Diplomás pályakövetés az Eszterházy Károly Főiskolán 2011

Diplomás pályakövetés az Eszterházy Károly Főiskolán 2011

Az Eszterházy Károly Főiskola megbízásából készítette: Lengyelné dr. Molnár Tünde Pacsuta István Varga Csilla Nyugat Magyarországi Kutatóközpont

Tartalom I. Végzett hallgatók pályakövetési rendszere (DPR) pályakövetési vizsgálat 2011... 5 1. Az Eszterházy Károly Főiskola rövid bemutatása... 5 2. Kutatás bemutatása... 6 1. A témában végzett korábbi kutatások bemutatása... 6 2. A kutatás módszertani bemutatása... 6 a) A kutatás célja... 6 b) A vizsgálat rövid bemutatása, a kutatás módszerei... 6 c) A kutatás alanyai, a minta bemutatása... 7 3. A kutatás eredményeinek bemutatása... 9 1. Általános mutatók, szociodemográfiai adatok... 9 2. Tanulmányokkal kapcsolatos adatok... 14 3. Továbbtanulással kapcsolatos eredmények... 23 4. A munka világa... 25 5. Intézményi kérdések... 34 4. Összegzés... 37 5. Melléklet... 38 Központi kérdőív... 38 Intézményi kérdőív... 70 II. Motivációs felmérés 2011.... 74 Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon?... 75 Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon?... 76 Egyéb felsőfokú tanulmányok... 79 Egyéb szakokra vonatkozó kérdés... 79 Nemzetközi tapasztalatok... 81 Kapcsolódás a munka világához... 87 Személyes adatok... 88 Milyen településen lakott?... 90 Édesapa legmagasabb végzettsége a hallgató 14 éves korában... 92 Édesanya végzettsége a hallgató 14 éves korában... 93 Család anyagi helyzete a hallgató 14 éves korában... 94 Hasonló szakterületen végzett/dolgozó családtag... 95 Összefoglalva... 103 III. A személyes megkeresésen alapuló DPR felmérés adatainak elemzése... 105 Bevezető... 105 A felmérés adatainak elemzése... 107 Az interjú alanyok... 108 A minta bemutatása... 108 3

A képzési területek elemzése... 117 A tanulmányok... 127 Az abszolutórium és a diploma kapcsolata... 132 A szakmai gyakorlat... 143 A külföldi munkavégzés... 148 Az álláskeresés... 153 A piaci igények és a tanulmányok szakterülete... 159 A munkanélküliek helyzete... 163 A végzett hallgatóink munkaerő-piaci helyzete... 167 A főállású munkahely lehetősége a karok tükrében... 170 Az átlagos nettó kereset és a tagozat... 178 Az elégedettség... 179 Elégedettség a munkahellyel Karonként... 180 A szakmai előmenetel és a karrierépítés megítélése karonként... 182 A szakmai presztízs karonként... 184 A szakmai presztízs tagozatonként... 186 Jövedelem, juttatások karonként... 188 Jövedelem, juttatások tagozatonként... 190 A munka személyi körülményei karonként... 191 A munka személyi körülményei tagozatonként... 193 A munka összessége karonként... 195 A munka összessége tagozatonként... 197 A főállású munkával való elégedettség tagozatonként... 199 Szakmai előmenetel, karrierépítés tagozatonként... 201 A munka tárgyi körülményei tagozatonként... 203 Intézményi rész Az Eszterházy Károly Főiskola presztízse a megkérdezettek szerint... 205 A képzés gyakorlatorientáltsága... 207 A képzés elméletorientáltsága karonként... 210 A képzés elméletorientáltsága tagozatonként... 211 A gyakorlati helyek kínálata karonként... 213 A gyakorlati helyek kínálata tagozatonként... 214 Összefoglalás... 218 Javaslatok a vezetés számára... 222 1. A szakmai gyakorlati helyek növelése... 222 2. A nyelvvizsgák számának növelése... 223 3. Állásbörze, karrier iroda szerepének erősítése... 223 4

I. Végzett hallgatók pályakövetési rendszere (DPR) pályakövetési vizsgálat 2011 1. Az Eszterházy Károly Főiskola rövid bemutatása Az egri felsőoktatás több mint két és fél évszázados gyökerekre tekinthet vissza. Gróf Eszterházy Károly egri érsek egyetemalapító szándékának köszönhetően, aki Egerben négyfakultásos egyetem létrehozását tervezte, és ehhez Magyarországon elsőként a kor színvonalának megfelelő egyetemi épületet építtetett a városban, amely a Líceum nevet kapta. Eszterházy tervei nem eredeti elképzelései szerint váltak valóra, de Eger sohasem mondott le az egyetemalapítás tervéről. A Líceumban 1774-ben kezdődött el a képzés, és minden nehézség ellenére az épületben 1944-ig teológusképzés folyt, az Egri Érseki Jogakadémia 1949-ig bocsátott ki szakembereket, 1828- tól 1949-ig itt működött az első magyar nyelvű Egri Érseki Tanítóképző. 1921- től 1949-ig az épület adott otthont az egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskolának. Az állami felsőoktatás Egerben 1949-ben kezdődött, amikor is a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított és Debrecenben egy évig működött Pedagógiai Főiskola a Líceumba költözött. Elnevezése 1962-ben Egri Tanárképző Főiskola névre változott, 1969-től 1990-ig Ho Si Minh Tanárképző Főiskola néven működött, 1990-től megnevezése Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolává változott, 2000. január 1-jétől viseli az Eszterházy Károly Főiskola nevet. 1 2002-ben az intézmény három főiskolai kart alapított: Bölcsészettudományi Főiskolai Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar, Természettudományi Főiskolai Kar. 2007-ben a főiskola újabb karral bővült, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karral, mely már 2005. július 1-jétől fakultásként működött. 1 A főiskola története (www.ektf.hu) 5

A főiskola 4 karán jelenleg közel 9000 hallgató folytat tanulmányokat, és több mint 500 alkalmazott dolgozik. 2. Kutatás bemutatása 1. A témában végzett korábbi kutatások bemutatása Az Eszterházy Károly Főiskolán több kisebb-nagyobb szabású kutatás előzte meg a 2005. évi felsőoktatási törvény által előírt diplomás pályakövetést. Ezek elsősorban szakonkénti/karonkénti kutatások voltak, esetleg munkaerő-piaci aspektusból közelítették meg a pályakövetés kérdését. Az első átfogó kutatás 2010-ben valósult meg jelen pályázat keretében. A 2010. évi diplomás pályakövetés keretében a 2007-ben, illetve 2009-ben diplomát, abszolutóriumot szerzett hallgatókat kerestük meg egy online kérdőívvel. Ezek eredményei megtalálhatók a tik.ektf.hu Végzetteknek szóló oldalán. 2. A kutatás módszertani bemutatása a) A kutatás célja A vizsgálat célja az egy, illetve három éve végzett (2008-ban és 2010-ben) hallgatók pályakövetése volt, ahol a kérdőíves felmérés arra irányult, miként alakult a hallgatók munkaerő-piaci helyzete az államvizsga teljesítése vagy a diploma megszerzését követő évek során. b) A vizsgálat rövid bemutatása, a kutatás módszerei A vizsgálat céljának megfelelően felderítő jellegű kutatást végeztünk. A kutatás elemzési alapegységeként az egyéneket jelöltük meg. Idődimenzió szempontjából longitudinális vizsgálatot végeztünk. A kutatás jellege szempontjából kvantitatív kutatás zajlott kérdőíves módszerrel. A kérdőívben három modul különíthető el. A I. Közös kérdőívmodul kérdései a főiskolán a hallgatók által választott kar, szak, lakóhely, az érettségi bizonyítvány megszerzésének intézménytípusát, a jövőre vonatkozó további tanulmányok irányát felölelő kérdéssorok. 6

A III. Végzett hallgatók pályakövetése kérdőívmodul kérdéssora a végzettek munkahelyére, a munkájuk és a képzésben megszerzett ismereteik összefüggéseire vonatkozik. A IV. Kiegészítő kérdések EKF az intézményt abszolváltak véleményét térképezi fel a főiskolán folyó oktatás hatékonyságáról, és az életben való alkalmazhatóságáról. A I. illetve a III. modul a központi specifikáció része, míg a IV. modul kérdéseit az intézmény szakemberei állították össze a 2010-es vizsgálathoz. A 2011-es vizsgálat során mindhárom modulban változás történt az előző évi felmérés kérdőívéhez képest. Online módon juttattuk el a kérdőíveket az Unipoll rendszer használatával. A kutatás során két alkalommal küldtük ki a kérdőíveket. A második alkalommal egy figyelmeztető e-mailt kaptak az egykori hallgatók, melyben ismételten felhívtuk a figyelmüket a kérdőív kitöltésére, s annak végső dátumára. c) A kutatás alanyai, a minta bemutatása A kutatás alanyai az Eszterházy Károly Főiskolán 2008-ban és 2010-ben hagyományos főiskolai, hagyományos egyetemi, alapképzésben és mesterképzésben diplomát vagy abszolutóriumot szerzett hallgatók köre. A kutatás nem terjedt ki a felsőfokú szakképzésben OKJ-s bizonyítványt és szakirányú szakképzésben oklevelet szerzett hallgatókra. 1. számú táblázat: 2010-ben végzett hallgatók száma (fő) Tagozat Képzési szint Esti Levelező Nappali Távoktatás Végösszeg Alapképzés (BA/BSc) 387 555 6 948 Egyetemi képzés 34 94 128 Főiskolai képzés 5 228 247 10 490 Mesterképzés (MA/MSc) 500 63 563 Végösszeg 5 1149 959 16 2129 7

2. számú táblázat: 2008-ban végzett hallgatók száma (fő) Tagozat Képzési szint Esti Levelező Nappali Távoktatás Végösszeg Egyetemi képzés 92 34 126 Főiskolai képzés 34 585 511 9 1139 Végösszeg 34 677 545 9 1265 A fenti két táblázat alapján láthatjuk, hogy csaknem kétszer annyian végzetek 2010-ben, mint 2008-ban. Ennek oka, hogy 2009-ben a hagyományos rendszerű főiskolai és a bolognai rendszerű BA/BSc képzések utolsó évfolyamai összeértek. A bolognai rendszer első végzős évfolyama viszont meglehetősen alacsony számban abszolvált 2009-ben, így sok hallgató számára abszolutórium megszerzésének tényleges ideje kitolódott 2010-re. A hagyományos képzésben tanulmányokat folytató hallgatók közül is sokan csúsztak egy évvel, hiszen a főiskolai képzésben lévő hallgatók nagy hányadának végeznie kellett volna 2009-ben. Míg a 2008-ban végzett hallgatók 55,5%-a rendelkezett e-mail címmel, addig a 2010-ben végzetteknek már a 83,4%-a. Az előző évi kutatás módszerét a 2010- ben végzetteknél alkalmaztuk, miszerint a záróvizsgán egy nyilatkozatot töltet ki az intézmény, melyben újra egyeztettük a hallgatók elektronikus elérhetőségeit. Így magasabb százalékban tudtuk elérni a 2010-ben végzetteket. Összességében a vizsgált két év végzettjeinek 73%-ához sikerült eljuttatnunk kérdőíveinket, mely meghaladja a pályázatban vállalt 70%-os célértéket. 8

3. A kutatás eredményeinek bemutatása 1. Általános mutatók, szociodemográfiai adatok A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közül 931 hallgató töltötte ki kérdőívünket. Ez az elért hallgatók 37,6%-át jelenti. Ez igen magas válaszadási aránynak minősül, ami több mint duplájával meghaladja a pályázatban vállalt 15%-os válaszadási arányt. A válaszadók nemek szerinti megoszlása a következő: 52% nő, 18% férfi, és 30% nem válaszolt erre a kérdésre. A születési év szerinti megoszlás tükrözi a magas arányú nappali tagozatos (66%) hallgatók számát. Mindemellett a levelező tagozaton is találhatunk 145 olyan hallgatót, akik 1980 után születtek. Akik 1980 előtt születettek, azok elsősorban levelező tagozatos képzésben vettek részt a főiskolán. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Életkor szerinti megoszlás (fő) 1950-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1. sz. ábra A magas nappali tagozatos létszámból, továbbá a magas 30 év alatti életkorból adódóan a válaszadók 60%-a egyedülálló, csak 35%-a él házasságban és 5%-a elvált. A hallgatók 26%-ának van 18 év alatti gyereke. Az egy gyermekkel rendelkező családok vannak többségben (81 fő), két vagy több gyermeke 78 főnek van. 9

A jelenlegi családi állapot mellett megkérdeztük végzett hallgatóinkat a szüleik iskolai végzettségéről is, melyet a lenti táblázat mutat. 1. számú táblázat: Szülők iskolai végzettsége (fő) édesapa édesanya Nem válaszolt 285 286 Egyetem, tudományos fokozat 59 37 Főiskola 66 118 Gimnázium 36 113 Legfeljebb 8 általános 31 65 Nem tudja, nem ismerte, nem élt 20 8 Szakközépiskola, technikum 204 176 Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 230 128 Végösszeg 931 931 A szülők iskolai végzettségével kapcsolatosan elmondható, hogy felsőfokú végzettséggel magasabb arányban rendelkeznek az édesanyák (155 fő), mint az édesapák (125 fő), holott egyetemi végzettség és tudományos fokozat az édesapáknál fordul elő nagyobb százalékban. A megkérdezettek szülei 13,4%-ban, illetve 16,6%-ban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A fentiek alapján megállapítható, hogy főiskolánk elsősorban elsőgenerációs értelmiséget képez, hiszen végzettjeink szüleinek iskolai végzettsége nagyobb százalékban alacsonyabb, mint a saját iskolai végzettségük. Arra a kérdésre, hogy van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag, a megkérdezettek több mint 10%-a válaszolta azt, hogy igen, mely a fenti megállapítást erősíti meg. Elsősorban a szülők körében van, másodsorban a szülők és nagyszülők körében is, míg legkevesebben azt válaszolták, hogy a nagyszülők között van a családban hasonló végzettségű, hasonló szakterületen diplomázott családtag. 10

400 350 300 250 200 150 100 50 0 A család anyagi helyzete 14 éves korban Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb 2. számú ábra A megkérdezettek csaknem a fele nagyjából átlagosnak ítéli a család anyagi helyzetét gyerekkorában. Többen vannak viszont azok, akik az átlagostól valamivel vagy sokkal rosszabbnak ítélik meg a család anyagi helyzetét, mint azok, akik az átlagostól valamivel vagy sokkal jobbnak ítélik meg azt. A gyermekkori lakóhely tekintetében az alábbiak állapíthatók meg: a megkérdezett hallgatók közül 14 éves korban csak 6 hallgató lakott külföldön. Ezek az országok a következők: Szlovákia, Románia és Lengyelország. Elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyéből kerülnek az Eszterházy Károly Főiskolára a hallgatók. Emellett magas számban jelennek meg Budapestről, Pest megyéből, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyéből is. Ez arányaiban megegyezik a főiskola beiskolázási statisztikájával, mely szerint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyéből származnak hallgatóink. 11

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson- Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Komárom- Nem adta meg Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Tolna Vas Veszprém Zala Lakóhely 14 éves korban 384 6 7 5 110 79 6 13 9 12 95 42 12 38 48 8 10 6 6 31 4 3. számú ábra A jelenlegi lakóhely tekintetében elmondható, hogy a 14 éves korban megadott megyékhez képest bizonyos megyék esetében jelentős változás történt. A budapestiek száma 41,8%-kal, a Heves megyeiek száma 22,1%-kal, a Pest megyeieké 6,3%-kal nőtt. 36,3%-kal csökkent a Borsod megyeiek, 38,6%-kal pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek száma. A fenti változások elsődleges oka a munkaerő-piaci lehetőségekben rejlik (Budapest, Pest megye), másodlagosan Eger város szeretete is megjelenik a válaszokban. (Ezt a későbbiekben az iskolaválasztásnál még tapasztalhatjuk.) 12

4. számú táblázat: Lakóhely 14 éves korban és lakóhely jelenleg százalékos megoszlása Megye Lakóhely 14 éves korban Lakóhely jelenleg Jelenleg/14 éves korban Nem adta meg 384 402 104,69% Borsod-Abaúj-Zemplén 110 80 72,73% Heves 95 116 122,11% Budapest 79 112 141,77% Pest 48 51 106,25% Jász-Nagykun-Szolnok 42 30 71,43% Nógrád 38 32 84,21% Veszprém 31 27 87,10% Fejér 13 8 61,54% Hajdú-Bihar 12 7 58,33% Komárom-Esztergom 12 12 100,00% Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 11 110,00% Győr-Moson-Sopron 9 10 111,11% Somogy 8 5 62,50% Baranya 7 5 71,43% Bács-Kiskun 6 4 66,67% Csongrád 6 4 66,67% Tolna 6 4 66,67% Vas 6 6 100,00% Békés 5 2 40,00% Zala 4 3 75,00% 13

2. Tanulmányokkal kapcsolatos adatok A felmérésben résztvevők 56%-a levelező, míg 42%-a nappali tagozaton folytatott tanulmányokat az Eszterházy Károly Főiskolán. Távoktatásban és esti tagozaton csak a válaszadók 1 1%-a végzett. Ez tükrözi az intézmény képzési forma szerinti tagozódását is. Képzési forma szerinti megoszlás Távoktatás 1% Esti 1% Nappali 42% Levelező 56% 4. sz. ábra Végzett hallgatóink 58%-a hagyományos gimnáziumból, 32%-uk szakközépiskolából, s mindössze 10%-uk érkezett 6, illetve 8 osztályos gimnáziumból vagy egyéb típusú középiskolából. Míg a hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben elsősorban 2008-ban végeztek, addig az alapképzésben és mesterképzésben végzett válaszadók kizárólag 2010-ben fejezték be tanulmányaikat, mivel első ízben 2009-es tanévben végeztek BA/BSc, illetve MA/MSc képzésben résztvevő hallgatók. 14

Képzési szintenként MA/MSc 23% BA/BSc 32% hagyományos főiskolai 39% egyetemi 6% 5. számú ábra A képzési szint és a tagozat összefüggését mutatja a lenti táblázat. A levelező tagozatos hallgatók válaszadási hajlandósága magasabb, mint a nappali tagozaton végzetteké, ezt a lenti ábra is igazolja. 6. számú táblázat: Válaszadók a megkeresett hallgatók arányában Tagozat Képzési szint Esti Levelező Nappali Távoktatás Végösszeg Alapképzés (BA/BSc) 40,13% 37,37% 50,00% 38,54% Egyetemi képzés 36,76% 36,36% 36,54% Főiskolai képzés 31,82% 36,69% 33,47% 25,00% 34,86% Mesterképzés (MA/MSc) 42,14% 37,29% 41,78% Végösszeg 31,82% 39,37% 35,56% 36,36% 37,57% Az államilag támogatott hallgatók nagyobb arányban töltötték ki a kérdőívet, itt magasabb a válaszadási hajlandóság, a teljes populációban ugyanis 10%-kal alacsonyabb az államilag támogatott hallgatók aránya. 15

Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 6% Finanszírozási forma szerinti megoszlás Nem válaszolt 3% Költségtérítése s 25% Államilag támogatott 66% 6. sz. ábra A Bölcsészettudományi, Gazdaság- és Társadalomtudományi, valamint a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon hasonló arányban (27 29%) végeztek a hallgatók. A Természettudományi Karon mindössze a hallgatók 15%-a végzett. Milyen karon szerzett diplomát? 29% 27% 29% 15% Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 7. sz. ábra 16

Az Eszterházy Károly Főiskola az alábbi képzési területeken végez oktatást: bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatikai, gazdaságtudományi, művészetközvetítő, pedagógusképzés, sporttudományi, természettudományi. Mindemellett, az Egri Hittudományi Főiskolával együttműködve hitéleti képzési területen hittanár képzés is folyt az intézményben. Elsősorban a bölcsészettudományi, a pedagógus, a társadalomtudományi és a természettudományi képzési terület hallgatói végeztek nagyobb számban. Magas a pedagógus képzési területen végzettek száma, ami a főiskola korábbi fő profilját is mutatja. A bölcsészettudományi és a természettudományi képzési területen végzettek száma azért magas, mert a hagyományos főiskola képzésben a tanári szakok elsősorban ezekhez a területekhez tartoznak. 350 300 250 200 150 100 50 0 Képzési terület szerinti megoszlás (fő) 8. sz. ábra Ahogy az a fenti ábrán is látszik, igen jelentős a társadalomtudományi terület is. Ide tartoznak például az informatikus könyvtáros, a szociálpedagógia, a 17

kommunikáció és médiatudomány szakok, ahol a vizsgált időszakban jelentős hallgatói létszám fejezte be a tanulmányait. A diplomát szerzett hallgatók 25%-a jeles, kiváló tanulmányi eredménnyel fejezte be a tanulmányait. A legtöbben, a válaszadók 54%-a úgy nyilatkozott, hogy jó tanulmányi eredményei voltak a főiskolai évei alatt. A válaszadók 21%- a közepes eredményekkel végzett. A 2010-ben BA/BSc, illetve MA/MSc képzésben végzett hallgatók nyilatkoznak nagyobb százalékban arról, hogy jeles vagy jó tanulmányi eredménnyel fejezték be tanulmányaikat. A 2010-es mesterképzéses hallgatók közel 50%-a jeles, kiváló eredményű diplomát szerzett, míg a BA/BSc-s hallgatók közel 20%-a nyilatkozott így. Ennek oka, hogy a diploma minősítésének számítása megváltozott az új bolognai típusú (BA/BSc és MA/MSc) képzéseknél. Itt már nem a szigorlatok eredményeit vesszük figyelembe az oklevél minősítés kiszámításánál, hanem a kummulált tanulmányi eredmények kapnak hangsúlyos szerepet. A 2008-ban hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben diplomát szerzettek esetében a jó és közepes eredmény szerepel a minősítésként. 200 150 Átlagos tanulmányi eredmény karonként Bölcsészettudományi Kar 100 50 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 0 Elégséges Jeles, kiváló Jó Közepes Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 9. ábra A legjobb tanulmányi eredménnyel a Tanárképzési és Tudástechnológia Kar hallgatói végeztek. Őket követik a Bölcsészettudományi Kar, majd Természettudományi Kar és végezetül a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói. 18

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Tanulmányi eredmény a csoporttársakéhoz képest Sokkal jobb volt, mint a többieké Sokkal rosszabb volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Valamivel rosszabb volt, mint a többieké 10. ábra A tanulmányi eredményüket a válaszadók közel fele hasonlónak minősítette (kb. ugyanolyan volt, mint a többieké). A megkérdezettek 50%-a valamivel vagy sokkal jobbnak ítélte meg tanulmányi eredményét a csoporttársaihoz képest. Mindössze 3%-uk értékelte magát rosszabbnak a többiekhez képest. A hallgatók többsége a meghatározott képzési időn belül teljesítette az abszolutórium követelményeit. Azonban a hagyományos képzésben résztvevők közel 40%-a nem fejezte be tanulmányait időben. A 2010-ben végzett mesterképzéses hallgatók és az egyetemi képzésben részt vevők alig 2 3%-a nem szerzett abszolutóriumot a képzési időn belül. A 2010-ben BA/BSc képzésben tanulmányaikat befejezők 26%-a nem a megfelelő időben fejezte be tanulmányait. Az abszolutórium megszerzésének ideje után vizsgáljuk meg, hogy a hallgatók közvetlenül a végzést követően oklevelet is szereztek-e. A válaszadók 64,4%-a a végzést követően oklevelet is szerzett. Legnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők kaptak diplomát, majd őket követik a hagyományos főiskolai képzésben végzett hallgatók. A BA/BSc képzéseknél magasabb arányban vannak azok, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem kapnak/kaptak oklevelet. A hagyományos egyetemi képzésben a képesítési követelmény két nyelvvizsgát ír elő. Sajnos, ennek teljesítése nagy problémát okoz hallgatóinknak. Az említett hallgatók mintegy fele rendelkezett a szükséges nyelvi követelményekkel. 19

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül szerzett oklevelet? 250 200 150 100 50 0 Nem válaszolt Igen Nem BA/BSc egyetemi hagyományos főiskolai MA/MSc 11. ábra A késedelem okaként 87%-ban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. 13%-uk egyéb okokra hivatkozott, ilyenek például az egészségügyi és a magánéleti problémák, továbbá a szakdolgozat be nem fejezése. A diplomát még meg nem szerzett hallgatók 67%-a a felmérés idejéig a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta kézhez az oklevelét. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg diplomáját? 3% 8% 1% 8% 1-3 67% 13% 13-24 2 évnél több idő alatt 12. ábra 20

A végzett hallgatók 11%-a egy féléven belül megszerezte az oklevelét, 13%-a pedig egy éven belül. A válaszadók 9%-a teljesítette a szükséges nyelvi kritériumokat két vagy két évnél hosszabb idő alatt. A fenti hallgatók 37%-a diploma nélkül is kilépett a munkaerőpiacra, 42%-uk pedig már korábban is dolgozott. 21%-uk jelenleg sem dolgozik, végzettsége nélkül nem helyezkedett el. Azon hallgatóknak, akik kiléptek a munkaerőpiacra, vagy már korábban is rendelkeztek munkaviszonnyal, mindössze 17,1%-a nyilatkozott úgy, hogy komoly problémát okozott számára a diploma hiánya. Nagyobbnak ítélik ezt a problémát azok, akik még nem léptek ki a munka világába (37,03%). A felmérés során a hallgatók nyelvismeretét, nyelvtudását is vizsgáltuk, az angol, német, francia, olasz, spanyol és orosz nyelvi kompetenciákat. Megkérdeztük, hogy a fenti nyelveket milyen szinten ismerik. 7. számú táblázat: Nyelvismeret angol német francia olasz spanyol orosz nem válaszolt 16,00% 27,28% 42,75% 43,50% 44,36% 40,49% anyanyelve 0,11% 0,11% 0,11% 0,00% 0,00% 0,00% nem ismeri 4,19% 20,84% 47,37% 46,94% 52,09% 42,21% kicsit ismeri 15,90% 24,17% 6,66% 6,02% 2,26% 10,53% közepesen ismeri 24,27% 14,39% 2,04% 2,36% 0,75% 4,83% jól ismeri 22,13% 8,27% 0,43% 1,07% 0,11% 0,75% nagyon jól ismeri 17,40% 4,94% 0,64% 0,11% 0,43% 1,18% A volt hallgatóink közül a legtöbben az angol nyelvet ismerik, ezt követi a német nyelv. Igaz, francia nyelvi képzést is folytatunk, mégis alacsony a francia nyelvet ismerők száma. A fenti ábra azt mutatja, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az idegen nyelvi képzésekre. A tanulmányok ideje alatt sokan külföldi ösztöndíjakat is igénybe vesznek. Ezek féléves vagy éves ösztöndíjak is lehetnek, vagy csak pár hónapos tanulmányutak. A külföldi mobilitás egyik leggyakoribb formája a különböző csereprogramok. E programok keretében a résztvevők újszerűen láthatják a világot, mely során gyakorlati lehetőséget biztosítanak az idegen nyelvi készségek használatá- 21

ra, motiválják a hallgatókat, oktatókat, továbbá lehetőséget teremtenek a világgal való érintkezésre. A nemzetközi csereprogramok új megközelítésbe helyezik a tanulási folyamatot. Az Erasmus program kifejezetten a felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseit és az ún. hallgatói mobilitást (értsd: egyetemi és főiskolai hallgatók tanulását EU-tagállamaiban) segíti. Erasmus hallgatóként a Socrates/Erasmus program keretében az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni, és ehhez pénzügyi támogatást is nyújt. A tanulmányutak célja a félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat teljesítése lehet. A diákok csak a saját intézményüknél pályázhatnak, és olyan külföldi felsőoktatási intézményekben tanulhatnak, amellyel a küldő intézménynek erre vonatkozóan szerződése van. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a hallgató választhatja meg az érdeklődésének és nyelvtudásának legmegfelelőbbet. Az Erasmus program egyik legfontosabb célja, hogy a hallgatónak ne kelljen halasztania a kint töltött idő miatt, hanem azt beépíthesse szakjának a követelményrendszerébe. Az ösztöndíj erre kínál is egyfajta garanciát, előfordul, hogy a hazatérő diáknak azzal kell szembesülnie, hogy a saját intézményében nem hajlandóak elismerni a kint elvégzett tanegységeit, kreditjeit. Erre a problémára feltétlenül oda kell figyelni, és még kiutazás előtt tisztázni kell a kreditek elismerésének feltételeit, hiszen egyrészt a hallgató megszerzett, jogilag létező tanegységeitől, kreditjeitől fosztják meg, másrészt az egész program szellemiségét veszélyeztetik. A fenti probléma okát egyértelműen abban kereshetjük, hogy semmiféle módon nem igazolható az, hogy az adott kreditek megszerzéséhez ugyanolyan teljesítményt kell nyújtania a hallgatónak egy másik intézményben. A válaszadó hallgatóink közül összesen 55-en válaszolták azt, hogy a főiskolai tanulmányaik alatt hosszabb-rövidebb ideig tanultak külföldön. 24 hallgató töltött legalább egy szemesztert külföldön. Többségük egy alkalommal, de 12 fő számára kétszer is volt lehetőség. Erasmus/Tempus ösztöndíjban 13-an részesültek, a fogadó intézmény 3 főt részesített ösztöndíjban, egyéb hazai ösztöndíjat 3- an, egyéb külföldi ösztöndíjat 9-en nyertek. A többségük (18 fő) azonban önköltségesként, családi támogatással fedezte a külföldi lét költségeit. A legkedveltebb országok a következők voltak: Nagy-Britannia, Németország, Dánia, Olaszország, Franciaország és Ausztria. 22

8. számú táblázat: Külföldi tanulmányok célországai Ausztria 3 Dánia 4 Finnország 1 Franciaország 3 Hollandia 2 Írország 1 Lengyelország 2 Nagy - Britannia 13 Németország 13 Olaszország 3 Oroszország 2 Spanyolország 1 Svájc 1 Svédország 1 Szovjetunió 2 Törökország 2 Hallgatóink nemcsak tanulmányokat folytattak külföldön, hanem sokan munkát is vállaltak. A tanulmányok előtt 53 fő dolgozott külföldön, míg a tanulmányok ideje alatt 30 fő. 3. Továbbtanulással kapcsolatos eredmények A vizsgált időszakban a válaszadó hallgatók 33,9%-a rendelkezett már korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel. A mesterképzés bemeneti feltétele az, hogy felsőfokú oklevéllel rendelkezzenek a jelentkezők. Ennek ellenére az MA/MSc képzéses hallgatók közel 5%-a úgy nyilatkozott, hogy nincs felsőfokú végzettsége. A hagyományos képzésben részt vett hallgatók 31,6%-a már oklevél birtokosa. Ők a főiskola kiegészítő egyetemi képzésén vettek részt (informatikus könyvtáros, történelem, etika, ember és társadalomismeret). A BA/BSc, illetve hagyományos főiskolai képzésben tanuló hallgatók 13,9%-a, illetve 19,3%-a vett részt korábban felsőfokú képzésben. Hallgatóink elsősorban felsőfokú szakképzéses szakokat jelöltek meg vagy korábbi hagyományos főiskolai képzéseket. 23

Arra a kérdésre, hogy a megkeresés alapjául szolgáló képzés közben/után szerzett-e újabb felsőfokú végzettséget, a megkérdezettek 16,4%-a válaszolt igennel. Itt elsősorban újabb tanári szakképzettségeket jelöltek meg, illetve felsőfokú szakképzéseket. Az igennel válaszolók 35,4%-a hagyományos főiskolai képzésben végzett vagy végez még tanulmányokat. Az elsődleges ok az, hogy a hagyományos főiskolai képzésben a szakpárra felvételt nyert hallgatók különkülön (egyik szakon, másik szakon) fejezhették be tanulmányaikat. Sokan az elmaradt, sikertelen gyakorlatok, vizsgák miatt csúsztak az egyik szakon, de nagyon sokan szándékosan nem végeztek egyszerre mindkét szakjukon, hiszen így két önálló oklevelet vehettek/vehetnek át. A válaszadók 27,7%-a mesterképzést jelölte meg. Jelentős részük a hagyományos főiskolai tanári szakképzettségét szeretné mester (egyetemi) szintre emelni. A szakirányú továbbképzésben csak a válaszadók 4,2%-a tanult tovább. Jelenleg folytat-e tanulmányokat? Nem válaszolt 11% Igen 18% Nem 71% 13. ábra Jelenleg is folytat tanulmányokat a válaszadók 18%-a, 91 fő MA/MSc képzésben, 31 fő felsőfokú szakképzésben, 15 fő BA/BSc képzésben és 7 fő szakirányú továbbképzésben. A megkérdezettek 43%-a még tervezi, hogy további tanulmányokat folytat MA/MSc képzésben. 24

4. A munka világa A főiskolán zajló képzések jelentős részén szakmai gyakorlaton kell részt venniük a hallgatóknak. A hagyományos tanárképzésben és a mestertanár képzésben is egy hónapos szakmai gyakorlatot teljesítenek a hallgatók. Ezzel ellentétben a nem tanárképes szakokon is beépített szakmai gyakorlat van. Kivételt képeznek ez alól a BSc szakok jelentős része. Ennek megfelelően a végzett hallgatóink 79,9%-a teljesítette a képzési ideje alatt szakmai gyakorlatot. Közülük 158 főt a gyakorlati helye továbbiakban is alkalmazta, azaz el tudott helyezkedni a gyakorlati helyén. Az abszolutórium megszerzésekor 393 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal, ami a válaszadók 54,4%-át jelenti. Elsősorban a levelező, esti és távoktatás tagozaton végzett hallgatók rendelkeztek munkahellyel (85,3%). A nappali tagozatos hallgatók mindössze 8,9%-a dolgozott főállásban. Az abszolutórium idején meglévő munkahelyét milyen információ alapján találta? Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként Tanári ajánlás révén 10 23 Munkáltatónál jelentkezett, pl. Korábbi munkakapcsolat révén Intézményi karrieriroda, állásbörze Gyakorlati helyén alkalmazták Egyéb személyes ismeretség révén 2 19 42 61 97 Egyéb Álláshirdetésre jelentkezett 18 104 14. ábra A válaszadók 28%-a álláshirdetésre jelentkezett, 26%-a személyes ismeretség alapján szerezte munkahelyét. A válaszadók 81,3%-ának állandó, határozott idejű munkaviszonya volt. Mindez elsősorban a levelezős hallgatókat foglalja magában, ahogy azt már korábban említettük. 25

A központi kérdőív részeként megkérdeztük, hogy az abszolutórium megszerzését követően azonnal keresett-e munkát. A válaszadók a következő arányban válaszoltak: Az abszolutórium után közvetlenül keresett-e munkát? Nem, mert már akkor is dolgoztam 35% Nem, mert folytattam tanulmányaim at/tanulmányo kat kezdtem 7% Nem válaszolt 24% Igen 31% Egyéb 3% 15. ábra A munkakeresők 23%-a egy hónapon belül talált munkát, 52%-a keresés után talált és sajnos 25%-a a mai napig nem talált munkát (70 fő). A válaszadók 72,1%-a fél éven belül a munkaerőpiac aktív részese lett. Arányaiban magasabb százalékban vannak a Bölcsészettudományi és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar végzett hallgatói között azok, akik a lekérdezés idejéig még nem találtak munkát. A Természettudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar hallgatói közül kerültek ki azok, akik rövid időn belül (fél éven belül) munkát szereztek. Az abszolutórium után megszerzett munkával kapcsolatosan elmondható, hogy a válaszadók közel 70%-a a saját vagy ahhoz kapcsolódó munkaterületen helyezkedett el. 26

1. számú táblázat: Az abszolutórium megszerzését követően hány munkahellyel rendelkezett 0 munkahely 100 1 munkahely 407 2 munkahely 120 3 munkahely 39 4 munkahely 10 5 munkahely 2 6 munkahely 1 9 munkahely 2 A fenti ábrán láthatjuk, hogy a hallgatók jelentős része a végzést követően 1, illetve 2 munkahellyel rendelkezett. Abszolválás után a válaszadók 30,9%-a volt legalább egy alkalommal munkanélküli. A munkanélküli időszakok száma a munkahelyek számával hasonló arányt mutat. Többségük egy alkalommal volt munkanélküli ez idő alatt. A munkanélküli időszakokról elmondható, hogy a hallgatók 74,5%-a esetében regisztrált munkanélküli státuszt jelentett. Jelenlegi munkaerő-piaci státusz 512 236 44 4 58 56 12 9 16. ábra 27

Munkaerő-piaci státusza alapján a végzett hallgatók 76,7%-a aktív szereplő a munkaerő-piacon (alkalmazott, önfoglalkoztató vagy vállalkozó) és 8,3%-a (58 fő) munkanélküli. Jelenleg nappali tagozaton tanul 56 fő (8%). A kari megoszlásból az látszik, hogy a Bölcsészettudományi Kar hallgatói nagyobb számban munkanélküliek. A Természettudományi Kar hallgatói állnak leginkább alkalmazásban. Az önfoglalkoztató, szellemi szabad foglalkozásúak között elsősorban a Bölcsészettudományi Karról kikerült hallgatókat találhatjuk meg. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Jelenlegi munkaerő-piaci státusz karonként Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Természettudományi Kar 17. ábra A vállalkozók között meglepően alacsony számban jelennek meg az Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói, annak ellenére, hogy ide tartoznak a gazdaságtudományi képzési terület alapszakjai (gazdálkodási, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás). 28

A végzett hallgatók 67%-a beosztott diplomás, 18%-a pedig beosztott nem diplomás munkakörben van a különböző intézményeknél, cégeknél, vállalatoknál. A válaszadók 15%-a vezető beosztású, melynek megoszlása a következő: felsővezető 3%, középvezető 7%, alsóvezető 5%. Középvezető 7% Milyen beosztásban van? Felsővezető 3% Beosztott, nem diplomás foglalkozás 18% Alsóvezető 5% Beosztott diplomás 67% 18. ábra A munkaviszonyban lévő hallgatóink 75%-a állandó jellegű és határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik, 22%-a határozatlan idejű, és csak alig 3%-uk az, akik alkalmi vagy megbízási jellegű munkát vállaltak. Megvizsgáltuk, hogy a jelenleg is munkaviszonyban lévő hallgatók mely képzési területről kerültek ki (10. számú táblázat). Az informatikai képzési területen végzettek 95,2%-a jelenleg is dolgozik. Őket követi a pedagógus képzési területen végzettek (91,1%). A művészetközvetítő és természettudományi képzési terület hallgatói között vannak a legtöbben azok, akik még soha nem is dolgoztak. A hitéleti szak vizsgálata nem releváns egyrészt azért, mert nem önálló képzése az Eszterházy Károly Főiskolának, másrészt az alacsony elemszám miatt. A gazdaságtudományi képzési területen végzettek jelen kimutatás szerint nagyobb százalékban aktívak a munkaerőpiacon, mint ahogy korábbi kimutatásokban láthattuk a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatóit. Ennek oka, hogy a kar nemcsak gazdaságtudományi képzési területen bocsát ki hallgatókat. 29

Képzési terület 2. számú táblázat: A képzési terület és a munka viszonya Jelenleg (is) dolgozik Most nem dolgozik, de már volt munkahelye Sose dolgozott bölcsészettudományi 76,53% 13,15% 10,33% gazdaságtudományok 81,82% 11,36% 6,82% hitéleti 0,00% 100,00% 0,00% informatika 95,24% 2,38% 2,38% művészetközvetítő 63,33% 26,67% 10,00% pedagógusképzés 91,12% 8,28% 0,59% sporttudományi 83,33% 8,33% 8,33% társadalomtudományi 77,67% 17,48% 4,85% természettudományi 65,67% 17,91% 16,42% A 2010-ben mesterképzésben végzett hallgatók 91,3%-a jelenleg is dolgozik. Ennek oka, hogy ezen a képzési szinten elsősorban már praktizáló tanárok végeztek levelező tagozaton. Itt nagyon alacsony (0,6%) azoknak a száma, akik soha nem is dolgoztak. A hagyományos főiskolai (84,2%) és egyetemi képzésben (86,5%) végzettek jelenleg is dolgoznak. A BA/BSc végzőseinek csak 66,2%-a tudott elhelyezkedni és aktív résztvevője lenni a munkaerőpiacnak. A válaszadók 16,9%-a már dolgozott valaha, de jelenleg nincs munkahelye. A BA/BSc képzésből kikerültek 2010-ben fejezték be tanulmányaikat. Jelenlegi munkakör és munkahely 54% 34% 16% 14% 14% 18% 38% 12% 0-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap Több mint 2 éve 19. ábra A fenti ábra bemutatja, hogy a jelenlegi munkakört mióta töltik be (külső perec) és a jelenlegi munkahelyen mióta dolgoznak végzettjeink (belső perec). A 30

válaszadók 54%-a több mint 2 éve a jelenlegi munkakörében dolgozik. A munkahely azonban nem állandó, hiszen csak 34%-uknak ugyanaz a munkahelye 2 éve. A munkahelyek tekintetében a válaszadók 38%-a 1-2 éve dolgozik azonos helyen. A munkahely ágazataként a legtöbben az oktatást jelölték meg (266 fő). Ahogy azt a bevezetőben is bemutattuk, a tanárképzésnek komoly hagyományai vannak Egerben, ezért ez az eredmény részben várható is volt. A hagyományos főiskolai, egyetemi képzésben és a 2010-ben mestertanári képzésben végzettek itt jelennek meg hangsúlyosan. Közel azonos számban jelennek meg az információ, kommunikáció, pénzügy, szociális ellátás kereskedelem, közigazgatás és szolgáltatás ágazatai is. Munkahely ágazata Oktatás Információ, kommunikáció (pl. távközlés, Egyéb Pénzügyi, biztosítási tevékenység Humán-egészségügyi, szociális ellátás Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden Közigazgatás, védelem, kötelező Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, Adminisztratív és szolgáltatást támogató Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi Építőipar Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Háztartás munkaadói tevékenysége, termék 0 50 100 150 200 250 300 20. ábra 31

Az oktatási ágazatban dolgozók magas aránya visszaköszön a végzettek előző havi nettó keresetében is. Legtöbben 76 100 ezer, illetve 101 125 ezer forint közötti összeget keresnek. Ezt a keresetet 100 fő még mellékállásból származó jövedelemmel egészíti ki. Meglepően magas a 0 50 ezer forint között keresők száma, hiszen ez az öszszeg nem éri el a minimálbért sem. Ezt a kategóriát megjelölők főállású munkaviszonnyal rendelkeznek, és elsősorban adminisztratív munkakörben dolgoznak. 140 120 100 80 60 40 20 0 Előző hónap nettó keresete (ezer Ft) 0-50 ezer 51-75 76-100 101-125 126-150 151-175 176-200 200 felett 21. ábra Hat kérdéscsoportban kérdeztük meg, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükön a munka szakmai tartalmával, szakmai előmenetelükkel, szakmai presztízsükkel, jövedelmükkel, a munka személyi körülményeivel és a munka tárgyi körülményeivel. Volt hallgatóink elsősorban a munkahely szakmai tartalmával, személyi és tárgyi körülményeivel a legelégedettebbek. A szakmai előmenetel és szakmai presztízs tekintetében végzettjeink hasonlóan elégedettek/elégedetlenek. A jövedelmekkel és juttatásokkal a legkevésbé elégedettek. Ezt igazolja a korábban említett jövedelmi kérdés, hiszen mint láthattuk, végzettjeink többsége 100 ezer forint körüli összeget keres. 32

Munkahelyi elégedettség 1 - teljesen elégedetlen 2 - elégedetlen 3 - elégedett 4 - teljesen elégedett 150 80 88 207 204 38 183 142 134 279 60 22 munka szakmai tartalma 158 145 66 73 szakmai előmenetel szakmai preztizs 178 111 jövedelem, juttatások 256 226 87 110 26 37 munka személyi körülményei munka tárgyi körülményei 22. ábra Összességében elmondható, hogy a válaszadó hallgatóink több mint kétharmada jelenleg is dolgozik. A fenti kérdés tekintetében azonban a válaszadási hajlandóságból adódó torzítást is figyelembe kell venni, hiszen a sikeresebb hallgatók nagyobb válaszadási hajlandóságot mutatnak. Szintén kétharmaduk diplomás beosztásban dolgozik jelenlegi is. Elsősorban az oktatás területén helyezkednek el hallgatóink, tükrözve az intézmény fő profilját. 33

5. Intézményi kérdések A központi kérdőív mellett a főiskola összeállított egy intézményi kérdésblokkot. Az itt feltett kérdések elsősorban az intézményválasztás okára, a képzések tartalmával kapcsolatos véleményekre irányultak. A kérdőívet a Rektori Tanács is véleményezte. Az intézményválasztás elsődleges okaként a főiskola jó hírét említették hallgatóink. Ezt követi a város vonzereje. Eger diákvárosi mivolta nagyon sok hallgatót vonz ide. Mindemellett fontos szerepet játszik az is, - amit már több felmérés is igazolt - hogy elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Heves megyéből származnak hallgatóink. Ők jelölték a közelben lakom kategóriát. A főiskola szakkínálata is nagyon vonzó volt végzett hallgatóink körében, és a rokoni, baráti ajánlást is sokan jelölték. A munkahelyek csak nagyon alacsony számban ajánlották intézményünket. Megnyugtató azonban, hogy sokan térnek vissza hozzánk újabb diploma megszerzéséért. Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Munkahelyem javasolta Korábbi diplomámat itt szereztem meg A főiskola jó híre miatt Barátom/élettársam/házastársam is Rokoni/baráti/ismeretségi körben 20 56 129 149 153 355 Tetszik a város Ide vettek fel A közelben lakom 141 252 353 23. ábra 34

Arra a kérdésre, hogy ha újrakezdené tanulmányait, a végzettek jelentős százaléka (538 fő) azt válaszolta, hogy ugyanezt a szakot és ugyanezt a főiskolát/várost választaná. 152 fő válaszolta azt, hogy ugyanezt a főiskolát, de más szakot választana. A két válasz gyakorisága alapján elmondható, hogy hallgatóink jó döntésnek tartják, hogy intézményünket választották. Aggasztó viszont azok száma, akik más szakot választanának, hiszen azt sugallja, hogy a hallgatók igen jelentős része rosszul választott szakmát/pályát. 34-en azt nyilatkozták, hogy nem is tanulnának felsőoktatásban. Ebből 22 fő jelenleg is dolgozik, de az így nyilatkozók több mint 50%-a azt válaszolta, hogy nem vagy csak nagyon kis mértékben tudja hasznosítani a főiskolán szerzett ismereteket. Ha újrakezdené a tanulmányait: Ugyanezt a szakot(szakpárt), és 538 Ugyanezt a szakot(szakpárt), de 58 Ugyanezt a főiskolát/várost, de más 152 Nem tanulnék a felsőoktatásban 34 nem válaszolt 149 0 100 200 300 400 500 600 24. ábra A fenti eredményeket igazolja az is, hogy a megkérdezettek 61%-a elégedett vagy nagyon elégedett jelenlegi helyzetével. A csoporttársakhoz képest a válaszadók 69,1%-a jobbnak vagy lényegesen jobbnak ítéli meg helyzetét. Ez az eredmény szintén arra utal, hogy az elégedett hallgatók válaszadási hajlandósága lényegesen magasabb. Vizsgáltuk a képzés tartalmával való elégedettséget is. Leginkább az információk naprakészségével elégedettek hallgatóink. E tekintetben nincs eltérés a négy kar hallgatói között, a képzési szintek között tapasztalható némi eltérés. A mesterképzésben végzett hallgatóink sokkal naprakészebbnek ítélik meg az információkat, amit a főiskolán tanultak, mint a BA/BSc képzésben részt vettek. 35

Mennyire elégedett a képzés tartalmával? 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Naprakész információk at kaptam Gyakorlatori entált volt a képzés Elmélet orientált volt a képzés Gyakorlati helyek kínálata egyáltalán nem 13 71 3 161 kismértékben 50 148 33 153 közepesen 142 242 182 218 nagymértékben 342 183 348 127 teljes mértékben 188 91 172 73 25. ábra A fenti ábrából látható, hogy elsősorban elméletorientáltnak ítélik meg képzéseinket, mellyel nagymértékben elégedettek. Az elméletorientált képzéssel elsősorban a hagyományos főiskolai képzésben végzettek elégedettek (60,2%), és legkevésbé viszont a mesterképzésben diplomát szerzettek (47,7%). A Bölcsészettudományi Kar hallgatói 64,1%-ban elégedettek az elméletorientált képzéssel, míg a Természettudományi Kar hallgatói csak 47,7%-ban. A gyakorlati helyek kínálatával csak 27,3%-ban elégedettek volt hallgatóink. Legkevésbé a GTK hallgatói elégedettek vagy teljesen elégedettek (9,4%), míg a TTK-s hallgatók 25,1%-a elégedett. A képzési szintek szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mesterképzésben végzett hallgatók 35,1%-a teljesen vagy nagymértékben elégedett a gyakorlati helyek kínálatával, míg a BA/BSc-sek csak 7,3%-ban. 36

4. Összegzés A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóink 73%-át sikerült megkeresnünk kérdőívünkkel. A megkeresettek 37,6%-a pedig ki is töltötte kérdőívünket. A végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetéről elmondható, hogy több mint 80%- uk jelenleg is dolgozik. A mesterképzésben végzett hallgatók 91,3%-a, a főiskolai képzésben részt vettek 84,2%-a aktív szereplője a munkaerőpiacnak. A válaszadók 70%-a saját vagy kapcsolódó munkaterületen tudott viszonylag rövid időn belül (átlagosan fél éven belül) elhelyezkedni. Végzettjeink elsősorban az oktatás területén dolgoznak, de a kommunikációs, a pénzügyi, a szociális ellátási és a kereskedelmi szférában is sokan dolgoznak. A munkájuk szakmai tartalmával, személyi és tárgyi körülményeivel elégedettek, de a jövedelmek és juttatások tekintetében sokan elégedetlenek. Szakmai előmeneteli lehetőségeiket bizonytalannak ítélik meg. A végzettjeink iskolaválasztásánál a legnagyobb szerepet a főiskola jó híre játszotta, emellett hangsúlyos a város földrajzi helyzete és a vonzereje is. A szakkínálat is sok esetben meghatározó tényező volt. A válaszadók, ha újra választhatnának, 88,2%-uk ismételten az Eszterházy Károly Főiskolát választaná, amit sokan meg is tesznek. Továbbá szívesen jönnek vissza hozzánk újabb szakképzettségeket megszerezni. Képzéseink tartalmával elégedettek, de a gyakorlati helyek kínálatát fejlesztenünk kell. Összességében elmondható, hogy pozitív véleménnyel vannak a főiskoláról. Az Eszterházy Károly Főiskola fontos feladatának tartja azt, hogy diplomás pályakövetési rendszert működtessen, és a végzett hallgatói véleményét megtudja, pályájukat kövesse. Egy jól működő pályakövetési rendszer alapja az aktív kapcsolattartás a volt hallgatókkal, egy sikeres alumni rendszer, amelynek kiépítésén jelenleg is dolgozunk. Ha sikerül még hatékonyabbá tenni öregdiákmozgalmunkat, akkor még többen segítik majd munkánkat azzal, hogy kitöltik a diplomás pályakövetéssel kapcsolatos kérdőívünket. 37

5. Melléklet Központi kérdőív DPR intézményi postai kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2011 Kedves egykori hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra! Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által [2008-ban/2010-ben] az Eszterházy Károly Főiskolán megszerzett abszolutóriumra vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg [2008-ban/2010-ben] több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg. A válaszadás egyszerű: a megfelelő szám bekarikázásával, válasz megjelölésével, vagy szöveg beírásával adhatja meg válaszait. Ahol ettől eltérünk, külön jelezzük! A kérdőív névtelen, a válaszadás önkéntes. 38

A sárgával jelölt mezőt a felsőoktatási intézmény a kiküldés előtti tölti ki! 1.2.1. Képzési terület: [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi és igazgatási [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Nemzetvédelmi és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány 1.2.2. Képzési forma: [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés 39

[9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 1.2.3. A végzés (abszolutórium) éve: [1 -] 2008 [2 -] 2010 1.1. Az intézmény melyik karán végzett?. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon! Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Ha az adott évben szakpáron, vagy több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart! 1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás 40

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses [3 -] Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Kérjük, jelölje X-szel válaszát! Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles, kiváló (5) 1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy roszszabb volt? [1 -] Sokkal rosszabb volt, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb volt, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké [4 -] Valamivel jobb volt, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb volt, mint a többieké 1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel!.. félév 41

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? [1 -] Igen KÉRJÜK, UGORJON AZ 1.9. KÉRDÉSRE! [2 -] Nem 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? [1 -] 1-3 [2 -] 4-6 [3 -] 7-12 [4 -] 13-24 [5 -] 2 évnél több idő alatt [6 -] Még nem szereztem meg 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? [1 -] Nyelvvizsga hiánya [2 -] Adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással [3 -] Egyéb ok:.. 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? [1 -] Igen [2 -] Nem [3 -] Már akkor is dolgoztam 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? [1 -] Egyáltalán nem okozott problémát [2 -] Kismértékben problémának éreztem [3 -] Nagy problémát jelentett 42

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.1. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? [1 -] Igen [2 -] Nem 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.2. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Ha több végzettsége is volt, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!..... 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés 43

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.3. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!). 2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 44

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.4. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) [4 -] Egyetemi hagyományos képzés [5 -] Főiskolai hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 2.4. Tervez-e (további) részvételt MA/MSc képzésben? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri, 0=anyanyelve) 45

nem ismeri nagyon jól ismeri anyanyelve 2.5.1. angol 1 2 3 4 5 0 2.5.2. német 1 2 3 4 5 0 2.5.3. francia 1 2 3 4 5 0 2.5.4. olasz 1 2 3 4 5 0 2.5.5. spanyol 1 2 3 4 5 0 2.5.6. orosz 1 2 3 4 5 0 2.6.A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.7. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, jelölje X-vel válaszát! Nem tanultam 1 alkalommal 2 alkalommal 3 alkalommal 4 alkalommal 5 alkalommal 6 alkalommal 7 alkalommal 8 alkalommal 9, vagy több alkalommal 46

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, jelölje X-vel válaszát! Nem tanultam 1 alkalommal 2 alkalommal 3 alkalommal 4 alkalommal 5 alkalommal 6 alkalommal 7 alkalommal 8 alkalommal 9, vagy több alkalommal 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!) Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Egyéb forrásból 2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel!. 47

2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 2.8. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) 2.8.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.8.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) 2.9.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.9.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem 2.10. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? 2.10.1. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? 48

[1 -] Igen [2 -] Nem 2.10.2. a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak, vagy [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? [2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 3.3. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén 49

[8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:....... 3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) volt 3.2.4. Ön ekkor (az abszolutórium megszerzésekor) jellemzően minek tekintette magát? [1 -] Főfoglalkozású diáknak, vagy [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? [2 -] Nem, mert már akkor is dolgoztam KÉRJÜK, UGORJON A 4.1. KÉRDÉSRE! 50

[3 -] Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem KÉRJÜK, UGORJON A 4.1. KÉRDÉSRE! [4 -] Nem, egyéb okból: [1 -] Igen 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre ) Kérjük, számmal adja meg!. 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérjük, számmal adja meg! 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Kérjük, jelölje X-vel válaszát! Még nem találtam KÉRJÜK, UGORJON A 4.1. KÉRDÉSRE! Azonnal, egy hónapon belül találtam 51

KÉRJÜK, UGORJON A 3.3.4. KÉRDÉSRE! Keresés után találtam 3.3.3.1. Abszolutórium után összes ját? hónap 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! [1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:... 3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt 52

[2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük azt is számítsa bele! Kérjük, jelölje X-vel válaszát! Még sosem dolgoztam 1 2 3 4 5 6 7 8 9, vagy több alkalommal 4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! 53

[2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON A 4.3. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Kérjük, számmal adja meg!.. 4.2.2. Összeadva ezek az munkanélküliként töltött - időszakok hány hónapig tartottak? Kérjük, számmal adja meg! hónap 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? [1 -] Igen [2 -] Nem 4.3.A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? 54

[2 -] Nem KÉRJÜK, UGORJON AZ 5.1. KÉRDÉSRE! [1 -] Igen 4.4.1. Összesen hány alkalommal? Kérjük, számmal adja meg! 4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően?. hónap 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel!. 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? [1 -] Igen, teljes mértékben [2 -] Részben [3 -] Nem 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! Kérjük, a kitöltéskor a bal oldalon szereplő válasz megjelölése után a jobb oldali alkérdést is válaszolja meg! 55

[1 -] Alkalmazott 5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? [1 -] Felső vezető [2 -] Középvezető [3 -] Alsó vezető [4 -] Beosztott diplomás [5 -] Beosztott, nem diplomás foglalkozás [2 -]Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) KÉRJÜK, UGORJON AZ 5.2. KÉRDÉSRE! [3 -] Vállalkozó KÉRJÜK, UGORJON AZ 5.2. KÉRDÉSRE! 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli?. [4 -] Munkanélküli 5.1.4.2. Keres-e munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem [5 -] Nappali tagozaton tanuló diák KÉRJÜK, UGORJON AZ 5.2. KÉRDÉSRE! 56

[6 -] GYES-en, GYED-en (GYET-en) van 5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? [1 -] Igen [2 -] Nem [7 -] Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) KÉRJÜK, UGORJON AZ 5.2. KÉRDÉSRE! 5.2. Jelenleg dolgozik Ön? [1 -] Jelenleg (is) dolgozik [2 -] Sose dolgozott KÉRJÜK, UGORJON A 7.1. KÉRDÉSRE! [3 -] Most nem dolgozik, de már volt munkahelye KÉRJÜK, UGORJON A 7.1. KÉRDÉSRE! Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 5.3. Az Ön fő munkaviszonya: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű [2 -] Határozott idejű [3 -] Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 57

5.4. Ön.. [1 -] Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) [2 -] Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy [3 -] Más helyen dolgozik 5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérem, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön! Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik! Például: számviteli tanácsadó; számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző; marketing asszisztens; igazgatási osztály jogi előadója; polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb................ 5.6. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén?... 5.7. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)?... 58

5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? [1 -] Nincs alkalmazottja/beosztottja [2 -] 1-9 alkalmazott/beosztott [3 -] 10 vagy több alkalmazott/beosztott 5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? [1 -] Egyáltalán nem [2 -] Kevéssé [3 -] Közepes mértékben [4 -] Nagymértékben [5 -] Teljes mértékben 5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/ma/msc végzettség [4 -] Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 59

5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság, stb.... 5.13. Az Ön munkahelye : [1 -] Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú [2 -] Részben állami, részben magántulajdonú, vagy [3 -] Teljes mértékben magántulajdonú 5.14. Az Ön munkahelye : [1 -] Teljes mértékben magyar tulajdonú [2 -] Részben magyar tulajdonú [3 -] Teljes mértékben külföldi tulajdonú 5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! [1 -] Önfoglalkoztató vagyok [2 -] 2-9 fő [3 -] 10-49 fő [4 -] 50-249 fő [5 -] 250-999 fő [6 -] 1000 fő vagy afölött 60

5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! [1 -] Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [2 -] Bányászat, kőfejtés [3 -] Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, gyógyszergyártás, elektronikai eszközök, járművek gyártása, fafeldolgozás) [4 -] Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) [5 -] Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szenynyeződésmentesítés [6 -] Építőipar [7 -] Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) [8 -] Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) [9 -] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás [10 -] Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) [11 -] Pénzügyi, biztosítási tevékenység [12 -] Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) [13 -] Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) [14 -] Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz-, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) [15 -] Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás [16 -] Oktatás [17 -] Humán-egészségügyi, szociális ellátás 61

[18 -] Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) [19 -] Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartási cikk javítás, tisztítás, fodrászat) [20 -] Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra [21 -] Egyéb: 5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 5.17.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát:.. 5.17.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 62

5.18. A főállású munkaidő, illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, normál hónap volt? [1 -] Igen [2 -] Nem 5.18.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)... nettó, ezer Ft/hónap 999 ezer Ft, vagy annál magasabb /hónap 5.18.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a szokásos hónap volt, akkor utolsó szokásos hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén?... havi munkaóra 5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? [1 -] Igen KÉRJÜK, UGORJON A 6.1. KÉRDÉSRE! [2 -] Nem 5.19.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület 63

5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/ma/msc végzettség [4 -] Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető normál keresetű hónapnak, kérjük, a legutóbbi normál keresetű hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!)... nettó, ezer Ft/hónap 5.19.4. Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető szokásos hónapnak, kérjük, a legutóbbi szokásos hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!)... havi munkaóra 6. Elégedettség 6.1.Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? 6.1.1. a munka szakmai, tartalmi része 6.1.2. szakmai előmenetel, karrierépítés teljesen elégedetlen elégedetlen elégedett teljesen elégedett 1 2 3 4 1 2 3 4 64

6.1.3. szakmai presztízs 1 2 3 4 6.1.4. jövedelem, juttatások 6.1.5. a munka személyi körülményei 6.1.6. a munka tárgyi körülményei 6.1.7. a munka összességét tekintve 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő 7.2. Melyik évben született Ön?... 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? [1 -] Egyedülálló [2 -] Házas [3 -] Elvált [4 -] Özvegy 65

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? [2 -] Nincs KÉRJÜK, UGORJON A 7.5. KÉRDÉSRE! [1 -] Van 7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van?. 7.5.Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 7.5.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 7.5.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát:.. 7.5.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 66

7.6.Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem 7.6.1. Kérjük, adja meg az ország nevét:. 7.6.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát:.. 7.6.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét:.. 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános 67

[2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem, tudományos fokozat [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem, tudományos fokozat [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt 7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb 68

7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon! [1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat! 69

Intézményi kérdőív Kiegészítő kérdések EKF IV.1. Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? (Több indok is jelölhető.) [1. ] A közelben lakom [2. ] Ide vettek fel [3. ] Tetszik a város [4. ] Csak itt hirdették meg az általam megpályázni szándékolt szakot/szakpárt [5. ] Rokoni/baráti/ismeretségi körben ajánlották ezt a főiskolát [6. ] Barátom/élettársam/házastársam is itt tanult [7. ] A főiskola jó híre miatt [8. ] Korábbi diplomámat itt szereztem meg [9. ] Munkahelyem javasolta. [10. ] Egyéb:.. IV.2. Ha újrakezdhetné tanulmányait: [1. ] Ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választanám. [2. ] Ugyanezt a főiskolát/várost, de más szakot(szakpárt) [3. ] Ugyanezt a szakot(szakpárt), de más várost választanám. [4. ] Nem tanulnék a felsőoktatásban [5. ] Egyéb, éspedig:. IV.3. Jelenlegi élet és munka körülményéhez mérten mennyire tartotta jó döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? (1 5-ig értékeljen; 1=nagyon rossz döntés volt, 5=a legjobb döntés) 1 2 3 4 5 IV.4. Hogyan ítéli meg jelenlegi helyzetét az évfolyamtársaihoz képest (1 5-ig értékeljen; 1=sokkal rosszabb, 5=sokkal jobb) 1 2 3 4 5 IV.5. Mennyire elégedett a jelenlegi helyzetével? (1 5-ig értékeljen; 1=nagyon csalódott vagyok, 5= nagyon elégedett vagyok ) 1 2 3 4 5 70

IV.6. Milyen minősítésű a diplomája? 2 3 4 5 IV.7. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? IV.8. Értékelje 1-től 5-ig, ahol az 1-es jelentése: egyáltalán nem ért egyet, az 5-ös jelentése: teljesen egyetért. IV.9. A munkahelyi szabályok csak nehezítik a munkámat. A munkahelyi szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. A munkahelyemen a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 A jó irányba mennek a dolgok a munkahelyemen 1 2 3 4 5 Ha még többet tanulok, sikeresebb leszek az életben. A jövőt nem látjuk előre, ezért a ma problémáit kell megoldanunk. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 A bajban csak magamra számíthatok. 1 2 3 4 5 A vezetőim többségét tisztelem 1 2 3 4 5 A diploma a fontos, nem a tudás 1 2 3 4 5 Az érvényesüléshez nagyon fontos a jó fellépés 1 2 3 4 5 Határozottabb cél nélkül az ember folyamatosan fejlessze önmagát Az ember baráti-rokon-családi környezete általában elvárja, hogy az ember diplomás legyen. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 71

IV.10. Mi az Ön édesapjának/nevelőapjának és édesanyjának/nevelőanyjának a legmagasabb iskolai végzettsége? Mindkettőjükre vonatkozóan karikázza be az X-et a megfelelő helyen! Legmagasabb végzettség Édesapjának/ Nevelőapjának Édesanyjának/ Nevelőanyjának Általános iskola, vagy alacsonyabb X X Szakmunkás bizonyítvány X X Érettségi X X Főiskolai végzettség X X Egyetemi végzettség X X IV.11. Mi az Ön édesapjának/nevelőapjának és édesanyjának/nevelőanyjának jelenlegi (ill. legutolsó) foglalkozása? Mindkettőjükre vonatkozóan karikázza be az X-et a megfelelő helyen, illetve írja be a megfelelő választ! Édesapja/ Nevelőapja Édesanyja/ Nevelőanyja Segítő családtag, háztartásbeli X X Önálló vállalkozó, nincs alkalmazottja X X Önálló vállalkozó, van alkalmazottja X X Alkalmazott, fizikai munkakörben X X Alkalmazott szellemi munkakörben X X Vezető X X Nyugdíjas X X Munkanélküli X X Egyéb, éspedig:...... IV.12. 72

IV.13. Diplomája megszerzését követően változott-e a jövedelme, ha igen: (1 5-ig értékeljen; 1= sokat csökkent, 5=jelentősen megemelkedett) 1 2 3 4 5 IV.14. Jelenlegi munkahelyét milyen információk alapján találta? [1. ] rokoni, baráti körből kapott tanácsok alapján magam kerestem [2. ] Ismerősök, barátok kerestek nekem munkát. [3. ] a főiskolán kapott információk alapján [4. ] a nyomtatott sajtóban megjelent álláshirdetés útján [5. ] elektronikus információs hálózatok (internet) figyelése alapján [6. ] a szakmai gyakorlat végzésének helyszínén érdeklődtem [7. ] állásbörzén kapott információk segítségével [8. ] állásközvetítő irodák/cégek segítségével [9. ] állás ajánlatot kaptam. egyéb éspedig: Kérdések nem nappali tagozatos hallgatók részére IV.15. Diplomája megszerzéséhez mit szóltak a munkahelyén (Többet is megjelölhet) 1. Meg voltak lepődve 2. Jutalmat kapott 3. Előléptették 4. Fizetésemelést adtak 5. Megerősítették a beosztásában 73

II. Motivációs felmérés 2011. A kérdőívet kitöltő hallgatók megoszlása karonként a következőképpen alakul. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 429 fő, Természettudományi Kar 477 fő, Tanárképzési és tudástechnológiai Kar 661 fő, Bölcsészettudományi kar 410 fő. Ez összesen 1977 főt jelent. 1. számú diagram Karok megoszlása 700 Tanárképzési és Tudástechnológiai 600 500 400 Gazdaság- és Társadalomtudományi Természettudományi Bölcsészettudományi 300 200 100 0 A képzési formáról elmondható, hogy az akkreditáltatási és szakindítási kérelmek jelenlegi állapotának megfelelően a Ba/BSc fok van túlsúlyban. Az intézmény törekvéseinek megfelelően ezek az arányok a jövőben az MA/MSc irányba tolódnak el. 1. számú táblázat. A képzési forma megoszlása BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Egyetemi-hagyományos Főiskolai-hagyományos összesen 1386 fő 387 fő 10 fő 19 fő 175 fő 1977 fő 74

2. számú diagram Képzési forma BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Egyetemi-hagyományos Főiskolai-hagyományos Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? A nappali és a levelező tagozatos hallgatók szinte azonos arányban vettek részt a válaszadásban, 10%-nyi az eltérés. 1006 fő nappali, 901 fő levelező tagozaton tanul. Távoktatásban 20 fő, esti tagozaton pedig 4 fő. 3. számú diagram Tagozat 20 901 1006 Nappali Esti Levelező Távoktatás 4 4. számú diagram. 75

Finanszírozási forma 1400 1200 1206 1000 800 600 725 Államilag támogatott Költségtérítéses 400 200 0 Az intézmény hallgatóinak nagyobb része államilag támogatott képzésben vesz részt. Költségtérítést 725 hallgató fizet, állami támogatásban 1206-an tanulnak. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? A hallgatók nagy része (924 fő) 2010-ben kezdte tanulmányait, 447-en 2009- ben, 305-en pedig 2008-ban. A többség 2008 és 2010 között iratkozott be az intézménybe. 5. számú diagram Tanulmányok kezdete 1000 900 924 800 700 600 500 447 400 300 200 100 0 305 86 44 51 12 6 13 17 26 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 76

Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? A tanulmányi eredményt illetően biztató a kép. A hallgatók 60%-a jó vagy attól jobb eredménnyel végzi tanulmányait. Mindössze 4%, 75 fő az elégséges eredményt elérők aránya. 2. számú táblázat. A tanulmányi eredmények Elégséges 75 Közepes 667 Jó 829 Jeles, kíváló 270 Összesen 1841 6. számú diagram Tanulmányi eredmény 15% 4% 36% Elégséges Közepes Jó Jeles, kíváló 45% Így nem meglepő, hogy a hallgatók másokhoz képest hasonló eredményt érnek el (normálisnak tekinthető a válaszok megoszlása). Csak 13 hallgató gondolja úgy, hogy sokkal rosszabb eredményeket ér el, mint társai. Valamivel roszszabb 149 fő, ugyanolyan 1045, valamivel jobb 559, sokkal jobb 108 fő. 77

7. számú diagram Tanulmányi eredmény másokhoz képest 1200 1000 800 600 400 200 0 sokkal rosszabb valamivel rosszabb ugyanolyan valamivel jobb sokkal jobb A Természettudományi Kar hallgatói ítélik meg teljesítményüket a legnegatívabban, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar hallgatói pedig a legeredményesebbek társaikhoz viszonyítva. 8. számú diagram Tervek MSc-re vonatkozóan 7% 38% 48% igen, ehhez a szakhoz igen, másik szakjához nem most is részt vesz 7% A megalapozott szakválasztást bizonyítja, hogy a hallgatók 48%-a (896 fő) mostani szakjához kapcsolódó mesterképzést tervez. 136-an (ez csupán 7%) második szakjukhoz kapcsolódót. 714-en (38%) nem terveznek részt venni mes- 78

terképzésben. 127-en pedig (szintén 7%) már tanulnak valamilyen mester szakon. Karokra lebontva általában a hallgatók fele tervezi az MA/Msc képzésben való részvételt, ettől a TKTK hallgatói maradnak el 40%-os arányukkal. Levelezősöknél szintén elmarad az arány (harmaduk), a nappalin megfigyelhető 50%- os részvételi szándéktól. Egyéb felsőfokú tanulmányok Egyéb szakokra vonatkozó kérdés A válaszok meglehetősen szórnak ebben a kérdésben, a széles szakkínáltnak megfelelően nagyon változatosak a válaszok. Igyekszünk a leggyakoribbakat kiemelni. A válaszadók második szakként leggyakrabban (14 fő) a történelem szakot jelölték meg, 8 fő idegenforgalmi szakmenedzser, kommunikáció és magyar szakon 6-6 fő, intézményi kommunikátor pedig 4 fő. A többi szak 3, vagy kevesebb említést kapott. A leggyakoribb képzési forma második szakon MA/Msc (62 fő), majd a Ba/Bsc (54fő) a 190-főből. Felsőfokú szakképzésben 33 fő, kiegészítő képzésben 18 fő vesz részt, hagyományos főiskolai képzésben 14 fő. 9. számú diagram Képzési forma 70 60 50 40 30 20 10 0 BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan Egyetemi-hagyományos Főiskolai-hagyományos Doktori Szakirányú továbbképz. Diplomás Kiegészítő Felsőfokú szakképzés 79

10. számú diagram Felsőfokú végzettség 34% igen nem 66% A hallgatók 34%-ának (638 fő) már van felsőfokú végzettsége, ez természetesen a levelező tagozaton jellemző (a levelezősök körülbelül fele arányban rendelkeznek diplomával, nappalin ez hatodukra jellemző), 1223 hallgató az első diplomáját készül megszerezni. 11. számú diagram Képzési forma (meglévő felsőfokú végzettség) 350 300 250 200 150 100 50 0 BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan Egyetemi-hagyományos Főiskolai-hagyományos Doktori Felsőfokú szakképzés 80

3. számú táblázat. Korábban megszerzett diploma típusa BA/BSc 74 MA/MSc 21 Egységes, osztatlan 0 Egyetemi-hagyományos 74 Főiskolai-hagyományos 299 Doktori 2 Felsőfokú szakképzés 125 összesen 595 A legjellemzőbb a hagyományos főiskolai végzettség (299 fő az 595-ből), és a felsőfokú szakképzés (125 fő), majd a hagyományos egyetemi és a Ba/Bsc (74-74 fő). Úgy tűnik, hogy a felsőfokú szakképzés sikeres előszobának bizonyul a Ba/Bsc tanulmányok előtt. Nemzetközi tapasztalatok 12. számú diagram Angol nyelvtudás 5 18% 1 8% 2 16% 4 27% 3 31% 81

A angol nyelvismeretet illetően egy ötfokú skálán a közepes szintet hozzák a hallgatók (igaz saját megítélésük szerint). 74%-uk közepes vagy attól jobb szintet jelölt meg. A nappali tagozatos hallgatók jobb eredményeinek köszönhetően az angol nyelv ismerete és a tanulmányok tagozata (nappali/levelező) szignifikáns összefüggést mutat. Szintén szignifikáns az összefüggés, ha karokra nézzük meg az eredményeket. Első helyen a BTK és a GTK áll, majd a TTK és utolsó helyen (2,6-es átlaggal) a TKTK. (Erre a kérdésre 249-en nem válaszoltak.) 13. számú diagram Német nyelvtudás 3 18% 4 14% 5 7% 1 31% 1 2 3 4 5 2 30% A német nyelv ismerete a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon a legerősebb (2,6-os átlag), aztán a Bölcsészettudományi Kar következik, (1,9-es átlag), majd a TKTK és a TTK (A Természettudományi Karon 1,3-es az átlag, legtöbben az 1-es kategóriát jelölték.) Itt is érvényesül az a megfigyelés, hogy a karra vonatkozóan szignifikáns az eredmény. 82

14. számú diagram Francia nyelvtudás 2 11% 3 4% 1 82% A francia nyelv harmadik a népszerűségi listán. Átlaga 0,9. A Bölcsészettudományi kar hallgató ismerik leginkább ezt a nyelvet, legkevésbé a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar hallgatói. 15. számú diagram Olasz nyelvtudás 1% 8% 2% 0% 1 2 3 4 5 89% 83

Az olasz és a spanyol nyelv ismerete nem kifejezetten jellemző az intézményben a hallgatók nagyobb része nem ismeri, átlaga mindkét nyelv esetén 0,7. 16. számú diagram Spanyol nyelvtudás 7% 1% 1 2 3 4 5 92% 17. számú diagram Orosz nyelvtudás 1% 1% 4% 16% 1 2 3 4 5 78% Az orosz nyelv ismerete valamivel jobb helyzetben van, mint az olasz és spanyol nyelv, egy tizeddel jobb eredményt ért el. Ha sorrendet szeretnénk felállítani az angol, majd a német aztán a francia, az orosz a sor végén pedig a spanyol 84

és az olasz. Nyelvismeret szempontjából a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói vannak a legkedvezőbb helyzetben, a leghátrányosabb pozíció nyelvtől függően a Természettudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar között oszlik meg. Az egyéb kategóriák között a lovári, magyar jelnyelv, román szerepelt. (Néhány hallgató figyelmetlenségből az egyéb kategóriához írta a magyar nyelv ismeretét, az angolt, néhány esetben a franciát is. A hallgatók 5%-a (89 fő) vett részt külföldi tanulmányokban. Átlagosan 6,7 hónapot töltöttek más országban. A válaszok 1 hónap és 36 hónap között oszlanak meg. A leggyakoribb, hogy egy hallgató 5 hónapot tölt külföldi tanulmányokkal, majd a 4 és 3 hónapos ciklusok gyakorisága követi. 18. számú diagram Tanult-e külföldön? 5% igen nem 95% Finanszírozási formát illetően a Tempus/Erasmus ösztöndíjak vezetnek (23 fő), második helyen (14 fő) a családi finanszírozás és a külföldi pályázat áll. Sajnos a hazai ösztöndíjak nem jellemzőek, 7 fő vett ilyen úton külföldi tanulmányokban részt. 85

19. számú diagram Külföldi tanulmányok finanszírozása 14% 18% 18% 9% 31% 10% Tempus/Erasmus Fogadó intézmény ösztöndíja Hazai ösztöndíj Külföldi pályázat Saját/családi finanszírozás Egyéb Külföldi munkavállalással kapcsolatos tapasztalata 164 hallgatónak van, 1531 fő nem találkozott ilyennel. A külföldi munkavállalásban leginkább a GTK és BTK hallgatói érintettek, és a levelező tagozaton jellemzőbb az ilyen jellegű tapasztalat (az összefüggés szignifikáns). 20. számú diagram Dolgozott-e külföldön? 10% igen nem 90% 86

Kapcsolódás a munka világához A megkérdezett hallgatók 53%-a (871 fő) nem dolgozik, ez természetesen a nappali tagozatos hallgatók arányából következik. Nagyobb részük (541 fő) állandó, határozatlan idejű szerződéssel rendelkezik. Határozott idejű munkaviszonya 86 főnek van. Alkalmi munkából 44-en, megbízással 36-an jutnak jövedelemhez. Érdemes kiemelni, hogy diákmunkával 47-en keresnek pénzt. 21. számú diagram Dolgozók aránya 53% 47% igen nem 22. számú diagram Munkaviszony jellege 6% 6% 5% 11% állandó, határozatlan határozott idejű megbízás alkalmi diákmunka 72% 87

A dolgozó hallgatók 15%-a tekinti magát inkább diáknak, ők természetesen az alkalmi és a diákmunkát végzők közül kerülnek ki. 85%-uk, (646 fő) dolgozónak tekinti magát. 23. számú diagram Munkának megfelelő szakterület 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 csak a saját saját és kapcsolódó más bármely Úgy tűnik a hallgatók végzett tanulmányaiknak megfelelő munkát végeznek. 570-en nyilatkoztak úgy, hogy csak saját vagy kapcsolódó szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg jelenlegi munkájuknak. 182-en ítélték meg úgy, hogy bármely, vagy más tanulmány szükséges a végzett munkájukhoz. Személyes adatok A kérdőívet kitöltők többségének ( 66%) életkora 20 29 év között van, 30% akik a 30 59 évesek közé tartoznak. Ez a szám jelzi, hogy a főiskolán jelentős számban tanulnak a megszokott korosztálynál idősebb hallgatók is. Legtöbbjük levelező tagozaton. A legidősebb hallgató 1942-ben született a legfiatalabb 1992-ben. A legtöbben 1990-ben. 88

Percent 24. számú diagram Melyik évben született Ön? 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 0,0 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 42 47 52 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 Melyik évben született Ön? 25. számú diagram Nemek megoszlása 29% férfi nő 71% A válaszadók 29%-a (474 fő) férfi, 71%-a (1154 fő) nő. A levelező tagozaton jobban érvényesül a nők fölénye. 89

Milyen településen lakott? Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatban részt vevők több mint fele az általános iskolai tanulmányai befejezésekor városban élt vagy legalábbis a családjuk állandó lakhelye főváros, vagy kisebb nagyobb város volt. Problémás kérdés, mert sokan itt a település nevét adták meg. Néhányan a település típusára válaszoltak, pl. város, község. Így a településeket át kellett több esetben kódolnunk. 29 fő élt 14 éves korában külföldön. 11 fő Romániában és 10 fő Szlovákiában, 3 fő Németországban, a többiek Ukrajnában, Szerbiában. 26. számú diagram A 14 éves korukban külföldön élők aránya 2% Igen Nem 98% 27. számú diagram 14 éves kori lakóhelyek országok szerint 11% 4% 7% 41% Románia Szlovákia Szerbia Németország Ukrajna 37% 90

4. számú táblázat. A középiskola típusa Hagyományos gimnázium 826 Szerkezetváltó/kéttannyelvű 117 Szakközépiskola 561 Egyéb 84 összesen 1588 28. számú diagram Középiskola típusa 5% 35% 53% Hagyományos gimnázium Szerkezetváltó/kéttannyelvű Szakközépiskola Egyéb 7% A középiskolai tanulmányok terén sem találkozunk meglepő eredményekkel. A vizsgálati személyek 53%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban szerzett érettségit (826 fő). 35%-uk szakközépiskolában (561 fő). Csak 7%-uk tanult 6 osztályos, vagy 8 osztályos gimnáziumban, esetleg kéttannyelvű középiskolában. A fenti adatok szerint az egri főiskolát leginkább a városi, hagyományos 4 osztályos gimnáziumok, szakközépiskolák tanulói választják. Az egyéb kategóriát sokan azok jelölték be, akik 6 osztályos gimnáziumba, illetve kéttannyelvűbe jártak. A ténylegesen egyéb kategóriába tartozók nagyobb része 5 osztályos gimnáziumban érettségizett (nyelvi előkészítős osztályba járt). 91

Édesapa legmagasabb végzettsége a hallgató 14 éves korában 5. számú táblázat. Apa iskolai végzettsége 8 általános 104 Szakmunkásképző, szakiskola 535 Szakközépiskola, technikum 465 Gimnázium 99 Főiskola 174 Egyetem 143 Nem tudja, nem ismerte, nem élt 64 összesen 1584 29. számú diagram Apa végzettsége a hallgató 14 éves korában 11% 6% 9% 4% 7% 34% 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 29% A felsőfokú intézmények választásában szerepet játszanak a hallgató családi jellemzői is. Milyen társadalmi státusszal, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek a hallgatók szülei? 92

A válaszadók többségének édesapja középfokú végzettséggel rendelkezik (69%), a minta ötödénél figyelhetünk meg felsőfokú végzettséget. Az anyák iskolai végzettsége a gimnázium felé tolódik el, háromszorosa az apák arányának. Az anyák negyedénél figyelhető meg felsőfokú végzettség, viszont itt több a 8 osztállyal rendelkezők aránya is (5%-al). A levelezősök és nappalisok között itt nem tapasztalhatunk nagy eltéréseket. Édesanya végzettsége a hallgató 14 éves korában 6. számú táblázat. Anya iskolai végzettsége. 8 általános 183 Szakmunkásképző, szakiskola 296 Szakközépiskola, technikum 416 Gimnázium 305 Főiskola 296 Egyetem 81 Nem tudja, nem ismerte, nem élt 12 összesen 1589 30. számú diagram Anya végzettsége a hallgató 14 éves korában 5%1% 12% 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola 19% 19% Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola 19% 25% Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 93

Család anyagi helyzete a hallgató 14 éves korában A hallgatók anyagi helyzete saját megítélésük szerint az átlagosnak felel meg. Nem meglepő ez, hiszen a középosztály, alsó-középosztály az a legnagyobb társadalmi csoport melynek lehetősége nyílik arra, hogy befektessen a felsőoktatásba. A levelező és nappali tagozatos hallgatók között ebben a kérdésben sincs nagy különbség. A karok tekintetében a Természettudományi és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar hallgatói picit pesszimistábban ítélik meg helyzetüket, itt gyakoribb az átlagosnál rosszabb válasz, viszont szignifikáns összefüggést nem találtunk. 7. számú táblázat. Anyagi helyzet megítélése Átlagosnál sokkal jobb 31 Átlagosnál valamivel jobb 300 Átlagos 858 Átlagosnál valamivel rosszabb 301 Átlagosnál sokkal rosszabb 85 31. számú diagram Család anyagi helyzete a hallgató 14 éves korában 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Átlagosnál sokkal jobb Átlagosnál valamivel jobb Átlagos Átlagosnál valamivel rosszabb Átlagosnál sokkal rosszabb 94

Hasonló szakterületen végzett/dolgozó családtag 32. számú diagram Hasonló szakterületen végzett családtagok 3% 7% 2% Szülők és nagyszülők közt is Csak a szülők közt Csak a nagyszülők közt Nincsen 88% Úgy tűnik, hogy csak kis mértékben jellemző a családon belül öröklődő pályaválasztás. A hallgatók 88%-ánál (1383 fő) nem figyelhetünk meg a felmenők között hasonló pályán dolgozókat. 3% a generációkon átívelő szakmai elkötelezettség, 7%-nál (118 fő) pedig csak a szülőknél figyelhető meg hasonló foglalkozás. Motivációs kérdésekre adott válaszok értékelése Az Eszterházy Károly Főiskola törekvéseinek megfelelően a hallgatók többsége az iskola jó híre miatt választja intézményünket, 765 válaszadó jelölte meg ezt a lehetőséget. Hasonlóan az elmúlt évi lekérdezéshez ez jelenti a legtöbb említést. Szintén vonzó tényező az intézménynek helyet adó város, és a közeli lakóhely. Itt is hasonló a sorrend a 2010-es lekérdezés eredményeiben. Úgy tűnik, hogy az intézmény regionális jelentősége nem változott. A merítési kör némi változására hívja fel a figyelmet, hogy 2010-ben legkevésbé a korábbi diploma és a munkahely javaslata számított, 2011-ben már több említést kapott a korábban EKF-en végzett tanulmány. Az egyéb kategóriában főleg a költségtérítés, a közlekedés és a választható szakirány szerepelt. 95

33. számú diagram Iskolaválasztás oka Munkahelye javasolta Korábbi diplomát is itt szerzett Főiskola jó híre Rokon/barát itt tanult Ajánlották Itt hirdették meg a választott szakot A város miatt Ide vették fel Közelben lakik 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 8. számú táblázat. IV.1 Iskolaválasztás oka Említések száma Közelben lakik 622 Ide vették fel 302 A város miatt 666 Itt hirdették meg a választott szakot 293 Ajánlották 451 Rokon/barát itt tanult 149 Főiskola jó híre 765 Korábbi diplomát is itt szerzett 179 Munkahelye javasolta 36 Megalapozott döntéseket figyelhetünk meg az intézmény és szak választása esetén. A hallgatók jelentős része, 68%, azaz 1154-en ugyanezt a szakot és intézményt választanák, ha újrakezdenék tanulmányaikat. A szakon csak 222-en változtatnának (a múlt évben 223 fő választotta ezt a lehetőséget). Intézményt viszont 187-en (11%) változtatnának azonos szak mellett. 62-en pedig nem is folytatnának felsőfokú tanulmányokat ez 12 fővel több a múlt évi eredményekhez képest. Az egyéb kategóriában általában más szak és más város a jellemző válasz, ez 4%-ot tesz ki. 96

34. számú diagram Újrakezdés esetén... 4% 4% Ugyanezt a szakot és főiskolát 13% 11% Ugyanezt a főiskolát, más szakot Ugyanezt a szakot, más várost 68% Nem tanulna Egyéb 9. számú táblázat. IV.2 Ha újrakezdhetné Fő Ugyanezt a szakot és főiskolát 1154 Ugyanezt a főiskolát, más szakot 222 Ugyanezt a szakot, más várost 187 Nem tanulna 62 Egyéb 75 A hallgatók és szüleik, rokonaik jó döntésnek tartják (a hallgatók esetében 4,1- es átlag, 5-ös módusz), hogy az EKF-et választották tanulmányaik színhelyéül. A kérdésekre adott válaszok átlagának sorrendje megegyezik a múlt évi eredményekkel, és más középértékekben sem tapasztalhatunk jelentős eltéréseket. 10. számú táblázat. Kérdés átlag szórás medián sz módu IV.3 Mennyire tartja jó döntésnek az EKF-et? 4,1 0,9 4 5 IV.5 Szülők rokonok megítélése 4,0 1,0 4 5 IV.6.Tanulmányi megterhelés a többi szakhoz képest 3,6 0,8 4 4 IV.4 Szak tekintélye a többihez képest 3,5 0,9 4 4 97

A múlt évi eredményekhez hasonlóan megállapíthatjuk, hogy a szülők és a hallgató saját megítélése között, abban a tekintetben, hogy mennyire tartja jó választásnak intézményünket, nincs együttjárás, a pearson féle korrelációs együttható 0,375 kétoldalú szignifikanciánál. A választott szak presztizsét tekintve a GTK és BTK hallgatói jobbnak ítélik meg helyzetüket, mint a TKTK és TTK- tanuló hallgatók (sig=0.000). A hetes kérdés eredményeit jól szemlélteti az alábbi táblázat. A kérdések a kapott átlagok alapján csökkenő sorrendben vannak elrendezve. Érdemes kiemelni a bajban csak magamra számíthatok kérdést, mivel ez a változó mutatta a legnagyobb szórást (s=1,3). Alaposabb elemzés után kiderül, hogy a tanulásba vetett hit, azaz Ha jól tanulok, sikeres leszek az életben állítással a nők értenek egyet inkább. A t-próba eredménye szignifikáns összefüggést mutatott (Szig=0,001) a nem és e között a változó között. Az eredmények egy-két tizedes eltéréssel megismétlik a múlt évben tapasztaltakat. A válaszok sorrendje azonos. Ez néhány kérdésben örömteli (Oktatók tisztelete, az előadások többsége leköt), viszont a tudás fontossága, és a szabályokban való hit esetében aggodalomra ad okot. 11. számú táblázat. IV.7 Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Átlag Az érvényesüléshez nagyon fontos a jó fellépés. 4,5 Az oktatóim többségét tisztelem. 4,3 Előadások, foglalkozások többsége leköt. 3,7 A jövőt nem láthatjuk előre, ezért a ma problémáit kell megoldanunk. 3,4 A főiskolán jó irányba mennek a dolgok. 3,3 A főiskolán a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be. 3,3 A vizsgajegyeim jól tükrözik a tudásomat. 3,3 Ha jól tanulok, sikeres leszek az életben. 3,1 A bajban csak magamra számíthatok. 2,9 A főiskolai szabályok csak nehezítik a tanulást. 2,4 A főiskolai szabályok csak papíron léteznek, nem tartja be őket senki. 2,3 A diploma a fontos, nem a tudás. 1,9 A képzés tartalmára vonatkozóan az eredmények közepesnél jobbnak mondhatók. Az információk frissek, az elméleti és gyakorlati képzés is elfogadható 98

arányban van. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatorientáltabb elvárások a képzés iránt, mennyire valósulnak majd meg a jövőben. 12. számú táblázat. IV. 8 Mennyire elégedett a képzés tartalmával? Átlag Naprakész információkat kapok. 3,8 Elméletorientált képzés. 3,6 Gyakorlatorientált képzés. 3,3 Gyakorlati helyek kínálata. 3,0 A hallgatók az elvárásoknak megfelelően a végzettségükhöz közel álló munkát vállalnának el 3,5-ös az átlag (1,2-es szórás), a válaszok pedig a végzettségnek megfelelő válaszokhoz húznak (4 a módusz). Ez alátámasztja azt a korábbi eredményt is, hogy a hallgatók megalapozottan hozták meg döntésüket, amikor szakot választottak. Ha sorrendet szeretnénk felállítani a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói a legelégedettebbek, majd a Bölcsészettudományi Kar következik. A legkevésbé a Természettudományi Kar hallgatói elégedettek a képzés tartalmát illetően. 35. számú diagram Milyen munkakört fogadna el a végzés után? 300 283 250 200 205 215 150 100 50 92 50 0 1 2 3 4 5 99

A nappali tagozatos hallgatók megítélése szerint közepes eséllyel indulnak a munkaerőpiacon (3,1-es átlag) (természetesen saját végzett szakukkal), és szintén közepes jövedelemre számíthatnak (ez is a szakhoz képest értendő, 3,1-es átlag). A jövedelemnél viszont a leggyakoribb érték a 3-as, a munkahelykereséssel szemben, ahol valamivel bizakodóbbak a hallgatók, itt 4-es a leggyakoribb érték. A legbizakodóbbak a GTK hallgatói, majd a TTK következik, az utolsó helyen pedig a BTK áll. A levelezős hallgatók nagy részének van állása, 639 hallgató valamilyen munkaviszonyban van, ez 80%-ot jelent. 158-an válaszoltak nemmel. 36. számú diagram Van-e állása? 20% igen nem 80% A hallgatók álláskeresési tapasztalatai érdekes információkkal szolgálnak. A legtöbb (199 fő) az ajánlatot kapott kategóriát jelölte be. Míg a rokoni, baráti kapcsolatok útján csak 160-an töltötték be jelenlegi állásukat. (Véleményünk szerint előfordulhat, hogy nem különül el jól a két kategória, azaz a rokoni ajánlás is az első kategóriába érthető.) Sajnos a főiskolai információk és az állásbörzék nem tűnnek hatékonynak. Az egyéb kategóriában (34 fő) többnyire a munkaügyi központ és a saját cég kerültek említésre. 100

13. számú táblázat. IV.15. milyen információ alapján találta? Fő rokoni, baráti tanács alapján maga kereste 160 ismerős, barát kereste 54 főiskolai információ 6 nyomtatott sajtó 56 elektronikus információ 57 szakmai gyakorlat helyszínén 15 állásbörze 5 állásközvetítő 20 ajánlatot kapott 199 egyéb 34 37. számú diagram rokoni, baráti tanács alapján maga Milyen információ alapján talált munkát? kereste ismerős, barát kereste 6% 26% főiskolai információ nyomtatott sajtó 34% elektronikus információ szakmai gyakorlat helyszínén 9% állásbörze 3% 1% 2% 9% 9% 1% állásközvetítő ajánlatot kapott egyéb A levelező képzési forma elsősorban anyagi vonzatok miatt népszerű. Másodsorban a már meglévő munkahelyi karrier szempontjából elengedhetetlen, vagy a munkahelyváltás esélyeit kívánják ezzel növelni a hallgatók. 101

38. számú diagram Miért választotta ezt a képzési formát? Hétköznap pénzt keres. 3% Hétköznap a családdal van. 17% 26% Munkahely javasolta. Munkahelyet szeretne változtatni. 10% 18% 15% 8% 3% Az előbbrelépéshez elengedhetetlen a diploma. Jelenlegi álláshoz nélkülözhetetlen a diploma. Önmagát akarja fejleszteni. Környezet elvárása a diploma. 14. számú táblázat. IV. 16. Miért választotta ezt a képzési formát? Említések száma Hétköznap pénzt keres. 249 Hétköznap a családdal van. 28 Munkahely javasolta. 76 Munkahelyet szeretne változtatni. 142 Az előbbrelépéshez elengedhetetlen a diploma. 172 Jelenlegi álláshoz nélkülözhetetlen a diploma. 98 Önmagát akarja fejleszteni. 164 Környezet elvárása a diploma. 29 102

Összefoglalva Az intézmény hallgatói társadalmi státuszukat illetően leginkább középfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekei, elsőgenerációs értelmiségiek. Anyagi helyzetüket tekintve átlagosnak tekinthető a hallgatók többsége. Főleg városi származásúak. Az intézmény regionális jelentőségét támasztja alá a város vonzereje mellett az a tény is, hogy határon túlról érkező hallgatók egyre nagyobb számban figyelhetők meg. A levelező tagozaton tanuló hallgatók jelentős része munkaviszonnyal rendelkezik. Ez felhívja a figyelmünket arra, hogy a képzés szervezésének rugalmasságát szem előtt kell tartani. A képzési struktúra alakításakor érdemes figyelembe venni, hogy a felsőfokú szakképzés fontos merítési bázisát jelenti a BA/ BSc képzésnek, és a BA/BSc képzés pedig az MA/MSc szintű oktatásnak. A hallgatók jelentős része tervezi tanulmányai folytatását. Ebben a kérdésben viszont eltéréseket tapasztalhatunk a karok és tagozatok között, azaz a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon és levelező tagozaton kisebb a továbbtanulási hajlandóság. A hallgatók teljesítménye szintén az átlag körül mozog. Érdemes itt is felhívni a figyelmet a karok közötti eltérésekre. A Természettudományi Kar hallgatói értékelik saját teljesítményüket a legnegatívabban, míg a TKTK hallgató a legsikeresebbnek (bár az eltérések nem túl nagyok). A nyelvi készségeket illetően nem túl jó a helyzet. Az átlagosnak mondható angol nyelvismeretet a német és francia követi, viszont ezek szintje inkább rossznak mondható. (Ismertek a nyelvvizsgával kapcsolatos nehézségek a diplomaszerzés folyamatában, a megfigyelt adatok ezt alátámasztják.) Itt is eltéréseket tapasztalhatunk a karok között. Ezzel összefüggésben megemlíthetjük a külföldön végzett tanulmányok alacsony mértékét, mely nyelvi nehézségekkel és alacsony pályázati részvétellel is magyarázható. Bíztató viszont és több forrásból is megerősítést nyert, hogy a hallgatók megalapozottan választottak szakot. Saját és környezetük megítélése szerint is jó döntés volt az Eszterházy Károly Főiskolát választani. Továbbá tanulmányaikat ilyen irányban folytatnák, munkavégzésük során pedig, a választott szakhoz igazodik tevékenységük. 103

Az EKF vezetésének figyelmébe ajánlandó: Az eredményeket figyelembe véve megfontolandó, hogy a levelező tagozaton tanuló hallgatók igényeit, nehézségeit szem előtt tartsuk. A zömében közepesnek mondható tanulmányi eredmények és rossznak nevezhető nyelvismeret javítása érdekében további motiváló tényezők beépítése a képzésbe. A külföldi tanulmányok végzését érdemes lenne népszerűsíteni, esetleg pályázatokkal támogatni. Ez a nyelvismeret szintjét is növelné, egyrészt motivációs tényezőként másrészt gyakorlati terepként. Tágabban értelmezve az intézmény nemzetközi kapcsolataira is jó hatással lenne. Az MA/MSc szintű szakok indításának kérdését előtérbe helyezni a nagyarányú továbbtanulási szándék kiaknázása és kiszolgálása érdekében. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a karok közötti különbségek monitorozása jó tapasztalatokkal szolgálhat. Másrészt az intézményi kultúra egységesítését segítheti elő. 104

III. A személyes megkeresésen alapuló DPR felmérés adatainak elemzése Bevezető A Pályakövetési vizsgálatot a Felsőoktatási Törvény 35. -a írja elő a Felsőoktatási intézmények-önkéntesadatszolgáltatás alapján ellátják felsőoktatási feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A diplomás pályakövetési rendszer kiépítése az Eszterházy Károly Főiskolán 2009 őszén kezdődött, a TÁMOP-4.1.1/08/1-2009-0013 projekt támogatásával. A projekt célja a rendszerszerű felmérés kiépítése volt, melynek keretében számos felmérést végeztek az Eszterházy Károly Főiskolán. A rendszer alapját a minden év tavaszán lebonyolított online kérdőíves felmérés képzi, melyben az alábbi célcsoportokat vettük a vizsgálat körébe: Az 1 éve végzett hallgatók felmérésére lehetőséget biztosít annak áttekintésére, hogy rövid távon ki érvényesül a munkaerőpiacon, ki az, aki friss diplomásként már a továbbtanuláson gondolkodik és tesz is ennek érdekében, a mindennapjait milyen életkörülmények között éli most és élte a főiskolás évei alatt, valamint azt megelőzően. Felmérésre kerül az is, hogy 1 évvel a végzés után hogyan emlékszik vissza az Eszterházy Károly Főiskolán töltött évekre, a képzés hasznosságára, illetve a döntését, hogy intézményünket választotta mennyire tartja helyesnek miután kikerült a munkaerőpiacra. A 3 éve végzett hallgatók válaszai, akik már a munkaerőpiacon tapasztalatokkal rendelkeznek, rendkívül értékesnek tekinthetők az Eszterházy Károly Főiskolára nézve. A kérdésblokk teljesen megegyezik az 1 éve végzett hallgatók felmérésének kérdéseivel, így lehetőség nyílik az adatok összevetésére is. A főiskola aktív hallgatói, akik még nem rendelkeznek diplomával. A Diplomás Pályakövetési Rendszer részeként kiépítésre került egy motivációs felmérés is, mely a bent lévő, még aktív státuszú hallgatókat keresi meg. A felmérés a szocioökonómiai státuszukon kívül méri azt is, 105

hogy mennyire elégedettek a képzéssel, milyennek ítélik meg az Eszterházy Károly Főiskola képzését összevetve kortársaikkal, valamint olyan kérdésekre is választ kellett adniuk, hogy a saját tudásukat milyennek ítélik meg társaikhoz képest, vagy, hogy mekkora fizetésre számítanak a munkaerő piacra kilépve. Az online tavaszi felmérések kérdőíve központilag, országosan került kidolgozásra. A tevékenységet végző Educatio Kht. elkészítette a központi kérdőívet, melyhez igazodtak az egyetemek, főiskolák helyi diplomás pályakövetési felméréseinek kérdőívei. Az egységes kérdőíveket az Educatio Kht. a tevékenység központi weboldalán tette közzé: a http://www.felvi.hu/diploman_tul felületen teszik minden évben elérhetővé, illetve itt lehet tájékozódni az országos eredményekről és főbb eseményekről is. A központi kérdőív az Eszterházy Károly Főiskolán változtatás nélkül került felhasználásra, de a kérdőív kibővült az intézményre vonatkozó egyedi kérdésekkel. A személyes megkeresés alapjául szolgáló kérdőív összeállításakor fontos szempont volt, hogy lehetőséget adjunk a későbbi összehasonlításoknak, elemzéseknek, ezért a kérdések alapvetően illeszkednek a tavaszi online lekérdezésekhez. Éppen emiatt a személyes megkeresés alapjául szolgáló kérdések sorszáma nem folyamatos, hanem ha az adott kérdés szerepel a tavaszi online kérdőívben, akkor annak sorszámával került feltüntetésre. A személyes megkeresésnek azonban megvan az a haszna, hogy ki lehetett használni az interjú adta lehetőségeket, és sok helyen beépült az önálló vélemény elmondásának lehetősége. Ez a megoldás lehetővé teszi azt, hogy a felmérés statisztikailag objektíven elemezhető adatokat szolgáltasson, de az intézmény vezetői kaphassanak visszajelzést a végzett hallgatók személyes véleményéről is. 106

A felmérés adatainak elemzése A vizsgálat célja, hogy a hallgatók helyzetéről, terveiről kapjunk képet (a diplomaszerzés problémáinak feltárása, a tanulmányok során tapasztaltak, az intézményválasztás, tervek a végzés után). A kérdőív három egységre bontható. Az első blokk kérdéssora az országos adatbázis alapján az intézményünkben a hallgató által választott kar, szak, lakhely, kérdéseit foglalja magában. Mivel a hallgatók párhuzamosan több szakot is végezhetnek, tudományos fokozatot szerezhetnek, s még kifutóban van a hagyományos képzés is, így ebben a blokkban választ kapunk a hallgatók tanulmányi rendjéről a lekérdezés időpontjában. A második blokk kérdései a tanulmányok alatt, után szerzett munkatapasztalatokat foglalják össze. Ez a blokk a diploma megszerzését követő helyzetet, elképzeléseket méri fel a továbbtanulás és a munkahely vonatkozásában. A harmadik kérdéssor a munkahelykereséssel kapcsolatos elképzeléseket és a munkakör végzettségnek való megfeleltetést boncolgatja. A kérdéssorok között a választott pálya megbecsültségét jellemzik a hallgatók. A negyedik kérdéssor a piaci életútra keresi a választ, különös figyelmet szentel a munkanélküliség kérdésére. Az ötödik kérdéssor a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet elemzi a betöltött munkaviszony és a jogviszonyok, valamint az anyagi megbecsülés tekintetében. A hatodik kérdéssor a betöltött munka szakmai, presztízs kérdésein keresztül az elégedettséget elemzi. A kiegészítő kérdéssor az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) szakmai megítélését, az intézmény iránti elégedettségét méri fel (intézmény, oktatók, foglalkozások stb.) A felméréshez 2368 hallgató adata állt rendelkezésünkre, melyből 500 hallgató került kiválasztásra. A hallgatókat a kérdezőbiztosok telefonon keresték meg, és egyeztették az interjú időpontját és helyszínét, amennyiben vállalta az interjún való részvételt. 107

Az interjú alanyok Az 500 kiválasztott hallgatóból 344 főt értek el a kérdezőbiztosok, melyből érvényesnek tekinthető 338 fő válasza. Az interjú szabályainak megfelelően a demográfiai kérdéseket az interjú végén tették fel, elemzésünket azonban ezek bemutatásával kezdjük. A minta bemutatása A kérdőívet 346 fő töltötte ki, melyből 93%-a értékelhető, 7% félbehagyta. Ennek oka lehet a kevés kitöltési idő, a türelmetlenség. 1. Diagram A kérdőív kitöltöttség kördiagramja A felmérésben résztvevők nemük szerinti megoszlása reprezentatívnak tekinthető, mivel a populáció összetétele: 1. táblázat: 2008-ban végzett összes hallgató megoszlása nemek szerint 2008-ban végzett összes hallgató megoszlása nemek szerint Fő Megoszlás Férfi 687 29,02% Nő 1680 70,98% Összesen: 2367 100,00% 108

Az Ön neme? Férfi 29% Nő 71% 2. Diagram Nemek szerinti megoszlás A mintát képző hallgatók összetételét pedig az alábbi diagram mutatja. Mindkét esetben tükröződik főiskolánk jellegéből adódó eltolódás a női hallgatók irányába. Magyarországon közel azonos a férfi-nő lakosság (2010-es adatok alapján a magyarországi 15 és 74 év között népességből 3.685.100 férfi, és 4.001.300 fő nő, ami 48%, illetve 52%-s megoszlást jelent). Az Eszterházy Károly Főiskolán majdnem 20%-kal több nő található, mint ami az országos átlag. A 60-as évek közepére elérte a 40%-ot a nőhallgatók aránya, két évtizeddel később 50% felé emelkedett. A diplomás nők száma 1949 és 1990 között a húszszorosára nőtt, az 1990-as népszámlás adatai szerint az egyetemet és főiskolát végzett nők fele pedagógus végzettségű. 2000-ben a felsőoktatásban tanulók 53,6%-a nő a nappali tagozatos képzésben. Az általuk preferált területek: egészségügyi szakokon 91,8% a nők aránya, közgazdasági szakokon 62%, jogi karokon 61,9%, tartósan magas a gyógypedagógiai (93,8%), tanítói és óvónőképzői (85,2-92,9%) és bölcsészettudományi szakokon (68,9%). 2 2 Bocsi Veronika Engler Ágnes: A hallgatók családalapítás attitűdjeid. [online] < http://terd.unideb.hu/doc/konyv/3/t_bocsi_engler.pdf > 109

Mivel a főiskolán működő nem tanár szakok esetén a nemek szerinti megoszlás egyenletesebb, ezért le lehet vonni azt a következtetést, hogy a tanár szakos hallgatók esetén jóval magasabb a nők létszáma, mint a férfiaké, ami a tanári pálya elnőiesedéséhez vezet. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez gondot jelent, veszélyes-e az oktatásra nézve? Egyrészt ez nem csak intézményünkre jellemző probléma, illetve nem is a XXI. századból ered. A tanárképző főiskolák, tanítóképzők, pedagóguspályára képesítő egyetemi szakok hallgatóinak többsége lány lett, míg az óvónőképzők tradicionálisan elsősorban lányokat vettek fel, ezt a tényt elnevezésük is tükrözte. A hatvanas években alakult ki az a helyzet (a fejlett nyugati és a kelet-európai szocialista országokban egyaránt), hogy a pedagógusok nagy része kétharmada-háromötöde, egyes iskolatípusokban még nagyobb hányada nő volt, az iskolák tanári karában is a nők voltak túlsúlyban. 3 A Buda Béla által megadott arányok megfelelnek a mi felmérésünk eredményének is. Mindenképp fontosnak tartom megemlíteni, hogy Buda Béla tanulmánya megnyugtatóan végződik, és több tanulmányt bemutat, melyek a pedagóguspálya elnőiesedését veszélyesnek tartják, mert a pedagóguspálya nőiesedése miatt az iskola veszít hagyományos szocializáló funkciójából, nem tudja teljesíteni a rejtett tanterv egy fontos elemét, a nemi szocializációt, a szexuális szerepek tanítását, a párkapcsolatok mintáinak begyakorlását. Azonban Buda Béla véleménye szerint erre nincs kimutatható eredmény, a pálya női túlsúlya nem igazi veszély. 4 A válaszadók életkor szerinti megoszlásának vizsgálatához előbb egy kis konverziót kellett végeznünk, mivel a felmérés során azt a kérdést tették fel a volt hallgatóinknak, hogy melyik évben született. Ha az adatokat átalakítjuk életkorrá, elvégezzük a középérték elemzéseket, és megnézzük a szóródási mérőszámokat, akkor látható, hogy a kitöltők átlagosan 31 évesek voltak. Az alacsony szórás érték miatt a kitöltők többségére (több mint 66%-ra) igaz, hogy 26 és 37 év közöttiek, ami azt jelenti, hogy 2008-ban a diplomaszerzés évében 23 és 34 év közötti volt a végzősök többsége. 3 Buda Béla: A pedagóguspálya nőisedésének pszichoszociális problémái. In: Educatio 1996. 3. sz. 431. < www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1620 > 4 Buda Béla: A pedagóguspálya nőisedésének pszichoszociális problémái. In: Educatio 1996. 3. sz. 431 440 < www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1620 > 110

2. táblázat Életkorok leíró statisztikai elemzése Hány éves? Számtani átlag 31,32 Medián 29 Módusz 26 Legnagyobb elem 59 Legkisebb elem 23 A szórás terjedelme 36 Átlagos eltérés 5,32 Abszolút szórás 6,92 Relatív szórás 22,11% 1. kvartilis 26 2. kvartilis 29 3. kvartilis 34 Ha részletesebben is megnézzük a kapott adatokat, és elvégezzük a gyakorisági elemzéseket, akkor az alábbi táblázatból láthatjuk, hogy a kitöltés időpontjában csupán a kitöltők 7,77%-a 25 év alatti, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak ilyen kis része volt az, aki az időben a megszerzett érettségi után azonnal elkezdte a főiskolai tanulmányait, és azt időben be is fejezte. Az Eszterházy Károly Főiskolán a 2008-ban kiadott diplomák legjellemzőbben a 4 éves képzések lezárásáról szóltak. Csoporthatárok 3. táblázat Életkorok gyakorisági elemzése Abszolút gyakoriság Relatív gyakoriság Kumulált gyakoriság Halmozott %-s érték 25 év alattiak 24 7,77% 24 7,77% 26-30 éves 169 54,69% 193 62,46% 31-35 éves 48 15,53% 241 77,99% 36-40 éves 29 9,39% 270 87,38% 41-45 éves 19 6,15% 289 93,53% 46-50 éves 13 4,21% 302 97,73% 50 év feletti 7 2,27% 309 100,00% 111

A 40 év felettiek száma 12,63%, amit érdemes megjegyezni, és az elkövetkező évek diplomás pályakövetéseinél figyelni, mivel a jelenlegi beiskolázási mutatók arra utalnak, hogy ez a szám növekedni fog a jövőben. Ennek oka több tényezőből fakad: 40 év fölött nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez, és ez jelentős motiváló erő napjainkban. A 2 féléves MA/MSc képzés bevezetése olyan hullámot indított el a továbbtanulásban, melynek következményeként az évek óta tanárként dolgozó pedagógusok nagy része kihasználva ta a lehetőségeket és beiratkozott felsőoktatási intézménybe és megszerezte az egyetemi szintet adó végzettséget. A társadalmunkban is megjelenik az élethosszig tartó tanulás igénye, mely mostanra már több mint egy szlogen. Az intézményünkbe is felvételre került több olyan személy, aki nyugdíjba vonulása után jelentkezett azért, hogy hasznosan töltse a nyugdíjas éveit. A felmérésben résztvevők családi állapot szerinti összetételét, látható, hogy a kitöltők fele (51%) egyedülálló, 5% elvált, 44%-uk pedig házasságban él. Mi az Ön hivatalos családi állapota? Elvált 5% Özvegy 0% Házas 44% Egyedülálló 51% 3. Diagram Családi állapot szerinti megoszlás Érdemes megtekinteni, hogy a férfiak és nők viszonyában hogyan alakul a családi állapot. 112

Családi állapot nemek szerint 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Férfi Nő Egyedülálló 63,4% 44,9% Elvált 5,4% 5,3% Házas 31,2% 49,3% 4. Diagram Családi állapot megoszlása nemek szerint A diagramon látszik, hogy a férfiak 63,5%-a egyedülálló, míg nőknél ez az érték majdnem 20%-kal alacsonyabb. A népesség családi állapot szerinti összetételében jelentős különbségek mutatkoznak a nők és a férfiak között. Ha a házasok arányát tekintjük, kiderül, hogy a férfiak magasabb hányada (57,5%) él házasságban, mint a nőknek (51,3%). Ez a különbség a múlt századi statisztikákban is megvolt, a különbség nagysága viszont némiképp emelkedett. A házas népességet tekintve viszont meglepő, hogy a házas nők száma meghaladja a házas férfiak számát. Ezt az ellentmondást a legtöbb országban megtaláljuk. Egyik oka a nemzetközi vándorlás, amely kétségtelenül felborítja a logikus egyensúlyt. Másik oka viszont az, hogy a népszámlálások alkalmával a nők közül többen vallják magukat házasnak akkor is, ha ténylegesen más a családi állapotuk, mint a férfiak közül. A kérdést így inkább az érdekesség miatt érdemes felvetni, mivel a két nem külön-külön kétmilliót meghaladó házas családi állapotú tagjainak száma között a különbség voltaképpen csekély, mintegy tízezer fő. 5 5 Vukovich Gabriella : Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők. In: Pongrácz Tiborné-Tóth István György, (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999. TÁRKI - SZCSM: Budapest, 1999, 63-73. p. 113

5. Diagram Népesség családi állapot szerinti megoszlása Magyarországon 1870 és 1999 között Az országos adatoktól jóval magasabb értékeket mutat a saját felmérésünk. A különbség oka abban keresendő, hogy az országos vizsgálat a teljes populációra, míg a diplomás pályakövetés egy olyan réteg felmérésére vonatkozik, ahol a családalapítás időszaka eltolódik, a korosztályok szerinti megoszlás pedig nem tükrözi a lakosság megoszlását. A gyermekvállalást tekintve a válaszadók több mint két harmadának nincs gyermeke, ez összhangban van a házasságok számával. 114

Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 4. táblázat Van-e 18 év alatti gyermeke? Van-e 18 év alatti gyermeke? Fő Megoszlás Van 101 31,1% Nincs 224 68,9% Összesen: 325 100,0% A gyermekkel rendelkező diplomásaink 69%-nak egy gyermeke van, 29%- ának két gyermeke, és 2% rendelkezik három gyermekkel. Az alacsony gyermekvállalási ráta összefügg a minta átlagéletkorával, de azt is vizsgálatokra alapozva megállapították, hogy A XXI. század eleji termékenységi szint mellett a megszülető gyermekgenerációk 36 37%-kal kisebbek, mint a szülői generációk. 6 Lakóhelyre vonatkozóan több kérdéssel is találkozhattak a kitöltők: Hol élt a diploma megszerzésének idején? Hol él most? Hol található a munkahelye? Diploma megszerzésének ideje alatt melyik településen élt? 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 6. Diagram A diploma megszerzésének ideje alatt lakóhelyek 6 Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok. In: Kolosi Tamás Tóth István György Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2002. Budapest, TÁRKI, 2002, 138-151. p.140. 115

Az alábbi diagramon a diploma megszerzésének idejére megjelölt lakóhelyek megyéit láthatjuk. A felmérés alapjául szolgáló diploma megszerzésének ideje alatt a megkérdezettek 38%-a érkezett Heves megyéből és közel hasonló aránnyal (30%) érkeztek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. Budapest külön került ábrázolásra, a Pest megyeikkel együtt pont 10% érkezik intézményünkbe a fővárosból és környékéről. Még két megyét lehet megemlíteni: Nógrád és Veszprém megyéből 5 5%- nyi hallgató vett részt a felmérésben. A tanulmányok ideje alatt senki sem jelölte meg a külföldöt lakhelyének, a jelenlegi lakhely elemzésekor azonban a kitöltők 1%-a (három fő) adta meg válaszul, hogy külföldön él. A Magyarországon élő végzett hallgatóink jelenlegi lakhelye alapvetően hasonló eloszlást mutat a diploma megszerzésének ideje alatti lakhellyel. 5. táblázat Jelenleg melyik településen él? Jelenleg melyik településen él? Megye Fő Megoszlás Budapest 30 10,34% Bács-Kiskun 0 0,00% Baranya 1 0,34% Békés 1 0,34% Borsod-Abaúj-Zemplén 95 32,76% Csongrád 1 0,34% Fejér 2 0,69% Győr-Moson-Sopron 0 0,00% Hajdú-Bihar 6 2,07% Heves 95 32,76% Jász-Nagykun-Szolnok 16 5,52% Komárom-Esztergom 0 0,00% Nógrád 12 4,14% Pest 10 3,45% Somogy 0 0,00% Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 0,34% Tolna 0 0,00% Vas 1 0,34% Veszprém 19 6,55% Zala 0 0,00% Összesen 290 100,00% 116

A diplomaszerzés ideje alatti irányítószámokat összevetve a jelenlegi lakhellyel, a korrelációs együttható 0,7498, mely erős pozitív korrelációs viszonyt mutat. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többsége a korábbi lakhelyén vagy annak környékén éli életét. A képzési területek elemzése A felmérésben résztvevők a karokról egyenletesen kerültek ki: A mintába kerültek létszáma a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon alacsonyabb, de ez a kar eleve alacsonyabb hallgatói létszámmal rendelkezik, mint a másik három kar. Ha összevetjük az idei felvételi statisztikával, akkor az eloszlás két kar esetén (Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar; Gazdaságtudományi Kar) egészen hasonló értékeket mutat, a Bölcsésztudományi Kar hallgatói 10%-kal csökkentek a Természettudomány Kar javára. Ez tükrözi a korszak oktatáspolitikáját. Az intézmény melyik karán végzett? Természettud ományi Kar 28% Bölcsészettud ományi Kar 28% Tanárképzési és Tudástechnol ógiai Kar 25% Gazdaságtudo mányi Kar 19% 7. Diagram A kitöltők karok szerinti megoszlása 117

Felvettek megoszlása karonként 2011 Felvettek megoszlása karonként 2011 0% Természettud ományi Kar 37% Bölcsészettud ományi Kar 18% Gazdaságtudo mányi Kar 17% Tanárképzési és Tudástechnol ógiai Kar 28% 8. Diagram Felvettek megoszlása karonként 2011 A tömegesedés létszámnövekedését a 90-es évek közepéig leginkább a bölcsész, és a jogászképzés, kisebb részt a tanár, az óvó- és tanítóképzés, valamint az egészségügyi képzés, a 90-es évek közepétől pedig leginkább a gazdasági és a műszaki képzések szívták fel. Egyértelműen látszik, hogy a 90-es évek közepétől a pedagógusképzések iránti érdeklődés relatíve csökken. 7 A lentebbi diagram az EKF képzési terület palettáját mutatja a mintában választ adó hallgatók megoszlásában. Legnagyobb arányban a pedagógusképzésben végzettek válaszoltak. 7 Polónyi István: A pedagógusképzés oktatásgazdaságtani megközelítésben. -_In: Educatio, 2004. 3.sz. pp.343-344.teljes cikk--, pp.343-358. 118

9. Diagram Képzési területek A képzési területenkénti megoszlás a felmérésben résztvevőknek a megoszlása a főbb területek között nagyjából egyenletesnek tekinthető. A pedagógusképzés kiemelkedik a többi közül, de azt követően az alábbi területekről teljesen egyenletesen került be a mintába bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, természettudomány, társadalomtudomány. 119

Milyen képzési területen végzett? 1% 14% 0% 17% 17% 17% 25% 6% 1% 1% 1% Agrár Bölcsészettudomány Gazdaságtudományok Informatika Jogi és igazgatási Művészet Művészetközvetítés Pedagógusképzés Sporttudomány Társadalomtudomány Természettudomány 10. Diagram Képzési területek megoszlása A diagramon világosan látszik az Eszterházy Károly Főiskola profilja, hiszen a négy kar került az első helyre. Az informatika a diplomás pályakövetési rendszer központi kérdőívében külön területként van feltüntetve, amely területen a kitöltők 6%-a dolgozik. A milyen képzési formában tanult kérdés a rendszer hibaforrásaira hívja fel a figyelmet, ugyanis a 2008-ban végzett hallgatókat kerestük meg személyesen, és megvizsgálva a végzés évét megállapítható, hogy a minta 97,6%-a 2008-ban szerezte meg abszolutóriumát. 6. táblázat: A minta hallgatóinak végzési éve 120

A grafikon szemlélteti a végzés éveinek megoszlását a fenti táblázat adatainak megfelelően. Melyik évben végzett ezen a szakon? 2010 0% 2009 1% 2007 1% 2008 98% 11. Diagram: A végzés éve Az a 3 4 fő, aki a 2007-es, illetve 2009-es évet adta meg a végzés dátumának, az abból adódik, hogy több szakos képzés esetén az egyik szak befejezésének éve nem egyezik meg a másik szak zárásának évével, de a válaszolóknak a 98%-a 2008-ban végzett, azaz a mintavétel alapjául szolgáló adatbázis megfelelő volt. A képzési formára kapott válaszokat már nehezebb értelmezni. Megjelent válaszként 1-1 fő esetén a doktori képzés, illetve az egységes, osztatlan képzés, melyek nem lehetnek érvényes válaszok, hiszen ilyen képzés nem működött intézményünkben. 121

Milyen képzési formában tanult? 5% 1% 9% 0% 2% 1% BA/Bsc Doktori képzés - PhD, DLA Egyetemi - hagyományos képzés Egységes, osztatlan képzés 82% Főiskolai - hagyományos képzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb MA/Msc 12. Diagram Képzési forma szerinti megoszlás A 2008-ban végzett hallgatók még nem BA végzettséggel kerültek ki intézményünkből, hiszen a 3 éves képzést 2006-ban indítottuk, de egy-két szakot a BA/BSc képzésen kísérleti jelleggel már 2005-ben elindítottunk (pl. a Természettudományi Karon a programtervező informatikus képzés). A válaszadók 9%- a jelölte meg a BA/BSc szintet. A többség hagyományos főiskolai képzésre járt hozzánk, 7 fő egyetemi képzésben végzett, és 16-an jártak kiegészítő hagyományos képzésre. A megkérdezettek karonkénti megoszlása egyenlő arányban szerepel a minta lekérdezésében, tehát a minta reprezentatív. 122

Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? Nappali Esti Levelező Távoktatás 13. Diagram Tagozat szerinti megoszlás A személyes megkeresés során elért minta összetétele a tagozat szerint reprezentatív, hiszen ha megnézzük az alappopuláció összetételét, akkor látható, hogy a 2008-ban végzett hallgatók 54%-a levelezős képzésben tanult, 42,2%-a nappali tagozaton szerezte diplomáját, míg 2,6%-uk esti tagozatos képzésen vett részt. 14. Diagram 2008-ban végzett összes hallgató megoszlása tagozat szerint Alappopuláció tagozat szerinti megoszlása Távoktatás 17 Nappali 999 Levelező 1288 Esti 63 Nézzük meg a minta összetételét a szakok alapján! 123

7. táblázat A felmérésben részt vett hallgatók szak szerinti megoszlása Szak Fő Megoszlás Andragógia BA 1 0,30% Anglisztika BA 6 1,82% Angol nyelv és irodalom 8 2,43% Angoltanár 1 0,30% Biológia 13 3,95% Biológus laboratóriumi operátor 11 3,34% Ének-zene- 9 2,74% Etika, ember- és társadalomismeret 1 0,30% Fizika 3 0,91% Földrajz 11 3,34% Francia nyelv és irodalom 5 1,52% Gazdálkodás 51 15,50% Germanisztika BA 1 0,30% Informatikus könyvtáros 10 3,04% Kémia 3 0,91% Kommunikáció 14 4,26% Magyar 14 4,26% Magyar nyelv és irodalom 1 0,30% Matematika 4 1,22% Művelődésszervező 9 2,74% Német nyelv és irodalom 8 2,43% Pedagógia 33 10,03% Programozó matematikus 3 0,91% Programtervező informatikus BSc 16 4,86% Rajz 3 0,91% Romanisztika 1 0,30% Számítástechnika 7 2,13% Szociálpedagógia 48 14,59% Testnevelés 17 5,17% Történelem 16 4,86% Vizuális és környezetkultúra tanár 1 0,30% Végösszeg 329 100,00% A mintába 30 szakról kerültek hallgatók, mely azt mutatja, hogy a főiskola szinte minden szakja képviselve van, ami a felmérés jó előkészítését tükrözi. Az alábbi táblázat az intézmény szakjain végzett hallgatók összetételét mutatja a 2008-ban államvizsgát tett hallgatók tükrében. A táblázatban 6 szakkal kevesebb található, mely eltérés abból ered, hogy vannak esetek, amikor a korábbi főiskolai képzés 1-1 szakiránya külön szakként alakult BA/BSc képzéssé, és a 124

hallgatók már ezt adták meg szakjukként, nem pedig a diplomába került megnevezést. Ez területi eltérést nem okoz, de statisztikai hibát igen. 8. táblázat A 2008-ban végzett hallgatók szak szerinti összetétele Szak Fő Megoszlás A EKF BTK tanár többszakos képzés 440 18,59% A EKF GTK többszakos képzés 16 0,68% A EKF GTK tanár többszakos képzés 40 1,69% A EKF PPTF többszakos képzés 83 3,51% A EKF TTK tanár többszakos képzés 316 13,35% Angol nyelv és irodalom 54 2,28% Biológia 20 0,84% Biológus laboratóriumi operátor 66 2,79% Ének-zene 23 0,97% Ének-zenetanár, karvezetés 18 0,76% Etika, ember- és társadalomismeret 27 1,14% Fizika 12 0,51% Földrajz 2 0,08% Földrajz 29 1,23% Francia nyelv és irodalom 9 0,38% Gazdálkodás 183 7,73% Informatikus könyvtáros 77 3,25% Kémia 12 0,51% Kommunikáció 1 0,04% Könyvtár 3 0,13% Magyar nyelv és irodalom 18 0,76% Matematika 13 0,55% Művelődésszervező 74 3,13% Német nyelv és irodalom 22 0,93% Pedagógia 161 6,80% Programozó matematikus 18 0,76% Programtervező informatikus 70 2,96% Számítástechnika 55 2,32% Szociálpedagógia 262 11,07% Testnevelés 110 4,65% Történelem 133 5,62% Végösszeg 2367 100,00% A megoszlások összevetése alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a minta összetétele jónak tekinthető, hiszen a 2008-ban végzettek szakjainak mindegyikéről kerestünk meg hallgatót, de arányaiban nem tekinthetjük az öszszetételt reprezentatívnak. 125

A tanulmányok hátterének vizsgálatához még hozzátartozik a finanszírozási forma megvizsgálása. A hallgatók 57%-a államilag támogatott, míg 38%-uk költségtérítéses képzési formában folytatott tanulmányokat. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 4,37% Költségtérítéses 38,19% Államilag támogatott 57,43% 15. Diagram Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Ha megvizsgáljuk a nappali és levelező tagozatos hallgatókat arányát a finanszírozási forma szerint, akkor látható, hogy a nappali képzésen még a hallgatók ötödét sem érik el azok, akik költségtérítés képzési formában tanulnak. 9. táblázat Finanszírozási forma megoszlása nappali és levelező tagozaton tanuló hallgatókra vetítve Államilag támogatott hallgatók aránya Költségtérítéses hallgatók aránya Levelező 22,03% 27,25% Nappali 33,33% 7,25% Ennek tükrében elgondolkodtató, hogy az új felsőoktatási törvény mennyire fogja átalakítani a képzésre jelentkezők számát. Készen áll-e a társadalom arra, hogy ha csökken a támogatott létszám, akkor a fizetőképes kereslet növekedjen? 126

A tanulmányok A felmérésben kiemelt figyelmet kapott a hallgatók tanulmányainak befejezésére vonatkozó vizsgálat, hogy a megkeresett hallgatónk milyen eredménnyel, mennyi idő alatt, mekkora csúszással fejezte be tanulmányait. A kérdés arra irányult, hogy van-e ezeknek a tényezőknek hatása a munkaerőpiacon történő érvényesülésre. A tanulmányi eredmény vizsgálata során megkérdeztük a vizsgálati alanyoktól a diploma minősítését. Ennek eredményét az alábbi diagram mutatja. A megkérdezettek 60%-a jó vagy jeles eredménnyel fejezte be képzésünket, a nagyon gyenge elégséges eredmény csupán a megkérdezettek 3%-ára jellemző. Az eredményeket az alábbi táblázat és diagram szemlélteti. 10. táblázat A diploma eredménye Átlagosan milyen eredménnyel végezte el Ön ezt a szakot? Kiváló 15% Jó 46% Elégséges 3% Közepes 36% 16. Diagram Átlagosan milyen eredménnyel végezte el Ön ezt a szakot? 127

Az elmúlt években a tanulmányi időszak kitolódik, a diploma átvétele a sikeres záróvizsga ellenére is elhúzódik. A tanulmányok időben történő elcsúszásának több oka is lehet. Az államilag támogatott képzésben a halasztás okaként a sikertelen vizsgákat és gyakorlatokat jelölték meg az esetek 41,4%-ban, és egyéb okot az esetek 42,5%-ban. A költségtérítéses hallgatóknál ugyanez 44% mindkét képzési formában. A sikertelen eredményeket a tananyag feldolgozásra fordított nem elegendő idő, az ismeretforrások (tankönyvek, jegyzetek, e-tananyagok stb.) nem alapos áttanulmányozása okozhatja. A teljes mintát vizsgálva szignifikáns összefüggést nem mutat, mivel az eredmény szignifikanciája p=0,181. A sikertelen vizsgák aránya az államilag támogatott képzéseken 61,1%, míg a költségtérítéses finanszírozási formában 30,6%. Halmozottan jelennek meg a vizsgahalasztásban a családi okok, vagyis a hallgatókra és a családokra nehezedő nyomás egyre jelentősebb, ahogyan azt a 4. táblázatban feltüntetett adatok is jelzik. A diákok jelentős hányada védettnek érzi magát, míg hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, tanulmányit elhúzza, diákmunkát végez, kedvezmények jogosultja és nem kell tartania a munkanélküliségtől. Azt elemezve, hogy a finanszírozási forma hat-e az abszolutórium megszerzésének idejére, az alábbi táblázat alapján kijelenthető, hogy az államilag finanszírozottak körében 61,1%, míg a költségtérítéses hallgatók 12,6%-a sikertelen vizsga miatt fejezte be később tanulmányait. Az abszolutórium és a finanszírozási forma közötti kapcsolat nem szignifikáns (χ2=8,863: p=0,181). A tanulmányi eredményeket karonként megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az alábbi három karon szinte teljesen megegyeznek a diplomák érdemjegyei, és a jó, valamint a közepes eredményű diploma a jellemző (43%-43%-a a diplomáknak): Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Természettudományi Kar, 128

Diploma eredmények karonként 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elégséges Jó Kiváló Közepes 17. Diagram Diploma eredmények karonkénti megoszlása Egészen eltérő struktúrájú a diplomák eredménye a Bölcsészettudományi Karon, ahol a megkérdezettek körében két és félszer annyi kiváló diploma született, mint a másik három karon. A diplomás pályakövetési felmérések nem csak a mi intézményünkben zajlottak. Ha megnézzük más intézmények vizsgálatainak eredményeit, ott is hasonló eredményeket kapunk: A Miskolci Egyetem 2011-es felmérésének elemzéséből idézve: A humán beállítottságú karokon az eredmények lényegesen jobbak, mint a műszaki vagy egyéb karon tanuló hallgatóknak. 8 A kérdésfeltevés akkor tölti be szerepét, ha górcső alá vesszük, hogy milyen hatással van a diploma minősítése a végzett hallgatóink munkaerő-piaci státuszára. Arra a kérdésre, hogy a jobb diplomaminősítéssel rendelkező hallgatóink hamarabb találtak-e munkát, az állapítható meg, hogy nincs kimutatható összefüggés a diploma eredménye és az elhelyezkedés időtartama között. Az is elmondható, hogy a diploma eredménye a jelenlegi beosztása között sincs kimutatható összefüggés. 8 DPR végzett hallgatói felmérések <http://www.dpr.uni-miskolc.hu/docs/dprfelmeresek/dpra/2011/hagy-ba- MA/DPR_A_2011_Hagy_Ba_MA_elemzes.pdf > 129

Vizsgáljuk meg mennyi idő alatt tudták a hallgatók befejezni a képzést, hoszszabb időre volt-e szükségük az abszolutórium megszerzésére a képzés meghatározott idejénél. A kérdőívben a hallgatóktól megkérdezték, hogy mennyi idő alatt végezték el a képzést, illetve hogy jelentett-e ez csúszást. A képzési idő természetesen eltérő annak függvényében, hogy milyen képzési szintre járt a megkérdezett hallgató. A kitöltők 82%-a főiskolai képzésben vett részt, ezért az ehhez tartozó válaszokat nézzük meg részletesebben. A 3 éve végzett szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Főiskolai - hagyományos kézpések esetén 147 12 56 44 9 6 félévnél kevesebb 6 félév 7-8 félév 9-10 félév 10 félévnél több 18. Diagram A 3 éve végzett szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? A hallgatók közel 80%-a fejezte be időben a képzést, és mintegy 20%-ának 8 félévnél többre volt szükségük az abszolutóriumhoz való eljutáshoz. Összességében, ha a képzési szinttől függetlenül nézzük meg, hogy a válaszolók hány százalékának sikerült időben eljutni az abszolutóriumig, akkor azt láthatjuk, hogy a válaszolók 27%-a csúszva jutott el a záróvizsgáig. 130

Az alap képzési időn túl jutott el az abszolutóriumig? Nem 73% Igen 27% 19. Diagram Csúszva jutott-e el az abszolutóriumig? Ennek okait vizsgálva sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem a külföldi tanulmányutak jelentik a legfőbb indokot, hanem a sikertelen vizsgák és gyakorlatok, valamint a nem családi okok miatt történő halasztások a legjellemzőbbek. 11. táblázat: Abszolutórium csúszásának oka Fő Megoszlás Erasmussal vagy más tanulási céllal külföldön voltam 3 3,41% Halasztottam családi ok miatt 11 12,50% Halasztottam egyéb ok miatt 38 43,18% Sikertelen vizsgák és gyakorlatok miatt 36 40,91% Összesen 88 100,00% Összességében, nem tekinthető rossznak, hogy csak a hallgatók 27%-a nem jut el időben a képzés végét jelentő abszolutóriumig. A probléma az, hogy a késő hallgatók több mint 40%-a valódi okok felmutatása nélkül csúszik. Ez abból a társadalmi háttérből fakad, hogy a hallgatók elhúzzák a képzésüket, igyekeznek minél tovább a gondtalan főiskolai évek oltalma alatt állni, és kitolva ezzel a munkába állás időpontját, mert még nem készek rá. Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint Jelentős átalakuláson ment át a társadalom az elmúlt években. Az életszakaszok jelentősen kitolódtak: az önálló élet megkezdése, a szülőktől való anyagi és érzelmi függetlenedés, a 131

gyermekvállalás későbbre tolódott, mint pár évvel ezelőtt. Gyakori, hogy a húszas évei második felében járó fiatalok még otthon, a szüleikkel élnek, és így jóval nagyobb a szerepe a szülői befolyásolásnak is. 9 Az abszolutórium és a diploma kapcsolata Mint láthattuk, a felmérésben részt vett hallgatók 27%-a diplomáját a mintatantervi tanulmányait meghosszabbítva szerezte meg. Megállapítható, hogy 63% államilag támogatott képzésben tanult és az okokat vizsgálva vezető helyen a sikertelen vizsga és gyakorlat állt. A családi okok mindkét finanszírozási formában tanuló hallgatóknál szerepeltek. Ezt a tényt azonban óvatosan kell kezelni, hisz ebben a képzési formában csupán 3 fő jelezte, hogy emiatt halasztott. Az eredmény nem szignifikáns (χ2=8,863; p=0,181). 12. táblázat A diploma védésének kitolódása és a finanszírozási forma 9 Egyre nehezebben választanak pályát a fiatalok. - [online] < http://www.gyermekevek.hu/l_kamaszok/cikk/nehezen_valasztanak_palyat_a_fiatalok > 132

A diploma osztályzatát a finanszírozási forma tükrében vizsgálva a hallgatók 46,2%-a jó érdemrendű, mely elsősorban az államilag támogatott hallgatók 66,2%-ra jellemző. A jeles érdemrend aránya az államilag finanszírozottak körében 7,9%, a költségtérítésesek 6,5%. A hallgatók, mire eljutnak a szakdolgozat megvédéséhez és az államvizsgához, felelősségteljesen adnak számot tudásukról és készülnek a szakmai életre. Az eredmény még nem szignifikáns (χ2=12,069; p=0,060). 13. táblázat A diploma eredményességének és képzési forma kereszttábla elemzése 133

A diploma eredményét a nemek tükrében vizsgálva, a nők alkotják a válaszadók 70,7%-t és ezen belül 35,4%-uk jó, és 17,2%-uk jeles rendű diplomát szerzett. 14. táblázat: A tanulmányi eredmény és a nemek kapcsolata 134

A nemek tekintetében az eredményesség mértékénél megállapítható, hogy a nők jobb eredményt értek el, 47,0% jó, míg a férfiaknál 25,2%. A jeles eredménynél viszont megfordul az arány és a férfiak 17,2%-a jeles eredményű, a nőké pedig 10,6%. Az eredmény közel áll a szignifikáns minősítéshez (χ2=7,577; p=0,056). Összefoglalva: A diploma védésének csúszását elsősorban a vizsga és a gyakorlat sikertelensége okozza. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a nappali vagy a levelező tagozatos hallgatók eredménye jobb. A nappalis hallgatók tanulási eredményességét a képzés során az ösztöndíjrendszer katalizálja, a levelezősök érettebbek, vannak, akik már a választott szakirányban dolgoznak, vagy azért szeretnének jobb eredményt felmutatni, hogy a kívánt munkakörbe jussanak. Vizsgáljuk meg, hogyan alakult a megkérdezettek élete az abszolutórium után. Először is nézzük meg, hogy az abszolutórium megszerzése és a diploma megszerzése között mennyi idő telt el a megkérdezett hallgatóink esetén. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Nem 38% Igen 62% 20. Diagram Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? A megkérdezett hallgatók 38%-ának nem sikerült az abszolutóriummal egy időben megszerezniük a diplomát is. Karonként eltérő az aránya a diplomát meg nem szerző hallgatóknak. 135

15. táblázat: A diploma közvetlenül az abszolutórium megszerzésével együtt történt? Karonkénti megoszlás Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Igen Nem Bölcsészettudományi Kar 65% 35% Gazdaságtudományi Kar 49% 51% Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 59% 41% Természettudományi Kar 68% 32% A Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon a hallgatók harmada nem tudja az abszolutóriummal egy időben megszerezni a diplomáját, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon ez az érték a hallgatók 40%-a. Legrosszabb a helyzet a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, ahol a hallgatók fele nem tudja teljesíteni a diploma megszerzésének követelményeit az abszolutóriummal egy időben. A késés okát a hallgatók 93%-ánál a nyelvvizsga hiánya jelentette, a hallgatók 7%-a a szakdolgozat elkészítésével csúszott. Ezen a helyzeten az az ösztönző erő segíthetne, ha a nyelvvizsga teljesítésének végső határidejére törvény lenne. Jelen szabályozás szerint a felsőoktatási intézmény nem adhat határidőt a nyelvvizsga megszerzésére. A korábbi, felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. törvény 95. (7) bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése. A jelenleg hatályos felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. (1) bekezdése kimondja, hogy a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Ugyanezen (7) bekezdése értelmében, ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. Tehát az előírt nyelvvizsga letételére vonatkozóan sem a jelenlegi, sem a régi felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzésre irányadó jogszabályok nem határoznak meg időkorlátot, és utalást sem 136

arra nézve, hogy a felsőoktatási intézmény egyedileg határozhatna meg ilyet. Ezért, és tekintettel arra, hogy a jogszabályok - a hatályuk alá tartozó személyek vonatkozásában - kötelező érvényűek, álláspontunk szerint a nyelvvizsga letételére időkeret nem szabható. (K-OJOGB-809/2009., K-OJOGB-516/2009., K- OJOGB-70/2009.) 10 Sajnos országos problémával állunk szemben, mely helyzetet jól tükrözi a Magyar Nemzetben megjelent körkép: 25 százalék tavaly, és csaknem 30 százalék idén februárban. Ennyien nem kapták meg a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt a Budapesti Gazdasági Főiskola végzős hallgatói közül mondta Sándorné Kriszt Éva rektor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke. Hamarics Mária, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának igazgatója arról számolt be, hogy náluk átlagosan a hallgatók 40 45 százaléka nem tudja átvenni az oklevelét. A turizmus-vendéglátás szakon két középfokú szakmai nyelvvizsga a követelmény, ezért itt ennél kicsit rosszabb ez az arány. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen az elmúlt tíz évben 1446 fő nem kapta meg a diplomáját, ők többségükben kiegészítős, illetve levelezős hallgatók tudtuk meg Szabó Mihálytól, az intézmény központi tanulmányi hivatalának igazgatójától. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 6415 hallgatója tett záróvizsgát 2009-ben, 15,68 százalékuk a mai napig nem kapta meg az oklevelét. Még a 2006-ban végzettek között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek diplomával tájékoztatott Rónay Zoltán, az egyetem főtitkára. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a polgári képzésben részt vevő hallgatók közül a levelező tagozatosok 55, a nappali tagozatosok 45,5 százaléka nem kapta meg az oklevelét tavaly a nyelvvizsga hiánya miatt. A tisztképzés esetében ez az arány 10 százalék alatti fogalmazott Kiss Dezső, az egyetem sajtótitkára. 11 A Nyíregyházi Főiskolán évek óta közel azonosak az arányok: a hallgatók 52 54 százaléka veheti át diplomáját akkor, amikor az államvizsgát leteszi, a 10 Tanulmányi és vizsgaügyek. In: Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2009. évi tevékenységéről. [online] <http://www.oktbiztos.hu/ugyek/jelentes2009/tart.html> 11 Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül. In: Magyar Nemzet Online. 2010. Június 29. < www.mno.hu/portal/72183> 137

többiek később pótolják a hiányzó nyelvvizsgát. Ha pótolják Tavaly a 2143 záróvizsgát tett hallgató közül 1127 kaphatott oklevelet, 1016-an nem rendelkeztek nyelvvizsgával. Az intézményben évente értékelik, hányan pótolják ezt a hiányosságot, Márföldi Józsefné, a Nyíregyházi Főiskola tanulmányi és felvételi osztályának vezetője azt mondja, még 2007-es diplomát is őriznek, s várják, hogy gazdája elvihesse. 12 Nézzük meg, mekkora csúszással jutottak el a diploma követelmények teljesítéséhez! Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? 32,52% 15,45% 14,63% 15,45% 16,26% 5,69% 21. Diagram Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? Az adatok megdöbbentőek! A megkérdezetteknek kevesebb, mint a fele (45%) tudta egy éven belül teljesíteni a hiányzó feltételeket és megkaphatta diplomáját. A második évben már csak 16% pótolta a hiányosságokat, és a diplomát meg nem szerző hallgatók harmada még most, 3 év eltelte után sem rendelkezik diplomával. Létszámban kifejezve ennél a felmérésnél ez 40 főt jelent, ami a több, mint 12%-a a teljes mintának. Ez a probléma nem csak az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóira jellemző. 12 Nyelvvizsga nélkül nincs diploma. In: Szabolcs Online. 2010. Június 8. <http://www.szon.hu/hirek/nyiregyhazi-foiskola/cikk/nyelvvizsga-nelk252l-nincsdiploma/cn/news-20100608-05454902s> 138

A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint: Az a tapasztalatunk, hogy aki nem államvizsgázik le az abszolutórium utáni két-három évben, az rendszerint eltűnik. 13 Ezen javítani csak törvényi szinten lehet, ha meghatároznák azt, hogy maximálisan mennyi idő telhet el az abszolutórium és a diploma megszerzése között. Karonként elemezve az előző diagramot a következő értékeket kapjuk: 16. táblázat Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? Karonkénti elemzés Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? 1 3 hónap 4 6 hónap 7 12 hónap 13 24 hónap 2 évnél több idő alatt még nem szereztem meg Bölcsészettudományi Kar 3% 3% 8% 2% 2% 16% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 8% 8% 5% 10% 3% 13% 5% 7% 6% 7% 2% 11% Természettudományi Kar 7% 4% 4% 7% 1% 7% A karok közül három kar hasonló értékeket mutat, a Bölcsészettudományi Kar esetén azonban azok a hallgatók, akik nem tudták az abszolutóriummal egy időben megszerezni a diplomát, a jelen felmérés alapján úgy tűnik, le is mondanak róla, hiszen ezen hallgatók fele még 3 év után sem szerezte meg diplomáját. A diploma hiányának komoly következményei vannak az elhelyezkedésre vonatkozóan is. A gazdaságra is komoly hatással lenne, ha radikálisan javulna a magyar fiatalok nyelvismerete, hiszen versenyképesebb tudással és nagyobb mobilitási hajlandósággal rendelkeznének a friss diplomások. Ehhez képest a végzősök harmada nyelvvizsga hiányában nem kap diplomát. A probléma már a középiskolában kezdődik, az egyetemi évek alatt a nyelvvizsga milliókba is kerülhet. 13 < http://eduline.hu/felsooktatas/2011/10/18 >s 139

Nem lehet elégszer ismételni a tavalyi év egyik legdöbbenetesebb felmérését, mely szerint hiába tették le a záróvizsgát, a hallgatók 30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát. Az elmúlt évben közel 40 ezer végzett főiskolás és egyetemista csak középfokú végzettségüknek megfelelő munkahelyen tudott elhelyezkedni, a nyelvvizsga- vagy a használható nyelvtudás hiánya miatt. Ez pedig azt is jelenti, hogy a felsőfokú tanulmányaikra fordított adóforintok, csakúgy, mint az egyén befektetése, majdhogynem hasztalan volt. 14 A gazdasági szakember aggodalmát azonban nem támasztotta alá jelen felmérésünk. Megvizsgáltuk, hogy hallgatóinknak jelentett-e problémát a diploma hiánya, és meglepő eredmény született. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? 58,12% 14,53% 27,35% Igen Nem Már akkor is dolgoztam 22. Diagram Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? Először is láthatóan nem okozott problémát a munkaerő-piacra való kilépés során, hiszen csak a hallgatók 14,5%-a nem lépett ki a munkaerőpiacra, 85%-uk a diploma nélkül is munkát vállalt. 14 Nyelvvizsga nélkül mit sem ér a diploma, -In: Népszabadság online, 2011. február 12. < http://www.nol.hu/gazdasag/nyelvvizsga_nelkul_mit_sem_er_a_diploma > 140

Arra a kérdésre, amely azt vizsgálta, hogy okozott-e gondot a diploma hiánya, szintén meglepő válasz született: Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben? 45,61% 42,11% 12,28% Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett 23. Diagram Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? A megkérdezett hallgatók 13%-nak jelentett akadályt a diploma hiánya. Az adatok valószínűleg változni fognak, hiszen a vizsgált réteg 2008-ban szerzett /illetve nem szerzett diplomát, és a 2010-ben történt szigorítások következtében a közalkalmazotti állásban nem elegendő az igazolás az államvizsga sikeres teljesítéséről. Ha tagozatonként vizsgáljuk meg az eredményeket, akkor szignifikáns következtetéseket kapunk. Az abszolutórium megszerzését követően a nappali tagozaton végzettek 37,5% azonnal talált munkát, keresés után viszont 58,4%-a, vagyis 96% sikeresen helyezkedett el. A levelező tagozaton végzettek 79,5%-a viszont keresés után helyezkedett el, melyet segített addigi munkatapasztalatuk. A nappali és levelező tagozaton végzettek 95,2%-a talált munkát, amely nagyon figyelemreméltó eredmény. 141

17. táblázat: Az abszolutórium után talált-e munkát a tagozat függvényében Az eredmény szignifikáns (χ2=9,59; p=0,048), azaz a tagozat és a munkavállalás között van kimutatható kapcsolat. 142

A szakmai gyakorlat Fontos kérdés intézményünk számára, hogy a főiskolai évek alatti gyakorlati rendszernek milyen hatása van a végső munkahelyre. Az első összefoglaló táblázatunk azt mutatja meg, hogy a megkérdezettek 86%-a részt vett gyakorlati képzésben a főiskolai tanulmányai alatt. 18. táblázat A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? Fő Megoszlás Igen 290 86,83% Nem 44 13,17% Összesen: 334 100,00% Karonként áttekintve az értékeket azt láthatjuk, hogy amíg a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar megkérdezett hallgatói szinte teljes létszámmal (97%-96%) részt vettek gyakorlati képzésen, addig a Bölcsésztudományi Karon a hallgatók 18%, a Természettudományi Karon pedig a hallgatók negyede (24%) nem vett részt szakmai gyakorlaton. 19. táblázat: A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett- e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett- e a tanulmányok részét Igen Nem Összesen képező kötelező szakmai gyakorlaton? Bölcsészettudományi Kar 82% 18% 100% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 97% 3% 100% Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 96% 4% 100% Természettudományi Kar 76% 24% 100% Ennek a kérdésnek az elemzése akkor kap értelmet, ha megvizsgáljuk, hogy volt-e haszna a gyakorlatnak, ezért nagyon informatív a felmérésben az erre vonatkozó kérdés. 143

Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? Igen 17% Nem 83% 24. Diagram Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? A szakmai gyakorlaton részt vett hallgatók 17%-át alkalmazták a szakmai gyakorlati helyén. A teljes mintára vonatkoztatva ez 14%. Az adatok alapján a szakmai gyakorlat nagyon fontos területet jelent a hallgatók számára. Nézzük meg azon hallgatók válaszait karonkénti bontásban, akik részt vettek szakmai gyakorlaton! 20. táblázat: Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták- e? Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták- e? Igen Nem Összesen Bölcsészettudományi Kar 21,6% 78,4% 100,0% Gazdaságtudományi Kar 11,9% 88,1% 100,0% Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar 18,4% 81,6% 100,0% Természettudományi Kar 15,2% 84,8% 100,0% Érdekes, hogy míg a Bölcsésztudományi Karon kevesebben vettek részt szakmai gyakorlaton a megkérdezettek közül, addig ezen réteg hallgatóinak sikerült a legnagyobb arányban elhelyezkednie a korábbi gyakorlati helyen. Ezzel szemben a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar megkérdezett hallgatói vettek részt a legnagyobb arányban szakmai gyakorlaton, mégis náluk a legalacsonyabb a későbbi alkalmazási lehetőség. Ez utóbbi összefüggésre a magyarázat, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar saját gyakorló hellyel rendelkezik, illetve az a következtetés is levonható, hogy a külső szakmai gyakorlati helyek potenciális munkahelyet jelentenek a hallgatóink számára. 144

Az interjú során felmértük, hogy a hallgatók mikor szereztek a gyakorlati tapasztalatokat. Az első erre vonatkozó kérdés elemzéséből kiderül, hogy a hallgatóink 25%- a már a tanulmányok előtt rendelkezett a területén szakmai tapasztalattal. 21. táblázat: Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Fő Megoszlás Igen 83 24,92% Nem 250 75,08% Összesen: 333 100,00% A tapasztalatokkal rendelkező hallgatók 20%-a levelező, esti vagy távoktatási formában tanult, 4%-uk pedig nappali tagozatos képzésben vett részt. Ebből két következtetést lehet levonni: 1. Míg a hallgatók 57%-a levelező, esti, vagy távoktatási képzésre járt intézményünkbe, addig csak 35%-uk rendelkezett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalattal. 2. Ezzel szemben a felmérésben részt vett nappali tagozatos képzésre járó hallgatók 10%-a már a tanulmányok megkezdése előtt rendelkezett kapcsolódó munkatapasztalattal. A képzés ideje alatt a válaszolók közel fele szerzett a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot: 145

Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Nem 52% Igen 48% 25. Diagram Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Ennek a diagramnak az értelmezéséhez elevenítsük fel, hogy a hallgatók 87%-a úgy nyilatkozott, hogy részt vett szakmai gyakorlaton. Ehhez képest még a hallgatók fele sem érezte úgy, hogy szerzett munkatapasztalatot. Ennek tükrében érdemes végiggondolni a szakmai gyakorlati rendszer működését. Ehhez segítségül nézzük meg a szakonkénti megoszlást! 22. táblázat: Szerzett- e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Szakonkénti megoszlás Szerzett- e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) Igen Nem a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Andragógia BA 1 Anglisztika BA 4 2 Angol nyelv és irodalom 6 2 Angoltanár MA 1 Biológia 4 8 Biológus laboratóriumi operátor 7 4 Ének-zene 4 5 Etika, ember- és társadalomismeret (egyetemi) 1 Fizika 1 1 Földrajz 3 8 Francia nyelv és irodalom 3 2 146

Szerzett- e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) Igen Nem a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Gazdálkodás 22 28 Germanisztika BA 1 Informatikus könyvtáros 4 6 Kémia 2 1 Kommunikáció 4 9 Magyar BA 4 8 Magyar nyelv és irodalom 1 Magyartanár MA 1 1 Matematika 1 3 Művelődésszervező 6 3 Német nyelv és irodalom 2 6 Pedagógia 19 13 Programozó matematikus 1 2 Programtervező informatikus BSc 5 10 Rajz 3 Romanisztika BA 1 Számítástechnika 3 4 Szociálpedagógia 25 22 Testnevelés 8 6 Testnevelő-edző BSc 1 Testnevelőtanár MA 1 1 Történelem 9 7 Vizuális és környezetkultúra tanár MA 1 Végösszeg 155 167 Szakonként viszonylag egyenletesnek tekinthető az eloszlás, a legtöbb szak esetében mindkét válasz hasonló személynél fordult elő, nincs olyan szak, ami kiemelhető lenne akár negatív, akár pozitív esetként. A felmérés a nem tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatokat is mérte, melynek eredményeként a képzés előtt már a megkérdezettek 61%-a rendelkezett tapasztalattal. 147

23. táblázat: Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Fő Megoszlás Igen 206 61,49% Nem 129 38,51% Összesen: 335 100,00% Ez összhangban van a képzési tagozattal, hiszen ahogy, fentebb már említettük, levelező, esti és távoktatási tagozaton tanult a hallgatók 57%-a. Az adat érdekessége, hogy arra a kérdésre, hogy a tanulmányaik közben szereztek-e tapasztalatot, ugyanennyien és ugyanazon személyek válaszoltak igennel (90%-ban). 24. táblázat: Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Fő Megoszlás Igen 211 62,99% Nem 124 37,01% Összesen: 335 100,00% A külföldi munkavégzés A külföldi munkatapasztalatokat három területen vizsgáltuk, hogy milyen külföldi tapasztalatokkal rendelkezett a tanulmányai előtt, majd a tanulmányai közben, illetve mióta befejezte a képzést. 148

25. táblázat: Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? Fő Megoszlás Igen 11 3,28% Nem 324 96,72% Összesen: 335 100,00% Nagyon alacsony azon hallgatók száma, akik rendelkeztek külföldi munkatapasztalattal, de mégis háromszor annyi, mint aki a tanulmányai alatt szerzett külföldi munkatapasztalatot. 26. táblázat: Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Fő Megoszlás Igen 4 1,19% Nem 331 98,81% Összesen: 335 100,00% Ebbe a kérdésbe azonban nem számít bele a külföldön folytatott tanulmány, hiszen az nem munkatapasztalatnak minősül. A diploma megszerzése óta összesen csak 7 fő szerzett külföldi tapasztalatot. 27. táblázat: Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ÓTA? Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ÓTA? Fő Megoszlás Igen 7 2,10% Nem 327 97,90% Összesen: 334 100,00% A piacon alacsony a kínálat, sokan elfogadják az alacsony kínálatot és/vagy halasztják az aktív keresővé válást. Az alábbi kereszttábla elemzés arra keres 149

választ, hogy a tanult szakirány mennyire felel meg a leendő szakember jövőképének. 28. táblázat: A külföldi munkavégzés aránya a nemek tekintetében a tanulmányok előtt A nappali tagozaton végzett hallgatók közül mindössze 3 fő, azaz 2,1%, a levelező tagozaton 8 fő és a végzett hallgatók 4,6%-a (távoktatásban részt vett hallgatók száma csekély) szerzett tapasztalatot külföldön a tanulmányok megkezdése előtt. Az eredmény nem szignifikáns (χ2=1,552; p=0,459), azaz a tagozat és a külföldi munkavállalás között nincs kimutatható kapcsolat, amelyet a λ=0,000 eredménye (nincs együtt járás a változók között) is megerősít. 150

29. táblázat A külföldi munkavégzés aránya a tagozat tekintetében a tanulmányok alatt A nappali tagozaton végzett hallgatók közül mindössze 1 fő, azaz 0,7%, a levelező tagozaton végzett hallgatók 1,7%-a (távoktatásban részt vett hallgatók száma csekély) szerzett tapasztalatot külföldön a tanulmányok megkezdése alatt. Az eredmény nem szignifikáns (χ2=0,695; p=0,706), azaz a tagozat és a külföldi munkavállalás között nincs kimutatható kapcsolat, amelyet a λ=0,000 eredménye (nincs együtt járás a változók között) is megerősít. 151

30. táblázat: A külföldi munkavégzés aránya a tagozat tekintetében a tanulmány befejezése óta A nappali tagozaton végzett hallgatók közül mindössze 2 fő, azaz 1,4%, a levelező tagozaton végzett hallgatók közül 5 fő, azaz 2,9% (távoktatásban részt 152

vett hallgatók száma csekély) szerzett tapasztalatot külföldön a tanulmányok befejezését követően. Az eredmény nem szignifikáns (χ2=0,864; p=0,649), azaz a tagozat és a külföldi munkavállalás között nincs kimutatható kapcsolat, amelyet a λ=0,000 eredménye (nincs együtt járás a változók között) is megerősít. Összefoglalva megállapítható, hogy a mintában részt vett hallgatók a hazai munkalehetőség felé orientálódtak. A levelező tagozatos hallgatók jelentős százaléka családos, akik nem könnyen váltanak. Az álláskeresés A hallgatók munkaerőpiacon való érvényesülése a munkahely megszerzésével kezdődik. Az álláskeresés körülményeit több szempontból vizsgáltuk. Első szempont az volt, hogy végzettjeink az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresteke munkát. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Nem, mert már akkor is dolgoztam 50% 47% Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanul mányokat kezdtem Nem, egyéb okból: 0% 3% 26. Diagram Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Érdekes adat, hogy hány alkalommal próbáltak meg munkát keresni azon végzetteink, akik az előző kérdésre igennel válaszoltak. 153

31. táblázat: A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? Ha igen, a munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? Alkalom Fő % 1 alkalom 16 10,26% 2 alkalom 9 5,77% 3 alkalom 13 8,33% 4 alkalom 2 1,28% 5 alkalom 14 8,97% 6-10 alkalom 27 17,31% 11-20 alkalom 20 12,82% több, mint 20 alkalom 55 35,26% Összesen: 156 100,00% A táblázat adatait megnézve láthatjuk, hogy hallgatóink nem könnyen találtak munkát, a keresők fele több mint 10 helyen is próbálkozott. A következő táblázat annak eredményeit mutatja, hogy az álláshirdetések közül hányra hívták be végzett hallgatóinkat. 32. táblázat: A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Alkalom Fő % 0 alkalom 3 1,72% 1 alkalom 30 17,24% 2 alkalom 23 13,22% 3 alkalom 19 10,92% 4 alkalom 10 5,75% 5 alkalom 47 27,01% 6-10 alkalom 36 20,69% 11-20 alkalom 6 3,45% Összesen 174 100,00% 154

A keresés eredményességét áttekintve, az adatok megnyugtatóak. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Keresés után találtam 65% Még nem találtam 4% Azonnal, egy hónapon belül találtam 31% 27. Diagram Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Látható, hogy a hallgatók harmada 1 hónapon belül talált munkát, és csupán a hallgatóknak 4%-a az a réteg, aki még nem talált állást. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 3 éve végeztek a válaszadók, akkor ezen 4% helyzete tartós munkanélküliségnek számít. A megkérdezettek 65%-a talált munkát. A következő hisztogramon láthatjuk, hogy ehhez mennyi időre volt szükségük. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? 35,00% 41,00% 13,00% 11,00% 0-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 1-2 év 28. Diagram Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? A többség (76%) egy féléven belül talált munkát, ami pozitívan értékelhető. 155

Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. Intézményi karrieriroda, Vállalkozóként, önfoglalkoztatók Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb Mindenképp tanulságos megvizsgálni azt, hogy melyik álláskeresési technikák a legcélravezetőbbek. 60,83% Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? 17,50% 4,17% 0,00% 1,67% 5,00% 3,33% 0,00% 7,50% 29. Diagram Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kiemelkedő az álláshirdetés szerepe (összesítve 52,2%). Jelentősnek mondható a munkáltatónál történő jelentkezés (14,7%) és meg kell említeni, hogy a hallgatók 5%-ának a tanárai segítenek álláshoz jutni. Elkeserítő adat, mennyire kevesen használják az intézményi karrieriroda és állásbörze adta lehetőségeket. Remélhetőleg az intézményi karrieriroda szerepe fokozatosan növekedni fog, hiszen egy új hallgatói szolgáltatást jelent. A Karrieriroda az Eszterházy Károly Főiskolán 2006 őszén alakult, amely egy szolgáltató szervezet. Célja, hogy segítse az Eszterházy Károly Főiskolán végző, valamint a régióban élő pályakezdő diplomások elhelyezkedését. Az irodában létrehozásra került két adatbázis: az egyik a hallgatói, melyben jelenleg a hallgatók önéletrajzait, adatait tárolják. A másik adatbázis vállalati, amely a foglalkoztató szervezet adatait tartalmazza. Mindkét adatállomány bővítést és állandó frissítést igényel. Szolgáltatásait elsősorban a főiskola hallgatói veszik igénybe, főként ezt a csoportot kell bevonni a mindennapi feladatokba, ezáltal véleményük mérvadó az eredményesség vizsgálatakor is. A karrieriroda szerepe, jelentősége folyamatosan nő. 156

A felmérés eredményei azonban az alábbi táblázat eredményei alapján arra mutatnak, hogy a végzett hallgatók az elhelyezkedés során a 7. helyre sorolták a karrieriroda szerepét. 33. táblázat: A munkahely keresési lehetőség a tagozat függvényében Ebben az évben a karoknál megkezdődött a volt hallgatók munkaerő-piaci élményeinek megismerése, mely segítheti a végzés előtt álló hallgatók orientációját az elhelyezkedés során és az oktatásban a képzési célok folyamatos szabályozásához nyújt támpontot, ezáltal tudatosabb szakképzési politikákat indukálhat. A mérésben részt vett hallgatók 39,4%-a (136 fő) adott választ arra a kérdéscsoportra, melynek 52,2%-a álláshirdetés útján helyezkedett el. Az eredményes álláskeresés lehetőségének bővítését az intézményünknek is szorgalmazni kell Az eredmény nem szignifikáns (χ2=5,980; p=0,967), azaz a tagozat és a munkavállalás között nincs kimutatható kapcsolat. Az egyéb kategóriába elég sokan tartoznak ezért érdemes megnézni, hogy a végzett hallgatók miket jelöltek meg egyéb kategóriának: 157

interneten adtam fel a hirdetést munkanélküli közhasznú munkaügyi központ ők kerestek meg egy feltöltött önéletrajz alapján RÁT-program és közfoglalkoztatási rendszer révén RÁT-program révén tanári adatbázison keresztül telefonos érdeklődés Megjelenik a tanári adatbázis is, mely fontos forrása lehet a jövőbeli álláskeresési technikáknak. A XXI. században nem elhanyagolható az álláskeresés során az internet szerepe. A szöveges válaszok között többször találkozunk az interneten feladott hirdetéssel, illetve, hogy a feltöltött életrajz alapján a hallgatót keresték meg állásajánlattal. Sajnálatos, hogy több formában is megjelenik a munkanélküliként végzett közhasznú munka. A válaszokban megjelenik a RÁT-program: rendelkezésre állási támogatás (rát) szabályai: azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, e támogatásra csak az egyikük lehet jogosult. 15 a rátosoknak bizony részt kell venni az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban, melynek lebonyolítása a foglalkoztatási terv szerint zajlott és zajlik most is. Röviden: ez volt az Út a munkához program. 16 15 Jogi fórum. [online] < http://www.jogiforum.hu/hirek/21783 > 16 Köziránytű. Útmutatás közügyekben. [online] < http://www.koziranytu.hu/hirek/eltunik_a_rat,_valtozik_a_segelyezes,_uj_utak_nyilnak_a_munk aba/329 > 158

A piaci igények és a tanulmányok szakterülete Az intézmény szempontjából fontos részét képezte a felmérésnek, hogy végzett hallgatóink milyen mértékben tudják hasznosítani az intézményünkben szerzett ismereteket. Az eredményeket elemezve választ keresünk arra a kérdésre, hogy mennyire felelnek meg az adott szakterületen végzett tanulmányok a piaci igényeknek. A kérdésre 135 fő adott választ, azaz a felmérésben részt vettek 39,1%-a. 34. táblázat: Szakterület a tagozat függvényében 159

A munkalehetőség és a szakterület közötti viszony tükrében kijelenthető, hogy a hallgatók 26,7%-a a saját tanulmányai szakterületén, 42,2%-a pedig a kapcsolódó szakterületen dolgozik. Ez alapján megállapítható, hogy a tanulmányok során a választott szakterületre széles rálátást kaptak a hallgatók és megnőtt az interdiszciplináris képzés szerepe. Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? 4% 17% 10% 26% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület 43% Bármilyen szakterület 30. Diagram Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Az eredmény nem szignifikáns (χ2=8,078; p=0,426), azaz a tagozat és a munkavállalás között nincs kimutatható kapcsolat. Önnek ez a munkaviszonya 24% 6% 70% Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 31. Diagram Munkahely jellege 160

Az első munkahely a megkérdezettek 70%-nál állandó és határozatlan idejű volt. Érdekes válaszokat kapunk, ha megnézzük, hogy hány munkahellyel rendelkeztek eddig a felmérésben szereplő végzettségnek a megszerzése óta (a jelenlegivel együtt)? Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? 52,85% 28,53% 12,61% 3,90% 2,10% 2,40% 1,50% 32. Diagram Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt Az ábrán látható, hogy a válaszolók fele egy munkahelyen kötött ki eddig, és majdnem 30%-uk a második munkahelyénél tart. 161

35. táblázat: Végzettség és a munkahely kapcsolata A nappali tagozatos hallgatók jelentős többsége, 175 fő, azaz 42,9% eddig még nem dolgozott. A végzett hallgatók 37,9%-a az első munkahelyen van. Megdöbbentő, hogy a levelezős hallgatók 66,5%-a még sosem dolgozott és 20,8%-uk az első munkahelyen van, tanulmányait csak ebben a képzési formá- 162

ban kezdhette meg. Kérdésként felvetődik, miből finanszírozzák tanulmányikat, miből élnek meg? Valószínű szülők, hozzátartozók támogatják. Az eredmény szignifikáns (χ 2 =22,110; p=0,005; λ=0,085). A munkanélküliek helyzete Sajnos foglalkoznunk kell a munkanélküliek helyzetével, bár azt láthattuk, és mindenképp pozitívumként említhető, hogy jelenleg a válaszadók 4%-a munkanélküli, de következő ábrán azt láthatjuk, hogy végzettjeink harmada volt munkanélküli az elmúlt 3 évben. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Nem 63% Igen 37% 33. Diagram Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Érdekes, hogy a munkanélküliek negyede nem jelentette be munkanélküli státuszát. 36. táblázat Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Fő Megoszlás Igen 93 76,23% Nem 29 23,77% Összesen: 122 100,00% A válaszolók többsége (66%-uk) egyetlen munkanélküli időszakot tudhat maga mögött, 26%-uk pedig elmondhatja magáról, hogy az elmúlt 3 év alatt kétszer volt munkanélküli. 163

37. táblázat Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Időszak (db) Fő % 1 81 66,39% 2 32 26,23% 3 6 4,92% 4 1 0,82% 8 1 0,82% 20 1 0,82% Összesen 122 100,00% Nézzük meg, hogy ezek a munkanélküli időszakok mennyi ideig tartottak: Összeadva ezek az munkanélküliként töltött időszakok hány hónapig tartottak? 43,59% 16,24% 25,64% 1,71% 10,26% 2,56% 0-2 hónap 3-6 hónap 7-12 hónap 13-18 hónap 19-24 hónap 2 évnél tovább 34. Diagram A munkanélküliként töltött időszakok összesen hány hónapig tartottak? A hisztogramon látható, hogy 60%-uk fél évig, vagy annál rövidebb ideig volt munkanélküli. A kategóriák meghatározása azért nem a gyakorisági elemzés statisztikai alapszabályainak megfelelően történt, mert ahhoz hogy elemezni tudjuk a munkaügyi törvények adta lehetőségek kihasználásait, tudnunk kell, hogy kik azok, akik 3 hónapot meghaladó ideig voltak munkanélküliek. A 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet ugyanis (a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról) kimondja, hogy: 2. (1) A munkaügyi központ támogatást nyújt a munkaadó kérelmére, ha a munkaadó a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, és (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével legalább 365 napi időtartamra, az 1. b) pontja szerinti munkahelyen vállalja. 164

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. (3) A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100%- a közötti mértékben lehet megállapítani. A támogatás összege - a bérköltség 100 százalékának megfelelő támogatása esetén - havonta nem haladhatja meg a) az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér és annak járulékai összegét, b) a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, c) az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. (4) Ha a támogatás mértéke a bérköltség 100%-át nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként a (3) bekezdésben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. (5) A támogatásra való jogosultság, illetve a támogatás mértékének megállapításánál a pályakezdő álláskereső a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb szakképesítését, illetve iskolai végzettségét kell figyelembe venni. (6) Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 365 napnál rövidebb idő után megszűnik, újbóli foglalkoztatása esetén a 365 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás. Ezért fontos megvizsgálni, hogy a végzett hallgatóink 43%-a a diploma megszerzése után 90 napot meghaladó (de félévnél nem hosszabb) ideig volt munkanélküli, melyből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók élnek a kormány rendelet lehetőségével, hogy elhelyezkedésük esetén a munkáltató 1 évig kedvezményekben részesül. A mindennapok jelentős gondját megvizsgálva a nappali tagozaton végzett hallgatók munkanélküliség problémájával találkoztak és elhelyezkedési gondjaik vannak, jelentős az 1-2 hónap 20 20% már 12 és 24 hónapja keresi a munkalehetőséget. A levelezős hallgatók körében a 7 hónap a kiemelkedő 26,8% és 14,3%-k már 24 hónapja munkanélküli. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 = 10,119; p=0,182), de a probléma megoldást kíván. 165

38. táblázat Munkanélküliség a képzés tagozata szerint A 18. ábra grafikusan mutatja a munkanélküliként eltöltött hónapokat, melyen nehéz változtatni, erre mutat 29,4%-os 12 és 24 hónapos munkanélküli viszonyban eltöltött intervallum. 35. Diagram Munkanélküliség oszlop 166

A végzett hallgatóink munkaerő-piaci helyzete A hallgatók munkaerő-piaci státuszát elemezve 312 fő adott választ, ez a minta 90,4%-a. 39. táblázat: Piaci státusz A táblázat eredményeit elemezve kiemelkedik a végzettek alkalmazottként való elhelyezkedése (88,5%), a munkanélküli státuszt 6,1% jelölték meg, ami 167

igen jó eredménynek mondható. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 =9,750; p=0,463) Az önfoglalkoztatók és vállalkozók száma nagyon alacsony. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? 88,38% 0,92% 0,92% 5,81% 0,61% 3,36% 0,00% 36. Diagram Munkaerő-piaci státusz Hasonlóan alacsony a GYED-en, GYES-en lévők száma is, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kitöltők 70%-a nő, és átlagéletkoruk 31 év. Érdeklődésünk kiterjedt az alkalmazottak beosztására is. Ennek eredményeit mutatja a következő diagram. Beosztott, nem diplomás foglalkozás 32% Milyen beosztásban dolgozik? Felső-vezető 2% Közép-vezető 7% Alsó-vezető 2% Beosztott diplomás 57% 37. Diagram Milyen beosztásban dolgozik? 168

Látható, hogy a megkérdezettek 9%-a vezető, ami szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a felmérés a diploma megszerzésének időpontja után 3 évvel készült, bár az nem látszik, hogy ezen személyeknek volt-e diplomájuk a felmérés alapjául szolgáló képzés előtt. Elkeserítő eredmény viszont, hogy a megkérdezettek harmada nem diplomás munkakörben dolgozik, ami nagyon magas érték. 40. táblázat Státusz és a tagozat elemzése Milyen státuszban dolgoznak a végzett hallgatóink? Az elhelyezkedettek 54,7%-a beosztott diplomás, míg 38,5%-uk, igen jelentős arányban, beosztott, nem diplomás munkakörben tevékenykedik, mely elgondolkodtató. A levelező tagozatos hallgatók aránya valamivel jobb, mivel megkezdett tevékenységükhöz szerzik többségükben a végzettséget. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 = 12,553; p= 0,128) 169

Grafikusan szemléltetve: 38. Diagram Diplomás beosztása A főállású munkahely lehetősége a karok tükrében A kérdésre 11 fő, azaz a minta 3,2%-a adott választ. 41. táblázat: Munkahely a karok függvényében 170

A 16. táblázat adatait elemezve az elhelyezkedés tekintetében megfigyelhető a sikeresebb és kevésbé sikeres szakmacsoportok jelenléte. A teljes mintára kivetítve a legsikeresebb két szakmacsoport: a BTK hallgatói 50%-ban helyezkedtek el. A vizsgálat eredményét óvatosan kell kezelni, mivel a minta 3,2%-a adott a kérdésre választ. A diplomával rendelkező BTK és TKTK szakembereinek van közel azonos esélye van. Meg kell jegyezni, hogy az érintett csoportok létszáma nagyon alacsony. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 =3,942; p=0,268) Összefoglalva kijelenthető, hogy a hallgatók 90,4%- alkalmazottként helyezkedett el, viszonylag kevesen, 6,1%-uk jelezte munkanélküli státuszát. Megállapítható, hogy munkakörükkel elégedettek. A kérdésre adott válaszok alapján a megkérdezettek 5,81%-a munkanélküli a felmérés idejében, de egy korábbi kérdésnél a hallgatóink 4%-a mondta azt, hogy az abszolutórium megszerzése óta nem talált munkát. Ez nem féltetlenül ellentmondás, ugyanis többen végeznek közmunkát, akik dolgoznak, de munkanélküliek. Hány hónapja munkanélküli? 9 5 3 0 0 0-6 hónap 7-12 hónap 13-18 hónap 19-24 hónap 2 évnél tovább 39. Diagram Hány hónapja munkanélküli? A táblázathoz tartozó létszám elég alacsony, hiszen 17 fő volt munkanélküli a megkeresés időpontjában, így az adatok nem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. 171

42. táblázat: GYES esetén rendelkezik főállású munkahellyel? GYES esetén rendelkezik főállású munkahellyel? Fő Megoszlás Igen 6 54,55% Nem 5 45,45% Összesen: 11 100,00% Hasonlóan kevesen vannak GYES-en, vagy GYED-en a felmérés időpontjában, ezen személyek fele rendelkezik főállással. A következő néhány kérdés a jelenleg dolgozó személyek munkahelyének területeit, alkalmazásának körülményeit próbálta feltárni. Ennek első kérdése szűrte a jelenleg dolgozókat, akik a teljes minta 92%-át teszik ki. Jelenleg dolgozik Ön? Most nem dolgozik, de már volt munkahelye Sose 6% dolgozott 2% Jelenleg (is) dolgozik 92% 40. Diagram Jelenleg dolgozik Ön? Rájuk vonatkozott a következő néhány kérdés, melyek közül az első a munkaviszonyuk jellegét térképezte fel. 172

Köztisztviselő, közalkalmazott, Állami, önkormányzati vállalat Profitorientált cégnél dolgozik Nonprofit cégnél dolgozik Egyéb 43. táblázat Az Ön fő munkaviszonya? Az Ön fő munkaviszonya: Fő Megoszlás Állandó jellegű és határozatlan idejű 261 87,29% Határozott idejű 33 11,04% Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) 5 1,67% Összesen: 299 100,00% Nagyon pozitív eredmény, hogy a megkérdezettek igen nagy része állandó és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik. Megkérdeztük, hogy milyen területen dolgoznak a volt hallgatóink. A kategóriákat a következő diagramon szemléltetjük. Az egyéb kérdésre adott válaszok a következőek: egyéni vállalkozó, egyházi alkalmazott, egyházi fenntartású iskola, egyházi fenntartású intézménynél dolgozom, hitelintézet, hotel recepció, magán nyelviskolában tanár, magánszemélyek, egyéb cégek, vállalkozói igazolványhoz nem kötött szellemi szabadfoglalkozásúként, magánóraadóként dolgozom. Ön... 51,74% 9,72% 28,82% 4,51% 5,21% 41. Diagram Munkahelyének területe 173

A hallgatóknak több mint a fele két évnél hosszabb ideje dolgozik jelenlegi cégénél, de mint ahogy a következő diagram mutatja találkozhatunk rövidebb munkaviszonnyal is. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? 51,23% 11,89% 15,98% 7,79% 13,11% 0-6 hónap 7-12 hónap 13-18 hónap 19-24 hónap 2 évnél tovább A munkaerő-piaci státuszra vonatkozó kérdések az elsajátított készségek, a tudás hasznosíthatóságával zárult, melynek eredményétől sajnos nem nyugodhatunk meg. Csupán a megkérdezettek 41%-a tudja használni teljes vagy nagymértékben a tanult készségeket, és a megkérdezettek harmada egyáltalán nem vagy alig tudja használni a tanulmányai alatt megszerzett tudást. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Teljes mértékben 11% Egyáltalán nem 17% Nagymértékben 30% Kevéssé 16% Közepes mértékben 26% 42. Diagram Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? 174

A szakonkénti elemzést azért érdemes megnézni, mert 2,99 az átlaga a teljes minta értékelésének a tudás hasznosíthatóságát tekintve, de szakonként ez nagyon eltérő. A következő szakokat kell kiemelni: germanisztika fizika magyar etika, ember- és társadalomismeret romanisztika Összesen ennyi szakon érezték úgy a kitöltők, hogy 4 egésznél jobbra értékelik a megszerzett tudás hasznosíthatóságát. 44. táblázat Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Karonkénti átlag Megszerzett tudás hasznosíthatósága Szak 1-5-ig Átlag Anglisztika BA 3,83 Angol nyelv és irodalom 3,38 Angoltanár MA 2,00 Biológia 3,00 Biológus laboratóriumi operátor 3,20 Ének-zene 3,00 Etika, ember- és társadalomismeret 5,00 Fizika 4,50 Földrajz 2,64 Francia nyelv és irodalom 1,80 Gazdálkodás 3,06 Gazdálkodási és menedzsment 2,67 Gazdaságismeret 2,60 Germanisztika 5,00 Informatikus könyvtáros 3,00 Kémia 3,33 Kommunikáció 2,64 Magyar nyelv és irodalom 4,00 Magyartanár 4,00 Matematika 2,75 Művelődésszervező 2,63 175

Megszerzett tudás hasznosíthatósága Szak 1-5-ig Átlag Német nyelv és irodalom 3,14 Pedagógia 2,67 Programozó matematikus 3,33 Programtervező informatikus 3,08 Rajz 3,00 Romanisztika BA 5,00 Számítástechnika 3,29 Szociálpedagógia 3,09 Testnevelés 3,36 Testnevelő-edző 3,00 Testnevelőtanár MA 1,50 Történelem 2,86 Az interjú adta lehetőséget kihasználva áttekintettük azokat a területeket, amelyeket hallgatóink a munkájuk során a legjobban tudnak alkalmazni: Kiemelni az alábbi területeket lehetne, melyeket többen is megemlítettek kommunikációs ismereteket, pedagógia, pszichológiai ismereteket, informatikai, programozási ismereteket, jogi ismereteket. A teljesség kedvért a válaszok: 20. századi magyar történelem Általános közgazdasági összefüggések, pénzügy Andragógia és vezetéselmélet Angol nyelv tanításában. Angol nyelv, programozás Angol tanítás Egyiket sem. Emberekkel való kapcsolataimban. emberismeret Etika, pedagógia, pszichológia Fejlesztő ped. Fejlesztő pedagógia szakirány Fejlesztő pedagógia. Földrajzi ismeret 176

Gazdálkodási gyakorlati ismeretek Gazdaságtan. Grafikai tervezés Gyakorlati területek Gyermek illetve óvoda pedagógus Gyermekvédelem Idegen nyelv Ifjúságvédelem Informatika és mikrobiológia. Informatika, Könyvtári szakterület Informatika, informatikai ismeretek Jog Kapcsolatteremtés Kémiai területeken Klinikai labor Kommunikáció Konfliktuskezelés, tanácsadás, kommunikációs technikákat Marketing, értékesítés Mindent Módszertan, pedagógia, pszichológia Német nyelv Oktatás Oktatás-irányítás, európai pályázat Óvodások Pénzügy Programozás Programozás, programtervezés. Pszichológia, szociális munka, empatikus készség, tolerancia. Pszichológia. Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés, kommunikációs tevékenységgel összefüggő feladatok Szakmai Szakmai tárgyak, tanulás módszertan tantárgypedagógia Szakosodás utánit, kriminál pedagógiát Számítógépes ismeretek Számvitel, pénzügy szociális munka Szociális munka, pszichológia Szociális. Szociológia, pedagógia. Szövegszerkesztés, adatbázis kezelés 177

Tanácsadás. Tanítás Tanítás, pedagógia Tanításban. Tárgyalás Tolmács, pedagógia. Történelemtudomány Zongora, hangképzés Az átlagos nettó kereset és a tagozat A mintában részt vevők 80,9%-a válaszolt a kérdésre. A fizetés mértéke a nappali tagozaton végzett hallgatók körében 75000 és 150000 Ft közé esik, míg a levelezőn végzett hallgatók esetében a felső határ 175000 Ft körül mondható, ez a gyakorlatban a több eltöltött időnek is betudható. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 = 11,166; p= 0,799). 45. táblázat A fizetés elemzése 178

Grafikusan szemléltetve: 43. Diagram A fizetés mérték a tagozat tükrében oszlopdiagrammal Az elégedettség Az eddig bemutatott értékek alapján nélkülözhetetlen tudnunk azt, hogy, hogyan érvényesülnek végzettjeink a munkaerőpiacon, hogy elégedettek-e a munkájukkal. Több területen is feltérképeztük, hogy mennyire elégedettek végzettjeink a főállású munkájukkal. Négy területet lehet kiemelni, ahol a válaszolt értékek több mint 80%-a jó vagy kiváló: 1. a munka személyi körülményei, 2. a munka szakmai, tartalmi része, 3. a munka összességét tekintve, 4. a munka tárgyi körülményei. A karrierépítés szempontjából már csak a kitöltők 60%-a érzi jónak, vagy kiválónak a helyzetet, illetve a szakma presztízse szempontjából: 5. szakmai előmenetel, karrierépítés, 6. szakmai presztízs, Végezetül kevesebb, mint a kitöltők fele (47%) értékeli jónak vagy kiválónak a jövedelmezést 7. jövedelem, juttatások. 179

Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% teljesen elégedetlen elégedetlen elégedett teljesen elégedett 44. Diagram Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Elégedettség a munkahellyel Karonként A válaszadók aránya 80,6%, melynek 60,4%-a elégedett főállású munkájával. Karonkénti megoszlásban 18,7% a TTK-n végzett hallgatók fejezték ki elégedettségüket, majd követi őket a BTK 15,1%-kal. A teljesen elégedett válasz 9,4%-ban a BTK végzett hallgatói adták. Feladatnak tekinthető, hogy az elhelyezkedési tervek tekintetében a nagyobb önbizalommal, kiemelkedő szakismerettel, szaktudással rendelkező hallgatók kapjanak diplomát. A munkavállalás területén lehetőségük és pályakezdésük is sikeresebbé válik. Azonban a társadalmi háttér, a munkahelyteremtés problémái erősen kihatnak a fiatal szakemberek reményeire, jövőképére. 180

46. táblázat: Elégedettség a főállású munkahellyel karonként 181

45. Diagram Elégedettség a főállású munkahely karonkénti halmozott oszlopdiagramja A szakmai előmenetel és a karrierépítés megítélése karonként A kérdésre 279 fő válaszolt, azaz 80,9%. A válaszadók 51,9%-a elégedettnek ítéli az előmenetel és a karrier lehetőségét a munkahelyén és csak 11,8% teljesen elégedett. Az elégedetlen megjelölése legnagyobb mértékben a BTK 10,0%; TKTK 9,0% és a TTK 7,9% esetében figyelhető meg, mint ahogy a 13. ábra diagramja is szemlélteti. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=5,022; p=0,832), vagyis az elégedettség mértéke nem függ bizonyíthatóan a karoktól. 182

47. táblázat: Szakmai előmenetel lehetőségének megítélése karonként 183

1. ábra: Szakmai előmenetel lehetőségének megítélése karonkénti diagramja A szakmai presztízs karonként A kérdésre 277 fő válaszolt, azaz 80,3%. A válaszadók 45,5%-a a szakmai presztízs kérdésének megítélésében elégedett. Jelentős az elégedetlenek aránya, mely 34,3%. A 13. táblázat eredménye is rámutatott arra, hogy 17,0% más szakterületen helyezkedett el, 9,5% pedig szakterületet nem kívánó munkakörben dolgozik, akik valószínű elégedetlenek munkakörük szakmai presztízsével. A szakmai siker és a presztízs szorosan kapcsolódó fogalmak és a nem a szakmai felkészültségüknek megfelelő munkakört betöltő személyek nem látnak maguk előtt presztízst. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=5,261; p=0,811), vagyis az presztízs kérdése nem függ bizonyíthatóan a karoktól. 184

48. táblázat: Szakmai presztízs karonként 185

46. Diagram Szakmai presztízs karonkénti halmozott oszlopdiagramja A szakmai presztízs tagozatonként A kérdésre 276 fő válaszolt, azaz 80,0%. A válaszadók 46,0%-a a szakmai presztízs kérdésének megítélésében elégedett. A nappali tagozaton végzettek 20,3%-a, a levelező tagozaton végzettek 25,0%-a elégedett. Jelentős az elégedetlenek aránya, 33,3%, mely legjelentősebb mértékben a levelező tagozaton végzettek körében tapasztalható 19,9%. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=1,786; p=0,938), vagyis a szakmai presztízs kérdése nem függ bizonyíthatóan a tagozattól. 186

49. táblázat: Szakmai presztízs tagozatonként 187

47. Diagram Szakmai presztízs tagozatonkénti oszlopdiagramja Jövedelem, juttatások karonként A kérdésre 278 fő válaszolt, azaz 80,6%. A munkahelyek jövedelem és juttatás mértékével a válaszadók 43,5%-a elégedetlen és 37,8% elégedett. Társadalmunkban a gazdasági megszorítások behatárolják a javadalmazást. Ezáltal a táblázat eredményeit a gazdasági helyzet összefüggésében kell szemlélni. Legmagasabb az elégedetlenség a BTK-n végzettek körében, 14,7%. Az eredmény szignifikáns, (χ2=19,613; p=0,020), vagyis az jövedelem és juttatás kérdése függ bizonyíthatóan a karoktól. 188

50. táblázat: Jövedelem, juttatások karonkénti elemzéssel 189

48. Diagram Jövedelem, juttatások karonkénti halmozott oszlopdiagramja Jövedelem, juttatások tagozatonként A kérdésre 277 fő válaszolt, azaz 80,3%. A munkahelyek jövedelem és juttatás mértékével a válaszadók 42,2%-a elégedetlen és 39,7% elégedett. A tagozat viszonylatában az elégedettség jelentősebb, 23,5% és az elégedettek is 20,9%-a levelező tagozaton végzettek körében. A tapasztalataik alapján az évek munkában töltött gyakorlatát tudják értékelni. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=4,426; p=0,619), vagyis az jövedelem és juttatás kérdése nem függ bizonyíthatóan a tagozatoktól. 49. Diagram Jövedelem, juttatások karonkénti oszlopdiagramja 190

51. táblázat Jövedelem, juttatások tagozatonkénti elemzése A munka személyi körülményei karonként A kérdésre 279 fő válaszolt, azaz 80,9%. A válaszadók 58,4%-a elégedett, és teljesen elégedett 22,7%. A karok tekintetében a TKTK és a TTK végzett hallgatói találták meg leginkább az igényüknek megfelelő munkakört, melyet a munkájuk személyi körülményeit a válaszukban tükröző pozitív megítélés is tükröz. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=15,700; p=0,073), vagyis a munka személyi körülményei függ bizonyíthatóan a karoktól. 191

192 52. táblázat: A munka személyi körülményeinek megítélése karonként

50. Diagram A karonkénti munka személyi körülményeinek megítélésének halmozott oszlopdiagramja A munka személyi körülményei tagozatonként A kérdésre 278 fő válaszolt, azaz 80,6%. A válaszadók 57,9%-a elégedett és 23,7% teljesen elégedett, vagyis a megkérdezettek háromnegyede. A tagozat tekintetében a levelező tagozaton végzett hallgatók 32,4%-a elégedett, míg közülük 9,4% elégedetlen. Jelentős a teljesen elégedettek aránya is, mivel a nappali tagozaton végzettek 10,1% és a levelező tagozaton végzettek 13,7%- teljesen elégedett. A vélemények alapján az tükröződik, hogy megtalálták helyüket a munka területén. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=1,948; p=0,924), vagyis a munka személyi körülményei nem függnek bizonyíthatóan a tagozattól. 193

194 53. táblázat: A munka személyi körülményeinek megítélése tagozatonként

51. Diagram A tagozatonkénti munka személyi körülményeinek megítélésének oszlopdiagramja A munka összessége karonként A kérdésre 280 fő válaszolt, azaz 81,2%. A válaszadók 67,9%-a elégedett és teljesen elégedett 19,9%. A karok tekintetében az elégedettség egyenletesen oszlik meg. Az elégedetlenség kismértékben jelentkezik. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=11,641; p=0,234), vagyis a munka öszszességének megítélése nem függ bizonyíthatóan a karoktól. 195

196 54. táblázat: A munka összességének megítélése karonként

52. Diagram A munka összességének szemléltetése halmozott oszlopdiagrammal karonként A munka összessége tagozatonként A kérdésre 279 fő válaszolt, azaz 80,7%. A válaszadók 68,1%-a elégedett és teljesen elégedett 13,3%. A karok tekintetében legnagyobb az elégedettség a levelezős hallgatók körében 40,9%. Az elégedetlenség a levelező tagozaton végzettek körében 9,3% és a nappalis hallgatók 8,2%-a. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=5,073; p=0,534), vagyis a munka összességének megítélése nem függ bizonyíthatóan a tagozattól. 197

198 55. táblázat: A munka összességének megítélése tagozatonként

53. Diagram A munka összességének ábrázolása oszlopdiagrammal tagozatonként A főállású munkával való elégedettség tagozatonként A kérdésre 277 fő válaszolt, azaz 80,3%. A válaszadók 59,9%-a elégedett és 24,5% teljesen elégedett. A karok függvényében erőteljesebben jelentkezik az elégedettség mértéke a levelezős hallgatók körében, mely a munkahelyen megszerzett tapasztalattal és a kialakult jövőképpel magyarázható. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=2,886; p=0,823), vagyis a főállású munka megítélésének kérdése nem függ bizonyíthatóan a karoktól. 199

200 56. táblázat: Elégedettség a főállású munkával

54. Diagram Elégedettség a főállású munkával oszlopdiagram Szakmai előmenetel, karrierépítés tagozatonként A kérdésre 278 fő válaszolt, azaz 80,6%. A válaszadók 52,2%-a elégedett és 30,6% elégedetlen a szakmai előmenetel és a karrierépítés lehetőségét tekintve. Az elégedetlenség mértéke legjelentősebb a levelező tagozaton végzettek körében. Azzal magyarázható ez a tény, hogy a diplomaszerzés után gyorsabb előléptetést, jobb beosztást reméltek. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=2,570; p=0,861), vagyis a szakmai előmenetel, karrierépítés lehetősége kérdése nem függ bizonyíthatóan a karoktól. 201

55. Diagram Szakmai előmenetel, karrierépítés oszlopdiagramja tagozatonként 57. táblázat: Szakmai előmenetel, karrierépítés tagozatonként 202

A munka tárgyi körülményei tagozatonként A kérdésre 278 fő válaszolt, azaz 80,6%. A válaszadók 58,8%-a elégedett és 20,9% elégedetlen a munka tárgyi körülményeit tagozatonként elemezve. A levelező és a nappali tagozaton végzettek körében az elégedetlen 20,9% és a teljesen elégedettek aránya 21,6%, közel azonos. Az elégedetlenek nagyobb arány a levelező tagozaton végzettek köréből tevődik össze 13,3%; míg a nappalisok 7,2%. A teljesen elégedettek aránya mindkét tagozatnál közeli értéket képvisel. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=3,771; p=0,708), vagyis a munka tárgyi körülményeivel való elégedettség és a tagozat között nem mutatható ki kapcsolat. 58. táblázat: A munka tárgyi körülményeinek és a tagozat összefüggés vizsgálata 203

2. ábra: A munka tárgyi körülményeinek és a tagozat összefüggésének oszlopdiagramja 204

Intézményi rész Az Eszterházy Károly Főiskola presztízse a megkérdezettek szerint A főiskolának a megítélését egy visszaemlékezéssel kezdtük, melyben rákérdeztünk, hogy diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Egyéb Munkahelyem javasolta. Korábbi diplomámat itt A főiskola jó híre miatt Barátom/élettársam/há Rokoni/baráti/ismerets Csak itt hirdették meg Tetszik a város Ide vettek fel A közelben lakom 0% 2% 3% 8% 14% 12% 32% 35% 26% 33% 56. Diagram Diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? A válaszok ugyanazok minden felmérésünk esetében: a 2010-es és 2011-es online végzett kérdőíves felmérés esetén is mindig ugyanaz a három szempont emelkedik ki a többi közül: a főiskola jó híre miatt, a közelben lakom, tetszik a város. A főiskola számára legalább annyira fontos Eger város hangulata, mint amennyire meghatározó szerepet tölt be az intézmény a városban. 205

A közelben lakom szempont azt tükrözi, hogy a főiskolának továbbra is fontos szerepet kell vállalnia a közeli intézmények hallgatóinak tájékoztatásában. A főiskola jó hírét tovább mélyíti, hogy a válaszadók 87%-a ugyanezt az intézményt választaná, ha újra kezdhetné tanulmányait. 4,03 s jó döntésnek tartották végzett hallgatóink, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választották a 3 éve végzett szakjukhoz. Mennyire tartotta jó döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? 5 33% 1 7% 2 13% 3 20% 4 27% 57. Diagram Mennyire tartotta jó döntésnek, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? Végezetül megkérdeztük hallgatóinkat, hogy mennyire elégedettek a képzés tartalmával, mely válasz három év munkatapasztalat után sokkal relevánsabbnak tekinthető, mint a képzésben még aktív hallgatók válaszai. 206

Mennyire elégedett a képzés tartalmával? 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 1 egyáltalán nem 2 kis-mértékben 3 közepesen 4 nagy-mértékben 5 teljes mértékben 58. Diagram Mennyire elégedett a képzés tartalmával? A képzés gyakorlatorientáltsága A kérdésre a mintában részt vett hallgatók 84,9%-a vett részt. A végzett hallgatók 42,7%-a a gyakorlati, munkahelyi tapasztalatok alapján a képzés gyakorlatorientáltságát nagymértékben megfelelőnek találta. Mindössze 9,6% nyilatkozott kedvezőtlenül a képzés gyakorlatorientáltságát illetően. 207

59. táblázat A képzés gyakorlatorientáltsága karonként A megkérdezettek alapján kijelenthető, hogy a gyakorlati képzés jó irányban fejlődik. Az eredmény nem szignifikáns (χ2=19,293; λ=0,029; p=0,082). 208

59. Diagram A képzés gyakorlatorientáltsága karonként 209

A képzés elméletorientáltsága karonként 60. táblázat: A képzés elméletorientáltság megítélése karonként A kérdésre 292 fő adott választ, azaz a minta 84,6%-a. A karonkénti megoszlásban vizsgálva a hallgatók 35,3%-a nagymértékben jónak, 34,9% teljes mértékben gyakorlatorientáltnak ítéli meg a képzés elméletorientáltságát. A GTK volt hallgatói (41,1%) vélekednek aszerint, hogy képzésük nagymértékben elméletorientált volt. A kapott eredmény nem szignifikáns, (χ2= 13,886; p=0,308). 210

60. Diagram A képzés gyakorlatorientáltsága karonként A képzés elméletorientáltsága tagozatonként A kérdésre 289 fő adott választ, azaz a minta 83,8%-a. Tagozatonkénti megoszlásban vizsgálva a hallgatók 34,6%-a nagymértékben jónak, 36,0% teljes mértékben gyakorlatorientáltnak ítéli meg a képzés elméletorientáltságát. A nappali tagozaton végzettek 36,2%-36,2%-a nagymértékben és teljes mértékben vélekednek aszerint, hogy képzésük elméletorientált volt-e. A levelező tagozaton végzettek pedig 33,3%-35,8%-ban ítélik a képzés elméletorientáltságát nagy- és teljes mértékűnek. Az elméleti felkészítés aránya megfelelőnek mondható, hisz a szakképzés során az elmélet és a gyakorlat helyes arányát szem előtt kell tartani. A kapott eredmény nem szignifikáns, (χ2= 1,355; p=0,995). 211

61. táblázat: Elmélet orientáltságság megoszlása tagozat szerint 61. Diagram A képzés gyakorlatorientáltsága tagozatonként 212

A gyakorlati helyek kínálata karonként 62. táblázat: Gyakorlati helyek karonként A gyakorlati helyek kínálata kérdésre 290 fő, azaz a minta 84,1%-a adott választ. A megkérdezettek 38,6%-a közepesnek, 32,1% nagymértékben megfelelőnek tartja a gyakorlati hely kínálatát. A karok tekintetében a TKTK végzett diákjainak 11,0%-a közepesnek tartja a gyakorlati helyek kínálatát. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=13,054; p=0,365). 213

62. Diagram gyakorlati helyek karonként A gyakorlati helyek kínálata tagozatonként 63. táblázat A gyakorlati helyek tagozatonként 214

A gyakorlati helyek kínálata kérdésre 291 fő, azaz a minta 84,3%-a adott választ a tagozatonkénti megosztásban. A megkérdezettek 38,5%-a közepesnek, 31,0% nagymértékben tartja megfelelőnek a gyakorlati helyek kínálatát. A tagozat tekintetében a levelező tagozaton végzett diákok 23,0%-a, míg a nappalin végzettek 16,8%-a közepesnek tartja a gyakorlati helyek kínálatát. A levelező tagozaton tanuló hallgatók nagyobb munkahelyi tapasztalattal rendelkeznek, melynek következtében kritikusabban szemlélik a gyakorlat lehetőségeit. Az eredmény nem szignifikáns, (χ2=13,054; p=0,365). 63. Diagram A gyakorlati helyek megítélése tagozatonként A legjobb értékelést a naprakészség kapta, itt a megkérdezettek 77%-a nagymértékben, vagy teljesen naprakésznek vélte a kapott ismereteket. Érdemes megnézni, hogy a szóbeli kiegészítésekben mennyire pozitívan nyilatkoznak az interjú alanyok: Az előadók és a gyakorlatot vezető tanárok felkészültek voltak. Kérdéseimre mindig választ kaptam. Kiváló oktatóim voltak. Mindenki jól informált volt. 215

A legjobb értékelést az egyéb kérdés kapta, melyhez a fel nem sorolt szempontok értékelését adták meg a hallgatóink, és ennek a közel 85%-s jóra, illetve kiválóra értékelése azt tükrözi, hogy általánosságban elégedettek a képzéssel. Az elméletorientáltsággal és a gyakorlatorientáltsággal közel azonosan voltak elégedettek a hallgatók, a szöveges kiegészítéséket a gyakorlatorientáltsághoz érdemes megtekinteni: Kevés volt a gyakorlati órák száma. Kevés volt a tanítási gyakorlat. Kevésnek találtam a módszertanokat. Sokkal több gyakorlati tapasztalatra lett volna szükség. Több gyakorlat lehetett volna. A legkevésbé sem tekinthetjük megfelelőnek a gyakorlati helyek kínálatának az értékelését, mert itt a hallgatók több mint fele közepes szintűnek vagy gyengébbnek ítélte meg a helyzetet. A szöveges válaszokat talán épp ezért érdemes megvizsgálni: Kissé nagyobb választék jobb lett volna. Saját magunknak kellett gyakorlati helyet szerezni. Sok lehetőség közül választhattunk. Szűk kínálat volt. Összességében azonban büszkék lehetünk intézményünk megítélésére, hiszen attól jobb mutatóra nincs szükségünk, mint hogy újra minket választanának a végzett hallgatók. Ha újrakezdhetné tanulmányait: Egyéb Nem tanulnék a felsőoktatásban Ugyanezt a szakot(szakpárt), de 4% 4% 4% Ugyanezt a főiskolát/várost, de 30% Ugyanezt a szakot(szakpárt), és 57% 64. Diagram Ha újrakezdhetné tanulmányait melyik városban és milyen szakon tenné? 216

Ez a megállapítás mind a nappali, mind a levelező tagozaton érvényes, mivel a nappalin végzettek 25%-a, a levelezőn végzettek pedig 32%-a vélekedik így. 64. táblázat Újra kezdés esetén mit tenne? Végül vizsgáljuk meg, hogy mennyire elégedettek a hallgatóink és mennyire tekintik jó döntésnek azt, hogy az Eszterházy Károly Főiskolát választották. A fenti táblázat bizonyítja, hogy a végzett hallgatók 57,7%-a elégedett, valamint 30,5% ugyanezt az intézményt, de más szakot választana. A kérdés indokolt, a 345 hallgatóból 298 adott a kérdésre választ, azaz 86%, ami meggyőzőnek tűnik. Az eredmény nem szignifikáns (χ 2 = 11,036; p= 0,200). 217

Összefoglalás A felmérésben részt vett 3 éve végzett hallgatók elhelyezkedési aránya nagyon jónak mondható. A megkérdezettek 4%-a nem talált munkát a 3 év alatt, 31%-uk 1 hónapon belül talált munkát, és akiknek tovább kellett keresni a többségük (75%-uk) féléven belül elhelyezkedett. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Keresés után találtam 65% Még nem találtam 4% Azonnal, egy hónapon belül találtam 31% 65. Diagram Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? További pozitívum, hogy a megkérdezettek 65%-a a saját szakterületén helyezkedett el, és 70%-uknak állandó jellegű és határozatlan idejű munkahelye van. A diplomás pályakövetési felmérések mindegyike ugyanazt az eredményt hozza intézményünk megítélésével kapcsolatban (a 2010-es és 2011-es online végzett kérdőíves felmérés, jelenlegi végzett hallgatók személyes interjúja); a diplomája megszerzésének helyszínéül miért az Eszterházy Károly Főiskolát választotta? kérdésre mindig ugyanaz a három válasz emelkedik ki a többi közül: A főiskola jó híre miatt. A közelben lakom. Tetszik a város. 218

A közelben lakom szempont azt tükrözi, hogy a főiskolának továbbra is fontos szerepet kell vállalnia a közeli intézmények hallgatóinak tájékoztatására. A főiskola jó hírét tovább mélyíti, hogy a válaszadók 87%-a ugyanezt az intézményt választaná akkor is, ha újra kezdhetné tanulmányait. (és ez az érték is mindegyik felmérésünkben 80% feletti). Ha újrakezdhetné tanulmányait: Egyéb 4% Nem tanulnék a felsőoktatásban Ugyanezt a szakot(szakpárt), de más várost választanám. Ugyanezt a főiskolát/várost, de más szakot(szakpárt) Ugyanezt a szakot(szakpárt), és főiskolát/várost választanám. 4% 4% 30% 57% 66. Diagram Ha újrakezdhetné tanulmányait melyik városban és milyen szakon tenné? A friss diplomával rendelkező volt hallgatóink kérdőíves felmérése során kapott válaszok megerősítették azt, hogy az elmúlt években a tanulmányi időszak kitolódott, a diploma átvétele a sikeres záróvizsga ellenére is elhúzódott. Az államilag támogatott képzésben a halasztás okaként a sikertelen vizsgákat és gyakorlatokat jelölték meg az esetek 41,4%-ban, és egyéb okot az esetek 42,5%-ban. A felmérésben részt vett hallgatók negyede diplomáját a mintatantervi tanulmányait meghosszabbítva szerezte meg. Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy vezető helyen a sikertelen vizsga és gyakorlat áll. A diploma osztályzatát a finanszírozási forma tükrében vizsgálva a hallgatók 46,2%-a jó rendű, mely elsősorban az államilag támogatott hallgatók 66,2%-ra jellemző. A nemek tekintetében az eredményesség mértékét vizsgálva megállapítható, a nők jobb eredményt értek el a jó rendű diploma esetében, a jeles ered- 219

ménynél viszont megfordul az arány, és a férfiak aránya nagyobb. A diploma védésének csúszását elsősorban a vizsga és a gyakorlat sikertelensége okozza. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a nappalisok vagy a levelezős hallgatók eredménye jobb. A nappalis hallgatók tanulási eredményességét a képzés során az ösztöndíjrendszer katalizálja, a levelezősök érettebbek, vannak, akik már a választott szakirányban dolgoznak, vagy azért szeretnének jobb eredményt felmutatni, hogy a kívánt munkakörbe bejussanak. A felmérésben részt vett hallgatók a hazai munkalehetőség felé orientálódtak. A levelezős hallgatók jelentős százaléka családos, akik nem könnyen változtatnak lakhelyet. A nappali és levelező tagozaton végzettek 95,2%-a munkalehetőséget talált, amely figyelemreméltó eredmény. Az elhelyezkedésük sikeresnek mondható. Ebben az évben a karoknál megkezdődött a volt hallgatók munkaerő-piaci élményeinek megismerése, mely segítheti a végzés előtt álló hallgatók orientációját az elhelyezkedés során és az oktatásban képzési célok folyamatos szabályozásához nyújt támpontot, ezáltal tudatosabb szakképzési politikákat indukálhat. Ez alapján kijelenthető, hogy a tanulmányok során a választott szakterületre széles rálátást kaptak a hallgatók és megnőtt az interdiszciplináris képzés szerepe, a végzettek alkalmazottként való elhelyezkedést magas (88,8%). A végzettek 90,4%-a alkalmazottként helyezkedett el, viszonylag kevesen, 6,1% jelezte munkanélküli státuszát. Megállapítható, hogy munkakörrel rendelkezők nem elégedetlenek a körülményeikkel. Karonkénti megoszlásban vizsgálva a hallgatók közel 70%-a jónak ítéli meg a képzés elméletorientáltságát. A végzett hallgatók 42,7%-a a munkahelyi tapasztalatok alapján a képzés gyakorlatorientáltságát nagymértékben megfelelőnek találta és 9,6% nyilatkozott kedvezőtlenül. A gyakorlati helyek kínálatát közepesnek ítélték meg. A levelező tagozaton végzettek nagyobb munkahelyi tapasztalattal rendelkeznek, melynek következtében kritikusabban szemlélik a gyakorlat lehetőségeit. Az elhelyezkedési tervek tekintetében a nagyobb önbizalommal, a szakismeret, szaktudás erősítésével, lehetőségük és pályakezdésük is sikeresebb, azonban a társadalmi háttér, a munkahelyteremtés problémái erősen kihatnak a fiatal szakemberek reményeire, jövőképére. 220

A válaszadók több mint fele az előmenetel és karrier lehetőségével nincs megelégedve a munkahelyén. A szakmai siker és a presztízs egymással szoros kapcsolatban állnak. Feltételezhető, hogy a szakmai felkészültségüknek nem megfelelő munkakört betöltő személyek nem látnak maguk előtt presztízst. A munkahely, a munkafeltételek személyi körülményi 34-35%-ban az elégedettség és az elégedetlenség között oszlik meg. Valószínűleg befolyásolja az a tényező, hogy a végzettek jelentős hányada nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Társadalmunkban a gazdasági megszorítások behatárolják a javadalmazás mértékét. Az anyagi elismerés területén jelentkezik az elégedetlenség, mely a BTK-n végzettek körében a legmagasabb. TKTK és a TTK végzett hallgatói találták meg leginkább az igényüknek megfelelő munkakört, melyet a munkájuk személyi körülményeit a válaszukban tükröző pozitív megítélés is tükröz. Azonban a diplomaszerzés után gyorsabb előléptetést, jobb beosztást reméltek. A fizetés mértéke a nappali tagozaton végzett hallgatók körében 75 000 és 150 000 Ft közé esik, míg a levelezőn végzett hallgatók esetében a felső határ 175 000 Ft körül mondható, ez a gyakorlatban több eltöltött időnek is betudható. A friss diplomások jövedelme, mint a fentiekben láthattuk nem magas, mely elégedettségükben is kifejezésre jut. Az elégedett és az elégedetlenek aránya hasonló mindkét tagozat esetében 32 36% között mozog. Viszont jelentős százalék nem jelezte elégedettségét. Az intézményválasztással a végzett hallgatók 57,7% elégedett, valamint 30,5% ugyanezt az intézményt, de más szakot választana. A kérdés indokolt, a 345 hallgatóból 298 adott a kérdésre választ, azaz 86%, ami meggyőzőnek tűnik. 221

Javaslatok a vezetés számára A felmérés eredményei alapján van néhány kiemelhető terület, melynek fejlesztése végzett hallgatóink előnyére válhat. Ezek a következő pontokban fogalmazhatók meg: 1. A szakmai gyakorlati helyek növelése A szakmai gyakorlati helyek potenciális munkahelyet jelentenek a végzett hallgatóink számára, a felmérésben szereplő hallgatók 17%-át alkalmazták is azon a munkahelyen, ahol a szakmai gyakorlatot teljesítette. Következtetésként van értelme a szakmai gyakorlati helyek bővítésének. Eredményes lehet a gyakorlati helyek országos hálózatának elkészítése, mely az elhelyezkedési lehetőséget és a kapcsolat építését is eredményesebbé tenné. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? Igen 17% Nem 83% 67. Diagram Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? A meglévő szakmai gyakorlatok tartalmát érdemes újra gondolni, mivel a hallgatók 87%-a részt vett szakmai gyakorlaton, de csak 47%-uk nyilatkozott úgy, hogy főiskolás évei alatt szerzett a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot. 222

Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. Intézményi karrieriroda, Vállalkozóként, önfoglalkoztató Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsola Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb 2. A nyelvvizsgák számának növelése Annak az oka, hogy a hallgatók 93%-nál nem szerzik meg a diplomájukat az abszolutóriummal egy időben, nagyrészt a nyelvvizsga hiánya. Erre megoldást kell találni, mivel azon hallgatók fele, aki nem szerez diplomát, nem is törekszik a hiányzó nyelvvizsga követelmény teljesítésére. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? 32,52% 15,45% 14,63% 15,45% 16,26% 5,69% 3. Állásbörze, karrier iroda szerepének erősítése A végzett hallgatók álláskeresési technikái között nem jelenik meg erőteljesen az állásbörze és a karrieriroda. Kiemelendő azonban, hogy a megkérdezettek 5%-ának tanára segített állást találni. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? 60,83% 17,50% 4,17% 0,00% 1,67% 5,00% 3,33% 0,00% 7,50% 223