Helyi Esélyegyenlőségi program Nyíri település Önkormányzata 2013. Testületi ülésre előterjesztette: Pásztor Sarolta 1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 46 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 50 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 53 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 54 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 55 1. A HEP IT részletei... 55 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 55 A beavatkozások megvalósítói... 56 Jövőképünk... 57 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 57 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 62 3. Megvalósítás... 65 A megvalósítás előkészítése... 65 A megvalósítás folyamata... 66 Monitoring és visszacsatolás... 68 Nyilvánosság... 68 Érvényesülés, módosítás... 70 4. Elfogadás módja és dátuma... 72 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíri település Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nyíri Borsod Abaúj Zemplén megye Északi csücskében fekvő mezőgazdasági kisközség. Földrajzilag a Zemplén hegység Hegyköz nevű tájegységéhez tartozik a Bózsva patak völgyében. Sátoraljaújhelytől észak-nyugatra, 400-700 méter magas hegyekkel övezve 264 m-re a tenger szintje fölött található. Megközelíthető a 3 as és a 37-es főútról, Telkibánya és Pálházán keresztül, Bózsva és Füzérkomlós felöl. A községnév a magyar nyír, nyírfaliget, nyirfaerdő főnév -i képzős származéka. Első okleveles előfordulása 1270-ben Nyri alakban található, amikor a füzéri vár és uradalom tartozéka volt a környező falvakkal együtt. 1839-ben Zsigmond király utasította az egri káptalant, hogy a Perényi testvéreket iktassa be a fűzéri vár és tartozékaiba, köztük Nyrí birtokába is. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció,foglalkoztatási terv 3
A település története szorosan összefüggött a füzéri vár uradaloméval. Konkrét adatokat Kassán a levéltárban és az országos levéltárba Budapesten főleg családi levéltárakban lehet találni a faluról.- Mezőgazdaság: A település közvetlen környezete mezőgazdasági művelésre alkalmas. A Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik külterületének egy része. Az erdős részeken erdőművelés folyik, amelyek az Észak-Erdő Rt, és a Szonta Szafari Kft. kezelésében vannak. A település külterületén Bózsva felől gyümölcsös, Füzérkomlós felől ribizlis és szedres található, amelyeket magángazdálkodók kezelnek. Idegenforgalom: Idegenforgalom szempontjából a település még nem kellően felfedezett, falusi turizmus még nem működik, egy panzió üzemel, amely 9-10 személy számára nyújt kultúrált, nyugodt körülményeket a pihenéshez, szórakozáshoz. Kereskedelem: A településen 3 vegyesbolt, egy italbolt, 1 mini gázcsere telep üzemel. A gázcsere telep önkormányzati tulajdonú, a többi kereskedelmi egység magántulajdonban van. A vegyesboltok alapvető élelmiszereket árusítanak. Ipar/ Foglalkoztatás: A településen a foglalkoztatás nagy részét a helyi vállalkozók oldják meg. Számottevő a Sátoraljaújhelybe és Pálházára dolgozni járók száma is. Valamennyi munkaerőt foglalkoztat pálházi Perlitbánya, a sátoraljaújhelyi Ipari Park, a helyi vállalkozók, az Önkormányzat és a Hollóházi Porcelángyár. A gyár német részlegének felszámolásával jelentősen megnőtt a munkanélküliség a településen. A település alapvető problémája a demográfia helyzete. Nyíri lakossága az elmúlt években folyamatosan csökkent, csupán a 2010-es év mutatott kisebb növekedést. Az egyes korosztályok mennyisége is átrendeződött. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. 1.számú táblázat: Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 432 2008 426 99% 2009 415 97% 2010 421 101% 2011 412 98% Forrás: KSH 4
A táblázatból megállapítható, hogy a lakónépesség száma a 2010-es év kivételével csökkenő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 231 214 445 52% 48% 0-2 évesek 13 0-14 éves 36 36 72 50% 50% 15-17 éves 7 10 17 41% 59% 18-59 éves 113 130 243 47% 53% 60-64 éves 10 18 28 36% 64% 65 év feletti 50 20 70 71% 29% 5
Az állandó népesség kor szerinti megoszlásából megállapítható, hogy az aktív korú férfiak száma magasabb, mint a nőké illetve a 65 év feletti nők száma jelentősebb magas így rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani. A település öregedését megvizsgálva öregedési indexet számoltunk ami megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. 2001-ben a 65 év feletti korosztály száma jelentősebb magasabb volt, mint a 14 éven aluliaké. 2008-tól az öregedési index közel 100 %-os, vagyis a két korosztály száma csekély mértékben tér el egymástól. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 93 80 116,3% 2008 71 72 98,6% 2009 69 70 98,6% 2010 72 75 96,0% 2011 70 72 97,2% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
A belföldi vándorlások arányát úgy állapítottuk meg, hogy a településre vándorlók számából kivonjuk az elvándorlók számát. 2008-ban és 2009-ben az egyenleg negatív volt, így az elvándorlás volt a jellemzőbb. 2010-től az ideköltözés volt számottevőbb, de ennek száma igen csekély, összesen 3 fő. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 4 6-2 2009 3 10-7 2010 11 9 2 2011 9 8 1 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás aránya az évek folyamán folyamatos negatív tendenciát mutat, vagyis az élve születések száma kisebb, mint a halálozás. Ez indokolható azzal, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma a településen évről évre kevesebb, minimális. Nyíri legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a lakosságszám lassú ütemben, de folyamatosan csökken, így a település elöregedését idézi elő. 7
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 4 5-1 2009 3 5-2 2010 4 5-1 2011 2 7-5 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. 8
Célok A következőkben Nyíri település esélyegyenlőségi tervének általános céljai kerülnek bemutatásra. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nyíri település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 9
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Az összegyűjtött adatok alapján helyzetelemzést készítünk a célcsoportokat érintően különböző szempontok figyelembe vételével. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 10
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Nyíri település Önkormányzata a helyi rendeleteiben szabályozott módon biztosítja a rászorultaknak pénzbeli és természetbeni az ellátások különböző formáit. A célcsoportokat érintő lakosság részére a településen olyan intézmények, szolgálatok működnek amelyek ezen réteg segítségében érzékenyen részt vehetnek. Az önkormányzat falugondnoki szolgálatot biztosít. 2012-től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik az Idősek klubja/házi segítségnyújtás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. A célcsoportokat érintő helyi szabályozások: - szociális és gyermekvédelemről szóló helyi rendelet - szociális földprogram 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nyíri település Helyi Esélyegyenlőségi programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését. 1. Gazdasági program 2. Fejlesztési terv 3. Költségvetési koncepció 4. Településfejlesztési stratégia 5. Településrendezési terv 6. Településfejlesztési koncepció 11
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi önkormányzat a Füzérkomlósi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, amelyet 5 hegyközi településsel közösen működtet. Az óvodai és általános iskolai oktatás társulási formában megoldott. A családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és az Idősek ellátása/házi segítségnyújtás 2012. január 1-től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik. Orvosi ellátás, orvosi ügyelet, védőnöi szolgálat, fogászat szintén társulási formában működik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztika adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára. A településen roma emberek nem élnek. A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs rá, hogy ebből önerőből kilépjenek. Ennek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli hiányok. Romák helyzete: A településen Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal. A teljes létszámukról hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre, megközelítőleg a település 30%- át képezik. A romák munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, nem jellemzőek 12
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 150 159 309 28 18,7% 34 21,4% 62 20,1% 2009 145 160 305 33 22,8% 42 26,3% 75 24,6% 2010 145 155 300 23 15,9% 36 23,2% 59 19,7% 2011 145 158 303 44 30,3% 36 22,8% 80 26,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Nyíriben a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 62 75 59 80 fő 3 0 1 1 % 4,8% 0,0% 1,7% 1,3% fő 9 14 7 11 % 14,5% 18,7% 11,9% 13,8% fő 10 11 6 7 % 16,1% 14,7% 10,2% 8,8% fő 7 12 9 15 % 11,3% 16,0% 15,3% 18,8% fő 7 8 8 10 % 11,3% 10,7% 13,6% 12,5% fő 6 4 4 9 % 9,7% 5,3% 6,8% 11,3% fő 11 10 13 12 % 17,7% 13,3% 22,0% 15,0% fő 5 14 9 14 % 8,1% 18,7% 15,3% 17,5% fő 3 2 2 1 % 4,8% 2,7% 3,4% 1,3% fő 1 0 0 0 % 1,6% 0,0% 0,0% 0,0% 14
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli százalékos arány kiszámolása arra mutatott rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. 2009-től ennek mértéke jelentősen csökkent. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 109 137 246 38 53 91 34,9% 38,7% 37,0% 2009 127 155 282 22 27 49 17,3% 17,4% 17,4% 2010 93 153 246 18 34 52 19,4% 22,2% 21,1% 2011 140 133 273 14 9 23 10,0% 6,8% 8,4% 2012 139 109 248 21 14 35 15,1% 12,8% 14,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
A pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb összesen 8 fő, a következő években számuk jelentősen csökkent. Nem szerinti megoszlást tekintve a regisztrált pályakezdő nők száma jóval magasabb mint a férfiaké. A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 38 48 86 5 13,2% 1 2,1% 6 7,0% 2009 33 49 82 8 24,2% 0 0,0% 8 9,8% 2010 34 46 80 2 5,9% 0 0,0% 2 2,5% 2011 35 45 80 3 8,6% 3 6,7% 6 7,5% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottság 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát év összesen végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 383 205 178 346 179 167 37 9,7% 26 12,7% 11 6,2% 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 62 10 16,1% 17 27,4% 35 56,5% 2009 75 5 6,7% 14 18,7% 56 74,7% 2010 59 7 11,9% 15 25,4% 37 62,7% 2011 80 5 6,3% 12 15,0% 63 78,8% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy 8. általános és 8. általánosnál alacsonyabb végzettségű lakosok kisebb mértékben de jellemzőek a településen. Képzettség hiányában nagyobb problémát jelent számukra az elhelyezkedés. 17
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, illetve középfokú iskolába sem. Erre igény sincs, és nem is indokolt. c) közfoglalkoztatás A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az önkormányzat igyekszik élni mindazon lehetőségekkel, amelyek biztosítják a munkaerőpiacra történő visszakerülését. Az Önkormányzat szorosan együttműködik a (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége)A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az elmúlt években meghirdetett több közmunka program a környező kis településeken jelentkező speciális munkaerőpiaci jelenségére reagált. A közmunka programok célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű egyének - szociális segélyezettek, illetve azok álláskereső családtagok munkához jussanak, és ezen munkalehetőség által, szervezett körülmények között segítsük őket visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra. 18
A program szociális és társadalmi eredménye elsősorban a résztvevő munkavállalók családjainál jelentkezik, azonban a településen is pozitív eredményeket hoz. A programmal kapcsolatos gazdasági haszon kérdését két szempontból vizsgálhatjuk. Az egyik a munkanélküliségi mutatókra pozitívan ható közmunkaprogram gazdasági haszna, míg a másik az elvégzett munkákhoz közvetlenül kapcsolható gazdasági hatás. A program gazdasági hasznossága igen jelentős, hiszen olyan területen jelentkezik, ahol találkozik a települések és a lakosság érdeke. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A kirendeltségre (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) az álláskeresők, a nem nyilvántartott munkát keresők és szolgáltatást kérők is rendszeresen járhatnak az elhelyezkedési információk megszerzése, a közvetítés és az esetleges foglalkoztatási támogatásba kerülés céljából. Ehhez az álláskeresők a jogszabály által útiköltség térítést kapnak. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A munkaügyi szervezet által indított és támogatott képzések iránt a kirendeltségen folyamatosan nagy az érdeklődés, különösen, amikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a regisztrációt követő 1 év után az Önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatva vannak. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem releváns a településen. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település saját fenntartású intézményében dolgozók száma csekély. A romák foglalkoztatása a szakképesítés hiánya miatt, nem biztosítható. 19
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen ne jellemző a hátrányos megkülönböztetés, ha igen az elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 365 18 4,9% 2009 349 26 7,4% 2010 345 23 6,7% 2011 332 32 9,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-tól folyamatos növekedést mutat. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 62 18 29,0% 2009 75 26 34,7% 2010 59 23 39,0% 2011 80 32 40,0% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20
A fenti táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők hány százaléka részesül álláskeresési járadékban az adott évben. A járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat az évek során. A településen a 2010-es év kivételével kb. 50 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. 2010-ben 37 fő részesült ebben a támogatásban. A 30 nap munkaviszonyát minden regisztrált munkanélküli le tudta igazolni. Helyi önkormányzati rendelet alapján nem került támogatás megvonásra. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 49 16 49 20 0 0 2009 10 3 50 18 0 0 2010 1 0 37 15 0 0 2011 3 1 51 19 0 0 Forrás: Teir, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 22
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 177 0 0 0 0 0 1 0 2009 177 0 0 0 0 0 1 0 2010 177 0 0 0 0 0 1 0 2011 177 0 0 0 0 0 1 0 2012 177 0 0 0 0 0 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen 177 lakás van. Az évek folyamán építkezésre nem került sor. a) bérlakás-állomány Az önkormányzatnak nincs bérlakása. b) szociális lakhatás Az önkormányzatnak nincs szociális lakása. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egy panzió üzemel a településen. 23
d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság. Nem jellemző a településen. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az évek során növekedett. Még 2008-ban csak 35 fő részesült támogatásban, 2011-re ez a szám 47-re emelkedett. A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 35 0 2009 47 0 2010 40 0 2011 47 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 24
f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatásban nem részesült Nyíri lakos. Veszélyeztetett lakhatási körülmények ill.hajléktalanság nem jellemző. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem releváns a településen. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. Nem jellemző a településen. 25
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de helyben folyik. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 20 2009 8 2010 19 2011 19 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 26
A közgyógyellátottak száma az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére, egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon 2. normatív alapon 3. méltányossági alapon. A településen 2008-ban 20 fő, 2009-ben 8 fő, 2010-ben és 2011-ben 18 fő részesült közgyógyellátásban. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 9 2009 9 2010 9 2011 9 2012 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar 27
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az évek folyamán az ápolási díjban részesülők száma, nem változott, 9 fő. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, az egészségügyi ellátórendszeren keresztül mindenki igénybe veheti. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz a település lakosságának az egészségügyi ellátórendszeren keresztül biztosított a hozzáférés. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés (szociális étkeztetés) során, a lehetőségekhez mérten az egészséges táplálkozás szempontjait is figyelembe veszik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés- A település játszóterén foci pálya van, amit korlátlanul igénybe lehet venni. A Művelődési Házban ping-pong asztal várja a kikapcsolódni vágyókat. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés- 28
Településünkön nappali szociális ellátásként Idősek Klubja működik 1 fő intézményvezetővel. Az Idősek Klubja gondozottjainak száma 30 fő. A településen falugondnoki szolgálat működik 1 fő falugondnokkal. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem jellemző a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az alábbi hátránykompenzáló juttatásokban részesülhetnek a lakosok a szociális egészségügyi ellátórendszer keretein belül súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása ápolási díj temetési segély közgyógyellátási igazolvány egészségkárosodott személyek szociális járadéka megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás árva ellátás 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai a) közösségi élet színterei, fórumai 2006-ban befejeződtek a Művelődi ház bővítésének munkálatai. Az épületben egy rendezvényterem és több kisebb terem nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra. Az ifjúsági klub a fiatalok igényeit próbálja kielégíteni. A település fiataljai nagy igényt tartanak könyvtárunkra, amelyet heti két alkalommal látogathatnak. A könyvtárban Internet hozzáférés is működik. A rendezvényterem kb. 150 fő befogadására alkalmas. A tárgyi feltételek és fénytechnika biztosított. Az épületben továbbá található még idősek klubja, hagyományőrző terem. A településen minden évben több rendezvény is megszervezésre kerül. Pl. Farsangi ünnepség, bál, családi nap, mikulás nap, idősek napja. 29
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A roma nemzetiségű családok a település lakosságával összhangban élnek, közöttük társadalmi feszültség nem érzékelhető, igyekeznek a település életébe beilleszkedni. c) Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. A település képviselő testülete minden évben a falu tisztasága érdekében faluszépítő napot tart, ahol társadalmi munka keretében a település szebbé tételéért dolgoznak a falu lakói. Az idősek klubja, és a református egyház ruhaosztás szervez. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A roma nemzetiségi önkormányzat, lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a roma célcsoportot. Minden évben tanszer csomagot osztanak, minden iskolás tanuló részére. Rendezvényeken, családi napon meleg ételt biztosítanak a romáknak. Idősek napján, farsangkor felajánlásokat adnak, hozzájárulnak a költségekhez. Az helyi önkormányzattal együttműködik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák hivatalos ügyek intézésének nehézségei alacsony iskolai végzettség munkanélküliek magas száma fejlesztési lehetőségek a Polgármesteri Hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés, képzettségi szintjük és foglalkoztatási mutatóik javítása, bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással közmunka programok, tanfolyamok beindítása 30
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú. Az alábbi táblázat a 18 éven aluliak kor szerinti megoszlásukat mutatja. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 231 214 445 52% 48% 0-2 évesek 13 0-14 éves 36 36 72 50% 50% 15-17 éves 7 10 17 41% 59% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 31
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év Megszűntetett védelembe vett veszélyeztetett esetek száma a 18 18 év alattiak kiskorú év alatti védelembe száma gyermekek száma vettek közül 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt három évben stagnál a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma. 32
Természetesen, ha csak egyetlen esetre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 80 1 0 0 0 2009 75 1 0 0 0 2010 74 1 0 0 0 2011 77 1 0 0 0 2012 72 1 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, kis mértékben de csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz 33
viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Ezeknek száma 0. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres és rendkívűli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma a fenti táblázatokban találhatók. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes étkezésben Óvodáztatási kedvezményes tankönyvellátásban étkezésben résztvevők támogatásban év étkezésre résztvevők száma részesülők jogosultak részesülők száma óvoda iskola 1-8. száma száma 1-13. száma évfolyam évfolyam Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 15 30 2 33 23 2009 11 27 2 29 4 24 2010 10 33 1 35 5 22 2011 6 28 2 30 3 80 2012 13 23 1 24 5 64 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Az ingyenes vagy kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen kiskorú a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns. 34
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: - háziorvosi ellátásról - fogorvosi alapellátásról - védőnői ellátásról a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 91 2009 1 90 2010 1 91 2011 1 89 2012 1 87 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 35
A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel működik. A településen a gyermekvállalás jelentősen csökkent, egyenes arányban a védőnőre jutó gyermekek számával. A védőnő heti rendszerességgel látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2008 0 2500 471 2009 0 2960 499 2010 0 2885 520 2011 0 2979 545 2012 0 2624 511 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 36
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen nincs bölcsöde, és erre nem is tartanak igényt. A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek nincsenek a településen. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen nincs családi napközi, és erre nem is tartanak igényt. d) gyermekjóléti alapellátás 2012-től a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik. 37
e) gyermekvédelem Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve krízis segélyt (átmeneti segélyt) biztosít. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Játszótér és futball pálya hozzáférése biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem jellemző a településen. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetbe került gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami többek között információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből áll. 38
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen óvoda nem működik. A gyerekek Füzérkomlósra járnak óvodába. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év óvodai óvodába óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai feladatellátási beírt gyógypedagógiai gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek gyermekek csoportok száma száma száma helyek száma száma száma 2008 20 0 0 0 19-2009 15 0 0 0 14-2010 12 0 0 0 11-2011 13 0 0 0 6-2012 15 0 0 0 13 - Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános Általános iskola 5-8 általános iskola 1-4 napközis évfolyamon iskolások tanév évfolyamon tanulók száma tanulók száma tanulók száma száma fő fő fő fő % 2010/2011 18 21 39 7 17,9% 2011/2012 16 19 35 6 17,1% 2012/2013 11 19 30 22 73,3% Forrás: TeIR, KSH Tstar 39
Az általános iskolában tanulók száma évről évre csökken mely azt bizonyítja, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nincsenek a településen. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Nem jellemző a településen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A családok számára jelentős kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekesek, a tartósan beteg gyerekeket nevelők, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára biztosított az ingyenes tankönyvellátás illetve étkezési, térítési díjukhoz 50% kedvezmény. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzetének javítása Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csere-bere akciók szervezése, segélycsomag megpályázása, felzárkóztatáshoz eszközbeszerzések, hagyományokra épülő képzések 40
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen de megállapítható, hogy a foglalkoztatott nők száma alacsonyabb, mint a férfiaké. Anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A település nem rendelkezik adatokkal a ledolgozott munkaidő tekintetében. A gyermeküket egyedül nevelő nők helyzete még nehezebb. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 159 150 62 41 137 109 2009 160 145 55 38 155 127 2010 155 145 42 39 153 93 2011 158 145 36 45 133 140 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 41