Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jánossy László 3, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Sándor Ágnes 1, Selmeczi Pál 1, Szabadosné Sallay Enikő 1, Szabó Katalin 1, Szőcs Teodóra 1, Taksz Lilla 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest, 2016. 07. 06.
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás 2016. 07. 06. Lektorálta: Bodor Emese 2016. 03. 22. Dr. Koloszár László 2016. 03. 17. A jelentés: 225 oldalt, 67 ábrát, 51 táblázatot, 7 függeléket, 9 mellékletet tartalmaz. 2
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kisköre szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Kisköre vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés... 11 1. A vizsgálati terület jellemzése... 12 1.1. Kisköre vizsgálati terület földrajzi leírása... 12 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza... 12 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet... 20 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása... 25 1.1.4. Természetvédelem... 25 1.2. Kisköre vizsgálati terület földtana... 30 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága... 30 1.2.2. A terület földtani viszonyai... 36 1.3. A terület vízföldtani viszonyai... 57 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai... 57 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása... 61 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai... 62 1.3.4. A terület vízminőségi képe... 63 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF)... 67 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek... 67 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védettség... 70 1.4.3. Szennyeződések... 81 1.4.4 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés... 86 1.4.5. Monitoring... 88 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések... 93 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 94 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján)... 94 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás... 94 1.5.3. Egyéb nyersanyagok... 95 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH)... 98 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata... 99 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok... 99 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők... 99 2.1.2. A Kisköre terület szénhidrogénvagyona... 110 4
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása... 115 2.2.1. Kutatási módszerek... 115 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH)... 122 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása... 123 2.4.1. Közlekedési viszonyok... 123 2.4.2. Energiahálózatok... 131 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél... 135 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása... 141 2.7. A terhelés várható időtartama... 143 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk... 143 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama... 143 2.7.3. A termelési szakasz időtartama... 144 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak... 145 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek... 147 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése... 151 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat... 151 3.1.1. Levegőminőség, a levegő tisztaságának védelme... 151 3.1.2. Zajhatás és rezgések... 157 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások... 158 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások... 158 3.1.5. Természetvédelem... 159 3.1.6. Tájvédelem (HOI)... 162 3.1.7. A termőföld védelme... 164 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem... 166 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme... 166 3.1.10. Társadalmi vonatkozások... 171 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása... 173 3.2.1. Hatások a rezervoárokban... 173 3.2.2. Hatások a rezervoárok és a felszín között... 175 3.2.3. Hatások a felszínen... 176 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása... 177 5
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI)... 178 3.4.1. Hatások összefoglaló értékelése... 182 Irodalom... 183 Internetes hivatkozások... 189 II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása... 191 III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján... 193 Függelék... 212 Mellékletek... 225 Ábrajegyzék 1. ábra. Kisköre vizsgálati terület elhelyezkedése... 13 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése... 15 3. ábra. Kisköre vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén... 17 4. ábra. Kisköre vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%)... 18 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Kisköre vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő)... 19 6. ábra. Talajtípusok a Kisköre vizsgálati területen (VKGA 2009)... 21 7. ábra. Kisköre vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe... 22 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint... 24 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek... 30 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei... 36 11. ábra. A takarós felépítésű aljzat a PGT 1 mélyszeizmikus szelvényen... 38 12. ábra. Kisköre vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, feketével jelölve az értelmezett szelvények... 39 13. ábra. Az Usz 12 időszelvény értelmezése... 40 14. ábra. Az Usz 13 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 41 15. ábra. Az Usz-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 41 16. ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú PGT 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben... 42 17. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal... 43 18. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a földtani szelvények nyomvonalával.... 47 19. ábra ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén... 48 20. ábra. ÉNy DK-i csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén, Jászberény és Nagykörű között (1. szelvény, 18. ábra)... 50 21. ábra. ÉK-DNy irányú földtani szelvény Tiszafüred-Jászboldogháza között... 54 22. ábra. A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése... 55 23. ábra. Kisköre vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával... 64 6
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével... 65 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben... 66 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen... 68 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével... 70 28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek... 71 29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen... 75 30. ábra. Kisköre vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek... 78 31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen... 82 32. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen... 83 33. ábra. Szennyezett területek... 84 34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények... 85 35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek... 86 36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring-pontjai... 90 37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring-programjának pontjai a területen... 92 38. ábra. Kisköre vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza... 95 39. ábra. A Jászladány I. fúrás hő és éréstörténete... 101 40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén... 103 41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön.. 103 42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön... 104 43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye... 107 44. ábra. Kisköre vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai... 110 45. ábra. Kisköre terület felső-miocén, pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűségeloszlása. 112 46. ábra. Kisköre területen és környezetében már felfedezett éghető földgáz előfordulások kitermelhető vagyona (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben.... 113 47. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környezetében felfedezett éghető földgáz előfordulások kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona (millió m 3 ) az évek folyamán... 113 48. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései... 116 49. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai... 117 50. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia... 118 51. ábra. Irányított ferde fúrás... 119 52. ábra. A rétegrepesztés folyamata... 120 53. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasút- és közúthálózata (2013)... 123 54. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe... 126 55. ábra. Kisköre vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe... 131 56. ábra. Kisköre vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe... 134 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között... 136 7
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap)... 136 59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján... 137 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között... 139 61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint... 139 62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása... 140 63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között.. 142 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979)... 149 65. ábra. Kisköre vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái... 153 66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a Kisköre vizsgálati területen és térségében.... 170 67. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok.... 171 Táblázatjegyzék 1. táblázat. Kisköre vizsgálati terület sarokpontjai... 12 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai... 14 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok... 14 4. táblázat. Kisköre vizsgálati terület tájbeosztása... 15 5. táblázat. Kisköre vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben... 20 6. táblázat. Kisköre vizsgálati terület területhasználatának adatai... 25 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek... 29 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére... 31 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre... 31 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI)... 33 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH)... 33 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások... 34 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre... 34 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések... 35 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében... 35 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben... 35 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai.... 55 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek... 67 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek... 68 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek... 69 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO)... 72 22. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek... 73 23. táblázat. Kisköre vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai... 75 8
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak... 77 25. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak... 78 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben... 81 27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen... 81 28. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében... 81 29. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében... 82 30. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata... 87 31. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota... 88 32. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota... 88 33. táblázat. Felszíni víz monitoring-pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében.... 89 34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring-pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében... 91 35. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring-pontok víztestenkénti eloszlása... 92 36. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület... 94 37. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek... 94 38. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai... 96 39. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai... 97 40. táblázat. Kisköre vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona... 111 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Kisköre területre... 111 42. táblázat. A vizsgálati terület tágabb térségének hajózási útvonalai... 129 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon... 147 44. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint... 154 45. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint... 154 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014)... 155 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015)... 155 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013)... 156 49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014)... 156 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Kisköre vizsgálati területen (II. kategória)... 167 9
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 51. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája... 168 Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa... 212 2. függelék. Rövidítések... 212 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége... 215 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények... 217 5. függelék. A Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály hatáskörébe tartozó erdőterületek adatai... 219 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben... 220 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben... 222 Mellékletek 1. melléklet. Kisköre. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Kisköre. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Kisköre. Prekainozoos aljzat (HAAS et al. 2010) 4. melléklet. Kisköre. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Kisköre. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Kisköre. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Kisköre. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Kisköre. Fúrási és geofizikai felmértség 9. melléklet. Kisköre. A BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által megadott kiegészítés a vízbázisokhoz. 10
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Kisköre vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Kisköre terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 11
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Kisköre vizsgálati terület földrajzi leírása 1.1.1. Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1020 km 2 kiterjedésű, Heves és Jász Nagykun Szolnok megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet), a vizsgálatot és az adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (1. táblázat, 2. ábra). 1. táblázat. Kisköre vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) 1 732000 240000 1 727000 265000 2 753000 240000 2 773000 265000 3 753000 260000 3 773000 215000 4 768000 260000 4 727000 215000 5 768000 220000 5=1 727000 265000 6 732000 220000 7=1 732000 240000 A terület (1) sarokpontja Jászapátitól D-re található. Innen K felé 21 km-re, Pély és Kisköre között helyezkedik el (2) pont, majd É felé 20 km-re, Besenyőtelek térségében a (3). Keleti irányba fordulva 15 km-re, Poroszlótól ÉNy-ra található a (4) pont, majd D-i irányban 40 km-re, Kunhegyestől D-re helyezkedik el az (5) pont. Innen K-i irányban 36 km-t haladva már a Jászság kistáj területén, található a vizsgálati terület utolsó, (6) sarokpontja, ahonnan 20 km-re É-re helyezkedik el az (1) sarokpont (1. ábra). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 m-ig terjed. 12
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. ábra. Kisköre vizsgálati terület elhelyezkedése A vizsgálati területen található kettő hatályos szénhidrogén bányatelek (Pély I. szénhidrogén és Jászkisér II. szénhidrogén, részletesebben ld. az 1.5.2. fejezetben, MBFH Bányászat) által lefoglalt térrészt eltávolítottuk koncesszióra javasolt területből. A fenti két bányatelek térrészének (mélység-tartományának) kivételével a vizsgálati terült megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (1. melléklet, 2. táblázat, 2. ábra). A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai (a területek felszíni vetületei): térrész határponti koordinátákkal 1020,00 km 2 koncesszióra javasolt terület 1020,00 km 2 bányatelek miatt a teljes 0 5000 mbf tartományban eltávolított terület 0 km 2 bányatelek miatt korlátozott mélység tartományban eltávolított terület 26,125 km 2 Pély I. bányatelek miatt a 1600 2100 mbf mélység tartományban eltávolított terület 18,00 km 2 Jászkisér II. bányatelek miatt az 1700 2200 mbf mélység tartományban eltávolított terület 8,125 km 2 koncesszióra javasolt terület a 1700 2100 mbf mélység tartományban 993,875 km 2 koncesszióra javasolt terület az 1600 1700 mbf mélység tartományban 1002,00 km 2 koncesszióra javasolt terület a 2100 2200 mbf mélység tartományban 1011,875 km 2 13
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület 1 732000 240000 2 753000 240000 3 753000 260000 4 768000 260000 5 768000 220000 6 732000 220000 7=1 732000 240000 Bányatelek miatt részben kivágott térrész Pély I. - szénhidrogén Fedőlap: 1600 mbf Alaplap: 2100 mbf 8 748000 235000 9 748000 239000 10 743500 239000 11 743500 235000 12=8 748000 235000 Bányatelek miatt részben kivágott térrész Jászkisér II. szénhidrogén Fedőlap: 1700 mbf Alaplap: 2200 mbf 13 739000 235000 14 737000 237000 15 734500 237000 16 734500 234500 17=13 739000 235000 A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a koncesszióra javasolt területet. 3. táblázat. A koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Abádszalók Jász Nagykun Szolnok Mezőtárkány Heves Átány Heves Pély Heves Besenyőtelek Heves Poroszló Heves Besenyszög Jász Nagykun Szolnok Sarud Heves Hunyadfalva Jász Nagykun Szolnok Szászberek Jász-Nagykun-Szolnok Jászalsószentgyörgy Jász Nagykun Szolnok Tarnaszentmiklós Heves Jászapáti Jász Nagykun Szolnok Tiszabő Jász-Nagykun-Szolnok Jászivány Jász Nagykun Szolnok Tiszabura Jász-Nagykun-Szolnok Jászkisér Jász Nagykun Szolnok Tiszaderzs Jász-Nagykun-Szolnok Jászladány Jász Nagykun Szolnok Tiszagyenda Jász-Nagykun-Szolnok Kenderes Jász Nagykun Szolnok Tiszanána Heves Kisköre Heves Tiszaroff Jász-Nagykun-Szolnok Kömlő Heves Tiszasüly Jász-Nagykun-Szolnok Kőtelek Jász Nagykun Szolnok Újlőrincfalva Heves Kunhegyes Jász Nagykun Szolnok 14
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése A pontszámozás a 2. táblázat szerinti. barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete. rózsaszín poligon Kisköre koncesszióra javasolt terület. Zöld szaggatott vonallal jelöltük a feltüntetett mélységtartományban (már létező bányatelek miatt) kizárt térrész felszíni vetületét. A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Kisköre vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI 2010 alapján) Terület Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj (km 2 % ) Hevesi-ártér 272,15 26,7 Alföld Közép-Tisza-vidék Észak-alföldi hordalékkúp-síkság Közép-tiszai-ártér Szolnoki-ártér 182,72 17,9 Jászság 63,31 6,2 Nagykunság Tiszafüred Kunhegyesi-sík 167,30 16,4 Gyöngyös-Hevesvidék Hevesi-sík 334,50 32,8 Borsod Zempléni-síkvidék Borsodi-Mezőség 0,02 0 (0,0019) Összesen 1020,00 100,0 A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti a Közép-Tiszavidék (67,2%) és az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság (32,8%) középtájakat. A vizsgálati 15
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet terület ÉNy-i részén a Bükkből érkező patakok teraszos hordalékkúpsíksága (Hevesi-sík; 32,8%) helyezkedik el, majd DK felé a Tisza ártere (Hevesi-ártér 26,7%, a Szolnoki-ártér 17,9%) következik, ahol a folyó alakította felszínt fiatal allúvium borítja, mely ártéri szintű tökéletes síkság, az átlagos relatív relief 0,5 m/km 2. Gyakoriak az elhagyott folyómedrek és a rossz lefolyású területek, a ritka homokbuckás részeken futóhomok-formák tarkítják a felszínt. A vizsgálati terület DNy-i részén érinti a Jászság (6,2%) dél felé enyhén lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkságát is. A terület legnagyobb része fluviálisan átmozgatott, folyóvízi és lápi agyaggal és iszappal fedett tökéletes síkság, amely ÉNy-on és DK-en a Hevesi-sík, illetve a Tiszafüred Kunhegyesi-sík lösziszappal, lösz-szerű üledékekkel, valamint homokkal fedett hordalékkúpsíkságába megy át. A Tisza fiatal medervándorlásait az eltérő feltöltöttségű morotvák jelzik. A Tisza-tótól DK-re eső területen néhány ÉÉNy DDK tengelyirányú, 2 5 m magas, hosszanti homokbucka (garmada és parti dűne) található. Az átlagos relief az ártéri területen 1 2 m/km 2, a homokbuckás területeken is csak 3 4 m/km 2, a Hevesi-sík, valamint a Jászság területén elérheti az 5 m/km 2 -t. A Hevesisík hordalékkúpsíkságán kevésbé, a Hevesi-ártér, Szolnoki-ártér, Jászság és Tiszafüred Kunhegyesi-sík területén inkább jellemzőek a meder-, folyóhát-maradványok. A vizsgálati terület elhanyagolható mértékben érinti a Borsodi-Mezőség hordalékkúpsíkságát. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam 1920 1980 óra, nyáron 740 800 óra, télen 175 190 óra. Az évi középhőmérséklet 10 10,4 C. A napi középhőmérséklet április 1 4-től 190 200 napon át (október 18 26-ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 6 10-e körül, míg az első őszi fagyok október 22 24-e táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan 194 198 nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 34,5 C, míg a téli minimumoké 16,5 17 C. A csapadék évi összege 500 540 mm. A téli félévben átlag 32 35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 15 18 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,30 1,38 az északabbi részeken kisebb. A terület ÉNy-i részén az Ny-i a K-i és az ÉK-i szél a leggyakoribb, DNy-i részén pedig az ÉK-i, Ny-i és DNy-i az uralkodó szélirány. A szél átlagos sebessége 2,5 m/s körül alakul. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján látható, hogy a mintaterületen a népsűrűség 39 fő/km 2 volt. Ez a szám jelentősen elmarad az országos átlagtól (106,8 fő/km 2 ), amit a területen található 29 település közül csak Jászapáti (113,7 fő/km 2 ) népsűrűsége ér el. A területen a lakosság korszerkezete jónak mondható, az országos átlagnál magasabb a gyerekek aránya. Az egész területre számított öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) 64,8%, ami jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (93%), tehát a területen élők korszerkezete fiatalosabb, mint az országos átlag. A különböző települések között jelentős különbséget találunk. Kiugró értékeket figyelhetünk meg például Jászkiséren (161%), ahol magas az idősek aránya, valamint Tiszabőn (7,2%), ahol a gyerekek aránya 14-szer magasabb, mint a 65 évesnél idősebbeké. 16
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. ábra. Kisköre vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A lakosság iskolázottsági szintje alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya a vizsgált terület minden településén magasabb, mint az országos átlag (25%), míg az érettségizettek és egyetemi, vagy főiskolai diplomát szerzők aránya jelentősen elmarad attól. Például a fent már említett Tiszabő településen mindössze a lakosság 3,6%-a rendelkezik legalább érettségivel, míg az országos átlag 42,2% (érettségizettek és diplomások együtt). A területen található települések közül a legjobb képzési adatokkal Szászberek, Kunhegyes és Besenyeszög rendelkezik. Ezeken a településeken a felsőfokú végzettségűek aránya meghaladja a 7%-ot, de még így is jelentősen elmarad az országos 15,5%-tól. (Népszámlálás 2011). A mintaterület településein az aktivitási arány, azaz a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) aránya a teljes lakosságon belül átlagosan 39%, ami elmarad az országos átlagtól (45,4%). A foglalkoztatottság tehát alacsony szintű. Ez látható a munkanélküliségi rátából is, ami pedig magasabb az országos átlagnál. A mintaterületen átlagosan 20% ez az érték, míg az országos átlag csak 12,6%. A munkanélküliségi ráta (4. ábra) Szászberekben (6,3%) és Jásziványon (9,2%) a legalacsonyabb. A jobb foglalkoztatottság ezeken a településeken valószínűleg részben a nagyobb városok (Jászberény és Szolnok) közelségével magyarázható (Népszámlálás 2011). 4. ábra. Kisköre vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 18
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az egy főre jutó éves jövedelem (5. ábra) jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vizsgált területen 2011-ben 468 ezer forint jutott átlagosan egy főre, míg az országos átlag ugyanebben az időben 782 ezer forint volt. Látható, hogy a vizsgált társadalmi gazdasági jellemzők jelentősen összefüggnek egymással. A kedvező foglalkoztatottsági arányai miatt fent már említett Szászberek az egyetlen olyan település a területen, amely esetében az egy főre eső jövedelem eléri, sőt, meghaladja az országos átlagot (819 ezer forint), míg a magas termékenységi aránnyal rendelkező Tiszabőn az egy főre eső jövedelem éppen csak eléri ennek a tizedét (87 ezer forint) (NAV Személyi jövedelemadó statisztika). 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Kisköre vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) A területen található kisebbségek közül a roma a legjelentősebb, ezen kívül nagyon kis arányban, de megtalálható a német nemzetiség is. A roma kisebbség aránya átlagosan 13% a településeken, de vannak olyanok, ahol ez az arány eléri a 66%-ot (Tiszabő) és olyan is, ahol roma népesség egyáltalán nem található (a 2011-es Népszámlálás adatai szerint: Szászberek és Jászivány). A német nemzetiségűek aránya a vizsgált területen Hunyadfalván a legmagasabb (1,5%), de még itt is elmarad az országos átlagtól (1,9%), a legtöbb településen pedig csak elenyésző számban találhatók meg. A társadalmi gazdasági mutatóit tekintve a terület nagyon heterogén, de a legtöbb mutatóban elmarad az országos átlagtól (Népszámlálás 2011). 19
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.2.1. Talajtípusok 1.1.2. Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területen elsősorban réti talajféleségek, kisebb mértékben csernozjom talajtípusok fordulnak elő (5. táblázat, 6. ábra). A Tisza-tó felszínének területe is számottevő (3,4%). 5. táblázat. Kisköre vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 24 Szolonyeces réti talajok 351,6 34,4 25 Réti talajok 247,2 24,2 23 Sztyeppesedő réti szolonyecek 136,4 13,4 26 Réti öntéstalajok 105,7 10,4 22 Réti szolonyecek 49,7 4,9 0 Tisza-tó (főleg réti öntést takar ki) 34,5 3,4 12 Csernozjom jellegű homoktalajok 25,1 2,5 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 20,2 1,9 18 Mélyben szolonyeces réti csernozjomok 19,2 1,9 16 Réti csernozjomok 15,9 1,6 17 Mélyben sós réti csernozjomok 14,5 1,4 Összesen 1020,0 100,0 A réti talajtípusok 80%-nál nagyobb területet foglalnak el. Főként a Tisza allúviumán keletkezett réti öntéstalaj, mely általában vályog és agyag szemcseméretű, többnyire savanyú kémhatású. Zömében szántóföldként hasznosítják (búza, kukorica, cukorrépa), de művelhetősége és termésbiztonsága a nedvességviszonyok alakulásától függ. Löszös talajképző üledéken általában réti talajok fejlődtek ki, melyek vályog, agyagos vályog mechanikai összetételűek. Hasznosításukat a mész- és szervesanyag-tartalom határozza meg. Uralkodóan szántóföldek (búza és kukorica), fennmaradó hányaduk kaszáló. A Jászság és a Szolnoki-ártér öntés-üledéken képződött, hasonló szemcse-összetételű, nagy szervesanyag-tartalmú, mészmentes réti talaját öntözéses gazdálkodás esetén a termésbiztonság érdekében meszezéssel javítják. A réti talaj szikes változata, a területen legnagyobb elterjedésben található szolonyeces réti talaj zömmel löszön, illetve a Tisza ártéri üledékein alakult ki, szintén agyag, agyagos vályog szemcse-összetételű, erősen savanyú kémhatású. A Hevesi-síkon jellemzően kismértékű, mélyebb rétegekre korlátozódó sóhatás és szikesség miatt alkalmas szántónak, a fennmaradó rész rét legelő. Hasonlóan szikes típus a sztyeppesedő réti szolonyec, mely agyag, agyagos vályog mechnaikai összetételű, kedvezőtlen vízgazdálkodású és gyenge termőképességű (a talajvízszint mélyebbre kerülésével a felszínközeli zónába nem jutnak el az oldott sók) talaj. Eredményes szántóföldi gazdálkodáshoz talajjavítás és vízrendezés szükséges. A vizsgált területen ritkán, foltszerűen csernozjom típusú talajok jelennek meg. Az alföldi mészlepedékes csernozjom kiemelt helyzetű löszös üledéken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű, a humusztartalomtól függően akár nagyon kedvező termékenységű talajféleség, elsősorban szántó (búza, kukorica). A réti csernozjom löszös talajképző üledéken alakult ki, agyagos vályog szemcseméretű, kilúgozott formája kevésbé termékeny. Jellemzően szántóterületek (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, lucerna). Csernozjom jellegű homoktalaj elsősorban a Tiszafüred Kunhegyesi-sík futóhomokján megült löszből alakult ki, homokos vályog mechanikai összetételű, főként gyümölcs- és szőlőtermesztésre, de szántónak 20
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is kiválóan alkalmas. A csernozjom talajok mélyben sós, mélyben szolonyeces változatainak termőképessége gyengébb, és a másodlagos szikesedés veszélye miatt az öntözés gondos tervezése szükséges. 1.1.2.2. Talajérzékenység 6. ábra. Talajtípusok a Kisköre vizsgálati területen (VKGA 2009) A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé 21
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet és kilenc érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 7. ábra. Kisköre vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) A vizsgált terület nagy része talajérzékenység szempontjából a közepesen veszélyeztetett főkategória erősen és közepesen érzékeny csoportjába tartozik (7. ábra). Néhány foltban találunk erősen veszélyeztetett területeket, melyek azon belül is a legerősebben sérülékeny kategóriába tartoznak. Elsősorban a vizsgált terület keleti határa közelében elterülő, mélyben sós réti csernozjom folt kíván különleges figyelmet, hiszen ez a talajféleség a savasodás kivételével minden vizsgált hatásra nagyon érzékeny. A csernozjom jellegű homoktalajok és az alföldi mészlepedékes csernozjom borította területek minden vizsgált hatásra közepesen, illetve erősen érzékenyek, ezért a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak. A vizsgált terület legnagyobb részén található réti talajok elsősorban a talajvízszint emelkedésre, valamint a másodlagos szikesedésre, humusz hígulásra érzékenyek. A vizsgált területen a talajvédelemre különös, helyenként kiemelt figyelmet szükséges fordítani. 22
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.2.3. A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll, elsősorban szántók fordulnak elő, de legelőket is találunk. Jellemzőek a szikes gyepek és a nedvesebb területeken a különféle növényzetű rétek. Az ártéri területeken elsősorban telepített erdők fordulnak elő nagyobb kiterjedésben. Hevesi-sík (ÉNy, ÉK) Átmeneti növényzetű táj, jelentős arányban kultúrterületekkel. A táj északi része az érintkező hegylábperemmel mutat rokonságot. A Hanyi-ér forrásánál (Erdőtelek, a kijelölt terület 5 km-es körzetébe esik) ma is megtalálható az égerláp maradványa. A táj déli és nyugati része már gyepekben gazdagabb, jobbára szikespusztai táj, kevés elsődleges szikes foltot is feltételezhetünk (Jászapáti, Pély és Sarud térségében), míg a magasabb löszhátaknál a másodlagos szikesedés révén kialakult cickórós gyepek fordulnak elő jelentős arányban. Az özöngyomok elsősorban a homokterületeken és a vízfolyások mentén terjednek. Jászság (DNy) A döntően szántók uralta kistáj vegetációját jelenleg szolonyec sziki legelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarak és a javarészt ültetvény jellegű származékerdők jellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű, a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosan fordul elő. Az álló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerű mocsarak és itt-ott enyhén szikes mocsárrétek kísérik. Lösznövényzet inkább a mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt meg, legtöbbször erősen degradált formában. Hevesi-ártér (közép) A Tisza egykori árterét foglalja magába. A mesterségesen kialakított, jó regenerációs képességgel bíró Tisza-tó (Kiskörei-víztározó) kb. 14%-át a sulymos hínár alkotja, mely terjedőben van. Az erdőket jobbára jellegtelen fűzligetek, ill. kultúrnyárasok jelentik, de a gyalogakác hatalmas összefüggő állományokat alkot, mellyel a kezeletlen mocsárrétek és a fűzligetek erős degradációját okozza. Az ármentett részen a csatornák mentén találunk fragmentált vizes élőhelyeket, míg a jobbára másodlagos szikesedést mutató gyepek igen kis kiterjedést érnek el. A nagy kiterjedésű szántók mélyedéseiben jelentékeny törpekákás iszapnövényzet alakulhat ki. Szolnoki-ártér (D) Az ármentett terület és a hullámtér flórája és vegetációja élesen különbözik. Az előbbi potenciális vegetációja erdőssztyepp, a hullámtéré erdő mocsár mozaik (erdő túlsúllyal). Az ármentes területeken másodlagos szikes gyepek sorakoznak. Az inváziós terhelés a hullámtéren magas, az ármentes területeken alacsony. A parton olykor jól fejlett bokorfüzesek vannak. A keményfás ártéri erdők telepítettek és fajszegények. A hullámtéren a nemesnyár- és nemesfűz-ültetvények az erdővel borított területek több mint 60%-át elfoglalják. Tiszafüred Kunhegyesi-sík (DK) Mint a legtöbb hordalékkúp-táj, ez a terület is legnagyobb részt agrársivatag. Jelenleg nádasok, szolonyec sziki rétek, fajszegény magassásrétek és ültetvény jellegű erdők jellemzők. A szikesedés kisebb mértékű, csak szolonyeces típusok fordulnak elő, a padkásodás igen ritka. Több a cickórós, mint az ürmös gyep, a rétek főként ecsetpázsitosak. A terület belvizes szántóinak iszapnövényzete gazdag. A ligeterdő-maradványok szórványos előfordulásúak. 23
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület erdőségei Az erdők aránya kicsi a területen (6,1%) és a Tisza árterére, illetve a Nagykunságifőcsatorna mentére koncentrálódik. Döntően jellegtelen fűzligetek, ill. kultúrnyárasok fordulnak elő, de a keményfás ártéri erdők is telepítettek, valamint a gyalogakác alkot jelentős kiterjedésű összefüggő állományokat. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdonú és a magántulajdonú erdők aránya hasonló, egymás mellett, váltakozva és mozaikosan fordulnak elő, mind a vízfolyások mentén, mint azoktól távolabb. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a védelmi kategóriába esik, de jelentős a gazdasági kategória kiterjedése is (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória a legjellemzőbb. FAVÖKO 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Északi-középhegység peremvidék sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000), Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari), Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari), Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000) és Jászság, Nagykunság sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari). 24
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.1.3. A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Kisköre vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 30,1 3,0 121 Ipari, kereskedelmi területek 3,1 0,3 131 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek nyersanyag kitermelés 2,1 0,2 133 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek építési munkahelyek 0,6 0,1 142 Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények 2,2 0,2 211 Nem öntözött szántóföldek 724,3 71,0 213 Rizsföldek 2,5 0,2 222 Állandó növényi kultúrák 0,9 0,1 Rét/legelő 78,6 7,7 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 6,9 0,7 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 4,3 0,4 311 Lomblevelű erdők 61,9 6,1 321 Természetes gyepek, természet közeli rétek 22,9 2,2 324 Átmeneti erdős cserjés területek 25,3 2,5 411 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 6,6 0,6 511 Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak 13,5 1,3 512 Kontinentális vizek állóvizek 34,2 3,4 Összesen 1020,0 100,0 1.1.4. Természetvédelem Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park és tájvédelmi körzet található (7,4%). A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (9,4%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória közel a vizsgált terület harmadát fedi le (31,6%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei nagy területen fordulnak elő, az egyes típusok közel hasonló arányban. A magterületek aránya 13,8%, kicsit több az ökológiai folyosó kategória (15,1%), míg a pufferterületek 16%-ot fednek le (összesen 44,9%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással. 25
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.1.4.1. Természetvédelmi területek Hortobágyi Nemzeti Park A nemzeti park legnyugatibb része található a vizsgált területen. A védelem oka a puszta jellegzetes természeti értékeinek, a Hortobágy sajátos pusztai tájképének, növény- és állatvilágának megőrzése. Feladata, hogy biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még a Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával és felégetésével alakították ki. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. A nemzeti park szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Érintett település: Újlőrincfalva Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet északi fele esik a vizsgált területre. A védetté nyilvánítás legfőbb feladata és célkitűzése a Közép-Tisza-vidék ármentesítését követően, szinte változatlanul fennmaradt, részben átalakult vagy kialakult, zömmel az árvízvédelmi fővédvonalak közötti területre koncentrálódó, alapjában véve másodlagos jellegű élőhelyek, természetes és természetszerű életközösségeinek, valamint az itt menedéket találó élő és élettelen természeti értékeknek, térformáknak (vízfolyások, holtágak) a megőrzése. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása (mocsarak kiszárítása, felszántása, a folyó nagy kanyarjainak átvágása) gyökeresen megváltoztatta az Alföld arculatát. A megváltozott vízjárási viszonyok (a vízszint megnövekedett kilengései) nem kedveztek a tölgy szil kőris ligeterdők felújulásának. Helyüket fokozatosan a fűz nyár ligeterdők foglalták el. Kialakult egy másodlagos, szegényebb, kietlenebb és elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló táj. Mindezek ellenére a hajdani élővilág számtalan képviselője találta meg életfeltételeit az ártéri erdőkben, a hullámtéri gyepekben, a holtágakban és mocsárréteken. Napjainkra az őshonos fűz nyár ligeterdőket növekvő mértékben szorították vissza a nemesnyár-ültetvények, melyek az eredeti faunának sem élelmet, sem szaporodó- és búvóhelyet nem képesek nyújtani. A tájvédelmi körzetben találhatók ún. kubikerdők, melyek a ligeterdőkhöz igen hasonlók, de keletkezésüket tekintve egészen más erdőtípusok. Nem természetes településű erdők, hanem a folyószabályozás után a gátak építéséhez kialakított anyagnyerő (kubik-) gödrök helyére, szél- és hullámtörőnek telepítették. Fafaj összetételük lényegében a puhafás ligeterdőkével egyezik. Érintett települések: Kisköre, Kőtelek, Pély, Tiszabő, Tiszasüly Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. Tizenöt részterületből áll, melyek közül öt esik a vizsgált területre: Hamvajárás (Nagy-fertő, Gulya-gyep, Garabont területrészekkel), Kis-Hanyi-puszta (Átány, Erdőtelek és Besenyőtelek községek határában), Poroszlói-szikesek, Sarudi-tömb és Kétútköz. 26
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség nagyobb része szántóföldi művelés alatt áll, kevés a gyepterület, az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek és a szántók teszik ki. A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek, délen pedig a Tisza növényzetformáló hatása mutatkozik meg. A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett. A legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melyek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszottak az emberi hatások. A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak. A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ. A mozaikos jellegű, ún. padkás szikesek egyik legszebb képviselője a Sarudi-tömbben található. Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár vonulás során töltenek be jelentős szerepet. A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A mozaikos tájszerkezet miatt számos kis méretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén. Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Érintett települések: Átány, Besenyőtelek, Jászivány, Kömlő, Pély, Sarud, Tiszanána, Újlőrincfalva 1.1.4.2. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007. évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a Tisza-tó, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe (helyenként túlnyúlva az országos szintű védelmi kategórián), Újlőrincfalva és Sarud között egy nagyobb folt, két terület Kömlőtől északra és délre a tájvédelmi körzethez kapcsolódva, valamint Jászkisértől északra egy nagyobb terület. Ebbe a kategóriába tartoznak még kisebb foltok: Jászladánytól északra, Tiszasülytől nyugatra és délre, Kőtelektől nyugatra, Tiszaburától déldélkelet felé és Tiszagyendától keletre és délkeletre a terület határán. Ökológiai folyosó található bizonyos vízfolyások mentén (Sajkfoki-belvízcsatorna, Hanyibelvízcsatorna, Jászsági-öntöző-főcsatorna Kiskörétől északra lévő szakasza, Dobabelvízcsatorna, Nagykunsági-főcsatorna Tiszagyendától keletre). Továbbá a Tisza mentén a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területén, Tiszarofftól északnyugatra és délre kiszélesedve és túlnyúlva az országosan védett terület határán. Több kisebb nagyobb folt tartozik még ebbe a kategóriába: Jászladánytól északra és délkeletre, Tiszasüly körül, Tiszagyendától keletre és 27
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet délkeletre, valamint Abádszalóktól délre, Tiszanánától délnyugatra, továbbá Kömlőtől északra és keletre. A pufferterület kategóriába tartozik Kiskörétől északra a magterületek közti részek majdnem egésze. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Jászapáti jászkiséri szikesek (HUHN20085), a Kétútközi-legelő (HUBN20036), a Közép-Tisza (HUHN20015), a Nagy-fertő Gulya-gyep Hamvajárás szikes pusztái (HUBN20040), a Pélyi szikesek (HUBN20041), a Poroszlói szikesek (HUBN20035) és a Tisza-tó (HUHN20003). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Hevesi-sík (HUBN10004), a Hortobágy (HUHN10002), a Jászság (HUHN10005) és a Közép-Tisza (HUHN10004). Ramsari terület Ramsari terület nem található a vizsgált területen, de északkeleten néhány kilométerre a terület határától előfordul ez a védelmi kategória. Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen 27 ex lege védett kunhalom található, elsősorban az északkeleti részen. A Kisköre bányakoncessziós területen az illetékes Bükki Nemzeti Park és Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei szerint ex lege védett szikes tavak nem találhatók, csak a területtől DK-re és ÉK-re. 1.1.4.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat) 28
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név 7. táblázat. Helyi védettséget élvező természeti értékek Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Aranyosi kosboros rét 15/19/TT/87 Jász-Nagykun- Szolnok Abádszalók TT 45,18 0 1987 Besenyszögi kocsányos Jász-Nagykun- 15/43/TE/00 tölgyek (14 db) Szolnok Besenyszög TE 0 0 2000 Törökmogyoró 15/10/TE/80 Jász-Nagykun- Szolnok Kenderes TE 0 0 1980 Védett fasor 15/7/TE/80 Jász-Nagykun- Szolnok Kenderes TE 0 0 1980 Öreg kocsányos tölgy 9/36/TE/82 Heves Kisköre TE 0 0 1982 Bige fertő 15/21/TT/87 Jász-Nagykun- Szolnok Kunhegyes TT 75,2 0 1987 Tiszaburai kocsányos Jász-Nagykun- 15/39/TE/99 tölgy Szolnok Tiszabura TE 0 0 1999 Tiszaroffi Borbély Jász-Nagykun- Kastély oszlopos tölgy 15/71/TE/04 Szolnok (3 db) Tiszaroff TE 0 0 2005 Tiszaroffi Jancsó kúria előtti oszlopos tölgy Tiszaroffi református templomkerti piros virágú gesztenyefák Tiszaroffi Sebes-tói tölgy Tiszaroffi Sétáló utcai fehér virágú gesztenyefák 15/72/TE/04 15/74/TE/04 15/70/TE/04 15/73/TE/04 Jász-Nagykun- Szolnok Jász-Nagykun- Szolnok Jász-Nagykun- Szolnok Jász-Nagykun- Szolnok Tiszaroff TE 0 0 2005 Tiszaroff TE 0 0 2005 Tiszaroff TE 0 0 2005 Tiszaroff TE 0 0 2005 29
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.2.1.1. Szénhidrogén-kutatás 1.2. Kisköre vizsgálati terület földtana 1.2.1. A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet). 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 1.2.1.2. Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA 1 ). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza. 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 30
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Hernád II. szénhidrogén 2005 2015 Abádszalók szénhidrogén 1986 1998 Besenyszög Tiszapüspöki Fegyvernek-Dél 1982 1998 Heves II. szénhidrogén 1995 2001 Heves szénhidrogén 2000 2004 Karcag 132. szénhidrogén 2003 2011 Körös szénhidrogén 2010 2015 Szolnok szénhidrogén 1999 2010 Jászberény 125. szénhidrogén 2002 2012 MBFH adattári szám ÉMO.18432 T.19177 T.19941 T.20116 Engedélyes Magyar Horizont Energia Kft. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh. Pangaea Energy Magyarország MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban ÉMO.18432 T.19177 T.19941 T.20116 T.20478, T.20092 Megjegyzés vizsgálati területet lefedi vizsgálati területet DK-i része vizsgálati területet D-i része vizsgálati területet É-i és DNy-i része csatlakozó terület É-on T.22784 csatlakozó terület K-en RAG Hungary Kft. T.22480, T.22482 csatlakozó terület D-en RAG Hungary Kft. T.21169 csatlakozó terület D-en MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. T.22782 csatlakozó terület Ny-on 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, Pudleiner Éva, Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, Szabó Levente, Varga Gábor 2015 Erdei M., Fehér S.-né, Kiss B., Szalainé Bánlaki E.,Vargáné Tóth I., Bujdosó I., Eszes I.-né, Gajdos I., Nagy Gy.-né, Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né 1997. Gajdos István, Bodor Éva, Bujdosó Imre, Kiss Bertalan, Kormos László, Milota Katalin, Szalainé Bánlaki Elvíra, Szentgyörgyi Károlyné, Tirpák István, Tóth József et al. 1997. Kutatási zárójelentés a HERNÁD-II kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Zárójelentés az 1. Abádszalók és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura) Zárójelentés a 8.sz. Besenyszög-Tiszapüspöki- Fegyvernek-D területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Besenyszög, Bes.1., Szolnok-Észak, Szo- É.2.sz. fúrások) Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén) A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Pangaea Energy LLC. Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre. 2. év (1. Fázis). Éves jelentés. 2002. T.20478 2002. január. Pangaea Energy LLC License for Petroleum Exploration Heves Open Area. Year 2 (Phase 1). Final Report. January 2002. Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén kutatásra. I. kutatási fázis (1. év). Előzetes jelentés. 2001.jan.10. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). T.20092 Brian J. Adolph 2001. Preliminary Report. January 10, 2001. Heves kutatási terület I. szakasz (1. év). Jelentés. 2001. május hó. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Final Report. May 31, 2001. Folyópart Energia Kft. MOL Nyrt. MOL Nyrt. Mobil Erdgas- Erdöl GmbH Pangaea Energy Pangaea Energy 31
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet MBFH adattári szám T.21169 Campbell Riley Bates 2004. T.22784 T.22482 T.22480 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Amran Ahmed, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói László et al. 2012. Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012. Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2012. T.21169 Campbell Riley Bates T.22782 Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel, Boglárka, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Csaba 2012. Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence Zárójelentés a 132. Karcag területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Karcag-ÉK- 2, Tiszaszentimre-2, Tiszaszentimre-3 fúrások; Bucsa- Püspökladány (Berettyóújfalu) 3D, Kunmadaras 3Dmérések; + Határozat; + 1 DVD) RAG Hungary Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Kelebia, Kiskunhalas és Körös kutatási területeken végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. (+ 9 db Határozat, Balotaszállás-VIII., Balotaszállás-X., Kisújszállás-I., Örményes-I., Szolnok-V., Szolnok-VI., Tiszakécske-I. bányatelkek) RAG Hungary Central Kft. 2011. évi jelentés a bányavállalkozó Körös kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. (+ Határozat, Mezőtúr-V. bányatelek) Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence in the Örményes East Miocene Reservoir (as defined here in), Szolnok Exploration License Area. Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (Gödöllő- Jászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD) Pogo Magyarorsz ág Kft. MOL Nyrt. RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. MOL Nyrt. Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 1.2.1.3. Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 46 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 3 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 32
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 264971 Abádszalók K 39 766361,4 238608,1 86,31 1160 1905 264972 Abádszalók B 40 766679,6 238964,4 86,69 861 1905 84258 Kőtelek K 11 753175 221297 87,82 1305 1972 71497 Jászapáti K 52 734647 239838 88,91 550 1966 144480 Tiszagyenda Tigy 1 760440,7 223411,8 88,77 3161 1971 144481 Tiszagyenda Tigy 2 760149,2 226134,8 84,83 3065 1972 281232 Tiszagyenda Tiszagyenda 2 760149 226135 89 3065 145680 Tiszaroff Tir 1 757211,2 229696,5 89,26 3200 1971 280501 Abádszalók Abádszalók D1 765604 181 90 3150 72624 Jászladány K 16 734680 229127 87,59 830 1962 72627 Jászladány K 19 733208 223500 85,86 850 1971 72629 Jászladány K 21 735720,5 225146,4 87,28 943,5 1965 72630 Jászladány K 22 737676 225237 86 900 1974 72631 Jászladány B 23 735228 224839 86,44 874 1975 72633 Jászladány B 25 734425,8 224436,3 85,58 1003 1979 72637 Jászladány K 29 734417,5 224410,2 85,65 760 1987 72565 Jászkisér B 10 738058 235694 614,8 1958 72578 Jászkisér K 23 735864 232038 88,16 610 1960 72588 Jászkisér K 33 736512 232707 87,47 670 1967 72589 Jászkisér K 34 736148 236784 89,45 852 1967 72590 Jászkisér K 35 742679 229056 86,82 930 1967 72591 Jászkisér B 36 737173 235494 87,09 850 1969 72593 Jászkisér K 38 739354 236127,7 86,55 1702 1972 72594 Jászkisér K 39 737156 233157 87,02 800 1976 72595 Jászkisér B 40 738347 235619 87,48 800 1979 82411 Kunhegyes Kun 1 765982,7 224061,4 86,84 2650 1969 82412 Kunhegyes Kun 2 765414,3 224272,4 86,85 2798 1970 280925 Kunhegyes Kunhegyes 2 765418 224273 87 2798 118854 Pély B 7 747583 238969 88,81 784 1960 350 Abádszalók Ab.D 1 765604,5 201,1 86,25 3150 1970 71475 Jászapáti K 30 734977 238959 88,55 565 1964 72598 Jászkisér K 43 737374,5 233074,9 87,05 1250 1986 72599 Jászkisér B 44 738360,7 235617,6 87,37 650 1987 72604 Jászladány Jl 1 735720,5 225146,4 87,28 943,5 1965 72608 Jászladány Jász I 738247,1 225294 86,55 3800 1981 72615 Jászladány B 7 734541 225225 608 1927 79136 Kisköre K 22 760627,8 240957,8 90,14 1242 1976 84682 Kömlő Kömlő 1 753154,3 252878,9 95,89 4000 1974 118852 Pély K 5 747100 239073 86,79 626 1958 144482 Tiszagyenda Tigy 3 760393,9 224753,1 85,63 2641 1987 145612 Tiszanána K 22 759223 246849 88,37 1003 1971 145617 Tiszanána K 27 761037 249133,6 90,15 1400 1981 145701 Tiszaroff K 20 757211,2 229696,5 89,26 3200 1971 242639 Jászkisér B 48 738349,6 235588,1 87,88 740 1999 280909 Kömlő K 19 754440 253164 93 650 280910 Kömlő K 20 753811 251385 92 750 +Frs-id egyedi fúrásazonosító. 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 144480 Tiszagyenda Tigy 1 760440,7 223411,8 88,77 3161 1971 144481 Tiszagyenda Tigy 2 760149,2 226134,8 84,83 3065 1972 72608 Jászladány Jász I 738247,1 225294 86,55 3800 1981 +Frs-id egyedi fúrásazonosító. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 12 fúrás esik a vizsgálati területre (CH-fúrás 12. táblázat, 6. melléklet). Ebből 1 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 10 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában 33
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Abádszalók Ab.D 1 765604,1 181,1 85,57 3150 1970 2/5mf K2,K3 KK M Jászság Jász I 738246,9 225294,2 85,87 3800 1981 359/6mf, T.16710 K2 KK M Kunhegyes Kun 1 765982,4 224061,4 86,16 2650 1969 481/11mf K2 KK M Kunhegyes Kun 2 765416,9 224272,4 86,17 2798 1970 481/12mf K2,K3 KK M Kömlő Kömlő 1 753154 252878,9 95,21 4000 1974 1739/2mf, T.17475 K2 KK M Tiszagyenda Tigy 1 760440,4 223411,7 88,09 3161 1971 1026/2mf K1 KK M Tiszagyenda Tigy 2 760148,9 226134,8 84,15 3065 1972 1026/3mf K1 KK M Tiszagyenda Tigy 3 760393,5 224753,1 84,95 2641 1987 1026/4mf K2 KK I Tiszaroff Tir 1 757210,8 229696,4 88,58 3200 1971 1042/4+mf K2,K3 KK M Jászladány Jász 1 735720,1 225146,2 0 3800 1981 K2 KK M Kunhegyes Kun 3 764807,1 225047,6 85,86 2699 1987 K1 KK M Pély HHEN.Pély 2 745016 237279 85,9 2754 2012 766/4,1DVD(VSP) BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: KK Kisköre koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban). **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg. 1.2.1.4. Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen az 13. táblázat adja meg. Terület Kisköre 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 1020 km 2 46 3 * MBFH adatok alapján. (db) VSP * Szeizmokarotázs * 2 3 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 102 251,26 2734 477 1439 952,74 255 165 9 Terület 34 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Kisköre (db/km 2 ) 1020 km 2 0,0451 0,0029 *MBFH adatok alapján. 0,019 0,0029 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0,1 24,63 2,6804 0,4676 1,4108 93,41 0,25 0,1618 0,0088 A terület nyugati részét, mindösszesen csak 24,63%-át fedi 3D szeizmikus mérés 14. táblázat, 7. melléklet).
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Területnév Dátum Megrendelő Jászság 2011 HHE North Kft. Kunmadaras 2010 MOL Nyrt. 14. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Kapcsolódó jelentés adattári száma T.22972, T.22485 (terepi mérés adatai, feldolgozott tömb digitálisan) T.22451 (feldolgozás) Megjegyzés a terület Ny-i részén a terület DK-i részén csak érintőlegesen A területen 102 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található, eloszlásuk egyenetlen, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 956,98 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 22 db érinti a vizsgálati területet (4. függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés). Digitális formában 3 fúrás mélyfúrás geofizikai adata érhető el az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15. táblázat). 15. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Kömlő Kömlő 1 753154 252878 96 4000 5 1 Jászladány JASZ 1 738247 225294 87 2850 2 1 Jászladány Jász I 738247,1 225293,9 86,55 3800 9 1981 1 Hevesvezekény HV 1 749102 246606 91 600 9 1971 2 Boconád F 614 735200 255500 103 250 9 1988 2 Erdőtelek F 616 745200 261400 106 250 8 1989 2 Besenyszög Bes 1 745947,6 217490,1 86,38 2696 4 1984 2 Fegyvernek Fv 5 763452,2 216506,2 89 2400 8 2 Fegyvernek Fv 6 764961,4 216155,2 87,6 2050 8 2 Fegyvernek Fv 15 765726,3 215684,1 88,2 1747 5 2 Fegyvernek Fv 17 763490,5 215611,7 88,5 1960 6 2 Fegyvernek Fv 19 766087,9 216142,3 93,9 1820 7 2 Kisujszállás Kis 53 770681 215765,5 87,2 1590 7 2 Nagykörü Nkö 14 759858,3 215271,6 86,5 2131 6 2 +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 fúrásban VSP, 4 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 2 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (16. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 16. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés Z Adattári EOV Y (m) EOV X (m) Dátum típus* (mbf) azonosító Terület+ Jászladány I JÁSZ I SZK 738246,7 225293,7 86,6 1 Kömlö 1 KÖMLÖ 1 SZK 753154 252878,8 95,9 1 Kunhegyes 3 KUN 3 VSP 764807,1 225047,6 86,5 1986 1 Tiszaroff 1 TIR 1 SZK 757210,8 229696,4 89,3 1 Pély HHEN.Pély 2 VSP 745016 237279 85,9 2012 766/4 (VSP) 1 Alattyán 1 ALATTYÁN 1 VSP 730760,2 737,9 90 1990 2 Nagykörü 14 NKÖ 14 SZK 759857,9 215271,5 86,5 2 Tarnabod 1 TARNA 1 VSP 738092,4 258187 106 1990 2 Tarnabod 1 TARNA 1 SZK 738092,4 258187 106 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. 35
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 165 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (2,68 pont/km 2 ). 9 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be. 1.2.2. A terület földtani viszonyai 1.2.2.1. A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája Kisköre vizsgálati terület aljzata nagyrészt a Tiszai Főegységhez tartozó Mecseki Egységhez tartozik. ÉK-i nyúlványa a Közép-magyarországi-főegységen belül található Közép-dunántúli-egység területére esik (10. ábra). 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet. (Haas et al. 2010 alapján) A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati területet É- on átszelő Közép-magyarországi nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények nagyon különbözőek a szerkezeti zóna két oldalán. A Közép-magyarországi nyírási öv északi oldalán, a vizsgálati területen, illetve annak 5 km-es körzetében a Közép-dunántúli-egység újpaleozoos és mezozoos képződményeit, illetve ismeretlen aljzatot jelez az aljzattérkép, e területen aljzatot ért fúrás még nem mélyült (lásd később: 17. ábra). A Tiszai egység aljzatát viszont magas fokú erősen metamorf kőzetek (CSEREPES-MESZÉNA 1986) és késő variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992). 36
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS 1982; VÖRÖS 1993). Felső-kréta kőzeteket a Közép-magyarországi nyírási övtől északra egy kis kibukkanás és néhány bizonytalanul krétába sorolt fúrómag kivételével nem találunk. A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felsőkréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989). A prekainozoos aljzat felszíne a Jászsági-medence területén helyenként 5500 m-es mélységbe süllyedt. Kiskörétől ÉK-re és D-re található ilyen aljzati mélyedés, ahol a prekainozoos aljzat 5500, ill. 5000 m-es mélységben található. Kömlő és Kunhegyes felé az aljzat felszíne emelkedik (17. ábra). 1.2.2.2. Szerkezetalakulás A Tiszai-nagyszerkezeti egység terréniumai a karbon időszakban egyesültek egyetlen nagy terrénummá. (SZEDERKÉNYI 1998, CSÁSZÁR 2005). A későbbiekben az alpi szerkezet-alakulás folyamán lejátszódó takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki a nagyszerkezeti egység ÉK DNy-i irányú öves elrendeződése. Az alpi orogenezis neo-alpi fázisa során keletkezett a mai szerkezeti rendszer. Kutatási területünk É-i részén fut keresztül a Közép-magyarországi nyírási öv, mely a terület közepétől két ágra szakadva halad K-felé. Az 5 km-rel kiterjesztett terület É-i részén halad keresztül a Balaton Tóalmás törészóna. Területünkön mindkét törészóna ÉK DNy-i csapású. Az eredendően feltolódásos, majd eltolódásos jellegű Közép-magyarországi nyírási öv mellett jelentős feltolódási síkokat találunk a flis összleten belül is (17. ábra). A Mecsekiegység kréta pikkelyeit a Szolnoki flis öv felső-kréta paleogén vastag homokkő összletei fedik. Az erősen tektonizált, gyűrt és pikkelyes szerkezetű flis rétegsor alkotja a vizsgálati terület medencealjzatának DK-i részét. A prekainozoos földtani térképen a kristályos aljzat (23-as egység) és az üledékes fedő kontaktusát (14-es egység) mezozoos szerkezeti határként ábrázolták. Ezen felület a kréta takarón belüli feltolódási síkként értelmezhető (11. ábra). A nagyszerkezeti egységek egymáshoz való viszonyát a PGT 1 mélyszeizmikus szelvény ábrázolja, melynek TARI et al. (1999) által értelmezett változatát a 11. ábra mutatja. A szelvény a vizsgálati területre vonatkozóan ÉNy-felől haladva a balos oldaleltolódási zóna mentén kialakult, vastag neogén vulkáni összlettel kitöltött Jászsági-medencét mutatja. Ezt DK-felé a Mecseki-egység variszkuszi metamorf aljzata és az ezt fedő permo mezozoos üledékes fedőből álló, takarós egység követi. A szelvény szerint a flis öv alatt húzódik az a kréta feltolódási sík, amely mentén a metamorf aljzat és annak üledékes fedője egy egységként torlódott ÉNy-felé. DK-felé, már a vizsgálati területtől D-re jelenik meg a következő, a Villányi-egység variszkuszi és alpi metamorfózison is átesett kristályos takarója. Az 5 km-rel kiterjesztett határokkal területünk É-on a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-egység területére is átnyúlik. A Bükki-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a Közép-magyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton Tóalmás törészóna keleti folytatása. A terület szerkezetileg domináns töréses övei a Középmagyarországi nyírási övhöz (CSONTOS, NAGYMAROSI 1998) tartoznak. A Balaton-vonal és a Tóalmás alatt futó zóna korrelációja nem teljesen bizonyított. 37
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 11. ábra. A takarós felépítésű aljzat a PGT 1 mélyszeizmikus szelvényen (TARI et al. 1999) A Közép-dunántúli-egység és a Mecseki-egység között húzódó Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében. Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődéses és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny-felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokk rotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is. A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak. A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a korai miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött. A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében. A legidősebb pannóniai üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre. Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal. Az eltolódás ebben az időszakban balos lehetett. A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre. A Balaton Tóalmászónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei váltak dominánssá. Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik. A lecsúszási felület és a kréta paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (Újszásztól ÉK-re, Kiskörétől ÉK-re és D-re), amelyeket szinrift üledékek töltenek ki (BABINSZKI et al. 2015). A terület DK-i részén, a takarós szerkezetű ÉK DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhetők rájuk merőleges, ÉNy DK-i csapású kainozoos haránttörések is, melyek keletkezése extenziós tektonikai folyamatokhoz kapcsolódik (HAAS et al. 2010). A harántirányú töréseknek a miocén során jelentős szerep jutott, amikor ezen törések által preformált medreket, árkokat alsó-miocén folyók üledékei töltötték fel. Az üledékképződés helye a miocénben, a Pannon-medence szinrift fázisában a Jászsági-medence és a Középmagyarországi-zóna területére helyeződött át. Az egész területet több km vastagságban fedő neogén medencekitöltő üledék lerakódását az aljzat posztrift süllyedése tette lehetővé. 38
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2.2.3. A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus szelvények segítségével pontosíthatjuk. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások rétegsorával. Az egyes szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata. Kisköre vizsgálati területen néhány 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, melyek vizsgálatával átfogóbb képet kaphatunk a terület egészéről. Az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük. A szelvények kiválasztásánál a feldolgozás minősége, illetve elhelyezkedésük a területen volt a meghatározó. A bemutatott szelvények (Usz 10, Usz 12, Usz 13, PGT 1) a vizsgálati terület néhány metszetét mutatják be, az értelmezés során a tágabb környezetben mélyült fúrás rétegsora lett figyelembevéve. A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést. (12. ábra) 12. ábra. Kisköre vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, feketével jelölve az értelmezett szelvények (Usz 10, Usz 12, Usz 13, PGT 1) A szeizmikus szelvényeken kijelöltük a harmadidőszaki képződmények aljzatának felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. Az Usz 12 jelű szelvény ÉK DNy-i irányban mutatja be a vizsgálati terület Ny-i határát (13. ábra). A szelvény ÉNy felén a Mecseki-egység variszkuszi metamorfit összlete, az 570. 39
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet CDP-től DK-re alsó-triász folyóvízi és deltaüledékek alkotják a harmadidőszaki képződmények aljzatát a prekainozoos földtani térkép alapján. Ezen felszínt a miocénben aktív normál vetők szabdalják. Felette változó vastagságban miocén üledékösszlet rakódott le. A szelvény mentén az alsó-pannóniai képződmények elterjedése a szeizmikus kép alapján került lehatárolásra. A bemutatott szelvényszakaszon az alsó-pannóniai üledékképződés során is aktív tektonikai elemet a 950. CDP-nél tudtunk azonosítani. 13. ábra. Az Usz 12 időszelvény értelmezése Az Usz 13 jelű szelvény az Usz 12 jelűtől közel 9 km-re fut keletebbre (14. ábra). A szelvény mentén a harmadidőszaki képződmények aljzatát a Mecseki-egység paleozoos metamorfitja és mezozoos üledékes képződményei, valamint a 950. CDP-től DK-re alsó-kréta vulkanitok alkotják a harmadidőszaki képződmények aljzatát. A miocén üledékek változó vastagságban azonosíthatóak. Az alsó-pannóniai összlet felszínét a szeizmikus kép alapján határoltuk le. Az alsó-pannóniaiban is aktív szerkezeti mozgások ismerhetők fel a szelvény mentén. 40
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14. ábra. Az Usz 13 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben Az Usz 10 szelvény DNy ÉK-i irányban köti össze az előző két szelvényt (15. ábra). A harmadidőszaki képződmények aljzatát alkotó mezozoos képződmények felszíne 2600 2900 ms-os időtartományban valószínűsíthető. Néhány változó elvetési magasságú tektonikai elem azonosítható a szelvény ezen szakaszán, mely a harmadidőszaki képződmények aljzatát elveti. A felette lévő változó vastagságú miocén összlet lepelként borítja az idősebb kőzeteket. Az alsó-pannóniai összlet felszínét fúrási adatok hiányában a szeizmikus kép alapján azonosítottuk. 15. ábra. Az Usz-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 41
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület keleti részét mutatja be az PGT 1 jelű szelvény (16. ábra). A szelvény a földkéreg mélyebb zónáinak a vizsgálatára készült, így a neogén képződmények esetén a felbontóképessége gyenge. A szelvény ÉK-i végén a 10. CDP-ig a harmadidőszaki képződmények aljzatát a Közép-dunántúli-egység kőzetei alkotják. Ettől DK-re megjelennek a Mecseki-egység ópaleozoos és mezozoos összletei. A bemutatott szelvényszakaszon változó vastagságban valószínűsíthetők miocén képződmények. Az alsó-pannóniai üledékek felszínének lehatárolása a szeizmikus mérési paraméterek miatt bizonytalan. 16. ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú PGT 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 1.2.2.4. A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzet rétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (17. ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A 17. ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, pannóniait elért, fontosabb fúrásokat. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük. 42
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet. (Haas et al. 2010) A Kisköre vizsgálati terület aljzata a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-, Közép-dunántúli- és a Tiszai-főegységhez tartozó Mecseki-egység területére esik (17. ábra). A Bükki-egység prekainozoos képződményei Az 5 km-rel kiterjesztett határokkal területünk É-on a Közép-magyarországi-főegységhez tartozó Bükki-egység területére is átnyúlik. A Balaton Tóalmás vonaltól É-ra található a Bükki-egység. A Bükki-egység aljzatkomplexumai alapvetően dél-alpi földtörténeti és genetikai rokonságot mutatnak, alpi metamorfózist 43
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szenvedtek. (CSONTOS, 1988; HAAS et al. 1995; VÖRÖS et al. 1990). A terület aljzatában közvetett alapon valószínűsíthető, konkrét fúrásokkal nem igazolt az egység jelenléte. Az egység szerkezeti stílusa takarós, erős képlékeny deformációt, gyűrődést mutat. A földtani felépítés bizonytalanságát jelzi a térképen a 69-es tagolatlan permo-mezozoos képződmények (nagyon kisfokú metamorf újpaleozoos és mezozoos képződmények, 17. ábra) kiterjedt volta, mely a terület 5 km-es körzetének ÉNy-i részén ÉK DNy-i pásztában található. A Tarna 1 fúrás, mely ezen a területen mélyült, nem érte el az aljzatot. Itt két foltban található aljzatképződmény a nagyon kisfokú metamorf felső-perm alsótriász sekélytengeri mészkő, homokkő, márga (17. ábra, 68-as számú egység). A karbon palákra eróziós kontaktussal, üledékhézaggal előbb törmelékes, evaporitos Szentléleki Formáció, majd bitumenes Nagyvisnyói Mészkő Formáció felső-perm rétegei települtek (FÜLÖP 1994, PELIKÁN, BUDAI szerk. 2005). A sekélytengeri rámpa környezetben képződött rétegsor igen gazdag felső-perm fosszíliákban. A perm-triász határ felett több méter vastag sztromatolitos rétegcsoport jelent meg (HIPS, HAAS 2006). A sekélytengeri környezet a koratriászban végig fennmaradt. Az alsó-triász alsó szakaszán ooidos mészkő képződött (Gerennavári Mészkő Formáció), erre települt a szintén alsó-triász karbonátokból és agyagpalából álló összlet (Ablakoskővölgyi Formáció) (PELIKÁN, BUDAI szerk. 2005). A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzata A Közép-dunántúli egységben bükki típusú aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969; BALLA 1984; CSONTOS et al. 1992), melyeket gyenge kréta regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al. 1995). Ezt az egységet CSONTOS és VÖRÖS (2004), valamint PALOTAI és CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-Magyarországi nyírási öv elnevezést. Az övön belüli szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A Közép-dunántúli egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összletet (17. ábra, 58-as számú egység). Rétegsorát a Kömlő 1-es mélyfúrás tárta fel. Az 5 km-es körzet ÉNy-i részén keskeny sávban jelenik meg az alsó-triász sekélytengeri agyagkő, márga, mészkő (17. ábra, 59-es számú egység). Területünkön kívül a jászberényi Jb ÉK 1-es fúrás 2790 2967 m között tárta fel a Buzsáki Formációcsoportba (BÉRCZINÉ MAKK et al. 1993) sorolt triász képződményeket. A rétegsor alsó szakaszán tarka márga túlsúlya jellemző. Feljebb mészkő, dolomitos mészkő, márga található, a rétegsor felső részén sötétszürke dolomit dominál. Az alsó-triász képződmények enyhe lejtésű, olykor elzáródó (lagúnává alakuló) sekély selfen rakódtak le (HAAS szerk. 2004). EZ alatt perm Tabi Dolomit és Trogkofeli Formációhoz tartozó összleteket találunk. A területet DNy ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotnak (17. ábra, 60-as számú egység). A terület ÉK-i részén nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzat található (17. ábra, 88-as számú egység). A Mecseki-egység prekainozoos képződményei Valamennyi Mecseki-egység területére eső aljzatképződmény ÉK DNy irányú zónában helyezkedik el. A Jászsági-medence vastag miocén vulkáni összlete alatt az aljzattérkép variszkuszi metamorfit rétegsort jelez. Ez a Körösi Komplexumnak felel meg: variszkuszi közepes fokú metamorfitok tartoznak ide (17. ábra, 23-as számú egység). Kőzettani összetétele: gneisz, 44
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány csillámpala. Kiindulási kőzeteik karbonátmentes, illetve -szegény grauwacke, pszammit, pelit összlet lehetett, amelybe bázisos láva- és tufakőzetek települtek. Amfibolit betelepülések jellemzőek (HAAS, BUDAI szerk. 2014). A Jász I-es számú fúrás 3637 3800 m között harántolt paleozoos képződményeket. A paleozoos rétegsortól DK-re széles ÉK DNy irányú zónában jelöli az aljzattérkép az alsó-triász folyóvizi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (17. ábra, 14-es számú egység) zónáját, ami a Jakabhegyi Homokkő Formációnak felel meg. Vastag miocén vulkanit alatt található a durva konglomerátummal kezdődő felfelé finomodó rétegsora (BARABÁS, BARABÁS-STUHL 2005). Mélyfúrás területünkön Kiskörén érte el (HAAS, BUDAI szerk. 2014), jellemző vastagsága 250 m (BÉRCZINÉ MAKK et al. 2004). Ettől a zónától DK-re találjuk az alsó, középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összletet (17. ábra, 10-es számú egység). Ez a jura kifejlődés a Mecsekből foltos márgaként ismert. A Tiszagyenda Tigy 1 és 2 fúrások takarós helyzetű kréta rétegsor alatt pelites kifejlődési övbe sorolható, szegényes radiolária fauna alapján jura, dogger malmba tartozó (oxfordi?) feketésszürke meszes kovapalát harántoltak (BÉRCZINÉ MAKK 1998). Majd ettől a DK-re a következő egység a középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (17. ábra, 9-es számú egység). Pelágikus kifejlődésű középső-jura vékonyréteges mészkő, az Óbányai Mészkő, a felső-jura kovás mészkő és radiolarit, a Fonyászói Mészkő, a felső-jura vékonypados, gumós mészkő pedig a Kisújbányai Mészkő. A Márévári Mészkő felső-jura alsó-kréta korú, vékonypados, Calpionellás, kréta szakasza pedig lemezes kifejlődésű. (BÉRCZINÉ MAKK 1998). Az alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (17. ábra, 6-os számú egység) a terület DK-i részén már a flis zóna szomszédságába esnek. A Tiszagyenda Tigy 1 és 2 fúrásokban fordul elő. Ez a Mecsekjánosi Bazalt Formáció, mely szubmarin vulkáni, esetenként szubvulkáni képződmény. Legnagyobb vastagsága az Alföldön meghaladja a 300 m-t. Kora berriasi hauterivi. A tenger alatti hasadékvulkánok által létrehozott formáció a késő-jurától a kora-krétáig valószínűleg több szakaszban képződött, fő tömegének kora 125 M év (CSÁSZÁR 1998), de elképzelhető, hogy a vulkanizmus a zónán belül keleti irányba fiatalodik (SZEPESHÁZY 1973). A vulkánok és a rajtuk kialakult zátonyok lepusztulási törmeléke, a Magyaregregyi Konglomerátum több száz méter vastag lehet. Szolnoki flis öv A Szolnoki Flis övet szenon-paleogén pelágikus márga, flis építi fel (17. ábra, 1-es számú egység). A kutatási terület DK-i részén mélytengeri fáciesű, ív előtti medencében felhalmozódott flis rétegsort találunk. A Mecsek középalföldi zóna mezozoos takaróin poszttektonikusan települt, a felső-krétától a paleogénig terjedő réteg összletet jelenti (11. ábra, zöld színű egység). A Szolnoki Flis kőzetei a Tisza egység északkeleti peremén találhatók, közel a Közép-magyarországi nyírási övhöz. Attól csupán néhány fúrással feltárt, kevéssé ismert, keskeny kristályos vonulat választja el. A Szolnoki Flis egy korábbi mezozoos takarórendszerre települt. Tektonikai történetük részben különböző, együtt alkotják a középső-miocéntől kezdődően kialakult pannóniai süllyedék aljzatát. A zóna csapása ÉK DNy-i, Szolnok térségétől, mintegy 150 km hosszúságban követhető. A zóna szélessége ritkán haladja meg a 20 30 km-t. A Szolnoki Flis zónán belül az egyes összletek elterjedése ma még hézagosan ismert. Kréta képződmények szórványosan, de viszonylag gyakran fordulnak elő. Törtel, Szandaszőlős Kunmadaras, Kisújszállás, Nádudvar, Püspökladány, Debrecen vonalában ismerünk kréta képződményeket. Térségünkben mélyített fúrások kréta képződményt nem tártak fel, ezért megléte területünkön kérdéses. A felső-kréta Izsáki Márgát és a vele kelet felé összefogazódó Debreceni Homokkövet területünkön fúrás nem érte el. 45
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A flis lefelé történő elhatárolása a gyakorlatban ritkán fordul elő, mivel a flist lényegében sehol sem fúrták át. Szeizmikus adatok alapján a Szolnoki vastagsága minimálisan 1000 1500 m lehet. A flis paleocén eocén átmeneti képződményei az Alcsi, Fegyvernek, Kisújszállás, Józsa, Hajdúhadház vonalában jellemzőek (NAGYMAROSY 1998). A részletes nannoplankton vizsgálatok azt mutatják, hogy nem volt folyamatos az üledékképződés. Kutatási területünkön jellemző képződmény a Nádudvari Formáció, mely paleocén oligocén összlet. Homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, agyagrétegek ritmikus váltakozása ( kárpáti homokkő ). Mélytengeri fáciesű, melynek vastagsága 100 1000 m közötti (BERNHARDT 1996). A Nádudvari Formációt az Fv.K 2, 3 és az Fv 2, valamint a Kis 13, 16, 18, 19 fúrások tárták fel (17. ábra). A kisújszállási fúrásokban magasabb helyzetben érte el a fúrás a flist, mint a fegyverneki fúrásokban. Pl. a Kis 16-ban 1894 1954 m között, az Fv 2-ben 2274 2342 m között harántolta a fúrás. 1.2.2.5. A medenceüledékek kőzettana Paleocén oligocén események A terület nagy része a paleogén idejére szárazulattá vált, vagy az maradt, csupán a flis medencében folytatódott tovább az üledékképződés (Nádudvari Formáció). Legkésőbb az oligocén során a teljes terület kiemelkedett, amely jelentős lepusztuláshoz vezetett, ami még az alsó-miocénben is zajlott (LEMBERKOVICS 2009). Paleogén képződmények A terület paleogén képződményeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (18. ábra). A paleogén rétegsorok nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Az övtől északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI-BEKE 1985, FODOR et al. 1992, TARI et al. 1993) a felső-eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek, mélytengeri agyag keletkezett. A területen kb. 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek. A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi. A Közép-magyarországi nyírási övtől délre, az öv közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI-BEKE 1993). Tehát a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekintjük. A flisen kívül eocén képződményt nem írtak le területünkről. A kiscelli mélymedence viszonylag gyors kialakulása után az intra-oligocén denudáció elsekélyesedéshez vezetett. A Tardi Agyagból fokozatosan fejlődött ki a Kiscelli Agyag. A Tardi Agyag (Eg 1, Es 2, Szi 1-es fúrásokban), a szomszédos jászberényi terület ÉK-i részén típusos kifejlődésű, csak a Magyar Paleogén Medence központi keskeny tengelye mentén nyomozható, a Budai-vonaltól K-re. Területünkön, ahol nincs Tardi Agyag, a legészakibb részen nagyon vékony bázisréteggel, vagy szinte a nélkül, közvetlenül, diszkordánsan települt a preoligocén aljzatra a Kiscelli Agyag, mely sekélybathiális, 300 500 méter mélységben, jól átszellőzött tengerfenéken lerakódott, agyagos, agyagmárgás aleurit, agyagmárga összlet (NAGYMAROSY 1996). 46
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a földtani szelvények nyomvonalával. Az Egerlövő, El 1-es mélyfúrás (18. ábra) 1755 2150 m közt Kiscelli Agyagban állt le. Területünkön ez az egyetlen hely, ahol flistől eltérő oligocén képződményt harántoltak. A Bükk-hegység környéki oligocén tenger déli széle lehetett errefelé. A flist fedő neogén képződmények vastagsága általában 2 3 km között változik. A rétegsorban felfelé haladva, a neogén felé a fő különbség abban áll, hogy szemben a kevésbé tektonizált, viszonylag szintes településű neogénnel, a flis nagyon erősen tektonizált, jellegzetesek a 70 90 fokos dőlésű rétegek, az erősen préselt, fényes felületű agyagmárgák, a zúzott, tektonikusan breccsásodott kőzetek. A flis települése általában meredekebb. Ez az erősen tektonizált jelleg fontos sajátosságnak bizonyult a flis és a fiatalabb képződmények szétválasztásában. Ezek a jellegek azonban nagyon megtévesztőek. Egy-egy tektonizáltabb, préselt, litofáciesében hasonló badeni rétegsor gyakran alig-alig válik el a flistől és emiatt a terepi leírásokban számos alkalommal bizonytalan a határ megvonása a két összlet között. A Szolnoki Flis képződése után, de még a neogén medencesüllyedés előtt, az alsómiocénben erős kompressziót, azt követően kiemelkedést és lepusztulást szenvedett (NAGYMAROSY 1998). Miocén események A középső-miocén során a Pannon medencében kétszer ismétlődő ÉNy DK-i irányú erőhatások deformálták az ÉK DNy-i irányban pásztásan elrendeződött prekainozoos szerkezeti egységeket. Ezek hatására kismértékű oldalelmozdulásokkal kísért hosszanti (ÉK DNy irányú) asszimetrikus árkok alakultak ki a kárpáti íven belüli feszültségtérben. Így az árkosan beszakadt Dinári rendszeren át közvetlen tengeri kapcsolat létesült a Mediterrán medencével (HÁMOR 1998). 47
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kárpáti és a badeni idején a Duna Tisza köze szigettenger volt. A kiemelkedő szigetek, eltemetett rögök felett nincs vagy nagyon vékony az üledék. A közöttük levő mély árkokban vastag tengeri vagy vulkáni eredetű összleteket találunk. Zagyvarékas Kunhegyes térségében található vulkáni képződmények (Ab.D 1, Tigy 2, 19. ábra) a Közép-magyarországi nyírási övet kísérő örkényi miocén vulkáni árok folytatására K ÉK felé (KÖRÖSSY 1992). A kárpáti során árkos beszakadások, az alsó-badeni idején ismétlődő transzgresszió és az árokrendszer medencévé szélesedése jellemző. Az alsó-badeni idején DNy-felől megismétlődött a tengerelöntés. A felső-miocénben alakult ki a részmedencék láncolatából álló, többé-kevésbé egységes Pannon-medence (HÁMOR 1998). 19. ábra ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén (2-es szelvény 18. ábra) Jelmagyarázat: N_Pc-Ol2: szenon-paleogén pelágikus márga, flis; Mz: mezozoos összlet; Mb: miocén bádeni; em3: Endrődi Márga Formáció; szm3: Szolnoki Homokkő Formáció; am3: Algyői Formáció; úm3: Újfalui Homokkő Formáció; ú+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában. 48
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület miocén képződményei A terület miocén medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (18. ábra). Az alsó-miocén képződmények nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Amíg a Közép-magyarországi nyírási övtől északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket (SZTANÓ, TARI 1993), addig a zónától délre nem található hasonló korú képződmény. A miocén rétegsor a Közép-magyarországi nyírási övtől délre általában terrersztrikus törmelékes üledékekkel indul, ezt területünkön a mélyfúrások alapján nem tudjuk megerősíteni. Az alsó-miocén uralkodó képződménye a tufa tufit, ebbe települhetnek a szárazföldi, ill. a tengeri környezetben lerakódott üledékek változatos rétegsorokat eredményezve. A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg. Észak-Dunántúl kivételével országosan az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, valamely korábbi kéregbeolvadás termékeként riolit riodácit tört a felszínre. Kitörési hasadékai nagyjából követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait. Az egész Közép-magyarországi nyírási öv mentén a kárpáti-badeni időszakban vulkanikus lánc alakult ki. A neogén fekü eróziós diszkordancia felületére miocén vulkanitok települtek. A területet feltöltő neogén összlet vastagsága általában 2000 2500 méter, kivéve a nyugatról benyúló Jászsági-medencét, ahol elérheti az 5000 métert is. Kömlőnél a miocén vulkanitok vastagsága 1290 m, (a vulkanizmus már az eocénben elkezdődött). A Tarnabod 1-es fúrás (18. ábra) 1400 m vastagságban harántolt változatos miocén vulkáni sorozatot. A kutatási terület északi részén található az eggenburgi ottnangi határán képződött, korábban alsó riolittufaként ismert Gyulakeszi Riolittufa Formáció, amely vagy diszkordánsan települ az alaphegységre, vagy a Kiscelli Agyag rétegeit fedi. Vastagpados, horzsaköves tufái döntően ártufa-jellegűek, ignimbritesedtek. A tufaanyag részben szárazföldre hullott, részben folyóvízi ártéri területen rakódott le. Az alsó riolittufa területünkön az El 1 és Tarna 1-es mélyfúrásokban található. A Tarna 1-es fúrás 2256 3102 m közt harántolta ezt a képződményt. A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak. A középső-miocén vulkanitok gyakori megjelenése és jelentős vastagsága jelzi a Közép-magyarországi nyírási öv közelségét (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). Szerkezeti mozgásokra utal számos fúrás rendellenes rétegsora. Pl. Kömlő 1-es fúrásban, ahol triász mészkövet 13,6 millió éves riodácit tört át (KŐRÖSSY 2004). A kárpáti középciklus záró szakaszában Észak-Magyarországon epizódikus vulkáni működés zajlott le. Országosan elterjedt a Tari Dácittufa Formáció ( középső riolittufa ), mely kompresszív fázis során felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett (HÁMOR 1998). A kárpáti Tari Dácittufa a Tarna 1-es fúrásban 1980 2256 m közt a Gyulakeszi Riolittufa fedőjeként jelenik meg. Felette a badeni kora-pannóniai Harsányi Riolittufa 1696 1980 m közt települt. Délről észak felé haladva, a Közép-magyarországi nyírási öv irányába, a miocénen belül egyre nő a vulkáni anyag mennyisége az üledékes frakció rovására. A kárpáti kora-badeni idején a terület szárazulat volt, lepusztulás zajlott. A középsőbadenit a területen a Mátrai Vulkanit Formációcsoport (GYALOG, BUDAI 2004) képviseli, képződése már az alsó-badeni végén megkezdődött. A vulkanitot szárazföldi sztratovulkáni képződmények építik fel, melyek döntő tömege andezit (HÁMOR 1998). A Tigy 2-es fúrás 49
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2713 3008 m közt harántolta, feküje az alsó-kréta Mecsekjánosi Bazalt. Az Ab.D 1-es fúrás 3130 3150 m közt tárta fel és ebben állt le (18. ábra, 19. ábra). A lepusztulás utáni üledékképződés során először tengeri (badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. A fúrási adatok alapján a miocén transzgresszió a morfológiailag kevéssé tagolt alaphegységi fekü mélyedéseit foglalta el. A badeniben először terresztrikus képződmények rakódtak le, melyek elsősorban homokkő-konglomerátum, erre tengeri miocén rétegek települtek tufarétegekkel. Az Nkö 11-ben (20. ábra, 18. ábra) 2679 2782 m közt középső-miocén márgát, mészmárgát, homokkövet és aleurolit üledékeket találtak és közben a fúrás harántolt egy vékony alsópannóniai bazalt telért. 20. ábra. ÉNy DK-i csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén, Jászberény és Nagykörű között (1. szelvény, 18. ábra) (Szerkesztette: MAROS, PALOTÁS in BABINSZKI et al. 2015). 50
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Aljzat: A zárójelben lévő számok HAAS (2010) térképe alapján jelölik az egyes képződményeket. Pt (23): variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit); Pz-Mz (60): újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül; T1(14): alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények; T2-3 (58): középső felső triász platform és medence fáciesű karbonát összlet; J1-2 (10): alsó-, középső- jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet; J (62): jura bázisos magmatitok; J2 (63): középső jura olisztosztróma-melanzs; J2-K1(9): középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő; K1 (6): alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei; N_Pc-Ol2 (1): szenon-paleogén pelágikus márga, flis Medencekitöltés: be3-ol1: Budai Márga Formáció; kol1: Kiscelli Agyag Formáció; pol2-me: Pétervásárai Homokkő Formáció; sol2-me: Szécsényi Slír Formáció; M1k: miocén kárpáti; Mb: miocén bádeni; hms: Hajdúszoboszlói Formáció; MMk-s: Mátrai Vulkanit Formációcsoport; em3: Endrődi Márga Formáció; szm3: Szolnoki Homokkő Formáció; am3: Algyői Formáció; úm3po: Újfalui Homokkő Formáció; úm3po+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; zm3-pl: Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában. Felső-badeni nyíltvízi kifejlődésű foraminiferás agyagmárga a Szilágyi Agyagmárga Formáció. Sekélyvizű zátonyos szigettenger kisebb részmedencéinek nyíltvízi területein képződött (HÁMOR 1998). A Tarna 1-es fúrásban a Szilágyi Agyagmárga 1580 1696 m között a Harsányi Riolittufa felett települt. E felett már szarmata és pannóniai összlet következik. A badeni szigettenger normális sótartalmú vizében lerakódott sekélytengeri és partszegélyi üledékek továbbá: ősmaradvány törmelékes agyagos mészkő, mészmárga, márga, agyagmárga, homokkő, aleurolit (glaukonitos, tufás), augit andezit. A Jászsági-medence irányában Ny-felé haladva a miocén képződmények vastagsága fokozatosan nő (BUJDOSÓ 1997). Területünkön 170 m-ről 540 m-re. A területen a foltszerű elterjedésű szarmata képződmények pontos elhelyezkedése bizonytalan. A peremi fáciesű, brakkvízi Hajdúszoboszlói Formáció fő tömegét aprókavicsos, bioklasztos mészkő (SZENTGYÖRGYI, HÁMOR 1997b) alkotja. A Tarna 1-es fúrásban a badeni Szilágyi Agyagmárga felett települt 1418 1580 m között. A területről más szarmata képződmény nem ismert. A terület pannóniai képződményei 9,1 6,8 millió év között kiújult az oldal-eltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be. Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott nagy vastagságú deltafront rétegsorok. JUHÁSZ et al. (2006) integrált sztratigráfiai vizsgálatai szerint a medence inverziója az általuk Pa 4 szekvencia-határként leírt 6,8 millió éves szint kialakulását követően kezdődött meg. Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer. A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le. (JUHÁSZ 1998). A delta progradáció következtében a medence peremeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, delta front, delta síkság, folyóvízi tavi homokos agyagos üledékképződés. Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot. Az alsó-pannóniaiban kialakult delta rendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé. A délkeletre mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai delta rendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010). Az Északi-középhegység előterében vastag delta-alluviális síksági üledékek halmozódtak fel. A középhegység körül kialakult delta fáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence-belsejei fáciesekhez. 51
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Jászsági-medencének ezen a részén találkozott az Alföldre érkező két fő behordási irány, amelyek ÉK-i és ÉNy Ny-i irányból szállították az üledékeket a területre. Kezdetben az ÉK-i beszállítási iránnyal jellemezhető deltarendszer üledékei rakódtak le, fő tömegükben a terület É ÉK-i felében. Ezt követően az É ÉNy irányú üledékbehordás dominált, majd megint ÉK-, ill. É-i irányból érkezett a behordás. A két deltarendszert a Pa 4 harmadrendű szekvencia határ választja el egymástól (SZENTGYÖRGYI-né et al. 2012). A Pannon tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010). A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig. Figyelembe véve a fiatalabb negyedidőszaki üledékek jelentős vastagságát, a terület nagy részének további süllyedése következett be (JUHÁSZ et al. 2006). A pannóniai és a pannóniainál fiatalabb üledék dél-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén pliocén süllyedés mértéke növekedett. Tarnabodnál 850 m, Kömlőnél 1098 m vastag a pannóniai üledék, viszont a Tigy 2-es fúrásban már 2270 m vastag (18. ábra). Nyugat felé, a Jászsági-medence felé is vastagszik a pannóniai réteg összlet és meghaladja a 3000 m-es vastagságot. A Jász I-es fúrásban 2635 m vastag a pannóniai összlet. A pannóniai képződmények általában települési diszkordanciával települtek a miocénre. A területen a pannóniai összletekre általánosan D DK-i dőlésirány jellemző (BALÁZS et al. 2012). Az egykori szigetek partvonala mentén, csak foltokban fordulhat elő a Békési Konglomerátum Formáció, melynek megléte területünkön nem bizonyított. KŐRÖSSY (2005) hívta fel a figyelmet az egyes bádenibe sorolt konglomerátum, durva homokkő összletek és a pannóniai bázisán települő Békési Konglomerátum hasonlóságára. A meghatározhatatlan korú kvarckavics anyagú konglomerátum, metamorf kőzettörmelék anyagú breccsa, homokkő, tufás homokkő, aleuritos márga összetételű rétegsorok több formációba is tartozhatnak. Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi-, beltengeri agyagos karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek. Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Formáció képződménysorát. Vastagsága területünkön 90 630 m közt változik (2-es szelvény, 19. ábra). A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga márga rétegek váltakozásából álló turbidit sorozat települt. Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció. Vastagsága nagyon változó, a területre benyúló Jászsági-medencében, elérheti az 1000 m-t is, a medenceperemek irányában kiékelődik. A Jász I-es fúrásban 1100 m vastag (20. ábra), míg az Nkö 5-ben csak 440 m (19. ábra). Sekély szublitorális fáciesű a Száki Agyagmárga Formáció, mely molluszkás ostracodás agyagmárgás aleurit. A K 43-as (hevesi) fúrásban (18. ábra) az Újfalui Formáció feküje. 638 650 m között a fúrás ebben a képződményben állt le. Medenceperemi helyzetű, abráziós parti fáciesű a Kisbéri Kavics Formáció, mely kavicsos homok, homokos gyöngykavics, kevés aleurit, agyagmárgás aleurit betelepüléssel. A Kisbéri Kavics Formáció az El 1-es fúrásban az Algyői Formáció feküje, melynek vastagsága 39 m. A turbiditek fölött a lejtőn (deltalejtő, medencelejtő) zagyárként mélybe csúszott homokok finomszemcsés üledéke található, ami az Algyői Formációt alkotja. Agyagos aleuritos rétegsor, melybe torkolati zátony, víz alatti mederkitöltés, és gravitációs eredetű aleurolit és homokkő testek települhetnek, amelyek gyakorisága és vastagsága területenként igen eltérő lehet. Az Algyői Formáció vastagsága a területen 400 800 m közt változik (2. szelvény, 19. ábra). 52
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt. A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al. 2006 és GYALOG szerk. 1996 alapján történt). Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet. Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak. A területen vastagsága 33 608 m közt változik (1. szelvény 20. ábra, 2. szelvény, 19. ábra). (Az Ab.D 1-es fúrásban 33 m a Kunhegyes, K 21-es fúrásban viszont 608 m, ezek 8 km-re vannak egymástól). A már feltöltődött területeken folyóvízi ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt. Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt. Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el. A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. A Zagyvai Formáció szenesedett növénytöredékeket tartalmazó közép- és finomszemű homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegek igen sűrű váltakozásából áll, gyakori földes fás barnakőszén csíkokkal. A Zagyvai Formáció az Újfalui Homokkő Formáció felső-pannóniai részétől gyakran nehezen elválasztható. (1. szelvény 20. ábra, 2. szelvény, 19. ábra). A Zagyvai Formáció maximális vastagsága területünkön 635 m. A Tarna 1-es fúrásból viszont hiányzik. A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homok rétegekkel. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző. Vastagsága 50 410 m között változik (3. szelvény, 18. ábra, 21. ábra). A Rózsaszentmártoni Tagozata jelenik meg az El 1-es fúrásban 65 240 m között. A K 43-as és Tarna 1-es fúrásokban is megjelenik. Fekvője mindenhol a Bükkaljai Lignit Formáció, mely a Zagyvai Formációval összefogazódva jelenik meg a terület északi, peremi részén. Deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit közbetelepülésekkel. Ennek vastagsága 60 165 m között változik. 53
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 21. ábra. ÉK-DNy irányú földtani szelvény Tiszafüred-Jászboldogháza között (3-as szelvény, 18. ábra) Jelmagyarázat: úm3po: Újfalui Homokkő Formáció; ú+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; nm3-pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában; f_qhal: holocén folyóvízi aleurit. A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17. táblázat és a 22. ábra jelzi a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 54
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai. 22. ábra. A pannon képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ, JUHÁSZ szerk. in CSÁSZÁR 1997). Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások a Kárpát-medence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence pedig tovább süllyedt. Az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol 55
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az idősebb képződményekbe is. Az Északi-középhegység eddigi süllyedő mozgása ekkor változott át ellenkező, kiemelkedő irányzatúvá. A medence süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata. A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989). A kvarter képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány méteres. A holocént vékony ártéri agyag, homok és ártéri talajok képviselik. A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DK-felé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004). A területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai töltögették fel. A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, alföldi lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998). Vastagsága 210 440 m között változik, általában települési diszkordanciával fedi a felső-pannóniai legfelső rétegeit. 56
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2016 februárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt. 1.3.1. A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1.3.1.1. A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 1.3.1.1.1. Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, illetve futóhomokokban, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek legnagyobb vastagságban a Tisza mentén. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli. 1.3.1.1.2. Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen mintegy 200 400 m-re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső 100 400 m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja az 600 800 m-t, a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000 1200 m-es vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált réteg menti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb 57
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. 350 400 m- es mélység alatt már 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 600 m-es) vastagságát a terület K-i, DK-i részén éri el, egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy 200 300 m. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb. 400 1500 mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire 400 800 mg/l-es TDS, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 600 1500 mg/l-es TDS és jellemzően NaHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó. A vizsgálati terület határain belül ugyanakkor leginkább a NaHCO 3 -os kémiai jelleg fordul elő. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen ÉNy-i irányból DK felé történő regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen 400 800 méteres mélységtől túlnyomásosnak tekinthetők. 1.3.1.1.3. Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A Kisköre vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk), illetve a Száki Agyagmárga és Kisbéri Kavics Formációk képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Vastagságuk erősen változó, 800 2300 méter), de többnyire 1000 1700 méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete többnyire 300 600 méter közötti vastagsággal jellemezhető, ennél nagyobb vastagságok a mélymedencék irányában figyelhető meg. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve a fekü Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési 58
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. Mivel a területen az alsó-pannóniai rétegsorból a rendelkezésünkre álló vízelemzések esetében még nem került sor a származási hely részletesebb földtani beosztására, ezért a vízadók és vízzárók jellemzése itt együttesen kerül leírásra. Az itt található vizek rendszerint NaCl-os, NaClHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 Cl-os kémiai jellegűek; a rendelkezésre álló adatok alapján az összes oldottanyag-tartalmuk rendszerint 5500 17 000 mg/l közötti, de egyes esetekben ennél alacsonyabb, vagy magasabb oldottanyag-tartalmú vizek is előfordulhatnak. A vízelemzések ugyanakkor két területről, Fegyvernek és Kisújszállás térségéből állnak csak rendelkezésre. Kisújszállás térségében inkább NaCl-os, míg Fegyvernek környezetében NaCl-os, NaHCO 3 Cl-os és NaClHCO 3 -os vizek egyaránt előfordulnak, itt esetenként a kalcium mennyiségének növekedése is megfigyelhető; az oldottanyag-tartalom döntő részben az előbbi területen általában 5500 17 000 mg/l között, míg utóbbi területen döntően 2830 16 300 mg/l között alakul. Az alacsonyabb értékek az összlet vastagabb, homokosabb, míg a magasabb koncentrációk a vékonyabb és/vagy finomabb szemcsésebb alsó-pannóniai összlethez köthetőek. Ennek magyarázata, hogy a vastagabb összletben nagyobb kiterjedésű és összefüggőbb homokosabb üledékek fordulnak elő, melyek intenzívebb áramlást tesznek lehetővé. Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom intenzívebb áramlási rendszer meglétére utal, míg a magasabb sótartalmú és kalciumban gazdagabb vizek aljzatból származó hozzákeveredésére is utalhatnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Hajdúszoboszlói Formáció). Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összletet (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa, Harsányi Riolittufa Formációk, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: néhány száz métertől, akár az 1500 1700 méteres vastagságú vulkáni rétegekig. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E miocén korú rétegek vizei jellemzően NaCl-os, ritkábban NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os kémiai jellegűek, és néhány kivételtől eltekintve rendszerint kb. 11 000 15 700 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A magasabb sótartalom és a kloridos jelleg a víztartók elzártabb jellegére utal. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a prepannóniai miocén korú képződményekben, tufás homokkövekben, tufákban, a pannóniai bázisos vulkanitokban (Keceli Bazalt Formáció), az alsó-pannóniai homokkövekben (Szolnoki Formáció, valamint az Algyői Formáció homokköves betelepüléseiben). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában (pl. Jászsági-süllyedék felé) jelentősebben túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. 1.3.1.1.4. Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit 59
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (Hajdúszoboszlói Formáció). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. 1.3.1.1.5. Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a Jászsági süllyedék irányában kivastagodnak akár 1500 méteres összvastagságot is elérve köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek. Az Endrődi Formáció átlagosan 100 600 m, az Algyői Formáció 400 800 m-es vastagsággal jellemezhető a területen. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. Inkább lokális vízzárónak tekinthetők a Száki Agyagmárga Formáció finomszemcsés képződményei, melyek ismert vastagsága kb. 120 métert tesz ki. A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén korú, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek is lehetnek. 1.3.1.2. Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület nagy részén a Mecsek Egység képződményei alkotják az aljzatot: a középső és nyugati területrészeken legnagyobb részben a Körösi Komplexum variszkuszi metamorf képződményei (gneisz, csillámpala, amfibolit) vannak jelen, melytől déli irányban egyre fiatalabb képződményekkel találkozhatunk. A Tiszaszentimre Tiszaroff vonalig a Jakabhegyi Formáció alsó-triász korú folyó és delta fáciesű sziliciklasztos képződményei, majd tovább dél felé egy vékony sávban alsó középső-jura finom sziliciklasztos kőzeteket és középsőjura alsó kréta pelágikus és/vagy tűzköves mészköveket (Óbányai, Fonyászói, Bányai és Márévári Mészkő Formációk) találunk. A Tiszagyenda Besenyszög vonaltól D-i irányban alsó-kréta bázisos vulkanitok és azok áthalmozott üledékei (Mecsekjánosi Bazalt és Magyaregregyi Konglomerátum Formációk) képezik a terület aljzatát. Tiszabőtől DK-i irányban a Szolnoki Flis pelágikus márgái, flis üledékei jelennek meg. Az ÉK-i területrészeken az aljzat pontos felépítése nem ismert, ugyanakkor az ÉNy-i területrészeken már a Közép-Magyarországi Egység újpaleozoos és mezozoos képződményei, pl. platform- és medencefáciesű középső felső-triász karbonátok jelennek meg. Az aljzat többnyire 3000 mbf méternél mélyebben található, mely Tiszaroff térségében, illetve a mélymedencék irányában fokozatosan egyre mélyebbre, akár 5000 mbf mélységet is meghaladó mélységbe is süllyedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként 60
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO 2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf képződmények (a területen a Körösi Komplexum kőzetei: gneisz, csillámpala, pala, homokkő) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből nem áll rendelkezésre vízkémiai elemzés. Egyetlen kevert minta található a területen, Kömlőn: itt a miocén és aljzati képződményekből származó víz NaCl-os kémiai jellegű és mintegy 21 500 mg/l összes oldottanyagot tartalmaz. Kisújszállás térségéből két vízminta származik paleogén képződményekből, melyek nagy valószínűséggel a Szolnoki Flis képződményeinek tekinthetők. Itt a mintegy 1950 2030 méteres mélységközben tárolt vizek TDS-e 12 500 14 500 mg/l között alakul, a vízkémiai jelleg NaCl-os. 1.3.2. A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1.3.2.1. Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5 10%- ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 1.3.2.2. Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, pre-pannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 50 100 m-es zónájában lehetségesek a talajvíz irányából származó komponensek is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső- és alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen az Észak-Alföld porózus termál és a Bükki 61
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell. 1.3.3. A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1.3.3.1. A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt a peremek felől ÉNy felől DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 1.3.3.2. A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Kál), gyógyászati- (Jászapáti, Kunhegyes), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is. 1.3.3.3. Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 62
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3.4. A terület vízminőségi képe A Kisköre vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 februárjában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadók vizeinek összes oldottanyagtartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 350 950 mg/l (medián körülbelül 520 mg/l), a klorid-ion tartalom 10 70 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 250 700 mg/l között változik 350 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések, valamint elöntési (belvizes) és evaporitosodott területek előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. Az ilyen területekre eső kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 7300 mg/l értéket, körülbelül 1200 mg/l nátrium, 500 mg/l kalcium, 650 mg/l Mg 2+, 1000 mg/l klorid, 1100 mg/l hidrogén-karbonát és 4400 mg/l szulfát tartalom mellett (23. ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (23. ábra) a nagyobb koncentrációjú kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 63
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 23. ábra. Kisköre vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződményekben tárolt vizek NaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 - os, ritkábban CaMgHCO 3 -os, elvétve MgCaHCO 3 -os típusúak. A vizek összes oldottanyagtartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 550 1350 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 50 300 mg/l Na +, 20 80 mg/l Ca 2+, 10 40 mg/l Mg 2+ és 400 1000 mg/l HCO 3. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 500 méterig) tárolt vizek jellemzően, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 -os, néhány esetben NaHCO 3 -os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 400 800 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 20 200 mg/l Na +, 20 80 mg/l Ca 2+, 10 30 mg/l Mg 2+ és 300 750 mg/l HCO 3. A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül 500 1200 méteres mélységköz) tárolt vizek jellemzően NaHCO 3 -os, ritkábban NaCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 600 1500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 100 400 mg/l Na +, 10 60 mg/l Ca 2+, 5 20 mg/l Mg 2+ és 400 1000 mg/l HCO 3. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogénkarbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (24. ábra) ábrázoljuk. 64
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 3000 17 000 mg/l között változik. Ebből a képződményből mindössze a kisújszállási és fegyverneki CH-kutató fúrásokból származó vízminták álltak rendelkezésünkre. A fegyverneki kutak vizei jellemzően NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegű, de egy-egy esetben előfordul NaHCO 3 -os, NaCl-os és NaCaCl-os víztípus is. A főbb jellemző alkotók körülbelül 3000 16 500 mg/l TDS mellett a következő tartományokban változnak, körülbelül 100 3000 mg/l Na +, 20 3000 mg/l Ca 2+, 100 14 500 mg/l Cl és 250 10 000 mg/l HCO 3. A kisújszállási fúrások vizei NaCl-os kémiai jellegűek, körülbelül 5500 17 000 mg/l TDS, 1500 6000 mg/l Na + és 2500 7500 mg/l Cl tartalom mellett. A Kisújszállás Kis 19 jelű kút, a felszín alatti 1400 1430 méteres mélységközből származó vize NaHCO 3 -os jellegű, ahol a Na + 550 2000 mg/l, a HCO 3 2000 4000 mg/l, míg a TDS 3000 8000 mg/l körüli. A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek vizeiről csak az egerlövői, kisújszállási és tiszagyendai kutak vízminta adatai álltak rendelkezésünkre. Az összes oldottanyag-tartalom 6000 17 500 mg/l között változik. A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, ritkábban NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os jellegű. A főbb jellemző alkotók a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően következő tartományokban változnak, körülbelül 2000 6000 mg/l Na +, 2500 9500 mg/l Cl, és 550 2300 mg/l HCO 3. A paleogén képződményekben tárolt vizekről csak a kisújszállási és az egerlövői kutak adatai nyújtanak információt, melyek szerint az összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján 12 500 14 500 mg/l között változik. Az Egerlövő El 1 jelű CH-kutató fúrásból származó vizek NaClHCO 3 -os, míg a Kisújszállás Kis 13 és Kis 18 CH-kutató fúrásokból származó vizek NaCl-os kémiai jellegűek. A főbb alkotók a következő 65
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tartományokban változnak, körülbelül 4000 5500 mg/l Na +, 4000 8500 mg/l Cl, és 500 3000 mg/l HCO 3. A miocén és mezozoos képződményekből származó kevert vízről a Kömlő 1 jelű CHkutató fúrás adata nyújt információt, mely szerint az összes oldottanyag-tartalma 21 000 mg/l körüli, vize NaCl-os kémiai jellegű, ahol a Na + 7500 mg/l, míg a Cl 10 500 mg/l körüli. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a MgCaHCO 3, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A 25. ábra az összes oldottanyag- és a kloridtartalom felszíntől számított körülbelül 1400 1600 méteres mélységközig folyamatos növekedést mutatja. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 25. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 66
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 2015 december 22.-ei keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet. 1.4.1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1.4.1.1. Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: a Hevesi-sík (2 9), a Nagykunság (2 18), a Bükk és Borsodi-Mezőség (2 8), a Zagyva (2 10); továbbá a Tarna (2 11) vízgyűjtő is érintett. A területre és 5 km-es körzetére 23 síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18. táblázat). A terület és környezete három holtágat és egy mesterséges állóvíz víztestet érint; ezek részben tározók, illetve halgazdálkodásra használt, időszakos tó. Részletes leírást a 19. táblázat tartalmaz. A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 50 bányató, 13 holtág, 12 halastó és 61 egyéb tó, melyeken a bányászat, halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelem és vízkárelhárítás a használati cél. 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vízügyi igazgatóság *NK-III-2. öntözőcsatorna AEP844 vízelvonás miatt időszakos, öntözőcsatorna Vízellátás KÖTI *Rima AEP927 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Sajfoki-csatorna AEP930 időszakos, belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI Tarna alsó AEQ040 állandó vízszállítású, folyó Vízelvezetés ÉM Tarnóca-patak AEQ043 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig AEQ060 állandó vízszállítású, folyó Vízelvezetés KÖTI *Tiszabői-csatorna AEQ061 időszakos, kettős működésű csatorna Vízelvezetés KÖTI *Tiszaderzsi-csatorna AEQ062 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Villogó-csatorna AEQ117 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna Vízelvezetés KÖTI Zagyva alsó AEQ140 állandó vízszállítású, folyó Vízelvezetés KÖTI *Tisza Tiszabábolnától Kisköréig AIW389 állandó vízszállítású, folyó Vízelvezetés KÖTI Bene-patak AEP315 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Millér-csatorna AEP804 állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna Vízelvezetés KÖTI *Mirhó-Gyolcsi-csatorna AEP805 időszakos, belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Csincse-övcsatorna AEP392 állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna Vízelvezetés ÉM *Doba-csatorna AEP424 időszakos, kettős működésű csatorna Vízelvezetés KÖTI Egyesült-Tápió AEP458 időszakos, természetes vízfolyás Vízelvezetés KDV *Hanyi-csatorna AEP564 állandó vízszállítású, belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Jászsági-főcsatorna AEP620 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, öntözőcsatorna Vízellátás KÖTI 67
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet *Kakat-csatorna AEP624 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, kettős működésű csatorna Vízelvezetés KÖTI *Kánya-patak alsó AEP629 időszakos, természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Laskó-patak alsó AEP750 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Nagykunsági-főcsatorna AEP834 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású, öntözőcsatorna Vízellátás KÖTI A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Hasznosítás Vízügyi igazgatóság Cserőközi-Holt-Tisza AIH056 állandó vízborítottságú, mentett oldali Vízkárelhárítási holtág, tározás KÖTI *György-éri-halastavak AIH080 üzemeltetéstől függően időszakos, mentett Halgazdálkodás oldali holtág KÖTI *Kanyari-Holt-Tisza AIH083 állandó vízborítottságú, mentett oldali Vízkárelhárítási holtág tározás KÖTI *Tisza-tó ANS560 állandó vízborítottságú, tározó, Vízellátás KÖTI A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 26. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal. 26. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek, műtárgyak) 68
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület nagyobb része 1%, illetve 0,1%-os valószínűségű elöntési terület; a Tisza, Zagyva és Tarna mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le. A folyóvizeken nagyműtárgy főleg a Tiszán található (köztük a Kiskörei Vízlépcső), viszont keresztirányú műtárgy számos vízfolyáson épült. A terület nagy része belvízzel közepesen veszélyeztetett, kisebb foltokban erősen veszélyeztetett területek is megjelennek. 1.4.1.2. A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Duna Tisza köze Közép-Tisza-völgy (sp.2.10.2, p.2.10.2), illetve a Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2, p.2.9.2) egységek, míg az Északiközéphegység peremvidék (sp.2.9.1, p.2.9.1) a terület 5 km-es körzetének északnyugati peremét érinti (27. ábra, 33. ábra). 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Észak-Alföld (pt.2.2) víztest, amely a területet teljes egészében érinti, továbbá a terület északi része alatt húzódik a Bükki termálkarszt (kt.2.1) is. A terület felszín alatti víztesteit a 20. táblázat ismerteti. 20. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek Víztest Víztest A víztest neve VOR azonosító Északi-középhegység peremvidék AIQ566 sp.2.9.1 *Jászság, Nagykunság AIQ585 sp.2.9.2 *Duna Tisza köze - Közép-Tisza-völgy AIQ526 sp.2.10.2 Északi-középhegység peremvidék AIQ567 p.2.9.1 *Jászság, Nagykunság AIQ584 p.2.9.2 *Duna Tisza köze - Közép-Tisza-völgy AIQ527 p.2.10.2 Típus sekély porózus porózus *Észak-Alföld AIQ563 pt.2.2 porózus termál *Bükki termálkarszt AIQ511 kt.2.1 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. 69
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 27. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 1.4.1.3. Határmenti víztestek A terület által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek. A területet nem érinti határon átnyúló víztest, illetve egyik víztest sem része az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 1.4.2.1. Felszíni védett területek 1.4.2. Felszíni és felszín alatti védettség Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek (halas vizek, Nemzeti Parkok, Természetvédelmi Területek, Tájvédelmi Körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (28. ábra). 70
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület délkeleti része nagyobb összefüggő foltban nitrát-, míg a Tisza árterülete mentén tápanyagérzékeny (363, illetve 489 km 2 ). Egyéb helyen foltokban találhatók nitrátérzékeny területek. A természetvédelmi területekről bővebben az 1.1.4. fejezetben található információ. A terület 144 km 2 Natura 2000, 75 km 2 természetvédelmi és 2 km 2 Ramsari területet érint. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura2000 SCI és SPA). A 21. táblázat ismerteti ezeket. 28. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek 71
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 21. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Natura2000 SAC HUBN20037 Nagy-Hanyi vízi (alaphozam), szárazföldi Natura2000 SAC HUHN20144 Kenderesi-legelő vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUHN20081 Újszász jászboldogházi gyepek vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUHN20085 Jászapáti jászkiséri szikesek vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUBN20036 Kétútközi-legelő vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUHN20015 Közép-Tisza vízi (alaphozam), vizes, Natura2000 SAC HUBN20040 Natura2000 SAC HUBN20037 Nagy-Hanyi Nagy-fertő Gulya-gyep Hamvajárás szikes pusztái Natura2000 SAC HUBN20041 Pélyi szikesek Natura2000 SAC HUBN20035 Poroszlói szikesek Natura2000 SAC HUBN20039 Pusztafogacs Natura2000 SAC HUHN20139 Szalóki Nagy-fertő Natura2000 SAC HUHN20003 Tisza-tó Natura2000 SAC HUHN20140 Úrbéri-legelő szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUBN10004 Hevesi-sík vízi (alaphozam), szárazföldi Natura2000 SPA HUHN10002 Hortobágy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUHN10005 Jászság vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUBN10002 Borsodi-sík vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUHN10004 Közép-Tisza vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Nemzeti Park 97/NP/73 Hortobágyi NP vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Ramsari Ramsari Hortobágy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Tájvédelmi Körzet 158/TK/78 Közép-tiszai TK vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Tájvédelmi Körzet 258/TK/93 Hevesi Füves Puszták TK vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Természetvédelmi Terület 19/TT/50 Erdőteleki arborétum TT vízi (alaphozam), szárazföldi Természetvédelmi Terület 206/TT/89 Erdőtelki-égerláp TT vízi (alaphozam), szárazföldi Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 1.4.2.2. Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 22. táblázat mutatja be. 47 vízfolyáson történik 88 halgazdaság és öntözés célú vízkiemelés, amelynek összes mennyisége 7807 ezer m 3 /év (22. táblázat). 72
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Név Meder VOR Település Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m 3 /év 12. (Pélyi)-csatorna AAB415 Pély 3,6 Öntözés 16000 22. csatorna AAA926 Jászkisér 0,94; 0,89 Öntözés 2000 Büdös-éri-csatorna AAB493 Fegyvernek 3,745; 2,483; 1,25; 1; 0,64 Öntözés (felt.) 23250 Csátés-csatorna AAA541 Jászapáti 4,917 Öntözés 15000 Csátés-csatorna AAA541 Jászkisér 4,917; 4,917; 2,86; 2,66 Öntözés 35000 Doba-csatorna AAA125 Tiszasüly 12,7 Öntözés (felt.) 1000 Dobai 19. sz.-csatorna AAA132 Csataszög 0,695 Öntözés 25000 Fegyverneki (Alsóréti)-Holt- ADQ539 Fegyvernek Tisza 12,6 Öntözés 12000 Gyöngyös-patak AAB678 Tarnaméra 3,03 Öntözés (felt.) 60000 Halgazdasági AAA637 Tiszasüly J. III-1. öntözőcsatorna 2,075; 2,075; 19,92 vízellátás 872000 J-II-2. öntözőcsatorna AAB544 Tiszasüly 2,6 Öntözés 43000 J-II-2-1. öntözőcsatorna AAA181 Jászkisér 3,46 Öntözés 1000 J-III-2. öntözőcsatorna AAA976 Kőtelek 12,5 Öntözés (felt.) 8000 J-III-2. öntözőcsatorna AAA976 Tiszasüly 2,89 Öntözés (felt.) 1000 J-III-2.-1. öntözőcsatorna AAA711 Tiszasüly 0,695 Öntözés 5000 Halgazdasági AAB560 Tiszasüly J-III-2.-1-1. öntözőcsatorna 4,26 vízellátás 20000 J-III-2.-1-1. öntözőcsatorna AAB560 Tiszasüly n Öntözés (felt.) 2000 J-III-2-2. öntözőcsatorna AAB702 Besenyszög 4,489 Öntözés 2400 J-III-2-3-1. öntözőcsatorna AAA527 Kőtelek 2,655; 2,655 Öntözés 50000 J-III-2-3-1. öntözőcsatorna AAA527 Nagykörű 0,95 Öntözés 2000 J-X-2.-öntözőcsatorna AED822 Kisköre 5,1 Öntözés 4000 Laskó-patak AAA983 Újlőrincfalva 8,5 Öntözés 1500 Millér-csatorna AAA929 Besenyszög 14,96; 10,456; 9,36; 4,917 Öntözés 112000 Millér-csatorna AAA929 Jászapáti 4,917 Öntözés 1500 Millér-csatorna AAA929 Jászladány 34,073; 31,7 Öntözés 302000 Mirhó-Gyolcsi-XII. csatorna AAB494 Kunhegyes 0,33 Öntözés 42600 Nagykunsági-főcsatorna AAB190 Abádszalók 7,187 Öntözés 14400 Halgazdasági vízellátás Nagykunsági-főcsatorna AAB190 Fegyvernek 29,37 4800 29,703; 29,703; 29,703; AAB190 Fegyvernek 29,703; 29,703; 25,992; Öntözés 1101600 Nagykunsági-főcsatorna 25,992; 31,5; 27,3 Halgazdasági AAB190 Kunhegyes Nagykunsági-főcsatorna 13,751 vízellátás 1500000 Nagykunsági-főcsatorna AAB190 Kunhegyes 11,726; 11,286 Öntözés 212600 Halgazdasági AAB596 Tiszabő NK IV-1-2. öntözőcsatorna 0,455; 0,45 vízellátás 700000 NK IV-1-2. öntözőcsatorna AAB596 Tiszabő 0,75; 0,75 Öntözés 163340 Nk-III-2. öntözőcsatorna AAB736 Kunhegyes 14,5; n Öntözés (felt.) 98500 Nk-III-2-2-2-1. öntözőcsatorna AEN548 Abádszalók n Öntözés (felt.) 60000 Halgazdasági AAB652 Kunhegyes Nk-III-2-4 öntözőcsatorna 4,25; 4,077 vízellátás 897000 Nk-III-2-4 öntözőcsatorna AAB652 Kunhegyes 1,6; 1,08; 0,5; 0,85 Öntözés 782400 Halgazdasági AAA073 Tiszabő Nk-IV-1. öntözőcsatorna 7,48 vízellátás 000 Nk-V-1. csatorna AAA461 Fegyvernek 1,8; 1,75 Öntözés 180000 Tisza AAA506 Tiszabő 370,375 Öntözés 10000 Tisza Bal parti szivárgó 1. AAA174 Abádszalók n Öntözés (felt.) 1100 Tiszasülyi-(28.)-csatorna AAB480 Jászkisér 13,7 Öntözés 5000 Halgazdasági AAB074 Jánoshida 15000 Zagyva 38,724 vízellátás Zagyva AAB074 Jánoshida 44,4; 40,7; 48,411 Öntözés 24356 42,75; 37,143; 33,7; 32,45; AAB074 Jászalsószentgyörgy Öntözés 39000 Zagyva 32,4; 28,3; 37,11; 33,1 Halgazdasági AAB074 Szászberek 5800 Zagyva 29,4 vízellátás Zagyva AAB074 Szászberek 26,8; 19,746 Öntözés 101800 73
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4.2.3. Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben l. 29. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m 3 /nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően a Kisköre vizsgálati területet érintő 16 felszín alatti ivóvízbázis közül 15 üzemelő, és egy tartalék státuszú. Az 5 km-es körzet további 28 üzemelő közcélú ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik, távlati ivóvízbázis nincs kijelölve. A 42 ivóvízbázisból 12 sérülékeny, és 5 bizonytalan vízbázis befejezett üzemeltető által készített diagnosztikával, valamint védőterületi határozattal rendelkezik. A 25 nem sérülékeny állapotú vízbázisok közül 3-ra nem készült diagnosztika, 1 vízbázis esetében sérülékeny vízbázis diagnosztika is készült. Ezekre a vízbázisokra 22 védőterületi/védőidom határozat került kiadásra. A vizsgálati területen 1, az 5 km-es környezetében további egyéb, közcélú vízbázis is található (Kisköre, Kál, Jászapáti). Ezek a vízbázisok nem sérülékenyek. A 23. táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 29. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be. 74
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település 29. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 23. táblázat. Kisköre vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) *Abádszalók FAV ALF758 Abádszalók Drágffy-közi befejezett üzemelői üzemelő nem vízműkutak diagnosztika 384 Átány FAV ALF784 Átány Vízmű vízellátó befejezett üzemelői üzemelő igen kútjai diagnosztika 123 Besenyszög FAV ALF844 Besenyszög Vízmű befejezett üzemelői üzemelő nem hévízkútjai (2 db) diagnosztika 384 Boconád FAV AOK638 Boconád községi vízmű üzemelő nem 360 Borsodivánka FAV AOK643 Borsodivánka községi vízmű üzemelő nem 90 Csataszög FAV ALG431 Nagykörű VCsat. befejezett üzemelői üzemelő bizonytalan Koncessziós Rt Csataszög diagnosztika 33 Erdőtelek FAV ALF969 Erdőtelek Vízmű vízellátó befejezett üzemelői üzemelő igen kútjai diagnosztika 821 befejezett SVB Heves FAV AID424 Heves Városi Vízmű üzemelő nem diagnosztika, üzemelői diagnosztika 1718 Heves FAV ALG072 Heves Tarnaholding Agrárszöv. Alatka üzemelő nem befejezett üzemelői diagnosztika 10 75
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település FEV /FAV Vízbázis VOR Hevesvezekény FAV ALG073 Hevesvezekény FAV ALG074 Hunyadfalva FAV ALG248 Jászalsószentgyörgy FAV ALG109 Jászapáti FAV ALG110 Jászapáti FAV ALG111 Jászivány FAV ALG117 *Jászkisér FAV ALG120 *Jászladány FAV ALG121 Jászszentandrás FAV ALG122 Kenderes FAV ALG168 Vízbázis Hevesvezekény Vízmű hidegvizes kútjai Hevesvezekény Vízmű termálkútja Kőtelek Hunyadfalva Vízmű Jászalsószentgyörgy Vízmű hévízkútja Jászberényi u. Jászapáti Lehel úti Vízmű hévízkutak Jászapáti Lehel úti Vízmű hidegvizes kutak Jászivány, Jászapáti Városüz. Kft rétegvíz Jászkisér J.kisér és Vidéke Vízg. Társul Jászladány Önkormányzat Vízműtelepe Jászszentandrás Vízmű vízellátó kútjai Kenderes Bánhalma települési vízmű Státusz üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő Vízbázis sérülékeny bizonytalan nem bizonytalan Kisköre FAV ALG200 Kisköre vízmű üzemelő nem *Kömlő FAV ALG233 *Kőtelek FAV ALG249 Kunhegyes FAV ALG300 Mezőtárkány FAV AOK791 Nagykörű FAV ALG432 Kömlő Vízmű vízellátó kútjai Kőtelek, Kőtelek Vízmű (Deák Ferenc út) Kunhegyes Vízmű vízellátó kútjai Mezőtárkány községi vízmű Nagykörű Vízmű (Önkorm. Gazd. Ell. Szer üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő *Pély FAV ALG518 Pély Vízmű vízellátó kutak üzemelő nem *Sarud FAV ALG581 Sarud Vízmű vízellátó kutak (Sarud-Tnána- Poroszló) üzemelő nem nem nem nem nem nem igen nem igen igen igen nem igen nem Rendelkezésre álló diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika befejezett üzemelői diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) Tarnabod FAV AOK857 Tarnabod községi vízmű üzemelő nem 58 Tarnaszentmiklós FAV ALG707 Tarnaszentmiklós, Vízmű befejezett üzemelői üzemelő nem vízellátó kutak diagnosztika 96 Tiszabő FAV ALG729 Tiszabő, Vízmű kutak befejezett üzemelői üzemelő igen (Térségi VCS Kft) diagnosztika 205 *Tiszabura FAV ALG730 Tiszabura, Pusztataskony befejezett üzemelői üzemelő bizonytalan 130 m-es kút diagnosztika 55 *Tiszabura FAV ALG731 Tiszabura, Vízmű vízellátó befejezett üzemelői üzemelő igen kutak diagnosztika 252 Tiszaderzs FAV ALG732 Tiszaderzs, Tiszavíz Kft befejezett üzemelői üzemelő nem (Vízmű Felszabadulás út) diagnosztika 274 *Tiszagyenda FAV ALG736 Tiszagyenda Vízmű kutak befejezett üzemelői üzemelő igen (térségi VCS Kft) diagnosztika 137 *Tiszanána FAV ALG741 Tiszanána, Vízmű kutak tartalék igen befejezett üzemelői diagnosztika 220 *Tiszaroff FAV ALG745 Tiszaroff, Vízmű kutak befejezett üzemelői üzemelő nem (Polg. Hivatal Víz diagnosztika 247 *Tiszasüly FAV ALG746 Tiszasüly Szénási-major befejezett üzemelői üzemelő nem 184,0 m-es közkút diagnosztika 20 *Tiszasüly FAV ALG747 Tiszasüly Tiszasülyi befejezett üzemelői üzemelő igen Közüzemi Gondnokság diagnosztika 197 *Tiszasüly FAV ALG748 Tiszasüly, Zártkerti befejezett üzemelői üzemelő bizonytalan parcellák kútja diagnosztika 15 Újszász FAV ALG786 Újszász, Erzsébet liget befejezett üzemelői üzemelő nem 339.5 m kút diagnosztika 50 Újszász FAV ALG787 Újszász, Kastélykerti ártézi befejezett üzemelői üzemelő nem kút diagnosztika 51 SVB: sérülékeny vízbázis. * a vízbázis a koncessziós területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis. 69 14 22 493 1370 822 95 1096 685 370 68 548 150 274 1041 134 260 141 1164 76
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ***FEV felszíni, FAV felszín alatti. Az OTH nyilvántartása szerint nincs ásvány-, vagy gyógyvíztermelő kút a vizsgálati területen, környezetében 1 ásványvíz és 2 gyógyvíznek minősített kút található. A kutak részletes adatait a 24. táblázat tartalmazza. A területen, Tiszasüly 0121 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el Tiszasüly I. - agyag védnevű bányatelek. Az itt kitermelt szervetlen iszapot az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) OTH-GYÓGYF 187-2/2011. számú határozatában gyógyiszappá minősítette. 24. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Jászapáti B 15 Apáti gyógyvíz gyógyvíz 732600 240700 15 4 Kál K 22 Káli ásványvíz 740958 264072 K 22 Kunhegyes K 21 Kunhegyes Kincse gyógyvíz 770300 226300 15 16 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 32, míg körzetében további 59 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld porózus termál víztestre szűrőzöttek és pannóniai, pliocén, egy esetben negyedkori összleteket csapolják. Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, azonban 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, mezőgazdasági, és kis mértékben ipari céllal is termelik őket. Több kút eltömedékelt, vagy lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 25. táblázat közöl. A 30. ábra a Kisköre vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 77
Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 30. ábra. Kisköre vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 25. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak *Abádszalók K-39 766361 238609 722 981,4 47 Pl2 fürdő 15-239 *Abádszalók B-40 766680 238964 770,4 781,5 47 Pl2 fürdő 15-240 Besenyszög K-17 742419 219116 925 1074 60 Pl2 mezőgazdaság, ivóvíz 15-113 Besenyszög K-28 741898 217022 897,4 918,1 56 Pl2 ivóvíz 15-238 Boconád K-13 738100 256200 425 463 33 Pl2+E3 mezőgazdasági 9-75 Boconád K-17 735247 255550 408,6 466,4 36 Pl2 ivóvíz 9-85 Egerlövő K-5 766279 264790 420 422 39 Pl2 lezárva 4-20 Erdőtelek K-38 742012 260704 552,5 635 39 Pl2 fürdő 9-87 Heves B-20 743214 250283 548 772,4 47 Pl2 fürdő 9-3 Heves K-43 741300 256900 601,5 636,5 40 Pl2 mezőgazdasági 9-27 78
Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Heves B-44 742905 252141 495,3 643 35 Pl2 eltömve 9-39 Heves B-21 741714 251228 318 579 34 Pl2 eltömve 9-76 Heves K-40 743334 251621 512 618 35 Pl2 9-77 Heves B-54 743543 252357 506,1 609,5 37 Pl2 ivóvíz 9-78 Hevesvezekény B-2 748772 246905 541,1 568,2 36 Pl2 ivóvíz 9-23 Hevesvezekény B-5 747904 246606 575,1 580,4 36 Pl2 lezárva, észlelő 9-38 Jászalsószentgyörgy B-20 727273 227097 605,3 748,5 46 Pl2 ivóvíz 15-92 Jászalsószentgyörgy K-21 729301 223658 622,5 632,8 39 Pl2 mezőgazdasági 15-97 Jászalsószentgyörgy K-22 728343 227844 710 797 49 Pl2 mezőgazdasági 15-125 Jászalsószentgyörgy K-19 728379 227338 504 530 33 Pl2 lezárva 15-160 Jászapáti B-15 732618 240727 617 773 49 Pl2 fürdő 15-4 Jászapáti B-16 732843 242205 445 482,1 35 Pl2 ivóvíz 15-5 Jászapáti B-16 732846 242208 35 15-5A *Jászapáti K-30 735000 238900 509 553,2 37 Pl2 lezárva 15-28 *Jászapáti K-27 734991 238918 450 485 35 Pl2 lezárva 15-55 Jászapáti K-52 734506 240039 486 505 37 Pl2 mezőgazdasági 15-83 Jászapáti B-53 732886 243 553,8 720 42 Pl2 ivóvíz 15-107 Jászapáti B-58 731656 242577 665,3 742 46 Pl2 ivóvíz 15-141 Jászapáti K-59 729700 240300 574 598 39 Pl2 eltömve 15-161 Jászapáti B-2 731800 241900 31 Pl2 eltömve 15-162 Jászapáti B-3 732900 241800 31 Pl2 eltömve 15-163 Jászapáti B-7 732200 241500 32 Pl2 eltömve 15-164 Jászapáti B-9 733400 241600 451 458 31 Pl2 ipari 15-165 Jászapáti B-10 733400 241400 456 458 30 Pl2 eltömve 15-166 Jászapáti B-11 732200 240700 31 Pl2 eltömve 15-167 Jászapáti K-13 729700 240200 401 436 32 Pl2 mezőgazdasági 15-168 Jászapáti K-31 732751 243657 418 446 33 Pl2 mezőgazdasági 15-169 Jászapáti K-65 731607 242546 402 460,5 32 Pl2 ivóvíz 15-175 Jászapáti K-60 729712 240455 573,5 597,5 42 Pl2 mezőgazdasági 15-203 Jászapáti K-64 732503 243602 399,1 518,3 34 Pl2 mezőgazdasági 15-227 Jászapáti K-67 729915 240827 368 392,5 31 Pl ivóvíz 15-236 Jászapáti B-69 732942 242392 534 564 37 Pl2 ivóvíz 15-244 Jászapáti B-68 732903 242387 440 482 30 Pl2 ivóvíz 15-252 Jászivány K-43 740115 243170 583,3 595,4 37 Pl2 mezőgazdaság, ivóvíz 15-84 *Jászkisér K-43 737375 233075 1004,1 1200,4 70 Pl2 ipari 15-217 *Jászkisér K-10 737974 235696 569 607 37 Pl2 eltömve 15-7 *Jászkisér K-23 734853 229070 403 563,6 34 Pl2 mezőgazdasági 15-32 *Jászkisér K-33 736603 232868 584,4 659 42 Pl2 mezőgazdaság, ipar 15-86 *Jászkisér K-34 736032 236812 598 845 46 Pl3, Pl mezőgazdaság, ipar 15-87 *Jászkisér K-35 737154 235499 480,5 914,5 56 Pl3, Pl2 lezárva 15-88 *Jászkisér K-36 737100 235500 705,5 830,2 52 Pl2 ivóvíz 15-93 *Jászkisér K-38 739354 236128 1021 1218 69 Pl2 ipari, kommunális 15-116 *Jászkisér K-39 737103 233110 709,2 772,1 48 Pl2 ipari 15-131 *Jászkisér B-40 738347 235619 697,7 763 48 Pl2 ivóvíz 15-173 *Jászkisér K-44 738361 235618 604 634 43 Pl2 ivóvíz 15-221 *Jászkisér B-48 738350 235588 700 709,3 44 Pl2 15-250 *Jászladány K-16 734853 229072 412 814 51 Pl2 lezárva 15-8 *Jászladány K-19 733128 223449 699 839 50 Pl2 mezőgazdasági 15-106 Jászladány K-21 735721 251067 890,4 905,4 54 Pl2 lezárva, észlelő 15-114 *Jászladány K-22 737700 225200 780 801 51 Pl2 mezőgazdasági 15-124 *Jászladány B-23 735187 224790 723,1 860,2 52 Pl2 lezárva 15-126 79
Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet *Jászladány B-25 734426 224437 924,5 992 56 Pl3, Pl ivóvíz 15-142 *Jászladány B-26 732687 225917 369,6 408,7 30 Q mezőgazdasági 15-176 *Jászladány K-29 734418 224410 717 735 48 Pl2 ivóvíz 15-223 Jászszentandrás B-3 734444 249199 536 596,5 42 Pl2 fürdő 15-9 Jászszentandrás B-49 734400 249700 432 533 35 Pl2 lezárva 15-111 Jászszentandrás B-59 734974 249787 440,5 485,7 35 Pl2 ivóvíz 15-249 *Kisköre K-22 760628 240958 1027 1138 60 Pl2 lezárva 9-46 *Kömlő K-19 754440 253164 573,5 633 35 Pl2 mezőgazdasági 9-19 *Kömlő K-20 753811 251385 625 714 38 Pl2 mezőgazdasági 9-40 *Kőtelek K-11 753102 221373 1027,7 1223 62 Pl2 fürdő, mezőgazdasági 15-112 Kunhegyes K-21 770381 226304 886 990,5 58 Pl2 fürdő 15-16 *Pély B-7 747580 239090 703,5 734,5 39 Pl2 lezárva 9-4 Pély K-9 747356 241527 778 834,7 48 Pl2 mezőgazdasági 9-26 *Pély K-5 746986 239086 350,6 622 33 Pl2 lezárva 9-70 Poroszló B-29 770534 257168 514 540 33 Pl2 ivóvíz 9-71 Poroszló B-30 769643 256319 475 546 33 Pl2 lezárva 9-80 Poroszló B-46 771849 257517 44 9-90 *Sarud B-24 767277 249177 50.6 9-91 Szászberek K-11 732938 215038 657 712,5 48 Pl2 mezőgazdasági 15-99 Szászberek K-10 728500 219800 655 715 45 Pl2 mezőgazdasági 15-100 *Szolnok K-69 736900 221000 980 996 55 Pl2 15-38 Tarnaméra B-11 733352 257154 435 594 39 Pl2 fürdő 9-24 Tarnaszentmiklós B-9 750400 243300 382 413 30 Pl2 lezárva 9-73 Tarnazsadány B-5 733500 259900 302 320 30 Pl2 ivóvíz 9-79 *Tiszanána K-22 759260 246827 858,5 978,1 54 Pl2 mezőgazdasági 9-35 *Tiszanána K-27 761087 249134 895 1381,2 57 Pl2 lezárva 9-81 *Tiszaroff K-20 757211 229696 1056,5 1073 58 Pl2 lezárva 15-109 Újszász B-21 728026 216496 616,5 659,5 44 Pl2 ivóvíz 15-94 Újszász K-23 727182 215833 373,7 398,3 30 Pl2 ivóvíz 15-235 Zagyvarékas K-13 730272 215168 648 700 48 Pl2, Pl3 ipari 15-242 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 26. táblázat és a 27. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit öntözésre, bányászatra, kisebb mértékben ivóvízként hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és bányászati céllal, kisebb mértékben mezőgazdasági és egyéb céllal termelik. A porózus termál vízadók készleteit elsősorban ivóvízként, kisebb mértékben fürdő, egyéb és mezőgazdasági céllal használják. Termálkarsztból nincs vízkiemelés. Visszatáplálás nem történik a területen. 80
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest kódja 26. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdas ági fürdővíz egyéb termelés visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva Összesen sp.2.9.1 273,016 273,016 sp.2.9.2 38,675 1,095 1,34 3,016 44,126 sp.2.10.2 0 p.2.9.1 187,575 0,65 4914,278 3,13 3,01 5108,643 p.2.9.2 2495,723 46,299 33,831 295,973 30,175 2,789 77,468 2982,258 p.2.10.2 236,305 9,168 48,876 294,349 pt.2.2 1384,13 233,846 8,205 108,409 321,797 2056,387 kt.2.1 0 27. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2012-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 30 317,142 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 8385,25 porózus termál magasabb, mint 30 2056,387 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 karszt termál karszt magasabb, mint 30 0 Összesen 10758,779 1.4.3.1 Pontszerű szennyezőforrások 1.4.3. Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (31. ábra, 28. táblázat). 28. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Tenk Tenk - Szennyvíztisztító Telep sp.2.9.2 lehet, hogy jelentős *Tiszaroff Tiszaroff - Szennyvíztisztító Telep Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig nem jelentős *Kisköre Kisköre - Szennyvíztisztító Telep Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig nem jelentős *Jászapáti Jászapáti - Szennyvíztisztító Telep Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig nem jelentős Hunyadfalva Hunyadfalva - Szennyvíztisztító Telep Doba-csatorna jelentős Heves Heves - Szennyvíztisztító Telep Hanyi-csatorna fontos *Abádszalók Abádszalók - Szennyvíztisztító Telep Mirhó-Gyolcsi-csatorna jelentős Kenderes szennyvíztisztító - "Fenyves Otthon" Kakat-csatorna lehet, hogy jelentős *Tiszabura szennyvíztisztító műtárgy, befogadóba történő bevezetési pont Mirhó-Gyolcsi-csatorna lehet, hogy jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet. 81
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 29. táblázat ismerteti. 29. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település Szennyeződést Hatása a Szennyvíz jellege Befogadó neve kibocsátó befogadóra Jászapáti Jásztej Rt., szennyvíztisztító Tisza Kiskörétől Hármasélelmiszeripar telep Körösig nem jelentős Tenk baromfifeldolgozó üzem élelmiszeripar Hanyi-csatorna nem jelentős *Jászkisér Gépjavító-karbantartó üzem szolgáltatóipar Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig nem jelentős *Jászkisér Gépjavító-karbantartó üzem szolgáltatóipar Millér-csatorna nem jelentős *Jászkisér fúrt kút és halnevelő telep termálvíz, fürdővíz Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig nem jelentős Jászapáti strandfürdő termálvíz, fürdővíz Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig nem jelentős Jászszentandrás Strandfürdő termálvíz, fürdővíz Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig nem jelentős Kunhegyes Szent István Termálfürdő termálvíz, fürdővíz Villogó-csatorna nem jelentős Tarnaméra Tarnaméra, strandfürdő termálvíz, fürdővíz Tarna alsó nem jelentős Heves városi strandfürdő termálvíz, fürdővíz Hanyi-csatorna nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet. 31. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 82
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 32. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Nem veszélyes besorolású, regionális hulladéklerakó Jásztelken található. 32. ábra. Hulladékgazdálkodás a területen A 33. ábra mutatja a szennyezett területek. TPH szennyeződést dokumentáltak Kunhegyesen, Kömlőn és Tiszanánán, TPH+BTEX szennyeződést pedig Jászkiséren. 83
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 33. ábra. Szennyezett területek A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan a fő szennyező tevékenység az állattartás, kisebb mértékben a hulladék- és szennyvízkezelés és ásványipar. A koncessziós területen és környezetében közel 500 állattartó tenyészet található elszórtan. Besenyőtelken, Hevesen, Kunhegyesen és Abádszalókon benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem nincs a területen. A felszíni vizeket a legkülönfélébb vízminőségi káresemények érték; állati tetemek előfordulását, belvízi terhelést, halpusztulást, kommunális hulladék jelenlétét, olajszennyezést, folyószakasz elszíneződést, nagy mennyiségű uszadék (katré) jelenlétét és túlzott vegetációképződést egyaránt dokumentáltak. A térségben főleg építőipari nyersanyagot bányásznak (agyag, homok, kavics). Szénhidrogén (kőolaj, földgáz) bányatelkek az 5 km-es körzet déli részén húzódnak. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 34. ábra mutatja be. 84
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás 1.4.3.2 Diffúz szennyezőforrások A terület nagy részén folyik nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység (szántóföldek művelése, gyümölcsösök) (35. ábra). 85
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1.4.3.3 Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot 17 vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 1 esetben közepes, 16 vízbázis esetén jelentős veszély áll fenn. A közepesen veszélyeztetettség oka vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg a jelentősen veszélyeztetett vízbázisok közül 6-nál árvízi és területhasználatból adódó, a többinél csak területhasználatból adódó kockázat van. 1.4.4 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 86
Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.4.1 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 2 esetben kiváló, 1-ben jó, 1-ben rossz, 8-ban gyenge, a többi esetben mérsékelt. Mindhárom állóvíz mérsékelt minősítésű. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 30. táblázat mutatja be. 30. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító *NK-III-2. öntözőcsatorna AEP844 kiváló jó kiváló adathiány kiváló *Rima AEP927 mérsékelt gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Sajfoki-csatorna AEP930 mérsékelt rossz mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Tarna alsó AEQ040 mérsékelt jó rossz mérsékelt adathiány mérsékelt Tarnóca-patak AEQ043 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Tisza Kiskörétől Hármas- Körösig AEQ060 mérsékelt jó jó mérsékelt nem jó mérsékelt *Tiszabői-csatorna AEQ061 gyenge jó mérsékelt gyenge adathiány gyenge *Tiszaderzsi-csatorna AEQ062 mérsékelt mérsékel t mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt *Villogó-csatorna AEQ117 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Zagyva alsó AEQ140 jó mérsékel t mérsékelt mérsékelt nem jó mérsékelt *Tisza Tiszabábolnától Kisköréig AIW389 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Bene-patak AEP315 gyenge jó rossz gyenge adathiány gyenge *Millér-csatorna AEP804 gyenge jó jó gyenge jó gyenge *Mirhó-Gyolcsi-csatorna AEP805 mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Csincse-övcsatorna AEP392 gyenge jó mérsékelt gyenge adathiány gyenge *Doba-csatorna AEP424 gyenge jó mérsékelt gyenge jó gyenge Egyesült-Tápió AEP458 gyenge jó mérsékelt gyenge jó gyenge *Hanyi-csatorna AEP564 rossz mérsékel t mérsékelt rossz nem jó rossz *Jászsági-főcsatorna AEP620 kiváló jó kiváló adathiány kiváló *Kakat-csatorna AEP624 gyenge jó mérsékelt gyenge jó gyenge *Kánya-patak alsó AEP629 mérsékelt rossz jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Laskó-patak alsó AEP750 mérsékelt gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Nagyfoki I. csatorna AEP829 mérsékelt mérsékel t mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Nagykunsági-főcsatorna AEP834 jó kiváló mérsékelt jó adathiány jó Cserőközi-Holt-Tisza AIH056 gyenge gyenge nincs adat gyenge jó gyenge *György-éri-halastavak AIH080 mérsékelt jó nincs adat mérsékelt adathiány mérsékelt *Kanyari-Holt-Tisza AIH083 mérsékelt gyenge nincs adat mérsékelt jó mérsékelt *Tisza-tó ANS560 jó jó kiváló jó nem jó mérsékelt A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. 1.4.4.2 A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 3 esetben jó, 5 esetben viszont gyenge. Két esetben ennek oka a bányászati vízkiemelés (Északi-középhegység peremvidék sekély porózus és porózus víztestek), 2 esetben a vízmérleg teszt (Jászság, 87
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Nagykunság sekély porózus és porózus víztestek), 1 esetben a FAVÖKO teszt eredménye (31. táblázat). Az Északi-középhegység peremvidéke víztest esetében a jó állapot el sem érhető, erre mentességet kapott az ország. A minőségi állapotfelmérés során 6 víztest állapota jó, azonban két sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott. Egyik esetben nitrát és/vagy szulfáttal szennyezett ivóvízbázis (sp.2.9.1), míg a másik esetben emelkedő szulfát trend valamint a felszíni víz szennyezése az oka a minősítésnek (sp.2.10.2) (32. táblázat). Víztest 31. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VOR Neve Jele Süllyedés Vízmérleg Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ566 Északi-középhegység peremvidék sp.2.9.1 gyenge jó jó jó gyenge AIQ585 *Jászság, Nagykunság sp.2.9.2 jó gyenge jó jó gyenge AIQ526 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy sp.2.10.2 jó jó jó gyenge gyenge AIQ567 Északi-középhegység peremvidék p.2.9.1 gyenge jó jó gyenge AIQ584 *Jászság, Nagykunság p.2.9.2 jó gyenge jó gyenge AIQ527 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy p.2.10.2 jó jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. Víztest 32. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota VOR Neve Jele Diffúz Vízbázis Trend AIQ566 Északi-középhegység peremvidék sp.2.9.1 jó gyenge (NO3, SO4) Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota jó jó gyenge AIQ585 *Jászság, Nagykunság sp.2.9.2 jó jó gyenge gyenge jó gyenge *Duna-Tisza köze - Közép- AIQ526 Tisza-völgy AIQ567 Északi-középhegység peremvidék sp.2.10.2 jó jó jó jó jó jó p.2.9.1 jó jó jó jó AIQ584 *Jászság, Nagykunság p.2.9.2 jó jó jó jó AIQ527 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy p.2.10.2 jó jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. 1.4.5.1. Felszíni víz monitoringprogramja 1.4.5. Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 33. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 2004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós 88
Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Veszélyes anyag operatív Biológiai vizsgálat Hidromorfológiai mérés Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (referenciahely kutatás), 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott 10, illetve 4 vízfolyáson (36. ábra). A Terület felszíni víztesteire vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 33. táblázat tartalmazza. 33. táblázat. Felszíni víz monitoring-pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében. Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely 102283193 Bene-patak Nagyfüged, közútihíd + + 101846995 Cserőközi Holt-Tisza Tiszaderzs + + 102255846 Doba-csatorna Besenyszeg, Szolnok Csataszögi út közúti híd + + + 102288822 Györgyéri Halastavak I-II- György-éri halastó Tiszasüly, III Halastó (Tiszasüly) Görbe-majori áteresz + + 102169635 Hanyi-belvízcsatorna Szivattyútelep + + + 102138860 Jászsági-főcsatorna Tiszasüly, Jászladány- Tiszasülyi út közúti híd + + 102088314 Kánya-patak Egerlövő + + + + 101846618 Kanyari Holt-Tisza Kisköre + + 102088451 Laskó-patak Besenyőtelek-Poroszló közötti közúti híd + + + + 102089551 Laskó-patak alsó Újlőrincfalva + + 102169794 Mirhó-Gyolcsibelvízcsatorna Tiszabura + + + 102088738 Nk-III-2. öntözőcsatorna Kunhegyes, Kunhegyes- Bánhalmai út közúti híd + + + 101179365 Rima Négyes + + 102089230 Sajfoki-csatorna Pély (Pély-Sajkfok közötti közúti híd) + + + + 101846722 Tarna alsó Kompolt + + 101846711 Tarna alsó Tarnazsadány + + 102283610 Tarnóca-patak Nagyút közúti híd + + 102283621 Tarnóca-patak Tarnazsadány + + 101179136 Tisza Kisköre + + + 102089665 Tiszabői-csatorna Tiszabő, Tiszaroff-Fegyvernek közötti közúti híd + + + 102089676 Tiszaderzsi-csatorna Tiszaderzs (Tiszaderzs-Tiszaszőlősi út közötti közúti híd) + + + + 101179387 Tisza-tó Poroszlói-medence 101179398 Tisza-tó Sarudi-medence 101179402 Tisza-tó Abádszalóki-medence 101179446 Zagyva Újszász + + + A *-gal jelölt monitoringpont a területen található. 89
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring-pontjai A védett területek monitoringján belül a területen fürdővíz monitoring a Tisza-tó strandjain történik (Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszanána-Dinnyéshát). A nitrátérzékeny területeket 24 monitoring-pont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. Természetvédelmi szempontból pedig 2 halas és 1 makrozoobenton mintavételi hely található a területen. Felszíni védett területek monitoring-programját a 34. táblázat ismerteti. 90
Ivóvízbázis Nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny Fürdővíz NBmR: halak - biológiai NBmR: makroszkópikus gerinctelenek NBmR: élőhely Halas víz - kémiai Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. táblázat. Felszíni védett területek monitoring-pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely 101846803 Bene patak (Csatorna p.) Nagyfüged, közútihíd + + + + 101846995 Cserőközi Holt-Tisza Tiszaderzs + Csincse, Négyest Besenyszeg, Szolnok Szentistvánnal összekötő Csataszögi út közúti híd közút hídjánál, Négyes 102288822 György-éri halastó Tiszasüly, Görbe-majori áteresz György-éri halastó Tiszasüly, Görbe-majori áteresz 101846722 Kompolt Szivattyútelep + HU3220512440001101 szabadstrand, Abádszalók Tiszasüly, Jászladány- Tiszasülyi út közúti híd + HU3120218280001001 szabadstrand, Kisköre Egerlövő + HU3120322190001002 szabadstrand, Poroszló Kisköre + HU3120307180001003 szabadstrand, Sarud Besenyőtelek-Poroszló közötti közúti híd + HU3120207080001004 szabadstrand, Tiszanána- Dinnyéshát Újlőrincfalva + 101846711 Tarnazsadány Tiszabura + Tarnóca-patak, Külső majori táblák, Nagyút Kunhegyes, Kunhegyes- Bánhalmai út közúti híd 101179136 Tisza (Kisköre) Négyes + + Tisza, 403-402 fkm, Kisköre Pély (Pély-Sajkfok közötti közúti híd) 102089665 Tiszabő, Tiszaroff-Fegyvernek közötti közúti híd Kompolt + + 101179446 Zagyva (Újszász) Tarnazsadány + + + + + 1.4.5.2. Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 29, a porózusakról 57, porózus termálról 6 kút szolgáltat információt. A termál karszt vízadón nem történik monitoring. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 35. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 37. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoring-pontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring-programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring-programon belül történik. Termálvíz monitoring-programon belül (S4) 2 kúton történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 36 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 92 monitoring-pont vizsgálja. A nitrátérzékeny területeket 34 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan. 91
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest Északiközéphegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Északiközéphegység peremvidék *Jászság, Nagykunság *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy 35. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring-pontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai sp.2.9.1 2Q1 S1 3 Összesen (db) sp.2.9.2 11Q1 2S1 7Q1 2S1 22 sp.2.10. 2 2Q1 2Q1 4 p.2.9.1 7Q1 4S3 11 p.2.9.2 3Q1 12S3 3Q1 4S1, S2, 12S3, S4 p.2.10.2 2Q1 S3 Q1 5S3 9 *Észak-Alföld pt.2.2 Q1 2S4 Q1 2S4 6 *Bükki termálkarszt kt.2.1 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 37 92 37. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring-programjának pontjai a területen
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4.6 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó vagy kiváló kémiai állapotú felszíni vízfolyás esetén az állapot fenntartandó, a többi esetben ez 2027-re (15) érhető el. A 3 jó vagy kiváló biológiai állapotú vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó, 7 esetben 2027-re, 14 esetben 2027-t követően érhető el. Az 4 felszíni állóvíz esetén a két Holt-Tisza holtág jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál 2027-re elérhető. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó; 1 esetben a jó mennyiségi állapot 2027-re, 4 esetben ezt követően érhető el; míg a minőségi jó állapot mindkét esetben elérhető lehet 2027-re. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai tartalmazzák (www.vizeink.hu). 93
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 1.5.1. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. június) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom). 1.5.2. Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2016. júniusi állapot szerinti kettő bányatelket (36. táblázat) eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat). A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 36. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. június). 36. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Körös - szénhidrogén szénhidrogén/kutatás 718800 Engedélyes Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) O&GD Central Kft. 100 5000 2900 Megállapít Érvényes 2010.11.03 2017.09.30 A Kisköre koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelkeket a 37. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016. június). 37. táblázat. A Kisköre vizsgálati területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Pély I. - szénhidrogén szénhidrogén 911205 Jászkisér II. szénhidrogén szénhidrogén 501230 Engedélyes Folyópart Energia Kft. Folyópart Energia Kft. Fedőlap (mbf) Alapla p (mbf) Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* 1600 2100 2016. 01. 28. 18 működő 1700 2200 2016. 01 01. 8,125 működő 94
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5.3. Egyéb nyersanyagok A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 13 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics és gyógyiszap. Ezekből a bányákból 5 db esik a területre, 8 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 2 db szünetelő, 2 db nem rendelkezik érvényes MÜT-tel, egy pedig kutatás alatt áll. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 18 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga az agyag, homok, kavics és gyógyiszap. A területen belülre 5 db megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 38. ábra, az adataikat a 38. táblázat és 39. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 38. ábra. Kisköre vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 95
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám 38. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 1 604990 2 613170 3 760 4 615080 5 609190 6 605530 7 607430 8 613810 9 606910 10 609600 11 611860 12 608220 13 608280 Területnév Jászkisér I. - agyag Tiszasüly I. - agyag Tiszasüly (0134/6 hrsz.) - gyógyiszap Tiszasüly II. - iszap Boconád II. - homok Erdőtelek I. (Fövénygödri) - homok, kavics Heves II. - homok, kavics Tarnabod II. - kavics, homok Kál III. - kavics Kál VII. - kavicsos homok Jászladány I. - homok Kál V. - homok Kál IV. - kavics Bányakód Területe km 2 0,01 0,20 0,15 0,07 Helyzete a területen blokktégla agyag bányatelek gyógyiszap 0,71 homok 0,82 0,46 0,16 0,11 0,20 0,11 0,08 0,11 homok kavics homok kavics homok kavics homoko s kavics *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Engedélyes Jászkiséri AGROSZÖV Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. TRIBERG Építő Kft. TRIBERG General Kft. Rab és Rab Sóder- Homok Bányászati Kft. EOV X EOV Y 237243 736326 225443 750332 225977 750143 225927 750457 254196 739023 VISZ-FUVAR Fuvarozó és 261653 741994 Gépszolgáltató Kft. HE-FU Fuvarozási és Szállítmányozási 255334 739925 Kft. DOBA-BÁNYA Bányászati Kft. nincs jogosított 264144 259832 741953 nincs jogosított 261721 741566 BALOGH- HOMOK Termelő és Kereskedelmi Bt. 236 742413 nincs jogosított 262989 742338 nincs jogosított 264708 741057 nincs MÜT nincs MÜT Engedély kezdete 1996. 10.11 2005. 09. 17 2014. 12. 09 2015. 10. 03 2000. 08. 29 1997. 01. 06 1998. 02. 10 2007. 08. 04 1997. 11. 11 2001. 01. 29 2003. 11. 21 1999. 06. 14 1999. 04. 07 vége 2019.0 8.08 Status működő határozatlan Nyersanyag Tevékenység belül belül kutatás belül működő határozatlan bányatelek gyógyiszap gyógyiszap működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek 741086 működő határozatlan bányatelek közlekedésépítési homok közlekedésépítési szünetelő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek homok közlekedésépítési homok határozatlan bányatelek közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok határozatlan bányatelek belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* 96
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 39. táblázat. A Kisköre vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag EOV X EOV Y Helyzet e a területe n 1 100400001 Heves Boconádi út falazó homok 253360 742380 kívül* 2 100400002 Heves 3 100400003 Heves Heves III.- homok 4 100402002 Boconád 5 100402003 6 100403004 Erdőtelek 7 100408002 Tarnabod Bikkhalmi-dűlő (Heves III.-homok) Heves II. - Bánom-dűlő (Heves homok és kavics II.-homok és kavics) Boconád, Boconád II. - Heves külterület kavics, homok Erdőtelek I. (Fövénygödri) - homok, kavics Tarnabod II. - kavics, homok 8 100408003 Tarnabod 9 100504006 Kál 10 100504007 Kál Kál III. - kavics Boconád II (Boconád I.-kavics és homok törölt bányatelek) Heves-Boconád Dinnyeföldi kavics és homokbánya Fövénygödri-dűlő, (Erdőtelek I.-homok, kavics) 11 100504008 Kál Kál IV.-kavics Kál IV.-kavics falazó homok, közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok, közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics építési homok, homokos kavics falazó homok, közlekedésépítési kavics Tarnabod II., 029 hrsz. (Tarnabod II.- kavics és homok) Tarnabod III. 025, 029, 030 (Tarnabod III.-kavics és homok) Csörsz-árok 0167/b, 0176/a hrsz. Kál III. kavicsbánya (Kál III.-kavics) közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics bányászati betonkavics 254786 739590 kívül* 255322 739955 kívül* 259459 741247 kívül* 254101 738844 kívül* 260711 741991 kívül* 260067 741890 kívül* 260238 741935 kívül* 262435 741430 kívül* homokos kavics 264120 741094 kívül* közlekedésépítési homok 264677 741045 kívül* 12 100504009 Kál Kál V.-homok Kál V.-homok közlekedésépítési homok 262982 742324 kívül* 13 100504011 Kál 14 110101101 Jászladány 15 110110001 Jászkisér 16 110502201 Tiszasüly Kál VII. - kavicsos homok Jászladány I. - homok Jászkisér I. - agyag Tiszasüly I. - agyag Padalja (Kál VII.- kavics) Jászladány I.-homok Jászkisér I. - agyag, Téglagyári agyagbánya Tiszasüly I. -agyag (0121 hrsz.) bányászati betonkavics közlekedésépítési homok tömör téglaagyag gyógyiszap 261752 741522 kívül* 222 742397 belül 237265 736318 belül 226574 750300 belül 17 110706101 Tiszagyenda Tiszagyenda I.- homok Tiszagyenda 0127 hrsz homok 227267 762464 belül 18 110706102 Tiszagyenda Tiszagyenda II.- homok Tiszagyenda 0143/17 hrsz homok 226713 761588 belül *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. 97
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások 49. 16. Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. 49. 24. Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 98
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.1.1. Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2.1.1.1. A Kisköre terület szénhidrogén-földtani megismerése A területen belül már 1936-ban észleltek egy rövid ideig tartó gázkitörést Jászladánynál egy vízkút mélyítése során. A mocsári eredetű földgáz a 62 64 m mélyen települt fekete iszapos homokból tört fel (SCMITH 1936). 1937-ben a területtől északra és nyugatra a MÁELGI végzett felderítő gravitációs, ill. Eötvös-inga méréseket Füzesabony és Jászberény között (KŐRÖSSY 2004), melyekkel például Jászberénynél pozitív gravitációs indikációt mutattak ki. A maximumon 1952 53-ban mélyített jászberényi fúrások közül a Jb 1 fúrásban olaj- és gáznyomok jelentkeztek. Ebben az időben a szeizmikus reflexiós mérések is megindultak a térségben, és a MÁELGI földmágneses méréseket végzett a járható utak mentén. 1956-ban fedezték fel a Kisköre területtől keletre a Tatárülés-Kunmadaras földgázmezőt, melyben a nagy éghető anyag tartalommal rendelkező gáztelepek alsópannóniai agyagos, aleurolitos homokkőben halmozódtak fel. 1960 és 1962 során került sor az ugyancsak alsó-pannóniai homokkőben csapdázódott, nagy széndioxid és kis éghető anyag részaránnyal rendelkező Zagyvarékas és Zagyvarékas-Észak telepek feltárására. 1964-ben Nagykörű térségében fedeztek fel széles határok között változó összetételű és minőségű földgázmezőt szintén alsó-pannóniai aleuritos homokkőben. A Kisköre területtől nyugatra a Farmosnál jelentkező indikáción 1963-tól mélyült farmosi fúrások miocén és pannóniai képződményekben nem éghető és éghető kevertgáz telepeket tártak fel. 1969 és 1976 között Jászkisér, Jászapáti és Heves környékén is végeztek szeizmikus méréseket. A Jászsági-medencében, ahol a Kisköre terület található, a kutatási tevékenység főleg a peremeken elhelyezkedő kisebb záródásokra korlátozódott. Ezek közül az 1970-es évek elején megkutatott tiszagyendai területen a miocén tetőzónájában kialakult szerkezeti záródásból ipari mennyiségű, de kedvezőtlen összetételű gázt teszteltek. A közeli és hasonló szerkezeti helyzetű kunhegyesi szerkezet viszont meddőnek bizonyult. A Kisköre terület délnyugati szomszédságában Újszilvásnál 1976-ban fedeztek fel széndioxid halmaztelepet a medencealjzati gneiszben. Az 1981-ben létesített jászladányi Jászság Jász I fúrás közvetlen szénhidrogén-földtani eredményt nem hozott, mivel csak éghető gáznyomokat észleltek, mégis jelentősen bővítette a Jászsági-medence geológiai felépítéséről rendelkezésre álló ismereteket. A fúrás mag- és furadék mintáin végzett geokémiai vizsgálatok, és az éréstörténeti modellezés eredményei nagyban hozzájárultak a területrész szénhidrogén-genetikai folyamatainak megértéséhez (pl. HORVÁTH et al. 1988). A Geofizikai Kutató Vállalat 1979 és 1982 között Heves és Jászjákóhalma környékén részletező graviméteres méréseket folytatott. A mérési adatok alapján Kömlőtől nyugatra és délre három különálló, egytagú pozitív indikáció jelentkezett (BALÁZS E.-NÉ et al. 2012). Ugyanebben az időszakban magnetométeres mérésekre is sor került. Heves, Jászapáti, Jászkisér és Alattyán térségében 1987 90-ben a MÁELGI végzett szeizmikus méréseket, és az eredmények alapján kijelölt fekübeli boltozatos indikáción 1990-99
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ben lemélyítették az Alattyán 1 fúrást, amellyel azonban nem sikerült újabb szénhidrogén telepet feltárni. A Besenyszög Tiszapüspöki Fegyvernek-D (8.) területen a MOL Rt. kutatásainak célja a mezozoos durvatörmelékes képződmények és karbonátok, az alsó-pannóniai homokkövek, valamint alárendelten a flis és a prepannóniai miocén képződmények részletesebb megismerése volt (GAJDOS et al. 1997a). A fluidumok kedvezőtlen minősége és mennyisége miatt azonban a térség perspektívái erősen lecsökkentek. A MOL Rt. kutatásai az Abádszalók és környéke (1.) területen szintén 1997-ben zárultak le, melyek során 1987-ben felfedezték a Tiszagyenda földgáztelepet (ERDEI et al. 1997). A Kisköre területtől keletre 1988-ban mélyült Egyek 1 fúrásban nem ipari jelentőségű, de magas éghető résszel rendelkező földgáz jelentkezett az alsó-pannóniai képződményekből. 1995-ben a Jászivány Tarnaszentmiklós területen a pannóniai összlet szekvenciáit kutató, nagyfelbontású szelvényeket készített a Mobil Erdgas Erdöl GmbH. A Heves-II. koncessziós területen, amely elsősorban a Jászsági-medencét foglalja magába, a Mobil Oil and Gas Hungary Kft., majd a Mobil Erdgas-Erdöl GmbH végzett kutatásokat 1997-től 2000-ig. Az elérhető földtani és szeizmikus adatok felhasználásával készített szekvenciasztratigráfiai feldolgozás után lemélyített Tiszakeszi 1 fúrás azonban csak vizet adott. A Heves területre a Pangaea Energy Ltd. kapott négy évre szóló kutatási engedélyt 2000- ben, azonban 2002 végén befejezték a kutatást. A rendelkezésre álló adatok komplex értelmezése, és más területek hasonló szerkezeti, tárolási és szeizmikus adataival való összevetése után a térségben már megismert tárolókat továbbra is fontos kutatási célobjektumnak tartották és kutatásra alkalmas egységeket is találtak. De a kimutatott, lehetséges szénhidrogén indikációk megerősítése érdekében ismételt számítógépes feldolgozást tartottak szükségesnek. A Szolnok kutatási területen, ahol 1950 és 1980 között közel száz szénhidrogén és vízkutató fúrás mélyült, a 90-es évek végétől a POGO Magyarország Kft., majd annak jogutódja a Toreador Magyarország Kft. és a RAG Hungary Kft. folytatott kutatásokat 2009- ig. A kutatások eredményeként ipari minőségű éghető gázt fedeztek fel az Örményes-K területen, és ipari neméghető gázt Örményes-DK és Kenderes-D térségében (LEMBERKOVICS 2009, 2010, LEMBERKOVICS, CSÍK 2010). A Toreador Magyarország Kft. 2008-ban mélyítette le Nagykörű térségében a THL NKö-Ny 1 fúrást az alsó-pannóniai Algyői Formációban és a felső-pannóniai Újfalui Homokkő Formációban feltételezhető szénhidrogén telepek feltárására. A fúrásban azonban csak jelentéktelen mennyiségű formációgázt találtak az Algyői Formáció aleurolitos, homokköves részében (LEMBERKOVICS 2009). A MOL 2002 2012 között végzett szeizmikus 2D és 3D, valamint magnetotellurikus méréseinek eredményei alapján kijelölt és 2007-ben lemélyített Jászberény ÉK (Jb ÉK) 1 kutatófúrás meddőnek bizonyult. 2005 2014 során a Magyar Horizont Energia Kft. (MHE), ill. a HHE North Kft. és jogutódja a Folyópart Energia Kft. (Riverside Energy) számos hazai és külföldi vállalkozó bevonásával folytatott szénhidrogén-kutatást a Kisköre területet is lefedő Hernád-II kutatási területen. Céljuk volt a szénhidrogén-földtani ismeretek bővítése, a felszín alatti térrész tektonikai megismerésének pontosítása a meglévő és az újonnan szerzett geofizikai (3D szeizmikus) és mélyfúrási adatok felhasználásával, valamint a szénhidrogének csapdázódására alkalmas geológiai szerkezetek azonosítása és szerkezetföldtani jellemzőinek megállapítása. Az elvégzett kutatás során összesen 557 km 2 3D szeizmikus tömb lemérésére került sor, ebből 232 km 2 a Jászság 3D szeizmikus mérés, melyet 2011-ben kiviteleztek. A korábbi és új kutatások során szerzett földtani és geofizikai adatok integrált újraértelmezésével több mint 20 perspektivikus szerkezetet (lead) azonosítottak, melyek nagy részét azonban a részletes vizsgálatok során elvetették az alapvető szénhidrogén-földtani követelmények hiánya miatt. 100
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pély és Jászkisér községek közelében alsó-pannóniai képződményekben azonosítottak csapdákat. A 2011-ben mélyült HHEN-Pély 2 (Pély 2) fúrás műrevaló földgáztelepet tárt fel (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a, b). A Kisköre terület keleti szomszédságában a Karcag (132.) területen a MOL Nyrt. 2003 és 2012 között végzett kutatásai során 2012-ben a Tiszaszentimre Tiszi 2 fúrással két földgáztelepet fedeztek fel az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban (SZENTGYÖRGYI K.-NÉ et al. 2012). 2.1.1.2. A Kisköre vizsgálati terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A terület, a Jászsági-medence központtal, a hazai neogén szénhidrogén rendszerhez tartozik, amelyben a fő anyakőzetek az alsó-pannóniai és a prepannóniai miocén márgák, de helyenként és alárendelten idősebb anyakőzetek is feltételezhetők. A Jászsági-medencében az Abádszalók-D 1 és a Jász I fúrások vitrinit reflexiós adatai alapján a kőolajképződés kezdete 2,3 2,4 km mélyre tehető, amit a legmélyebb medencerészekben a pannóniai pelitek elérhettek. A kőolajképződés fő zónája 3,7 4,1 km mélyen lehet. Ezt a zónát és a kondenzátum képződési zónát csak a prepannóniai miocén képződmények érhették el. A gázképződés 4,5 4,9 km mélységre tehető (ERDEI et al. 1997). A Jászladány I. fúrás hő- és éréstörténeti modellje HORVÁTH et al. (1988) nyomán az 39. ábra mutatja be. 39. ábra. A Jászladány I. fúrás hő és éréstörténete (Horváth et al. 1988) 101
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A pannóniai prodelta és deltasíksági agyagok, agyagmárgák földgáz anyakőzetként vehetők számításba, és a Jászsági-medence legmélyebb részein kb. 2 millió éve és 3500 m betemetődési mélységben kezdhettek termogén szárazgázt generálni, de mint anyakőzet kérdéses a minőségük. A fiatalabb és éretlen pannóniai deltasíksági és alluviális üledékek szerves anyagából biogén gáz képződhetett (Heves II. Concession Geological and Geophysical Study, 2000). A Jászsági-medencében a korábbi vizsgálatok kőolaj képződését jelezték a pannóniai képződményekből, de ezt a későbbi kutatások nem igazolták. Az Abádszalók és környéke kutatási területen elsősorban az alsó-pannóniai pelitek és magas agyagtartalmú homokkövek a potenciális anyakőzetek, de a geokémiai vizsgálatok alapján a mezozoos (jura) kőzetek szénhidrogén generáló képessége sem zárható ki. A Tiszagyenda Tigy 3 fúrásban feltárt kis mennyiségű kevertgáz előfordulás a prepannóniai miocén üledékes kőzetek szénhidrogén generáló képességére utal (ERDEI et al. 1997). A jászladányi, ill. Jászság Jász I fúrás magmintáin végzett szerves geokémiai vizsgálatok eredményei szerint a badeni képződményekben 3118 3123 m mélységben 4,31 mg/g, 3157 3163 m-nél 12,17 mg/g C org értékek adódtak (OKGT 1991). A Besenyszög Tiszapüspöki Fegyvernek-D kutatási területen és tágabb környezetében a fúrások magmintáinak geokémiai vizsgálata alapján elsősorban a prepannóniai miocén és az alsó-pannóniai pelitek lehetnek anyakőzetek, amelyek C org tartalmuk alapján jó, ill. nagyon jó minősítésűek. A paleocén, a felső-kréta és az alsó-jura pelites képződmények is a potenciális anyakőzetek közé sorolhatók, de azok legfeljebb csak megfelelő minősítésű C org tartalommal rendelkeznek. Az alsó-pannóniai pelitek szerves szén tartalma a vizsgált minták 44%-ában megfelelő (C org : 5 10 mg/g), 10%-ukban jó minősítésű (C org : 10 20 mg/g), CH-potenciáljuk eléri az 5 kg szénhidrogén / t kőzet értéket. Gáz és kondenzátum képzésére alkalmas III. II. típusú szerves anyagot tartalmaznak. Termikus érettségük az olajzóna tetejének felel meg. A prepannóniai miocén pelitek esetében a minták 33%-a nagyon jó (C org > 20 mg/g), 11%-uk jó, 33%-uk megfelelő minősítésű, de a CH-potenciáljuk alacsony (<1). Magas bitumentartalmuk esetenként bizonyítottan allochton eredetű. Gázgeneráló III. típusú szerves anyagot tartalmaznak, és termikus érettségük az olajzóna elejének felel meg. Az eocén képződmények alacsony szerves szén és bitumen tartalommal rendelkeznek, R 0 értékük széles határok között mozog lefedve a teljes olajgeneráló zónát. A paleocén pelitekben a C org értéke kicsi (5,12 mg/g), bitumentartalmuk autochton és nem mobilis. Az olajzóna felső harmadában helyezkednek el, és III. típusú szerves anyaguk némi gázt generálhat. A felső-kréta karbonátok szervesanyag-mentesek, míg a felső-kréta pelitek 60%-a átlagos szerves szén tartalommal rendelkezik és gázt generálhat. Vitrinit reflexiós értékük alapján az olajgeneráló zóna utolsó harmadában vannak (bár a közeli jura minták kisebb R 0 értékeket mutatnak). Az alsó-jura (liász) peliteknek megfelelő a szerves széntartalmuk, de a CH-potenciáljuk kicsi. Egyetlen minta alapján a legintenzívebb CH-generáló szakaszba esnek. Összességében a prepannóniai miocén és az alsó-pannóniai pelitek a legkedvezőbb anyakőzetek, melyek közül az utóbbiak nagyobb szerves széntartalommal, az előbbiek pedig nagyobb CH-potenciállal rendelkeznek. Ezeknek a potenciális anyakőzeteknek az olajgeneráló zónának megfelelő termikus érettségét valószínűleg a neogén során bekövetkezett felfűtődés eredményezte (GAJDOS et al. 1997b). Az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedését és mélységét, valamint az érettségüket tükröző vitrinit reflexiós adatokat BADICS, VETŐ (2012) nyomán a 40. ábra mutatja be. Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajza és érettsége a 41. ábra és 42. ábra témája. 102
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán 41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán 103
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán A Kisköre terület déli határában a Tiszapüspöki Nagykörű Fegyvernek Kisújszállás zónában elhelyezkedő ún. Közép-alföldi Kevertgáz Öv nagy inerttartalmú gázainak esetében többféle anyakőzettel kell számolni (Fedor 2003). Ezek közül az egyik a Jászsági-medence aljzatában feltételezhető liász szenes összlet, amely késő-katagenetikus, metagenetikus, szenes szerves anyag eredetű, nagy N 2 és valószínűleg nagy CO 2, valamint vélhetően ezekhez képest kisebb CH 4 -tartalmú gázt generálhatott. A területtől D-re elhelyezkedő prepannóniai miocén és alsó-pannóniai képződményekből kora-katagenetikus, katagenetikus, folyékony szénhidrogénekkel asszociálódott, uralkodóan szenes szerves anyag eredetű nedves gáz képződhetett. A triász és jura karbonátokból nagy mélységben lejátszódó hőbomlás során CO 2 szabadult fel. A késő-katagenetikus, metagenetikus gáz és a szervetlen eredetű CO 2 valószínűleg a migrációs úton keveredett, a kora-katagenetikus, katagenetikus gáz pedig ezt követően a telepekből szén-dioxidot szorított ki. A telepek összetételét helyenként azok folyékony szénhidrogénjeinek bakteriális degradációja is befolyásolhatta (FEDOR 2003). VETŐ szerint azonban a Besenyszög Tiszapüspöki Fegyvernek térségében feltárt éghetőgáz komponenseknek a Jászsági-medence mélyzónáiból való származása nem igazolható a geokémiai vizsgálatok eredményei alapján, hanem azok feltehetően a Békésimedencében képződtek (GAJDOS et al. 1997b). A neogén szénhidrogén-rendszer jellemző tulajdonságainak megértéséhez a HHE North Kft. geokémiai elemzései és modellszámításai is hozzájárultak. A geokémiai vizsgálatok a Kisköre területtől ÉK-re a Tiszatarján HHEN-Tit 1 és a Tiszavasvári HHEN-Tiv 6 fúrások furadékmintáin készültek. A Tiszapalkonyai-medencében rendkívül magas a geotermikus gradiens (65 C/1000m), és emiatt az olajablak kezdetét jelző 0,6% értékű vitrinit reflexiós határfelület 2000 m környékén lehet. A vizsgálati adatok alapján mind a Tiszapalkonyaimedence, mind pedig a Jászsági-medence mélyzónái jelenleg a szénhidrogén-generálódás fázisában vannak (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). Az elsődleges anyakőzeteket a pannóniai mélyvízi márgák alkotják, amelyek az említett fúrásokban 1% körüli szerves anyag tartalommal rendelkeznek. Emellett az éretlen Algyői Formáció és a Szolnoki Homokkő Formáció üledékeinek is magas a szerves anyag tartalma, amely az egyes szakaszokon jelentkező 2 2,5% hidrogén indexek alapján valószínűleg terresztrikus szerves anyaghoz 104
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány köthető. A HHEN-Tiv 6 fúrás 2600 m alatt települt prepannóniai miocén összletében nagy szerves anyag tartalmú, akár 4 6% TOC értékkel bíró anyakőzetek is előfordulnak. Ezekben a 100 mg/g HI értékek alapján III. típusú, terresztrikus eredetű, főleg gázt generáló szerves anyagok fordulnak elő. A neogén üledékes kőzetekre általánosan jellemző, hogy azok kevert jellegű, II. III. típusú kerogént tartalmaznak, amelyből megfelelő érettség esetén kőolajat és földgázt is generálódik (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A Kisköre terület környezetében a felső-eocén mészmárga (Budai Márga Formáció), az alsó-oligocén agyagok, agyagos aleuritok (Tardi Agyag Formáció és Kiscelli Agyag Formáció), valamint a miocén agyagok, agyagmárgák (Bádeni Agyag Formáció) is anyakőzetként vehetők számba (BADICS, VETŐ 2012, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). A C org - tartalom a sötétszürke mikrorétegzett Tardi Agyagban 0,20 4,2%, átlagosan 1,3%, a Kiscelli Agyagban 0,24 0,40%, ritkán 0,5% (BONCZ et al. 2004). Ezek közül a potenciális anyakőzetek közül a Bádeni és Kiscelli Agyag bár szerves anyagban dúsak, de még általában éretlenek, ezért csak alárendelt szerepük van a szénhidrogén képződésben. Tényleges anyakőzet lehet a Tardi Agyag, amely túlnyomórészt olajgeneráló kerogént tartalmaz, és a Budai Márga, ill. mészmárga, amiben főként olajat és kevesebb gázt, valamint csak gázt generáló kerogének vannak. A közeli Karcagi-árokban a pannóniai disztális márgák az olaj-, ill. a gázképződési ablakban vannak, míg az idősebb miocén pelitek és a flis a gázképződés zónájában található. A Tiszaszentimre Tiszi 2 fúrás gáztelepei biogén eredetet mutatnak (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). Migráció A Jászsági-medence mélyzónájában keletkezett szénhidrogének a prepannóniai diszkordancia felület és az alsó-pannóniai homokrétegek mentén a medence peremei felé migráltak, ahol főleg szerkezeti csapdákban halmozódtak fel, például Tiszagyenda térségében (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). Az Abádszalók és környéke területen a kőolaj felfelé és főként kelet felé migrált, a gázkomponens migrációja viszont nem mutatható ki a geokémiai adatok segítségével (ERDEI et al. 1997). A geokémiai vizsgálati eredmények alapján Vető szerint a Besenyszög Tiszapüspöki Fegyvernek-D területen előforduló három eltérő gáztípus (CH, N 2, CO 2 ) migrációja egymástól független lehetett, és csak a csapdázódás helyén a többlépcsős feltöltődési mechanizmus során keveredtek egymással. A szén-dioxid helyi, mélységi eredetű, és tektonikai vonalak, törészónák mentén migrált felfelé, valamint oldalirányba a neogén képződményekbe. A nitrogén valószínűleg oldalirányú migráció útján került a tárolókba. Az éghetőgáz komponensek feltehetően D felől, a Békési-medence irányából migráltak ide, mert a Jászsági-medencéből való idevándorlásukat a teleptani adatok nem erősítik meg (GAJDOS et al. 1997a). A Közép-alföldi Kevertgáz Öv nagy inerttartalmú és inhomogén összetételű gázai részben a Jászsági-medence felől (késő-katagenetikus, metagenetikus nagy N 2 és feltehetően nagy CO 2, de kisebb CH 4 -tartalmú gázok), részben pedig D-i irányból (kora-katagenetikus, katagenetikus, folyékony szénhidrogénekkel társult nedves gáz) vándoroltak felhalmozódási helyükre. A késő-katagenetikus, metagenetikus gázok vélhetően a migrációs úton szervetlen eredetű CO 2 gázzal keveredtek, a kora-katagenetikus, katagenetikus gázok pedig ezt követően a telepekből széndioxidot szorítottak ki (FEDOR 2003). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, ill. felületek mentén történhetett, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgáltak, amelyek azonban impermeábilissá válva akadályozhatták is a migrációt (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). 105
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tárolókőzetek A terület és szűkebb környezte legfontosabb tárolókőzetei: alsó-pannóniai, főként a Szolnoki Homokkő Formációba tartozó homokkövek, aleuritos-, agyagos-, márgás homokkövek (pl. Pély földgázmező, Tiszaszentimre földgáztelep, Kisújszállás-Nyugat földgázmező, Kenderes-Dél földgáztelep, Zagyvarékas-Észak földgáztelep, Nagykörű földgázmező, Nagykörű-Nyugat földgázmező, Fegyvernek földgázmező), alsó-pannóniai Algyői Formáció aleuritos homokkövei (pl. Nagykörű-Nyugat földgáz indikáció), pannóniai Keceli Bazalt Formáció (pl. Besenyszög földgáztelep), prepannóniai miocén tufás homokkő és tufa (pl. Tiszagyenda földgáztelep, Kisújszállás-Nyugat földgázmező), prepannóniai miocén képződmények (pl. Besenyszög földgáztelep). Az alsó-pannóniai homokkövek és aleuritos-, agyagos-, márgás homokkövek átlagos porozitása 16 és 27% között változik. A szeizmikus szelvényeken látható szigmoid alakú üledékcsomagok frontjainak haladási irányai alapján a pannóniai delták főként ÉK-i és részben ÉNy-i irányból érték el a területet (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A prepannóniai miocén tufás homokkövek és tufák porozitása 6 12%, lényegesen kisebb, mint az alsó-pannóniai homokköveké. Zárókőzetek A zárókőzeteket a helyi nyomásviszonyok mellett impermeábilis kőzetek alkotják, melyeket elsősorban a pannóniai agyagok és márgák képviselnek a területen. Az általánosan elterjedt Szolnoki Homokkő Formációhoz kapcsolódó, ill. a fölötte települő Algyői Formáció márga-, agyagmárga-, és agyagrétegei vehetők számításba zárókőzetként a mélységtől és képződési környezettől függően. A Pa 4 harmadrendű szekvenciahatárhoz tartozó 20 50 m vastag agyagmárga agyag réteg gyakran regionális záróképződményként viselkedik. Több jelentősebb földgáztelep (Kisújszállás, Kunmadaras Tatárülés, Karcag Bucsa) közvetlenül e szekvenciahatár alatt, vagy kisebb mértékben e szekvenciahatár fölött halmozódott fel (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). A tektonikai elemek mentén történt elvetések impermeábilissá válva migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. Csapdázódás Az anyakőzetekből a szénhidrogének a gyűrődés és kompakció nyomán kialakult antiklinálisok homokköveibe, és azok sztratigráfiai és diszkordancia csapdáiba migráltak (DANK 1988, HORVÁTH, TARI 1999). Az Alföldön elsősorban szerkezeti csapdákban akkumulálódtak a szénhidrogének (CLAYTON et al. 1994). A csapdák feltöltődése a Gussowelvnek és a tektonikai elemek két oldalán fellépő nyomáskülönbségnek, valamint a záró-, ill. áteresztőképességnek megfelelően történt. A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját több tényező is befolyásolja: a medencealjzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett települt álboltozatok, a litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a vetők záró hatása, a kapilláris nyomási viszonyok, és a nyomásrendszerek (43. ábra). 106
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43. ábra. A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999) A területen belül és annak környezetében több intra-pannóniai csapdában felhalmozódott szénhidrogén telep található (pl. Pély, Fegyvernek), ahol vetőnek támaszkodó háromirányú záródás található az alsó-pannóniai sorozatban (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A pannóniai rétegsorban a különböző fáciesű homokkövekben (tubidit-lebeny, turbidit csatornakitöltés, deltalejtőn bevágódott csatornakitöltés) leggyakrabban vetővel kombinált sztratigráfiai csapdák fordulnak elő (SZENTGYÖRGYI K.-né et al. 2012). 2.1.1.3. Teleptani viszonyok A területen megismert szénhidrogénmezők, ill. telepek JUHÁSZ, KUMMER (szerk. 1997) beosztása szerint a Közép-alföldi kevertgáz felhalmozódási övbe tartoznak. Tiszagyenda földgáztelep A MOL Rt. az Abádszalók és környéke területen végzett kutatásai során 1987-ben a Tiszagyenda Tigy 3 fúrással magas inerttartalmú földgáztelepet fedezett fel miocén tufás homokkő és tufa képződményekben. A rétegtelep 2575 m (GVH) mélyen található, etázsmagassága 42 m. A tárolókőzetek porozitása átlagosan 12%, a telephőmérséklet 152 C, a víztelítettség 58%. A nagy inerttartalmú földgázban a 39,9% éghető anyag mellett 25% nitrogén, 35% szén-dioxid, és kevés kén-dioxid is megjelenik. A 14,4 MJ/m 3 fűtőértékű gáz 61,6 g/m 3 intermedier jellegű párlatot is ad (ERDEI et al. 1997). Pély földgázmező A Magyar Horizont Energia Kft. (Hungarian Horizon Energy Ltd.), ill. a HHE North Kft. Pély község közelében a Jászság 3D szeizmikus adattömbön vetővel határolt záródó szerkezeti komplexumot azonosított az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban, a Jászsági-medence ÉNy-i lejtőjén kialakult orrszerkezetben. A csapda-komplexumon belül három csapdát azonosítottak (Yoda, Obi és Ewok proszpektek), melyekre három fúrást tűztek ki (HHEN-Pély 1, 2, 3). 2011-ben az egyik intra-pannóniai csapda megkutatására létesített 107
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2754 m mély HHEN-Pély 2 fúrással műrevaló éghető földgáztelepet fedeztek fel. A csapda típusa hasonló a terület tágabb környezetében felfedezett mezőkben megismert csapdákhoz (pl. Fegyvernek), ahol vetőnek támaszkodó háromirányú záródás található az alsó-pannóniai összletben. A fúrás mélyítése során 1918 és 1926 m között jelentős gázindikációk jelentkeztek egy kétosztatú homokkőtesthez kapcsolódva, majd mélyebben is észleltek több kisebb földgáz indikációkat. A geofizikai szelvények is emelkedett gázszaturációra utaltak. A rétegvizsgálatok szerint a 1918 1926 m mélyen (1823 1831 m tsza) található földgáztelepben (Obi) hidrosztatikus nyomás és 104 C-os hőmérséklet jellemző. Ez a szakasz a fúrás geofizikai szelvényei alapján két 4 4 m vastag, átlagosan 16% porozitással rendelkező homokkő tagból áll, melyeket agyagréteg választ el. A Pély 2 szerkezetben csak a felső homokkő gáztároló, de elképzelhető, hogy nagyobb etázsmagasság esetén (pl. Ewok) mindkét homokkő gáztartalmú. A földgáz uralkodóan metánból áll, melynek részaránya 96 97%, és csupán 1 1,7% széndioxidot és kevés nitrogéngázt tartalmaz (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a,b). A Kisköre terület közvetlen környezetében a következő szénhidrogén mezők, ill. telepek ismertek: Zagyvarékas-Észak földgáztelep 1962-ben a Zagyvarékas mellett mélyített Za-É 1 kutatófúrással fedezték fel. A tektonikai zárással rendelkező telep 1323 m (GVH) mélyen húzódik alsó-pannóniai homokkőben. Etázsmagassága 84 m, a kezdeti telepnyomás 13,7 MPa, a telephőmérséklet 82 C. A tároló homokkő átlagosan 25% porozitással rendelkezik. A telepgáz 67,2% széndioxidból áll, valamint 25,4% éghető anyagot és 7,4% nitrogént tartalmaz, ezért a fűtőértéke csupán 9,4 MJ/m 3 (VÖLGYI et al. 1985). Besenyszög földgáztelep A besenyszögi kevertgáz telep a pannóniai Keceli Bazalt Formációban és a pannóniainál idősebb miocén rétegekben halmozódott fel 2600 és 2700 m közötti mélységben. A földgáztelepben közel 80% a CO 2 részaránya (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Nagykörű földgázmező 1964-ben fedezték fel a Nagykörű (Nagykörű-Surján) földgázmezőt alsó-pannóniai aleuritos homokkőben. A 21 db földgáz rétegtelep 1533 2010 m mélységben található, a zárást alsó-pannóniai pelitek képezi. A magas inerttartalmú, ill. nem éghető gázból álló telepek mellett egy szén-dioxid földgáztelepe is van a mezőnek. A telepek 1 99 m etázsmagassággal rendelkeznek, víztelítettségük 41 68%, a telephőmérséklet 95 113 C, a nyomás 16 21 MPa. A tároló kőzetek porozitása 16 23%. A telepekben a földgáz éghető része széles határok között változik, csak 9 db telepben haladja meg a 40%-ot. A széndioxid részaránya 2 94%, a nitrogéné 4 42%. Ennek megfelelően a földgáz fűtőértéke 0,8 és 29,1 MJ/m3 között változik (Völgyi et al. 1985). Nagykörű-Nyugat földgázmező A Nagykörű-Nyugat mező alsó-pannóniai aleuritos homokkő, ill. homokkő összletben felhalmozódott rétegtelepekből áll 1751 és 1866 m (GVH) közötti mélységben. A 9,5 58,5 m etázsmagasságú telepekben a víztelítettség 50 66%, a hőmérséklet 101 109 C, a kezdeti telepnyomás 18 20,5 MPa. A tároló homokkő porozitása 16 19%. A telepekben a földgáz összetétele igen változató. A 8 db telep közül kettő szén-dioxid telep, 93% CO 2, 3,7% N 2 és 3,2% éghető résszel. Egy telepben 10,4%, háromban 44,4 54,5%, kettőben 69,6% az éghető anyag tartalom, és ennek megfelelően a telepgázok fűtőértéke 3,8, 18,1 21,3 és 25,5 MJ/m 3. 108
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A jobb minőségű telepekben a CO 2 mennyisége nem haladja meg az 5%-ot, a nitrogén tartalom pedig 26 42%. Fegyvernek földgázmező 1969-ben az Fv 1 fúrással fedezték fel a Fegyvernek gázmezőt. A 18 db telep 1304 és 1806 m (GVH) mélység között alsó-pannóniai aleurolitos és márgás homokkő tárolóban helyezkedik el. A telepek etázsmagassága 0,5 61,5 m, a kezdeti telepnyomás 17 19,6 MPa, a telephőmérséklet 87 106 C. A 16 26% porozitású homokkőben felhalmozódott telepgázok minősége nagyon változó, zömük magas inerttartalmú. Az éghető anyag részaránya 16,3 és 78,9% közötti, csak két telepben haladja meg a 70%-ot, egy telepben 52,7%, a többiben lényegesen kevesebb. A nitrogén részaránya 7 29%, a szén-dioxidé 0,6 77,6%. A földgáz fűtőértéke 5,8 30,4 MJ/m 3, az egyik telep 4,9 g/m 3 párlatot is ad. Kisújszállás-Nyugat földgázmező Az 1969-ben felfedezett Kisújszállás-Nyugat földgázmezőben a telepek zöme (17 db) alsópannóniai aleurolitos homokkőben halmozódott fel 1165 1563 m mélységben. További két telep miocén tufás homokkőben és vulkanit rétegekben található 1547,5 és 1747 m (GVH) mélyen. A telepek etázsmagassága 2,5 82 m, a telephőmérséklet 78 102 C, a kezdeti telepnyomás 12 22 MPa. A pannóniai homokkő tároló porozitása 21 27%, a miocén tárolóé 6% körüli. A 17,5 31,3 MJ/m 3 fűtőértékű telepgázokban 46 83% az éghető anyag, 7 41% a nitrogén, és max. 47% a szén-dioxid részaránya. Kenderes-Dél földgáztelep A Kenderes-Dél földgáztelepet a 2006-ban lemélyített THL Ken D 1 kutatófúrással fedezték fel. A telep 1512 m átlagmélységben alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció tárolóban helyezkedik el. A 22% porozitású homokkőben felhalmozódott földgáz 20% éghető anyagból, 78% szén-dioxidból és 2% nitrogénből áll, fűtőérték 7,6 MJ/m 3, és 8,9 g/m 3 párlatot is ad (LEMBERKOVICS 2007, Toreador Magyarország Kft. 2007). Tiszaszentimre A Tiszi 2 MOL kutatófúrás által 2012-ben feltárt előfordulás a Tatárülés-kunmadarasi mező északi peremétől mintegy 4 km-re északnyugat felé helyezkedik el. A feltárt telepeket a Szolnoki Formáció legfelső részén elhelyezkedő lejtőlábi turbidit tartalmazza. A tároló megcsúszott turbiditlebeny, zárórétege az agyagos lejtő vertikálisan és laterálisan is. A csapda vetőnek támaszkodó, délről kiékelődő félszerkezet típusú csapdaalakulat (SZENTGYÖRGYI K.- NÉ et al. 2012). A telepgázok jó minőségűek, gyakorlatilag tisztán metánt tartalmazó biogázok, éghető részük > 99tf%. Az eddig feltárt és termelésbe vont szénhidrogénmezők ismeretében a Kisköre terület szénhidrogén-földtani szempontból földgázra nézve perspektivikus, és gazdaságos előfordulások felfedezésének reményében a további kutatásra érdemes. 109
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2. A Kisköre terület szénhidrogénvagyona 2.1.2.1. A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 2.1.2.3. fejezet). A Kisköre területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (44. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 40. táblázat mutatja be. 44. ábra. Kisköre vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 110
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 40. táblázat. Kisköre vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona (MBFH 2015. január 1-i állapot, TÓTH, WÓRUM 2015) Kezdeti Kezdeti Kezdeti földtani Felfedezés Telepek földtani CO Mező Bányatelek Felfedező fúrás földtani éghető 2 éve száma földgáz kőolaj (kt) földgáz (Mm 3 (Mm 3 ) ) Fegyvernek Fegyvernek I. Fv 1 1969 18 0,0 2383,5 0,0 Kisújszállás-ÉK Karcag III. Kis-ÉK-4 1995 1 0,0 19,8 0,0 Nagykörü-Ny Nagykörü I. Nkö 1 1964 8 0,0 959,7 38,0 Pély nincs HHEN-Pély 2 2011 3 0,0 158,5 0,0 Tiszaszentimre Tiszaszentimre I. Tiszi 3 2012 2 0,0 92,8 0,0 Kisújszállás-K Karcag I. Kis 2 1958 4 0,0 200,0 0,0 Kisújszállás- Nyugat Kenderes I. Kis 12 1969 19 0,0 6313,0 0,0 Nagykörü Nagykörü I. Nkö 7 1964 21 0,0 5495,1 0,0 Szolnok-III. Szolnok III. Szo-É 2 1991 4 1326,0 43,5 369,9 Tatárülés- Kunmadaras Kunmadaras I. - IV. Km 1 1956 3 0,0 4222,7 554,1 Tiszagyenda nincs Tigy 3 1987 1 0,0 50,5 0,0 Zagyvarékas nincs Za 1 1960 1 0,0 0,0 194,30 Zagyvarékasészak nincs Za-É 1 1962 1 0,0 900,1 0,0 Összesen: 1326,0 20839,1 1156,3 2.1.2.2. A Kisköre terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A Kisköre területen a 2.1.1 fejezetben ismertetett szénhidrogén-földtani ismeretek alapján elsősorban földgáz előfordulások felfedezése várható. A legfontosabb ismert anyakőzetek a felső-miocén mélyvízi márgák, ezért a pannóniai képződmények által generálható földgáz várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 41. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 41. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Kisköre területre A Kisköre Mérték- egység Számítás Min Közép Max B Anyakőzet kora Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata miocén, pannóniai B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) 300 400 500 B2 Össz. effektív anyakőzetvastagság m 25 50 75 B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,008 0,01 0,012 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 1 1 1 111
Valószínűség % Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Kisköre Mérték- egység Számítás Min Közép Max OTOC (eredeti teljes szerves B5 10 6 m 3 B1*B2*B3*B4 60 200 450 széntartalom) D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,05 0,08 0,10 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,05 0,08 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5*D1*D2*3025 453,8 3403,1 13612,5 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 181,5 1701,6 8167,5 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 208,0 208,0 208,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 143,0 143,0 143,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3-D6 245,8 3195,1 13404,5 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8*D4 98,3 1597,6 8042,7 A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt az 45. ábra mutatja. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 2000 4000 6000 8000 10000 Reménybeli kitermelhető földgáz (millió m3) 45. ábra. Kisköre terület felső-miocén, pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűségeloszlása A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,85 milliárd m 3, a P50 értékhez 1,71 milliárd m 3, a P10 értékhez 3,25 milliárd m 3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon adódik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai 112
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikonok adhatnak alkalmat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A területen kőolaj előfordulás nem ismert, a vizsgált tágabb környezetben a Szolnok III mező tárol kőolajat. A vizsgálati területről és környezetéből 12 éghető földgáz előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel a 46. ábra diagramján. A felfedezések sorrendjében bekövetkező vagyonnövekményeket mutatja a 47. ábra. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 50 200 millió m 3 vagyonú előfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények kiterjedése, minősége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent. 10000 1000 100 10 1 46. ábra. Kisköre területen és környezetében már felfedezett éghető földgáz előfordulások kitermelhető vagyona (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 47. ábra. Kisköre vizsgálati területen és környezetében felfedezett éghető földgáz előfordulások kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona (millió m 3 ) az évek folyamán 113
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.1.2.3. Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. -a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon). 114
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.2.1. Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges. 2.2.1.1. Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár 10 000 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (48. ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok. 115
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 116 48. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (49. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám. 1 2 3 4 49. ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (50. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 117
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 50. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (51. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja. 118
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 51. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 119
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 52. ábra. 120 52. ábra. A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek.
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. 2.2.1.2.Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására. 121
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre. 122
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 2.4.1. Közlekedési viszonyok A Kisköre vizsgálati terület hozzávetőleg 50 50%-ban Jász Nagykun Szolnok és Heves megye területén található. A terület közlekedési hálózatát a 53. ábra mutatja be. 53. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasút- és közúthálózata (2013) 2.4.1.1. Közúti közlekedés A vizsgálati terület és térségének legfontosabb közúti kapcsolatai az ország közlekedési rendszerében kelet nyugati irányban a Helsinki V. közlekedési folyosó részét képző, Budapestről induló M3-as autópálya, mely a térség közúti közlekedésének gerince, valamint a Budapest Szolnok Debrecen irányú 4. sz. főút. A térség északi irányú közúti megközelíthetősége az M3-as autópályával, illetve az ezzel párhuzamos, 3-as elsőrendű főúttal biztosított, a terület déli zónája a 4-es főúttól leágazó utakkal érhető el. 123
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület fent említett közúti megközelítési lehetőségei ellenére Jász Nagykun Szolnok és Heves megye az autópályától viszonylag távolabb eső térségeinek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos. A főtengelytől (M3-as autópálya és 3-as főút) délre, a megyék alföldi, sík vidékén szintén hiányosak a közlekedési szerkezeti kapcsolatok, melyek jellemzően kelet nyugati irányúak. Bár a közúti forgalom zöme az M3-as autópályán zajlik, a két megye közúthálózatán a napi átlagos forgalom igen jelentős. Ebből meghatározó a tranzitforgalom, amely elsősorban a 4. számú főútra terhelődik. Autópályák, gyorsforgalmi utak A vizsgálati területen gyorsforgalmi út nem halad át, de annak északi határával párhuzamosan attól mintegy 6 10 km-re, kelet nyugati irányban fut az M3-as autópálya. Az autópálya a Helsinki V. közlekedési folyosó részeként összeköttetést biztosít az ország keleti területeivel, valamint a fővárossal, nemzetközi szempontból pedig nyugati irányban Ausztria, Németország, keleti irányban pedig Ukrajna, Oroszország, és Kelet-Szlovákia felé. Főutak a vizsgálati terület térségében 3-as főút: Budapest Hatvan Gyöngyös Füzesabony Mezőkövesd Miskolc Szikszó Encs Tornyosnémeti (Szlovákia) 4-es főút: (Budapest) Cegléd Szolnok Püspökladány Debrecen Nyíregyháza Kisvárda Záhony (Ukrajna) 24-es főút: Gyöngyös Parád Eger 25-ös főút: Kerecsend (3-as főút) Eger Ózd 31-es főút: Budapest (M0) Nagykáta Jászberény Dormánd (33-as főút) 32-es főút: Hatvan (M3) Jászberény Szolnok 33-as főút: Füzesabony (3. sz. főút) Tiszafüred Debrecen (4. sz. főút) 34-es főút: Tiszafüred (33-as főút) Kunhegyes Fegyvernek (4. sz. főút) 40-es főút: Albertirsa Ceglédbercel Cegléd Abony 311-es főút: Cegléd Nagykáta A fent felsorolt főutak közül csak a 33-as főút halad át a vizsgálati területen. A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület északi határától mintegy 18 km-re, KÉK NyDNy-i irányban. Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta. A 4-es főút a vizsgálati területtől délre, mintegy 6 14 km-re halad, a vizsgálati terület térségében hozzávetőleg kelet nyugati irányú. A róla északi irányban leágazó 32-es és északkeleti irányban leágazó 43-as főútról közelíthetjük meg a vizsgálati terület délkeleti és délnyugati sarkát. A 4-es főút keleti irányban nemzetközi kapcsolatot biztosít Ukrajna felé, nyugati irányban pedig az M0-ás körgyűrű, valamint Budapest felé. A 24-es és 25-ös főút a 3-as főútról ágazik le északi irányban, térképen való megjelenítése miatt említjük. A 31-es főút az M0-ás autópályától indul, a vizsgálati terület térségében ÉK DNy-i irányú. A vizsgálati terület nyugati szélét Jászapáti térségében közelíti meg, de nem lépi át, attól mintegy 1,5 km-re halad. A terület északi határától északra kb. 5 km-re csatlakozik a 33-as főútba. A vizsgálati terület északnyugati zónájában futó mellékutakra való közlekedési rávezetést biztosítja. A 32-es főút ÉÉNy DDK-i irányú. Az M3-as autópályától, Hatvan mellől indul, és DDK-i irányba halad. Jászalsószentgyörgy és Újszász térségében közelíti meg legjobban, mintegy 2,5 124
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány km-re a vizsgálati terület nyugati peremét. A terület nyugati térségének megközelítését biztosítja. A 33-as főút a 3-as főúttól, Füzesabonyból indul, és délkeleti irányba haladva átszeli a terület északkeleti sarkát. A terület északi térségének megközelítését teszi lehetővé. A 34-es főút a 4-es főútból ágazik le Fegyverneknél, a vizsgálati terület déli határától 7 km-re. ÉÉK-i irányba haladva érinti a terület délkeleti sarkát, de nem lép be a területre. Kunhegyest elhagyva északkeleti irányba, majd Kunmadarasnál északi irányba fordul. Tiszafürednél csatlakozik rá a 33-as főútra. A vizsgálati terület délkeleti és keleti térségének megközelítését teszi lehetővé. A 40-es főút Albertirsáról indul keleti irányba, és Szolnokon végződik. Térképen való ábrázolása miatt említjük. A 311-es főút Cegléd Tápiószele Nagykáta településeket köti össze egy keleti irányú félköríven haladva. A 31-es főutat köti össze a 4-es főúttal. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati terület északi és déli térségének közúti megközelítési lehetősége kiváló, ill. jó, magán a területen azonban egy kis szakaszt kivéve nem halad át autópálya vagy főút. Ezért a területen belül csak alsóbbrendű úthálózaton lehet közlekedni, mely forgalmi terhelhetősége elégtelen, a mellékúthálózat minősége pedig rossz. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat az 1988/I. a közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, a 36. (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez: a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján. Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, a tervet jóváhagyatni szükséges. 125
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az önkormányzati közutakkal kapcsolatban az illetékes önkormányzatokhoz kell fordulni. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 2.4.1.2. Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. 54. ábra. Kisköre vizsgálati terület térségének (Jász-Nagykun-Szolnok- és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006) A vizsgálati területnek és tágabb térségének vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei. A vizsgálati területhez közel, de határát nem lépve halad északon a Helsinki V. folyosó vasúti ága, a területtől NyDNy-i irányban pedig a Helsinki IV. folyosó vasúti ága. A Kisköre vizsgálati területen és térségében az alábbi az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: 126
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 80 (1)-as számú, Budapest (Keleti pu.) Hatvan Miskolc Mezőzombor 100-as számú, Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok Záhony-országhatár 120a számú, Budapest (Rákos) Újszász Szolnok (Szajol) A 80 (1) Budapest (Keleti pu.) Hatvan Miskolc Mezőzombor vonal Budapestről indul. A vizsgálati terület térségébe Kál-Kápolnánál ér, és a terület északi határától északra 7 15 km-re halad, északkeleti irányba. Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Kelet-Szlovákia, és Ukrajna felé. A 100. számú, Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok Záhony országhatár vonal Budapestről indul. A vizsgálati terület térségébe Szolnoknál érkezik, és annak déli határától 14 18 km-re délre fut, keleti irányba. A terület térségét Kisújszállásnál hagyja el. Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Ukrajnába. A (térképen 120-as számmal jelölt) 120a számú, Budapest (Rákos) Újszász Szolnok (Szajol) vasúti pálya szintén Budapestről indul, és Szajolnál, a vizsgálati terület déli határától 15 km-re délre végződik. Közvetlen folytatása a 120-as, Szajol Lőkösháza országhatár vasútvonal, mely Romániával teremt nemzetközi összeköttetést. Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 82-es számú, Hatvan Újszász 86-os számú, Vámosgyörk Újszász 87 (1)-es számú, Füzesabony Eger 103-as számú, Karcag Tiszafüred 108-as számú, Debrecen Füzesabony A 82-es számú, Hatvan Újszász vonal Hatvanból indul, és délkeleti irányba tartva halad Újszászig. Jászberénynél éri el a vizsgálati terület térségét. A területet Újszásznál közelíti meg legjobban, annak délnyugati sarkától mintegy 7 km-re végződik. A 86-os számú, Vámosgyörk Újszász vonal a vizsgálati területtől északra, Vámosgyörkről indul. Jászapátinál lép be a területre, majd Jászkisérnél DDNy-i irányba fordul. Jászkisérig nyomvonala hozzávetőleg párhuzamos a 82-es, 102-es és 108-as vasúti pálya nyomvonalával. Jászladány után hagyja el a terület nyugati zónáját, és tovább halad Újszászig. Rajta közelíthető meg a vizsgálati terület nyugati térsége. A 102-es és 108-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük. A 87 (1)-es számú, Füzesabony Eger vonal a vizsgálati területtől északra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. A 103-as számú, Karcag Tiszafüred vonal a vizsgálati területtől keletre, 10 20 km távolságra fut, ÉÉNy-DDK-i irányban. A vizsgálati területtől keletre eső térség megközelítését teszi vasúton lehetővé. A 108-as számú, Debrecen Füzesabony vonal a vizsgálati területtől északra 7 km-re indul, és KDK-i irányban halad. Poroszló előtt érinti a vizsgálati terület északkeleti sarkát, de nem lép be a területre. A területtől északkeletre és keletre levő térség megközelítését teszi lehetővé. A 86-os és 102-es vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük. 127
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk Gyöngyös vonal a vizsgálati területtől északra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. Egyéb vasúti pályák: A 102-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás vonal a vizsgálati terület középső és keleti területein halad át, ÉNy Dk-i irányban. A területtől északra, Kál-Kápolnáról indul, és Tarnaszentmiklósnál lép a területre. A területet délkelet felé Abádszalók után hagyja el, és fut tovább Karcag felé. A 86-os és 108-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük. Keskeny nyomtávú vasúti vonalak a térségben A vizsgálati terület terület térségében helyi, keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pálya nem található. A 324/325-ös számú, Göngyös Mátrafüred/Gyöngyös Szalajkaház erdei vasutat térképen való megjelenítésük miatt említjük meg. Jász Nagyun Szolnok és Heves megye vasúti mellékvonalairól általánosságban elmondható, hogy általában elavultak, alépítményük korszerűtlen, felújításra szorulnak. A vonatok ezeken a vonalakon csak lassan közlekedhetnek. Kevés mellékvonalon engedélyezett a 80 km/h sebesség (de még a 60 is), ellenben több vonalon közlekednek 40 km/h-val vagy még kisebb sebességekkel. Sokszor rossz a pálya vonalvezetése, a vonal távol esik a település központjától, csak a település szélét érinti, ellentétben az autóbusz közlekedéssel. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati területtől északra és délre levő területek vasúti megközelítése kiváló, magán a vizsgálati területen pedig két vasútvonal halad át, melyek révén a terület belső vasúti közlekedése is jónak minősíthető. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 36. 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK 36. 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös 128
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet 1.3.1. pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni. 2.4.1.3. Vízi közlekedés A Kisköre vizsgálati területen a Tisza folyó hajózható vízfelület. A vizsgálati terület tágabb térségében, attól délkeletre hajózható víziút a Hármas-Körös. Az érintett víziutak adatait az 42. táblázat tartalmazza. 42. táblázat. A vizsgálati terület tágabb térségének hajózási útvonalai A hajózható szakasz Település A szakasz A víziút A víziút neve hossza, folyamkilométer hossza (km) osztálya 10. Tisza 685-612 Vásárosnamény- Tuzsér 73 I 11. Tisza 612-544 Tuzsér - Tokaj 68 III 12. Tisza 544-403 Tokaj - Kisköre 141 III 13. Tisza 403-254 Kisköre - Csongrád 149 II 14. Tisza 254-160 Csongrád - országhatár 94 IV 16. Sebes-Körös 10-0 10 II 17. Kettős-Körös 23-0 23 II 18. Hármas-Körös 91-0 91 II A 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 1. számú melléklete alapján a Tisza déli országhatár és Csongrád közötti IV. osztályú szakaszán (254 160 fkm) magányos géphajóval 1000 1500 tonna, Tolt kötelékkel 1500 tonna teher szállítható. 129
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Tisza Tuzsér Tokaj és Tokaj Kisköre közötti III. osztályú szakaszán (612 544 és 544 403 fkm között) magányos géphajóval 650 1000 tonna teher szállítható. A Tisza Kisköre Csongrád közötti (403 254 fkm) II. osztályú, valamint a Sebes-Körös (10 0 fkm közötti), Kettős-Körös (23 0 fkm közötti) és Hármas-Körös (91 0 fkm közötti) II. osztályú szakaszán magányos géphajóval max. 500 tonna teher szállítható. A Tisza Vásárosnamény Tuzsér közötti (685 612 fkm) I. osztályú szakaszán magányos géphajóval max. 200 tonna teher szállítható. Az elmúlt években a közép-tiszai hajózás szinte teljesen visszafejlődött és helyzete továbbra is bizonytalan. A szállítási igények minimálisak, a korábban kiépített infrastruktúra elhasználódott. A bonyolított csekély mértékű személyszállítás is csak előzetes megrendelés esetén lehetséges. Jelenleg menetrendszerinti személyszállítás nincs a folyó érintett szakaszán, mindössze időszakos, ill. alkalmi, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedés bonyolódik le a Tiszán. Emellett a nyári időszakban jelentős a sporthajózás is, aminek ugyan központi területe a Felső-Tisza-vidék, de kismértékben kiterjed a Közép-Tisza-vidékre is. A teherszállítás csak alkalmi jelleggel valósul meg a Tisza a vizsgálati területet érintő szakaszán. Jelenleg csak parti kikötésre van lehetőség, országos közforgalmi kikötő, ill. medencés kikötő nem működik a térségben. A Hortobágy Berettyón és a Körösökön a hajózás feltételei a hajóút kotrása, illetve a kikötői infrastruktúra hiánya miatt nincsenek biztosítva. 130
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2. Energiahálózatok A Kisköre vizsgálati terület Heves, ill. Jász Nagykun Szolnok megyére esik. Térségében az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó vezetékek is. 2.4.2.1. Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A Kisköre vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 55. ábra tartalmazza. 55. ábra. Kisköre vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Heves megye Területrendezési terve. (Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet felhasználásával) RÉGIÓ KFT nyomán. 2010. május valamint Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával. a Város TEAMPannon Kft. 2004. 131
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei: A 750 kv-os országos főgerinc (Albertirsa Vinyica vonal) a terület déli határától délre, attól kb. 4 10 km-re húzódik, K Ny-i irányban. A 400 kv-os átviteli hálózat egyik vezetéke, a Sajószöged Mezőkövesd Detk Hatvan Göd 400 kv-os átviteli hálózat a vizsgálati területtől északra halad mintegy 10 15 km távolságban, a terület térségében KÉK NyDNy-i irányban. A vizsgálati terület déli határán kívül, attól mintegy 13 km-re délre, a szolnoki 400/120 kv-os alállomásnál végződik az Albertirsa Szolnok OVIT 400 kv-os átviteli vezeték. Ennek folytatása a Szolnok OVIT Békéscsaba OVIT vezeték, mely Szolnoktól keleti irányba indul, majd Törökszentmiklós előtt délkeleti irányba vált, és halad Mezőtúr Békéscsaba felé. 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei a következők: A Detk Sajószöged I. vezeték és Detk Sajószöged II. vezeték a vizsgálati területtől északra halad, 7 14 km, valamint 11 18 km távolságra, a vizsgálati terület térségében kelet nyugati irányban. Nyomvonaluk egymással párhuzamos. A Detk Budapest (Zugló I.) vezeték és Detk Budapest (Zugló II.) vezeték is a vizsgálati területtől északra halad, KÉK-NyDNy-i irányban. A vezetékek nyomvonalának egymástól mért távolsága néhány km. A Detk-Szolnok OVIT vezeték a vizsgálati területtől északra, a detki alállomásról indul déli irányba. Jászapátinál lép be a vizsgálati területre, és áthalad a vizsgálati terület nyugati peremén, majd Szászberektől keletre lépi át a terület déli határát, és fut tovább Szolnok felé. A Sajószöged Szolnok OVIT vezeték Sajószögedről indul, és délnyugati irányba halad. A vizsgálati terület északkeleti sarkát Borsodivánka után keresztezi, ezután ÉK DNy-i irányban áthalad a terület északkeleti és délnyugati zónáján. A területről Besenyszögtől nyugatra lép ki déli irányban, és Szolnok irányába halad. A térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózat elemei: A vizsgálati területen és közvetlen térségében négy 120 kv-os hálózat található. A Sajószöged Mezőkövesd Detk Hatvan Göd 400 kv-os távvezeték felhasítása 120 kvra, a detki 400/120 kv-os alállomáson történik. Erre a hálózatra csatlakozik Kisköre irányából a Tiszavíz Vízierőmű Kft. vezetéke Kisköre Füzesabony, ill. Kisköre Heves irányból. Ezek a vezetékek a vizsgálati terület keleti, ill. középső zónáját látják el árammal. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) 120 kv-os vezetéke a vizsgálati terület nyugati határán kívül, attól 3 13 km-re fut Szolnok felé, ÉNy DK-i irányban, a Lőrinci Hatvan Jászberény Újszász Szolnok vonalon. A vizsgálati területtől nyugatra eső zónát látja el elektromos árammal. A Polgár Tiszafüred Karcag Mezőtúr 120 kv-os vezeték a vizsgálati területtől keletre húzódik. Északkeleti irányból érkezik Polgár felől, és Tiszafürednél ér a vizsgálati terület térségébe. Itt nyomvonala déli irányba fordul, és 8 18 km-re a terület keleti határától halad déli irányba Karcagig. Itt DDNy-i irányba vált Mezőtúr irányába, és elhagyja a vizsgálati terület térségét. A vizsgálati területtől keletre eső térség áramellátását biztosítja. A Kisköre Heves Detk és Kisköre Füzesabony vezeték a Tiszavíz Vízerőműből (Kisköre) indul. Mindkettő a vizsgálati terület keleti zónájának közepéről, Kisköréről indul, a Kisköre Heves Detk vezeték DK ÉNy-i irányú, Tarnaszentmiklóstól ÉK-re lép ki a területről. A Kisköre Füzesabony vezeték É D-i irányú. A vizsgálati terület északi határát Besenyőtelektől délre hagyja el, és halad tovább Füzesabony felé. 132
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4.2.2. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar. Nagy középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar. Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. A Kisköre vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 56. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk. 133
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 56. ábra. Kisköre vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Heves megye Területrendezési terve, (Térségi szerkezeti terv, 2. sz. térképi melléklet felhasználásával) RÉGIÓ KFT nyomán. 2010. május, valamint Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve, Térségi szerkezeti terv, 1. sz. melléklet felhasználásával, a Város TEAMPannon Kft. 2004 A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek. A vizsgálati területen szénhidogén szállítóvezeték nem halad át. A vizsgálati terület térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek Az Ukrajna (Országhatár) Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Zsámbok Százhalombatta gázvezeték KÉK NyDNy irányban halad a vizsgálati területtől 6 11 km-re északra. A terület északi peremét legjobban Füzesabonynál közelíti meg. Erről a vezetékről csatlakozik le Csány térségében az a gázvezeték, mely Jászberényt látja el földgázzal. A Tiszaújváros (Nemesbikk) Szolnok Vecsés gázvezeték a vizsgálati területet délről kerüli félig meg, a területen nem halad át. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta kőolajvezeték északkeleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba. Ez a vezeték áthalad a vizsgálati terület középső részén, de nem került ábrázolásra, ugyanis nyomvonaláról nincsenek pontos információink. 134
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyongazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyongazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyongazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 20. 71 [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400 1018 J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (57. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhid- 135
Energia, 10E+18 J Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan 4 10 9 t kőolajat és 5 10 12 m 3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8 10 9 t kőolaj és 8 10 12 m 3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban 250 260 10 9 t kőolaj és 500 550 10 12 m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (58. ábra). 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa 400 200 0 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 57. ábra. A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem OECD országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) International Energy Outlook 2014 nyomán 136
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m 3 2013-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 59. ábra mutatja. 59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 Mt, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014. jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014. jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3000 4000 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban 137
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). A Kisköre vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető földgáz mennyisége elérheti az 1700 millió m 3 -t, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára 2008 2012 átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az 1985 87-es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009- ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (60. ábra). 138
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (61. ábra). 61. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás REKK. 139
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén kitermelés éves szinten (62. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz. 62. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 140
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyongazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke 10 000 11 500 kcal/kg (41870 48150 kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937- ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. A Kisköre vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország 10 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 141
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, 10 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 (http://www.mol.hu /gazkerdes/szallitas.html, 2013). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. A Kisköre vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020-ban 62%, 2030-ban 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (63. ábra). 63. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 142
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.7. A terhelés várható időtartama 2.7.1. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában 20 40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény 12. 1 pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. 2.7.2. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 143
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig. 2.7.3. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 20 30 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 144
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kell hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény 12. 1 pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja. 2.7.4. A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogén rész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 145
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36.. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 146
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (43. táblázat). 43. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank 1968. december 19-26. Algyő Helyszín 1979. január 24 február 15. Zsana-É-2 kőolajtermelő kút (64. ábra) 1981. december 29 31. Algyő-683. számú fúrás, Maroslele 1982. augusztus 7 17. Szeghalom-14. sz. kút 1982. október 14 17. Szeged, Algyő-619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 1983. január 30 február 2. Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77. sz. kút, gázkitörés 1983. március 22 23. Battonya-144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés 1984. június 18 21. Balatonmagyaród, Zalakomár-18. sz. kút, olaj- és gázkitörés 1985. április 1. Biharkeresztes-19. sz. kút 1985. május 20-21. Füzesgyarmat-107. sz. kút, olaj- és gázkitörés 1985. december 16 1987. január 31. Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 1986. június 10. Balatonmagyaród, Zalakomár 1987. január 24 25. Füzesgyarmat-107. sz. kút, gázkitörés 1998. november 14 17. Nagylengyel-282/A sz. kút, gázkitörés 2000. augusztus 18 november 16. Pusztaszőlős-34. sz. kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). 147
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogén telepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (Hiba A hivatkozási forrás nem található.). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna 148
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formációnyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja. 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); 149
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet. 150
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Kisköre vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki. 3.1.1. Levegőminőség, a levegő tisztaságának védelme Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. 151
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.14.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1 melléklet 11.4.1 pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegő terheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogen-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. 152
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Kisköre vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázolja a 65. ábra. 65. ábra. Kisköre vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái Az ábra alapján megállapítható, hogy a Kisköre vizsgálati területre légszennyezettségi zóna nem terjed ki. A területhez legközelebb (kb. 7 km-re), déli irányban Szolnok és környéke, északi irányban mintegy 20 km-re Eger és környéke-, északkeleti irányban 30 kmre a Sajó Völgye, keleti irányban pedig kb. 35 km-re Debrecen és környéke légszennyezettségi zónája esik. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 8, az automata mérőállomásoké pedig 3 db. Ezekből egy sem esik a vizsgálati területre. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül a Sajó Völgye a 8., Debrecen és környéke a 9. légszennyezettségi zónába, Eger és környéke, valamint Szolnok és környéke a 11., kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva. Maga a vizsgálati terület a 10. az ország többi területe zónába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 44. táblázatés 45. táblázatban foglaltuk össze: 153
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 44. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid Zónacsoport a szennyező anyagok szerint nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 10. Az ország többi területe F F F E F O I 8. Sajó Völgye F C D B E O I 9. Debrecen környéke F C F D E O I 11. Eger F D F D F O I 11. Szolnok F D E D F O I 45. táblázat. Kisköre vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Szolnok és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM PM Légszennyezettségi zóna 10 arzén 10 PM kadmium 10 nikkel PM PM (As) (Ni) 10 ólom (Pb) 10 benz(a)- pirén (BaP) (Cd) 10. Az ország többi területe F F F F D 8. Sajó Völgye E F F F B 9. Debrecen környéke F F F F D 11. Eger D F F F B 11. Szolnok F F F F B A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a Kisköre vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Eger és Szolnok térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében és Debrecenben és térségében a határérték és a tűréshatár között van (C). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Szolnokon és térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); a Sajó Völgyében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szilárd PM 10 μm méret alatti koncentrációja a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), Debrecenben és környékén valamint Egerben és Szolnokon a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó Völgyében pedig meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). A benzol koncentrációja a Sajó Völgyében valamint Debrecenben és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva. Az egyéb szennyező anyagok közül a PM 10 arzén (As) koncentrációja a Sajó Völgyében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); Egerben és térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM 10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a vizsgálati területen, valamint Debrecenben és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a Sajó Völgyében, Egerben és Szolnokon egyaránt meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F). 154
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM EüM FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján automata mérőállomások a vizsgálati területen nem találhatók. Előre kell bocsátanunk, hogy a területhez legközelebbi, szolnoki mérőállomás is 16 km-re található a terület határától, a többi mérőállomás pedig ennél is messzebb települt. Ezért a közölt légszennyezettségi adatok a területre vonatkozóan csak tájékoztató jellegűek. A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, ill. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő állomások közül 3 állomás esik a területhez legközelebb. Ezek az egri, oszlári és szolnoki állomások. Ezért az automata mérőhálózat térségben levő állomásai közül a fent említettek vizsgálati adatait ismertetjük. Ezeket az adatokat az OMSZ 2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (46. táblázat és 47. táblázat). 46. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index Eger2 kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Oszlár kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Szolnok kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) 47. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index Eger2 kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Oszlár kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Szolnok kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján a Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, ill. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő (manuális) RIV mérőállomások a Kisköre vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások közül a Detken, Egerben, Jászberényben, Mezőnyárádon és Szolnokon működő manuális mérőállomások mérési adatait értékeltük. Előre kell bocsátanunk, hogy a területhez legközelebbi, jászberényi manuális mérőállomás is 18 km-re található a terület határától, a többi mérőállomás pedig ennél is messzebb települt. Ezért a közölt légszennyezettségi adatok a területre vonatkozóan csak tájékoztató jellegűek. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be. (48. táblázatés 49. táblázat). 155
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mérőállomás neve 48. táblázat. A 2013. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Detk jó (2) kiváló (1) jó (2) Eger jó (2) jó (2) Jászberény jó (2) jó (2) Mezőnyárád megfelelő (3) megfelelő (3) Szolnok jó (2) jó (2) : nem mérik az adott komponenst. Mérőállomás neve 49. táblázat. A 2014. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Detk jó (2) kiváló (1) jó (2) Eger megfelelő (3) megfelelő (3) Jászberény jó (2) jó (2) Mezőnyárád Szolnok megfelelő (3) jó (2) megfelelő (3) : nem mérik az adott komponenst. Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Összefoglalónkban figyelembe kell venni, a fent ismertetett adatok a területre nézve csak tájékoztató jellegűek. A Kisköre vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat 2013. és 2014. évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy az összesített légszennyezettségi index jó. Több vizsgált komponens mért koncentrációja (SO 2, CO) valamint részben az NO x, a benzol és O 3 koncentrációja kevesebb mint az egészségügyi határérték 40%-a, tehát ezek légszennyezettségi indexe kiválónak (1), ill. jónak (2) minősíthető. A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 2013. és 2014. évi adatai erősen hiányosak. Ülepedő por-, ill. SO 2 vizsgálatok pl. csak egy mérési helyszínen történtek. A meglevő adatok alapján meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, ill. megfelelő. Ezen belül az SO 2 mért légszennyzettségi indexe az egy vizsgálati helyen (Detken) az egészségügyi határérték 40%-a alatt van, tehát a kiválónak (1) minősül. A mérőállomások adatai alapján az NO 2 indexe 2013-ban jó, 2014-ben jó (2), ill. megfelelő (3). Az ülepedő por légszennyezetségi indexét 2013-ban egy helyszínen mérték, Mezőnyárádon. Ez megfelelő (3), 2014-ben szintén egy helyen történtek mérések, Szolnokon, az index itt jó (2). Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Kisköre vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill. kiválónak, az NO 2 és a szálló por esetében jónak, és megfelelőnek mondhatók. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. 156
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások azonban növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM 10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 3.1.2. Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében. 157
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.3. A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2.) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota inkább gyenge (sp.2.9.1 és a sp.2.9.2), egy esetben jó besorolású. Előbbi szennyezett ivóvízbázis, utóbbi trend és felszíni víz tesztek miatt gyenge minősítésű. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 01 0505, illetve a 01 0506-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb. 0 1300 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység engedélyezése, valamint a felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni. 3.1.4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek 158
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen, pl. a Tisza mentén, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő a 28 felszíni víztest közül mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül csupán 1+1 esetben kiváló, illetve jó az állapot, 1 esetben gyenge, 8 esetben gyenge minősítésű a víztest. A felszíni víztestek közel háromnegyede, vagyis 17 db, állapota rendelkezik mérsékelt minősítéssel. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező, egy kivétellel: a Tisza-tó ökológiai minősítése jó, szemben azzal, hogy a víztest állapota csupán mérsékelt besorolású. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. A felszín alatti vizekkel részletesebben a 3.2.1. alfejezet foglalkozik 3.1.5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: 159
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31. 41., a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 16 21., a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 8 13. tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. Az országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell a nemzeti park igazgatóságával. Az Kisköre koncesszióra javasolt területen a Hortobágyi Nemzeti Park található. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet 160
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ex lege védett területre. Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 16. 1 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 161
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz. 3.1.6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. és 7. -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 2003. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. ). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. [2]). 162
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al. 2003). Az 1993. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). 163
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt. 2. 19. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 164
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. -a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell. 165
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.1.8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. -ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 3.1.9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy-együttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. (1) rendelkezik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes 166
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (a továbbiakban Kr.) 2/B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet (Kr.) 3. -a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. 23/C. (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7. 3. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 236C. (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kr. 2. 1 pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. -a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 24. -a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait az 50. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] Kr.) alapján. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. A Kisköre vizsgálati területen I. kategóriába tartozó műemlék nincs. 50. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Kisköre vizsgálati területen (II. kategória) Heves megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Kömlő 2246 Bocskai u. R. k. plébániatemplom Kömlő 2247 Bocskai u. 46. R. k. plébániaház 167
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jász-Nagykun-Szolnok megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Abádszalók 4036 Alkotmány u. R. k. templom Abádszalók 4037 Mikszáth K. u. Ref. templom Abádszaló Kisfaludi u. hrsz.: 802 Ref. templom Tiszabura 4039 Dózsa Gy. u. 88. Ref. templom Tiszaroff 4060 Hősök tere Ref. templom, barokk Tiszaroff 9260 Aradi u. 36. Borbély-kúria, barokk Tiszasüly 4031 Kiséri út R. k. templom A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 56. -a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Heves megyei, és a 2008-ban kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, a I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (51. táblázat). Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont. Heves megye műemlékjegyzék 51. táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Kisköre 9621 Béke u. 5. Lakóház (Tájház), 19. század vége Kisköre 10798 Kossuth u. 40. Nepomuki Szent János-szobor Kisköre 2245 Széchenyi u. 38. R. k. templom (Szent Péter és Pál apostol) Kömlő 6858 A r. k. templom műemléki környezete (MK) Pély 10795 Fő út Nepomuki Szent János-szobor Sarud 2181 Kossuth u. R. k. templom (Szentháromság), barokk Sarud 10785 Kossuth u. Nepomuki Szent János-szobor, barokk Sarud 4297 Kossuth u. 35. Lakóház, 1871 Sarud 10784 Kossuth u. Kőkereszt Szentháromság-ábrázolással Sarud 10225 Kossuth u. 185. Lakóház, 1900 körül Sarud-Pusztahídvég 2182 Hídvégi u. Magtár, barokk Tiszanána 2259 Fő út 84. R. k. templom (Szeplőtelen Fogantatás) Tiszanána 2260 Fő út 154 Ref. templom, barokk Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékjegyzék Település Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Jászkisér 4014 Hősök tere Ref. templom, barokk Jászkisér 10643 Kossuth tér R. k. templom (Szent Kereszt feltalálása) Jászladány 4022 Hősök tere R. k. templom (Sarlós Boldogasszony) Jászladány 4025 Hősök tere R. k. plébánia, klasszicista 168
Kisköre. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Jászladány 4024 Hősök tere Kálvária, barokk Jászladány 4023 Hősök tere Szentháromság-oszlop, klasszicista Tiszabura- Szapáry-kápolna (Szent Kereszt 10849 hrsz.: 0254 Pusztataksony felmagasztalása) Tiszaderzs 4041 Fő utca 20. hrsz.: 803/6 Borbély kúria Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A vizsgálati terület északkeleti zónájában található a Hortobágyi Nemzeti Park Puszta (1999. Kulturális kultúrtáj). A Kisköre vizsgálati területen és térségében található Világörökségi területeket a 66. ábra mutatja be. 169
Kisköre. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Régészeti lelőhelyek 66. ábra. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a Kisköre vizsgálati területen és térségében. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán A lelőhelyek értékük szempontjából a Kulturális Örökségek védelméről szóló törvény megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek 99%-a általános védelemben részesül a törvény által. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. értelmében ex lege védettek. A vizsgálati területen 27 kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 67. ábra mutatja be. 170