesz pontosan a fen. ismeretelmélet? Célja ideális logikai tárgyak és összefüggések kutatása Ezeket individuális tudati aktusokban kutatja Pl.:Jel-tudat és annak betöltése szemléleti képzetben
Husserl filozófiája: Merre tovább? Az elkövetkező évek fejlődéstörténete komplex
Az Elsenhals-recenzió (1903) Ugyanúgy, ahogy a fizika (a szokásos értelemben vett természettudomány) a testekre vonatkozó [körperliche] tények empirikus tudománya, úgy a pszichológia empirikus tudomány (természettudomány) a mentális [geistige] tényekről. Mindkét tudomány a világ szokásos, minden kritika előtt adott értelméből indul ki: annak mentális és testi tényekre történő felosztásából. [...] Mint magyarázó tudományok, mindketten előre adott objektivációt feltételeznek: [ ] Megkülönböztetések én és nem-én, saját és idegen én között; a közvetlen tudati adottságok értelmező belehelyezése pszichikai tevékenységekként és állapotokként a saját énbe [ ]...
Az Elsenhals-recenzió (1903) [Az ismeret fenomenológiájának] az ismeretélményeket, melyekben a logikai élmények eredete rejlik, minden reálisimmanens [reell] tartalmukból kilépő értelmezés nélkül kell rögzítenie és elemeznie [...] Az érthetőség igénye ugyan azzal jár, hogy a fenomenológia objektiváló kifejezéseket használ, mint pl. Mi ezt és ezt találjuk a közvetlen 'élményekben'. Valójában ezek csak indirekt, utaló megfogalmazásmódok, miközben minden természettudományos vagy metafizikai objektivációt kizárva marad. Ennélfogva a fenomenológiát nem lehet minden további nélkül deskriptív pszichológia ként jellemezni. Deskripciói nem empirikus személyek élményeit vagy élményosztályait célozzák meg;...
Az Elsenhals-recenzió (1903)... hiszen személyekről, énről vagy másokról, magam vagy mások élményeiről semmit nem tud és semmit nem feltételez; azokról nem kérdez és nem azokról állít fel hipotéziseket. A fenomenológiai deskripció a legszigorúbb értelemben adottra tekint, az élményre, amiként az magában áll. [...] [T]együk meg végre a lényegi különválasztást tiszta immmanens fenomenológia és ismeretkritika, amely minden az adott határai közül kilép feltevésről távol tartja magát, valamint empirikus pszichológia között, amely még akkor is, amikor leír ilyen feltevésekkel él. (Hua XXII 206-207)
Az Elsenhals-recenzió (1903) A pszichológia természettudományos objektivációkat használ Megelőlegezi a kései objektiváció-kritikát (Válság) A fenomenológiának ki kell kapcsolnia az én-t Vizsgálódások: metafizikai konstrukció A fenomenológia feladata az élmények reális-immanens [reell] tartalmának vizsgálata real: so, wie sie in Wirklichkeit sind reell: wirklich vorhanden Ez azonban nem problémamentes felhívás.
Az 1902/03 ismeretelmélet előadás Az 1902/03 WS Általános ismeretelmélet előadás (Hua Mat III [2001]) Epokhé: Ismeretelméleti (módszertani) szkepszis Az előfeltevés-mentesség elvének megfelelője A gondolkodó szubsztancia feltételezése elutasítandó Descartes világ-metafizikát akart A clara et distincta percepció az adekvát észlelés Problémák Ki lehet-e lépni az immanens tartalmakból? Miként jutunk el a létezés objektivitásához? Az előadás aporetikus/későbbi széljegyzetek elutasítók
L I 1 / 13-15 [1906 ősz] Az immanens tartalom összetett jelenség: A benyomás [Impression] jellegéhez még hozzátartozik egy felfogás [Auffassung] is. [ ] Jelen van az egység tudata. [A hallott hang] egy egység. Azonban ennek egy fázisa is egy egység [ ] a pre-empirikus időben. Az adekvát, a fenomenológiai észlelés tehát nem egy ilyen egyszerű dolog: egyszerűen egy tartalom és egy ránézés, ahogy ezt naiv módon gondolják.
Az 1906/07 ismeretelmélet előadás Kiindulási pont: Az ismeret evidencia-igényének tisztázása fenomenológia Ismeretelméleti szkepticizmus Minden ismeret problematikus. Regresszushoz vezet-e ez? Nem: adottak az ismeret-fenomének, megjelenő érvényesség-igények A bezárójelezés a matériát (jelentést) nem érinti A regresszus folytatható lenne...
Összefoglalás A Logikai vizsgálódások pozíciója Komplementer a természettudományos pszichológiához képest Átvezető dilemma Evidens adottság-e a tudatimmanencia? A transzcendentális fenomenológia álláspontjának értelmezése
Intézeti szeminárium (nov. 17.) Köszönöm a figyelmet.