R36. A rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg fogalma

Hasonló dokumentumok
Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Szekszárd távfűtése Paksról

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

Nagyok és kicsik a termelésben

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

Napenergia kontra atomenergia

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

Adaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Üzemi Szabályzat MEKH 9808/2018 ÜZEMI SZABÁLYZAT. M13. kiadás / oldal / 208 oldalból

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Erőműépítések tények és jelzések

állapot felügyelete állapot rendelkezésre

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

SZÉLTURBINÁKAT TARTALMAZÓ MÉRLEGKÖRÖK KIEGYENLÍTŐ ENERGIA KÖLTSÉGEINEK MINIMALIZÁLÁSA

«B» Energetikai gazdaságtan 2. nagy-zárthelyi Név: MEGOLDÁS. Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés 10:sok Teljesíthetőség 1:könnyű 10:nehéz

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

1. TÉTEL. 1. Ismertesse a forgó mozgást létrehozó erőhatás lehetséges módjait! 2. TÉTEL

A LOLP valószínűségi mérték értelmezésével kapcsolatos néhány kérdés Dr. Fazekas András István

A tételhez segédeszközök nem használható.

A magyarországi erőműépítés főbb kérdései

«A» Energetikai gazdaságtan 2. nagy-zárthelyi MEGOLDÁS. Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés 10:sok Teljesíthetőség 1:könnyű 10:nehéz

Black-out és rendszer-helyreállítás a villamosenergia-rendszerben

TURBÓGENERÁTOR FORGÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása

A fenntartható energetika kérdései

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása

Új hazai termelők rendszerbe illesztésének követelményei

1. TÉTEL. 1. A.) Ismertesse a 4. számú víztisztító (VT) rendszer kialakítását, kapcsolását, berendezéseinek feladatát, felépítését!

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás

A DINAMIKUS TÁVVEZETÉK-TERHELHETŐSÉG (DLR) ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK FELTÉTELEI

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor

Neptun kód: Vizsga 2 feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

különös tekintettel a kapcsolt termelésre

Magyarország kereskedelmi áruházai

26 ábra 14:40-től 15:00-ig

TURBÓGENERÁTOR ÁLLÓRÉSZEK Élettartamának meghosszabbítása

A szállítóvezetékhez való csatlakozás, Együttműködési megállapodások Rendszerfejlesztés

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

NKM Áramhálózati Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Megújulók hálózatba illesztésének rendszer szintű kihívásai

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

SPS PRO sorozatú szünetmentes áramforrmásrok 500VA-1200VA és 800VA-1500VA sorozatok Felhasználói kézikönyv

IV. MŰSZAKI LEÍRÁS. HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. külső, villamos-energia fogyasztási helyeinek ismertetése

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Szerkesztette: BIHARI PÉTER

Szerkesztette: BIHARI PÉTER

A vizsgafeladat ismertetése: A központilag összeállított tételsor a következő témaköröket tartalmazza:

25 ábra 14:40-től 15:05-ig

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása

IV. Számpéldák. 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

A feszültség alatti munkavégzés (FAM) élettani hatásai

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata

ATOMERŐMŰVI TÁVFŰTÉS BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

A villamosenergiarendszer

(4) Ha hatóság határozata alapján egy erőmű tartós termeléscsökkentése szükséges, arról az engedélyes tájékoztatja a Hivatalt. 4.

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

1. ábra. A szeptemberi teljesítmények változása

A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS KEZELÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Papp Tibor Karbantartási menedzser Sinergy Kft.

Átírás:

R36. A rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg fogalma Az erőművi beépített teljesítményekből kiinduló VER szinten készített összeállítás (éves, havi, heti, napi, órás, pillanatnyi bontásban), amely a gépegységek üzemállapotának függvényében megadja az igénybe vehető, illetve igénybevett teljesítményt, vagy ezeknek a bontásoknak megfelelő időszakra vonatkoztatott átlagát, összehasonlítva a teljesítőképesség igénnyel. R37-38. Rendszerszintű nettó és bruttó fogyasztói teljesítmény-igény Bruttó termelés= a generátorkapcsokon jelentkező villamos teljesítmény Nettó termelés=bruttó termelés-önfogyasztás Bruttó fogyasztás=nettó termelés+export-import Nettó fogyasztás=bruttó fogyasztás-hálózati veszteség R39. Rendszerszintű beépített villamos teljesítőképesség Az Erőműben beépített gépegységek generátorkapcsokra vonatkoztatott, a garancialevélben előírt feltételek mellett szavatolt névleges teljesítőképessége MW-ban. Gépegységen az összekapcsolt turbinát és generátort kell érteni. A beépített teljesítőképesség meglévő Erőműnél csak bővítés, rekonstrukció vagy leszerelés alkalmával változhat. A kísérleti üzem alatti tényleges teljesítőképességet a teljesítőképesség mérleg csak, mint időszakos többlet teljesítményt tartalmazza. A /BT/ a működési vagy üzemeltetési engedélyben rögzített. R40. Rendszerszintű nettó beépített villamos teljesítőképesség R41. Rendszerszintű állandó teljesítménytöbbletek és hiányok eredője A névleges paraméterek, illetőleg a tervezett üzemi körülmények megváltozása esetén a /BT/-től tartósan fennálló vagy fenntartható teljesítmény eltérés. Állandó hiány- vagy többletként csak olyan teljesítmény szerepeltethető, amely legalább 12 hónapon keresztül állandó értékű és csak a Rendszerirányítóval való előzetes megállapodás alapján változhat. R42. Rendszerszintű változó teljesítménytöbbletek és hiányok eredője R43. Rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség

Az a legnagyobb, gépkapocsra vonatkozó wattos teljesítmény, amelyet az Erőmű az állandó jellegű teljesítőképesség hiányok, és többletek eredőjének figyelembevételével szolgáltatni tud. A /BT/-nek a generátor kapcsokra vonatkoztatott, állandó jellegű okok miatt csökkentett és a megengedhető túlterhelésekkel növelt értéke MWban. RTA=BT-AH R44. Hőszolgáltatás miatt változó teljesítményhiány Általában az alábbi két eset vagy ezek kombinációja lehetséges: Ha egy Erőmű a hőközüzemi szolgáltató turbógép egységeit /ellennyomású turbina, elvételes ellennyomású turbina, fűtő turbina, elvételes kondenzációs turbina/ hőfogyasztói igény hiányában nem tudja kiterhelni, akkor annál hőszolgáltatás miatti hiány keletkezik. Kondenzációs turbinákkal is rendelkező erőművek esetében a kazánkapacitás kihasználása terén elsőbbséget élveznek a hőközüzemi szolgáltató turbinák, illetve az élesgőz szolgáltatás. A hőigények kielégítése után a fennmaradó kazánkapacitás nem minden esetben elegendő a meglévő kondenzációs turbinák üzemeltetéséhez, és így hőszolgáltatás miatti hiány keletkezik. R45. Időjárás miatti változó teljesítményhiány A főberendezések villamos teljesítményének a meteorológiai viszonyok hatására bekövetkező időleges változása [MW]. Időjárás miatti hiányok és többletek a következő esetekben fordulhatnak elő: kondenzációs gőzturbináknál a hűtővíz nyári meleg okozta magas hőmérséklete miatti - teljesítőképesség csökkenését okozó - csonk hőmérséklet korlát Gázturbináknál a beszívott levegő hőmérséklete, illetve a légköri levegő nyomása miatt teljesítmény csökkenés (nyáron), illetve teljesítmény többlet (télen) léphet fel, részleges hűtővíz hiány, vízerőműveknél a vízjárás miatti teljesítőképesség csökkenés. R46. Rendelkezésre álló változó teljesítőképesség Az a legnagyobb, gépkapocsra vonatkozó wattos teljesítmény, amelyet az Erőmű a meglévő állandó jellegű teljesítőképesség hiányok és többletek (ÁH) és a változó jellegű teljesítőképesség hiányok (VH) figyelembe vételével szolgáltatni tud. [MW]

Képlet: RTV= RTA-VH VH=időjárás+hőszolgáltatás+környezetvédelem R47. Tervszerű Megelőző Karbantartás miatti teljesítőképességcsökkenés A terv szerint meghatározott és egyeztetett időpontban kezdődő és befejeződő javítási, átalakítási munkálatok miatti teljesítőképesség csökkenés MW-ban. R48. Igénybe vehető teljesítőképesség IT=RTV-TMK R49. Kényszerkiesés Üzemzavar, meghibásodás miatti, gépkapocsra vonatkozó teljesítőképesség csökkenés MW-ban. Tervezés során az erőművek statisztikai alapon meghatározott, az /IT/ %-ában figyelembe vett - feltételezhető kiesésének fedezésére szolgáló - tartalék teljesítmény, amit csak rendszerszinten, a tervezés során kell meghatározni. Tényként az erőművekben üzemzavar miatt bekövetkező teljesítőképesség kiesés gépkapocsra vonatkoztatva. R50. Ténylegesen igénybe vehető teljesítőképesség Az a legnagyobb erőművi villamos teljesítmény gépkapocsra vonatkoztatva, amely az /IT/, a /KK/ és az /E/ figyelembevétele után a VER számára az Erőműből ténylegesen igénybe vehető (MW). TIT=IT-KK-Egyéb Egyéb: Hőszolgáltatás csúcsra járatás, Rövid ideig tartó túlterhelés, Rekonstrukción lévő berendezések üzemi próba alatti rendelkezésre állás, Tervezettől eltérő /ÁH/ soron tervezett túlterhelés, Atomerőmű átrakás előtti, kampány nyújtása miatti kényszerű visszaterhelés, A tervezettől eltérő minőségű tüzelőanyag miatti fokozottabb salakosodás okozta teljesítőképesség csökkenés, Önfogyasztás tüzelőanyag váltás miatti változás.

R51. Nettó igénybe vehető teljesítőképesség R52. Üzemviteli tartalék teljesítőképesség A váratlan jellegű erőművi termeléskiesések, a Felhasználói Csúcsterhelés és a Tervszerű Import Teljesítmény ingadozások felvételére és a frekvencia szabáylozására szolgáló teljesítmény. R53. Forgótartalék teljesítmény Az üzemben levő erőműegységek ki nem használt teljesítőképessége. Az FTT VER szinten a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgálnak R54. Üzembiztonsági tartalék teljesítmény Az az előírt teljesítmény, amelynek a VER-ben előforduló üzemzavarok és egyéb okok miatti teljesítmény kiesések fedezésére, valamint a VER szabályozására rendelkezésre kell állnia. R55. Üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség Az a legnagyobb rendszerszintű villamos teljesítőképesség, amely a TITből tervszinten az ÜT (Üzembiztonsági tartalék teljesítőképesség), tényszinten az FTT (Forgótartalék teljesítmény) levonása után a VER felhasználói által igénybe vehető. R56. Total Transmission Capacity (TTC) A teljes szállítóképesség (vagy teljes átviteli képesség: Total Transmission Capacity (TTC)) [MW] a program szerinti lehetséges legnagyobb teljesítménycserét jelenti két villamosenergia-rendszer (szabályozási zóna) között. Ennek az értéknek a meghatározásakor figyelembe veszik mindkét rendszer működésére vonatkozó biztonsági követelményeket, a termikus és stabilitási korlátokat, a feszültségviszonyokat stb. R57. Transmission Reserve Margin (TRM) A TRM (Transmission Reserve Capacity) tulajdonképpen tartalék szállítóképességet jelent, amit a rendszerirányító szükséges esetekben igénybe tud venni, kompenzálandó kisebb-nagyobb eltéréseket a tervezett értéktől, biztosítandó a szállítás megbízhatóságát. R58. Net Transmission Capacity (NTC)

A teljes átviteli kapacitás és az átviteli megbízhatósági tartalék különbségeként adódik a tiszta szállítóképesség (Net Transmission Capacity (NTC)): NTC=TTC-TRM R59. Available Total Capacity (ATC) A tiszta szállítóképesség és a már elosztott kapacitás különbsége a rendelkezésre álló kapacitással (Available Total Capacity (ATC)) egyenlő: ATC=NTC-AAC R60. Already Allocated capacity (AAC) A már elosztott kapacitás fogalma (Already Allocated Capacity (AAC)). Ez az érték egy adott időszakra vonatkozóan az adott villamos távvezetéken tervezett teljesítményszállítások összegével egyenlő. R61. A rendszer megfelelőség értelmezése Az ellátásbiztonság szempontjából releváns területek: erőművi teljesítőképesség rendelkezésre állása megfelelő biztonságot adó teljesítményegyensúly megfelelő hálózati kapacitás rendelkezésre állása megfelelő hálózati rendszer-összeköttetések RENDSZER MEGFELELŐSÉG (SYSTEM ADEQUACY) TERMELÉSI RENDSZER MEGFELELŐSÉGE (GENERATION ADEQUACY) ÁTVITELI RENDSZER MEGFELELŐSÉGE (TRANSMISSION ADEQUACY) A villamosenergia-rendszer képessége a mindenkori fogyasztói igények normál üzemi körülmények közötti megfelelő biztonsággal történő kielégítésére. R62. NGC (Net Generating Capacity) értelmezése NGC=BT R63. RAC (Reliably Available Capacity) értelmezése BT-AH = RTA RTA-VH = RTV

RTV-IH-HH-KH = IT IT-TMK-KK-E = TIT ÜIT ÜIT = RAC R64. RL (Reference Load) értelmezése referencia terhelés (rendszerterhelés referencia időpontokban), január harmadik szerdája 11 és 19 órakor, július haramdik szerdája 11 órakor R65. RC (Remaining Capacity) értelmezése maradék teljesítőképesség R66. A számítási eljárás alapösszefüggése ÁBRÁK: