Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994./II.24./ számú rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (egységes szerkezetben a módosítására kiadott: 15/1994./VII.28./, 8/1995/III.30./, a 16/2003./XII.23./, 9/2005.(IV.29.), valamint a 10/2006.(III.31.), 19/2009.(IX.25.) számú rendeletekkel) Lengyeltóti Város Önkormányzatának képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII.törvény (a továbbiakban: tv) felhatalmazása alapján - az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére (bérbeadására, a lakásbérleti szerződés tartalmára, megszűnésére) a következő rendeletet alkotja: I.rész Általános rendelkezések 1.. (1) A rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. Önkormányzati tulajdonú bérlakásnak minősülnek bérlőkijelölési joggal érintett lakások, intézményi és volt szolgálati lakások, valamint közérdekű feladatellátás céljára szolgáló lakások. (3) (2) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdonú illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet. (3) 1/A.. Az önkormányzati lakások és helyiségek kezelését a bérbeadói feladatokat (továbbiakban: bérbeadó) a Polgármesteri Hivatal, a képviselő-testület döntése alapján látja el. (3) Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei (Tv. 3.. /1/1 bek.) 2.. (1) A bérbeadó a törvényben illetőleg az e rendeletben meghatározott önkormányzati elhelyezési igények kielégítéséhez szükséges lakások kivételével köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg a megüresedett önkormányzati bérlakásokat. (3) Módosította: a 16/2003./XII.23./ számú rendelet

2 (2) A képviselő-testület az önkormányzat szervei, és az általa fenntartott intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében, valamint az önkormányzati törvény 8.0. (1) és (4) bekezdése szerinti önkormányzati feladatok ellátása érdekében önkormányzati lakást biztosíthat szakember elhelyezése céljából (önkormányzati elhelyezési igény) határozott időre vagy a munkaviszony idejére. (2) (3) A (2) bekezdésben foglalt elhelyezési igény tárgyában a képviselő-testület esetenként dönt, és határozza meg a bérbeadás időtartamát és feltételeit. (4) Pályázat útján önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (1) A pályázati feltételeknek tartalmaznia kell: 3.. a.) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), b.) a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét, c.) a lakás lakbérének összegét, d.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit, valamint e.) a pályázat benyújtásának határidejét. 4.. (1) A szociális körülményei alapján az a család (személy) tekinthető rászorulónak továbbiakban: rászoruló személy-, akinek a vele együtt költözőkre tekintettel meghatározott: - az egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és a - létfenntartásához szükséges mértéken felül ingó vagyona nincs, továbbá - forgalomképes ingatlantulajdonnal nem rendelkezik.(5) (2) A rászoruló személynek bérbeadható lakás nagysága a vele együtt költözők számától függően a következő: két személyig 1 szoba 3-5 személyig 2 szoba 5-nél több személy esetén 2,5-3 szoba (2) Módosítva a 8/1995./III.30./ számú rendelettel (5) Módositva a 10/2006.(III.31.) rendelettel

3 (3) A rászoruló személyt az ilyennek nem tekinthető pályázóval szemben előnyben kell részesíteni, ha az (1) (2) bekezdésben foglalt feltételek reá nézve együttesen fennállnak. (4) A jövedelem számításánál havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a 3 hónapot, egyéb jövedelemnél az 1 évet kell figyelembe venni. Jövedelem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 4..-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak. A jövedelem igazolása munkáltatói igazolással, átutalás esetén hitelintézeti igazolással, postai kézbesítés esetén a kapott ellátás igazolására szolgáló szelvénnyel történik.(3) (5) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nyújt. A támogatás megállapitására a külön rendeletben¹ foglalt szabályok az irányadók. (5) 5.. (1) A bérbeadó a lakás megüresedéséről, illetőleg új lakás használatba vételéről köteles a képviselő-testületet tájékoztatni és nyilatkozatot kérni arra vonatkozóan, hogy kíván-e a rendelet 2.. (2) (3) bekezdésében foglalt jogával élni. (2) Ha a képviselő-testület a lakást (lakásokat) nem kívánja önkormányzati elhelyezési igény kielégítéséhez felhasználni, a bérbeadó köteles az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin kifüggeszteni és a Lengyeltóti és Környéke újság soron következő számában és a helyi kábel tv-ben közzétenni. (3) A bérbeadó a benyújtott pályázatokat e rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni. (4) A pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben lévő pályázó közül a bérlő személyt a képviselő-testület választja ki. A bérbeadó ennek érdekében az azonos sorrendben lévő pályázókat a benyújtási határidő lejártát követő soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszti. (5) A bérbeadó a (3), illetőleg (4) bekezdésében meghatározottak alapján a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést. 6.. (1) A rászoruló személlyel megkötött lakásbérleti szerződés 5 évre megállapított határozott időre szólhat. (2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 8 napon belül meg kell állapítani, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e. (3)Módosította: a 16/2003./XII.23./ számú rendelet ¹ Az önkormányzati lakások lakbérének megállapitásáról szóló többször módositott 13/1995.(X.26.) Ök. rendelet 15. -18. (4) Módositva: 10/2006.(III.31.) rendelettel

4 (3) A rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb legfeljebb 5 évi időtartamra kell meghosszabbítani. (4) Ha a bérlő a jövedelme, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászoruló személynek, akkor részére a bérbeadónak: - másik önkormányzati lakás 5 évre történő bérbeadását kell felajánlania, ennek hiányában - a bérelt lakásra kell a szerződést újabb 5 évi időtartamra meghosszabbítani. (5) A bérleti szerződés legfontosabb tartalmi elemei: a.) a bérleményre vonatkozó adatok, b.) a bérlő személyes adatai, c.) a bérlővel költöző személyek adatai, d.) bérleti díj, e.) a bérleti szerződés ideje, f.) a bérbe adó jogai és kötelezettségei, g.) a lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezések, h.) a lakásbérleti szerződés felmondásának az esetei, feltételei, jogkövetkezményei, i.) a lakásba történő befogadás feltételei, j.) hivatkozást, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekre a lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása (Tv. 3.. (2) bek.) 7.. (1) A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe. (2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdésében említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, ennek módját és határidejét a bérlő részére előírhatja. (3) Módosította: 16/2003./XII.23./ számú rendelet.

5 A bérleti szerződés megkötésének feltételei (Tv. 4.. (3) (4) bek.) 8.. (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastárs közös kérelmére a házastárs lakásba történő beköltözésének időpontjától függetlenül a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó, a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyes körülményeik indokolttá teszik. (3) A bérbeadó és bérlő a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka: - a 14. életévét betöltötte, és - a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta együtt laknak. (4) A rászoruló személy részére bérbeadott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik. (5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra vagy nem lakás céljára hasznosítja. A megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei (Tv. 5.. (3) bek.) 9.. (1) A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére kérelmére csak akkor adható bérbe, ha - vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését, és - a lakbérekről szóló külön rendeletben meghatározott szabályok alapján lakbértámogatásra nem tarthat igényt. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a törvény 26..-ának (6) bekezdése alapján cserelakás egyidejű felajánlása mellett köteles felmondani. (3) A megüresedő társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbeadni nem lehet. (3) (3) Beépítve a 16/2003./XII.23./ számú rendelettel

6 A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei (Tv. 19..) 10.. (1) Az e rendelet 3.. (1) bekezdés d.) pontja szerinti feltételekkel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell: - a lakás helyreállításának költségeit, - a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint - a munkálatok elvégzésének határidejét. (2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékének 70 %-át - a lakás műszaki átvételét követő 8 napon belül a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni, míg a fennmaradó 30 %-ot a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki. (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el a bérbeadó a szerződést a törvény 24.. (1) bekezdésének b.) pontja alapján felmondhatja. 11.. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: - konkrét megjelölését, - a befejezés határidejét, - költségeit, és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó a bérlő kérésére csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. (4) Ha a számlákkal igazolt költség nem haladja meg a 100.000,-Ft értékhatárt, azt a bérbeadó a (3) bekezdésben foglaltak alapján a munkák befejezését követő 30 napon belül egyösszegben köteles a bérlőnek megfizetni.

7 (5) A (4) bekezdésben megjelölt értékhatárt meghaladó költségek megfizetésének módjára és ütemezésére a megállapodásban foglaltak az irányadók. (6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 30 %-át a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki. 12.. A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 13.. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 15 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti. (3) Ha a bérlő e rendelet 4..-a alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 4 részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni. (1) A bérlő köteles gondoskodni: 13/A.. (4) - a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, - az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavitásáról, a kapcsoló és csatlakozóaljak cseréjéről, - a bérlőnek, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetőleg a kár megtéritéséről, - a lakás tisztántartásáról. (2) a.) A lakásberendezés felújitásával, cseréjével kapcsolatos költség 50-50 /-a a határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetén a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Ha a lakásberendezés felújitása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt válik szükségessé, a teljes költség a bérlőt terheli. (4) Beépitve a 9/2005.(IV.29.) rendelettel

8 b.) Nem terheli a bérlőt 50 /-os költséghányad, ha - a lakásberendezést elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása miatt kell felújitani, illetőleg cserélni, - a bérbeadó a lakásberendezést a felújitás során cseréli ki, - a bérlő a lakásberendezés használatáért külön dijat fizet. (3) A bérbeadó köteles gondoskodni: - az épület karbantartásáról, - az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, - a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről (4) 13/B.. (5) A bérbeadó a rendeltetésszerü használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesitését évente egyszer a bérlő szükségtelen háboritása nélkül ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutatást biztositani, és az ellenőrzést türni köteles: ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkivüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelháritás elvégzésének biztositása esetén. (5) A lakáshasználati díj (Tv. 20.. (3) bek.) 14.. (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen használat kezdetétől számított 2 hónap (5) elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67, 75, 91 és 94..-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap(5) közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege, 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19 hónaptól kezdve a lakás lakbérének négyszerese. (4) Beépitve a 9/2005.(IV.29.) rendelettel (5) Beépitve: 10/2006.(III.31.) rendelettel

9 (4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás bérének (2) bekezdés szerinti kétszeres összegénél. (5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani. A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai (Tv. 21.. (6) bek. és 31.. (2)-(3) bek.) 15.. (1) A bérlő a polgármesteri hivatal írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint a szülőjét (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőjét). (2) A bérlő a lakásba a polgármesteri hivatal írásbeli hozzájárulásával befogadhatja: a.) élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik, b.) testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható. c.) (1) (3) A bérlőtárs a lakásba más személyt a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttélés ideje alatt született unokája kivételével a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (4) A polgármesteri hivatal és a bérlőtárs írásbeli hozzájárulására a (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti feltételek az irányadók. 16.. (1) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a 15.. (2) bekezdésében említett jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni. (1) Hatályon kívül helyezte a 15/1994./VII.28./ számú rendelet

10 (2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. (3) 17.. (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlani. (2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs a lakásra megállapított lakbér megfizetését vállalja. (3) A volt házastársat megillető lakás nagysága a következő: 1-3 személyig 1 szoba 3-nél több személy esetén 2 szoba (4) Ha a volt házastárs legalább egy kiskorú gyermekkel együtt költözik, kérésére a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő legalább félkomfortos lakást kell felajánlani. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése, és a pénzbeni térítés, valamint a szerződés felmondása (3) (tv. 23.. (3) bek., 27.. (2) bek.) 19.. (1) A bérbeadó és a bérlő határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére : (1) a.) másik lakást ad bérbe, vagy b.) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeni térítést fizet, vagy c.) a bérleti jog megszűnéséért pénzbeni térítést fizet a képviselő-testület előzetes egyeztetése alapján. (2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő: - kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, - azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon belül eltérő fekvésű lakás bérbeadását kérheti. (1) Módosította a 15/1994./VII.28./ számú rendelet (3) Módosítva a 16/2003./XII.23./ számú rendelettel

11 (3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. A pályázati feltételekre és az elbírálás rendjére e rendelet 3-4..-aiban meghatározott előírásokat kell alkalmazni. (4) A bérbeadó és a bérlő között a határozott időre, vagy a munkaviszony fennállásának tartamára kötött lakásbérleti szerződés megszűnik a szerződésben kikötött idő, vagy a munkaviszony megszűnése esetén. A bérlő másik lakásra, vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt, kivéve ha a bérlő munkaviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg. (1) (5) Ha a bérlő munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg másik lakásra tarthat igényt, mely a korábbi lakásától 1 szoba számmal kisebb és komfortfokozata eggyel alacsonyabb.(1) 20.. (1) A pénzbeni térítés összege a lakás forgalmi értékének 10 %-a (4) (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeni térítést is fizet, ennek összege a két lakás forgalmi értéke különbségének 30 %-a (4) (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek a törvény 27.. (1) valamint 75.. (2) bekezdésében meghatározott cserelakás helyett pénzbeni térítést fizet. 20/A.. (3) (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a.) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, b.) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előirt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, c.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeinek ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, d.) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, e.) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, f.) a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt nem tartózkodik életvitelszerűen a lakásban.(5) (2) Bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, és annak időtartamát köteles irásban a bérbeadónak bejelenteni. A bérlő által bejelentett, igazolt egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő távolléte miatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulaszotta el és erről a bérbeadót felhivására irásban tájékoztatja.(5) 20/A.. beépítve a 16/2003./XII.23./ számú rendelettel (4) Módositva: 9/2005.(IV.29.) rendelettel (5) Beépitve: 10/2006.(III.31.) rendelettel

12 (3) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. (4) A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere szerződéshez (Tv. 29..) 21.. (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha: - az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni. - a felek szándéka ténylegesen nem cserére, hanem önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, - a bérlőkijelölésre, illetőleg az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. (3) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő e rendelet szabályai szerinti bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető. (6) Nem tagadható meg a hozzájárulás, ha bármelyik cserélő fél egészségügyi ok, munkahelyváltozás, illetve lényeges személyi körülményeiben bekövetkezett változás miatt cseréli el a lakást. Akkor sem tagadhatja meg a hozzájárulást, ha ez az ok a bérlővel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn. (3) (3) Módosította : 16/2003./XII.23./ számú rendelet

13 Hozzájárulás az albérleti szerződéshez (Tv. 33.. (3) bek.) 22.. (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.(3) (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (3) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően az irányadók. II.rész A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete (Tv. 36. : (2) bek.) 23.. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, megszűnésére a felek jogaira és kötelezettségeire, a lakásbérlet szabályait kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni. A bérlet létrejötte 24.. (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az önkormányzati és kötelező elhelyezési igény, valamint családiházas önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiség kivételével, csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. (2) A családi ház jellegű önkormányzati bérlakásnál lévő garázs céljára szolgáló helyiséget a lakás bérlőjének kell bérletre felajánlani, a lakás bérlet időtartamára. Ebben az esetben a bérleti díjat a képviselő-testület egyedileg állapítja meg a bérbeadó javaslatára. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott lakás bérlője a helyiségre nem tart igényt, az pályázati eljárás útján adható bérbe. A bérbeadás időtartama ebben az esetben nem lehet hosszabb a lakásbérlet időtartamánál. (3) Módosította : 16/2003./XII.23./ számú rendelet

14 25.. (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a.) a meghirdetett helyiség fekvési helyét, (település, utca, házszám, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,) b.) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, garázs, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését, c.) a bérleti szerződés határozatlan, határozott, vagy feltétel bekövetkezéséig tartóidőtartamát, d.) a helyiség használatra alkalmassá tételhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét, e.) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, magánszemély, stb.) f.) a fizetendő bér mértékét, g.) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját. (2) A bérbeadónak a pályázati hirdetményben az (1) bekezdés a-f. pontjaiban foglaltakat a képviselő-testület eseti döntése figyelembevételével kell meghatározni. (3) A pályázati hirdetményt köteles a bérbeadó az önkormányzat hirdetőtábláin 15 napig kifüggeszteni és a Lengyeltóti és Környéke soron következő számában, és egy megyei, vagy országos lapban, valamint a helyi kábel-tv-ben közzétenni. 26.. (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a.) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b.) nyilatkoznia kell arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (2) Ha az előirt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a pályázati kiírást egy alkalommal 30 napon belül meg kell ismételni. 27.. (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előirt időben és tartalommal benyújtotta. (2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér és annak 6 hónapra eső része egyösszegben való megfizetését vállalja.

15 A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei (Tv. 37.. (1) bek.) 28.. (1) A bérbeadónak a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. A bérlő köteles gondoskodni: 29.. - a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, - a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, védő (elő-) tető, biztonsági berendezések karbantartásáról, - a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításokról, pótlásról, illetőleg cseréről, - az épület (helyiség) olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben, - az épület (helyiség) és területének tisztántartásáról és megvilágításáról, olyan nem háztartási szemét elszállításáról, mely az ő tevékenységével függ össze. 30.. A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni. Semmiféle költségtérítésre nem tarthat igényt. A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése (Tv. 42.. (2) bek.) 31.. Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételekkel. 32.. (1) A bérlő a helyiség cseréjéről és bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

16 (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a.) a helyiség(ek) fekvési helyét (település, utca, házszám) b.) a helyiség(ek) alapterületét és az eddig fizetett bérleti díjat, c.) az átvevő, illetőleg a cserélők által folytatni kívánt tevékenység meghatározását, d.) az átvevő illetőleg cserélő nyilatkozatát arról, hogy az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételeket, valamint a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja. 33.. (1) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő, illetőleg a cserepartner: a.) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, b.) tevékenysége külön jogszabályi rendelkezésbe ütközik. (2) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi, környezet és zajvédelmi) megtagadhatja. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 34.. (1) E rendelet 1994. március 31-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakásügyekről szóló 1/1989./XI.17./sz. tanácsrendelettel, valamint a 4/1987./XI.12./ sz. tanácsrendelettel módosított 2/1982./XI.2./ számú tanácsrendelet, továbbá a helyiséggazdálkodásról szóló 1/1985./II.12./ számú tanácsrendelet. (3) E rendelet 4..-ának rendelkezéseit 2006. március 31-e után létrejött új lakásbérleti szerződések esetében kell alkalmazni. (5) (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. (6) Lengyeltóti, 1994. február 24. Sipos Ferenc sk. jegyző Papszt Lajos sk. polgármester (5) Módositva: 10/2006.(III.31.) rendelettel (6) Módositva: 19/2009.(IX.25.) rendelettel A rendelet egységes szerkezetben hiteles. Lengyeltóti, 2009.szeptember 25. Dr. Szatmári Ibolya jegyző