Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásáan. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 287 292. Agyagásványos és kőzetüveg-tartalmú kőzetek mikroszkópos vizsgálata ráeső fénnyel Reflected light microscopy of argillic and glass-earing rocks Zelenka Tior Miskolci egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet, 3515 Miskolc-egyetemváros e-mail: zelenka.tior@gmail.com Astract The few micron thick upper part of the glass-earing and argillic rocks surface ecomes visile under reflected light microscopy. The reflectance of the rock-forming minerals provides additional information to refine the alteration mineralogy and texture compared to the conventional transmitted light microscopy. The literature of rock microscopy (kuovics, 1993) descries the minerals and rock alterations on the asics of their optical properties, which can e oserve under the conventional polarised light microscope. This conventional microscopic description of glass-earing and argillic rocks plays an important role on the description of the original rock texture. The minerals are easily distinguishale in transmitted and polarised light. The opaque minerals have characteristic reflection under linearly polarized light (Molnár & Szentpéteri, 2005). The reflected light microscopy of volcanic glass-earing rocks (pearl stone, pumice, etc.) and mainly argillic altered volcanic-sedimentary rocks (tuff, tuffite, lava) revealed that the texture of the original rock ecomes more visile. Besides this, the reflection of clay minerals and partly the glassy elements highlight such textural features, which are only visile under electron microscope. This method certainly will not replace the complex mineralogical examinations (X-ray powder diffraction, electron microscope, electron microproe, etc.). However, it enales the more detailed petrography of gangue minerals (texture, composition of some micro particles, etc.), quasi see inside the upper, few micron thick surface of the rock. We present the following examples to demonstrate the aove mentioned oservations. Összefoglalás az agyagásványos és üveges kőzetek mikroszkópos vizsgálata során ráeső fénnyel néhány mikron vastagságig e lehet látni a kőzet elsejée. a kőzetalkotó ásványok reflektanciája segítségével az áteső fényes vizsgálatokhoz képest összhangan az egyé műszeres anyagvizsgálatok adataival a kőzet szöveti elemei és ásványos összetétele, valamint az elváltozási elemek helyei pontosíthatók egy vékonycsiszolatan. 1. Bevezetés a földtani kőzetmikroszkópos irodalom (kuovics, 1993) az ásványokat és a kőzetelváltozásokat a hagyományos polarizációs mikroszkópi vizsgálatokkal az optikai jellemzők alapján ismerteti. a kőzetüveg- és agyagásvány-tartalmú kőzetek ilyen módszerű meghatározása az eredeti kőzetek alkotóelemei szöveti jellemzőinek meghatározása miatt fontos. az áteső poláros fényen jól megkülönöztethetők az egyes ásványok. az opak ásványok a ráeső lineárisan poláros fény hatására jellemző reflexiót adnak (Molnár & Szentpéteri, 2005). a vulkáni üveg-tartalmú kőzetek (perlit, horzsakő st.) és a tömegüken agyagásvánnyá átalakult, főleg vulkáni üledékes kőzetek (tufa, tufit, láva) ráeső fényen való vizsgálata azt izonyította, hogy ezen vizsgálati módszerrel az eredeti kőzet szöveti elemei joan kivehetőkké válnak. emellett az agyagásványok és részen az üvegelemek reflexi-
288 Zelenka T. ója olyan ásványtani jellemzőket tesznek felismerhetővé, melyek csak elektronmikroszkóppal rögzíthetők. Természetesen ez a módszer a komplex ásványtani (röntgen-pordiffrakciós, elektronmikroszkópos, elektron-mikroszondás st.) vizsgálatokat nem váltja ki, viszont a hagyományos csiszolat leírás mellett lehetővé teszi a nem érces ásványok eltérő reflexiója alapján kiegészítő ásványtani jellemzők (szöveti kép, egyes mikroelegyrészek összetétele st.) mikroszkópos rögzítését, mintegy elelátva a kőzet néhány µm vastag felületée és azok képsíkan való helyzetére. a fenti megfigyelésekre az alái példákat mutatjuk e úgy, hogy az áteső és a ráeső fénnyel megvilágított ugyanazon preparátum képeit és rövid magyarázatát adjuk. 2. Rátka, Új-hegy: kaolinpettyes entonit a lelőhely egy felső szarmata korú hévizes gejzírtó medenceüledéke, ahol a géles állapotú montmorillonitos-aleuritos üledéken néhány mm-es kaolinites szemcsék disz- a 1. ára. kavicsos kaolinpettyes entonit vékonycsiszolati képe áteső (a) és ráeső () fényen. Rátka, Új-hegy. képszélesség: Fig. 1. Transmitted (a) and reflected () light microscopic image of kaolin mottled entonite from Új Hill, Rátka. Width of the picture:
Agyagásványos és kőzetüveg-tartalmú kőzetek mikroszkópos vizsgálata 289 a 2. ára. kristálytöredékes, növénymaradványos, kaolinpettyes entonit vékonycsiszolati képe áteső (a) és ráeső () fényen. Rátka, Új-hegy. képszélesség: Fig. 2. Transmitted (a) and reflected () light microscopic image of kaolin mottled entonite with crystal fragments and plant fossils from Új Hill, Rátka. Width of the picture: perzen váltak ki (Mátyás, 1966) az áthalmozott kvarc-, földpát-, iotit- és csillámszemcsék, valamint agyagkavicsok mellett. ezen kívül szerves anyagú, hengeres átmetszetű, gyűrűs (200 100 µm) tavi növényi szármaradványok is felismerhetők a kőzeten (lásd a 2. árát). Áteső fényen (1a. ára) jól elkülönül a mikrorétegzett, pelyhes megjelenésű entonitos alapanyagú kőzetrész, melyhez a kép alján kaolinites, nagyo törésmutatójú hoszszanti sáv csatlakozik. a plagioklász-földpát töredékei jelentős méretűek (500 250 µm) (2a. ára). Ráeső fényen (1. ára) a homogén entonitos sávan felismerhető egy 200 µmes, elagyagosodott horzsakőtörmelék, alatta a kaolinos sávan a fehéren reflektáló, álhatszöges kaolinites pettyek, mintegy utólag ránőttek a entonitos alapanyagra. a kaolinpettyek szélén finoma szemcsés kaolinites tálák láthatók, a szélen néhány µmes cristoalitsávval. Van olyan minta, ahol a kaolinos sávan is látszik egy nagy horzsakő
290 Zelenka T. szövet maradványa (2. ára). Itt az álhatszöges kaolinites szemcsék elsejéen az 50 µmes, sötéte szürke magok arra utalnak, hogy a kaolinit egy-egy korái kovaanyagú szemcsére csapódott ki. a növényi szár hengeres gyűrűs rostjai gyengén reflektálnak (2. ára). 3. Nagyózsva, Páska-tető: lávahorzsás, perlites reccsa a lelőhely egykori víz alatti kitörési központ, az alsó szarmata riodácitos-perlites vulkáni reccsa kürtőanyaga. ez a különöző vulkáni üveg-tartalmú (oszidián, perlit, szurokkő, horzsakő), részen osztályozott törmelékől, részen perlitomákól álló kürtőkitöltés a kötött víztartalma alapján duzzadó vulkáni üveg (Zelenka, 2008). Áteső fényen (3a. és 4a. árák) a főleg izotróp, 150 400 µm-es, tört, lekerekített, szürke perlit, arna szurokkő és mikrocsöves lávahorzsa üveges darajait, az erősen plea 3. ára. kristálytörmelékes, lávahorzsás üvegreccsa vékonycsiszolati képe áteső (a) és ráeső () fényen. nagyózsva, Páska-tető. képszélesség: Fig. 3. Pumiceous, glassy reccia with crystal fragments in transmitted (a) and reflected () light. Páska Hill, Nagyózsva. Width of the picture:
Agyagásványos és kőzetüveg-tartalmú kőzetek mikroszkópos vizsgálata 291 a 4. ára. Szurokköves, üveges lávareccsa vékonycsiszolati képe áteső (a) és ráeső () fényen. nagyózsva, Páska-tető. képszélesség: Fig. 4. Glassy reccia with pitchstone in transmitted (a) and reflected () light. Páska Hill, Nagyózsva. Width of the picture: okroós arna iotitot, a tálás földpátot és a 20 50 µm-es opak magnetitet, ilmenitet folyásos szövetű vulkáni üveg alapanyag cementálja (4a. ára). az üveges alapanyagan a kristálycsírák 2 10 µm-es gloulit (kerekded), longulit (hosszú lemezes) és trichit (apró tálás) anizotróp szemcséi a folyási iránya rendeződnek. Ráeső fényen (3. és 4. árák) a fekete, izotróp üveganyagan a perlitszemcsék marekanitos oszidián magjai és az utólag kialakult, 2 5 µm széles gyöngyfüzér és hagymahéj formájú repedések devitrifikált, kis kettőstörésű, agyagásványos anyagai fehér reflexiót mutatnak. az erek, szegélyek melletti agyagásványos átalakulásokat már koráan a transzmissziós elekronmikroszkópos és röntgen-vizsgálatok kloritnak és illitnek (Dódony, 1987) minősítették. a kőzetüveges izotróp alapanyagáan, valamint a reccsaszegélyeken néhány mikronos, devitrifikálódott, szaálytalan alakú kvarcszemcse-hintések láthatók. a nagy iotitkristály lemezes, ontott hasadási vonalai mellett 5 10 µm-es, fehéren reflektáló kvarc-agyagásványos szemcsék, szemcsesorok ismerhetők fel. a szurokkőtöredék fehér,
292 Zelenka T. matt fénnyel reflektál. a csiszolat készítésekor keletkezett kör és ovális átmetszetű hólyagüregek fehéren reflektálnak. a tálás földpátkristály gyenge agyagásványos ontása fehér reflexiót mutat. Irodalom References Dódony I. (1987): Hazai SiO 2 -gazdag vulkáni üvegek finomszerkezetének transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálata [Transmission electron-microscopic investigation of fine structure of Hungarian SiO 2 -rich volcanic glasses]. kézirat, kutatási jelentés (Manuscript in Hung.), elte Ásványtani Tanszék, Budapest, SZM B/1987. kuovics I. (1993): Kőzetmikroszkópia II [Rock microscopy II]. Budapest: Tankönyvkiadó (in Hung.). Mátyás e. (1966): a rátkai felsőszarmata édesvízi medence földtani és teleptani viszonyai (Geologische und lagerstättenkundliche Verhältnisse des oersarmatischen limnischen Beckens von Rátka (nordungarn, Tokajgeirge)). Földt. Közl., 96, 27 42 (in Hung. with German astract). Molnár F. & Szentpéteri k. (2005): Opak ásványok mikroszkópos vizsgálata [Microscopic investigation of opaque minerals]. Budapest: Hantken kiadó (in Hung.). Zelenka T. (2008): a pálházai és környéki perlitek földtana (Geology of the Pálháza perlite occurrence). VI. Nemzetközi Perlit Konferencia és Kiállítás. Szilikátipari Tudományos egyesület, Budapest, 51 76 (in Hung. with english astract).