BELÜGYMINISZTER NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI MINISZTER BM/1040/2016. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: 2016. július 14-én. Előterjesztés a Kormány részére az önkormányzati ASP rendszerről szóló kormányrendeletről Budapest, 2016. július
1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja közigazgatási egyeztetésre megküldés közigazgatási egyeztetés lezárása Közigazgatási Államtitkári Értekezlet időpontja Kormányülés időpontja 2. Az egyeztetésben résztvevők E G Y E Z T E T É S I L A P 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnökség IM HM KKM EMMI NFM NGM FM 2 2.2. Egyéb szervek egyéb szerv egyetért nem ért egyet Magyar Államkincstár Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Állami Számvevőszék Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem véleményt adott észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség (MF) Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Budapest Főváros Önkormányzata Jegyzők Országos Szövetsége 3
4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. A tervezet célja I. Előzmények Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam ad központi információs rendszer szintű támogatást. Az önkormányzatok számára, az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása érdekében gazdaságosabb és hatékonyabb az ASP technológia alkalmazása, melynek lényege, hogy az önkormányzat nem magát a számítógépes programot vásárolja meg, telepíti fel gépeire és kezdi el annak használatát, hanem egy szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat, s így biztosítja ügyfelei hatékony kiszolgálását és a szakfeladatok ellátásának informatikai támogatását. Ehhez mindössze megfelelő internet-kapcsolatra és egy böngészővel ellátott számítógépre van szükség, az önkormányzatnak a saját számítógépén semmit nem kell telepítenie, e helyett a böngésző segítségével, távoli azonosítás használatával lép be a szolgáltatásba. A böngészőben megnyíló felületen minden önkormányzat egységes formában férhet hozzá a nyújtott szolgáltatásokhoz, és bár az adatok tárolása központilag történik minden önkormányzat csak a saját adataihoz fér hozzá. Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztése két lépcsőben valósul meg: a) az önkormányzatok önkéntes részvételével (ASP1 projekt); b) az önkormányzatok kötelező részvételével, országos kiterjesztés (ASP2 projekt). a) Az ASP1 projekt Az önkormányzatok önkéntes részvételével történő feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósítása uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban. A projekt célja az ASP rendszer kialakítása volt; azzal, hogy ahhoz az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhattak. A projekt megvalósítása kapcsán az alábbi szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: keretrendszer, gazdálkodási rendszer, ingatlan-vagyonkataszter rendszer, önkormányzati adó rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer. Az egyes szakrendszerek az önkormányzat egy-egy, jogszabályban rögzített feladatának informatikai támogatását látják el. Az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) megteremtette az ASP rendszer működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi keretét. Az ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre, az ASP központ informatikai üzemeltetésért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) felelős.
5 A 2,8 Mrd Ft összegű projekt keretében elkészült a keretrendszer, 6 szakrendszer, 11 önkormányzat csatlakoztatása, és ASP 2 megalapozó tanulmány és felmérés. A projektidőszak alatt a közép-magyarországi régióból 11 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez önkéntesen, majd a projektidőszak végén további 44 önkormányzat vette igénybe 2015. július 1-től az ASP rendszer által nyújtott szolgáltatásokat. Ezen önkormányzatok az ASP szolgáltatás helyi bevezetésének támogatását a KMOP 4.7.1. pályázaton elnyert forrásból biztosították. Szintén önkéntes alapon 2016. január 1-jével a projekten kívül az ASP portfólió részleges bevezetésével csatlakozott újabb 44 önkormányzat. b) Az országos kiterjesztés az ASP2 projekt Az ASP1 projekt alatt az önkormányzati ASP rendszerhez való általánosan kötelező csatlakozás, az önkormányzati ASP rendszerben keresztül elérhető szoftverek kötelező alkalmazása nem volt jogszabályban előírva, a csatlakozás az önkormányzatok önkéntes döntésén alapult. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 11. pontja ugyanakkor felhívta a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az EKOP-2.1.25 jelű, Önkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztését készítse elő. Az országos kiterjesztés előkészítése, valamint az ASP1 projekt továbbfejlesztése az ASP2 projekt keretében történik. II. Az ASP2 projekt Az Alaptörvény 34. cikkére tekintettel önkormányzati feladat ellátására egységes informatikai rendszer kötelező alkalmazásának központi előírása csak törvényi szinten lehetséges. A törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény teremti meg az Mötv. 114. -ának módosításával. A törvény alapján az önkormányzati ASP rendszer lényegi eleme az ún. önkormányzati adattárház létrehozása. A törvény értelmében az önkormányzati adattárházat a Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében üzemelteti. Az adattárház adatai tehát nem csak az önkormányzati, hanem a kormányzati döntések előkészítését is szolgálják. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározását kormányrendeleti szintre utalja. Az előterjesztés melléklete e kormányrendelet szövegére tesz javaslatot.
A szabályozás lényegi elemei a következők. 6 a) A feladatellátás megoszlása A tervezet értelmében az önkormányzati ASP rendszer működtetője a Kincstár, az üzemeltetéssel, és a (tovább)fejlesztéssel kapcsolatos fenntartási feladatok a Kincstár és a NISZ Zrt., valamint a NISZ Zrt. 100%-os tulajdonában lévő IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) között oszlanak meg. Az önkormányzati adattárház működtetője szintén a Kincstár. b) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei A törvény értelmében az önkormányzati ASP rendszer a kötelező önkormányzati feladatok ellátását támogatja. Az egyes szakrendszerek által támogatott feladatokat az alábbi táblázat szemlélteti. SZAKRENDSZER FUNKCIÓ, FELADAT A feladat ellátásának jogszabályi alapja Adó szakrendszer Biztosítja a települési (helyi) önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését; Lehetővé teszi az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között h) dönt a helyi fajtájáról és mértékéről; A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; Gazdálkodási szakrendszer A települési önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységét támogatja. A Gazdálkodási szakrendszer 4 modulja: Központi Analitikai Számviteli és Pénzügyi Rendszer Tárgyi eszköz és készletnyilvántartó modul Költségvetési, tervezési és A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 44. (1) és (2) bekezdése. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2017. október 1-jétől kell alkalmazni. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer Ipar- és kereskedelmi szakrendszer Iratkezelő szakrendszer 7 beszámoló készítő modul Vezetői Információs Rendszer Az önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartása. Az ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer funkciói: Kataszter-kezelés Bruttó érték és becsült érték nyilvántartás Táblázatos és fix riportok Statisztikák elkészítése Kataszterek egyéb hibalistái Egyeztetés az eszköznyilvántartással Biztosítja az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari-, és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását, és az adatok nyilvántartását. Támogatja a jogszabályokban meghatározott KSH és egyéb rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, közzétételi feladatok elektronikus úton történő teljesítését. Az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. Az ASP rendszeren belül önálló szakrendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható. Az Iratkezelő szakrendszer főbb funkciói: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 6/C. (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 10. (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 42. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. A szakrendszer az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint tartja nyilván a kataszterek adatait. Az önkormányzatok kereskedelmi feladatát meghatározó jogszabályok például: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy; 9. (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles
Küldemények átvétele Felbontás Érkeztetés Szignálás Előzményezés Iktatás Kiadmányozás Postázás Expediálás Irattározás Selejtezés Levéltárba adás Archiválás Belső iratküldések 8 a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; e) az elintézett ügyek iratait az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni; f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár engedélyével kiselejtezni; g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni. (2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. Az iratkezelő szakrendszer megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendeletben, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kialakításáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendeletben foglalt előírásoknak. Települési Portál A Települési portál a helyi önkormányzat információs, tájékoztató felülete, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. A portálról elérhetőek továbbá a hagyományos települési hír- és információs honlapok tartalmán és szolgáltatásain kívül az elektronikus ügyintézői felület is a lakosság és a vállalkozások számára, valamint a helyi önkormányzatokat érintő közérdekű adatok. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az e törvényben meghatározott kivételekkel erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Mötv. 51. (2) A saját honlappal rendelkező
Elektronikus ügyintézési (ELÜGY) Portál Az ELÜGY portál az önkormányzati ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított, elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybe vételére. Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások: ügyindítás ügykövetés adóegyenleg lekérdezés. 9 önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. 17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv: a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, 25. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését, b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét, c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát, d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását, e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását, f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását, g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. szerint valamennyi típusú kézbesítés útján, i) az 1. 17. pont a) i) alpontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. c) Szakrendszeri csatlakozás interfészes csatlakozás A csatlakozás módjának meghatározását a törvény kormányrendeleti szintre utalja. Az előterjesztés olyan, differenciált szabályozásra tesz javaslatot, mely alapján az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás két módon lesz lehetséges. Az egyik megoldás, hogy az önkormányzat a feladata ellátásának támogatásához az önkormányzati ASP rendszer megfelelő szakrendszerét használja (rendszercsatlakozás), a másik, hogy az önkormányzat a saját informatikai rendszerének megtartása mellett abban olyan fejlesztést hajt végre, mely alapján a kormányrendelet mellékletében meghatározott egyes adatok számítógépes, automatizált adatátadás útján egy szabványosított csatolófelületen (ún. interfész-en) átadásra kerülnek az önkormányzati adattárház számára. E tekintetben a kormányrendelet két változatot tartalmaz.
10 Az A változat alapján bizonyos szakrendszerek, illetve önkormányzatok kivételével alapértelmezésben valamennyi önkormányzat választhat az interfészes és a rendszercsatlakozás között. A B változat szerinti szabályozás esetén a csatlakozás módja alapértelmezésben rendszercsatlakozás, ez alól a szabályozás csak nagyon kevés esetben enged eltérést. (Részletesen az f) pontban kifejtettek szerint.) d) Adatkezelési szabályok Az önkormányzati ASP rendszerre vonatkozó szabályozás nem változtatja meg az önkormányzatnál képződött adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket. Ebből adódóan az önkormányzati ASP rendszer kapcsán minden állami szerv és szereplő továbbra is csak azoknak az adatoknak a megismerésére jogosult, amelyek megismerésére a hatályos jogi környezetben is lehetősége van. Az önkormányzati ASP rendszer adatvédelmi garanciái kapcsán a kormányrendelet tervezete az alábbi sarokpontokat tartalmazza. 1. Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereiben függetlenül attól, hogy azok fizikailag mely szerveren találhatóak biztosítani kell a szakrendszerekben képződött adatok önkormányzatonkénti elkülönítését, valamint azt, hogy a szakrendszerben képződött adatokhoz csak az az adatgazda önkormányzat férhessen hozzá. 2. A szakrendszerekkel kapcsolatban mivel azok pusztán a már eleve meglévő önkormányzati feladatok ellátásának informatikai támogatására szolgálnak külön adatkezelési szabályok meghatározására nincs szükség. 3. Az önkormányzati adattárház személyes adatokat nem kezel, így az adatkezelés törvényi szintű szabályozására nincs szükség. Az önkormányzati adattárház tulajdonképpen a jogszabály alapján a Kincstár által egyébként is kezelhető gazdálkodási adatok kezelésének egyik módja. Az önkormányzati adattárház adatainak forrása a szakrendszerekben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 105. -a szerinti a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által működtetett információs rendszeren keresztül szolgáltatott aggregált adat és a Kincstár által a helyi önkormányzat gazdálkodásával összefüggésben kezelt személyes adatnak és adótitoknak nem minősülő adat. Az információs rendszerbe a helyi önkormányzatoknál keletkezett elemi adatok az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, továbbá a 3., 5-10. és 14-16. mellékleteiben előírt összesített adattartalommal napi gyakorisággal kerülnek betöltésre. 4. A rendelet tervezete meghatározza, hogy az önkormányzati adattárházban tárolt adatok tekintetében a Kincstár mely szervek számára milyen adatok szolgáltatására jogosult. Ez alapján a) saját feladatainak ellátásához, b) az érintett önkormányzat számára a saját adatai, valamint az önkormányzatok anonimizált, összehasonlításra és elemzésre alkalmas adatainak vonatkozásában, c) a helyi önkormányzatokért, az adópolitikáért, az államháztartásért, valamint a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék számára jogszabályban rögzített feladataik ellátása céljából rendszeres és eseti adatlekérdezést, adatösszegzést és adatszolgáltatást végez.
11 Az önkormányzati adattárházzal kapcsolatban szükséges kiemelni továbbá, hogy a Kincstár semmilyen többletjogosítványt nem kap: az Áht. 68/B. -a a helyi önkormányzat gazdálkodását gyakorlatilag teljes körben megismerheti most is Az Áht. 107.. alapján a helyi önkormányzatok az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. Ehhez a Kincstár bármilyen elektronikus megoldást rendszeresíthet most is (Áht. 107. (2) bekezdése): a Kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet.) Az Ávr. 105. -a értelmében pl. az állami támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatást most is a Kincstár által működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni. e) Finanszírozás Az ASP2 projekt finanszírozása európai uniós forrásból valósul meg és alapvetően két pillérre támaszkodik: 1.) központi költségek Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat tartalmazza a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: KÖFOP) éves fejlesztési keretét, melyben az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0) támogatási összege 15 Mrd Ft. Az ASP2 projekt keretében megvalósuló informatikai rendszer fenntartása és ezen belül a fenntartási időszaki finanszírozása szintén két részből tevődik össze a projekt megvalósítását (az üzembe helyezést) követően. Az önkormányzati ASP2 rendszer szolgáltatási központjának működésével összefüggő működtetési feladatok, valamint a rendelettervezet 1. mellékleteként kidolgozott felelősségi rendszer alapján a Kincstár felelősségi körébe utalt szakrendszeri feladatok tekintetében a Kincstár, mint megrendelő által megkötött egyedi szerződés formájában történik finanszírozás. Az önkormányzati ASP2 rendszer egyéb, nem a Kincstár feladatkörébe utalt működtetési feladatainak finanszírozása a kijelölt központi szolgáltató és a megrendelőként eljáró Belügyminisztérium között megkötésre kerülő közszolgáltatási szerződés alapján történik. A közszolgáltatási környezetben a szükséges forrást a költségvetés közvetlenül biztosítja központi finanszírozás keretében a BM részére, és a központi szolgáltató és BM között megkötött közszolgáltatási szerződés keretében kerül sor a kijelölt központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellentételezésére. 2.) Önkormányzati oldalon jelentkező költségek A KÖFOP tartalmazza az önkormányzatok részére nyújtandó támogatási kostrukciót is: csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez, melynek összege 8,5 Mrd Ft. Ebből a forrásból az eszközbeszerzési, igazgatásszervezési, adattisztítási és migrációs feladatokra mérettől, egyéb jellemzőktől függően önkormányzatonként várhatóan 4-16 millió Ft allokálható. A pályázati konstrukció, ami a forrásmegosztás arányait is rögzíti majd, továbbá pontosítja az elszámolható költségek körét, tervezés alatt áll.
12 A tervezetten támogatott önkormányzati oldali felkészülési tevékenységek összhangban az előző szakaszban ismertetett feladatokkal az alábbiak. Csatlakoztatási feladatok Csatlakozási igényfelmérés és tervezés Eszközök beszerzése Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítása Önkormányzatok elektronikus ügyintézés Önkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása, migrációja Oktatás Tesztelés, élesítés Projektmenedzsment, közbeszerzés, kommunikáció Önkormányzati szakrendszerek integrációjának fejlesztése Tartalom Csatlakozási igényfelmérés és tervezés, amely önkormányzat mérettől függően egy bizonyos számú embernapnyi erőforrást jelent az önkormányzatok részéről. Eszközök beszerzése, amely magában foglalja az ASP hatékony működéséhez elengedhetetlen PC-k, nyomtatók, routerek, licencek és multifunkciós nyomtatók (nyomtató, másoló, scanner) beszerzését. Önkormányzat oldali folyamatszervezés, szabályozás (igazgatásszervezés) költségei, melyek a Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítása feladatcsoport részét képezik. Elektronikus ügyintézés bevezetésével járó költségek Önkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása és migrációja, amely az önkormányzati mérettel arányosan növekvő költséget jelent. Oktatással kapcsolatos utazási költség, amely a kis önkormányzatok körében jelent több, és esetleg megterhelő kiadást Tesztelés és élesítés, amely önkormányzati mérettől függően eltérő költséget jelent A helyi menedzsment feladatok ellátásának költségei Önkormányzati szakrendszerek integrációjának fejlesztése, amely csak a nagy önkormányzati szegmensben (megyei jogú városok és fővárosi kerületek) értelmezett f) Csatlakozás, csatlakozási határidő A csatlakozási határidő vonatkozásában a kormányrendelet tervezete differenciált szabályozást tartalmaz. Az ASP 2 csatlakozások e szerint három ütemben történnek meg, az alábbiak szerint. I. ütem 2017. január 1. Csatlakozók: Azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok, amelyek 5000 fő alatti településen, illetve azok az önkormányzatok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb, mint 5000 fő és ahol az önkormányzat rendelkezik megfelelő sávszélességgel. A szélessávú internettel kapcsolatos felmérést a NISZ végezte. Ezek alapján a csatlakozásra kötelezettek között nincsenek azok az az önkormányzatok, ahol a NISZ felmérések alapján nem megfelelő a szélessávú internet szolgáltatás. Belekerültek azonban az ASP-hez már jelenleg is csatlakozott, gazdálkodási és az önkormányzati adó szakrendszereket igénybe vevő önkormányzatok (mindösszesen: 1649 önkormányzat). Ebben az ütemben a gazdálkodási és az önkormányzati adó rendszerhez való csatlakozás történik meg. A csatlakozásra kötelezett önkormányzatok listáját a kormányrendelet melléklete tartalmazza.
II. ütem 2017. október 1. 13 2017. október elsejével az önkormányzati adó rendszerhez rendszercsatlakozással csatlakozik valamennyi önkormányzat. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 44. -a értelmében az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani; ezt legkésőbb 2017. október 1-től mindenhol alkalmazni kell. Erre figyelemmel a tervezet kimondja, hogy e alkalmazásában az önkormányzati ASP rendszer önkormányzati adó szakrendszerét a Kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszernek kell tekinteni, így az önkormányzati adó szakrendszer esetében csak rendszercsatlakozásnak van helye. III. ütem 2018. január 1. 2018. január elsejéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik kivételekkel az összes önkormányzat. A változat A csatlakozásra kötelezett önkormányzat a csatlakozási időpontot megelőzően alapértelmezésben a rendszercsatlakozás, valamint az interfészes csatlakozás között választhat. A kivételek: - a fővárosi önkormányzat csak az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik; - a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat interfésszel csatlakozik az önkormányzati ASP rendszerhez azzal, hogy rendszercsatlakozásra csak az e-közigazgatásért felelős miniszter hozzájárulásával van lehetősége. B változat A csatlakozásra kötelezett önkormányzat alapértelmezésben rendszercsatlakozással csatlakozhat. A kivételek: - a fővárosi önkormányzat csak az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik; - a 10000 fő vagy afeletti lakosságszámú önkormányzatok az az e-közigazgatásért felelős miniszter hozzájárulásával interfésszel is csatlakozhatnak, - a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat interfésszel csatlakozik az önkormányzati ASP rendszerhez azzal, hogy rendszercsatlakozásra csak az e-közigazgatásért felelős miniszter hozzájárulásával van lehetősége. Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek így az önkormányzatoknak is legkésőbb 2018. január elsejétől biztosítaniuk kell a törvényben előírtak szerint (25. ) az e-ügyintézés lehetőségét. Az állam által ingyenesen biztosított önkormányzati ASP rendszer ezeket a képességeket az önkormányzatnál rendszercsatlakozás esetén megteremti. Amelyik önkormányzatnál az interfészes csatlakozás valósul meg, annak a szükséges képességek létrehozásáról önállóan kell gondoskodnia.
14 g) Csatlakozási folyamat A csatlakozó önkormányzatoknak számos technikai, ügyviteli és szabályozási feltételeknek kell megfelelniük és számos feladatot kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy az Önkormányzati ASP rendszeréhez csatlakozni tudjanak. A csatlakozási folyamat az alábbi szakaszokra bontható: A csatlakozás előkészítési szakasz célja az önkormányzatok felkészítése a csatlakozásra, az ASP 2 projekttel, Kincstárral kapcsolatos kommunikációs csatornák kiépítése, a csatlakozás helyi feladatainak megtervezése, a csatlakozási feltételek biztosításához szükséges beszerzések megkezdése, és a Csatlakozási és szolgáltatási szerződés előkészítése, megkötése. A kapcsolattartás kiemelt színtere az ASP Tájékoztatási Portál (http://alkalmazaskozpont.asp.lgov.hu). A csatlakozási szakasz célja az ASP rendszerhez történő fizikai és szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses csatlakozás, mely során az önkormányzat kialakítja az Önkormányzati ASP rendszer helyi működtetéséhez szükséges műszaki, technológiai, infrastrukturális, üzemeltetési feltételeket, sor kerül az önkormányzatok felhasználói oktatására, a bevezetett rendszerek felhasználói tesztelésére és a szükséges migrációs feladatok elvégzésére. Az éles szolgáltatás időszak célja, hogy a Kincstár a megkötött Csatlakozási és szolgáltatási szerződés és szolgáltatási szint megállapodások (SLA) mentén nyújtsa az önkormányzatoknak az önkormányzati ASP rendszer szolgáltatásait. A Csatlakoztatási időszakban mind a csatlakozó önkormányzatok, mind az ASP Központ informatikai szolgáltató (NISZ) valamint az ASP Központ működtető szervezete (Kincstár) számára számos feladat hárul: A csatlakozás előkészítési szakaszában: Kapcsolatfelvétel, önkormányzati tájékoztatás Tájékoztatási Portálon és a Kincstár által biztosított, szervezett egyéb csatornákon, fórumokon (pl. megyei tájékoztatók) Tájékoztató felületek és események menedzselése információk folyamatos frissítése, visszajelzések, kérdések fogadási rendjének kialakítása, ügyfélszolgálati funkciók biztosítása Adatbekérés igényfelmérés pl. képzési tervek összeállításához létszám és egyéb adatok bekérése, település portál igénybe vételére vonatkozó szándék felmérése ASP Szolgáltatásigénylés Csatlakozási és szolgáltatási szerződés egyéni előkészítése partnerenként Csatlakozási feladatokat megtervezése az önkormányzatok helyi tervezése, ütemezése a Kincstárral és a NISZ-szel egyeztetve Csatlakozási és szolgáltatási szerződés szerződések megkötése
15 A csatlakozási szakaszban: Szabályzási háttér megteremtése, szervezeti, ügyviteli változások beépítése a működési rendbe a szükséges módosítások a helyi szabályzatokon, pl. ügyviteli vagy informatikai biztonsági területen Műszaki feltételek megteremtéséhez szükséges, valamint szolgáltatásokhoz kapcsolódó (Tesztelési, migrációs stb.) beszerzések az önkormányzat felkészülési feladatainak része Infrastrukturális feltételek megteremtése (eszközök, felhasználói hozzáférés, IT biztonsági feltételek, műszaki-technológiai feltételek kialakítása) az önkormányzat felkészülési feladatainak része Rendszer testreszabás, paraméterezés (jogosultságkezelés, iratminták-űrlapok, ügyviteli működés) az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben Felhasználói oktatások szervezése, e-learning biztosítása a Kincstár feladata Migráció az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben Felhasználói tesztelések az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben Az éles szolgáltatás indítási szakaszban: Éles indulás tervezése és támogatása, stabilizáció Tájékoztatással kapcsolatos feladatok az éles induláshoz kapcsolódóan Az ASP rendszer szakrendszerei egy keretrendszerből érhetők el. A keretrendszerben az Önkormányzat részére létrehozásra kerül egy tenant (1 tenant 1 önkormányzat), így biztosítható az adatok elkülönült kezelése. A tenant adminisztrátora (továbbiakban: tenantadmin) jogosult a felhasználók (userek) felvitelére, a jogosultságok, és szerepkörök kiosztására. Tenantadmin feladatai:
Folyamat lépései: 16 - új felhasználók (userek) rögzítése - meglévő felhasználók adatainak módosítása - felhasználók zárolása (szükség szerint) - felhasználói jogosultságok (szerepkörök) kiosztása - felhasználói jogosultságok módosítása, megvonása - helyettesítések beállítása, eltávolítása - felhasználói csoportok létrehozása, módosítása, törlése (ugyanazon szerepkörök kiosztása több felhasználónak) - üzleti napló megtekintése (a rendszerben történő változásokat lehet lekérdezni, követni) Sorszám Feladat Felelős 1. Csatlakozási és szolgáltatási szerződés megküldése az önkormányzat részére Kincstár Felmérés: szakrendszerenkénti felhasználók létszáma, jogosultság és oktatás 2. Kincstár, Önkormányzat tervezés 3. Helyi feltételek biztosítása (infrastruktúra, adattiszttítás) Önkormányzat 4. Tenantadmin nevének, elérhetőségének megküldése az ASP Központ részére Önkormányzat 5. Önkormányzat által aláírt csatlakozási és szolgáltatási szerződés megküldése a Önkormányzat Kincstárnak 6. Felhasználók felvitele, jogosultságok, szerepkörök beállítása Önkormányzat 7. Oktatások Kincstár 8. Migrációs feladatok Önkormányzat 9. Keretrendszer beállításainak felülvizsgálata, véglegesítése Önkormányzat 10. Ügyfélszolgálat és Hibajegykezelő ismertetése, működtetése Kincstár 11. Önkormányzat szervezeti keretein belüli dokumentációk módosítása (pl. SZMSZ) Önkormányzat 12. Éles átállás Kincstár, Önkormányzat h) ASP2.0 Hálózatfejlesztési Alprojekt Az ASP 2 megalapozó tanulmány és felmérés keretében a NISZ Zrt. alvállalkozó közreműködésével elkészítette az Országos hálózati, önkormányzati IT végponti és szakrendszeri felmérést és a hozzá kapcsolódó tanulmányt. A feladatvégzés célja az előzetesen definiált települések IT végponti infrastruktúrájának felmérése, hálózati kapcsolatainak sávszélességi és technológiai adatainak begyűjtése, illetve az ASP2 projekthez szükséges önkormányzati igények felmérése, mely 1.293 önálló feladatellátású, illetve közös önkormányzati hivatali székhely településére terjedt ki. A felmérés többek között kitért a hivatalok munkahelyi IT környezetére is. A felmérés eredményeképpen a tanulmány rögzíti, hogy a települések asztali számítógépekkel szinte maradéktalanul rendelkeznek, a hordozható számítógépek aránya azonban a településmérettel arányosan csökken. A számítógépek összetételét illetően elmondható, hogy a kiemelt településeken lényegesen magasabb az asztali és a hordozható számítógépek száma. Az eszközök kora azonban jellemzően 5 évnél régebbi, ami a rohamosan fejlődő informatikai világban elavultnak tekinthető. A szakterületi szoftverek területén megállapításra került, hogy a hivatalokban döntő mértékben külső szállító által nyújtott termékek találhatóak meg, de megjelentek a saját fejlesztések is. Az önkormányzatok jelentős többsége a korábbiakban a piacon elterjedt, megbízható (bár költséges) szolgáltatások bevezetése mellett döntött. A NISZ Zrt. a kormányzati szektort érintő feladatvégzéseinek köszönhetően mind az IT eszközök, mind az általános-, illetve szakhatósági
17 szoftverek beszerzési-, fejlesztési költségeiről részletes adatokkal rendelkezik és ez, valamint a tanulmány tartalma az ASP2 tervezése során a költségvetési kalkulációk egyik alapjául szolgált. A Kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban: GINOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozatával olyan döntést hozott, melynek köszönhetően összességében mintegy 7 Mrd Ft uniós forrás került az állami hálózatfejlesztési célok szolgálatába (GINOP 3.4.2, 3.4.3). Ez az összeg azonban a BM által megfogalmazott állami hálózatok továbbfejlesztésére vonatkozó koncepció teljes körű megvalósításához nem elégséges. Ennek következtében az a döntés születetett, hogy az egyes projektek tekintetében a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (továbbiakban: NTG) kiépítése a végpontokig GINOP forrásokból történik (a fejlesztési határ a CPE eszközök ügyfél oldali interfésze), a CE routerek beszerzése már a KÖFOP-ból az ASP2.0 projekt keretében valósul meg (a hálózatfejlesztések esetében kiemelt figyelmet kap a beszerzéseknél az operatív programok közötti lehatárolás). Az ASP 2.0 projekt országos kiterjesztésében az - önálló polgármesteri hivatalok és - közös önkormányzati hivatali székhelyek csatlakoztatására vonatkozó hálózati fejlesztés jelenik meg, figyelembe véve ezen intézmények internet és ASP elérés igényét. Az alapkoncepció az, hogy fokozatosan kerül biztosításra az NTG elérés a kezdeti nyílt internet elérés helyett. Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatali székhelyek ASP környezetének kiépülését követően elsődleges cél, hogy minél szélesebb körben legyen lehetőség - rövidtávon is - az ügyfelek számára az ASP szolgáltatás elérése a kiépülő/meglévő NISZ NTG hálózaton. Amíg ez nem történik meg, addig a végleges NTG elérés kiépítés lehetőségéig átmenetei elérési technológiák is elfogadottak. Jelen állapot: Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatal székhelyek jelenleg vegyes adatinternet szolgáltatással rendelkeznek. Alapvetően internet szolgáltatást vesznek igénybe valamely szolgáltatótól. Elenyésző számban kapcsolódnak NTG-hez. Rövid távú/átmeneti elérési hálózat alternatívái: Azon a NISZ szolgáltatási körébe bevonásra kerülő intézményeknek, amelyek számára rövidtávon is szükséges ASP elérést biztosítani, de a szimmetrikus NTG kapcsolatot időben nem lehetséges kiépíteni, az alábbi technológia megoldások biztosítják a szolgáltatás elérést: o Publikus nyílt interneten keresztüli szolgáltatásbiztosítás, o NTG ADSL (NISZ végzi a terminálást), o Internet feletti (L2TP) tunnel. Végleges/hosszú távú megoldás: Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatal székhelyek számára az alábbi technológiák tervezettek o NTG L2 Ethernet (szimmetrikus) elérési hálózat, o NISZ budapesti optikai elérési hálózat. o Ebben a körben az NTG üzemeltetési költségek központi forrásból, államilag kerülnek finanszírozásra.
18 Azokon a településeken, amelyek nem működtetnek önálló polgármesteri hivatalt ill. nem székhelyei közös önkormányzati hivatalnak, nem történik az ASP2 projektből NTG fejlesztés, hanem a jelenlegi publikus internet kapcsolatot fogják használni továbbra is, saját forrásból finanszírozva. A végleges/hosszú távú megoldás kialakítása két ütemben valósítható meg: - Elsődlegesen a GINOP projektek keretében biztosítható az NTG elérési hálózat kiépítése, tervezetten 2018. Q4 végéig (a 2018. Q4 bekötések a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) keretében, a pályázók által vállalt kiépítési határidő figyelembe vételével kerültek vállalásra). - Amennyiben az elvárt ASP csatlakoztatásig a GINOP projektekből az elérés nem biztosítható o továbbra is nyílt Internet eléréssel, illetve NTG-light internettel veszik igénybe az ASP szolgáltatásokat vagy o szolgáltatótól bérelt NTG elérésekkel. Összefoglalva a fentieket, a szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok NTG-re való csatlakoztatása, ezzel adatforgalmuknak az internetes kapcsolatról az államilag garantált, nagy sebességű és biztonságú hálózatra való átterhelése folyamatosan fog történni, a szükséges végponti eszközök beszerzésével, valamint a GINOP állami hálózatfejlesztéseinek előrehaladásával azonos ütemben. A nyílt internetet az önkormányzatok fizetik, az NTG szolgáltatási díjat a központi költségvetés. i) Tesztelési lehetőség A Kincstár az ún. ASP.DEMO verzió elérhetőségével lehetőséget biztosít arra, hogy az ASP rendszert az érdeklődő önkormányzatok megtekinthessék, tesztelhessék. Az ASP.DEMO verzióhoz való hozzáférést az Önkormányzat jegyzője kezdeményezheti, az alkalmazaskozpont@allamkincstar.gov.hu e-mail címre megküldött kérelemmel. Az ASP.DEMO verzió használata során az egyes tesztelő önkormányzatok nem kerülnek elkülönítésre, így minden egyes felhasználó ugyanabban a környezetben tekintheti meg, és tesztelheti a rendszert. A hozzáférési jogosultság száma önkormányzatonként max. 3 hozzáférésben korlátozott. Egy időben 30 önkormányzat részére biztosított a tesztelési felület elérése. Az ASP.DEMO verzióhoz való 15 napos összes szakrendszert érintő hozzáférést a Kincstár biztosítja a Titoktartási és felhasználói nyilatkozat beérkezését követő 3 munkanapon belül a nyilatkozattevők részére. A nyilatkozattevő a megküldött szoftveres tanúsítványt a 15 napos tesztelési időszakot követően köteles eltávolítani a számítógépéről. Az ASP.DEMO verzióban csak és kizárólag tesztadatok kerülhetnek rögzítésre. A mai napig 75 önkormányzat tesztelte az önkormányzati ASP rendszer szolgáltatásait köztük több megyei jogú város is (Kaposvár, Sopron, Debrecen, Salgótarján, Érd).
2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás: Az előterjesztés kormányrendelet előkészítésére irányul. További jogalkotási feladatok: 19 A kormányrendelet elfogadását követően módosítandó további jogszabályok: 1. a központosított informatikai és a elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII.23.) Korm. rendelet; 2. a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről 7/2013. (II.26.) NFM rendelet. 2.2. Egyéb intézkedés: Nem szükséges. 2.3. Alternatívák: Nem merült fel más alternatíva. 3. Kormányprogramhoz való viszony: A tervezet közvetlenül nem kapcsolódik a Kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások - 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról; - 1452/2014. (VIII. 1.) Korm. határozat az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében végrehajtásra kerülő projektek jogutódlásáról, az Államreform Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, valamint az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akciótervének módosításáról. - 1859/2014. (XII. 30.) Korm. határozat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011 2013. évekre szóló akciótervének megállapításáról; - az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásáról szóló 1584/2014. (X. 16.) Korm. határozat; - az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet; - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény, - a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások Az EKOP-3.1.6-2012-2012-0001. sz., Önkormányzati ASP központ felállítása című projekt, mely 2014.12.31-től EKOP-2.1.25-re módosult. A KÖFOP 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015 Korm. határozat, majd az annak helyébe lépő 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat a KÖFOP 2.3.1 VEKOP 16 (korábban: KÖFOP 2.3.1.1 azonosítószámú) - Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) projektet, mint kiemelt projektet rögzítette a helyi közszolgáltatásokkal összefüggésben. Az IKIR fő célja, hogy fejlesztésével létrejön egy több
20 komponensű, ágazati rendszereken átívelő, integrált elemzési és vezetői információs rendszer a helyi közszolgáltatások nyomon követésének, elemzésének és értékelésének támogatására. ASP2-IKIR kapcsolódás: Az ASP2 adatbázisai és a tervezett ASP adattárház potenciális adatforrások az IKIR szempontjából. Az IKIR részéről tervezett kapcsolat jellege az önkormányzati gazdálkodást érintő adatok tekintetében kerül meghatározásra, lehetővé téve azt, hogy az adatigényt a Kincstár a megfelelő rendszerből teljesítse. ASP2-IKIR lehatárolás: A KÖFOP a stratégiai célokat az 1. és 2. prioritás fejlesztésein keresztül valósítja meg. Az OP 1. prioritási tengely a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, a 2. prioritási tengely a közszolgálat szolgáltató személetének és etikus működésének erősítését célozza. Az ASP 2.0 projekt a KÖFOP 1. prioritás célrendszerével összhangban az önkormányzati szektorban megvalósítja az adminisztratív terhek csökkentését, a szervezet-, szabályozás- és folyamat-, informatikai és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésével, szakrendszerek egységesítésével, SZEÜSZ szolgáltatások beépítésével. Az adó rendszer korszerűsítése magas szintű és korszerű lakossági és vállalkozások által használt e-ügyintézési megoldások bevezetését teszi lehetővé. A KÖFOP 2. prioritási tengely harmadik specifikus célja a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos információs bázis kialakítása. A harmadik specifikus cél Az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer bevezetése intézkedése keretében cél a helyi közszolgáltatások szervezésének fejlesztése, feladatellátási folyamatainak optimalizálása, a feladatfinanszírozás tervezési alapjainak megteremtése, nem célja viszont az egyes közszolgáltatások fejlesztése. ASP2-Államháztartási adattárház (KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15 Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház projekt) kapcsolódás: Az államháztartási adattárház projekt nagy hangsúlyt fektet az adattárházak együttműködésére kiemelten az ASP adattárházzal való összhang biztosítására, amely elsősorban az önkormányzati ASP szakrendszerek adataiból épül fel. A korábbi időszakra vonatkozó önkormányzati adatok, illetve a központi alrendszer adatainak elemzését, továbbá egyéb, a központi és önkormányzati körre vonatkozó kincstári rendszerek adatainak elemzését a tervezett kincstári adattárház teszi majd lehetővé. Ezek együttese alkotja a gerincét a tervezett Államháztartási Adattárháznak. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés országgyűlési tárgyalást nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. (1) bekezdése értelmében a társadalmi egyeztetés a kormányzati honlapon valósul meg. Az előterjesztés ugyanakkor egyeztetésre kerül az önkormányzati érdekszövetségekkel, valamint az érintett állami szervekkel (Állami Számvevőszék, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság). 8. Vitás kérdések 9. Költségvetési hatás
10. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? Követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Nem Tárcaközlemény Nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató Nem 3. Fő üzenet: 21 Az ASP technológia alkalmazására, bevezetésére már sor került egy, az önkormányzatok önkéntes részvételén alapuló kormányrendelet alapján. Az új törvényi és kormányrendeleti szabályozás ennek a technológiának az országos kiterjesztését célozza úgy, hogy most már kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a csatlakozást. A technológia bevezetése azért jelentős lépés és azért kell az országos kiépítést is megvalósítani, mert hatékony forrásfelhasználás mellett teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy egy, a legtöbb önkormányzat számára korszerű informatikai rendszert alkalmazzanak, amely elősegíti a belső működésüket, a kötelező feladataik megoldását és az egyes e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását. Az ASP rendszer alkalmazásával egységes, gazdaságos és hatékony informatikai rendszer állhat az önkormányzatok rendelkezésére a feladatellátáshoz. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény felhatalmazást ad az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározásra kormányrendeleti szinten. Az előterjesztés melléklete e kormányrendelet szövegére tesz javaslatot. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2016. július Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter