Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai
Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele hasznosulását befolyásolja azonalitást okoz hőenergia tengerszint feletti magasság domborzat módosítja az energiaháztartás, hőmérséklet, csapadék eloszlását b) Másodlagos tényezők: általános földi légkörzés tengeráramlások vízgőzszál-lítás azonalitás hő- és termikus övezetesség
Termikus övezetesség jellegzetes éghajlati övek -csillagászatilag lehetséges évi sugárzásbevétel 47% valósul meg -szoláris energia pólusoktól Egyenlítő felé nő nem egyenletes hőmérséklet évi ingadozása -csillagászatilag lehetséges napfénytartam trópusokon legkisebb 4383-4474 óra Eq pólusok Termikus klímaövek: 1. trópusi > 22 C 2. szubtrópusi 14 22 C 3. mérsékelt övi meleg 8 14 C 4. mérsékelt övi hűvös 0-8 C 5. szubpoláris -10 0 C 6. poláris < -10 C
Higrikus övezetesség -légkör vízkészletének 53%-a É sz. 20 - D sz. 20 között kb. 1% 70 szélességen túl vízkészlet hőmérsékleti övezetességhez igazodik csapadékmennyiség övezetessége tengeráramlások erősen módosítják szelek, domborzat, -legtöbb csapadék: É sz. 10 - D sz. 10 ciklonképződés 40 60 szélességek között -legkevesebb: poláris területeken kis vízgőztartalom, leszálló légmozgások 20 30 között azonalitás légáramlás
Szárazföldeken csapadék mennyisége együtt változik a hőmérséklettel -havi átlagos csapadékmenny. alapján csapadékjelleg típusok: 1. állandóan csapadékos legszárazabb hónap átlaga is 60 mm felett 2. szakaszos csapadékeloszlás legalább 3 hónap 20 mm alatt, de legalább 3 hónap 60 mm felett 3. állandóan száraz egyetlen hónap átlaga sem több 60 mm-nél 1. egyenlítői égh. 2. monszun 3. trópusi sivatagok
Éghajlati tipizálás igénye szoláris - légkörfizikai - földrajzi (felszín - anyag, borítás, 3D eloszlás) tényezők egymásra hatása éghajlat sokféle, változatos eloszlás 19. sz. végén (szervezett éghajlati adatgyűjtés első fázisa) felmerült igény: éghajlatok rendszerezése típusokba sorolásuk (fennálló hasonlóságok alapján) földgömbi eloszlásuk térképezése
Hazai éghajlati adatgyűjtés -rendszeres műszeres mérések 1781-től -Mannheimben működő Societa Meteorologica Palatina által létesített európai megfigyelőhálózat egyik állomása Buda -1850: öt időjárás-figyelő állomás - Buda, Selmecbánya, Pozsony, Nagyszeben és Brassó - 1870: megalakult az önálló magyar meteorológiai intézet számuk 42-re emelkedett -1885: 230 helyen működött állomás, amelyből 50 csapadékmérési adatokat szolgáltatott, 180-on több éghajlati elemre kiterjedő megfigyelés működött -1900: 765, 1910: 1426-1920: az új országhatárokon belül 320-ra csökkent - 20. század utolsó negyede: 22 főhivatású, óránként észlel, 120 napi három mérést végző klímaállomás - kb.750 csapadékmérő állomás gyűjti az időjárási, éghajlati, agrometeorológiai és levegőkémiai adatokat
kialakulásuk okai: - besugárzás - általános légkörzés - tengeráramlások - orográfia genetikus bioszférára gyakorolt hatás: -hő- és vízellátottság leíró száraz éghajlat - globális légkörzés magashegységi éghajlat
Éghajlat osztályozási típusok 1. Szoláris éghajlat 5 öv 2. Genetikus osztályozás létrehozó okok Hettner /1930/ alapja: a Föld szélövezetei, kontinentalitás mértéke, K-i v. Ny-i partvidék, hegyvonulatok iránya, luv v. lee oldala Flohn (1950) előző továbbfejlesztése 1. egyenlítői nyugatiszél-zóna az ITCZ által bejárva 2. trópusi peremvidékek övezete nyári csap.-kal és téli passzáttal 3. szubtrópusi száraz passzát zóna 4. szubtrópusi téli csapadékok övezete 5. trópuson kívüli nyugatiszél-zóna 6. szubpoláris zóna 7. poláris keletiszél-zóna
Aliszov (1950) uralkodó légtömegek alapján 4 fő övezet az alapvető légtömegek keletkezési helye szerint 1. egyenlítői 2. szubekvatoriális 3. trópusi 4. szubtrópusi 5. Poláris 6. szubarktikus 7. arktikus finomítás:tengeri v. kontinentális légtömeg
3. Leíró éghajlat osztályozás Supan (1879) 20 C évi középhőmérséklet trópusi öv ----------------------------------------- mérsékelt öv ----------------------------------------- 10 C max. havi középhőmérséklet poláris öv Vojejkov (1884) éghajlat következményeként előálló hidrológiai jelenségek: folyók vízhozama, vízjárása 8 osztály Penck (1910) Köppen (1918) hőmérséklet, csapadék, növényzet Trewartha (1937, 1954) Thornthwaite (1931, 1948) hő- és vízháztartás alapján 6 hőmérsékleti, 5 nedvességi tartomány
Budiko (1969) alapja - ariditási index (H), sugárzási mérleg (Q*)
Köppen-féle éghajlat-osztályozás 5 fő éghajlati öv havi és évi átlaghőmérséklet és csapadék számszerűen rögzített kritériumok T és p éven belüli eloszlása figyelembe vett éghajlati tényezők kapcsolatba hozhatók a hő- és vízháztartás alakulásával didaktikus, jól ábrázolható típusok A= trópusi öv: leghidegebb hónap középhőmérséklete < 18 C B= száraz öv: határát elegendő csapadék hiánya jelöli ki C= meleg mérsékelt öv: leghidegebb havi középhőmérséklete 18 C és -3 C között D= szélsőségesen nagy hőmérséklet ingadozás: leghidegebb hónap középhőmérséklete -3 C alatt, legmelegebbé 10 C felett E= hideg poláris terület: legmelegebb hónap középhőmérséklete 0-10 C, állandóan fagyos részen 0 C- nem éri el 11 típus + 1 altípus
Köppen-féle éghajlati térkép
Köppen éghajlati rendszere
Köppen
+ magashegységi éghajlat Trewartha-féle éghajlat-osztályozás Péczely által módosított 5 fő éghajlati öv Trópusi öv: 1. esőerdő égh. 2. szavanna égh. 3. trópusi száraz szav. 4. alacsony földr. szél. sivatagi égh. 4.a zonális siv. 4.b hideg tengeráraml. hatására hűvös parti sivatagok Szubtrópusi öv: 5. szubtrópusi sztyepp égh. 6. mediterrán égh. 6.a meleg nyarú 6.b hűvös nyarú mediterrán é. 7. csapadékos nyarú szubtrópusi égh. Mérsékelt öv: 8. enyhe telű óceáni égh. 9. nedves kontinentális hosz -szabb meleg évszakokkal 10. nedves kontinentális rövidebb meleg évszakkal és hideg téllel 11. mérsékelt övi sztyepp égh. 12. mérsékelt övi sivatagi égh. Szubpoláris öv: 13. óceáni szubpoláris égh. 14. szárazföldi szubpoláris égh. Poláris öv: 15. tundra égh. 16. állandó hó- és jégtakaró égh.
Trewartha-féle éghajlati térkép