BUDAPEST XIX. KER. KISPEST ÖNKORMÁNYZAT EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK SZAKMAI PROGRAMJA

BUDAPEST XIX. KER. KISPEST ÖNKORMÁNYZAT EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK SZAKMAI PROGRAMJA 2011 1

Intézmény neve: Egyesített Bölcsődék címe: 1191 Budapest, Eötvös u. 11. telefon: 280-30-39 tel/fax: 282-64-74 E mail: egyesitettbolcsodek@kispest.hu A programért felelős neve: Brinza Istvánné címe: 1191 Budapest, Eötvös u. 20. telefon: 06-20/ 321-91-11 Érvényességi terület: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Egyesített Bölcsődék tagintézményei Hitvallásunk Természetesen a bölcsődék szemléletében, gondozási-nevelési módszereiben az évek során történtek változások, de azt biztosan állíthatjuk, hogy hitvallásunk mindig ugyanaz maradt: a hit, hogy a gondjainkra bízott gyermekeknek mindig tudásunk legjavát nyújtsuk, hogy a szívből jövő szeretet és tisztelet mindennél fontosabb, hiszen a nő legszebb hivatása, a mi hivatásunk. Gondoskodni azokról a csecsemőkről, kisgyermekekről, akik a legkiszolgáltatottabbak, bizalmát élvezni azoknak a családoknak, akik a legféltettebb kincseiket bízzák ránk, együtt örülni velük az első lépésekkor, az első mondatértékű szavak megformálásánál. Kispest földrajzi elhelyezkedése A Budapest Főváros XIX. kerület 131 éves városrész Dél-Pest szívében. A főváros DK-i részén fekszik. ÉNy-on a IX., É-on a X., DK-en a XVIII., DNy-on a XX. kerület határolja. Városrészei Wekerle- telep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos-Kispest A bölcsődék elhelyezkedése három részre tagolható Wekerle telep Kispest középső területe lakótelep Hagyományos - Kispest Wekerlei Tipegők Bölcsőde Bokréta Bölcsőde, Csillagfény Bölcsőde, Eszterlánc Bölcsőde, Gyöngyszem Bölcsőde Harangvirág Bölcsőde 2

Megközelítésük 42 és 50 villamos Kispest Határ úttól 68 busz Kispest Kossuth tértől 51 és 48 busz Kőbánya- Kispest Metró állomástól Szociális Térkép Kispest összlakossága 2009. évben 60578 fő volt. A Védőnői Szolgálat gondozási adatai szerint ebből a 0 4 éves korúak száma 2712 fő. Életkori megoszlása: 0-11 hónaposok száma: 587 fő 12-35 hónaposok száma: 1089 fő 36-48 hónaposok száma: 1075 fő Várandós anyák száma: 602 fő 2009. évben a bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma: 589 fő Óvodába ment: 189 fő Elköltözött/kimaradt: 20 fő Naponta átlag beírt létszám: 380 fő Feltöltöttség: 105% Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma. A jelenlegi gazdasági helyzet, munkanélküliség, az ezzel járó feszültségek nagymértékben terhelik a családokat. A kisgyermekes családok körében fellépő létbizonytalanság indokolja a bölcsődei ellátás jogosultságát. A Budapest Kispest Önkormányzat Egyesített Bölcsődék tagintézményei 6 telephelyen 2009. évben 360 férőhellyel működtek, majd a jogszabályok változásával és a szülői igények megnövekedésével 2010-es évben 454 férőhelyesre bővülve folytatták működésüket. Bölcsőde neve címe férőhelyszám 2009. év 2010. év Csillagfény Bölcsőde 1191 Bp. Eötvös u. 11 80 100 Eszterlánc Bölcsőde 1193 Bp. Csokonai u. 7. 80 96 Gyöngyszem Bölcsőde 1195 Bp. Zrínyi u. 4 80 100 Bokréta Bölcsőde 1191 Bp. Berzsenyi u. 50 72 Harangvirág Bölcsőde 1194 Bp. Zalaegerszeg u. 158. 40 50 Wekerlei Tipegők Bölcsőde 1192 Bp. Huba u.14. 30 36 A férőhely bővítés enyhítette a családokra nehezedő nyomást és segíti az édesanyák visszatérését a munkaerő piacra. A 2010 es tanévben 17 várakozó családnak nem tudtuk megoldani gyermeke elhelyezését, ami további férőhely bővítés lehetőségének megvizsgálását teszi szükségessé. 3

A Budapest XIX. kerület Önkormányzatának bölcsődéi az Egyesített Bölcsődék Intézményének keretei között működnek 1978. január 1. óta. Az intézményt 1992-től 6 szervezeti egység alkotja, melyek bölcsődei tagintézményekként működnek a kerület különböző részein. Engedélyezett férőhelyszáma 454. Napi nyitvatartási idejük 12 óra. Az Egyesített Bölcsődék önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Rendelkezik 1997. november 16-ától határozatlan időre szóló működési engedéllyel, Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési szabályzattal. 2010-ben a jogszabályváltozások miatt szükséges volt az Alapító Okirat és az SZMSZ módosítása. Az Alapító Okiratot a képviselő-testület a 476/2010. (IX. 8.) számú határozatával fogadta el, míg az SZMSZ a 477/2010. (IX. 08.) számú határozattal lépett életbe. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (1997. évi XXXI. törvény 42 (1) bekezdés) Bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény szerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermekeket, akinek szociális- vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelése, gondozása, továbbá a Gyvt. 42/A. -sa értelmében, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A Gyvt. 68. (3) bek. a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt, hogy vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok, és kötelességek figyelembe vételével végzi. A szülő joga, hogy megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását-nevelését bízza, megismerhesse a gyermekcsoportok életét, megismerje a gondozási-nevelési elveket, tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőktől, véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban, megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat. A szülő kötelessége, hogy a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel 4

együttműködjön, a fizetendő térítési díjat időben rendezze, A gyermek joga, hogy az intézmény házirendjét betartsa. segítséget kapjon a saját családjában történő neveléshez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön, fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással-fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal az elhanyagolással szemben védelembe részesüljön, a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásbannevelésben részesüljön. A bölcsődelátogatás, a családlátogatás, a szülővel történő fokozatos beszoktatás, és a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsőde nevelési elveit és gyakorlatát, a gondozónők pedig a szülő segítségével megismerik a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását. A bölcsőde - egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával - együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadás, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság). A bölcsőde szakszerű ellátással támogatja azokat a szülőket is, akik testileg, vagy mentálisan sérült, esetleg fejlődésükben az átlagostól eltérő gyermeket nevelnek. A fokozott gondoskodást igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, korai fejlesztését gyógypedagógusok irányításával végzi a gyermek 6 éves koráig. (Gyvt. 42 (2) bekezdés) Lehetőséget biztosít arra is, hogy a bölcsődei alapellátás mellett egyéb családtámogató szolgáltatásokat igénybe vegyenek az érintett családok. Egyik szolgáltatása az időszakos gyermek felügyelet. A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára is kérheti a gyermek bölcsődei ellátását. A másik pedig a játszócsoport ahol a gyermekeket szülőkkel együtt fogadják abból a célból, hogy a gyermekek találkozzanak hasonló korú társakkal, és a szülők együtt játszanak gyermekeikkel, az intézmény által megteremtett kedvező körülmények között. (Gyvt 42 (3) bekezdés). A szolgáltatásokat térítési díj ellenében vehetik igénybe a családok. 5

Az Egyesített Bölcsődék tagintézményeiben a magas színvonalú gondozó-nevelő és fejlesztő munkát okleveles csecsemő és kisgyermekgondozók, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező bölcsődei szakgondozók, gyógypedagógusok biztosítják szervezett és irányított keretek között. A bölcsődei dolgozók fontos küldetésüknek tekintik a gyermekek védelmét és a családok segítését. A szeretetteljes és szakszerű gondoskodás tárgyi és személyi feltételei adottak bölcsődéinkben. A szakmai munkában a nemzetközileg elismert és elfogadott kidolgozott módszerek valósulnak meg. Az Egyesített Bölcsődék részlegeiben a gyermekellátás személyi feltételei biztosítottak. Összesen 91 szakdolgozó látja el a feladatokat, közülük 56 felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, további 12 dolgozó szakképesítése mellett érettségizett. 20 fő nem rendelkezik érettségivel, de szakképzett, 3 dolgozó képesítés nélküli, de érettségizett, és már elkezdték tanulmányaikat a szakképesítés megszerzéséhez. (2010. évi adatok) Segítő szakembereink 3 fő gyermekorvos, 2 fő gyógypedagógus. A tagintézmény vezetők 1 fő kivételével aki nyugdíjas diplomával rendelkeznek. Az Egyesített Bölcsődék vezetőjének főiskolai diplomája mellett szakvizsgája van a gyermekvédelem területén. A szakdolgozók munkáját 61 technikai dolgozó segíti. 3. AZ EGYESÍTETT BÖLCSŐDÉK RÉSZLEGEI 3. 1. 1191 Bp. Eötvös u.11. sz. alatti CSILLAGFÉNY BÖLCSŐDE 1981-ben épült, 80 illetve 2010 - ben 100 férőhelyesre bővített lakótelepi típusbölcsőde, Kispest centrumában található, ez az Egyesített Bölcsődék központja. Ebben a bölcsődében dolgozik az Egyesített Bölcsődék vezetője, ezért itt gazdálkodási és munkáltatói feladatokat is ellátnak. Tanulmányozzák és értékelik a működési mutatókat, statisztikai adatokat, az előírt dokumentációk vezetésének szakszerűségét, továbbá itt történik a gyermekek felvétele is a kerület bölcsődéibe. A bölcsőde szakdolgozói rendkívül fogékonyak az újabb szakmai irányzatok befogadására, gyakorlati kipróbálására. Kiemelten fontosnak tartják a környezeti, környezettudatos viselkedésre való felkészítést. A környezeti nevelés alapozó jellegű ebben az életkorban. A nevelés célja és feladata, hogy olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat alakítson ki, amelyek meghatározzák a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amely a gyermeki személyiség fejlődésére is rendkívül nagy hatással van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, az alkotásnak az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viselkedés alakuljon ki a környezet és az élőlények iránt. Mindezeket a nevelési feladatokat közösen a szülőkkel összefogva szeretnénk megvalósítani egyfajta tudatos példamutatással, közös programokkal és folyamatos tájékozódással. A szakmai kollektívának fontos a hagyományok megőrzése, az évszakok ünnepkörének megtartása a gyermekekkel és a szülőkkel közösen. A lelkes gondozónői csapat színjátszó csoportot alakított és az általuk írt mese előadással kedveskednek évről évre a családoknak. Ezek az alkalmak szorosabbá teszik a család és a bölcsőde között a kapcsolatot, meghitté varázsolják a személyes élményeket, mely lehetővé teszi a másik szakmai irányelv megvalósulását, a családbarát bölcsődét. 6

A gyermekek alkotótevékenysége figyelemreméltó a bölcsődében. A különféle technikával készített gyermekmunkák folyamatosan kiállításra kerülnek a bölcsődében, melyek részben a dekorációt gazdagítják, másrészt a gyermekek munkáinak megbecsülését jelzik. Természetesen nagyon fontos a gyermekek és a szülők öröme és büszkesége is. Hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód kialakítására, a szabad levegőn való mozgásra és játéktevékenységre, valamint a korszerű táplálkozásra. A légzőszervi betegségek kialakulásának megelőzésére só-szobát alakítottak ki. Az eltérő táplálkozási igényű gyermekek számára biztosítják a diétás étrendet. Az alapellátáson túl, egyéb szolgáltatásként játszócsoportot és időszakos gyermekfelügyeletet biztosítanak azoknak a családoknak, akik csak esetenként néhány órára kívánják igénybe venni a bölcsődét. 3. 2. 1193. Bp. Csokonai u. 7. sz. alatti ESZTERLÁNC BÖLCSŐDE 1982-ben épült 80, majd 2010. szeptembertől 96 férőhelyes lakótelepi típusbölcsőde. Az Egyesített Bölcsődék Módszertant Segítő részlege, ahol a szakdolgozók többsége felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. A Kispesti Önkormányzat kezdeményezésére a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Fővárosi Gyámhivatala a Gyvt. 118 (2) bekezdése alapján 2000. január 1.-től jelölte ki a bölcsődét a szakmai módszertani és továbbképzési feladatok ellátására. Mint Módszertant Segítő Bölcsőde természetesen aktívan részt vesznek a szakdolgozók gyakorlati képzésében és a kerületi szakdolgozók továbbképzésének szervezésében. A bölcsődei kollektíva fontos feladatának tartja a gyermekek szakszerű ellátását, a családok segítését. Céljuk, hogy olyan pozitív, elfogadó, szeretetteljes légkört teremtsenek meg a csoportokban, ahova szívesen jönnek a gyermekek és a szülők egyaránt, ahol mindig kapnak megértést és segítséget. A gyermekek tevékenységének lehetőségeit tudatosan bővítik, fejlődésük folyamatát figyelemmel kísérik. A bölcsődében a nevelés és a gondozás egységet alkot. A gondozás során kialakuló szoros, személyes kapcsolat számtalan lehetőséget kínál új ismeretek szerzésére, a régi tapasztalatok alkalmazására. Támaszkodni lehet a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, amely hatalmas motivációs erőt jelent ebben az életkorban. A bölcsőde az alapellátás mellett gyógypedagógusok segítségével felvállalta a fokozott gondoskodást igénylő sérült gyermekek ellátását és korai fejlesztését is. Hitvallásunk, hogy a gyermekek napközbeni ellátásában fokozott figyelmet kell fordítanunk az ilyen gyermekeket nevelő családok segítésére. A speciális nevelési igényű gyermekeket nem tekintjük betegnek, csak más szükségletekkel rendelkezőknek, amely szükségletek kielégítésére fel kell készülnünk. Valljuk, hogy a SNI gyermekek az ép gyermekekkel együttes, integrált nevelése a személyiségfejlesztés folyamatában jelentős. Csak egy világ létezik, nincs külön világ a sérült és az egészséges emberek számára. Egy ember, egy adott csoport humanitásának mércéje, hogy mennyire képes befogadni a sérült személyt abba a világba, amelyben valamennyien élünk. A bölcsődei nevelés során arra törekszünk, hogy ezt a szemléletet már kisgyermekkorban elsajátítsák a ránk bízott gyermekek. Családokat támogató szolgáltatásként a bölcsődében játszócsoport működik. A játszócsoport háziasszonyi szerepét szakgondozónő tölti be, aki rendkívül jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készséggel rendelkezik. A bölcsődében dolgozó gondozónők munkájukat hívatásnak tekintik, a legújabb szakmai módszerekkel azonosulni tudnak és használják azokat. 7

3. 3. 1195. Bp. Zrínyi u. 4. sz. alatti GYÖNGYSZEM BÖLCSŐDE 80 férőhelyes lakótelepi típusbölcsőde, ami 2010 szeptemberétől 100 férőhelyesre bővült. 1984 óta üzemel egy óvoda és egy játszótér szomszédságában. Ez a kerület legfiatalabb bölcsődéje, mely esztétikusan és otthonosan van berendezve. A gyermekeket egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet veszi körül. A csoportszobák díszei, képei a gyermekvilágot tükrözik. A gyermekek tevékenysége közül az irodalmi esztétikai élmények, a zenehallgatás, éneklés, a mozgás kiemelt szerepet kap. Azt vallják, hogy az irodalmiesztétikai élmények gyökerei a verselésben, mondókázásban, mesélésben rejlenek, és nagy hatással vannak a kisgyermek értelmi érzelmi és szociális fejlődésére is. A zene varázsát, a mozgás szabadságát szeretnék a gyermekekkel minél korábban megismertetni. Fontosnak tartják a szeretetteljes, biztonságot adó, érzelmekben gazdag bölcsődei élet megteremtését. Nevelésük elsődleges célja, hogy a családokkal szorosan együttműködve biztosítsák az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a kisgyermekek harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakozását. A bölcsődei alapellátáson túli szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet biztosítanak a szülők elfoglaltságának idejére. 3. 4. 1191. Bp. Berzsenyi u. 4. sz. alatti BOKRÉTA BÖLCSŐDE 1979-ben épült, 60 férőhelyes lakótelepi típusbölcsőde, mely 2010 októberétől 72 férőhellyel rendelkezik. Az alapellátás feladatát magas színvonalon végzi. A bölcsődében dolgozó szakemberek törekednek arra, hogy szeretetteljes, biztonságot adó, érzelmekben és élményekben gazdag bölcsődei életet teremtsenek, melyben a gyermekek jól érzik magukat. A zene örömforrás, érzelmileg hat a gyermekekre, fejlődik érzékenységük, fogékonyságuk. A világról szerzett ismereteik bővülnek. A gondozónők célja az érdeklődés felkeltése a zene (énekhang, hangszerek hangja) és a környezet hangjai iránt. Megismertetik a gyermekeket ölbeli játékokkal, mozgással kísért mondókákkal, énekekkel. Mindennapjaikat átszövi a zenei nevelés. A gondozónők munkájuk során kiemelten fontosnak tartják, hogy a kicsik egyéni igényeiknek és képességeiknek megfelelő ellátást kapjanak. A nap folyamán bármikor lehetőséget nyújtanak az alkotó tevékenység különböző formáira. A bölcsődében a gyermekek vidámak és felszabadultak, büszkék saját teljesítményükre. Bölcsődei nevelőmunkájuk a családi nevelés kiegészítője melynek során építenek a szülői együttműködésre. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az egészséges életmódra nevelést már bölcsődés korban elkezdjék, melyet a korszerű táplálkozás irányelveit figyelembe vevő étrenddel és változatos mozgáslehetőségek biztosításával kívánnak elérni. Bölcsődés gyermekeik részére, ősztől-tavaszig rendelkezésre áll a tengeri sós levegőt idéző, felső légúti betegségek megelőzését szolgáló, terápiás jellegű Somadrin só szoba. Szolgáltatásként az időszakos bölcsődei elhelyezés lehetőségét nyújtják az arra igényt tartó családok számára. 8

3. 5. 1195 Bp. Zalaegerszeg u. 158. sz. alatti HARANGVIRÁG BÖLCSŐDE A bölcsőde egyedi terv alapján épült 1964-ben. A 40, majd 50 férőhelyesre bővült kétszintes épület a kertváros békés, nyugalmas környezetében várja a 3 éven aluli gyermekeket. Szülők körében igen népszerű, az utóbbi években már a második generáció veszi igénybe a bölcsődei ellátást. Nevelési programjuk célkitűzése a harmónia megteremtése. Minden bölcsődés gyermeket szeretettel, tisztelettel és feltétel nélküli elfogadással vesznek körül. A megfelelő érzelmi biztonság ad lehetőséget a gyermek magasabb rendű képességeinek kibontakozására, önmagához képest történő ideális fejlődésére. A bölcsőde dolgozóinak egészségnevelő, felvilágosító tevékenysége figyelemre méltó. Mindennapi munkájuk során kiemelkedő szerepet kap a gyermekek harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. Fontosnak tartják a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakításának segítését. A testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő folyamatos és rugalmas napirend alkalmazkodik a gyermekek életkorához, és a játék, a szabadon választott tevékenység köré összpontosul. A családi és bölcsődei nevelés összehangolásában kiemelkedő szerep jut a közös programoknak, melyet a szülők aktív részvételével szerveznek. A gondozónők számára fontos, hogy a gyermekek vidámak, testileg-lelkileg kiegyensúlyozottak legyenek, bizalommal forduljanak a felnőttek felé. A bölcsőde nyitottsága, légköre lehetővé teszi, hogy egymást segítve, támogatva, a szülőkkel közösen neveljék az odajáró kicsiket. Az alapellátáson túl, időszakos gyermekfelügyeletet biztosítanak a családok részére. 3. 6. 1195. Bp. Huba u. 14. sz. alatti WEKERLEI TIPEGŐK BÖLCSŐDE 1950-től működő, - az építészetével, zöldövezeti jellegével egyedi stílust képviselő Wekerle telepi bölcsőde, mely a jelenleg működő bölcsődék közül a legrégebbi, 36 férőhelyes, adaptált épület. Az évek során többször felújították, igyekezve a változó igényeknek és követelményeknek megfelelni. A bölcsőde jellegzetessége a tiszta levegőjű lakókörnyezet, a családias légkör, a gyermek centrikus gondolkodás, a partneri kapcsolat a szülőkkel, az összefogás a gyermekek érzelmi biztonsága és harmonikus fejlődése érdekében. Szakemberek biztosítják a gyermekek életkorának megfelelő változatos, ízletes ételeket, melyek korszerű konyhatechnikai eljárásokkal készülnek. Jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend kialakítására törekednek, amely a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja és megteremti a biztonságérzetet, növeli az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Hagyományőrzés Törekednek arra, hogy az egyes családok nevelési hagyományait megismerjék, értékeiket átvegyék, a bölcsődei nevelési és gondozási elveket a szülőkkel megismertessék. A szülők számára lehetővé teszik, hogy a bölcsőde életébe bepillanthassanak. Nagyon fontosnak tartják a családokkal való kapcsolattartást, az egyéni és csoportos megbeszéléseket, a nyílt napokat, közös ünnepeket. Céljaik között szerepel különböző kulturális programokat rendezése, a környezetvédelmi, ifjúságvédelmi és érdekképviseleti tevékenységek működtetése. 9

Az Egyesített Bölcsődék valamennyi részlegében egységes szakmai irányelvek érvényesülnek, mely irányelvek ebben a Szakmai Programban fogalmazódnak meg. Az Egyesített Bölcsődék szakmai alapprogramja általánosan elismert elvek figyelembevételével határozza meg a gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek az alapellátás mellett érvényesek a speciális csoportra és a szolgáltatásokra is. Ezek az alapelvek a következők: az általános emberi, etnikai alapelvek, az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól című dokumentumban rögzítettek, a pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményei, a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése, a bölcsődei gondozás- nevelés története alatt felhalmozódott értékek, a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi / etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi / etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. 1. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS - NEVELÉS ALAPPROGRAMJA 1.1. A bölcsődei gondozás - nevelés alapelvei Szakdolgozóink a gyermekellátás napi gyakorlatában a következő alapelveket alkalmazzák: A gondozás és nevelés egységének elve: A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés 10

helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve: A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Az állandóság elve: A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága ( saját gondozónő-rendszer, felmenőrendszer, csoport és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A pozitívumokra támaszkodás elve: A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Az egységes nevelő hatások elve: A gyermekekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, tevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A rendszeresség elve: Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. A fokozatosság elve: A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. 1.2. A bölcsődei gondozás - nevelés feladatai Fontos feladatnak tekintjük a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítését, a fejlődés elősegítését. 1.2.1. Az egészséges testi fejlődést elősegítjük: a fejlődéshez szükséges egyéni igények megteremtésével, a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítésével, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítésével. szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátásával. 11

1.2.2. Az érzelmi fejlődést és a szocializációt segítjük: derűs légkör biztosításával, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzésével, illetve csökkentésével, a gyermekek segítésével az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában, a gondozónő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítésével, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat, az én érvényesítés egészséges fejlődésének segítésével, a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítésével, lehetőségek megteremtésével, a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére. a kommunikatív képességek fejlődésének segítésével a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdésekre válasz), a nehezen szocializálható lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelésével gondozásával, speciális többlettörődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. 1. 2.3. A megismerési folyamatok fejlődését segítjük: a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosításával, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatásával, ismeretnyújtással, a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérve, megerősítve, a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtásával, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítésével. 12

1.3. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Fontos számunkra, hogy a bölcsődei ellátást igénybevevő családok olyan segítő partnernek érezzék a bölcsődét, ahova bizalommal fordulhatnak a 0-3 éves korú gyermekeikkel, kapcsolatos gondjaikkal, ahol szeretettel fogadják őket, és biztonságban tudhatják gyermekeiket. Fontos, hogy a gyermekek elfogadják életrendjük részeként a bölcsődei környezetet, jól érezzék magukat a társak között, bizalommal forduljanak a felnőttek felé, legyenek öntudatosak, érdeklődők, és érezzék, hogy gondoskodó szeretettel veszik őket körül. Tudjuk, hogy mindehhez a kölcsönös bizalom, az együttműködés csak alap lehet, melyhez szükséges az is, hogy tervszerűen, körültekintően szervezzük meg a gyermekek számára a bölcsődei életet. Ennek legfontosabb elemei a következők: 1.3.1.Kapcsolat a szülőkkel: A folyamatos és kölcsönös tájékoztatás a gyermek fejlődéséről alapvetően fontos, mert a bölcsődei gondozást - nevelést így lehet személyre szólóan kialakítani, és a családokat hatékonyan segíteni a gyermek nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles és személyes hangvételű, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartja, a gyermekek érdekeit képviseli. A kapcsolattartás és tájékoztatás formái a következők: - beszélgetések érkezéskor és távozáskor, - szülői értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések, - időpont egyeztetés utáni beszélgetések (fogadó óra), - üzenő füzet, - hirdetőtábla, faliújság, - nyílt napok, gyermekrendezvények, - szülői érdekképviselet működtetése. 1.3.2. Családlátogatás: A beszoktatás előtt lehetőleg minden gyermeket meglátogatunk, a szülővel történt időpont egyeztetés után. Családlátogatáson az adott gyermekcsoport mindkét gondozónője részt vesz. A családlátogatás célja, hogy a gyermek megszokott környezetében kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt, megismerkedjünk a gyermek otthoni környezetével, illetve tájékozódjunk a gyermek egyéni szokásairól, családi viszonyulásairól. A gondozónő hivatásának megfelelően, a bölcsőde gondozási - nevelési elveit képviselve, a gyermek érdekét hangsúlyozva teszi meg az első lépéseket a kapcsolat kialakításában. Ismételt családlátogatásra sor kerülhet a későbbiek során is, ha azt bármelyik fél kezdeményezi és igényli. Természetesen a gondozónő és a szülők megegyeznek az alkalmas időpontban és megteremtik annak lehetőségét, hogy a felmerült kérdésekről őszintén beszélgessenek. A gondozónő etikus magatartása biztosíték a jó kapcsolat megőrzésére. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait tiszteletben kell tartani (a családlátogatás előli elzárkózást is). 13

1.3.3. Szülőcsoportos beszélgetések: Tematikus beszélgetések a csoport gondozónőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témákról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A gondozónőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. 1.3.4. Szervezett programok: A családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetések szakemberekkel a szülőket érintő témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klub-jellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés, nyári strandolás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagy mértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. 1.3.5. Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő beszoktatás. A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszere a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A szülők valamelyikének jelenléte biztonságot ad a gyermeknek, így megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, megkönnyíti beilleszkedését a bölcsődei környezetbe, csökkenti az adaptáció negatív tüneteit (sírás, tiltakozás, nyugtalanság, étvágytalanság, alvászavar, stb.) A szülővel történő beszoktatás módszerének feltételei: A bölcsőde vezetője és a gondozónők korrekt tájékoztatással megteremtik az együttműködés feltételeit. A szülő elfogadja a módszert, és együttműködően részt vesz a beszoktatás folyamatában. A beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése miatt legalább 2 hét. A beszoktatás az első héten az anyával (szülővel) együtt, a második héten már az anya állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történik. A beszoktatás első hetében úgy alakítjuk a beszoktatási időt, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégzi és a gondozónő ezeket megfigyeli. A gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tesz egy - egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében. 14

A harmadik - negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket. A gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából, de a bölcsőde épületét nem hagyja el. Az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért arra törekszünk, hogy az anya még a második hét végéig a bölcsődében tartózkodjon az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában. Célszerűnek találtuk a beszoktatási terv készítését, hogy a csoportban dolgozó gondozónők összehangolják a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt. Egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerül beszoktatásra, hogy a gondozónő maximálisan az adott gyermekkel tudjon foglalkozni. A gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek, megszabta kereteken belül figyelembe vesszük az otthoni szokásokat. A beszoktatás során a gondozónő az egész családot, nem csak a gyermeket segíti. 1.3.6. Saját gondozónő rendszer A saját gondozónő rendszer a személyi állandóság elvén alapul a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része (6-7 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás - nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben az - az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van - idejét elsősorban a saját gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt végig ő, marad a saját gondozónője (felmenőrendszer). A saját gondozónő rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermek egyéni igényeit, problémáit, szokásait. Elsősorban a saját gondozónő segíti át a gyermeket a bölcsődei élet során, adódó nehézségeken. 1. 3. 7. A gyermekcsoport szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg -15/1998. (IV.30)NM rendelet 40..(2) alapján az optimális létszám 12 fő, de a második életév betöltése után maximum 14 fő lehet egy gondozási csoportban. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, de nagyobb a zaj is a csoportban, s valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Csak a sajátos nevelési igényű kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sajátos nevelési igényű gyermeket egészséges bölcsődei csoportban (integráltan) 15

helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek. Integrált csoportban maximum 10 gyermek gondozható. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabban a gyermekcsoportba, azonos szobába, általában ugyanazokkal a társakkal jár. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: részint azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, részint azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyok húzóerőt jelentenek a kicsiknek, a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk nő) a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban. 1. 3. 8. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségtől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság ( saját gondozónő rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el. A gondozónői munkarend tükrözi a gondozási egységen belül a négy gondozónő tevékenységének összehangoltságát, és tartalmazza azt is, hogy a technikai dolgozó mikor és milyen előkészítő és befejező tevékenységgel segíti a gyermekellátást pl. az Udvari játékok előkészítése, fektető ágyak előkészítése az alváshoz, szennyes edények kivitele stb.). 1.4. A bölcsődei gondozás - nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, pelenkázás illetve WC- használat, kézmosás, étkezés, alvás) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődében való tartózkodás legyen élvezetes mind a gyermek és a szülő számára. A gondozás helyzetei legyenek 16

motiválók, tanulási élményeket biztosítók, társas közegben zajló, interakciót ösztönző események. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. 1. 4. 1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli együttműködési kedvét), a sikertelenségért viszont nem kap elmarasztalást. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. 1. 4. 2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. 1.4.3. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődést, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. 17

1.4.4. Vers, mese A vers, a mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetőség. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. 1.4.5. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki és fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. A csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésére, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. 1.4.6. Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye! A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/ vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésében és/ vagy a gondolkodásában. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. KIEMELT SZAKMAI CÉLOK 2. 1. Alapellátás Az Egyesített Bölcsődék szakmai munkájában egyaránt fontosnak tartjuk a gyermekek szakszerű ellátását, egészséges testi fejlődésének elősegítését, érzelmi fejlődésük és a szocializáció segítését, valamint a megismerési folyamatok fejlődésének segítését. 2. 1. 1. Szakszerű gondozás-nevelés biztosítása Az egyéni bánásmód elvének megvalósításával gondoskodunk a gyermekek egyéni igényeinek és szükségleteinek kielégítéséről. Támogatjuk a gyermekek önállósági törekvéseit, elősegítjük a kultúrhigiénés szokások kialakulását. 18

2.1. 2. Megfelelő tárgyi környezet kialakítása Megteremtjük a gyermekek számára azt a kellően ingergazdag, tevékenységre késztető, életkornak megfelelő tárgyi környezetet, melyben az egyéni fejlődésük biztosított. 2. 1. 3. Érzelmi biztonság, szocializálódás elősegítése Olyan szeretetteljes személyi kapcsolatok kialakítására törekszünk (gondozónőkkel, társakkal), melyben a gyermekek biztonságban érzik magukat, és érdeklődéssel fordulnak mások felé. A mások elfogadása és a másság elfogadása, valamint az együttélés szabályainak elsajátítása fontos része nevelőmunkánknak. 2. 1. 4. Játéktevékenység, aktivitás, kreativitás A gyermeki lét fontos eleme a játék. A gyermek játéktevékenységének fejlődése szoros kapcsolatban áll egyéb funkciók fejlődésével. A játék kapcsán fejlődnek egyéb készségek és képességek pl. a gondolkodás, a beszéd, a problémamegoldó képesség, kreativitás, stb. Bővítjük a játéklehetőségeket, különös gondot fordítunk a gyermekek aktivitásának gazdagítására. 2. 2. Sajátos nevelési igényű gyermek ellátása Esély egyenlőséget teremtünk azok számára is, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt több figyelmet, speciális bánásmódot igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. A Módszertant Segítő Bölcsőde rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek lehetővé teszik a 0-6 éves korú sérült gyermekek ellátását és korai fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása általában az elkülönített speciális csoportban történik, de az igények és lehetőségek összehangolásával a részleges integráció vagy esetenként a teljes integráció gyakorlatát követjük. A részlegesen integrált csoportban a gondozási egység egyik szobájában a sérült, másik szobában pedig egészséges gyermekek, elhelyezésére kerül sor. A napirend meghatározott részében, általában a szabad játékidőben a két gyermekcsoport együtt tevékenykedik. Ily módon az egészséges gyermek spontán tevékenységének fejlesztő hatása is érvényesülhet a sérült gyermekek megismerési, tanulási tevékenységére. Teljes integrációban, az egészséges gyermekcsoportban helyezzük el a sérült gyermeket, és csak az egyéni fejlesztés idejére vonjuk ki csoportjából. Teljes integrációban természetesen egy sérült gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltétel biztosításával oldható meg. A csoport létszámát ennek megfelelően csökkentjük. A bölcsődei felvétel rendje annyiban eltérő a sajátos nevelési igényű gyermek esetében, hogy szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatát kérni. Ezt a vizsgálatot általában a szülő, de a szülővel történt megbeszélés után a bölcsőde is kezdeményezheti. Az állami költségvetésből a különleges gondozás keretében nyújtott ellátás emelt normatív támogatását csak abban az esetben igényelheti a fenntartó, ha rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával. 19

Az elkülönített speciális csoportban egy gondozónő 3 gyermeket láthat el, a csoportlétszáma maximum 6 gyermek. A teljes integrációban egy gondozónő egy sérült gyermeket és 4 egészséges gyermeket láthat el, a csoport létszáma pedig maximum 10 gyermek lehet. 2. 3. Szolgáltatás Az Egyesített Bölcsődék alapprogramjába szervesen illeszkedik és azonos elvek alapján, működik az a másik két ellátási forma, amit az alapfeladatán kívül a bölcsőde felvállalt. Nevezetesen a lakossági szolgáltatásként a játszócsoport működtetése, illetve a részidős gondozást a szülő elfoglaltsága esetén. 2. 3. 1. Játszócsoport A családtámogató szolgáltatásunkat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe. Elegendő, ha a szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges és bemutatja s kötelező védőoltásokról szóló igazolást vagy a gyermek-egészségügyi kiskönyvet. A szolgáltatás célja, hogy a gyermekek a szüleikkel, vagy hozzátartozójukkal együtt a hét bizonyos napjain a bölcsőde által biztosított kellemes környezetben töltsék együtt az időt, ahol találkozhatnak hasonló korú társaikkal. A gondozónő szerepe ebben az esetben, megváltozik, ő a háziasszony szerepét tölti be, a gyerekeket a hozzátartozóik gondozzák. Ezt a szolgáltatást a családok a fenntartóval egyeztetett és megállapított térítési díj ellenében vehetik igénybe. Lehetőség van arra is, hogy az étkezést különtérítés ellenében igénybe vegyék a gyermekeik számára. 2. 3. 2. Időszakos gyermekfelügyelet A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára kérheti a gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. A részidős gondozás esetében a gyermekek napirendje a bölcsődei napirendhez igazodik és a gondozónők rugalmasabb munkaszervezéssel látják el feladataikat. Ezt a szolgáltatást is térítési díj ellenében vehetik igénybe a szülők. 2. 4. Élelmezés A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő - és kisgyermek táplálási elveket vesszük figyelembe. Ezeket szabályozza a csecsemők esetén az Egészségügyi Minisztérium Szakmai protokollja az egészséges csecsemő táplálásáról, valamint az egy éves kor feletti korcsoportok táplálkozását, illetve a bölcsődés étkeztetésben a 67/2007.(VII.10.) GKM- EüM-SZMM és a 68/2007.(VII.26) FVM-EüM-SZMM. rendeletek az irányadóak. Figyelemmel kísérjük az élelmiszer nyersanyagok mennyiségi előírásait az élelmiszerek energia és tápanyag tartalménak mennyiségét 20