Csorba Zoltán Lakás és háztartás: a család költségvetése
A háztartás= OIKOSZ Egyensúly a forrás és a felhasználás között, ebbe beleértve a források újratermelését is. Beszélhetünk többek között: Vízháztartásról, Hőháztartásról, Energiaháztartásról, Államháztartásról, 2
Életciklus és életjövedelem Biológiai életciklusok: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregség Az életesélyek javulása, az életkor hosszabbodása Családi életciklusok, gyerekvállalás, felnevelés A lakással kapcsolatos igények megfogalmazását illetően különböző életciklusokkal számolunk. Az egyes életciklusokban az értékorientációtól és az egyéni sorsok alakulásától függően jelentős eltérések lehetnek. Az egyes életciklusok lehetőségeit és korlátait a személyes adottságok és a gazdasági feltételek befolyásolják. Az életpálya első szakasza felhalmozás (beruházás) igényes, második szakasza a vagyon felélése. A társadalom belső kohéziójának egyik eleme az örökség. ( Vagyon, vagy adósság?) Az életciklus megtakarítások és az államháztartás kapcsolata. 3
Családi jövedelem és lakásigény családösszetétel Lakás ter. m2 Jövedelem /hó Ft Lakás ter. m2/fő Jövedelem /hó/ fő/ Ft Apa + anya 45-65 318 000 22,5-32,5 159 000 Apa (oktatás) 168 105 Anya (posta) 149 782 1 gyerek 65-75 325 000 22,1-25 108 000 Apa + anya+ 2 gyerek 65-75 330 000 16-24 82 422 Apa + anya+ 3 gyerek 65-75 336 000 12-15 67 200 Az egy főre jutó lakásterület és az egy főre jutó jövedelem alakulása különböző nagyságú családok esetében. 4
A háztartás. A háztartás: személyek statisztikailag körülhatárolható, időlegesen meghatározott, gazdaságilag is értelmezhető viszonya. Jövedelmi illetve fogyasztói közösség Az egy háztartásban élők nem mindig egy család tagjai, ugyan akkor több család is élhet egy háztartásban, vagy egy család különböző tagjai külön háztartást vezethetnek. A lakás általában teljes háztartás vitelére szolgál. A különböző családok összetétele, a családok elhelyezkedése a lakásban. A családok tevékenysége, magatartásnormái. 5
A család és a háztartás kapcsolata A család és a háztartás kapcsolata: 1 család, 1 háztartás, két család (pl. szülő + nagyszülő) egy lakásban, közös háztartásban, két család (pl. szülő + nagyszülő) egy lakásban, külön háztartásban, család, (pl. szülők + főiskolás gyerek) egy család, külön háztartásban A családi kapcsolat a külön élő családtagok esetében is él, és jelenthet a lakás kialakításával kapcsolatos különleges igényeket (pl. vendégszoba!) A családi állapot változása és abból következő lakás szükséglet módosulás az időben 6
Általános, jellemző, Háztartás A háztartás: általában azoknak az együttlakó személyeknek a köre, akik egy lakásban, vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik, és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. ( KSH. 90-es népszámlálás) Egy fős háztartással is számolhatunk. Tudományosan definiált, világosan meghatározott tartalom, ( egy időben, együtt, időlegesen) Egyedi, konkrét Család A család szülők és gyermekek közötti vérségi illetve rokonsági, kapcsolat, A magyar nyelvben a család a gyermek szó szinonimájaként is szerepelt. A legkisebb család a gyermektelen (házas) pár. A statisztikai értelmezésen túlmenően több generáció is élhet együtt, egy családban. Jellemzők: családlétszám családösszetétel A statisztikai felvétel időpontjában regisztrált állapot Időben nincs lehatárolva a kapcsolat 7
Háztartás a gazdaságban Munkabér TERMELÉS (piac) HÁZTARTÁS Tőke Vételár VÁLLALKOZÁS FOGYASZTÁS (piac) Bevétel 8
Fogyasztás a családban Általános: Élelem, Ruházkodás, Lakás, Energia, Közlekedés, Higiéné, Egyedi: Egészség, Gyermeknevelés, Szakképzés, Rekreáció, Szolidaritás, 9
Költségvetés: pénzügyi terv Bevételek: Munkajövedelmek, Vagyonból eredő jövedelmek Támogatások, (családi pótlék, stb.) Segélyek Kiadások: Állandó működési kiadások, ( rezsi ) Felhalmozás, beruházások, Eseti kiadások, Közterhek, Támogatások, 10
A költségvetés egyensúlya A költségvetés egyensúlyban van, ha bevételeinek és kiadásainak összege egyezik. Ha a bevétel nagyobb, szufficit (megtakarítás) keletkezik. Ha a kiadás nagyobb, deficit (hiány) keletkezik. A hiány kezelése a kiadások csökkentésével, minőségi kompromisszumokkal, a vagyon felélésével, a szükséges fenntartási, felújítási kiadások elhalasztásával ( vagyonfeléléssel ), illetve hitelfelvétellel történik. 11
Háztartási kiadások A háztartások költségvetésében jelentős összeget, a kiadások negyedét,- ötödét, vagy még nagyobb részét- fordítja a lakással kapcsolatos kiadásokra. A kiadások csoportosítása: Lakásfenntartás, Lakásberuházás, Háztartás és lakásfelszerelés, Közvetve a közlekedési és hírközlési kiadások egy része is ide sorolható. A statisztikai átlag jelentős eltérésekkel értelmezhető. 12
Lakáskiadások A háztartások kiadásai között a lakással kapcsolatos kiadások három csoportra oszthatóak, A lakásban folytatott életvitellel kapcsolatos kiadások: fűtés és elektromos energia, víz és szennyvíz, takarítás, hulladék, kommunikáció, stb. A lakóépület fenntartásával és karbantartásával kapcsolatos kiadások, ezen belül a rendszeres felújítás, A lakás befektetéssel kapcsolatos kiadások, a teljes beruházás költsége. Az első csoport a mindenkori lakbéren felül, a másik két csoport a lakbérben jelentkezik. 13
A háztartások beruházásai A beruházás olyan kiadás, amelynek haszna a jövőben térül meg. A háztartások beruházásai olyan tudás, képességek, jogosítványok, eszközök és vagyontárgyak megszerzésére irányulnak, amelyek a család zavartalan életét a lehető legmagasabb szinten biztosítják. A lakásberuházás költségigénye, forrásai, tervezhetősége, egyenlőtlenségei. A lakásberuházás, mint befektetés: a lakástulajdon mint vagyonelem. A lakásvagyon mobilizációjának feltételei, kockázati, lehetőségei. 14
Éves háztartási kiadások/fő, KSH 2002 A lakásra fordított éves kiadások mintegy az összes kiadás ötödével szerepelnek, de az egyes háztartások között jelentős eltérésekkel számolhatunk 15
A háztartás bevételei Rendszeres jövedelmek, ezen belül munkajövedelmek tőkejövedelmek, Egyösszegű, eseti jövedelmek, Nyeremények, Pályázható jövedelmek, segélyek és támogatások Egyéb bevételek, pl. térítések, hozzájárulások 16
Gyerekes háztartások jövedelme Háztartások jövedelme és fogyasztásai. Gyermekes háztartások jövedelemarányai a gyermektelen háztartásokhoz képest. KSH 2002. 17
Sajátlakás - bérlakás Bérlakás: Kaució(?) Lakbér: 4-8 /m2 / hó, 60m2= 72-144 000 Ft/hó Havi kiadás: Lakbér, + vízdíj + fűtés+villany cca.: 100-170 000 Ft/hó Sajátlakás Lakás ára: 19mFt/60m2 Önerő: 5,7m Ft Hitel:13,3mFt/25év Havi kiadás: Hiteltörlesztés: 107 957 Ft, Közös költség: 11 000Ft + vízdíj + fűtés+villany +felújítás cca.: 140-150 000 Ft/hó 18
Magyar átlagkereset Országos átlag 2011 október: 211 000 Ft, Minimálbér: 78 000 Ft/hó Egyes tevékenységek, 2011ben: pénzügyi, biztosítási tevékenység: 451 900 Ft, információ és kommunikáció: 386 600 Ft, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 124 700 Ft mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 139 000 Ft 19
Életciklus és megtakarítás A jövedelem és megtakarítás szerepe az egyes életciklusokban: Az első életszakasz beruházás igényes, (tudás+gyakorlat megszerzése, tartós fogyasztási cikkek, családalapítás), szellemi, kapcsolati, bizalmi és gazdasági tőke felhalmozása Magyarországon: otthonteremtés, a saját tulajdonú lakás megszerzése, több ciklus alatt. Második életszakasz: tartalékok képzése, értékőrzés. Magyarországon: gyermeknevelés, iskoláztatás, képzés. Nyugdíjas életszakasz: vagyonfelélés. A klasszikus gyakorlatot a jóléti társadalmakban a hitelezési piac megváltoztatta: a hitel megelőlegezi a felhalmozandó vagyont. 20
Életpálya modellek és lakásigények Az életciklusok a lakás-mobilitásra gyakorolt hatása elsősorban a lakásnagyság illetve a lakástípust illetően vehető figyelembe. Az életpálya modellek esetében a település és a régió nagyobb foglalkoztatási lehetősége, illetve az egyéni ambíció és tehetség területi mozgásokat is eredményezhet. Az életpályamodellek és az életciklusok összefüggései, (házasság, gyerek a tanulmányi idő alatt) A gyakorlati idő megszerzése és a családalapítás, otthonteremtés A szakmai kihívások területi összefüggései és a lakásszükséglet, (költözések, mozgások!) Státuszhelyzet Krízishelyzetek (munkanélküliség) 21
Lakásigény, lakásszükséglet Az egyéni, családi lakásigényeket és szükségletek meghatározásánál különböző szempontok érvényesíthetőek: Az életciklusok során felmerülő tér és környezet iránti igények, Az életpálya modellek, a foglalkoztatottság következtében felmerülő igények és szükségletek A jövedelmi viszonyok és a lakáspiaci helyzet alakulása, Az életciklus-megtakarítások és a vagyonfelélés összefüggései. 22
A jövedelmi viszonyok és a lakásigény A jövedelmi viszonyok és az életciklusok összefüggése: Gyereknevelés jövedelem csökkenés (gyes, gyed) Családra fordított többletidő többletmunka időigénye Életpálya és jövedelem A lakáspiaci helyzet alakulása a konjunktúra függvényében Hely és státusz 23
Társadalmilag elfogadott lakásigény A lakásigény / lakásszükséglet meghatározása. A normák illetve ajánlások szerepe. A közgazdaságilag, illetve műszakilag rögzített tartalom. Az igények térbeli illetve időbeli változásai. A viszonyítási alap: a személy, a család és a háztartás fogalma, igénye(i). Az átlagos háztartás jellemzői, számított értékek A lakásszükséglet meghatározására szolgáló irányelvek kialakítása a háztartások nagysága szerint ( a fejadag elv ) Átlagos család, leggyakoribb családösszetétel, jellemző igények 24
Fajlagos alapterület Gazdasági norma: átlagos lakás (Ft) átlagos család Az átlagos lakás alapterület egy finanszírozható érték volt, 46 m2- röl növekedett 54mre 15 év alatt. Az átlagos családnagyság ezalatt 3,2- ről 2,6 főre csökkent. Fajlagosan az építhető alapterület 14,3m2/fő értékről 21m2/fő értékre növekedett. Műszaki norma 20 éven át nem változott, 54m2/ 4fő= 13,5m2/fő érték (DIN szabvány ugyanez, de fekvőhely nélkül számolja a nappalit) 25