Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértő, közgazdász 2014. június 10
Kongó- fókusz 2002 óta, 2004-től kiutazások 3 év Kongóban, 9 tartomány kb. 50 db tudományos és ismeretterjesztő cikk; 20 kiállítás (Kinshasában is); kb. 120 db előadás és média interjú Kongóról Doktori disszertáció 2 Expedíció:Torday Emil 2009; Magyar László 2012 Forgatócsoportok, üzletemberek, turisták kísérése, tanácsadás, szakértői feladatok - Utazz Afrikába Utazási Iroda Főbb partnerek: IMNC; Kongói szenátus; ENSZ; Afrikáért Alapítvány; Magyar Afrika Társaság
53920 km 2 4,5 millió lakos Központja Matadi, fontosabb város Boma Főbb nyelvek: francia és kikongó jombe etnikum a második leggazdagabb tartomány Kongóban Legnyugatibb tartomány, a Kongó-folyó óceáni kijáratával (37 km)
Fotók: Lantai-Csont Gergely
a legtöbb importtermék itt érkezik az országba, az óceáni kikötők miatt (Boma, Matadi) főleg mezőgazdasági termelés: manióka, földimogyoró, kukorica, bab, banán, citrusfélék vízenergia, vízerőmű Ingában bitumen, bauxit, olaj-és földgázlelőhelyek, arany, mangán cukorgyár, sörfőzde, malom, olajfinomítás van helyben Infrastruktúra- és közlekedésfejlesztés
Henry Morton Stanley előtt 29 évvel a magyar felfedező, Magyar László leírta a Kongó torkolatvidékét Felhajózott a Kongón az egykori Fáraszongói vízesésig, feltérképezte a folyót részletesen írt a rabszolgakereskedelemről Magyar László Expedíció (2012) során felkerestük a Yellala vízesést
9965 km 2 ebből a főváros 583 km 2 9-11 millió fő dinamikusan nő bateke halászfalu volt a Kongófolyó partján 1881-ben alapította Henry Morton Stanley Léopoldville néven 1966-tól Kinshasa (Mobutu hatalomra kerülését követően) Nyelvek: lingala,francia, kikongó
N djili Nemzetközi Repülőtér személy- és áruszállítás Befektetési lehetőségek: Ipari mezőgazdaság (kávé, kakaó, kaucsuk, gyapot, pálmaolaj, fakitermelés) Energiaipar vízenergia Infrastruktúrafejlesztés, építőipar Telekommunikáció Közlekedésfejlesztés (légi, vasúti, közúti és vízi)
295658 km 2 8 millió fő Központja Bandundu (Banningville), fontosabb város még Kikwit A 19. században a portugálok és belgák rivalizáltak a területért 1891-től belga fennhatóság 1966-ban Kwango, Kwilu és Mai- Ndombe egyesítésével jött létre Leginkább iparosított a főváros éléskamrája
hagyományosan mezőgazdasági terület: manióka, földimogyoró, főzőbanán, kukorica, édesburgonya, bab, szezámmag, tökfélék, pálmaolaj, kávé, kaucsukfa, kakaó esőerdők: faanyag délen Tembo, Kahemba és Kasongo-lunda környékén gyémántkitermelés Természeti erőforrások még: vasérc, koltán, pirit, achát, zafír
Fotó: Lantai-Csont Gergely
Fotó: Lantai-Csont Gergely
154.742 km 2 5,5 millió fő Eredetileg egy közös Kasai tartomány volt, majd azt osztották két felé Központja Kananga (1 millió fős) Nyelvek: francia, luba, kuba népek nyelvei, lele, pende, lualua, stb.
Mezőgazdaság: kukorica, manióka, rizs, banánfélék, babfélék Ipari mezőgazdaság: pálmaolaj, gyapot, kávé, kaucsuk, dohány Gyémánt (Tchikapa), vasérc Vízenergia Kasai, Lulua, Sankuru, Lukenie, Lubudi folyók Turizmus Kuba Királyság, Salonga Nemzeti Park Közlekedésfejlesztés Kananga és Tchikapa repülőtere, stb.
173.110 km 2 7 millió lakos Központ: Mbuji-Mayi (1,7 millió fő) Nyelvek: francia, csiluba Meghatározó népcsoport a luba
A gazdaság alapja a gyémántkitermelés és a mezőgazdaság A világ nyersgyémánt-termelésének 1/10-ét itt termelik ki Kukorica, babok, manióka, rizs banánfélék Ipari mezőgazdaság: pálmaolaj, gyapot, kávé, kaucsuk, dohány, cukornád, napraforgó Turizmus: Salonga-Sud Nemzeti Park Infrastruktúra- és közlekedésfejlesztés Richárd Atya tevékenysége
403.292 km 2 8 millió fő Központja Mbandaka (korábban Équateurville, 350.000 fő) II. Lipót belga király fő gumitermelő területe Nyelvek: francia, lingala
Mezőgazdaság: kaucsuk és egyéb ipari termesztésű növények Halászat: 800 halfaj, 42.442km 2 vízfelület Erdőgazdálkodás: 356.720 km 2 34 kitermelhető fafaj Bőr, kemikáliák, bioüzemanyagok, gumi Közlekedésfejlesztés: repterek (Gbado, Mbandaka, Gemena, Basankusu, Lisala, Boende, Bumba, Libenge) és kikötők (Mbandaka, Bumba, Lisala) Vízerőművek a Kongó folyón és mellékágain (pl. Mobayi- Mbongo)
503,239 km 2 8,5 millió fő A legnagyobb és egyben az egyik legszegényebb tartomány Központja Kisangani (korábban Stanleyville, 1 millió fő) Már a belga gyarmatosítás idején is egy közigazgatási egység volt Főbb nyelvek: francia, szuahéli, lingala
Gyémánt, vasérc, koltán, pirit kőolaj és földgáz Erdőgazdálkodás és fakitermelés Halászat, halgazdálkodás Ipari mezőgazdaság (kávé, kaucsuk, stb.) Közlekedésfejlesztés: Kisangani, Isio és Bunia repülőtere, vízi kikötők (pl. Kisangani)
59.483 km 2 6 millió fő Központja Goma (1 millió lakos) Nyelvek: francia, szuahéli Fotó: Lantai-Csont Gergely
Banánok, babok, kukorica, mogyoró, rizs, tea, kávé, cirok, kínafa Bányászat: arany, koltán, niobium, columbium, cin Szénhidrogének: a Kivu-tóban 250 millió m 3 metán évente Közlekedésfejlesztés: Goma reptere Fotó: Lantai-Csont Gergely
Szilasi Ildikó 06205410757 info@utazzafrikaba.hu www.utazzafrikaba.hu Torday-Kongó Projekt www.kongoexpedicio.hu