E-KUTATÁS A LEVÉLTÁRBAN\ADATBÁZISOK (BFL-microsite) I. E-kutatás különböző honlapokon A BFL adatbázisai több honlapon érhetők el. Mindegyik honlap sajátos tartalmakat kínál, eltérő keresési lehetőségekkel rendelkezik, illetőleg az iratanyaghoz való hozzáférést segítő különböző szolgáltatásokat nyújt, így a kutatónak először azt érdemes mérlegelnie, hogy melyik honlap, illetőleg melyik kereső felel meg leginkább az általa támasztott elvárásoknak. BFL-microsite A BFL microsite-ja közvetlenül nem ad lehetőséget adatbázisokban való keresésre, az elérést linkeken keresztül biztosítja, valamint általános információkkal szolgál az adatbázisokra [link szövegre] és a keresési lehetőségekre vonatkozóan. BFL-honlap [link honlapra] A BFL honlapján a levéltár saját Levéltári Nyilvántartó Rendszere [URL] érhető el. A keresési lehetőségeket itt a ScopeQuery-alkalmazás [link szövegre] tulajdonságai határozzák meg. E rendszerben természetesen a BFL valamennyi adatbázisa [link szövegre] a kutató rendelkezésére áll. Digitalizált papíralapú iratok és elektronikus formában keletkezett iratok közvetlenül (online) is, minden érdeklődő felhasználó által szabadon kutathatók. Az elektronikusan nem publikált papíralapú vagy kutatási korlátozás [link szövegre] alá eső elektronikus iratok online indítható regisztráció [URL], illetve levéltári beiratkozás után hozzáférhetők a levéltár kutatótermében, meghatározott feltételekkel (ld. Kutatási Szabályzatot [URL]), vagy megküldhetők digitalizált formában. Lehetőség van kutatói kérések és másolatmegrendelések online benyújtására is. Ha a digitalizálás közvetlenül a kutató megrendelésére történik, akkor meghatározott térítési díj fizetendő (ld. Díjszabást [URL]). Elektronikus másolat indokolt esetben a már digitalizált iratokról is igényelhető, amennyiben azok felbontása, formátuma vagy más tulajdonságai a felhasználás sajátos céljának nem felelnek meg. Elektronikus Levéltári Portál [link honlapra] (ELP) Az ELP az E-levéltár Projektben konzorciumi tagként részt vevő két levéltári intézmény, Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) különböző rendszerekben található adatbázisainak együttes és külön keresésére egyaránt módot ad. Az említett intézmények saját Levéltári Nyilvántartó Rendszerei mellett (BFL-honlap [link honlapra, a rendszerhez]), a portálon közvetlenül a Közös Kereső [URL] és a Digitalizált és Elektronikus Iratok Keresője [URL] érhető el. Utóbbiak keresési lehetőségeit a Safety Deposit Box-program [link szövegre] (SDB) tulajdonságai határozzák meg. A Közös Keresővel az iratok levéltári adatbázisokban rögzített adataiban, illetőleg karakterfelismerővel digitalizált vagy elektronikus formában keletkezett iratoknál magában a dokumentum szövegében (full text) lehet keresni. A Közös Kereső hatóköre természetesen a BFL valamennyi adatbázisára [link szövegre] kiterjed. Az ELP-n található adatbázisokban bármely érdeklődő felhasználó szabadon kereshet, a közzétett digitalizált papíralapú és elektronikus iratokat közvetlenül (online) is kutathatja. Az elektronikusan nem publikált papíralapú vagy kutatási korlátozás [link szövegre] alá eső elektronikus iratok levéltári beiratkozás után hozzáférhetők a levéltár kutatótermében, vagy megküldhetők digitalizált formában. Az ELP regisztrált kutatók számára az alábbi szolgáltatásokat kínálja:
1. Még kutatójelölt státusban, a portálregisztráció [URL] elvégzésével egyidejűleg, kutatói adatlap/kutatási kérelem [URL] online benyújtásával kezdeményezheti a levéltári beiratkozást, akár mindkét levéltári intézményben (a BFL-be és az MNL-be). 2. A már beiratkozott (és a portálon is regisztrált) kutatók kéréseiket közvetlenül az internetes találati listákról nyújthatják be vagy szabadszöveges kéréseket adhatnak fel. 3. Beállított keresőkérdések mentése Saját kutatói fiókba, ahonnan azok időről-időre újrafuttathatók. 4. A Saját fiókban létrehozott Külső Tárhelyre kérhetők és onnan letölthetők azok a kutatási korlátozás alá nem eső iratok, amelyeket a levéltár: - digitalizált vagy elektronikus formában átvett, de az interneten még nem publikált - digitális vagy elektronikus formában publikált ugyan, de az arról készíthető másolat felbontása, formátuma vagy egyéb tulajdonságai nem felelnek meg a kutatás sajátos céljának s ezért a kutató arról saját költségén (ld. Díjszabást [URL]) megfelelő digitális másolatot rendel meg - csak papíralapon őriz, de a kutató megrendelésére, a Díjszabásban rögzített térítési díj fejében, digitalizálhatók - anonimizálással, a kutató megrendelésére és költségén tesz kutathatóvá 5. A kutató jogosultságának igazolása, illetőleg kitöltött támogató állásfoglalás [URL] benyújtása után, Saját fiókban létrehozott, de biztonsági okokból csak a levéltári kutatóteremből elérhető Belső Tárhelyre kérhetők és onnan letölthetők azok a kutatási korlátozás alá eső iratok, amelyek: - digitalizált vagy elektronikus formában léteznek - papíralapon léteznek, de azokat a levéltár a kutató megrendelésére és költségén digitalizálja 6. Ügyfélkapus azonosítóval rendelkező (és az ELP-n azzal regisztráló) felhasználók interneten elérhető ügyfélkapus tárhelyére a kutatási korlátozás alá eső iratok is feltölthetők (a kutatónak természetesen ebben az esetben is előzetesen igazolnia kell jogosultságát). 7. A Saját fiókban listázhatók és nyomtathatók a leadott kutatói adatlapok/kutatási kérelmek, kutatói, ügyfélszolgálati és másolati kérések. Magyar Levéltári Portál [link honlapra] (MLP) Az eredetileg az önkormányzati levéltárak együttműködése nyomán létrejött MLP az időközben a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) szervezetébe tagolódó levéltári intézmények köztük a projekthez később csatlakozó Magyar Országos Levéltár valamint Budapest Főváros Levéltára (BFL) különböző jellegű adatbázisait, nyilvántartásait (fond- és állagjegyzékeit) és egyéb levéltári szakmai anyagait teszi közzé. Az e-kutatás tekintetében az MLP súlyát és szerepét a jövőben a két nagy tartalomszolgáltató (MNL, BFL) intézményi politikája fogja meghatározni. A BFL adatbázisainak túlnyomó többsége mindenesetre elérhető és továbbra is elérhető lesz az MLP-n. Bár az MLP nem támogatja a levéltári adminisztrációt (regisztráció és egyéb űrlapok benyújtása) és nem nyújt plusz szolgáltatásokat, de némely tekintetben többet adhat más honlapoknál, illetőleg keresőrendszereknél: 1. A Közös Kereső [URL] és annak részeként az Összetett Kereső [URL] több levéltári intézmény adatbázisaira (és kiadványaira) biztosít átfogó keresési lehetőséget, amit indexekkel is támogat. 2. A Megyei Kataszteri Térképek [URL] és a II. Katonai Felmérés [URL] térképei összeillesztésre és georeferálásra kerültek, sőt utóbbiak a Google Maps-szel is szinkonizálva lettek, ami egyedülálló tájékozódási lehetőséget biztosít
3. A Fővárosi és megyei MDP és MSZMP iratok [URL] publikus részében egyszerre lehet a teljes tartalomra keresni (full text search), valamint a különböző levéltárakban őrzött pártiratok napirendi pontjai között böngészni. (Az adatbázis nem-publikus része megfelelő jogosultság igazolása után az adott levéltár kutatótermében érhető el.) 4. A Levéltári Kiadványok [URL] között böngészni vagy keresni lehet a magyar levéltárak által az utóbbi évtizedek során kiadott különböző publikációk és levéltári folyóiratokban megjelent tanulmányok adataira, amelyek egyúttal digitalizált formában is megjeleníthetők. II. Adatbázisok leírása Személyi rekordokat tartalmazó adatbázisok A BFL-ben immár másfél évtizede zajlik olyan adatbázisok építése, amelyek közös jellemzője, hogy alapvetően, az adott ügyek mellett, a levéltári dokumentumokban szereplő személyekről nyújtanak információkat (pl. név, foglalkozás, lakhely, vallás). Az intézmény által őrzött iratanyag sajátosságaiból adódóan csaknem kizárólag a 19-20. században élt, túlnyomórészt fővárosi illetőségű, jellemzően jogszolgáltatási iratokban előforduló személyekről van szó. Az adatbázisok egy része levéltári segédletként funkcionál, azaz az iratok kutatótermi kikérését teszi lehetővé vagy segíti elő, távlatilag azonban az azokban rögzített rekordok metaadatokat biztosítanak az iratanyag digitalizálásához, illetőleg jelentős részben már most az iratokról szkennelt képek használatát támogatják. Az alábbiakban tartalmilag ismertetjük a különböző személyi-jellegű adatbázisokat, illetőleg az ismertetés végén megadjuk az adatbázisok használatát segítő alapvető információk (fondok/állagok, évkör, rekordszám, digitalizált anyagrész) elérési útját is. 1. Árvaszéki ügyek. Az adatbázis árvaszékek által ellátott, jellemzően kiskorú örökösöket érintő hagyatékok kezelésére vonatkozó ügyeket tartalmaz (emellett jelentős a gondnoksági és örökbefogadási ügyek száma is). Az adatbázisban Budapest Székesfőváros Árvaszékének 19. század utolsó harmadából és a 20. század elejéről származó iratai vannak feldolgozva. Az ügyek esetenként részletes leírással (családfával) s a fontosabb irattípusok megjelölésével és az ügyekben különböző státusban (örökhagyók, örökösök, gyámok stb.) szereplő személyek adatai kerültek rögzítésre. 2. Büntetőügyek. Az adatbázis ügyészségi, vagy bírósági szakaszban lefolytatott különböző büntető eljárások iratanyagát, illetőleg egykorú irattári segédleteit dolgozza fel. Bár a forrásként csak budapesti igazságszolgáltatási szervek szolgálnak, az illetékesség korabeli szabályozásának megfelelően, számos vidéki vonatkozású ügyet is magában foglal. Az felölelt időszak a 20. század nagyobb részét fedi le: az adatrögzítés fontosabb tematikus irányai között az 1918-1919-es forradalmak utáni megtorlás, a II. világháború alatti büntető eljárások, és az azt követő felelősségre vonás (népbíráskodás), az 1956-os forradalom elfojtása utáni perek, valamint az ún. szocialista kor büntető bíráskodása említhető. Az egyes személyi rekordokban az ügyben szereplő vádlottak/terheltek adatai találhatók. Ez utóbbiak jelentős része kutatási korlátozás alá esik. Sajátosság, hogy több esetben becsatolt peres aktákban, valamint főlajstromkönyvi bejegyzésekben szereplő személyek is felvitelre kerültek. A büntető ügyek jelentős részéről korábban felvett mikrofilmek digitalizálása nyomán a közeljövőben várhatóan megteremtődnek az e-kutatás feltételei, bár az adatvédelmi problémák miatt az esetleges internetes közzététel mindenképpen korlátozott lesz.
3. Hagyatéki (és egyéb nem-peres) ügyek. Az adatbázis elsősorban bíróságok, valamint közjegyzők által tárgyalt hagyatéki ügyek fennmaradt iratanyaga alapján épült. Emellett ugyanitt találhatók bíróságok által lefolytatott különféle perenkívüli (pl. holttá nyilvánítás, végrehajtás) vagy közjegyzők által teljesített eljárások leírásai is. Az iratanyag fennmaradásának sajátosságai és az adatrögzítés irányai miatt, túlnyomórészt 20. századi hagyatéki ügyekről van szó, jellemzően a két világháború közötti és az 1945 utáni időszakból. Az egyes személyi rekordokban az örökhagyók adatai szerepelnek, egyes fontos irattípusok (végrendelet, hagyatéki leltár, haláleset felvétel) feltűntetésével. 4. Közjegyzői okiratok. Az adatbázis a budapesti magánközjegyzők okirati sorozatait dolgozza fel, a közjegyzői intézmény felállításától (1875-től kezdve) a 20. század elejéig terjedően. Az okiratokban annak idején a legkülönbözőbb magánjogi ügyleteket rögzítették: így többek között csak néhány ügytípust kiemelve adásvételt, ajándékozást, vagyonátruházást, öröklést, házassági szerződést, örökbefogadást, végrendelkezést. Az adatbázis nagyobb részéhez digitális állomány tartozik, az mindenki számára szabadon, online kutatható. 5. Polgári perek. Az adatbázis elsősorban különféle vagyoni és házassági bontóperek adatait tartalmazza. A perek időben a 19. század második felétől a 20. század derekáig terjednek. A személyi rekordokban a perben fellépő felek adatai szerepelnek, esetenként rövid ügyleírások is készültek. Az adatokhoz való hozzáférés esetenként, a személyes adatok védelmének szempontja miatt korlátozott lehet. Interneten kutatható digitális állomány egyelőre nincs, de a Budapesti Királyi Törvényszék mikrofilmezett 1872-1914 közötti anyagának digitalizálása folyamatban van, így a közeljövőben várhatóan online is hozzáférhetővé válik. 6. Kihirdetett végrendeletek. Az adatbázis különböző irategyüttesekben őrzött végrendeleteket dolgoz fel. Kisebb részt 18. századi budai, nagyobb részt pedig 19-20. századi (jellemzően: 1896-1950 közötti) budapesti kihirdetett végrendeletek kerültek rögzítésre. Ezek között, a kifejezetten végrendelkezési céllal készült dokumentumokon kívül, öröklési szerződések, végrendelkezést tartalmazó házassági szerződések, búcsúlevelek", és az utolsó akaratot rögzítő tanúvallomási jegyzőkönyvek is megtalálhatók. A személyi rekordok a végrendelkező fél vagy felek adatait rögzítik. Az 1918-ig kihirdetett pesti és az 1923-ig kihirdetett budai végrendeletek digitálizálva lettek, így azok interneten is szabadon kutathatók. 7. Fogolytörzskönyvek. Az adatbázisba a különböző budapesti büntetésvégrehajtási intézetekbe kivéve egyelőre a Budapesti Országos Gyűjtőfogház anyagát 1873-1899, illetve 1914-1923 között befogadott letartóztatottak és elítéltek személyére vonatkozó adatai lettek rögzítve. Az abban található névanyag és egyéb információk családtörténeti kiaknázhatósága mellett, az adatbázis a dualizmus korszakára vonatkozóan hiánypótló, amennyiben bírósági és ügyészségi büntető ügyek gyakorlatilag nem maradtak fenn; az első világháború után pedig a fogolytörzskönyvek az ítélet számának megadásával segíthetik az esetlegesen fennmaradt bírósági peranyag visszakeresését.
Az adatrögzítéssel párhuzamosan történt és történik a fogolytörzskönyvi kötetek digitalizálása, így az anyag egy része már most szabadon, online kutatható, illetve teljes egészében kutatható lesz. 8. Érettségi jegyzőkönyvek. Az adatbázis a budapesti középiskolákban érettségizett diákok adatait és az érettségi vizsga eredményét teszi közzé, jelenleg az 1892-1911 közötti időszakra vonatkozóan. Egyes iskolák érettségi jegyzőkönyvei éppúgy fel lettek dolgozva, mint azokról készült, az iskolák által a Budapesti Királyi Tankerületi Főigazgatósághoz beküldött másodlatok. (Az adatbázis más levéltárak hasonló anyagát is felölelő, más mezőkkel kibővített, több információt tartalmazó változata a kutatóteremben külön is elérhető.) 9. Igazolóbizottsági ügyek. Az adatbázis az 1945-től a köz-, majd a magánalkalmazottak második világháború alatti politikai nézeteinek és magatartásának vizsgálatára Budapesten kiküldött különleges néphatalmi szervek által keletkeztetett személyi ügyek és az azok által érintettek adatait foglalja magában. A tömeges igazolások iratai egyrészt fontos információkat rögzítetenek az igazolás alá vont személyekre és azok korábbi tetteire nézve, másrészt egyes, kvázi-büntető eljárásba torkolló (esetleg a Budapesti Népbírósághoz áttett) esetekben, az akkori közelmúlthoz való viszony újrafogalmazásán és az emlékezés politikai rítusain keresztül, reprezentálják a korszak jellegzetes beszédmódját. Érdemes még kiemelni az adatbázis összefüggését a Budapesti Népbíróság igazolásfellebbezési anyagával. 10. Vállalati személyzeti ügyek. Az adatbázis a Csepel Művek tisztviselő dolgozóinak 1906-1956 közötti személyi dossziéinak feldolgozásával készül (az ABC-rendben letett akták rögzítése jelenleg a H-betünél tart). A személyazonosító adatok közvetve rendkívül értékes, anyakönyvi kivonatokat, a végzettséget igazoló iskolai bizonyítványokat, szakmai önéletrajzokat, egészségi állapotot illető igazolásokat, különféle munkahelyi okmányokat, esetenként fényképet és magánlevelezést tartalmazó iratanyaghoz biztosítanak hozzáférést. Miután mind az említett adatbázisok, illetve az azokban feldolgozott levéltári fondok/állagok nagyobb része, mind az adatbázisokhoz tartozó digitális állományok folyamatosan gyarapodnak, az erről szóló információk negyedévente frissítésre kerülnek. Az aktuális állapot [link az Adatok az adatbázisokhoz-menüponthoz] megtekinthető. Testületi jegyzőkönyveket feldolgozó adatbázisok A különböző formákban használható adatbázisok közös jellemzője, hogy egy-egy meghatározott szerv működése során keletkezett jegyzőkönyv-típusú források tartalmát teszi közzé vagy kivonatolja, illetőleg azok több szempontú kutathatóságát segíti elő. 1. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Az adatbázis Budapest (Székes)főváros Törvényhatósági Bizottságának 1873-1881 között keletkezett közgyűlési jegyzőkönyveinek napirendi pontjait tartalmazza, illetőleg 1949-ig terjedően azok számára utal. A forrás jellegéből adódóan a legváltozatosabb információkkal szolgál úgy a várospolitikára, reprezentatív és/vagy politikai aktusokra, törvények, miniszteri rendeletek helyi foganatosítására, mind a fővárosi infrastruktúra fejlődésére, pénzügyekre, szociálpolitikára, illetőleg egyedi (személyi) ügyekre nézve. Az anyag kétrétegű PDF formátumban digitalizálásra került, így nem csak a napirendi pontok között lehet böngészni, hanem azok teljes szövegében keresni is.
2. MDP-MSZMP vezető testületeinek jegyzőkönyvei. Az adatbázisban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fővárosi vezető testületi ülései napirendi pontjai kerültek rögzítésre. A forrás szintén sokrétű, bár jellemző a politikum túltengése, a tárgyalás alá vett kérdések kényszeres átpolitizáltsága, illetőleg a jegyzőkönyvek nyelvezetére a korabeli jellegzetes beszédmód nyomja rá bélyegét. Az anyag kétrétegű PDF formátumban digitalizálásra került, így azok teljes szövegében is lehet keresni. Adatvédelmi okokból azonban letiltásra kerültek mindazok a digitalizált oldalak, amelyeken személyi és fegyelmi előterjesztések (röpszavazások is) voltak. Ezek az előterjesztések ugyanis szemben a jegyzőkönyvi bejegyzésekkel, nemcsak neveket, hanem az illetőre vonatkozóan szenzibilis adatokat is tartalmaznak. A támogatói nyilatkozattal rendelkező tudományos kutatók és a betekintésre jogosult egyéb személyek Budapest Főváros Levéltára kutatótermében férhetnek hozzá a korlátozásmentes digitalizált verzióhoz. Terv- és térképtári adatbázisok Egyéb tematikus vagy levéltári anyaghoz nem köthető adatbázisok [középkori, pártarchontológia, lakcímjegyzék, pest-budai polgárok, óbudai tisztviselők, választói névjegyzék, fotótár, Klösz, képeslapok, topográfia, egyesületi] III. Adatok az adatbázisokról Személyi rekordokat tartalmazó adatbázisok Árvaszéki ügyek [link a leírásra] Törzsszám Megnevezés Rek ordo k évkö re IV.1202.cc Pest város Tanácsa iratai. Végrendeletek és hagyatéki leltárak (Testamenta et inventaria) IV.1411.b. Budapest Székesfőváros Árvaszékének iratai. Általános iratok 1681-1729 1873-1917 Rekordszám (megjegyzés) 166 (próbafelvitel) 39609 (a felvitt anyag a megadott évkörben nem egészen teljes) Digi taliz ált any ag (évk ör) nincs nincs Gyar apod ása folya mato s? nem igen Büntető ügyek [link a leírásra]
Törzsszám Megnevezés Rek ordo k évkö re VII.1.d. Budapesti Királyi Ítélőtábla iratai. Peres iratok VII.5.c. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai. Büntetőperek iratai VII.5.d. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai. Fiatalkorúak bíróságának iratai VII.5.e. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék iratai. Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai VII.13.b. Budapesti Királyi Büntető Járásbíróság iratai. Büntetőperek iratai Rekordszám (megjegyzés) Digi taliz ált any ag (évk ör) Gyar apod ása folya mato s? 1891-1915 1094 nincs nem 1896-21189 nincs nem 1945 (az adatfelvitel nem teljeskörű: 1917-től lényegében a kiemelt munkásmozgalmi perek sorozatra korlátozódik) 1949 12 nincs nem (más fondokból reponált ügyek) 1949-17016 nincs lezárt 1950 1892-1900, 1950 616 (1950-ből csak 5 más fondokból reponált ügy van felvéve) VII.18.d. Budapesti Királyi Ügyészség iratai. 1907-42629 nincs nem Büntetőperek iratai 1944 (az adatfelvitel nem teljeskörű: 1928-tól lényegében a kiemelt munkásmozgalmi perek sorozatra korlátozódik) VII.21. Kispesti Királyi Járásbíróság iratai 1947 8 nincs lezárt XXV.1.a. Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok 1945-1949 25358 nincs lezárt nincs nem Hagyatéki (és egyéb nem-peres) ügyek [link a leírásra]
Törzsszám Megnevezés Rek ordo k évkö re Rekordszám (megjegyzés) Digi taliz ált any ag (évk ör) Gyar apod ása folya mato s? IV. Keresőrendszerek leírása [SCOPEQUERY, SDB, ARCHIVPORTAL] itt szerintem a tesztelés tapasztalatai nyomán lehet írni mindegyikről, kiegészítve azokat a rendszertervben található leírások tömör, praktikus szempontokat érvényesítő változatával