Fogalommeghatározások A betegbiztosító kiegészítő fizetéseket teljesítő alapja A központi szövetségnél létrehozott betegbiztosító kiegészítő fizetéseket teljesítő alapjának feladata, hogy a pl. az előnytelen biztosítotti szerkezetből adódó pénzügyi hátrányokat kiegyenlítse az egyes betegbiztosítóknál és biztosítsa a betegbiztosítók szükséges likviditását. Alapszabály A biztosítók saját szabályzata, mely a törvény részletes járulék- és szolgáltatásjogi kimunkálására szolgál. Államközi egyezmény Ausztria a társadalombiztosítás-jogi ügyek rendezése érdekében számos országgal (például az Európai Gazdasági Térség országaival) szerződéseket kötött meg. Ezek a társadalombiztosítási egyezmények mindenek előtt rendelkezéseket tartalmaznak a külföldön szerzett biztosítási időkre vonatkozóan a nyugdíjbiztosításból eredő juttatási jogosultság figyelembevételéről, valamint szolgáltatások nyújtásáról (pl. orvosi segítségnyújtás, nyugdíj továbbfizetése) a biztosított illetve szolgáltatást igénybevevő külföldi tartózkodása esetén. Általános Nyugdíjtörvény (APG) A harmonizálással az 1955. jan. 1-én és azután született keresők részére együttes, egységes nyugdíjtörvény jött létre. Az APG az alábbi személyekre vonatkozik: Azokra, akiknek keresőtevékenysége 2004.12.31. után kezdődik és akik első ízben szereznek nyugdíjbiztosítási időt (teljes hatály) Azokra, akik már 2005.01.01. előtt szereztek nyugdíjbiztosítási időt (átmeneti rendelkezések párhuzamos számítással) Azokra, akik 2005.01.01-én már betöltötték az 50. életévet, elvileg nem vonatkozik az APG. Biztosítási esemény Azt az eseményt jelenti, melynek bekövetkezésekor egy bizonyos társadalombiztosítási szolgáltatás esedékes. Biztosítási hónap A biztosítási hónap (biztosítási időszak) azt az időt jelenti, melyet pozitívan beszámítanak egy nyugdíjjogosultság és annak számítási alapja megállapításához.
Egyenértékűség elve A magánbiztosítás jellemzője: A járulékfizetés és a juttatás között közvetlen összefüggés áll fenn. A biztosított csak olyan mértékű és mennyiségű juttatást kap, ami a rányban áll az általa fizetett járulékkal (díjjal). Eljárásmód betegség esetén A betegbiztosítók saját eljárási rendje, amely meghatározza azt, hogy mit kell tenni a biztosítottnak megbetegedés esetén szolgáltatások igénybevétele céljából. Felosztási eljárás A törvényes társadalombiztosítás finanszírozási módszere. A befizetett járulékokat azonnal juttatások kifizetésére használják fel. A nyugdíjbiztosításban az aktív kereső foglalkozást űző generáció járulékfizetésével finanszírozza a jelenlegi nyugdíjfizetéseket. Fiatalkorúak orvosi vizsgálata Az SVB-ben kötelező biztosítással rendelkező 15 18 év közötti fiatalkorúak évente legalább egyszer igénybe vehetnek egy fiatalkorú orvosi vizsgálatot. A fiatalkorúak orvosi vizsgálata a mező-(erdő)gazdasági szakiskolák diákjai számára is rendelkezésre áll. Foglalkozási betegség Foglalkozási betegségnek az Általános Társadalombiztosítási törvény (ASVG) I. mellékletében felsorolt betegségek számítanak az ott leírt feltételek mellett. Ez a lista jelenleg 52 betegséget tartalmaz. Felosztás három csoportra: Olyan betegségek, melyeket a foglalkozás folytatása közben függetlenül attól, hogy melyik üzemben lehet szerezni (pl. zaj által okozott nagyothallás). Olyan betegségek, melyek után csak a felsorolt orvosi vagy jogi feltételek teljesülése esetén jár térítés (pl. asthma bronchiale, ha az a károsító tevékenység feladására kényszeríti a biztosítottat). Olyan betegségek, melyek után csak akkor jár térítés, ha a betegség okozása a felsorolt üzemek valamelyikében végzett tevékenység következménye (pl. fertőző betegség kórházban, állatról emberre átvitt betegség stb.).
Foglalkozási rehabilitáció Olyan intézkedéseket jelent, melyek igénybevételével a biztosított ismét képes lesz korábbi foglalkozását vagy esetleg egy új foglalkozást űzni. A foglalkozási rehabilitációs intézkedéseket foglalkozási balesetet követően vagy betegség súlyos következményei folytán foganatosítják. A foglalkozási intézkedések a következők: foglalkozási képzés és továbbképzés ill. átképzés helyettesítő munkaerő költségeinek átvállalása támogatás és kölcsön folyósítása segítségnyújtás álláskeresésben Foglalkozásvédelem Ha egy biztosított eddigi foglalkozását testi vagy szellemi állapota következtében beállt keresőképesség-csökkenése miatt már nem tudja folytatni, akkor csak foglalkozási csoportján belül vagyis az általános munkaerőpiacra nem szabad továbbirányítani más tevékenységre. Fordulónap Fordulónapnak a hónap első napja számít. Öregségi és keresőképtelenségből (de nem halálesetből) eredő nyugdíjjogosultság esetén a kérelem benyújtásának dátumától függ. A nyugdíjbiztosításban a fordulónappal kapcsolatban a következő megállapításokra van szükség: Biztosítási esemény történése Szolgáltatási jogosultság Melyik nyugdíjbiztosító illetékes? Mi a szolgáltatás összege? Harmonizálás A harmonizálás a nyugdíjrendszerek egyforma járulék egyforma szolgáltatás alapelv szerinti egységesítését jelenti, és - a gazdákra vonatkozó szolgáltatás külön elemeinek figyelembevételével - minden foglalkozási ágra vonatkozik. Járulékfizetési alap A fizetendő társadalombiztosítási járulék összegének kiszámítására szolgál.
Járulékfizetési alapszámítási opció A gazdálkodóknak 2001-től először van lehetőségük arra, hogy a Gazdák Társadalombiztosítási Törvénye (BSVG) szerint képzett járulékfizetési alapot ne a biztosítási érték, hanem a jövedelemadó-kivetési határozatban kimutatott, a mező-(erdő)gazdasági vállalkozásból származó jövedelmek alapján határozzák meg. A járulékfizetési alapszámítási opciót csak a teljes gazdasági üzemre lehet választani, vagyis ha valaki ezt választja a szántóföldi gazdálkodásra, akkor ez vonatkozik automatikusan minden más gazdálkodói melléktevékenységre is. Járulékfizetési hónap Ez a biztosításköteles kereső tevékenységre, valamint az önkéntes nyugdíjbiztosításra vonatkozó biztosítási hónapot jelenti. A járulékfizetési hónap megszerzéséhez alapvetően járulék fizetése szükséges. Jövedelemadó-kivetési határozat Az adóhatóság határozata az adott évben ténylegesen megszerzett jövedelmekről. Kiegyenlítő pótlék Ha a nyugdíjas (házaspár) jövedelme (pl., nyugdíj, egyéb jövedelem) annyira alacsony, hogy ebből nem képes megélni, akkor nyugdíján felül kiegyenlítő pótlékra jogosult. Ennek megállapítása során a szociális segélynyújtás elve szerint a nyugdíjas egyéb jövedelmét is beszámítják. Ezek csökkentik a kiegyenlítő pótlékfizetési jogosultság mértékét. Korridor Az úgynevezett nyugdíjkorridor bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a rendes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazást. A 62. életév betöltése utáni nyugdíjazás 450 biztosítási hónap megszerzésével lehetséges. A rendes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba menetel minden éve után 4,2 százalék kerül levonásra (csökkentés). Amennyiben a nyugdíj igénybevételére csak a 65. életév betöltését (rendes nyugdíjkorhatár) követően kerül sor, a későbbi igénybevétel minden éve után 4,2 százalék (maximálisan 12,6 szazalék) bónusz jár.
Kötelező biztosítás Ez alatt olyan biztosítás értendő, mely az érintett személy akaratától és tudomásától függetlenül, a törvényben meghatározott előfeltételek megléte esetén lép életbe. A bejelentés és a járulékfizetés sem befolyásolja a biztosítási jogviszony életbelépését. A besorolás az illetékes biztosítóhoz szintén automatikusan történik. Ezzel a biztosított szociális biztonsága egyértelműen biztosítva van. Megelőző orvosi vizsgálat Az SVB minden biztosítottja és együtt biztosított hozzátartozója 18. életévétől évente egyszer ingyenes megelőző orvosi vizsgálat igénybevételére jogosult. A megelőző orvosi vizsgálat célja mindenekelőtt olyan népbetegségek, mint rák, cukorbetegség, szívbetegségek és keringési zavarok korai felismerése. Nők számára a megelőző vizsgálat ezen felül nőgyógyászati vizsgálatot is tartalmaz. A biztosított költségrészesedése nem tervezett. Munkaképtelenség Munkaképtelen az a személy, aki betegség miatt nem, vagy csak állapota rosszabbodásának veszélye mellett képes azt a tevékenységet folytatni, ami kötelező biztosítását megalapozza. Nettojövedelem A nettojövedelem a nyugdíjkifizetésre jogosult személy összes bevételének összege készpénzben vagy készpénzegyenértéken (természetbeni juttatások) a veszteségek kiegyenlítése után és a törvényes levonásokkal csökkentve. Önkéntes biztosítás Az önkéntes biztosítás biztosítási fedezetet nyújt akkor, ha nem áll fenn kötelező biztosítás, ha egy kötelező biztosítás lejárta után a biztosítási fedezetet fenn kívánják tartani vagy magasabb szintű szolgáltatásokra van szükség. A gazdálkodók társadalombiztosításában a következő önkéntes biztosítási formák szerepelnek: továbbiztosítás a betegbiztosításban továbbiztosítás a nyugdíjbiztosításban magasabb biztosítás a nyugdíjbiztosításban önbiztosítás a balesetbiztosításban
Orvosi rehabilitáció Ezt az SVB esettől függően a beteg-, baleseti vagy nyugdíjbiztosításból fedezi. Az orvosi rehabilitációra foglalkozási baleset után a baleseti gyógykezelés keretében és a betegség kezelését követően kerül sor. Az orvosi intézkedések a következőkből állnak: gyógykezelés elsősorban rehabilitációs tevékenységet folytató kórházban gyógykezelés szanatóriumban szükséges protézisek, ortopédiai segédeszközök és egyéb segédeszközök rendelkezésre bocsátása Számítási alap Ez az osztrák társadalombiztosítás által folyósított pénzösszegek kiszámításának alapja. Többféle számítási alap létezik. Szociális rehabilitáció Az orvosi kezelés és a rehabilitáció foglalkoztatási intézkedései mellett a szociális rehabilitációs szolgáltatások döntő mértékben hozzájárulnak a megcélzott rehabilitációs cél eléréséhez. A szociális intézkedések a következők: segélyek vagy kölcsönök nyújtása az üzem és/vagy munkaeszköz fogyatékosnak megfelelő adaptációja támogatásához segélyek vagy kölcsönök nyújtása személygépkocsi vásárlásához ill. adaptálásához Szolidaritás elve Azonos jellegő juttatások nyújtása minden biztosítottnak, a járulékfizetés összegétől függetlenül. A törvényes társadalombiztosítás révén Ausztriában szolidaritási kiegyenlítés jön létre fiatalok és idősek, egészségesek és betegek, gazdagok és szegények között. Teljes jövedelem A teljes jövedelembe beszámít a brutto nyugdíj, az egyéb beszámítható netto jövedelem és az esetleges tartásdíjfizetési igények.
Teljes számítási alap Ha a nyugdíj kiszámítása során gyermeknevelési időszakok is vannak, akkor ezeket egy fix számítási alappal veszik figyelembe. A nyugdíjfolyósítás kiszámításához összevonnak minden egyedi számítási alapot és ezeket egyetlen teljes számítási alapban veszik figyelembe. Várakozási idő Várakozási idő a biztosítási hónapok azon minimális számát jelenti, melynek egy adott időszakon (keretidőn) belül, de mindenképpen a fordulónap előtt feltétlenül meg kell lennie. Térítés nélküli hónap Olyan biztosítási hónap, melyet a nyugdíjbiztosításban járulék fizetése nélkül vesznek figyelembe. Többszörös biztosítás Többszörös biztosításról van szó, ha egy személy egyszerre több biztosításköteles kereső foglalkozást űz. Tőkefedezeti eljárás A magánbiztosítás finanszírozási módszere. Hosszabb időszakon keresztül teljesített járulékfizetés későbbi nyugdíjkifizetés biztosítására.